Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2005.01.06 0 0 159

Egyre szélesebb spektrumát fogod át a fizikának a kérdéseiddel. Inkább szisztematikusan, könyvből lenne érdemes tanulni, mert elszigetelt válaszokból, szilánkokból nem fog összeállni egy használható szintű tudásalapod.

 

Igaza lett Mungo-nak, tényleg nem kellett volna bekevernem más effektusokat, mert megzavart téged.

 

A fotoelektromos effektus lényege, hogy egy foton közvetlenül kölcsöhatásba lép egy elektronnal, teljes energiáját átadja neki. Az átadott energia egy része fedezi a kilépési munkát, további része pedig az elektron mozgási energiájára fordítódik.

 

Fentieket a következő megfigyelésekből szűrték le:

- bizonyos frekvencia (=szín) alatti fotonok esetén nem lépnek ki elektronok

- hiába növelik a fotonszámot, ez nem segít

- ha növeli a frekvenciát (=kék...uv felé mennek a színnel) akkor egy ponton megjelennek a kilépő elektronok, és a továbbiakban nem a számuk, hanem a sebességük függ a színtől

- ha növelik a fotonszámot (erősebb fényforrás) akkor több elektron lép ki

 

A hőmérséklet emelése egy teljesen más folyamat. Persze az is eredményezhet kilépő elektronokat, de teljesen más a mechanizmus. Ott az anyag belső energiájának eloszlásából kaphat egy elektron elegendő adagot ahhoz, hogy fedezze a kilépési munkát. 

Előzmény: lxrose (153)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 158
Nem értem, milyne távolhatásra gondolsz. Ismereteink szerint nincs távolhatás, minden fizikai mező legfeljebb fénysebességgel terjed.
Előzmény: Törölt nick (156)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 157
A háttérsugárzás teljesen más. Ez a Big Bang maradványa. A kozmikus sugárzás legnagyobb része pedig az ún. napszél.

Különböző könyvek különböző mértékegységrendszerekkel és konvenciókkal dolgoznak. Át lehet őket számolni egymásba.

A frame draggingnek nincs köze a perihéliumforgáshoz. Nincs köztük összefüggés. A Naprendszer bolygóin nem lehet kimutatni, mert hiába forog a Nap, a bolygók a Nap ekvatoriális síkjában keringenek, a frame-dragging effektus pedig függ a pálya síkja és a központi test egyenlítői síkja által bezárt szögtől, egészen pontosan annak szinuszától.

A perihéliumforgás a többi bolygóra jóval kisebb, mint a Merkúrra, mert az ezt okozó tag (ami csak az áltrelben van) a mozgásegyenletben a távolság harmadik hatványával fordítottan arányos, a newtoni erőnek megfelelő tag pedig csak a másodikkal. A perihélumforgás nagyon kicsi effektus (43 szögmásodperc évszázadonként a Merkurnál). A framedragging még kisebb, mert van benne egy olyan faktor, ami a testnek a forráshoz viszonyított keringési sebessége per a fénysebesség. Na most a Naprendszerben nem tudunk relativisztikus sebességgel mozgó asztrofizikai objektumról.

Továbbá: a bolygók egymásra is hatnak. A Merkúr perihélium forgása is sokkal nagyobb, mint az áltrelből jósolt, de a többi bolygó hatását ismerjük olyan pontosan (ezt egyébként főleg a Vénusz dominálja), hogy azt le tudjuk vonni és akkor marad az áltreles hatás. Szóval ezeket nagyon nehéz, valóságos művészet pontosan mérni és ugyanolyan pontosan ki is számolni.

Amikor frame dragginget mértek a LAGEOS műholdaknál, ott is nagyon sok minden volt, amit ki kellett vonni. Ilyen pl. az, hogy a Föld nem pontosan gömb alakú, első közelítésben a gömbszimmetrikus gravitációs erőtérhez egy kvadrupólus járulék adódik, ez is a pályasík elfordulásához vezet, ráadásul nagyobb effektus, mint a frame dragging. Ezt ki kellett számolni, és le kellett vonni. Ehhez használni kellett a Föld alakjának és tömegeloszlásának modelljét, amit ugye csak bizonyos pontossággal ismerünk. Külön iparág Föld gravitációs modellek gyártása, amelyek az ilyen dolgokat figyelembe veszik, az űrhajózási ügynokségek komoly pénzeket adnak ki erre, nem véletlenül. Valószínűleg a Hold gravitációs terével is korrigálni kellett, erre már nem emlékszem, de elképzelhetőnek tartom. Még volt pár hasonló effektus, és ezek ismerete után lehetett kb. 20% pontossággal ellenőrizni az áltrel jóslatot. Többek között pont azért lőtték fel a Gravity Probe B-t, hogy a hibát 2-3%-ra levigyék, mert az említett effektusok közül egy csomót kiküszöböl.

A spinnel és inhomogén mágneses térrel kapcsolatban: most így hirtelen csak a szokásos levezetés ugrik be, nem jut eszembe semmi egyszerűsíthető magyarázat, de majd gondolkodom rajta.
Előzmény: lxrose (128)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 156

"vákuum nem tabutéma, hanem igenis centrális probléma, a mai elméleti fizika diszkusszió jelentős része e körül forog, különböző variációkban."

 

Hi!

 

Vannak mostanaban olyan ertekelheto modellek (amit esetleg szemleletesen is erzekeltetni lehet), amelyek a tavolhatas effektusat is magyarazza?

Előzmény: Törölt nick (155)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 155
Kedves NEXUS7,

na itt a probléma:

A vákuum viszont hemzseg a virtuális részecskéktől!!!!

A vákuum nem hemzseg semmitől. Virtuális részecskék nincsenek. Olyat még senki nem detektált, senki nem látott. A virtuális részecskék matematikai eszközök a kvantumtérelméletek ún. kovariáns perturbációszámításában, ami egy rendkívül hasznos, bár korlátozott érvényű eszköz. Pl. teljességgel alkalmatlan a hadronok leírására, mert azok eleve nemperturbatív objektumok: a kvarkokat összetartó kölcsönhatás olyan erős, hogy nem lehet kiindulni szabad kvarkokból és a kölcsönhatást fokozatosan figyelembevenni.

A vákuum nem tabutéma, hanem igenis centrális probléma, a mai elméleti fizika diszkusszió jelentős része e körül forog, különböző variációkban. A vákuum rendkívül bonyolult objektum a kölcsönható kvantumtérelméletekben. A virtuális részecskekép nem más, mint egy korlátozott érvényességű számítási módszer lefordítása a laikusok nyelvére. Éppen ezért rendkívül félrevezető. A vákuum paramétereit pedig nem oly könnyű megváltoztatni, mivel az természeti állandók (finomszerkezeti állandó, erős kh. állandó, gyenge keveredési szög stb.) által van meghatározva. Ha Te ezeket csak úgy kézzel hangolgatni tudod, gratula. (Az más kérdés, hogy az Univerzum eddigi története során a fizikai vákuum szerkezete többször megváltozott, ebből két fázisatalakulás meglétében - kvarkbezárás és elektrogyenge szimmetriasértés - már biztosak is vagyunk, a részleteik most állnak aktív analízis alatt). Maga a kvarkok bezárása, a részecskék véges (nem zérus) nyugalmi tömege a vákuum nemtriviális dinamikájának a következménye. A kvarkok bezárásának tanulmányozásához egyébként nem éppen célszerű a perturbációszámítás, emiatt az erős kölcsönhatások vákuumát nem is lehet megfogni semmiféle virtuális részecskékkel. Ennyit arról, mennyit érnek a virtuális részecskék.

Hogy az éterben nem hiszek, ahhoz először meg kellene mondani, milyen éterben. A XIX. századi éterfogalmon már rég túl vagyunk. Ezenfelül az éter rengeteg fogalma kering áltudományos körökben, aminek kísérleti bizonyítékok mondanak egyenesen ellent. Ha valaki mondjuk az éter=kvantumvákuum egyenlőségjelet teszi, akkor ezzel az éterrel semmi bajom, viszont amit a "crackpot" irodalom róla mond, az jobb esetben félreértés, rosszabb esetben tudatos ignorálása a mai, empirikusan igazolt fizikai tényeknek. A kvantumtérelmélet vákuuma pl. nem lehet azonos a XIX. századi éterrel, mert az előbbi Lorentz invariáns, míg az utóbbinak pont az volt a lényege, hogy nem az. Az viszont igaz, hogy bizonyos értelemben az éter fogalma visszaköszön a vákuummal kapcsolatos dolgokban, csakhogy egy csomóan nem értenek a finom, ám lényeges különbségekből semmit, mégis szanaszét trombitálják a hülyeségeiket.
Előzmény: NEXUS7 (129)
mmormota Creative Commons License 2005.01.06 0 0 154

Az S-sel jellemezhető sugárzás momentum fluxusa S/c. Megnéztem a régebbi levelet, tényleg sikerült kifelejtenem ezt. Mivel c=1/sqrt(e0u0) ez megegyezik az általad megadottal.

 

 

A felületre eső hullám úgy fejti ki nyomását...

Beszélgessünk erről a mechanizmusról, mert érzésem szerint ez így nem működik! A szabad töltéshordozók valóban könnyebben mozognak az anyag határain belül, és így szigetelők esetén kis nyomásoknak kellene kialakulnia.

 

Az idézett szöveg egy szemléletes, a megértést segítő szöveg lehetett valamiből, és nyilván fémekre vonatkozott.

 

Ha csak a sugárnyomás kell, nem feltétlenül kell ismerned a visszaverődés vany elnyelődés mechanizmusát, elég ha a tényt tudod. A nyomást végül is a befogott vagy visszavert momentum határozza meg.

 

Ha arra a mechanizmusra vagy kíváncsi, ami az anyagban történik a sugárzás hatására, akkor jön a szilárdtestfizika, vagy még nagyobb frekvencia esetén a magfizika. Nem nagyon könnyű terület, nekem főtárgyam volt a szilárdtestfizika, előtte kér évig analízis (meg, bár nem ilyen szorosan kapcsolódik, de valós függvénytan, sztochasztikus folyamatok), fizikából kvantummechanika, hogy egyáltalán hozzá lehessen kezdeni. A dolog enyhén szólva nem szemléletes, hullámegyenletek közelítő megoldásait kell keresni periodikus rácsterekben. Általában nem lehet a dolgokat tisztán kiszámítani, csak akkor lehet értelmes eredményeket kapni, ha egyéb forrásból (kísérletek) lehet tudni, mi számít és mit lehet elhanyagolni.

 

Magfizikából csak a szokásos minimumot tanultam, ami semmire se elég.

 

Mekkora nyomás hat a Földre a Hold keringése által, ha egy kis szakaszt tekintünk, ahol a körpálya hasonló erő hatására jön létre, mint a Lorentz- erő az elektronoknak az anyagban?

 

Húú, hogy jött ide a Hold, és mi köze fentiekhez???

Miért hatna egyáltalán nyomás a Földre??? A gravitáció nagyon más mint az elektromágnesség. Nincs pl. negatív gravitációs töltés. Teljesen más a leírása.

 

Előzmény: lxrose (152)
lxrose Creative Commons License 2005.01.06 0 0 153
Ezt a lézeres kérdést azért tettem fel, mert Einstein előtt ezt a dolgot úgy kivitelezték, hogy egy lámpa helyett kettővel világították meg az anyag felületét, ami nyilván nem ugyanaz a dolog, mint egy kétszeres teljesítményű lézer alkalmazása, így nem is várható el, hogy 2 lámpa majd kétszer nagyobb energiájú elektronokat fog kilökni az anyagból. Természetesen a sugárzás hőmérsékletemelkedést okoz, ami a részecskék nagyobb sebességű mozgását jelenti, de nem pont ez a lényege az elektronok energiájának(sebességének) is, amelyeket ki akarom léptetni?
Előzmény: mmormota (149)
lxrose Creative Commons License 2005.01.06 0 0 152

Kedves mmormota!

 

"Az ominózus képlet valószínűleg a Poynting vector lehetett, vagyis az energy flux vector.

S= (1/u0) E x B

 

Ha a sugárzott energia elnyelődik a felületen, akkor P=S*A ahol A a felület."

 

Időnként Te is leszállhatsz a magas lóról, és tehetsz egy sétát, vagy ülhetsz mondjuk pónira is. :-) A fenti képlettel kiszámolhatnám a sugárzás teljesítményét(ha érdekelne), de mi a fénynyomásról beszélgettünk, ami a p és nem a P.

Ennek megfelelően a fénynyomás képlete ahogy már utaltam rá:

p=sqrt(epszilon0/mü0)*ExB. (Holics László Fizika összefoglaló 285.old. Tipotex 1998.)

Ugyanebben a könyvben megtalálod az intenzitás fogalmát is, ha érdekel.

De most mást idézek:

 

"A felületre eső hullám úgy fejti ki nyomását, hogy a hullám elektromos komponense az anyag szabad töltéshordozóját(vezetési elektronok) a felülettel párhuzamos sebességű mozgásra kényszeríti, és az így mozgó töltéshordozókra a hullám mágneses komponense az anyag belseje felé mutató (a hullám terjedési irányába eső) mágneses Lorentz-erőt fejt ki."

 

Beszélgessünk erről a mechanizmusról, mert érzésem szerint ez így nem működik! A szabad töltéshordozók valóban könnyebben mozognak az anyag határain belül, és így szigetelők esetén kis nyomásoknak kellene kialakulnia. A természetben a legtöbb anyag visszaver valamilyen színű fényt és elnyel másokat, olyan pedig nincs, amely akadály nélkül átengedné a sugárzást. Ennek megfelelően minden anyagra hatnia kellene sugárnyomásnak valamilyen frekvencián. Az a tény, hogy a kötött atommagok nem képesek túl nagy elmozdulásra, ugyanúgy nem hátrány abból a szempontból, hogy apróbb rezdülésekkel reagálva az elektromos és mágneses komponensre ellensúlyozza a szabad elektronok mozgását nagyobb tömegénél fogva.

Mekkora nyomás hat a Földre a Hold keringése által, ha egy kis szakaszt tekintünk, ahol a körpálya hasonló erő hatására jön létre, mint a Lorentz- erő az elektronoknak az anyagban? Képzeljük el, hogy a Hold is periódikus rezgést végez a pályáján oda és vissza egy kisebb szakaszon! Mekkora nyomóerő hat a Földre ilyenkor? Mekkora gyorsulással fog mozogni a Föld ezen erő irányába?

Előzmény: mmormota (133)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 151

Ok, igazán nem akartam a dolgokat összekeverni, csak leírtam, hogy lehet mégis kiléptetni azokat az elektronokat...  :-)

 

Pl. kálium-dihidrogénfoszfáttal lehet a vörös lézer fényét beduplázni. Sőt, háromszorozni meg négyszerezni is.

Előzmény: Mungo (150)
Mungo Creative Commons License 2005.01.05 0 0 150

A fénynyomás, a fotoelektromos effektus, meg a kétfotonos frefvencia sokszorozás az három dolog, nem jó összekeverni őket.

 

A fénynyomást a fotonok által szállított impulzus okozza (nem tévesztendő össze az energiával) és a rövidebb hullámhosszúaknak az impulzusa nagyobb mint a hosszabb hullámhosszúaknak. (Nem feltétlenül egyenes az arány a kisugárzott energiával, a hullámhossztól is függ.)

 

A fotoelektromos effektus esetén a foton enrgájának kell nagyobbnak lenni, mint amennyi az elektron kilépési munkája, ezért van egy hullámhossz határ aminél rövidebbnek kell lennie a fotonnak, hogy kiüsse az elektronokat az anyagból.

(Ehhez a kísérlethez illik azonos hőmérsékleten tartani a mintát, hogy ne keveredjenek temikusan emittált elektronok a megfigyelésbe.)

 

Elvben létezik két egymás utáni gerjesztés az elektronpályák között amiből kétszeres energiájú foton keletkezik, de ennek utánna kellene nézni valamely irodalomban, mert nem igazán gyakori effektusról van szó.

Előzmény: mmormota (149)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 149

Erre több rétegű a válasz.

 

Alapban nem -  egy vörös foton energiája kevés, lézer ide vagy oda. Erre kapta a Nobel-díjat, és ez a kvantummechanika egyik alapkísérlete.

 

Két dolog is színezi a képet. A lézerrel fel lehet fűteni szerencsétlen céziumot, mégpedig jobban, mint biciglilámpával. Magasabb hőfokra lehet fűteni, mert keskenyebb spektrumon lehet etetni - a lézer nagyon keskeny spekrumú. Elvileg addig lehet fűteni, amíg a lézer keskeny spektrumában is vissza tud lőni annyi energiát, amennyit kap. Az pedig piszkos meleg is lehet.

A meleg céziumban aztán lesz mindenféle foton - akár plazmává alakulhat az egész.

 

Van még egy érdekes jelenség, de nem tudom, a cézium érintett-e ebben. Lehet az anyagnak optikai nemlinaritása. Működhet úgy, mint a varaktoros frekvenciatöbbszöröző. Belemegy az alacsony frekvencia, a nemlineáris karakterisztikán létrejön egy többszörös frekvenciájú és energiájú foton, az meg már ki tudja lökni az elektront, ami a kisebb frekvenciájú nem tudott.

 

Előzmény: lxrose (148)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 148
"A vörös meg zöldből annak lesz nagyobb a nyomása, amelyik több energiát sugároz ki.

 

A vörös fotonja kisebb energiát visz. De lehet, hogy több fotont köp ki.

Ha mindkettő mondjuk 1w-os és 1 cm átmérőjű, akkor egyforma lesz a nyomás. Ezt a vörös több kisebb energiájú fotonnal, a zöld meg kevesebb de nagyobb energiájúval oldja meg."

 

Elképzelhető olyan nagy teljesítményű vörös laser, amely ki tud lökni elektronokat a céziumból, miközben a biciklilámpám vörös ledjei nem? Ezzel eljutottunk Einstein Nobel-díjas kérdéséhez.

 

 

Előzmény: mmormota (147)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 147

Könyörgöm, mi a halál az az intenzitás???

 

Megmondtam halál pontosan, hogy mitől függ. A te saját használatú fogalmaidat nem tudom én is használni, amíg meg nem mondod, mit jelentenek.

 

A vörös meg zöldből annak lesz nagyobb a nyomása, amelyik több energiát sugároz ki.

 

A vörös fotonja kisebb energiát visz. De lehet, hogy több fotont köp ki.

Ha mindkettő mondjuk 1w-os és 1 cm átmérőjű, akkor egyforma lesz a nyomás. Ezt a vörös több kisebb energiájú fotonnal, a zöld meg kevesebb de nagyobb energiájúval oldja meg.

 

Előzmény: lxrose (145)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 146

Aelyik nagyobb felületegységre eső energiasűrűséggel ad, annak lesz nagyobb a nyomása. Nem értem, mit nem értesz.

Mi nem tiszta? Az energia fogalma? Az energiasűrűségé? A felületegységé? Vagy hogy hogy lehet ezt mittudomén a fotonszámhoz meg frekvenciához kötni?

 

Előzmény: lxrose (143)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 145

"Fogalmazhatnád valahogy részletesebben a kérdést, mert nem tudom, milyen fogalmakat használhatok a magyarázathoz, mert lehet, hogy azokat se ismered. "

 

143-ra nem lehet Mari-néni stílusban...? Egyszerűen csak annyit, hogy azonos színű, de intenzívebb laserforrás esetén növekszik-e a megvilágított felületre eső nyomás vagy nem?

Előzmény: mmormota (144)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 144

Fogalmazhatnád valahogy részletesebben a kérdést, mert nem tudom, milyen fogalmakat használhatok a magyarázathoz, mert lehet, hogy azokat se ismered.

Előzmény: lxrose (141)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 143

"Az ugye attól függ, mit értesz intenzitáson. Ha pl. energiafluxust, akkor igen... :-)))"

 

Mondjuk van egy vörös LED-em, meg egy ugyanolyan színű vörös LASER-em, elég jó fajta. Ebben az esetben nagyobb lesz a nyomás?

Előzmény: mmormota (142)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 142

Az ugye attól függ, mit értesz intenzitáson. Ha pl. energiafluxust, akkor igen... :-)))

 

Előzmény: lxrose (141)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 141

"Nem értem a problémádat."

 

Az "S"-es képletben állandókon kivül csak a térerősségvektorok szerepelnek. Mondhatjuk, hogy a nyomás így a sugárzás intenzitásától függ?

Előzmény: mmormota (140)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 140

Nem értem a problémádat.

A nyomást a felületegységre eső energiafluxus határozza meg. Az energiát meg kiszámolod a megadott mennyiségekből. Ami meg van adva, abból. Ha az energia adott, akkor kész is vagy. Ha meg mittudomén a fotonszám meg a frekvencia adott, akkor úgy ahogy írtad.

Előzmény: lxrose (139)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 139
A Te képletedben hogyan van benne ez a frekvencia? Vagy mondhatnám azt is, hogy a kétféleképpen kifejezett energiának mi köze egymáshoz? (A másik a n*h*f)
Előzmény: mmormota (138)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 138

Ha így energiával adod meg, akkor nincs.

 

A betonfalba csapódó autó roncsolódása is felírható a kocsi mozgási energiája függvényében - és akkor nem szerepel a képletben a sebessége... :-)

 

Előzmény: lxrose (137)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 137
Akkor nincs frekvenciafüggés?
Előzmény: mmormota (135)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 136
Ha meg visszaverődik, akkor persze a kétszerese.
Előzmény: lxrose (134)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 135

De hiszem megadtam a nyomást. Nem levezettem, csak ideírtam a képletet.

p a nyomás.

Előzmény: lxrose (134)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 134
"Az ominózus képlet valószínűleg a Poynting vector lehetett, vagyis az energy flux vector.

S= (1/u0) E x B

 

Ha a sugárzott energia elnyelődik a felületen, akkor P=S*A ahol A a felület."

 

Le volt vezetve, holnapra megnézem, de biztos, hogy a nyomás volt viszonylag egyszerűen kifejezve. Az is biztos, hogy volt benne mü és epszilon meg E és B, de hogy melyik pontosan hogyan és hova kell a gyökjel...

Akkor most ez lesz a nyomás számítási módja?

Előzmény: mmormota (133)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 133

Nem a teljes spektrum nyomása érdekelne, már azzal is megelégednék, ha egyetlen frekvenciára lenne egy egyértelmű képlet, ha attól függ. Akkor viszont nem értem, hogy mi az az E*B*sqrt(epszilon/mü) (vagy valami ilyesmi képlet volt az öcsém gimis könyvében)?

 

Az ominózus képlet valószínűleg a Poynting vector lehetett, vagyis az energy flux vector.

S= (1/u0) E x B

 

Ha a sugárzott energia elnyelődik a felületen, akkor P=S*A ahol A a felület.

 

 

 

Előzmény: lxrose (132)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 132

"Termikus spektrum esetén elég rusnya integrál, biztos hogy kell az neked? :-)"

 

Amit ismertetőt leírtál, köszönöm, véletlenül én is olvastam! :-)

 

Nem a teljes spektrum nyomása érdekelne, már azzal is megelégednék, ha egyetlen frekvenciára lenne egy egyértelmű képlet, ha attól függ. Akkor viszont nem értem, hogy mi az az E*B*sqrt(epszilon/mü) (vagy valami ilyesmi képlet volt az öcsém gimis könyvében)?

Előzmény: mmormota (130)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 131

ha viszont a vákuumot leíró paramétereken változtatunk akkor mi is lesz? Nos igen ez egy kicsit tabutéma.

 

Már miért lenne tabutéma? Egy csomó cikket írtak a tárgykörben (pl. fázisváltások). Különböző elméleti konstrukciókat, amik érdekesek, de nem lehet tudni, jelentenek-e valamit. Nincs kísérleti tapasztalat. Ezért építik a gyorsítókat. Aztán vagy találnak valami érdekeset, vagy nem. Kell hogy vezesse valami az intuíciót, és még inkább, kell hogy valami kiszűrje a sok lehetséges elképzelésből a tényleg jót.

Előzmény: NEXUS7 (129)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 130

A 2.7K háttérsugárzás ugye nem azonos azzal a kozmikus sugárzással

 

Nem azonos. Ez termikus sugárzás, tisztán elektromágneses, megegyezik egy 2,7 K fokos fekete test sugárzásával. Tulajdonképpen a valamikori izzó, de azóta lehűlt világegyetem fénye.

A spektruma a szokásos termikus spektrum, maximális amplitudója kb. 5,5 GHZ. Ez nem valami magas frekvencia, radarok vagy vezeték nélküli hálózatok használnak ilyen frekvenciát pl.

Radarral fedezték fel - nagyobb volt az alapzaj, mint várták. Keresték a hibát, nem találták. Gyanakodtak arra is, hogy esetleg madárfészek van az antennában, keresték, megtalálták (!) és kipucolták a fészket, de a zaj maradt. :-)

 

Szeretnék látni egy egyértelmű képletet, hogy mi alapján lehet ezt a sugárnyomást kiszámítani

 

Termikus spektrum esetén elég rusnya integrál, biztos hogy kell az neked? :-)

Előzmény: lxrose (128)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!