Az egykori Aranycsille Étterem, ahol a film italozó jeleneteit forgatták. Az első két képen a szemközti Béke Munkásszálló, de jobboldalt látható az Aranycsille, az étterem cégére (Istenem, hány éven át, de szerettem volna megszerezni!) A harmadikon a nevezetes műintézmény, de már zárva és cégér nélkül (még látnom kellett a csillét a sittes konténerben, rozsdától szétrohadva...), a két utolsón a belvilága, ide valamikor nyakkendő nélkül nem lehetett belépni, akinek nem volt, adtak egyet kölcsön.
Mi is be akartunk menni a forgatásra, mikor híre ment, hogy ingyen sört adnak, de már egyszerűen képtelenség lett volna bejutni.
A televízióban említett néhai Zöld Tömb, régi fényében, és lelakva, üresen, az elhagyott, félkomfortos lakásokkal. Fel akarták újítani, de nem volt elég vásárlóképes kereslet, a 2000-es évek elején lebontották.
Az Ady Mozi, ahova annak idején mindenki elment, megnézni magát a filmben...
és, ami maradt belőle, világ csúfjára, ország szégyenére:
A XX-as akna, ahonnan a pálya indult. Az is XX-as volt, ahova megérkezett, de az első volt az "Öreg XX-as", a másik a "Majki XX-as", ma bányamúzeum. Következő: a pálya az OBSK, az Oroszlányi Bányász Sport Klub hátterében, az ország akkori legmagasabb kötélpályaoszlopával. 1974-ben épült, és 2000 tavaszán bontották le.
Volt még egy nagyon pipec képem róla, ahogy a kötélpálya halad a meddőhányó oldalában, de mind a két ismerősöm bezárta a Facebookján a bányaretro-képeket, akinek megvolt, én pedig elfelejtettem időben kilopni.
A "Czermann" a negyvenes években, és napjainkban, kirittyentve.
Most csak illusztrációnak szántam, mert ideális volt a témához. Az eredeti Oroszlány-(Vértessomló)-Tatabánya, Szénosztályozó MÁK Rt-kötélpályából ugyanis alig néhány oszlop alapjának maradványai vannak meg, még két-három éve is vertek szét egy párat légkalapáccsal. Ez itt úgy félúton van, Vértessomlónál, a Suhogó nevű erdőrészben.
Elég sajátos formájú feszítőállomásai voltak, még ez hasonlít a leginkább, de nem volt ilyen vasállványa, csak a négy kerék volt rögzítve egy kisebb vázzal a betontömb tetejére, meg a súlyok, amúgy Scharnhorstban van, Dortmund mellett.
Annyit tudok segíteni a képpel kapcsolatban,nem Oroszlány,hanem az Inotai Höerőmű,Várpalotánál.Annak egyik ablakán néz ki a színész.A kötélpálya nincs már meg,de ha a hütőtornyokkal átellenben megnézed a mapsot,a meddőhányót még most is felismerni.
Az a kötélpályás kép amit másodszor szúrsz be, a Tokod-Annavölgy kötélpályát ábrázolja 1500 l-es csillékkel. Oroszlány térségében csak egy ilyen pálya volt, a többin 800 l-es kétéltű csilléket használtak. A kép Pick József dorogi helytörténész gyűjteményéből származik és én hintettem el a neten.
Tarr Béla: Kárhozat, 1987. A filmnek ez a részlete Oroszlány határában készült, csak a kötélpálya már nincsen meg.
Próbáltuk eltalálni, a színész honnan néz ki rá, mert itt tényleg van néhány kiskert kunyhóval, de pont ott nincs; valószínűleg csak a felvételhez építették.
A Király-ház Vértessomló mellett. Most olvastam egy régi újságban (csak az Istennek nem találom). hogy Király a MÁK Rt. kötélpálya-felügyelője volt, és azért építtette ide a házát, hogy közelebb legyen a Tatabánya-Oroszlány pályához. (Már a sárga lehetett az, mert a bal oldali bőven későbbi.).
Mondjuk, szerintem ennél neki több esze volt, mert a pálya pont a község túlsó szélén megy, illetve ment, a keleti oldalán, ahol a katolikus templom is van. Meg is jelöltem a narancssárga vonallal, a házat meg a piros nyíllal.
Kis segítséget kérnék!Ha valaki tudna Kisgyón bányatérképet,ossza meg akár priváton is.Szétnéznék,mit találni a régi aknákból,tárnákból.Egy-két helyet ismerek,térkép alapján könnyebb lenne.Természetesen képeket megosztanám.Előre is köszi,ha tud valaki segíteni.
Ez már nagyon régen volt. Egyszer, mint KSH-alkalmazottnak, be kellett iratkoznom statisztikusi tanfolyamra. Inkább szakmát változtattam, ezért is lettem csak pályaőr, de a népgazdasági tervezésből még levizsgáztam, igaz, csak négyesre. Azóta is vonzódom hozzá, bár már idejét múlta, hát hol van már népgazdasági tervezés?
Itt például megtudhatjuk, hogy egy elhibázott tervet papírtakarékosság céljából vakarhatunk is, továbbá, hogy amit egyszer megterveztünk, később is ráérünk eldönteni, hol építsük fel.
Én tudok egy helyet az erdöben pereces és adriántelep (barossakna )közt .Pontos helye : Ha az erdöben bicajoztál találkoztál egy utolso oszlop betonal mielött lemetél volna a meddödombra ami volt évekig is szemét telep is pálinkáson . Az oszloptol felfele kell menni kb 50-100 métert nyil egyenesen szinte az oszlopal . Itt van az akna beton pereme . Még annyit , hogy volt itt egy pár éve még egy vadász les is de már nincsen meg .Még annyit a szemétdomb anno volt meddödomb mögött volt az alagut is és a széngurito is . Még a széngurito betonozót részei ma is megvannak.
A Medves-fennsíkon lévő egykori külszíni-fejtésű bazaltbányák is hálás terep lehet, egy részük már Szlovák területen van, de tökéletesen szabadon látogatható.
Ez azért egy teljesen önálló napot igényel szerintem.
Egykoron a bányákat kisvasutak kötötték össze a Somoskőújfalui nagyvasúti állomással.
1. Közép-bánya-tó a Medves-fennsíkon, egy hatalmas külszíni bazaltfejtés maradványa
2.-3. a Macskakő hazája, az egykori Macskalyuki-bánya, ez már szlovák területen fekszik, de egy félórás sétával elérhető Somoskőről
Az egykori kisvasút emlékei, amellyel egészen 1946-ig magyar területre szállíthatták a bányászott bazaltot egy egyezségnek köszönhetően:
m
1980-as évek, és ma
régi képek forrása:
háttérben a Kékes és a Galya
Kis segítséget kérnék!Ha valaki tudna Kisgyón bányatérképet,ossza meg akár priváton is.Szétnéznék,mit találni a régi aknákból,tárnákból.Egy-két helyet ismerek,térkép alapján könnyebb lenne.
Természetesen képeket megosztanám.
Előre is köszi,ha tud valaki segíteni.
