Az újrafordítás oka nem az volt, hogy a régi rossz, (erről persze mindenkinek lehet saját véleménye, én most nem akarok minősíteni), hanem az, hogy kiadóváltás volt, és ez egyszerűen szólva szerzői jogi problémákat vetett fel.
Aki nem ismeri az eredetit, annak nem kell tudni semmit, el kell olvasni valamelyik magyart, és élveznie kell a sztorit, ennyi. :)
Amúgy a különbség nem csak a neveken látszik, hanem a fordítási stíluson is - ahány fordító, annyi stílus, de ez egy-egy kiragadott mondaton nem feltétlenül látszik, inkább csak ha egyben nézed az egészet. Persze, lehetne találni jó példamondatokat, ha valaki hajlandó guberálni párhuzamosan két könyvben, én most inkább nem. :)
Többször elhangzott itt is, meg máshol is, hogy egyes TP könyveknek rossz a fordítása, most újra fordítják meg ilyesmi. A nevek különbségén(amit én is utálok) kívül mit jelent ez? Tudna valaki példákat mondani? Ha valaki nem ismeri az eredetit, az honnan tudja ezt?
A Bűbájos bajok jelenleg is kapható nálunk, az Őrség! Őrség! pedig még ebben az évben megjelenik újrafordított, javított kiadásban. Illetve a több felsorolt kötet is várható a következő egy-két évben (a frissebb, nálunk még soha ki nem adott Pratchett-regények mellett).
egy ideje elkezdtem összegyűjteni a Korongvilág könyveket, elég sokat sikerült is, de van, amit egyszerűen képtelenség megszerezni, pedig nagyon szívesen elolvasnám mindet, mert nagyon megszerettem őket. Ha esetleg valakinek lenne eladó példány a következő könyvekből, annak nagyon örülnék:
Mort
Bűbájos bajok
Őrség!Őrség!
Mozgó képek
A Kaszás
Kisistenek
Előre is köszi mindenkinek, akinek lenne ajánlata az a curupira03@gmail.com mailre írhat nekem!
Ez így van, jobbak is szerintem. Azért változó, vannak komolyabb drámaibb és könnyedebb humoros történetek később is. De mindig keveredik a kettő csak az arány más.
Szvsz nem igazán szeretem a Széltolós (varászló) Pratchett könyveket, de a Kallódó kontinenst is megfettem, elolvastam. Vannak benne remek dolgok. Én mindenképp megvesez a sorozat összes megjelenő regényét, remélem 2012. ben is megjelenik néhány.
Ha jól vettem ki, ez valamiféle párhuzamos világokról, és a közöttük való utazás lehetőségéről szól. Ha ez a történet a hagyományos Pratchett-féle humorral-gúnnyal van átszőve, akár még remek is lehet. Ha pedig komolyan veszi magát, akkor is.
A KORONGVILÁG KALLÓDÓ KONTINENSE PÁR NAPON BELÜL AZ ENYÉSZETÉ LESZ, HACSAK…
Ki ez a hős, aki átszeli a vörös sivatagot? Birkák nyírója, sörök ivója, bozótbetyár – olyan valaki, aki még egy fasírtpufi t is hajlandó megenni, méghozzá józan állapotban!
Egy csúcsos kalapos férfi , akit a Poggyásza számtalan apró lábon követ.
Igen, ő az, Széltoló, az alkalmatlan varázsló, aki még azt a szót
FOHÁSSZAL OTTOKÁR NEM TÚL JÓ IDŐBEN AKARJA GYAKOROLNI PAPI HIVATÁSÁT. VAGY NEM TÚL JÓ HELYEN. AZT HITTE, CSUPÁN EGY EGYSZERŰ SZERTARTÁS MIATT KELL LANCRE-BE MENNIE, DE RÁ KELL ÉBREDNIE, HOGY A VÁMPÍROK ÉS A BOSZORKÁNYOK KÖZÖTT DÚLÓ HÁBORÚ KELLŐS KÖZEPÉBE CSÖPPENT.
Boszorkányok alatt pedig az ifjú Ágnes értendő, aki tényleg nem tud még saját magával sem egyetérteni; Magrat, aki a boszorkánykodást a pelenkákkal próbálja ötvözni; Ogg Nagyi…
…valamint Wiharvész Anyó, aki már önmagában súlyos gondot jelent.
A vámpírok viszont intelligensek, a stílus mellett díszes mellényekkel is rendelkeznek, és kiszabadultak.
Ők is szeretnének egy harapásnyit a jövőből.
Fohásszal Ottokár tudja, hogy vele van az ima ereje – de azt kívánja, bárcsak lenne nála egy bárd is.