Már le sem merem írni, de az volt a felvetés hogy ellenkező esetben, egy páraáteresztő fóliával lezárt, nem szigetelt, nem szellőző padláson a feljutó pára ki tud csapódni a páraáteresztő fólián, ami utána párazáróként viselkedik mert csucsog a vízben.
Nekem nem hihetetlen a sztori, logikusnak tűnik szélsőséges esetben.
Szerintem ha nincs a pára áteresztő fólia alatt hőszigetelés ami hozzáér akkor a hidegtetős rétegrendet kell követni, azaz ki kell szellőztetni alatta.
Erre utal legalábbis mkxnen rétegrendi példa amit láttam eddig.
Tehát ha nem használt padlástérre pára áteresztő fólia kerül akkor fent fóliasapka, lent légbeeresztés vagy bármi megoldás hogy kiszellőzzön alatta.
Ha folytonosan hozzáér a gerincig a szigetelés a fóliához akkor viszont lehet szélzáró a páraáteresztő tetőfólia.
"Nekem valami olyan emlékem van hogy a pára áteresztő fólia alá kötelező szigetelést tenni (hogy hozzáérjen) mert csak úgy làtja el a funkcióját, egyéb esetben kialakulnak rajta a vízcseppek belülről és lezár."
Ez pedig onnan jött hogy jó ötlet-e a bramac 7 fokos rétegrendben a szigetelést a szarufaköz helyett a födémre tenni.
Azaz a párazáró fólia alatt deszkázat, pár 10 cm nem szellőző üreg, szigetelés és födém rétegrend.
Elég lett volna beraknod az elején a linket a Bramac ajánlásáról. Megtehetted volna, hiszen a titok tudója te vagy. Cska irígy.
Vered magad a kékkel kiemelt szvegre.
Ez lenne az: Nekem valami olyan emlékem van...
Ez aztán a szakmai érv és még ezek után csodálkozol ha lehülyéz valaki? Mellesleg ügyes libsiként sokadszorra dobod rám ezt a sarat, de -tudomásom szerint soha nem hülyéztelek le. De mindegy, szavaid súlya rég megmutatkozott, kezeljük így.
Innen is látszik hogy nem az eredeti felvetésem érdekel (amit kékkel beraktam), hanem hogy kötekedj.
Ott a sok link, van bramac-os, bramac akadémiás, te magad is raktál be ábrát, semmi nem érdekel csak az hogy rugózz azon a pár szón ami menet közben elhagyta a billentyűzetemet. A végén meg gyors homokba dugod a fejed csak azért hogy ne kelljen elismerni, valószínűleg csak van benne valami, nem urban legend mint állítod.
Jellemtelen, gerinctelen alak vagy, itt véded széles mellel a topicot, nyomod a "nem szakmai hozzászólás" szövegedet.
Közben szaladgálsz árulkodni a modihoz mint egy óvodás, és nem vagy képes értelemezni szakmai dolgokat, nyomod a saját igazadat, miközben teljesen hülyét csinálsz magadból.
Egész nyugodtan tilts le, nem kell nézned mit írok, ne is szólj hozzá. Főleg ha magas neked. Megint több nap elment a fingfűrészeléssel, miközben mindenki hülye volt már, majd kiderült hogy jó volt úgy ahogy az eredeti módon felvázolta a tervező, és a te javaslatoddal pedig szar lenne.
"Ha a javasolt páraÁTERESZTŐT akkor ELHAGYHATÓ, ami nem egyenlő a NEKIKELLNYOMNIval.
Sehol nem olvasható a NEKIKELLNYOMNI utasítás."
Jól látod, és itt jön be a szaktudás ami a tetőfedőnek, tervezőnek megvan.
ELHAGYHATÓ, azaz ha:
- NEM HAGYJA EL akkor is működik (de ez esetben be kell tartani az iskolában tanultakat, részletrajzokban szereplőket, azaz KI KELL SZELLŐZTETNI ALATTA!). A szakértelmet nem pótolja egy ilyen tájékoztató füzet sohasem.
- HA ELHAGYJA akkor nincs légrés, ergo a fólia hozzáér a szigeteléshez. (ezt mondtam "neki kell nyomni"-nak, mivel építéskor koppanásig, a fóliáig tolod a szarufaközben a fóliát) (Azon lamentálhatunk hogy úgy hagyod el hogy hozzáérinted vagy hozzányomod, de ez már a trollkodás kategória lenne)
Ezt állítottam az elején, innen indult a szókiforgatós játék, ezt az állításom továbbra is vállalom. Ebben esetleg látsz hibát?
"Nekem valami olyan emlékem van hogy a pára áteresztő fólia alá kötelező szigetelést tenni (hogy hozzáérjen) mert csak úgy làtja el a funkcióját, egyéb esetben kialakulnak rajta a vízcseppek belülről és lezár."
Szakirodalmakra, ajánlásokra pedig pár link, de mint mondtam a TERVEZŐ tervezi a rétegrendet, neki ennél több ismerete van:
Itt fent fóliasapkázik, lent pedig direkt csinál légbeeresztést hogy kiszellőzzön a padlás. Ez nyilván szigetelés esetén nem kell, sőt káros ha lent csinálsz légbeeresztést.
De az általad belinkelt részletrajz is ezt mutatja, ott a nyilacska.
Millió ilyen részletrajz van, találsz ha keresel. A jótető blog is a bramac hivatalos blogja, ebben is van iromány erről:
"Bár a nevéből kifolyólag könnyű mindenre gyógyírt jelentő csodaeszközként tekinteni rá, valójában a páraáteresztés csak akkor működik, ha a belső, fűtött és a külső hideg tér között közvetlenül egy folyamatos szerkezeti beépítésünk van, belső burkolattal, páratechnikai réteggel, hőszigeteléssel és végül a páraáteresztő fóliával. Ez a beépített tetőtér rétegrendje, azonban beépítetlen padlástérnél más a helyzet. A hőszigetelés és a tetőfólia között egy nagy, légüres, télen hideg tér, a padlástér található, az ide feljutó pára pedig nem tud áthatolni a tetőfólia szerkezetén, hanem a hideg, belső oldalon lecsapódik. "
Részemről tényleg túl van ragozva, vállalom az eredeti állításaimat, és semmi sem bizonyítja hogy ne így lenne.
A végére, teljesen laikus gondolatmenet mikor alakulhat ki szerintem gond:
Elek írása alapján csinálsz egy fasza páraáteresztő fóliás, nem kiszellőztetett fűtetlen padlásteret. Egy hete esik az eső, 15 fok van (ez volt is mostanában), a padláson átmelegszik minden 15 fokra, és magas a páratartalom, hiszen nem tud kifelé kiegyenlítődni. Jön este egy hidegfront, -5 fok, nagy szél (ilyen is volt mostanában). A cserép alatti légrésen gyorsan át is húz (hisz ez a dolga), és a fólia pikk-pakk lehűl 0 fokra mondjuk. A tetőtér beszorult párás meleg levegője kicsapódik a fólia belső, filces felén.
A vízzel borított fólián pedig nem megy át a pára, nem tud közlekedni míg le nem szárad. Ezért kell SZERINTEM kiszellőztetni.
Ha a szigetelés hozzáér akkor az valószínűleg magába szív valamennyi vizet ami miatt nem tud a fólia felületén egyben csorogni a víz, így biztosított a diffúzió.
Ez csak feltételezés, ne vedd készpénznek, én így tudnám elképzelni az OKOT ami miatt az ajánlások NEM MUTATJÁK sűrűn ezt a megoldást.
Páraáteresztő tetőfólia Elsősorban beépített tetőterekhez javasolt alátéthéjazat. Alkalmazása esetén elhagyható a tetőfólia és a hőszigetelés közötti légrés.
Elemzem az általad beidézett 2 mondatot.
Páraáteresztő fóliát javasol.
Ha párazáró fóliát használsz akkor KÖTELEZŐ az átszellőztetett légrés
Ha a javasolt páraÁTERESZTŐT akkor ELHAGYHATÓ, ami nem egyenlő a NEKIKELLNYOMNIval.
Sehol nem olvasható a NEKIKELLNYOMNI utasítás.
A fenti elemzést kellene megérteni LOGIKAILAG, és itt már nem beszélek fizikai folyamatok megértéséről.
A Bramac doksit még mindig várom. Azt amir ehivatkozol, de én még -visszakeresve a HSZ-eidet nem lttam belinkelve. Persze lehet, hogy hibázok.
Ha továbbra is a "paraszt stílusra" hivatkozva akarsz kimenekülni a felvetésed igazolása alól akkor tényleg be kell fejeznünk.
Nem kell ezt túlgondolni szerintem, le van írva a hivatalos Bramac doksiban hogy ki kell szellőztetni alatta is ha nem ér hozzá a szigetelés, ennyi pont elég a tetőfedőnek, úgy rakja fel, nem agyal.
Mivel tényleg érdekel a téma újra kérlek, hogy EZT a doksit linkeld már be KÉRLEK.
Lejjebb írtad, hogy linkeltél már egy csomót és blablabla, de én sem BRAMAC linket sem a konkrét szöveget nem találom.
Viszont egy ilyet találtam alinkjeid között:
Páraáteresztő tetőfólia Elsősorban beépített tetőterekhez javasolt alátéthéjazat. Alkalmazása esetén elhagyható a tetőfólia és a hőszigetelés közötti légrés.
Esetleg nálad az elhagyható (szép magyar szó) ugyanazt jelenti, mint a hozzá kell nyomni kifejezés?
Vagy egyszerűen ködösítesz? Nem az első lenne.
Tehát bramac doksi a jelzett témával? Mivel ezt állítod.
Ha megnézed egy villamos földelőszonda adatlapját, összes dokumentumát mit fogsz benne találni?
Mely szabványoknak felel meg, villamos, mechanikus paramétereket.
Azt hogy milyen hosszú kell az adott feladathoz nem fogod megtalálni, mivel a TERVEZŐ kiszámolja majd a helyi adottságok (talaj, talajvíz, kívánt földelési ellenállás, stb) függvényében.
Azt hogy hogyan kell leverni nem fogja tartalmazni sem a dokumentum, sem a tervrajz, hiszen a villanyász azért járt iskolába hogy megtanulja.
Ilyen egyszerű az élet.
Van egy tetőfólia, műszaki paraméterekkel, ami alapján a TERVEZŐ majd tervez rétegrendet.
Vannak "alkalmazási útmutató"-k laikusoknak, éppíttetőknek példákkal, általános esetekben nem lősz vele mellé. Az hogy az a példa miért pont úgy néz ki, mi a fizikai alapja azt nem taglalja, azt a tervező tudja, a laikusnak meg úgyis magas.
Senki sem beszélt egyszerű adatlapról (csak te most valami miatt).
Sok terméknek még hivatalos gyártói adatlapja sem létezik, sőt a gyártója nincs is jelen az interneten (ami gyanús). És egyesek ezeket nevezik komoly gyártóknak :)
