"Most értetettelek meg igazán, a bolondgomba volt az oka. ;-))))"
Valóban sok gombát eszek, és még szedni is szeretem.
Egyszer találtunk a szomszéddal valami finom gombát, de azt írta róla a könyv, hogy halucinációt és kettőslátást okozhat. És nem szabad rá alkoholt inni.
Na, megettük a gombát és ittunk rá egy sört. És kérdezgettük egymást, hogy látsz-e már kettőt?
"Szerintem is vannak igen nagytömegű objektumok, amik nem bocsájtanak ki fényt/sugárzást."
Persze, hogy vannak. Amelyik csillagnak elfogy a tüzelőanyaga, az összezsugorodik, és a továbbiakban már nem sugároz fényt. Ilyenek a törpecsillagok és a neutroncsillagok. Ezeknek, mivel kis méretűek és nagy tömegűek, nagy a felületi gravitációja, és emiatt észrevehetően eltérítik a fénysugarakat. Vagyis gravitációs lencseként viselkednek. Ilyenek tömegével léteznek.
De ezek nem esznek csillagokat, nincs bennük "szingularitás", és nincs eseményhorizontjuk sem. Ezek badarságok.
"A létezésüket a gravitációs sugárzás detektálása igazolja."
Nem. A létezésüket a gravitációs lencsehatás igazolja. (nem a feketelyukakét)
Gravitációs "sugárzás", vagy gravitációs hullám távolra nem terjed. Csak egy vagy több mozgó égitest közelében mérhető gravitációs hullám, távolról ilyesminek az észlelése lehetetlen.
Ahhoz, hogy távolra gravitációs hullám terjedjen, óriási tömegnek kellene "rezegnie", ami lehetetlen. Ha két nagytömegű égitest egymás körül kering, akkor a tömegközéppontjuk mindig egyhelyben marad, így kifelé nem keletkezik gravitációs hullám. A két égitest távolról egyetlen égitestként viselkedik, amelyeknek az összes tömege a közös tömegközéppontban van. Mivel ez nem mozog, nincs gravitációs hullám sem.
A "modern" csillagászok a semmit méregetik, jó sok pénzért.
„A csillagászok és a "modern" fizikusok tudománya mindössze annyi, hogy tudják, az elnevezések mögött nem az rejlik, ahogyan nevezik őket. Ezt a laikusok nem tudják, és azt hiszik, hogy az a nagy tudomány, amit nem értenek. Ezért nem szeretem, ha valaminek a neve értelmetlen.”
Szerintem az lenne értelmetlen, ha egyszer valamit elnevezünk, majd kényünk-kedvünk szerint átnevezgetjük. A képzettársítás is megszokható, a lényeg megváltozása nélkül. A lényeg nem mindig a névben van. Például te biztosan nem vagy szuperfizikus. :)
Gyula bácsi elméleténél maradva, a gravitációt is töltések okozzák, és olyan kölcsönható mezőt hoznak létre, mint az elektromosság. A gravitációnál az ellenkező előjelű töltések taszítják, az azonosak vonzzák egymást. A hatásterjedés sebessége, azonos az elektromosságéval. Az azonos töltések csomósodásra, az ellenkezőek szóródásra késztetik az anyagot.
"Iszonyat tömeg ott eltünnek szemeink elől koplett csillagok "eltünteti a bendőjében"vélhetően összepréselődik népiesen mondva de a fekete lyuk párban a Fehér Lyukkal talán átjárat ...vannak elméleti koncepciók de hogy VAN FEKETE LYUK az tuti."
Szerintem is vannak igen nagytömegű objektumok, amik nem bocsájtanak ki fényt/sugárzást. A létezésüket a gravitációs sugárzás detektálása igazolja. :)
Az információ eltűnése egy Fekete lyuk eseményhorizontja mögött, az Áltrel következménye, mivel onnan semmi sem jöhet ki. A kvantummechanika szerint, a Hawking sugárzással, viszont „visszapattanhat” az összefonódott részecskének egyik fele, ami következtetni enged a másik fél állapotára. Tulajdonképpen nem veszik el minden információ, csak lehetetlennek tűnik, a jelek dekódolása.
Gyula bácsi szerint, sincs Fekete lyuk, de az anyagnak van egy maximális sűrűsége, kb. 10+24 kg/cm3-nél. Sem a kölcsönhatásokban, sem a tér-időben nem lépnek fel szingularitások. Amikor egy atom, vagy atomok halmaza nem bocsájt ki magából sugárzást még hő formájában sem, akkor nyugalmi állapotban van. {ezért találják hidegnek az épen nem sugárzó fekete lyukat?}
A kb. 10+13 cm-es atommagok protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak. Az elektromágnesesség préseli össze a protonokat, elektronokat és pozitronokat 10+13 cm-es tartományokba, egy másik Lagrange multiplikátor, a h0 = h/387, segítségével. A stabil neutron N0 = (P,e) is 0.702 10-13 cm nagy. A neutroncsillagok ezért is sugároznak.
"A fekete itt nem szin hanem ISMERETLEN / nem látszik."
Én a színéről nem írtam semmit. De igazad van, a lyuknak, vagyis a semminek színe sem lehetne.
"A lyuk pedig szintén nem szószerint értendő."
Tudod az a baj, hogy a "modern" fizikában semmi sem szó szerint értendő. Pl. az Androméda köd nem köd, hanem galaxis. Az esthajnal csillag nem csillag, hanem bolygó. A hullócsillag nem csillag, hanem meteorit. A sötét energia nem sötét és nem is energia, hanem "ismeretlen erő". A planetáris ködöknek semmi köze a planétákhoz (bolygókhoz), de még a ködökhöz sem.
A csillagászok és a "modern" fizikusok tudománya mindössze annyi, hogy tudják, az elnevezések mögött nem az rejlik, ahogyan nevezik őket. Ezt a laikusok nem tudják, és azt hiszik, hogy az a nagy tudomány, amit nem értenek. Ezért nem szeretem, ha valaminek a neve értelmetlen.
"...vannak elméleti koncepciók de hogy VAN FEKETE LYUK az tuti."
Hát persze, a "modern" mesékben van feketelyuk. Ahogyan a régi mesékben is volt hétfejű sárkány.
A fekete itt nem szin hanem ISMERETLEN / nem látszik.
A lyuk pedig szintén nem szószerint értendő.Szavak pongyolaságán lovagolsz próbálod a teljes tudóstársadalom dacára hipnotizálni a népet itten !Nem akarod hogy utcát nevezzünk el rólad ?
A "fekete lyuk" jobbhiján-szóösszetétel ,a lényege az hogy nem ismeretes igazán a mibenléte de léte az van.Iszonyat tömeg ott eltünnek szemeink elől koplett csillagok "eltünteti a bendőjében"vélhetően összepréselődik népiesen mondva de a fekete lyuk párban a Fehér Lyukkal talán átjárat ...vannak elméleti koncepciók de hogy VAN FEKETE LYUK az tuti.
"Akkor valojában MI AZ amit mindenki más fekete lyuknak gondol ?"
Léteznek igen sűrű égitestek, ezek a neutroncsillagok. Kis méretűek és igen nagy felületi gravitációval rendelkeznek. De ezek nem feketelyukak.
Azt gondolták, hogy lehetséges a neutroncsillagnál is sűrűbb égitest. Ez lenne a feketelyuk. De már az elnevezése is értelmetlen, hiszen a lyuk valamiféle anyaghiányt jelent. (Ha lyuk van a falon, akkor ott nincs tégla, vagy beton.)
De a feketelyukat egy igen nagy tömegű égitestnek képzelik. De hogyan lehet a lyuknak, vagyis az anyaghiánynak nagy tömege? Nyilván sehogyan sem.
A feketelyuk tulajdonképpen egy mesebeli lénynek a kisgömböcnek a képzeletbeli megfelelője, amely mindent elnyel. Ez a fantáziaszülemény tulajdonképpen a "modern" tudomány hanyatlásának köszönheti a születését. Próbálnak kiizzadni valami szenzációsan újat, a hiányzó felfedezések pótlására. Ennyire futotta.
Azért nincsenek mostanában nagy áttörést jelentő felfedezések, mert a tudomány alapját képező fizika a sötét korszakát éli. A "modern" fizika fejlődésképtelenné vált, mert a relativitás tévtanának fogja lett. A "modern" fizika gyakorlatilag egy dogmatikus vallássá vált. Alapjait tilos megkérdőjelezni. A gondolkodás tilalma pedig mindig hanyatláshoz vezet.
Amíg a relativizmus uralja a tudományt, addig nem lesz fejlődés.
Az igazi nagy áttörés az lesz, amikor a relativizmus megbukik.
Az információs paradoxon arra mutat rá, hogy az Általános relativitás szerint egy Fekete lyukban (BH) eltűnik az információ, míg a BH „párolgása” a Hawking sugárzás során visszanyerhető. Az információk dekódolása, azonban további problémákat jelent.
A BH eseményhorizontja mögül, valóban nem jöhet ki semmi, azonban kvantum effektusok révén, az összefonódott részecskepár egyik tagja igen. Ez lenne „párolgással”visszajutó információhordozó.
A részecskepár BH-ban maradt tagja információt nyújthat arról, hogy mi van belül, a külső tag információjának alapján.
A holografikus elmélet úgy hangzik, hogy egy 2 dimenziós felületen, (eseményhorizonton) megtalálható a világunk leírásához szükséges összes adat és pont. Ezek, mint egy hologram, 3D-s képként vetülnek ki, ami az univerzumunk lenne.
Amennyiben az univerzum olyan, mint egy 3 D „gömböc”, annak határa a 2 dimenziós felülete, tartalmazza az összes információt. A térfogata, vagyis a 3D be-vetülése lenne a gravitációt is viselő valóság. Ez egy determinisztikus „misztikus”zárt világ lenne, mivel nem tartalmazna veszteséget. Azonban idővel minden a visszájára fordulna, ciklusokat alkotva. Az a kérdés, hogy mi van az univerzum gömbfelületén kívül, nyitott marad a fantázia számára. :)
Ami a legteljesebb kifejezést illeti, vannak fenntartásaim. Mivel ami kiteljesedik, az már nem növelhető, nem fogad be semmi befogadhatót magába, vagyis véges. Azonban az univerzum végessége, csak az energiasűrűségére vonatkozóan van „deklarálva”, nem a kiterjedtségére vonatkozóan. Persze ez csak a szubjektív véleményem. :)
Már a legősibb bölcsek is tudták, hogy születünk, élünk, és meghalunk. Vagyis a TRINITY az első bölcseletek közé tartozik. A háromság egybegyúrása, későbbi korok „bölcseinek” eredménye. A szentháromság egy isten verzió, már a „bicikli” túltolása. A minden EGY verzió, meg a valóság leegyszerűsítése, a megértésének bonyolultságának ismérvei alapján. /nehéz az élet, de mint tudjuk, teher alatt nő a pálma/
Nos ez az, amiben egyet értek. Azonban a valóságot nem a „kiegyensúlyozott” POTENCIALITÁS”, hanem a szimmetriasértés jellemzi. AZ ÉLT is az egyensúlykeresésről szól. Különben a témákra osztás, vagy tematizálás, nem a filozófia, hanem a politika „eszköze”, amivel az összhangot feldarabolja. :(
Itt filozofiai munkajellegü hipotézisekkel dolgozunk ám.
Én különben sem irtam a valamiről ...meg még a semmiről is külön hanem azt irtam hogy a kettő egyuttal EGYETLEN IS hiszen ott vannak egymásban a másikában. Egymás POTENCIALITÁSAI !
