Az angolokra is mindenki azt mondja hogy sokkal erosebbek voltak a nemeteknel (flottabol) es megsem mertek betolni az orrukat a balti tengerre pedig ott komoly szallitasok voltak es lett volna mit loni. Szerintem mindenki a szamokat nezi csak hogy hany hajo, hany agyu es ember. Ha igy lett volna akkor mar 1914 vegen kellett volna nyerjen az antant. Ehhez kepest eleg szep eredmenyeket ertek el a kozponti hatalmak.
Annak nagyobb stratégiai jelentősége volt, teljesen igaz, de ha a morachia parvitékén ajtó-ablak nyítva, akkor miért nem élhettek volna a lehetőséggel.
Megoldottátok a feladatot. Máshonnan, másra használt csapatokat irányítottatok volna oda. Bár egy olasz hadbalépéssel egyidejűleg indított partraszállás esetén nincs a balkánon megszálló erő csak olyan harcoló alakultok voltak, akik jelentős részét át kellett vinni az olasz fronra, Bulgária ekkor szintén nem lépett még be és ahogy én tudom csak Szerbia, Görögo és Románia írányában vállalt kötelezetségeket.
Érzésem szerint István megoldása kb 1 hadosztányi megszálló erő nehézfegyverzettel szűkösen ellátva, legyen akármilyen szar is terep, nem elég és előbb utóbb hiányozna, mert mozgolódnának a szerbek a hírek hallatán. A lényeg az, hogy mindenképp erőket kell valahonnan elvonni és voltak olyan időszakok, amikor nem nagyon volt honnan. pl 1915 május, 1916 nyara, de a németek segítettek volna max, de akkor az meg nekik hiányzott volna, de háborúra nem lett volna különösebb hatással.
Felteném a kérdést, hogy ha ennyire lényegtelen volt az adria feletti fennhatóság, akkor mi szükség volt a flottára és a partvédelemre költött millióknak, illetve miért zárkozott el a monarchia mindentől ami a flotta az Adrián kívüli felhasználására vonatkozott (akciórádusz, meg védtelenűl hagyott partok miatti félelemtől vezérelve).
Ui.: A morchia partmenti szállítása nem volt teljesen jelentéktelen, főként Szerbia legyőzése után.
Én, például, mozgósítottam volna a Szerbiában a komitácsik ellen állomásoztatott közel 60 ezer katonának a negyedét, és lezártam volna a partraszállás hídfőjét. Utánna - lásd Galip-megoldás. Vérezzenek ki a parton.
Akkor legfeljebb ide küldik az erősítést a németek, s nem Törökországba... még közelebb is lett volna, s nem okozott volna fejtörést az eljuttatása, elég lett volna a kitűnő München-Bécs-Trieszt vasúti fővonal...
lezárom a kivezető utakat és malmozok, pazarolják csak az erejüket, kössék le lehetőleg minél tovább a tengeri szállítókapacitásukat a 20-ad rangú helyen. Ez nekem jó, neki nem.
Hasonló volt a szitu Szalonikiben, nem is véletlen, hogy nem próbálták megostromolni Szerbia bukása után. Jó sok francia csapat ott malmozott két és fél éven át + a Korfuról átszállított, teljes, újrafegyverzet szerb hadsereg - s mindezek minimális K. und K. és német erőket, valamint egy kis tüzérséget kötöttek le. A blokád a bolgárok feladata volt, akiket a románok és szerbek legyőzése után más fronton úgysem lehetett alkalmazni, mivel az oroszok ellen nem voltak hajlandók hadba szállni... Szóval, ha igazán pofátlanok, akkor a K. und K. tüzérség mellé kérnek 2-3 bolgár gyaloghadosztályt szövetségesi alapon...
Világos, de Gallipolit megjátszották. Amennyiben szabad az Adria (amit nem kell nagy veszteséggel megszerezni előtte) akkor akár Gallipoli lehetett volna valahol a Dalmát tengerparton és Monarchinák voltak olyan pillanatai, amikor végletekig szét kellett apróznia az erejét.
Akkor másképp, ha te vagy az OMM haderejének főparancsnoka és jön a hír, hogy partraszálltak x stratégiailag jelentéktelen városkánál (nem Pola vagy Cattaró védett öblénél) te mit csinálnál? És nincs flottád, mert az én feltevésem onnan kezdődött, hogy az antantnak nem kell vállalnia a nagy veszteséget, mert nincs flotta. Egyébként ezzel arra akarok rámutani, hogy az igazság szerintem közted és blitzkrieg között van, hogy flotta puszta léte elég volt, hogy ne kerüljünk a fenti helyzetbe, de nem azért nem jött be az antant mert szarrá vertük volna őket tengeren.
Ja, s a Teggethoff osztály hajóira nehogy valaki azt mondja - mint alább a flottára általánosságban - , hogy partvédelmi célokat szolgáltak :)
óriási vita az országgyűlésben arról egyáltalán szükséges-e a megépítésük? Kéretik puffogtatás helyett olvasni néha kicsit... végül azzal "vásárolták" meg a magyarokat, hogy az osztály egyik hajóját magyar gyár építhette ( Ganz Danubius) és magyar nevet adtak neki, a Szent Istvánt...
Az olaszokal nagyjából pariban lettünk volna, de amint érkezett volna egy-két osztály angol, francia erősítés hozzá kikötőbe kényszerítették volna a K. und K. flottát (Haus előnytelen csatát nem vállalt volna), de se az angolokat, se a franciákat nem érdekelte az Adria, ezért elég volt a lezárása.
szvsz a monarchia nem volt elsődleges célpont. németország kiütése volt a fontos, ha ők kiesnek, akkor a többi már nem számít. elvonni egy rakat hajót, hogy az adriára betörjenek, nem biztos hogy megérte volna.
mit lőttek volna, a történelmi szépségű, de zéró stratégiai értékű városkákat? nem volt célpont a parton. Polát és Cattarot meg nem érték volna el - a K. und K. hajók szépen beúsznak az öböl védett oldalára, az antant csatahajók meg birkozhatnak a kikötők bejáratát védő jó erős parti tüzérséggel... olvasd el az angol inváziós anyagot hozzá:)
Értem amit mondasz, de ez nem gallipoli vagy nem normandia. Ezeknek a partraszállásoknak nem az a célja, hogy a hídfőből az égész kontinenst elfoglaljuk, hanem az erőmegosztás és az ellenség megzavarása. HA fennáll a veszély egy partraszállásra, akkor mégjobban kell védeni a partszakaszokat ergo erőket kell máshonnan elvonni, ha partraszáll az ellen akkor a hídfőket meg kell semmisíteni, ergo erőket kell elvonni és megosztódik a figyelem és lehetségessé/könnyebbé válik a földrajzilag messze lévő fő hadszíntéren a győzelem. Erre monják, hogy tipikus angol stratégia. A tengeri hatalommal élve partraszállni itt-ott, megosztani az ellen erőit, hogy a szárazföldi erőkkel redelkező szövetség(ek) győzni tudjanak.
Ajánlom figyelmedbe a domborzati térképét a horvát tengerpartnak... utána olvasd el Gallipoli történetét. A horvát tengerparton nem volt nagyméretű partraszállásra alkalmas hely. Nem voltak kivezető utak csak a rohadt magas és meredek hegyeken át...
Az antant flotta bejött volna, ha akar és vállaja a veszteséget. Az örületbe lehetett volna kergetni az OMM hadvezétsét és mégjobban szét lehetett volna szabdalni a hadsereget néhány partraszállással. Az 1916-os nagy orosz támadással egyedjüleg partraszállnak itt-ott azt a Monarchia meg is van vereve. Volt már hasonló.
De miután látták, hogy elég sokba kerülne az Adrián megszerezni a fölényt, nem eröltették a dolgot. Megelégedtek a blokáddal, de ha nincs flottánk, akkor bejönnek...
Miért bombáznák a haditengerészeti támaszpontokat, ha a partvédelmi tüzérség a csatahajókkal is felvehette a harcot, méghozzá elég hatásosan. Továbbá, Olaszországban a stratégiailag fontos vasútvonalak a part mentén húzódtak, viszont a Szerb-und később Görögországi frontra a vasútszállítások útvonala nem haladt a partmentén.
Bombázni a had.teng. támaszpontokat minek? Nem volt olyan front-szakasz ezen a hadműveleti területen a Balkánon, amit a flotta is tudott volna támogatni. A Monarchia kezében lévő szerb és egyébb délszláv területek bombázása pedig akaratlanul polgári áldozatokhoz vezetett volna, és bonyolította volna a propaganda-gépezet munkáját, és a balkáni szövetségesekkel fenntartott amúgy sem felhőtlen viszonyt. Kereskedelmi forgalmat nem bonyolítottak le, a part-menti (cabotage) szállítások mikroszkópikusak voltak, nagy volt az akna-veszély, meg minek kockáztatni vagy pazarolni fölöslegesen saját erejüket, ha egyszerűbb kizárni a flottát az aktív tevékenységből - olcsóbb, mint hadműveleteket vezetni (a háború az pénz!).
Túl sok a MINEK, hogy belevágjanak egy fölösleges vállalkozásba.
A szükséges feladatokkal bőven megbírkóztak az olaszok könnyű
erői. Ott voltak a MAS naszádok. Olcsó, egyszerű, gyors, tömegesen előállítható, és hatékony.
Ha a Monarchianak megerte vegigbombazni a partokat, akkor nekik miert nem erte volna meg. Pl. ha szetbombazzak a kikotoket, akkor sokkal kisebb lesz a tengok aktivitasa.
igen, ezt. én is tökéletesen ismerem az eredményeket, hidd el. A 220 ezer BRT kb. az antant 4 éves viharkárával egyenlő ( ha nem hiszed el bogarázd ki a nemzetközi kimutatásokból, egyszer végigolvastam).
A németek csak a földközi-tengeren 3,2 millió BRT antant hajóteret süllyesztettek el igazoltan, vagy nézzük úgy de la Periére sorhajóhadnagy 10 bevetés során az U-35 és az U 139 parancsnokaként 194 hajót 454 ezer BRT vízkiszorítással küldött a tenger fenekére. S lehetne még jópárat említeni, aki egymaga több eredményt ért el, mint az egész K. und K. flotta csatahajóstól, tengóstól... A számok makacs dolgok.
Nem tudom mit nevezel erdeknek, de az eleg erdek, hogy az antant barmikor vegiglovethette volna a tengerpartot (ha tenyleg szetverte volna a flottankat).
A K.u.K. flotta tengeralattjárói 117 hajót süllyesztettek el a háború folyamán. Összesen 220121 BRT. Ez magába foglalja az alábbi hadihajókat is: Hajó név
Nev Tipus Nemzetiseg Elsulyesztes ideje Elsüllyesztette Leon Gambetta cirkáló francia 1915.04.27. U5 Giuseppe Garibaldi cirkáló olasz 1915.07.18. U4 Nereide tengeralattjáró olasz 1915.08.05. U5 Renaudin romboló francia 1916.03.18. U6 Fourche romboló francia 1916.06.23. U15 Impetuoso romboló olasz 1916.07.10. U17 Nembo romboló olasz 1916.10.17. U16 Phoenix romboló brit 1918.05.14. U27 Circé tengeralattjáró francia 1918.09.20. U47
Az elsüllyesztett szövetséges hajók éves megoszlása bruttó register tonnára vetítve a következők szerint alakult.: Háborús év Elsüllyesztett hajóktonnára vetítve 1914 13 t 1915 22,568 t 1916 25,716 t 1917 112,922 t 1918 58,902 t
Ezt nevezed te viharnak es ez csak a tengok eredmenyei.
Felvilágosítanál hány antant csatahajó semmisült meg az Adrián? Mert a K. und K. veszteség közismert. A darabszámnál a minőség fontosabb. Egyébként is a K. und K. flottának sokkal érzékenyebb veszteség volt a Szent István, mint az antantnak a Gambetta meg a Jean Bart cirkálók...
Az antant kereskedelmi flottájában tudod mekkora veszteséget okozott a K. und K. flotta, kb. annyit, mint hasonló idő alatt a tengeri viharok... a német Földközi-tengeri tengókat ne számold a K. und K. eredmények közé. Ezeket csak a reális értékelés miatt említettem. A flotta ellátta alapvető feladatát, de ebben az is szeretepet játszott, hogy angol-francia érdek nem volt az Adrián. Szerencsénkre.
A franciák nem akartak érdemben semmit az Adrián, elégedettek voltak a K. und K. flotta karanténba zárásával. Ezért is reteszelték el Otrantónál. Az angol-francia érdekeket az zavarta volna, ha megjelenik egy hajóraj Szuez előtt, vagy Málta térségében, illetve Gallipoli, majd Szaloniki utánpótlási útvonalán. Erre azonban nem volt még szándék sem, mivel Haus abból indult ki, hogy túl értékesek a hajói ahhoz, hogy kiszámíthatatlan konfliktusba vigye. A németek határozott kérésére sem indított még egy cirkálót sem a törökök megsegítésére, ezért jöttek a német tengók...
Nem igaz, hogy csak a régieket küldték el, mert a Dardanelláknál ott volt a vadi új, éppen alább bemutatott Queen Elisabeth és részt vett a parti erődök rombolásában. A források napra pontosan megadják tartózkodását és azt is hány lövést adtak le a 15 és 6 hüvelykes lövegekből.
