Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
http://www.fornyetenergi.dk/ itt talalsz rajzot a finn kalyha mukodeserol. A dan az egy kicsit egyszerubb, de a lenyeg ugyanaz, az egesterbol kiszabadulo gazokat ugyanugy az utanegeto kamraban egeti el, de keverges nelkul egybol az oldalso fustcsatornakba nyomja.
Üdv! Nézegettem az említett linket, de rajzot/ábrát nem találtam az égéstérről és főleg az utánégetőről' - tudnál valamit rajzolni vagy esetleg bővebben leírva magyarázni róla. Előre is köszi, etil...
A dokumentumfilmet terveink szerint egy kályha építéséről az egész tömegkályha-dolog imertetése céljából készítenénk, egy kis falutv gondozásában, de országos terjesztésre szánjuk, hogy segítsük ennek a módszernek a a szélesebb körű elterjedését. A falunkban 2004 nyarán volt egy nemzetközi tábor, ennek keretében volt itt Heikki, de az előző években is több tömegkályha épült itt, többek között egy dán cég közreműködésével, de azok is finn tipusúak voltak. Így alakult, hogy településünk bír a legnagyobb tömegkályha építési múlttal és a legtöbb megépült tömegkályhával. Ezt a hagyományt szeretnénk folytatni, és szeretnénk egyfajta módszertani központként működni. Én csak magamnak, barátaimnak, ismerőseimnek szeretnék ilyen kályhákat építeni, ezért szeretném alaposan kitanulni a gyakorlati részét. Van azonban olyan ismerősőm, aki szeretne ezzel komolyabban is foglalkozni. üdv: V11
Ha publikus, mondhatnal valamit arrol a dokumentumfilmrol is valamit. Ill. valojaban mik a terveid a tomegkalyhaval, epiteni szeretned oket, vagy csak infokat tovabbadni?
Ez tulajdonkeppen a napi begyujtasnal igaz a cserepkalyhara is, a rendeszeres futes evekkel hosszabitja meg az elettartamat. Inkabb a nagyobb tomeg miatti lassabb atmelegedes, tulzott futes eseten a hotobblet a kemenyen keresztul tavozik, magat a kalyhat nem tul egyszeru tulfuteni, a kemenyt igen de azt meg minek.
Eppen azt probalom kideriteni, hogy tudom diszkreten atkuldeni az emilcimemet...
Szerintem Magyarorszagon is elobb utobb el fognak terjedni ezek a kalyhak, egyreszt mert egyszeruen jobbak mint a megszokott cserepkalyhak, masreszt pedig normalis , jol mukodo teglakalyhat szerintem maskepp nem lehet epiteni. En is bohockodtam meg otthon, elere allitott teglaval, acelkapcsokkal meg kulso rabichaloval a repedesek miatt, de a cserepkalyha fustjaratai valahogy nem az igaziak a teglakalyhaban, az atrakas itt meg ugye foldig rombolast jelent. Viszont egy 3,5x4x6-os cserepkalyhat mar siman meg lehet epiteni ezzel a belso szerkezettel es nincs szukseg atrakasra, meg evenkenti kormolasra.
Veletlenul sem akarom lebecsulni a finn ur munkassagat, de ezekben a kalyhakban tobb van mint amit o felvillant. Itt daniaban az o kalyhait tanitjak iskolaban, sutovel suto nelkul , henger meg hasab alakban, aztan kb. ennyi, ezeket masoljak es ebbol probalnak megelni a kalyhasok. Ha jol tudom mind a mai napig o az egyetlen aki konyvet irt, es akinek a konyve angolul is megjelent. Tobb orszagban szinte guruva is valt, ami nem tul szerencses, kicsit rugalmasabban kene kezelni ezt a temat, apro atalakitasokkal az adott eghajlati viszonyoknak megfeleloen, kene atvenni a lenyeget es nem esz nelkul masolni. Ehhez persze vagy ido kell, vagy mindjart a kezdeteknel tobb lehetoseget felvillantani, mert ebben a kalyhaban szerintem tobb van.
Jo lenne, ha nem csak a finn kalyhak masolatai terjednenek el otthon.
Látom a "tűz kialvása után"-t már te is nagybetűvel írod. Tapasztalatom szerint még jobb, ha az ember odaírja, hogy "és a parázs kihunyása után", mert ezt is gyakran félreértik. Szerintem a hosszú élettartamhoz még az is hozzájárul, hogy a belső "mag" napi begyújtáskor nem hűl le teljesen, és kisebb a hősokk. V11
Igen, ezek azok a bizonyos, klasszikus ontvenyajtok lecsavarozhato fulekkel, ehhez is ki lehet talalni valami koydarabot. Az ajtokkal azert itt is elofordul a ganyolas meg mindenfele anyag,pl. biciklikullo alkalmazasa...Az ara meg nem 6 szamjegyu.
Masodlagos levego, tobbnyire a hamuterbol, az ajto elott van egy plusz res, kozvetlenul az utanegeto kamra alatt, ha megfigyeled a honlapon a kepeket, ez egy nyitott lyuk(eszetlenseg elleni vedelem miatt nem lehet lezarni) de ez nem aranyszabaly, van ugy hogy kivulrol es az is jarhato ut, hogy direktbe az utanegeto kamraba. Ugy tunik mindenkinek van erre valami kulon szisztemaja, de attol tartok fontosabb hogy eleg levego legyen , mint az hogy honnet. Az hogy hol es legyen-e egyaltalan barhol is elzarhato a levego utja, sajnos az leginkabb az ugyfel ertelmi kepessegeitol fugg. Illetve kalyhakent, vagy korom es fustgyarkent akarja-e hasznalni az eszkozt a kedves megrendelo. A hoveszteseg csokentese, ill. inkabb elkerulese miatt, celszeru a kemenyt , lezarni A TUZ KIALVASA UTAN, ha a bearamlo levegot zarod az is jo valamennyire.
Vegulis ezek a fajta kalyhak igencsak egy torol fakadnak, kell egy tuzter, egy utanegeto kamra, ahol kepes a tuz 900 fok folotti homersekleten egni amihez persze eleg levegot kell bizositani, mindegy honnet, es a megfelelo anyagokkal kb. ugy pakolod korbe a kalyha magjat ahogy akarod, persze jo ha tudja elotte az ember, hogy mit is akar es mennyi ido alatt...tudom ez egy kicsit tulzottan le van egyszerusitve, de a lenyeg kb. ennyi, a tobbi a kornyezettol es a kalyhas tudasatol fugg...
Meg egy fontos dolog, azt hiszem nem emlitetted te sem. Ezeket a kalyhakat nem kell 10-15 evente atrakni, ennek egyik oka a nagy tomeg, a masik pedig a tiszta eges miatt, nem csapodnak ki savak a fustbol, amik bizony komoly ellensegei a samottnak. Volt ra palda, hogy tulelte a kalyha a hazat. Es persze nem igenyel evente, ketevente takaritast.
A talalkozoban beszelgetesben es epitesben benne vagyok, az idopont kerdeses
Az ajtóval kapcsolatban van ötletem, egy barátom épített tavaly egy tömegkályhát, és ez az ajtó elég jónak tűnik, főleg az árához képest, ugyanis hamuzóajtóval együtt 20.000 Ft alatt van. Én is ilyet vettem az építendő kályhámhoz: http://www.svt-wamsler.hu/termek_lap.php?termekcsoport=9&kereso_mezo=TIPUS&kereso_ertek=176 Persze nem csúcsszuper, de szerintem jó minőségű, jól záródik és szintén gazdaságossági szempontok miatt esett rá a választás. Egyébként a beépítésnél Heikki nálunk is hasonló megoldást alkalmazott, de a két fal közé építéshez gyártanunk kellett egy lemez "közdarabot. Szerintem is ez a legtartósabb és legstabilabb megoldás. Ja , a másodlagos levegőt honnan kapja a tűz? Ha Magyarországra jössz, találkozhatnánk egy beszélgetés erejéig, esetleg még tudnék is egy alkalmas helyet kályhaépítésre, nem messze az épülő finn kályhámtól. Örülnék, ha összejönne egy közös építés, egyébként is szeretnénk egy ismeretterjesztő filmet csinálni erről a tömegkályha-dologról, milyen jó lenne ha egyből két módszert is bemutathatnánk... Esetleg építhetnénk csak dán rendszerűt.
Lars Helbro honlapja, www.stenovne.dk sajnos a legtobb info danul van fent, de az egyik oldalon a lenyeget leirja angolul is. A kepek magukert beszelnek, http://www.stenovne.dk/englishnew01.html. Valoszinu a telen, hazamegyek egy idore, ha epp ugy adodik, szivesen epitek otthon is ilyen kalyhat. Minden anyag fellelheto nalunkis, en szivem szerint a bontott teglat javaslom, talan az ajtokkal lesz egy kis gond, kerdes mennyi utanajarast igenyel a megfelelo minosegu ajto beszerzese, mert az eredeti finn vagy dan ajto hmmm...pofatlanul draga. Egyetlen trukkjuk,hogy a ket teglafal koze lehet beepiteni oket, na es eleg masszivak, bar ennek nem sok jelentosege van a mukodes szempotjabol, inkabb az elettartam a kerdes...
Osszehasonlitas.... Eloszor is valasszuk kette a tomeg es a fustcsatornak kialakitasanak kerdeset.
A tomegtol nagyjabol ketdolog fugg, mekkora a hotarolo kapacitas es mikor kezd el melegiteni a kalyha. Ha pl. a nalunk ismert keskeny , cserepkalyhakra jellemyo
Lars Helbro honlapja, www.stenovne.dk sajnos a legtobb info danul van fent, de az egyik oldalon a lenyeget leirja angolul is. A kepek magukert beszelnek, http://www.stenovne.dk/englishnew01.html. Valoszinu a telen, hazamegyek egy idore, ha epp ugy adodik, szivesen epitek otthon is ilyen kalyhat. Minden anyag fellelheto nalunkis, en szivem szerint a bontott teglat javaslom, talan az ajtokkal lesz egy kis gond, kerdes mennyi utanajarast igenyel a megfelelo minosegu ajto beszerzese, mert az eredeti finn vagy dan ajto hmmm...pofatlanul draga. Egyetlen trukkjuk,hogy a ket teglafal koze lehet beepiteni oket, na es eleg masszivak, bar ennek nem sok jelentosege van a mukodes szempotjabol, inkabb az elettartam a kerdes...
Osszehasonlitas.... Eloszor is valasszuk kette a tomeg es a fustcsatornak kialakitasanak kerdeset.
A tomegtol nagyjabol ketdolog fugg, mekkora a hotarolo kapacitas es mikor kezd el melegiteni a kalyha. Ha pl. a nalunk ismert keskeny , cserepkalyhakra jellemzo fustjaratokat, egy marha nagy teglakalyhaba epitem hasonlokepp fog viselkedni mint a finn kalyha, ill. meg egy kicsivel lassabban fog felmelegedni.
Ennek oka az a bizonyos utanegeto kamra, amit kivaloan lehet sutonek hasznalni, ez ugye nincs a cserepkalyhaban. Pedig ez lenne talan a legfontosabb, ugyanis a fabol kiszabadulo gazok itt egnek el es nem az elsodleges tuzterben. Ettol tisztabb es magasabb hofoku az eges. De ezt mar amugy is tudod, csak azok kedveert akik estleg most tevednek ide.
Ami elteres a dan es a finn kalyha kozott az az hogy a dan kalyha nem viszi a fustot, (bar ami onnet kimegy, az mar gyakorlatilag nem lathato fust, csak gazok) az utoegeto kamra fole, hanem itt egy kor-koros aramlast hoz letre es a kamra oldalan levo lyukakon keresztul egybol az oldalso fustjaratokba nyomja a gazokat. Leginkabb egy gaz centrifugara hasonlit az egesz mukodes, ehhez kepest a finn kalyhaban az aramlasok kicsit kaotikusabbak, bar ez reletiv, mert meg mindig job mint ami egy cserepkalyhaban tortenik.
Jut eszembe, ilyen fustjaratokat minden tovabbi nelkul bele lehet epiteni egy megfelelo meretu cserepkalyhaba is, na persze ez plusz anyagot igenyel es megint ott vagyunk hogy 2-2,5 t.
Viselkedest tekintve egy azonos meretu dan es fin kalyha kozott annyi a kulonbseg hogy a dan mar 8-10 ora utan rendesen melegit (de ez a falvastagsag miatt van) a meresek szerint nehany szazalekal hatekonyabb az eges, de foldi halando ezt nem fogja erzekelni. Itt is alt. eleg az egyszeri begyujtas de nyilvan rovidebb ideig tartja a meleget mint a finn, de tovabb mint a cserepkalyha...
Na persze itt is elokerul a kemeny lezarasa, illetve mikor mit zarunk le kerdese.
A dan kalyhanak van meg elonye, lehet belole kisebbet is epiteni, de az is 2t. Vegulis jobb mint a 3,5t.
örülök, hogy idetaláltál, érdekes amit írsz, jó lenne, ha feltennél pár linket, infot, képet. Azért lehet fontos ez a vonal, mert itthon nagyon sokan azért nem építenek tömegkályhát, mert vagy statikailag nem fér bele, vagy anyagilag. Érdekelne egy alaposabb összehasonlítás a két kályha működéséről, használatáról. A hőálló betonból öntött elem egyébként csak a sütővel egybeépített kályhánál kell. A finn kályhához sem kell sok kőzetgyapot, inkább kerámia paplan, ami viszont építésnél nagy elővigyázatosságot igényel, mert a lebegő mikroszálak belégzését kerülni kell. Ezt a problémát egy már létező "bio" hőálló paplannal lehet elkerülni, ennek beszerzésén dolgozom. Várom a részleteket!
Kepzelj elegy olyan kalyhat ami (csak) 2 vagy 2.5t ,ugzanolyan tisztan egeti ela fat mint a finn kalyha, es nem kb.2 nap hanem 8, 10 ora mulva mar meleget ad, epitese is egyszerubb, mivel nem kellhoyya semmifele hoallo betonbol ontott elem. Ilyen kalyha letezik es ugy hivjak hogy dan teglakalyha. Masodik szakmamat tekintve cserepkalyha es kandalloepito vagyok, bar ugy nez ki hogy leginkabb ez lesz a fo szakmam. Jelenleg Daniaban elek es itt talalkoztam mind a finn mind a dan teglakalyhaval. Mivel itt sincsenek olyan veszett hideg telek a tenger kozelsege miatt, a vikingek kialakitottak a sajat maguknak megfelelo kalyhat amit el is felejtettek es eppen mostanaban kezdik ujraelesztgetni a hagyomanyt. Ezeknek a kalyhaknak a legismertebb mestere Lars Helbro. Volt szerencsem vele szemelyesen is talalkozni es az o gondolatai a kalyharol sokkal kozelebb allnak hozzam mint a finn ure. O ugyanis igyekszik minel egyszerubben es minel kevesebb fele anyagbol megepiteni a kalyhait, es nem hasznal dupla falat a kalyhaihoz meg tul sok koyetgyapotot sem.
Üdv mindenkinek! Jó hírem van, visszakaptam a tömegkályhás könyvet, megpróbálok néhány lényeges oldalt beszkennelni. Nem tenném ki ide, a szerzői jogok miatt. De találunk rá módot, hogy az építeni szándékozók segítséget kapjanak.
Igen, jól láttad a méretet. A gyári kéményekhez létezik 45 fokos bekötőmodul, azt könnyen betervezheted a leendő kályhához. Az építésről még nem tudok biztosat mondani, de amint van valami, jelzem. Ettől függetlenül a kész kályhát bármikor szívesen megmutatom.
Irtad, hogy a nyáron építetek egy új kályhát. Ha lehet szívesen megnézném a készítését és segítenék egy kicsit. (Annó építőipari suliban érettségíztem.) Ha aktuális, írd meg, hogy hol és mikor!
A kéményed betorkollásánál milyen méretü csatlakozást készítettetek a tömegkályha felől? Amit falaztál az 14 x 27 cm, ha jól láttam a képen. A bélelt kémény "tisztító" nyílása lenne jó csatlakozás a kályhához? - én erre gondoltam - . A kéményt előre meg kell építenem a kályha majd csak később következik.
A legbiztonságosabb megoldás, ha nyitott gravitációs rendszerrel kapcsolod össze a csövet. Egyébként úgy tudom, valani spéci hőálló ötvözet. Azt azért érdemes bekalkulálni, hogy csak napi néhány órát ég a tűz, szvsz túl nagy melegvíz tárolót nem érdemes betervezni. Ennek a módszernek az még a hátránya, hogy a tűzteret hűti, és az égés hatékonyságát rontja. Nekem volt egy kb 60X140X5 cm- es víztartályom a kályha oldalába, a füstjárat külső oldalára építve, de sajnos gánymunka volt, szivárgott, és meg kellett szüntetni. Melegvíz készítésre inkább ilyen módszert ajánlanék, bár így hogy csak kb 40-60 liter vizet tart melegen, és a kályha fűtőteljesítménye is kb 30%-kal csökken. Az égés viszont tiszta és hatékony marad.
Nem rossz ötlet, csak vajon mi van akkor, ha valami miatt nem cirkulál benne a víz? Itt nem egy tartályt melegít a tűz mint a kandallós verzióknál, hanem csak egy csövet. Lehet, hogy valami spéci anyagból van?
Ja, ha már a képeknél tartunk, a szlovák linken is a mi kályhánk építése látható, talán a kész kályha így jobban érthető... ( most hogy mondod, illett volna ebbe a topikba is feltennem képeket... hamarosan pótolom ) üdv: V11
Részben a kéményseprők miatt, részben azért, mert a két kályha kéménylezárását így tudtam egymástól függetlenül jól megoldani. Egyébként szerintem a jobb huzat és a kevesebb lerakódás miatt a hőszigetelt kémény általában előnyös. üdv: V11
