Bármilyen szomorú is, vannak romlandó élelmiszerek...:)))
A tartós (ultrapasztőrözött és sterilen csomagolt) tejek felbontatlanul hónapokig is elállnak szobahőmérsékleten - kérdés mennyire tejszerűek, de a semmilyen tejnél azért jobbak. A "tartósságuk" viszont csak a sértetlen csomagolásban érvényes: ha egyszer felbontottad, akkor pont olyan romlandók, mint a friss tej - de ehető aludttej már nem lesz belőlük.
Bármilyen meglepő is, a tisztán kezelt friss tej "pincehőmérsékleten" (hűtő alsó polc), lefedve 2-3 napig jó marad, legfeljebb kiül a tetején a tejszín. Ha felforralod, és utána lehűtve teszed hidegre, még tovább. A bolti tejek a csomagolás előtti kezelések ellenére azért romlandóbbak, mert mire hozzád érnek, legalább is egynaposak (valamelyik tejipari cég még reklámozza is, hogy az övék akár 24 óra alatt is az asztalodra kerülhet), és közben a legváltozatosabb hőmérsékleti viszonyoknak voltak kitéve. (Pl. lehet, hogy hűtőkocsiból pakolták ki, de a napon állt, míg be nem hordták a bolt hűtőjébe - vagy Te hiszel a hűtőlánc folytonosságában?)
Két ötletem is lenne:
1. ne tartsd benne öt napnál tovább
2. Tedd be az egészet a hűtőbe.
Komolyan: A fa kenyértartó nem tehet semmiről. A penészedést se nem lassítja, se nem gyorsítja (amíg nem volt benne korábban penészes kenyér, mert akkor a fa beveheti gombákat)
Köszi. Én is imádom a napillatú ruhákat! Egyébként öblítőszert egy ideje nem használok. Németországban a házinéni felvilágosított, hogy ők (németek) nem használnak, mert káros a környezetre, a ruhánál pedig igazából nem oszt, nem szoroz.
Kieg. megj. melléktermék-hasznosításra: a barackmag belét kicsit megpirítani, kristálycukorral megszórni, tovább melegíteni, míg a cukor egy része karamell lesz, egy része meg még kristályosan tapad a magokra. Vizes fémtálcára teríteni, míg kihűl. Esetleg kis fahéjjal megbolondítani. Remek rágcsálnivaló, elkészítése jelentéktelen idő és költség a főfeladathoz képest.
Egy hibája van: kevés. (Ebben a szezonban Prionnal mi kb. tíz kiló barackot dolgoztunk fel, ebből lett egy tányér barackmag, amit vidoran elrágicsáltunk kettesben egy hosszabb römiparti alatt.)
Ja: viszont olvastuk a pirított barackmagot sóval is - talán Durellnél?
Sajnálom, de tapasztalatom szerint: nem szabad becsukni, és azután ugyanúgy kell benne tárolni a kenyeret, mint ha nem is lenne kenyértartód. Amúgy a zománcos kenyértartóval is kenyértartóval is hasonló tapasztalataim vannak, azzal a különbséggel, hogy a fa tartóból soha többé ki nem lehet szellőztetni a szagot, ha egyszer valami beledohosodott- vagy penészedett. (Először nekem zománcos volt, és azt hittem, a fa jobb lesz) Szóval: a kenyértartó esztétikai tényező. De azért vannak segédmegoldások: a láda aljára konyharuha, a kenyeret kendőbe vagy sejempapírba csomagolni, és ha a papír nedvesnek látszik: lecserélni. Esetleg a sarokban kis nyitott pitliben só; ha nedvesnek látszik: lecserélni.
Ps: Nem tudom, kinek milyen a szimata, de az alátétnek vagy csomagolónak használt kendőt célszerű illatmentesre öblíteni (itt a nyár: a napon, szélben szárított textiliának jobb illata lesz a legeslegszuperebb öblítőszer hatásánál is).
Én csak a hagyományos baracklekvárt szoktam csinálni, bár abból hámozottat is meg héjasat is. (A magozott illetve hámozott barackhoz képest fele cukorral és szárazdunsztban)
Befőttet barackból tisztán nem szoktam csinálni, csak vegyeset: felezett barack, meggy, nórabóra egészben, alma vagy őszibarack hámozva-szeletelve. Forrázós módszerrel csinálom, az üvegben rétegezve (barack, megy, alma, nórabóra) nagyon gusztusos szokott lenni, és jó összeállítás - télen nem csak magában, de levesnek illetve gyümölcssalátának is remek.
Rántani én sem nagyon szeretek, de azután megenni, és nézni, hogy elfogy - hát azt igen. Egyébként serpenyőben. Nincs is olyan olajsütő izém. Azért nagyon nem vagyok elmaradva, mikróm és grillsütőm van - de a fritőznek soha nem éreztem hiányát.
A gyümölcssalátát azt nem bele kell érteni, hanem mellé. Hol van előírva, hogy ecetes savanyúság adatik a rántott akármihez? Nem próbáltál még mondjuk sült húshoz akár sima almakompótot? Vagy citromos alma-répa salátát? Savanyú szilvát? Áfonya- vagy csipkelekvárt (nem boltit)? Gyümölcsmártást?
És ez még csak nem is reformkonyha. Már a dédanyám is...
Természetesen a szalonna adja meg a reformjellegét a dolognak! Rántva is nagyon lyó, de az a baj, hogy nem szeretek rántani. Te fritőzt használsz hozzá? Csak a gyümisalit nem értem benne...
Cukkinit a múltkorjában úgy csináltam, hogy kis kocekákra vágtam, és rájatűzködtem szalonnyadarabot mindenikre. Sütés kb. 40-50 percig, és megéri... Már persze ha szereted a sült szalonnyát meg a reformkonyhát :-))
Éhes lettem tőletek!
Imádom a cukkinit és a padlizsánt. Túl vagyok már néhány recepten, nincs valami új ötletetek?
Van egy nagyon jó mustáros. Ha érdekel valakit szívesen leírom!
Zutty rá oszt annyi.Elég sokat hirtelen, és kavarni. Attól még nem csak velem, hanem az anyukámmal is előfordul, hogy csomós lesz, és akkor jön a levesszűrő...:(((
A kukoricaliszt szerintem hajlamosabb a csomósodásra. Egyébként (amennyire én tudom) a kínaiak nem feltétlenül azt használják,
csak a régebbi kínaikajás szakácskönyvek azt javasolták a nehezebben beszerezhető étkezési keményítő helyett. Azért remek dolgokat lehet belőle főzni.
Az. ún. rétesliszt durvább kiőrlésű a sokszor púderszerű nulláslisztnél, rétesen kívül szinte mindenre jobban használható annál.
Látom, hogy itten egy empirikusan profival van dolgom, ezér egy viszonylag eccerű problémámmal zavarlak:
mi a fenétől lesz eccer tökcsomós a rántásom, eccer meg előírásszerű? (ezt a hidegbe-meleg, melegbe-hideg dolgot mindig betartom, mégis soxor kell a rúdmixerhez nyúlnom, ha már menthetetlen az ügy.) Mit értesz azon, hogy "hirtelen felengedni"? Zutty rá, oszt annyi?
A kukoricalisztet próbáltad már? Azzal lehet sima rántást csinálni? Állítólag a kínaiak azt használnak. És a rétesliszt az mitől más (még sohasem vettem)?
Alighanem megtaláltad az eb sírhelyét:))) Csak annyi kenyeret kell tartani, ami nem penészedik rátok.
Én sem rajongok a hűtött kenyérért. De szerintem abba a kenyértartóba, amibe egyszer belepenészedett, hónapokig nem szabad kenyeret tenni.
Fenntartom azon nézetemet, hogy a kenyeret legjobb ruhában tárolni. Ezzel együtt bolti kenyérből mi is csak annyit veszünk, ami a legközelebbi bevásárlásig elfogy. A házi állítólag hetekig is jó, de nálunk még soha nem érte meg - a gázsütőben csak kicsi kenyeret tudok sütni, abból hetente két-három kell; de ha időm és energiám van megcsinálom, mert megéri.
1. Ebben a nyirkos esős időben előfordult, hogy 2-3 nap alatt megpenészedett.
2. A kenyértartó nem fér be a hűtőbe. :-) Komolyabban: a kenyér hűtve nekem nem igazán szimpatikus.
Persze a kutya ott van elásva, hogy kedves férjem nem hiszi el, hogy kettőnknek elég fél kiló kenyér/nap. Egyik hosszú hétvége előtt a lelkére kötöttem, hogy elég lesz egy kiló is, nehogy kettőt hozzon. Erre mennyit hozott? Hármat! :-))
Bármilyen szomorú is, vannak romlandó élelmiszerek...:)))
A tartós (ultrapasztőrözött és sterilen csomagolt) tejek felbontatlanul hónapokig is elállnak szobahőmérsékleten - kérdés mennyire tejszerűek, de a semmilyen tejnél azért jobbak. A "tartósságuk" viszont csak a sértetlen csomagolásban érvényes: ha egyszer felbontottad, akkor pont olyan romlandók, mint a friss tej - de ehető aludttej már nem lesz belőlük.
Bármilyen meglepő is, a tisztán kezelt friss tej "pincehőmérsékleten" (hűtő alsó polc), lefedve 2-3 napig jó marad, legfeljebb kiül a tetején a tejszín. Ha felforralod, és utána lehűtve teszed hidegre, még tovább. A bolti tejek a csomagolás előtti kezelések ellenére azért romlandóbbak, mert mire hozzád érnek, legalább is egynaposak (valamelyik tejipari cég még reklámozza is, hogy az övék akár 24 óra alatt is az asztalodra kerülhet), és közben a legváltozatosabb hőmérsékleti viszonyoknak voltak kitéve. (Pl. lehet, hogy hűtőkocsiból pakolták ki, de a napon állt, míg be nem hordták a bolt hűtőjébe - vagy Te hiszel a hűtőlánc folytonosságában?)
Két ötletem is lenne:
1. ne tartsd benne öt napnál tovább
2. Tedd be az egészet a hűtőbe.
Komolyan: A fa kenyértartó nem tehet semmiről. A penészedést se nem lassítja, se nem gyorsítja (amíg nem volt benne korábban penészes kenyér, mert akkor a fa beveheti gombákat)
Köszi. Én is imádom a napillatú ruhákat! Egyébként öblítőszert egy ideje nem használok. Németországban a házinéni felvilágosított, hogy ők (németek) nem használnak, mert káros a környezetre, a ruhánál pedig igazából nem oszt, nem szoroz.
Kieg. megj. melléktermék-hasznosításra: a barackmag belét kicsit megpirítani, kristálycukorral megszórni, tovább melegíteni, míg a cukor egy része karamell lesz, egy része meg még kristályosan tapad a magokra. Vizes fémtálcára teríteni, míg kihűl. Esetleg kis fahéjjal megbolondítani. Remek rágcsálnivaló, elkészítése jelentéktelen idő és költség a főfeladathoz képest.
Egy hibája van: kevés. (Ebben a szezonban Prionnal mi kb. tíz kiló barackot dolgoztunk fel, ebből lett egy tányér barackmag, amit vidoran elrágicsáltunk kettesben egy hosszabb römiparti alatt.)
Ja: viszont olvastuk a pirított barackmagot sóval is - talán Durellnél?
Sajnálom, de tapasztalatom szerint: nem szabad becsukni, és azután ugyanúgy kell benne tárolni a kenyeret, mint ha nem is lenne kenyértartód. Amúgy a zománcos kenyértartóval is kenyértartóval is hasonló tapasztalataim vannak, azzal a különbséggel, hogy a fa tartóból soha többé ki nem lehet szellőztetni a szagot, ha egyszer valami beledohosodott- vagy penészedett. (Először nekem zománcos volt, és azt hittem, a fa jobb lesz) Szóval: a kenyértartó esztétikai tényező. De azért vannak segédmegoldások: a láda aljára konyharuha, a kenyeret kendőbe vagy sejempapírba csomagolni, és ha a papír nedvesnek látszik: lecserélni. Esetleg a sarokban kis nyitott pitliben só; ha nedvesnek látszik: lecserélni.
Ps: Nem tudom, kinek milyen a szimata, de az alátétnek vagy csomagolónak használt kendőt célszerű illatmentesre öblíteni (itt a nyár: a napon, szélben szárított textiliának jobb illata lesz a legeslegszuperebb öblítőszer hatásánál is).
Én csak a hagyományos baracklekvárt szoktam csinálni, bár abból hámozottat is meg héjasat is. (A magozott illetve hámozott barackhoz képest fele cukorral és szárazdunsztban)
Befőttet barackból tisztán nem szoktam csinálni, csak vegyeset: felezett barack, meggy, nórabóra egészben, alma vagy őszibarack hámozva-szeletelve. Forrázós módszerrel csinálom, az üvegben rétegezve (barack, megy, alma, nórabóra) nagyon gusztusos szokott lenni, és jó összeállítás - télen nem csak magában, de levesnek illetve gyümölcssalátának is remek.
