OFF
Bevallom, elgondoltam a környék lakóinak reakcióit (a múltkor a szomszéd sorházból kirohant egy hisztérika, csak azért, mert a pusztaság közepén, tőlük 50m-re elégettünk némi hullámpapírt, szélcsendben. Szegényeknek, asszem kivannak az idegeik, az építkezés miatt.) Valahogy úgy kéne inkább megoldani, hogy megtekintelek benneteket a legközelebbi alkalommal tyutyusnál, ha ez megfelel. Teát vinném termoszban.
ON
Ezek a közös szellőzőbe történő bekötések kicsit olyan Kinek dögösebb az elszívója jellegű vetélkedők, nem? Annakidején a panelban mi is szagoltuk mások bűzeit (cigi, fokhajmás husi, szerencsére budiszag nem jött), mert nem tellett sugárhajtású ventillátorra. Nem is értem, miért nem elég a központi elszívó - már ha működik. Most szerencsére private szellőzőnk van.
Second, le vagyok nyűgözve tőled (is).
Petra, kitartás! Mi az a paraskarlát vagy mi, az olyan, mint a neminfluenza?
Buksi!
A beépített tűzhely nem különbözik a szabadon állótól. Kizárólag ízlés dolga.
Van aki a hifitornyot is üvegajtós zeneszekrénybe teszi, más viszont szereti nézni magát a masinát.
tacsa!
Köszönöm a tájékoztatást. Tegnap voltunk az OBI-ban és láttunk szép laminált lapot is meg szép hajópadlót is. Ennek örömére Mojo ismét gondolkodóba esett!:(( Ideje van még eldönteni, hogy mi is legyen pontosan, mert majd csak májusban válik aktuálissá a burkolás!
juci!
Szoborcsoport O.K., felőlem legyezhetjük Hacsekot amikor éppen tacsa nyakában ücsörög. Elképzeltem a szitut és az egészből egy gyönyörű élőkép válhatna!:)))
second!
Amikor az elszívő kéménybe kötését írtad eszembe jutott, hogy mi a WC-be építtettünk be egy ventilátort, ami a közös szellőzőbe van kötve. A leírtakat figyelembe véve, elég mókás a helyzet a felettünk lakónál!:)
Ismét gondolkodóba estünk! Ha nagyon unjátok már szóljatok nyugodtan!!
Szóval, tegnap Mojo rajzolgatta a konyhaszekrény tervét, amit a hétvégén el kell vinnünk az asztalosnak, és elakadtunk ott, hogy hagyományos gáztűzhelyt vegyünk, vagy beépítettet csináljunk?? Tapasztalatból tudtok mondani valamit előnyökről, hátrányokról. Jelenleg tök hagyományos gáztűzhelyem van, meg is vagyok vele elégedve, a beépített meg felmerült mint lehetőség. A konyhaszekrény méretezésénél nem mindegy hogy melyik lesz.
Először a taktikáról: ha jön a kéményellenőr, azt kell mondani, hogy a bekötés már azelőtt is ott volt, hogy ti beköltöztetek. Erre legfeljebb azt tudja mondani, hogy akkor is béleltetni kell.
"Szóval, a társasház legfelső szintjén lakunk, ahol a mi lakásunkból indul a kémény fölfelé (lefelé nem folytatódik)."
Ezen jót mulattam, Eszter! Minden falazott kéménykürtő azon a szinten indul, ahol bele lehet kötni. Ettől még az alattad lakónak is van kéménye, csak egy luknyival odébb, meg mellette az őalatta lévőé stb.
Ha rálátsz a kéményfejre (ami a tetőn kívül van) láthatod, hogy az hosszú. Na abban van egymás mellett az összes emeletről induló egy-egy luk.
Nem értem, szerinted miért csak az őrláng füstje megy a kéménybe? A többi gáz hová füstöl, amikor épp melegíted a vizecskédet?
Kémény ügyben.
Alapállás: ti így vettétek a lakást, hogy az előző tulaj gázra használta. Nem gondoltatok arra, hogy egy lakásvételnél kéményhasználati engedélyt is kellene átadnia az eladónak.
A kekeckedő kéményseprőnék meg kell rendelni a kéménybélelést.
a. Valóban szükséges.
b. ők megcsinálják és papírt is adnak és szakemberek.
Sziasztok!
Ebben a topicban már kaptam naccerű felvilágosításokat - Hacsek mesternek hála - ezért most újra hozzátok forulok.
Amiról szó lenne, az egy kémény. Jövő héten jön a társasházunkba a kéményseprő ellenőrzésre, és nem szeretném, ha túl kellemetlen meglepetések érnének.
Szóval, a társasház legfelső szintjén lakunk, ahol a mi lakásunkból indul a kémény fölfelé (lefelé nem folytatódik). Nagyon megörültünk ennek a szép kis kéménynek és rögtön beleköttettünk egy vízmelegítőt (gázzal működő Junkers, 11 l/perc). Azt már csak utólag tudtuk meg, hogy az olyan kéményt, amibe gázkészülék csatlakozik, béleleteni kell.
Namost, én nem tudom, hogy van-e bélelve a mi kéményünk. Az igaz, hogy az előző lakó már használhatta vmire, de nem tudom mire, mert már 10 éve nem lakott benne
Érdekelne, hogy ha nincs bélelve a kéményünk, és erre rájön a kéményseprő, akkor milyen szankcióknak nézhetünk elibe, ill. el lehet-e intézni ezt a dolgot máshogyan. (Végül is csak a picike őrláng füstje jut a kéménybe - ha ez számít egyáltalán).
Kösz second!
Nekem volt elvileg egy fél év épületgépészet a tanulmányaimban, ám de facto felmentett belőle a jó Léderer András (áldassék a neve). Bár megígértette velem, hogy soha csövet nem tervezek.
Egyszer azonban az irodánk összes csövese beteg lett, gyorsan be kellett adni egy lakásátalakítás víztervét. Nosza elővettem a tervtárból egy ugyanolyan lakás víztervét, másolás után beadtuk. ENGEDÉLYEZTÉK. Majd mikor kedvenc kolléganőm visszatért, jót röhögtünk azon, mekkora balhé lenne abból, ha tényleg úgy mennének a vizek, ahogy én lerajzoltam.
Namost képzeld el azokat, akik mégcsak nem is láttak műszaki iskolát belülről!!
Nem lehetne valahogy feliratozni a gyönyörű rajzaidat?
Hogy hol? Hát a dolgozóban, csak olvasni is alig van időm, nemhogy írni.
Egy hétig költöztem, közben minőségi gépcseréket hajtottam végre, utána egy hétig ápoltam a paraskarlátos picipetrát, aki a legegészségesebb a családban, mellette kikapcsolódásképpen bekábeleztük az egész lakást kategória 5-ös kábellel, ISDN-t húztak be és kábeltevét......
Most mérgelődhetünk, mert a gyerekek kizárólag számítógépen néznek tévét és folyton cseng a telemuflon.
Most meg a kiesett két hét melóját pótlom. Van mit:-(((
És rettenetesen örülök, hogy így pörög a topic.
OFF, ha valaki nem tudja hova tenni az adója '%-t, az szóljon, mert lenne rá ácsingózó. ON
Vannak számok, hogy mekkora légtérterhelés értékek alatt lehet egy helyiségben gázkészüléket elhelyezni, de ehhel kell a kazán teljesítményét is tudni. (Azt gondolom, hogy kéménybe kötött a készülék.)
Azt, hogy a gázművek mit fogad el, azt legjobb esetben a gázművek tudja, esetleg ők sem. A gázterv engedélyeztetés nem egyszerű dolog.
Volt olyan amikor egy kollégának a saját tetőtéri lakásának gázterve engedélyeztetésénél azt javasolták, hogy törölje ki a gáztűzhelyet a rajzról, akkor nem lesz gond az oda vezető vezetékszakasszal, aztán amikor megvan az engedély, akkor utána csinálja meg engedély nélkül.
De írd meg a kazán teljesítményét, meg a belmagasságot, meg a másik helyiség ablakméretét, akkor tudok konkrétebbat is mondani!
Kedves Second!
Az a kérdésem, hogy ha berakjuk a kazánt egy 12,86nm-es kamrába, ami szellőző ráccsal csatlakozik egy 46nm-es terembe, aminek már van ablaka, azt a gázművek elfogadja-e?
gorilka
Amíg azt keresed, hogy függőlegesen mennek-e a vezetékek, vagy víszintesen, netán haránt, addig rossz nyomon vagy. Csak az az érdekes, hogy hogyan kapcsolódnak a rendszerelemek egymáshoz. A vékony szaggatott vonal a hőközpont "határa", amit 7 vezeték "döf" át, csak ezt akartam szemléltetni. :)
Azt értem, de az a zuhanyrózsaszerű izé nyilván vertikálisan lóg ki, de mintha az ábra alja a masniknál meg horizontál lenne :)))
(most mondhatod, hogy hüje falas)
Közös tulajdon... A fűtési rendszer felszálló vezetéke is közös tulajdon, mert több lakás is azon kapja a naftát. Az sem mehet át a lakásokon? Akkor hol vihetem, falon kívül?
Aztán van néhány (jó néhány?) olyan panel épület, ahol ún. felsőelosztású, függőleges egycsöves fűtés van. Van egy főfelszálló, ami felfut a legfelső szintre, és a legfelső szinten fut az elosztó vezeték. Ilyenkor mi van, addig nem lehetnek társasház, amíg át nem építik a fűtési rendszert?
Hol van már az a jogász?! :)
A hőközpont feliratú ajtó mögött az esetek túlnyomó részében hőközpont van. Ha az van a táblán, hogy "Budapesti Távhőszolgáltató Rt. hőközpontja. Idegeneknek belépni tilos" akkor tuti. Ami "zúg rendesen" az még akár szivattyú is lehet, de a vezetékek, szerelvények áramlási zaja is lehet erős.
Nehéz így okosat mondani, hogy nem látom...
Ha az épületnek önálló hőközpontja van, akkor oda be kell kötni két csőnek, amin a primer forróvíz érkezik, és távozik, ki kell jönnie másik kettőnek, amiben az épület fűtési rendszere felé megy, illetve onnan jön a melegvíz, továbbá, ha HMV termelés is van akkor további két cső is lesz, az egyiken megy a HMV a lakások felé, a másikon jön a cirkuláció vissza, és akkor még nem említettem ahálózati hidegvizet, amiből a HMV lesz.
Ha az épület kapcsolt épület, tehát másik épületben van a hőközpont, ahonnan a fűtési és használat melegvizet kapjátok ti, akkor még más esetek is elképzelhetők, de látatlanban ez csak mese a zöld disznóról, ahogy kedves proffom mondaná.
Tárgyszerűen igazad van, csakhogy ebbe a dologba a tulajdoni és felelősségjogi vonatkozások kavarnak bele.
Magyarán: társasházban magántulajdoni részen (albetétnek hívják jogi nyelven) nem húzódhat át a közös tulajdont képező alapvezeték. Ahol tehát ilyen vezeték van, az egyáltalán nem lehet albetét, csak osztatlan közös tulajdon (pincetér, közös tároló vagy közösen kiadható helyiség stb.)
Faramuci helyzet, de Oszkár lakása nem is lehetne elvileg önálló lakás (tulajdonrész), csak ha minden közös csövet kivisznek a légteréből.
Tehát itt nem arról van szó, hogy valamely műszaki szabály tiltaná a csöveket a lakás légterében, hanem a társasházakra vonatkozó jog.
Nyilván tudnia kell a társasháznak arról, hogy valamilyen módosítást akarsz végezni rendszeren, márcsak azért is mert ez a rendszer ürítésével majd töltésével jár. Célszerű ezt a fűtési szezonon kívűl végezni. Főként igz ez, ha az alapvezeték (ami a szobádon szaladna kersztül) nyomvonalát akarod módosítani. Ha ez még a vezeték magasságát is érinti akkor kiváltképp óvatosan kell eljárni, nehogy légtelentítetlen magaspontot hozzatok létre, amivel esetleg sikerülhet egy egész (vagy több) strangot kizárni a fűtésből. A "felső cső" ezek szerint fűtési előremenő vezeték, az "alsó" pedig a visszatérő. Ha a visszatérő a homlokzati falba szalad bele, akkor az valószínűleg falhoronyban megy, vagy nálad vastagabb a fal, mint feljebb és ezért nálad a falban köt ki, még ha feljebb a falon kívül megy is.
Hogy a lakásban sok a cső, az val'szeg annak köszönhető, hogy azokat a helyiségeket eredetileg nem lakásnak szánták.
Vizesblokk. Így rajz nélkül elég nehéz tájékozódni... A konyhai elszívó kivezetéséről a homlokzatra most is azt tudom mondani, hogy, ha a felső szomszéd nem lap idegbajt attól, hogy mindig tudja mi lesz nálatok az ebéd, akkor sebaj, de nem tökéletes a dolog.
Bocs, azt elfelejtettem, hogy a lakassal szemben van egy hőközpont feliratú ajtó és onnan jön át négy izmos cső. Azt hallottam csak elosztó van az ajtó mögött, de zúg rendesen.
Mindenképpen olyan álmennyezetet akarunk, ami nem fix, hogy hozzáférhetőek legyenek ezek a csövek egy esetleges későbbi karbantartás miatt. Nem akarok magammal kib..ni, hogy a szerelők vagy egy szivárgás szétmarcangoljanak mondjuk egy gipszkarton táblát.
A 'garázdaságot' egyébként nem is kell elkövetnem, mert a szóban forgó csöveknek csak kb. harmadát veszi körül szigetelés, bár lehet, hogy nem mindegyik a fűtésé. Az mindenesetre biztos, hogy mindhárom radiátor el van zárva, az egyik belső ablaktábla le van véve (a macska meg be van nyávogva) és mégis kellemes meleg van a lakásban.
Alapvezeték.
A köpontifűtési rendszer vízszintes elosztóvezetéke az alapvezeték. Itt a felszálló vezeték nem számít ágvezetéknek, hanem felszálló vezetéknek számít.
A távfűtő rendszer esetén nem is nagyon beszélhetünk alapvezetékről, inkább gerincvezetékről. Az a vezeték, ami az utcai távvezetéket az épület hőközpontjával köti össze (illetve fordítva) az bekötővezeték (helyesbítem magamat). Rendkívűl szerencsétlen dolog, ha ez lakáson keresztül húzódik, de nem tudok tiltásról ezügyben.
A központifűtés alapvezetéke, pedig minden további nélkül mehet a lakásban. Gondolj a felsőelosztású fűtési rendszerekre.
A méretlen gázvezeték átmehet lakás légterén, csak alvás céljára szolgáló helyiségen nem mehet keresztül (legjobb tudomásom szerint). Gondolj arra, ahol egy emeletes házban lakásonként van gázmérő. A gázfelszállónak kersztül kell mennie a lakásokon, pedig az méretlen vezeték.
Fűtés: A fűtőtestek méretezését mindenképpen szakemberre bízom, azaz az építészem által ajánlott gépész tervezőre. Az, hogy a fűtőcsövek a társaház tulajdonában vannak, azt is jelenti, hogy a rákötéseket is a lakok hozzájárulásával lehet módosítani (hivatalosan)?
Vizesblokk: A fürdőszoba terveink szerint a lakas másik oldalára kerülne, a konyha pedig a jelenlegi fürdőszoba helyére, ahol most adva van egy szellozoracs a plafon alatt onnan végigfut valami gerendára hasonlító, de valószínüleg egy szellőzőcsövet rejtő dolog (ezt hogy hívják szaknyelven) a lakas felső éle mentén a homlokzatig, ahol kívül két szellőzőrács van az ablakunk felett. Ebbe kötnénk be a konyhai elszívót, és valami hasonlót építenénk ki a masik oldalon a fürdőszobához.
Másik két cső a nappaliban: Biztos, hogy a fűtőrendszer részei, mert ezekből ágazik le a jelenlegi konyha radiátora. A felsőből a radiátor felső, az alsóból a radiátor alsó csatlakozójához vezet egy-egy cső. Annak idején kilóra dolgozhattak, mert ennyi csövet még életemben nem láttam egy lakásban. Ezek áthelyezése alatt azt gondolom, hogy a lakáson belüli vonalvezetést módosítanám. A felső vezetéknél ez egyszerűbbnek tűnik, mert a lakás sarkában köt ki és úgy mászik fel a plafonon át, az alsó azonban direkt bele a homlokzati falba, hogy aztan hogyan tovább, azt nem tudom.
Remelem nem terhelem tul senkinek a sortürelmiküszöbét.
Second!
Szerintem a központi- vagy távfűtés legalsó szinti vízszintes szakasza alapvezeték. Ágvezetéknek a felszállók számítanak.
Ennek éppen tulajdoni szempontból van jelentősége: mert az alapvezeték javítása mindenkit érintő közös költség, az ágvezetéké viszont csak az érintetteké.
Érdekes ez a szigetelésbontásos "garázdaság". Ugyanezért nem vezethető át a méretlen víz- és gázvezeték és elektromos főkábel egy lakás légterén, mert igen könnyű megcsapolni.
Bocsánat, de elég hektikusan jutok hozzá, hogy írjak ide.
Sávfűtés: Kapcsolható-e a távfűtésre...
Igen. Valószínűleg semmi akadálya. Maga a távfűtés nem lehet akadály, mert Budapesten a távhőellátás közvetett rendszerű, tehát az épület fűtési rendszere és a primer távhálózat egymástól - hőcserélővel - hidraulikailag elválasztott. Innentől kezdve olyan radiátort szerelsz fel a lakásodban, amilyet az épület fűtési rendszere elvisel. Az épületen belüli hálózat a lakástulajdonosok tulajdona, nem a Főtáv Rt.-é. (Vannak bizonyos problémák azért, mert a távhőszolgáltatónak törvényileg előírtan a lakásban kell szolgáltatnia (ti. a 20°C-ot), de a tulajdona, csak a hőközpont faláig tart. Ha ad absurdum leszereled a radiátorokat, akkor a távhőszolgáltató, ha megszakad sem tud neked 20°C-ot produkálni. Tehát nem teljesen mindegy, hogy mit csinálsz a radiátorokkal.) Alapvetően az a kérdés, hogy az általad említett szegélyfűtőtest tud-e olyan teljesítményt leadni, mint a kiváltani szándékozott tagos radiátor. Ezt konkrét adatok nélkül megmondani nem lehet.
Vizesblokk:
Ha az aljzat megbontása nem akadály, akkor a vizesblokk átépítése sem ütközhet nagyobb gondba. A szellőztetés. Eddig hová volt szellőztetve? Nincsen valami kürtő, ami eddig is ezt a célt szolgálta? mert akkor célszerű lenne azt használni. Amit alant már javasolt tacsa kolléga, külső homlokzatra ki lehet éppen vezetni, de ez nem valami elegáns megoldás. Egyrészt a homlokzatot össze rondítotd, másrészt akármilyen alacsonyan nem lehet levegőkidobást csinálni. És még kellő magasságban is aggályos lehet egy fürdőből (ne adj isten WC-ből) elszívott párás, ilyen-olyan levegő kidobása, mondjuk a feletted lakó ablaka alatt... Az lenne a jó ha lenne szellőző kürtő. Egyet ne csinálj semmiképpen! Ha van szellőző kürtő, abba úgy ne köss bele, hogy egy kis csőventilátorral elszívsz majd utána belekötsz a kürtőbe.
Mennyezet alatt futó csövek:
Ha valóban a távfűtő rendszer vezetékei futnak a plafonod alatt akkor azok nem alapvezetékek, hanem ágvezetékek, de ez most tökmindegy. Szerintem semmi nem tiltja meg, hogy a lakásodban menjenek keresztül ezek a csövek, de te sem tilthatod meg, hoyg ezekhez szükség esetén hozzáférjenek, ha tehát ezek régi, rossz állapotú csövek, akkor lehet belőle lésőbb gond elég. Ha az épület mondjuk az Új Lipótvárosban van, ahol nagy rekonstrukciós program folyt, és ez a ház is új bekötést kapott, akkor nagy baj nem lehet, mert akkor egy darabig örökös a cső, ami benn van. ( ha leveszed a csőről a szigetelést, akkor 1. lesz egy remek mennyezetfűtésed, 2. megbüntetnek "garázdaságért". :)
A másik két cső, a nappaliban. Egy ne legyen e csövek egyike sem: méretlen gázvezeték, mert az tényleg nem mehet keresztül a nappalidon. Amúgy amíg nem lehet tudni, hogy milyen vezetékek ezek, addig sok okosat nem lehet mondani. És azt sem igazán fogtam, hogy mit akarsz a csövekkel csinálni. Ha át akarod helyezni, az jó kis menet lesz, mert valószínűleg az egész házat érinti.
Rabo! Hacsek!
Elszívó kéménybe kötése azért problémás, mert ha a kémény attól működik, hogy a kéményben bent a helyiség légnyomásánál alacsonyabb a nyomás, ezért a kémény felé áramlik az égéstermék. Ha a kéménybe egy elszívót kötsz, akkor a kémény a ventilátor nyomott oldalára kerül, és a kéményben nagyobb lesz a nyomás, mint a helyiségekben, ezután, ha a kémény falán tömítetlenségek vannak, akkor azzal a ventilátorral az összes feletted lévő lakásba is benyomod azt, amit magadtól elszívtál. Ha ezért nem lincselnek meg a többi lakók, akkor mehet a dolog. :)
A mostani OTÉK nem határozza meg a lakás fogalmát. Régen az OÉSZ-ben benne volt, hogy térszín alatti padlójú tér csak szükséglakás minősítést kaphat.
A lakásprivatizáció egyik legnagyobb állatsága volt, hogy a többi tulajdonos érdeke ellenére eladták ezeket a területeket is, lakásnak.
Ha közös tulajdonban hagyják, ki lehetett volna adni műhelynek, irodának, üzletnek, raktárnak, hogy abból a bevételből legyen pénze a társasházból, ne csak a közös költségből.
Ezt most nem ellened mondtam, oszkaar, csak úgy általában.
Én annak idején sok társasházalapító felmérést csináltam, és ha alagsori lakást találtam, akkor azt mindig az el nem adható közös vagyonhoz javasoltam sorolni. Ennek az lett a következménye, hogy a házmesterlakást nem lehet megvenni, tehát ha a társasháznak van egy kis esze, ad egy cserelakást a benne lakónak, a lakását meg kiadja jó pénzért
