Ez így nem igaz, a metanol és az etanol nagy része is átjut a párlatba, de a visszamaradó metanol/etanol aránya nagyobb lesz, mint az eredeti cefrében vagy alszeszben.
Pontosabban az amilalkohol/etanol arány 3x annyi a gőzfázisban, mint a folyadékfázisban. Az is látszik, hogy a metanol tisztulási hányadosa 1-nél kisebb, azaz a közvélekedéssel szemben - Vinik táltosnak ajánlom - nemhogy nem igaz, hogy a "metillel indul a desztilláció", pont fordítva, az előpárlatban a metanol/etanol arány kisebb, mint akár a cefrében, akár az alszeszben.
Ott az ábra a 11. oldalon a finomítás fejezetben forrás megjelöléssel, magyarázattal.
Forrás:
Dr. Hoschke Ágoston: Élelmiszertechnológia alapjai II. Sör- és szeszipari Tanszék 2008
Magyarázat:
A függőleges az etanol, az amilalkohol 3-as tisztulási hányadosa azt jelenti (20%-nál), hogy a gőzben 3-szor több amilalkohol van, mint etanol. Előpárlattal távozik.
Az 1-nél kisebb tartomány anyagai az üstben maradnak.
Egy kicsit bonyolult lenne eljuttatni a pálinkámat, de nem is tartom érdemesnek. Először is egy minőséget osztályozni nem könnyű dolog. Ez már bebizonyosodott többször. Azok a pálinkák, amik nem hibásak, azok mind aranyérmesek lehetnek, hiszen kinek milyen ízvilág jön be, olyanra voksol.
Ez pontosan olyan dolog, mint amikor egy verseny alkalmával kihirdetik a szépségkirálynőt. Vajon van ebben egy minimális objektivitás??? Szerintem nincs.
Aztán lehetne az én pálinkám rossz, közepes vagy véletlenül jó akkor sem tudnánk megállapítani, hogy mitől.
Ami az „egymenetes” főzést illeti, igen én jobbnak tartom mint a régi két lépcsőst. Ebben sem sok az objektivitás. Ezt mindenki el tudja dönteni, ha kipróbálja. Ezért szoktam ajánlani filléres megoldásokat, hogy elérhető legyen mindenkinek. Aztán bejön vagy nem, azt eldönti a készítő, a haverok, netán egy zsűri.
Azért két megnyilvánulást leírok.
Hal65 kipróbált egy egylépcsős módszert. Valaki azt mondta, hogy majd a ZD-n versenyeztesse a nedűt. Ő az felelte: -Nem, mert nem volna etikus.
Egyszer Snapszmester az egylépcsős és két lépcsős módszert hasonlította össze, és azzal fejezte be, hogy a két lépcsős módszerrel is lehet jó pálinkát főzni.
A magyar nyelv, egy irtó kifejező nyelv, talán ezt én jobban is érzem. Ez a két mondat pedig nagyon azt sugallta, hogy igen is az egylépcsőssel, „egymenetessel” érdemes foglalkozni.
Akkor miért ne próbálja ki más is, anélkül, hogy atomreaktorhoz hasonló, bonyolult, drága szerkezetet vásárolt volna.
Nem tudom, eltaláltam-e, hogy mire vagy kíváncsi, de a feltevésed ezt sugallta:-)
alakul az első cefrém, 170 kg kajszit magoztam ki, oltás után szépen forrdogál a pincében.
a főzőmet még se ezzel szeretném felavatni, van egy kis rosszabb borom, gondoltam azt kifőzőm. az lenne a kérdésem, hogy a főzőt mivel tisztítsam ki? olvastam itt több féle verziót, a rozslisztest, ecetest, meg csak sima vízzel, melyiket használjam? használtan vettem a főzőt, tehát már volt vele régebben főzve, ha ez számít. előre is köszi.
Miklós1 hozzászólásában lehet némi igazság. Zalai barátom mondta, hogy Ö 15%-ra hígitja az alszeszt (így tanította az apja). Bár csak 50°-ig hígitja, nem szokott opálosodni a pálinka.
Abban is lehet valami, amit Józsipapa mond, hogy a nagyobb deflegmáció (a lassú fűtés is az) kevesebb kozmaolaj átjutását eredményezi az alszeszből a pálinkába. Nekem van még egy tippem elméleti alapon, próbáld ki, ha gondolod: az alszeszt ne 25%-ra hígítsd vissza, hanem 20%-ra vagy 15%-ra.
Ebből az ábrából okoskodtam ki, ahol az amilalkoholt kell nézni, ami az opálosodásért felelős kozmaolaj összetevő. Minél kisebb szeszfokú folyadékot forralunk, az amilalkohol annál jobban elválik az etanoltól.
Norbi...
Ne félj, nem lesz mérgező a barackpálinkád, de azért számolj be majd az ízéről...
Pár éve kézzel bogyóztam. Néha volt segítsgem, de egész jól lehetett vele haladni. 140 l cefre lett belőle. Bogyózás után halészlé paszírozón küldtem át.
A szedés sokkal macerásabb volt, de tény, biztos vannak gyorsabb módszerek a bogyók eltávolítására a száráról.
Cukor? 0 %. A gyümölcsben van annyi, ami kell a pálinkába. Én biztos nem tennék pálinkának készülő cefrébe cukrot.
Eddig még nemigen esett szó, egy érdekes dologról. Minden egyes főzőnek megvan a lefőzési ideje. Amiben finomitok az 40 l-es. Gázzal fűtöm, különleges macera nélkül. ( gondolok olyanra, mint a hőszigetelés, burkolat, stb.) Felfűtési idő 45-55 perc. Teljes főzési idő 20-25 l alszesz 2,5-3 óra az indulástól számolva. Ha elkezdeném fűteni órrba-szájba opálos lenne a párlat, még akkor is, ha csak a vizet mutatnám néki. Normális ütemben főzött párlatnál ahogy akarod, úgy hígítod, egy halvány kis opálosodást sem tud belőle előcsalogatni. Próbáld meg az óvatos fűtést, tényleg csak úgy, mintha cérnavékony lenne.
Másodsorban pedig az úgynevezett "egymenetesek" főzésénél nem nagyon spórolunk időt. Talán nem is spórolunk. Az az, egy menet majdnem addig tart mintha kétszer párolnánk le. Logikus is, hisz a párák nagy részét visszahűtjük, visszacsurog és kezdődik minden előről. Nem is lehet megzavarni, fizikailag képtelenség (legalább is az én rendszeremben). Így is nagyon rotyog a cefre. Hol van már az a csendes párlás???:-)))
Amikor pedig áttérek az utópárlatra leveszem a hűtést, a deflegmációt és mehet, ahogy a csövön kifér.
A napokban főztem a barack cefrémet és még az egyik reggel hűvösebb volt (ez által a hűtővíz is), opálos volt a lejövő alszesz, még a másik napon dög meleg, így a hűtővíz is melegebb volt, a lejövő alszesz pedig szép tiszta... Ugyanabból a hordó cefréből volt.
Aztán lehet teljesen más az oka csak ez pont tegnap tünt fel.
Szervusz snapszmester. Ha jól értettem a szavaidat a cefre gyermekkorában már eldölt, hogy mennyi lesz a kozmás olaj, ha az erjesztés ideális lefolyású. Ezen csak rontani lehet, javitani nem. További kezeléstől függ, hogy álandósitjuk, vagy növeljük a kozmás olaj mennyiségét. (...erjesztési hőmérséklet, idő, főzési paraméterek, stb...). Így ís lehet: pl. ..."gyün ám, mint a lódereka", tapsikol a "főzőmester". A megboldogult Rozikanéni meg állandóan azt szajkózta, hogy ..."lassan, csak csöpögtessétek ám, ne zargassátok". A másik kérdésed ebben a nagy melegben, ilyen tompult aggyak, övön alluli ütés volt. megpróbálok a problémára koncentrálni. 1 nko-os az a víz mely 10 mg/l kalcium-oxid egyenértékű kalcium-, vagy magnéziumvegyületet tartalmaz. Egy liter közepes keménységű víz 80-180 mg oldott vegyületet tartalmaz. Lényegtelen a higítás százalékos aránya (szerintem), az a lényeg, hogy literenként mennyi az oldot anyag bevitele. De a könnyebb számolás és megértés érdekében, ha 9 l 50%-os párlathoz öntünk 1 l vizet, Úgy okoskodhatonk, hogy a 4,5 l 0 nko-os vizhez (mert a párlatban lévő vizet vehetjük desztillált viznek) öntöttem 1 l 10 nko-os vizet, és igy lett összesen 5,5 l. 1,8 nko-os víz a párlatban. 18 mg oldott vegyület oly parány mennyiségű, hogy nem okozhat semmi kicsapódást a 10 l párlatban. Ha valami mégis kicsapódna az biztos, hogy nem a csapvíz.
Nekem a szőlőbogyózó vált be a legjobban.Kézzel sem lehet jobban lebogyózni mint ezzel, és mivel darál is nem kell annyit fúrógépezni.
