Hát igen, aki kitalálta ezt a baromságot, az csupa lobogó hajú, lánglelkű, egzaltált építészt ismerhetett, aki ilyen dolgokkal, mint páradiffúzió, nem foglalkozik, csak az épületnek a múltjelensjövendő számára szóló üzenetével.
Azért ez a Bosnjakovic-féle tényező nekem is kínai ám!!
köszönöm válaszod.
Azért kérdeztem, mert gépész tervező kollégáktól úgy tudom, néhány éve az épületek engedélyeztetési tervében a hő- és páratechnikai számításokat az épültgépész tevezőnek kellelvégeznie és aláírnia. Én ezt ökörségnek tartom ,ha így van, ha nem, mert az épületgépész képzésben a páradiffúzió igen csak esetlegesen tanított, és szinte semennyire sem számonkért tétel.
A regressziószámításhoz - tudva, hogy mennyi matematikát, milyen mélységben hallgattnak az építészhallgatók - granulálok. :))) Egyszer kétszer én is csináltam hasonló módszerrel képleteket a vízgőz egyes paramétereire. Sőt egyszer még lemezes hőcserélő Bosnjakovic-féle F tényezőjével is próbálkoztam...
Része a tananyagnak (hommage a Osztroluczky), elég komoly zh-feladat pl. egy átszellőztetett-burkolt falszerkezet vagy szigetelt tetőfelület komplett hő- és páratechnikai ellenőrzése vagy méretezése. Ez egy olyan spéci zh volt, aminek az elégséges volta nélkül vizsgázni sem lehetett menni, viszont többször lehetett vele próbálkozni.
Én még külön keresztként magamra vettem egy elméleti probléma tisztán gyakorlati megoldását.
Arról volt szó, hogy a hőmérséklet-telítésipáranyomás függvény megfelelő értékét mindig egy háromoldalas táblázatból kellett kiolvasni, ez pedig nehézkessé tette a feladat számítógépesítését.
Én pedig nekiálltam a matamatikának, és kizárólag empirikus alapon a táblázatot helyettesítettem egy explicit függvénnyel, ami a hibahatárt úgy tudta teljesíteni, hogy négy rögzített ponttal három szakaszra osztva, egy exponenciális típusú függvény megfelelő paramétereket kapott.
(elnézést a laikus közönségtől, dehát second kérdezte...)
páralecsapódás Kedves Hacsek,
engedj meg nekem egy kérdést! Mennyire tanítják az építész hallgatóknak az épületszerkezetek páratechnikai számításait? Egy átlagos képességű, éppen végzett építésznek el kell tudnia végeznie a határoló szerkezetek páradiffúziós számításait?
Én a magam részéről (tekintve, hogy az egyik szakterületem az épületkárosítók témája) NEM KEDVELEM a faanyagot fürdőszobában se padló, se falburkolatként.
Alapelv: a faanyag legfőbb ellensége a páratartalom állandó és nagymérvű változása.
Szubjektív ellenérv: A tökéletes impregnálás gyakorlatilag annyi vegyianyag (akril, szilikon, olajszármazék stb.) bevitelét igényli, mintha mondjuk amúgy is félmeleg burkolatot, pl. linoleum vagy polimer műanyag volna az alapanyag.
Rendben, tehát a vakpadlót nem hagyhatom ki. Ez csak amiatt gond, mert a hajópadló már egy fél éve szárad a házban, gondolom akkor most a vakpadló megvétele után is várnom kell egy ideig. Bár ha az vetemedik, talán a hajópadlót nem nagyon zavarja. Volna még egy kérdésem.
Olvastam a vitátokat a fürdőszoba hajópadlóval való burkolásáról. Mivel nekem a falak is fából vannak, nem tűnik olyan nagy plusz kockázatnak a hajópadlóval való burkolás. Persze a zuhany mellett lecseréltem impregnált lemezre, ami még további burkolatot kap (erre milyen megoldás létezik?). Van valami amire itt külön figyelnem kell?
Elnézést ezekeért az amatőr kérdésekért, de ...
mp
A hajópadlót MINDENKÉPPEN a vakpadlóra kell fektetni. A hajópadlónál a vakpadló a párnafákra vonalszerűen terhel, tehát nincs jelentősége a hőszigetelés terhelésállóságának.
A lépésálló hőszigetelés arra jó, ha lapburkolat és alatta aljzatbeton van. Ilyenkor ugyanis az egész felület terhelődik.
Köszönöm a választ, és vissza is kérdezek.
Ha jól értem a problémát áthidalhatnám lépésálló hőszigeteléssel is?
A párnafák 5 cm vastagok és akkor az az aggodalmam is kiesne, hogy feljöhet az üvegszál.
mp
Igazad van bd, de éppen a vakpadló miatt a hőszigetelésnek nem feltétlenül KELL lépésállónak lenni (mint ahogy régen a salakfeltöltés sem volt lépésálló, de attól még nem szakadt be a parkatta).
Az utolsó mondatoddal szívből egyetértek.
A Therwoolin-nál talán kevésbbé hőszigetelő, de "lépésállóbb" a Heraklit, amit szintén szoktak ilyen helyre alkalmazni.
(Heraklit-Bp-i képviselő:
Györök János (30)9971-203 )
A helyedben menézném mindkettő rétegrendjét, K-értékét, Ft-összegét és szakmunka-igényét.
bd
Jól sejted, a Therwoolin és a hajópadló közé kell még egy fontos réteg (a filcen kívül is), mégpedig a vakpadló, azaz a párnafákra merőlegesen fektetett lécezés.
Magyarán a burkolóréteg nem a párnafákon támaszkodik (úgy a rugózás valóban "hajósélményt" nyújtana), hanem a vakpadlóra kell szegezni (mégpedig a lécekre merőlegesen, azaz a párnafákkal párhuzamosan).
1. Térképben ezúton is kézcsókon Hacsek(NÉ) segítségéért. -))))
2. Időpontban: mi otthon leszünk, úgyhogy ha valaki kissé korábban érkezik , vagy később, az sem gond, csak úgy belövésileg gondoltam, hogy a 13.00 esetleg jó, mert az esti bulikban sem akadályoz senkit.
3. Menűre vonatkozó pozitív és negatív visszajelzések sem érkeztek.
4. Ha valakinek elveszne az útja, térképe menet közben, a bejelentkezők számára készséggel megadom a mobájlom számát, úgyis mint elakadásjelzőét.
5. Csütrötökön csak délután gyüvök, de ha sürgető kérdés akad, Hacsek már most is tuggya a számomat, Rajta keresztvül állok rendelkezésre SOS is.
Szeretnék csatlakozni a kedves társasághoz és ha megengeditek ezúton megosztanám veletek a problémámat. Van egy félkész -téliesített- faházam Pilisborosjenőn és most szeretném alulról burkolni - hajópadlóval. Jelenleg egy aljzatbeton (10cm) van alul, ami alatt fólia van. Az aljzatbetonra rásütöttünk egy réteg bitumenlemezt. Már átolvastam a hajópadlóval kapcsolatos hozzászólásokat, de nem teljesen fedték az én helyzetemet. Összesen 80mm-em van arra, hogy hőszigeteljem és burkoljam. Arra gondoltam, hogy a bitumenlemezre 50cm-ként párnafákat rögzítek, a párnafák közé 5 cm-es Therwoolint rakok, és erre jöhet a hajópadló. Szerintetek ez megfelelő? Esetleg még a hajópadló alá egy réteg filc?
Kedves Hacsek! Tudom, hogy ez a leírás nem tökéletes, de ha kérdezel pontosítok.
Szia Hacsek!
"Topic-összes" (első változatban) emilben elindult feléd. Hat doc fileból hármat küldtem el, ha működik a dolog, akkor jelezz vissza légyszíves, és megy a többi is...
Jaaaaa...értem már...én nem vagyok ennyire jól informált ezekről a bulikról. Az igazság az, hogy 2 külön kerékpáros csapat indul pontban 10:00-kor és nem biztos, hogy össze is fut a 2 csapat. Következésképp az általad említett bringások tudtommal a másik csapatban lesznek, amelyek tagjait még annyira sem ismerem, mint azon tagokat, akikkel talán közvetlenül kontaktusba kerülök.
Ilyen egyszerű az értetlenségem oka...;)
17.00-kor nem a téglás tacsabuli lesz, hanem dália teásbulija benn Pesten!!
Ami azért fontos, mert a bringások közt sokan lesznek jelen dáliánál is, tehát értelemszerűen 13-14 óra között már visszafelé kell jönnötök Zebegényből vagy honnan. Ha tehát te ekkor lepattansz a bringáddal Csobánka felé, akkor egészen időben ott lehetsz Tacsánál.
juci
GéZé és az aranyos neje is jönne, ha persze lenne lehetőség arra, hogy jöjjenek...
Az időponttal megint zűröm van, biztosan megint lemaradtam. Hacsek cimbora azt mondta a (4104), hogy 17:00. Tacsa viszont 13:00 órát rebesget...(4190)
Akkor viszont legyetek kedvesek valami közös nevezőre jutni, mert az egyébként is zűrös 25-émnél nem tudom hogyan keverjem a lapokat. MEg ugye ott van Arabella is, akinek pontos infót kéne közvetítenem. Nem miattam, mert én még lehet, hogy oda sem érek, hanem az Arabella család miatt...;)
Szóval mikor kezdünk(kezdetek)...???
Először egy térképészetileg korrekt megoldás:
Másodsorban pedig egy némi épületgépészeti-rajz felhangokat felvillantó, sematikus ábra:
Készül már a Tacsa-birtok községen belüli megközelítését bemutató grafikai rajz is.
Bocs, ha valakit kihagytam, kiáltson! Most ritkítani szándékozom a munkahelyen töltött óráim számát, ennek megfelelően nő az egységnyi időre jutó elvégzendő munka mennyisége, ezért ritkábban jövök, de azért igen.
Ad: ÉTK típusterv.
Jó is az. Mármint arra, hogy az adaptálást végző tervező elmagyarázza, miért nem lesz az jó nektek, de majd ő csinál egy jobb tervet. De amúgy tényleg: volt rá példa, hogy egy építési hatóság egy, a szerkezeten semmiféle változtatást nem eszközlő adaptációt STATIKAI okok miatt nem fogadott el. Még azután sem, hogy a dokumentáció mellé beszerezték a típusterv eredeti méretezési számítását.
De nem akarom az ÉTK-nak rossz hírét kelteni. Mivel csak 5 évig dolgoztam ott.
