Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A kéménynek én 250 x 250 mm-es tervezek és abba 200-as acélcsövet és hőszigetelést. Megtaláltam a képet a kályhádról. A kéményseprők miatt falaztál a betorkolláshoz külön kéményt?
mi 200-as átmérőjű hőszigetelt kerámiabélésű kéményt építettünk, de a 200x200-as téglakémény is megfelel. A légcsatorna nem olyan egyszerű ügy, mert el kell a levegőt juttatni a másodlagos levegő bevezetőnyílásához is. Szerintem a légcsatornának minimum a kémény keresztmetszetével azonosnak kell lennie, de ezzel kapcsolatban nincs tapasztalatom. Jó lenne már a doksi, szombaton majdnem sikerült megoldani, sajnos miattam meghiúsult az akció. Ha van valami, jelentkezem. üdv: V11
A te kályhádhoz milyen kéményt raktatok? Milyen méretű kémény kell hozzá? Arra gondoltam, hogy az ajzatba építek a kályhához légcsatornát és igy a műanyag ablakok és bejáratiajtó tömítettsége nem zavarja majd a tökéletes égést a kályhában. A légcsatorna és kémény keresztmetszetének milyen arányban kell lennie?
hamarosan megkapom a már létező vázlatokat, és hozzáférhető lesz. addig is pár újabb adalék, kedvcsináló: http://www.mha-net.org/msb/docs/Man00.PDF http://heatkit.com/html/gallery.htm
Nekem is megtetszett a tömegkályha építés - a gázfűtés kiváltására pont alkalmas lenne nekünk is - . Irtad, hogy vannak vázlataid és talán méretezésed is. A kérdésem az lenne, hogy azokat közzé teszed-e? A szlovák építés képeiről lehet méretezést készíteni, de ahhoz az összes téglát át kell számolni. Ha már valaki megtette nem állnék neki. :)) A tömegkályhádról lenne még 1000 + 1 kérdésem, de majd később ha már többet olvastam róla.
Napkollektor. Télre volt a tömegkályha egyik oldalán beépítve egy lapos vízmelegítő tartály, de olyan nagy légteret fűtök, hogy inkább arra kell a meleg, így aztán kiiktattam, úgyhogy egyenlőre gáz. Későbbi tervem villany, egy fotovoltaikus visszatáplálós mini-naperőművel. De ez már tényleg más tészta és még sok feltétel nem tisztázott, légvárakat meg nem illik közös építésre bedobni...
Így már érthető, köszönöm a magyarázatot. Nagyon tetszik a dolog, szívesen belevágnék, csak egyetlen bajom van vele. Meglévő házba ez úgy tűnik kivitelezhetetlen, pontosabban hozzám sajnos.
Én pont most vagyok egy teljes energetikai átalakítás küszöbén, tele problémákkal.
A gázos rendszeremtől szeretnék megszabadulni, helyette valami tisztább, természetesebb megoldást választva. A tömegkályha így ahogy elmondtad, nagyon szimpatikus, meg amit eddig olvastam róla az is, de a meglévő épületembe nem nagyon illeszthető sem súlya, sem mérete miatt. Sajnos.
Marad a kandalló, az is csak azért, mert a HMV-t nem tudom másként megoldani, hogy gáz nélkül legyen. Nyáron még lehet variálni kollektorokkal, de télen az a leglogikusabb, hogy a tüzeléses fűtéssel egyben készüljön el a melegvíz is. Eddig erre csak kandallós megoldásokat láttam. Egyébként elnézést, hogy kicsit OFF leszek, de nálad mivel megy a melegvíz? Az gázzal?
szintén megoldás lehet, ha nem egy fajta fűtésre készülsz fel. pl csak tömegkályha, hanem e emllett akár egy pellet kályha (nem kell tüzetrakni), vagy elektromos melegítők... vagy akár egy kandalló... így teljes mértéken kezelhető az átmeneti időszak, vagy a tömegkályha bemelegedési ideje alatti meleg biztosítása...
s az átmeneti időszak, vagy hirtelen jött hideg, ha kicsit drágábban is, de kezelhető, egy villanyradiátorral is :o)) de azt meg nem szertjük, mert drága.. :o))
Teljesen érthető és logikus az aggodalmad, a kályhás topikban is többször felvetődött ez a kérdés. Valóban nagyon lomha szerkezet, de nagyon "szelíden" fűt. ez alapvető különbség még a cserépkályhához képest is, nem beszélve az öntöttvas vagy acélbetétes kandallólkról, amikkel a "kis lángon" ( ez általában visszafogott levegőadagolást jelent) való fűtés tuti kátrány és koromgyártás. Szóval tapasztalaton szerint az ideális összeállítás: Vastag falú, jól hőszigetelt épület, tömegkályha és egy takaréktűzhely. Könnyűszerkezetes házban valóban meggyűlhet a bajod egy váratlan jó idő miatt, de nálunk például egy "váratlan" felmelegedés az 50-60 centis falaknak köszönhetően csak 1-2 nap alatt "jut be" a belső térbe. És itt a lényeg: mivel a kályha hőtehetetlensége és a ház reakcióideje kb ugyanakkora, mindig marad elég idő a korrekcióra. Egyébként nagyon érdekes, hogy jó ismerősöm, aki a könnyűvályog falazat készítésében példaképem volt, saját házánál kicsit túllőtt a célon, ugyanis a nyári nemkívánatos benapozás ellen sikerült a házát kicsit túlvédenie, és nyáron is előfordul, hogy mellényt vesz a lakásban... Lehet, hogy ez kicsit off-nak tűnik, de azt szerettem volna illusztrálni, hogy milyen sok tényező befolyásolja a lakás klímáját: a tájolás, az ablakméret, a tornác szélessége, a fal hőtehetetlensége és hőszigetelése... Szóval egy jól kitalált háznál nem úgy van az, hogy csak úgy pikk-pakk hirtelen jajdefelmelegszik/jajdelehűl. A szabályzás módja pedig a következő: Ősszel, amikor először azt érezzük, hogy kezd kicsit hűvös lenni benn, egyszercsak reggeli teánkat a takaréktűzhelyen főzöm meg. Kb egy óra alatt a platni átforrósodik, a tűzhely fala meg kb 12 óra múlva langyos.. Ha ez a módszer már reggel- esti főzésnél sem elég, begyújtok a tömegkályhába. Először épp csak egy-két kiló aprófa, természetesen felülről meggyújtva. A tűz kb egy óra alatt leég, a kályha üvegén keresztül ez alatt jön egy kis meleg, belülről átlangyosodik, kívül hideg. 12-24 óra múlva újabb begyújtás, ezúttal dupla adag fa, kb másfél óra, ez alatt dupla meleg az üvegen keresztül, A KÁLYHA FELSZÍNE MÉG 24 ÓRA MÚLVA SEM MELEG. Ha most abbahagyjuk, kb az első begyújtástól számított Kb 30 óra múlva a kályha felszínét langyosnak érezzük, és ez kb további 20 óráig tart. Ha nem hagyjuk abba a fűtést, hanem mondjuk innentől kezdve 24 óránként egyszer kb 8-10 kg száraz fával folytatjuk, akkor kb az első begyújtástól számított 60-80 óra múlva eljutunk a kályhafelszín kb 40-45 fokos hőmérsékletéig. Ebben az állapotban kályhánk kb 2 KW-os teljesítménnyel "dübörög" mindaddig, amíg a fűtést nem ritkítjuk, vagy nem hagyjuk abba. A napi kétszeri begyújtással, maximum alkalmanként 12-15 kg fával a teljesítményt kb 3.5-4 KW-ig emelhetjük. Tudom, ez nem tűnik soknak, de ne feledjük, ezt teljesen egyenletesen, a nap 24 órájában produkálja. Tételezzük fel, hogy annyira hideg van, hogy még ez sem elegendő. Eljött az idő, hogy reggeli teánkat ismét a takaréktűzhelyen főzzük meg. Ez a szerkezet csak kb 1 tonna, ezért 24 órás ciklusnál többre ne számítsunk tőle, viszont a vasplatni forró felülete további kb 2 KW, "lökés". Ha továbbra sem enged szorításából a tél, esti teánkat is a takarétűzhelyen főzhetjük. Ahogy enyhül az idő, ugyanez visszafelé. És lehet variálni. A takaréktűzhely arra is jó, hogy ha mondjuk nyáron több napos "nemszeretem" hűvös idő van, reggelente-esténként lehet rajta főzni egy teát, lecsót, máris kellemes idő lesz. Hát valahogy így. Elnézést, ha kicsit hosszúra nyúlt, dehát elmeséltem egy egész évet:) Egyébkét örömmel tettem, és remélem, kicsit sikerült megosztanom másokkal 3 év örömteli tüzeskedési tapasztalatát. Ha a "fűtésszabályzással" kapcsolatban valamit félreérthetően vagy egyáltalán nem írtam le, legközelebb igyekszem pótolni. Üdvözlettel: V11
Engem az érdekelne, hogy ezt a herkentyűt hogyan tudod szabályozni? Az egyszerre elégetett fa mennyiségét a cserépkályhához vagy kandallóhoz hasonlóan gondolom lehet variálni, ezáltal a fűtés intenzitását is, de itt a nagy tömeg és közvetett hőleadás miatt elviekben lomha lesz a szerkezet, ezt hogy lehet kiküszöbölni?
Jól gondolom, hogy ha befűtesz mert hideget mondanak, de tévednek, és nem lesz olyan hideg, a kályha akkor is őrülten fűteni fog, mert már a tárolt hőt adja le amivel már nem lehet mit kezdeni, azt már nem tudod szabályozni? Vagy nem így működik?
Olvastam erről a kályháról, nagyon jó és az egyik legjobb hatásfokú szerkezet, de azt is olvastam, hogy tehetetlensége miatt elsősorban tartós nagy hidegben előnyös, ezért terjedt el az északi országokban. Hazánkban más a klíma, sokkal kiszámíthatatlanabb.
Sajnos a mi kályhánkat a finn mester vezetésével építették, nem tudtunk kikönyörögni tőle pontos terveket, de az építés alatt, amikor épp nem anyag után rohangáltam, elég sokat fényképezten, + megvan Heikki könyve, (The heart of the home; Albie Barden & Heikki Hyytiainen ) amit kölcsön tudok kérni. Egy ismerősöm a képek alapján épített ősszel egy kályhát,
nagyon jól sikerült, őt is megkérem, ha maradt valamilyen terve, küldje el. Nekem is szükségem lesz egy építési vázlatra, sőt Túrónak tartozom egy anyagkalkulációval is úgyhogy lesz valami. Természetesen az összes info publikus lesz. Addig is az egyik cseh ismarősöm oldaláról itt egy kis gyűjtemény, ahol elég jól látszanak az építés lépései ( a piros ruhás úr Heikki Hyytiainen )
Örülök, hogy idejöttél, legalább nem kong annyira ez a hely:) Adósod vagyok egy anyagszámítással, bocs, igyekszem pótolni. Az építés sajnos kicsit csúszik, (bontott)samottégla ügyben akadoznak a dolgok, de ha van valami, írok. További szerencsés építkezést! V11
én szívesen részt vennék a tavaszi tömegkályha építésen!!! az alapomat - már így készíttettem el, hogy egy ilyen tömeget simán elbírjon a tervezett helyen.
Tavaly ősszel készült el az ország hatodik tömegkályhája egy ismerősöm által, egy takaréktűzhellyel együtt volt kb egymilló. (Vasalatok, munkadíj, szerszámok, minden.) Szóval bőven egymillió alatt kihozható.
Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerők, építők vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg a lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott: A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is. A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani. Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság. Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele, és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt Itt egy autentikus vázlat: www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd további linkek: www.diymasonryheater.blogspot.com/ http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html üdv: V11
