Ha az olcsó "tömeg"gyárthatóságról el is "feledkeznénk", a hőállóság túl fontos kritériuma ennek a koncepciónak ahhoz, hogy csak úgy leváltsák és a struktúra alapjaiban ne változzon meg.
Milyen mértékben váltják majd ki az acélt? Csak a tartályok készülnek kompozitból, vagy az egész szerkezet? Vagy még a tartályok sem? Hol a határ, amire azt mondhatjuk, hogy feladták az eredeti koncepciót?
Ehhez amúgy biztosan nem kell új gyár, emlékszek egy képre, ahol az első kompozit tartályt (böszme nagy dög) mutogatják, tehát valahol már egyszer volt erre gyáruk.
A zsákutca mindenképpen definiálható. A kudarc meg - ahogy már írták - akkor, ha feladják. A TERV-et meg max a Spacex részvényesei kérhetik számon rajta, mi kibicek aligha.
Egy fejlesztés közepén vannak, ahol minden lépcsőben meghatározzák az elérendő célt. Abszurd dolog a végső paramétereket számonkérni egy ilyen kísérlettől. Különösen abszurd úgy, hogy semmiféle konkrét ismeretnek nem lehet külsős szemlélő birtokában, tehát érdemi észrevételt sem áll módjában tenni.
Kizárt, hogy az acélt feladják, legfeljebb akkor, ha az egész koncepciót újraírják és gyökeresen más megközelítést alkalmaznak.... például a Stoke Space-hez hasonlót.
Nem hinném, hogy az eredeti acélvázas tervek és a valóság között akkora szakadék lenne, ami áthidalhatatlan. Nem kezdek volna bele a siker esélye nélkül.
"Az acél esetleges feladását, és az ebből eredő többéves csúszást lehetne-e "zsákutcának" nevezni?"
mellékvágánynak legfeljebb.
egyébként nekem vannak kétségeim, hogy előre meg lehetne tervezni az egészet. persze a holdutazást is megtervezték, de azért ez mégis más dimenzió, főleg hogy viszonylag nagy terhet kell szállítani.
a kudarc szerintem az lenne, ha egyáltalán nem sikerülne megcsinálni, vagy egy éles indítás teherrel sikertelen lenne, bár erre is sok példa van, hogy egy jármű kudarca nem jelenti az egész program sikertelenségét, a Space Shuttle programot se lőtték le a Challenger esete után.
én azt nagyon valószínűtlennek tartom, hogy Musk 1-2 éven belül előáll fejvakargatva, hogy bocs rájöttünk és ezt az egészet elméletileg se lehet megcsinálni. (az lenne a kudarc)
szerintem az a grafika csupán egy concept art, amit lehet mutogatni a koncepcióról és ami csak a főbb irányvonalakat körvonalazza az elképzelésről. nem egy mérnökileg kidolgozott részleteiben megtervezett szerkezet pontos látványterve. hasonló grafikák hagyományos fejlesztésű dolgokról is készültek, meg olyanokról is amikből semmi nem lett.
"Ezek után egyáltalán nem kizárt, hogy visszatérnek a kompozithoz, ahogy írtad. De ez nem azt jelenti, hogy Elon folyton hazudik, a Sx mérnökök meg nem tudják mit csinálnak. Pontosan tudják mit csinálnak - az aktuális sprint végéig."
.
Ha a könnyen épithető, acélból heggesztett szerkezetet feladják, ami valójában a koncepció alapja és kompozitra váltanak, akkor lényegében új rakétát kell fejleszteni, kell egy új gyár, mert a kompozitot nem fogják daruskocsiról épiteni. Ez nem egy sima iterációs fejlesztés lenne, hanem egy új project.
.
.
"Amit a Spacex csinál a SH/SS rendszerrel, azt úgy hívjuk, hogy ködszúrkálás. Mások úgy hívják: iteratív fejlesztés. Ennek az az alapvetése, hogy a kezdeti tervek (nagyon nagy valószínűséggel) egyáltalán nem fognak hasonlítani a megvalósult termékre."
.
Ebben az iterációs világban szerinted definiálható a "kudarc" vagy a "zsákutca" kifejezések? Mert ez az iteráció jó és könnyű magyarázat, bármi történik, az a TERV része, és haladunk TERV szerint, csak még pár 180 fokos irányváltás, és ott leszünk! Az acél esetleges feladását, és az ebből eredő többéves csúszást lehetne-e "zsákutcának" nevezni?
Amit a Spacex csinál a SH/SS rendszerrel, azt úgy hívjuk, hogy ködszúrkálás. Mások úgy hívják: iteratív fejlesztés. Ennek az az alapvetése, hogy a kezdeti tervek (nagyon nagy valószínűséggel) egyáltalán nem fognak hasonlítani a megvalósult termékre. Ez ma még viszonylag ritka módszer mechanikai fejlesztéseknél, ezért oldschool mérnökök számára szokatlan lehet.
Ezek után egyáltalán nem kizárt, hogy visszatérnek a kompozithoz, ahogy írtad. De ez nem azt jelenti, hogy Elon folyton hazudik, a Sx mérnökök meg nem tudják mit csinálnak. Pontosan tudják mit csinálnak - az aktuális sprint végéig.
A műszaki tartalmat, helyesebben mondva a probléma halmazt régen kiveséztük.
Bár elég sokat vitáztunk ezen, és tudom hogy úgy véled hogy a nyilván a SpaceX mérnökei tudják mit csinálnak, de a gyakorlat ismét engem igazolt.
Amúgy elég jóm elképzelésem van hogy mehet a fejlesztés.
A Starship mérnök széttárják a kezüket hogy már olyan könnyűá amennyire lehet de sebaly mejt a meghajtás erősebb és hatékonyabb motorokat igért, a meghajtás mérnökök meg széttárják kezeiket hogy már olyan erős és hatékony amennyire lehet, de sebaj, mert a Starship csoport könyebb hajótestet igért.
Amúgy meg a Falcon egyre szebb lett a fejlesztéssel.
És persze ez is. A V4 az megint kompozitból lesz és csodaszép lesz. Legalábbis ez a tippem.
Jó kérdés, hogy az inditóállás mennyire sérült, mindenesetre a tetejét beállványozták és több, a szokásos daruskocsis kosárból dolgoznak jelenleg is rajta.
Gondolom az alapvető cél a két fél eltávolítása, hogy a láng ellökje az első fokozatot. Ehhez biztosan kis tolóerő kell, ahhoz számolhatták... gondolom, hogy mekkora szabad kifúvásra van szükség. Nagy a kerület, szemre óriási a kiáramlási felület a fúvókák kiáramlási felületéhez képest.
A “ronda” nem éppen egy egzakt műszaki fogalom, illetve szvsz nincs direkt összefüggés a ”szépség” és a teljesítmény vagy gazdaságosság között. Ha elég sokáig vársz, lehet vissza fogják iterálni a 3. szárnyat!
"az acél súlyából adódóan is. Haszons teher jelenleg nulla tonna. Le kéne ezt felezni. "
.
.
És a hasznos teherhez előtt még további súly kell még, pl nyitni valami rakteret, ahonnan ténylegesen inditanak valamivel, a raktérnek, műhold inditónak, bárminek szintén lesz súlya és az még nem "hasznos teher". Vagy ha human rated, akkor utastér, életfenntartó rendszer szintén jópár további tonna, és akkor még mindig nem hasznos teher.
(erekciós problémák űrutazással kapcsolatos tanulmány)
"This is a rat study, done on Earth by lifting the rats rear limbs up to simulate weightlessness. The radiation dose was administered by giving about 9-18 months of simulated GCR dose over *4 weeks*. People need to stop blasting rodents with Chernobyl-liquidator dose rates and then acting like its a revelation when they get sick."
Vicces rész: "Sajnáltam, hogy a Booster-7-en nem történt Raptor robbanás az elmelkedési fázisban, így nem derült ki, hogy mennyire sikerült jól a hajtóművek izolálásának a fejlesztése." :D /nem szó szerint/
Elon Musk tegnap bejelentette érkezik a Starship V2
Száraz tömeg kevesebb, üzemanyag tartályok nagyobbak.
Hogy ez a gyakorlatban mit jelent?
Ime az én tippjeim:
- Rövidebb raktér. Annak egy részét beáldozzák üzemanyagnak.
- Bizonyos részeken edzett acél vagy kompozit struktúrák
- kis mértékben hosszabb hajótest
Az hogy üresen se tudta elérni a keringési pályát nagyon rossz jel. Ráadásul a videók szerint a tartályok kiürülése környékén elpukkant a rakéta ami abban a magasságban szint biztosan motor hiba volt. Én arra tippelek hogy szárazra járatták a fokozatot és oxigén gazadag leállás történt amit egy FFSC motor meg úgy általában bármelyik nem annyira szeret.
Jelenleg ott tartunk hogy amit eddig láttunk starshipet az száraz tömegben végleges konfigurációban bőven 300T felett van, sőt a most repült verzió is 250-300T lehetett csak az acél súlyából adódóan is. Haszons teher jelenleg nulla tonna. Le kéne ezt felezni.
A legnagyobb baj az acél hajótest. Lehetne az egészet edzett acélból építeni, az jelentősen erősebb, ezért könnyebb is, viszont cserébe sokkal drágább és nehezebb gyártani. Valamint helyben kéne a hegesztések után hőkezelni a varratokat. Valamint visszatéréskor kilágyulhat az anyag itt ott. De ezzel azért lefelezni nem lehet a tömeget. Lehet bizonyos helyeken kompozitra cserélni az acélt. Például belül a tartály fedeleket. Ezzel csak az a gond hogy a különböző hőtágulás nagy probléma lehet, és nagyon drága, ráadásul ismeretlen terület kb. Lehet alumíniumot is használni itt ott.
Igazából több évnyi fejlesztést látok még itt sajnos. Az első verzió hasznos terhe szerintem örülhetünk ha a 20 tonnát eléri. Ha a BO nem csúszik, - ebben sem hiszek - akkor komoly verseny lesz az SpX és a BO között holdra 2029-ben. Ha csúszik akkor 2030 ban kínával lesz szép nagy verseny.
"B" valtomodban, egypedalosan hasznaljuk, a muszakilag nem tul erös nejem ezert nagyon szereti a kocsit, mert pofonegyszeru vezetni, es amugy egy nagyon szerethetö auto, kormany, fek, futomu, menetdinamika, minden rendben van vele, oriasi az utastere, hatul felnött meretu tizenevesek is teljesen jol elvannak, kivulröl nem is latszik, mennyire nagy. A masik, amivel az ID3 megvette a nejemet, hogy nagyon jol idözitösen felfut reggel, leolvasztja a jeget, bekapcsol ulesfutest is. Ennek 0 fok körulröl 21 fokra kb 7% töltöttseg az ara, ha nincs eppen töltön a kocsi, erre figyelni erdemes.
B-ben visszatölt erös motorfekkel, fekpedalt alig hasznaljuk.
58kWh akkus verzio, ami papiron 420km köruli hatotavot igerne valami viszonyok között. Nekunk autopalyan nyaron klimaval, lampakkal, vegig muködö medialejatszassal, gyari navival vagy carplay-jel, szoval minden megy, benne 3-4 ember, meg a lanyom tenisztaskaja mondjuk csomagnak, 120 tempo (sved autopalyan 110 a hatar) igy nem mondanam, hogy 300km-nal több a hatotav, söt inkabb alatta is. Hetvegen otthon ha jo az idö fullra töltjuk napelemröl es a 11kW otthoni töltövel, es nyari hetköznapokon ratöltunk minden delutan, itt nyaron meg este 8 körulig jo a napelemes termeles. De utazni van nagyautonk, ez inkabb anyataxi.
