" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A kivin áprilisban egy hajnalon lett fagyáskár, úgy 20%-os hajtás károsodások. (Még látszik a közelebbi fotóról is, ám a hullámpalára felfutott vesszők erősebben, "kopaszabbra" fagytak, sajnos.) Ettől függetlenül sok virágbimbós kis hajtást hozott az idén, a kb. 13 éves kivi "dzsungelem". ;)
A füge (is) itt alacsonyabban van, mint a János által említett 'bácsiké'. El is szokott fagyni, olyankor tövig és vissza volt vágva szinte a földig többször már sajnos. "Szamártöke" fajta. (?) (Az lehet, a Jancsi véleménye alapján. Bár képről látta ő is csak.) Szóval, most is későn jött ki a termésrügye és a hajtásai. De legalább kijött. :) (Szilveszter hajnalán mértem -14,3 C fok hideget, ám csak az az egy ilyen alkalom volt ezen a télen. Tavaly megúszta teljesen a nagy hideget, mégis leszórta az első terméskezdeményeit, sajnos. Őszre viszont bőven /másod/termett tavaly!)
Az utolsó kép: 'Kakukktojás.' (Idegen, dél-ázsiai növény. Ja és az nem terem, elnézést. Esetleg, néhány pálca abból, na az néha halakat. De az már egy másik fórum, nehogy már a 'bácsik' valamelyike innen is "kifüstöljön" ugye.) ;-P
Az üveggel az a baj, hogy te is belenyúlhatsz, ha kertészkedsz vagy gyomlálsz. Kutyakaparás ellen a legjobb szerintem a tövises növények telepítése. Ezt tapasztalatból tudom. Anyósom nagy kutyabarát, tönkre is vágnak nála m mindent a kutyusok. sok helyen kaparnak is, csináltam ott is egy kisebb sziklakertet amelybe télálló kaktuszok kerültek, ott is kapart a kutyus addig ameddig meg nem szúrta az orrát, azóta ott nem dolgozik :-)
Szerintem a legjobb kutyakaparás elleni védelem a zúzott bazalttal való takarás. A kutya így nem oly nagy kedvvel kapar és a bazalt savanyít is de legalább nem meszez. Ha a kutya így is kapar, akkor még lehet hozzá egy kis zúzott üveget tenni (ezt még nem mertem kipróbálni).
Ma takarítottam ki a telek alsó végén lévő kettős kerítés közötti kivis próbálkozást. Nem fér oda a kutya , viszont túl sok a pocok. Egy ürgelyukba vittem ma három evőkanálnyi lefolyó tisztító granulátumot, nem tudom , hogy mit fog szólni a klórgázhoz és a reakciós hőhöz a kivi.
Nem is gondolja mennyivel jobban járt volna ő is, meg a fa is, ha úgy békén hagyta volna, mint ezt a szamártökéjét (ujjas óriását). Vigaszul a kajszija a virágzáskori rossz idő és a permetezés elmaradása ellenére is elég jól kötött. Legalább ez...
Béla bácsi a szőlőhegyi telkén bemutatottakhoz hasonlóan vétkezett, miután úgy találta, hogy az (eredetileg) gyönyörű, szabályos koronájú fügefa koronájának az egyik fele útban(?) van. Részletezni nem is érdemes...
