Van valakinek úszófedeles tartálya? Vettem két kicsi saválló hordót (30 literes), ezekből szeretnék ilyet eszkábálni.
Gyáriaknál mekkora rés van az úszófedél és a tartály között?
Ezek a hordók olyanok, hogy van rajtuk két körkörös domborítás merevítés gyanánt, ott picit kiöblösödik a hordó. Arra gondoltam, hogy az úszófedélnek csinálok egy magasabb (3-4 cm )peremet és akkor kicsit több olaj megy mellé, aztán amikor az öblösebb merevítéshez érkezik, akkor is megmarad az olajos védelem, csak kicsit elvékonyodik...
De még azt sem döntöttem el, hogy vegyek-e valahol (de ha igen hol?) saválló lemezt, vagy fabrikálhatnám az úszófedelet akár műanyagból is? Mit gondoltok erről a dologról?
Körte pálinkát fogok főzetni, jeleleg cefrekészítés alatt áll a dolog.
Sok helyen olvastam, hogy a jobb cefre minőség érdekében pektin bontó enzim, fajélesztő és sav hozzáadása célszerű, szigorúan ebben a sorrendben.
Épp csak azt nem találtam sehol, hogy mennyi időt kell várni az egyes adalékanyagok hozzáadása között. Mondjuk, ha első nap enzim, másnap élesztő, harmadnak sav hozzáadása történik, az megfelelő, vagy van valamilyen betartandó hosszabb idő?
Nálunk Szeged környkén egyébként 700-800 körül főzik + van ahol a fát is neked kell vinned. Szerintem a 450 körül otthon gázzal nem sok, ha meg fával tolja az ember akkor meg filléres. De nyilván nem az ár miatt főz elsődlegesen otthon az ember, hanem mert úgy döntött és az jó neki :)
A 190.000 forintos készüléknél látható egy probléma: az üstből a páracsőnek határozottan emelkedve kell az alkoholos gőzt a hűtőbe vezetni, hogy a nem elég "meleg", idő előtti lecsapódó anyag vissza tudjon csöpögni-folyni az üstbe. Ennél szemmel láthatóan az összeszerelés után nem így lenne (nem emelkedik, hanem lejt, még csak nem is vízszintes) és ez probléma, hiszen több, alacsony hőfokon párolgó anyag kerülne át a hűtés után a tisztába. Ez a hiba láthatóan házilag is könnyen javítható, vagy korrigáltatható a gyártóval.
Ha nagyobb főzőt használ valaki, akkor arányaiban nézve azért kevesebb gáz fogy el. Viszont ha 450 Ft/l-re jön ki, akkor meg nem nagyon érdemes otthon vackolni vele, mert pl Sellyén 530 Ft/l áron főzik, plussz a fa 2500 Ft rakodásonként, egy rakodás viszont 400 liter.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az 50 literes főzömbe ha beleteszek kb 40 liter cefrét akkor az alszesz kb 1 óra felfűtés után 3-4 óra alat jön le. Azaz egy kifőzés kb 4-5 óra. Eközben viszont nem kell folyamatosan ott lennem mert jelenleg gázzal táplálom, elég ránézni 20-30 percenként közben lehet más tevékenykedni. Egy palackból amiben van 11 Kg gáz kb 5 főzést tudok csinálni, de ha nagyon ügyes az ember akkor max 6. Olyan 2 Kg körüli gáz megy el egy töltetre. 3.5 palackból legutóbb kijött 40 liter pálesz, finomítással együtt, ami szerintem nem rossz eredmény, ez olyan 450 Ft / liter áron jön ki. Időben viszont tényleg nagyon sok, csak akkor álj neki ha meg tudod oldani hogy naponta több órát menjen a cucc. A legnagyobb probléma szerintem a nagy hordó, hiszen több menetben, akár 4-5 menet is lehet egy 220 literes lefőzése, erre kerestem korábban választ, hogy hogyan lehet a cefrét úgy kiszedni, hogy ha 1-2 napig csinálod se legyen baja. A kis hordó erre alapból megoldás. Eddig megúsztam a nagyot is, de szerintem a savazás lehet a legjob, ezért is akarom kipróbálni.
Jelenleg folyik a duplafallal ellátás és a komolyabb üstházba helyezés, keverő már beszerelve, ettől remélek némi hatékonyság növelést. Álmom a 2-3 órára lecsökkenteni 40 liter vodkázását :) de hurrogjatok le hogy ez csak álom marad :)
Lenne pár kérdésem azok fele, akik hisznek a savazásban, mert nem szeretném megosztani eme kérdéssel a társaságot:)
- savazni bármikor érdemes? úgyértem ha már 3 napos a cefrém akkor is vígan beállíthatom ugyem, hiszen onnantól kezdve csökken a nemkkívánatos mellékreakciók az alacosny PH miatt ahogy gondolom...
- savazás után ti vígan nyalogatjátok a cefrét hogy milyen az iíze, vagy vártok x időt amíg biztos elegyedik vagy beáll? kézzel továbbra is kontaktusba lehet lépni a cefrével?
- lefőzéskor észrevettetek bármit is, hogy a kénsav átmenne a párlatba vagy mellékízt eredményezne?
Attól függ, mit akarsz. Ha sok (200 liter) egynemű cefréd van, akkor olcsóbb és gyorsabb bérfőzdébe vinni. Az a lényeg, hogy legyen annyi, hogy ne öntsék össze más cefréjével. Otthon akkor érdemes főzni, ha sok kis, különböző tételed van.
Egymenetes főzővel kezdő csak szívni fog.
Az "egymenetes pálinka illatosabb, de kevésbé ízes" az általános sztereotip vélemény. Ez így nem igaz, mindkét módszerrel lehet ilyet is, olyat is főzni. Itt mi többnyire a hagyományos kisüsti módszert támogatjuk. Az egymentes komoly tapasztalatot igényel. Egyes gyártók ezerrel próbálják rátukmálni az egymenetest a zöldfülűekre, ne hagyd magad.
A legnagyobb problémád a leégés lesz. Ha veszel, duplafalút vegyél.
A segítségeteket szeretném kérni. Szeretnék venni otthonra egy 99literes pálinkafőzőt. Most jelenleg azon matekozok, hogy megéri e egyáltalán vásárolni otthonra, vagy pedig főzessem ki bérfőzéssel, rendes nagy ipari főzőben. Van valakinek tapasztalata, hogy egy ekkora méretű, dupla aljú egyszeri főzéshez mennyi idő kell és mennyi gáz megy el egy palackból? Sokat hallok az új egyfázisú főzőkről, azokról mi a véleményetek? Egy ismerősöm szerint (persze neki nincs) illatra jobb, viszont ízre rosszabb a normál főzőétől.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Bukfenc mindig van valahol. Egyszerűen annyi helyen lehet hibázni, hogy valami mindig becsúszik akkor is, ha te mindenre vigyázol. Legutóbb nem a saját hordónkban volt a cefre, két nap után jöttem rá, hogy azért nem kotyog a szerencsétlen, mert a teteje olyan pattintós, mint az ételes dobozok teteje és nem volt körben rányomogotva...
Enyém már kb. 4 hete rajta van, enyhén aranyos színe van. Lassan leveszem. (Nagyon kevés kell a forgácsból, különben erős tölgyfa íze lesz)
Az ízéről majd referálok!
Alapból is nagyon jó volt, mert az állami szeszminősítős (röviden: NÉBIH) barátom, aki napszámban kóstolja (a kereskedelmi forgalomba szánt) pálinkákat (és borokat), azt mondta, hogy "baromi" jó.
A kész pálinkára kell tenni, hisz' a pálinkát tesszük a hordóba érleni, nem a cefrét. :)
Előző évben sárga vegyvégelmi kesztyűvel nyomultunk...a gyalogbodza gyantás anyaga viszont elkezdte !feloldani! a kesztyűt. Ígymaradt a pusztakezes megoldás...
A fajélesztő az egyik lépés a sok közül, amit érdemes megtenni a jó pálinkáért. Pektin bontót is hiába teszel a cefrébe, ha egészben hagyod a gyümölcsöt.
Hát ez az. Mi várható el tőlünk? A tisztaság , gondoság, odafigyelés. Egy rosszúl kezelt cefrét a világ legjobb élesztője sem fog helyrehozni. De aki vakon bízik a fajélesztőben, ám tegye, de ne próbálja senkivel sem elhitetni, hogy csak ez az egyetlen járható út.
Sikerült! Érlelem:-))) Tavaly, sajnos nem. Ezért ráültem újra a lóra, hogy felejtsek:-)))
ZD előtt cefréztem bodza bogyót, de sajnos nem zúztam, tudtam simogatni, kevergetni, mig nem voltam itthon. Már le van főzve, még nem tisztáztam. Kicsit, nagyon savasnak érzem az illatát.
De!
Hétvégén szedtem/tünk 5 kg bodzát, azt lecefréztem, a nagykönyv szerint.
Az elsőt először villával szemeztem, nem volt hatékony:-((( Rátértem a nyeles fésűre, azzal jobban ment.
Most megvilágosodtam!
Keverőszárral megdolgoztam, sokkal hatékonyabb lettem:-))) Utána áteresztettem rácsos ládán, igy könnyen ki tudtam szedni az összetört szárdarabkákat.
Lesz öszehasonlitási alapom a kétféle eljárási móddal:-)))
Azaz, az esszenciát adagolni, ízlés szerint, úgy lett volna a jó. Emlékeim szerint 3 dl 46% almapálinkámba tettem 2 darab egész fahéjrudat+10-15 szem mazsolát. 1 hét után lett kóstolva. A második héten már nagyon tömény volt.
Vagy az általad kinyert eszenciát kis poharanként adagolni nagyobb mennyiségekbe. Nagyon szép sárga árnyalatokat lehet elérni vele, na meg az íz és az illat se kutya. Persze itt is érvényes "kinek a pap, kinek a papné" szólás.
Üresen a fa íze, amit kiad, whiskybe sem jó, nálam nm üti meg a mércét. Tőzegfüstösen viszont nagyon fogyós. (már sokkal kevesebb van bennük, mint a képen szerepelnek.) A két íz ad ki egy nagyszerű harmadik ízt. De simán a fa, ami ízt ad, szerintem nem elég jó. Ha whiskybe nem találom jónak a csak faízt, akkor pálinkába sem lehet nagyon jó. A pálinka inkább jó kis gyümölcsízű legyen, észteres, aromás, nem kaparós, lágy az az igazi.
Inkább fatörzs, lekérgezve, hasogatva, egyik felén égetve. Csináltam anno a Feribá által javasolt fahéjast is, az majdnem piros színű lesz. Jó-jó, az is, mindenképpen megér egy próbát, nekem nagyon fahéjasra sikerült, 1-2 nap után már nem tudtam ránézni. Aztán meglehet, hogy sokat tettem bele, vagy túl sokáig ázott már annyira nem emlékszem.
Kisebb mennyiségű pálinkával próbálkozz a fával, mert szvsz. nem pálinkába való. Aztán lehet tetszeni fog neked,, ki tudja? De először kevés pálinkával kísérletezz, ez a tanácsom.
Ezért nem értek egyet a "nem savazom, úgyis hamar kifőzöm" vélekedéssel. Oxigén csak az ecetsavbacinak kell, a vajsav, a tejsav, és tesóinak nem. Erjdés közben is vidáman dolgozhatnak, kétpofára zabálva a közben verejtékes munkával előállított alkoholt. Lehet, hogy nem is olyan mértékben szaporodnak el, hogy megérezd, de a kihozatalod csökkentik. Viszont a 3,3 alatti ph-t nagyon nem bírják, még osztódni sincs kedvük.
A fajélesztőhőz egy kis adalék. Szerintem a mi kis pár liter gyümölcscefrénkhez teljesen felesleges a speciális fajélesztő használata. Majdhogynem ráolvasásnak és felesleges pénzkidobásnak tűnik a használata. Egy régi példával próbálom érzékeltetni, hogy miért. Hajdanán egy jónevű pincegazdaságban végeztünk un. népgazdasági munkát a szőlőfeldolgozás időszakában. Érdeklődő emberként több dolgot megfigyeltem és a mikéntjére is rákérdeztem. Összehasonlitva a mostani tevékenységet és az akkorit próbálok párhúzamot vonni. Lényegét tekintve a két anyag erjesztésének technikai igénye azonos. 1. Nagybani feldolgozás: Nagy menniségü szőlő feldolgozás naponta. A beérkező szőlő már a feldolgozás előtt borkénnel (kálium-metabil-szulfit) kezelve, azonnal zúzva, bogyózva,hőkezelve (70-75 Co-on sterilizálva), sajtolva és az erjesztőtartályba (steril) gyűjtve. Fajélesztő előkészítése steril körülmények között, és a két három nap alatt összegyűlt múst beoltása. Az erjedés állandó ellenőrzése a befejeződésig. (temperálás, mintavétel, kémiai és mikróbiológiai ellenőrzés, naplózás) 2. Kicsiben: Beérkező, vagy megszedett anyag mosása (ha nem földes, szennyezett, el is marad), előkészítése aprításhoz, zúzáshoz, apritás. Ph beállitás, pektinbontóval kezelés, élesztő adagolás. Állandó ellenőrzés a befejezésig. -1. Már a feldolgozás előtt védett a mikróorganizmusok elle. -2. Nincs semmi védelem, -1. Feltárás (aroma részben, festékanyag) hőkezelésel, és egyben teljes sterilizálás. Erjesztőgombák teljes hiánya miatt az erjedés nem indul el. A gyűjtőtartály is csíramentes. -2. Feldolgozás vége felé már mutatkoznak az erjedés jelei. Az ellenőrizetlen élesztőgombák már megkezdték működésüket, szaporodnak. A cefre aromaanyagának a feltárása még nem kezdődött el. A feltárás vontatott, hoszabb ideig tart. Az ideális mennyiségű élesztő hozzáadása kétséges, ezért azt túladagoljuk. -1. Az ellenőrzés állandó, ha szükséges a tartály falának vizzel történő permetezésével hűtik, mert nagy mennyiségű hő szabadul fel. -2. Ellenőrzés itt is állandó, de lefolyásának ellenőrzése körülményes és az szubjektív. A rossz irányba elindult erjedés befolyásolhatatlan. (Fóru nagyon sok hozzászólása bizonyitja.) Összegezve. Szerintem a fajélesztő nem csodaszer. Laboratóriumi környezetben kiválogatott élesztőgomba, ahol a kedvező erjesztési tulajdonságai és esetleges cukor és hőmérséklet türése alapján válogatták és továbbszaporitásra, felhasználásra alkalmasnak találták. Ahhoz, hogy ezeket a tulajdonságokat ki lehessen használni, olyan körülményeket is kell teremteni. Ezeket a jó tulajdonságokat ki kell tudni válogatni és meg is kell fízetni. A körülmények megteremtése a mi dolgunk. A kérdés most már csak az, hogy mi ezt elő tudjuk e állitani oly módon, hogy a fajélesztőkben rejlő jó tulajdonságokat maradéktalanul ki tudjuk használni. Mindehhez megjegyezném, hogy a több ezer liter bor előállitására szakosodott üzemek ezek nélkűl a verseny utolsó harmadában lézengenének. Mégegyszer állitom, hogy a fajélesztő jó és hasznos, de számunkra valóban adja e az előnyt?
Megvan a következő fejlesztés, fázis donora: Lehel 120 literes bojler :) Ha minden jól megy akkor hétvégére már olaj fog csordogálni a söröshordó körül, de remélhetőleg csak a köpeny falon belül. A bojler pedig egy üstházba lesz beleállítva, bár lehet egy dobkályha lesz átalakítva, melynek a falát később le akarom szigetelni vagy körbetéglázni. Így a fa és a gáz üzem is megoldott lesz, leéégés elkerülve, nem kell annyira vízzel hígitani ami gyorsabbá teszi a folyamatot - hamarabb lejön nagyobb mennyiség több a nagyobb kapacitás végett.
A kiömlő csonnkon gondolkodok, más által már eszközölt 2 colos csappal alul ürítéshez. Ugyebár ehhez a csövet át kell vezetni a bojleren, majd az olaj köpenyfalán, majd az üstházon. A csap az üstházon kívülre kerülne, a cső pedig minden rétegbe, kivéve az üstházat hegesztve lenne. Az alábbi kérdéseim lennének:
- nem fogja a csőbe lévő anyag megégni a tűztér miatt?
- nem fog a hőmérsékletből fakadó hőtágulás a cső körüli hegesztéseket előbb utóbb megkezdeni?
Lehet jobb lenne valamilyen szivattyús megoldáson gondolkodni? Mik a tapasztalatok?
Ebben teljesen egyetértünk. De már most is vannak olyanok, akik tényleg mindent betartanak, ad abszurdum a szomszéd jótanácsai ellenére képesek megmosni a gyümölcsöt és a rohadtat a szemétre dobják, nem a cefrébe, és valóban nagyon finom pálinkát főznek.
20 évem ment rá hogy elfogadtassam az élesztőt mint az erjedés feltételét, itt a fórumon is legalább 5.
Mi megy a valóságban: meglátja a polcon, fajélesztő. 100L/250 Ft. Kellene 4 zacskó az 1000 pénz.
1. Nem vesz mert drága.
2. Kevesebbet vesz mert drága.
3. Már erjed a cefre fele, akkor meg minek.
Ezért mondom hogy legyen alternatíva. Legalább a pékélesztőt tegye bele időben.
Minden sarkon kapható, nem drága, nem árt és sokat használ. Hideg tűrő és bírja az alkoholt is.
Az igényesek ha tehetik használják a fajélesztőt.
A hozzászólásokból azt veszem ki és nekem is volt ilyen tapasztalatom, hogy a fajélesztő, élesztőtáp, savazás, pektinbontó mindent megold. Nem kell a minőségi gyümi a jó cefrézés, tiszta edényzet, higiénikus tárolás.
Sőt főztem nagyon felkészültnek tűnő ügyfélnek olyan sz... pálinkát hogy ihaj. Opálos lett és jellegtelen. Minden volt benne. Francia élesztő, élesztőtáp stb. csak az alapanyag volt rossz.
Nem állt szándékomban sértegetni, senkit sem. Nem tudok róla, hogy a kierjedés után "mégegyszer" beindult volna az erjedés. Egyetlen egyszer viszont nagyon mellényúltam... Csináltam 170 liter gabonacefrét ami még meleg volt és mivel már sötétedett hazafelé vettem az irányt, rábíztam a felfuttatott élesztőt valakire, hogy tegye bele, este 23-kor,(addigra már jól lehűlt volna az élesztős oltáshoz) keverje meg, majd zárja rá a kotyogóval ellátott bilincses fedelet. 3 napig ki sem mentem, más dolgom volt, úgy voltam vele, hogy most is minden rendben van.
Kimegyek,,,felnyitom a fedelet, irtó büdösség fogad, én még ilyet nem láttam, nem szagoltam....Valami sült pina szag, vagy mi...:-) Szerinted beletette az élesztőt? Naná, hogy nem, ott volt az élesztő a kancsó aljára száradva. Ennek ellenére a tejsav-vajsav kizabálta az összes cukrot belőle, erjedt az,,,csak nem alkoholos erjedés volt, hanem valami más. Azóta senkire sem bízok egy apró mozzanatot sem, cefre terén. Inkább kimegyek 20x, ha kell, akkor feleslegesen is, mint talicskázzam a kertek alá a megbüdösödött-tönkretett munkámat.
Dehogy akarlak bántani, sok segítséget kaptam én is tőletek, sőt az oldalatokat is lépten nyomon ajánlom.
Csak vannak ellenérveim a fajélesztők ellen ami nem a minőségükre vonatkozik. Ismerve a cefre készítőket és az anyagaikat nem látom sok értelmét a drága fajélesztőknek. Nem steril a cefre, nincs kellően felaprítva, nem teszik bele időben, stb. Mire kellő képen elszaporodnak, a vadak már rég átvették az irányítást.
Nem az élesztő eszi meg a megtermelt alkoholt. Az a bizonyos gáztermelés, alkoholos erjedés után szerintem nem más mint a vajsavas erjedés, keményítőből, tejsavból, fehérjékből, cukrokból vajsavat és CO2-gázt fejleszt, kizárólag levegő jelenlétében, némi butil-alkoholt készítve. Képlettel: C6H12O6 = C3H7COOH + 2CO2 + 2H2. Nem szeretik a savas közeget, egy idő után, a saját savtermelésükbe "fulladnak".
Ez megmagyarázná, hogy mitől indul be újra a gáztermelés, amikor ismét levegőhöz jut a cefre.
Nem ismerjük személyesen egymást, tehát nem tudhatod, de csak olyan dolggal foglalkozunk, amiben hiszünk, hogy működik és megéri az árát. Ráadásul olyan hülyék vagyunk, hogy mindent beütünk a pénztárgépbe.
A pékélesztőt meg nem szóltam le, elmondtam, hogy egy fajélesztő azért más dolgokra is képes, nem úri huncutság.
Ne menjünk át bántásiba, én nagyon tisztelem a tudásodat és tapasztalatodat, meg azt a rengeteg engergiát, amit például ide befektetsz.
Most jövök a belvárosból, van 100 ml-es kiszerelésű habzásgátló a helyi mezőgazdasági boltban! Eddig még egyszer sem láttam. 600 pénz volt, ennyit bőven megérhet. Kíváncsi leszek rá, mit tud ez a szer. Azt írja, adagolás 5-10 ml/ 100 liter cefre, vagy a főzőüstbe is lehet tenni, "az üstök fala könnyen tisztítható, mert a hab nem ég rá"-ezt írja. Vízbázisú szilikon habzásgátló anyag.
Lehet,,,hogy ez az olaj, aminek ugye mindig felül kéne elhelyezkednie, réteget képezve, netán a cefrét is védené, kierjedés után, a levegőtől? (Nagy hordóimon nem használok kotyogót, csak szorosan lenyomott fedelet)
Megértem hogy mindent el kell adni, de ne becsüld le a pékélesztőt. Aki nem jut hozzá a fajélesztőhöz nyugodtan folyamodjon a pékélesztőhöz. Nem ellenzem egyiket sem, ne tedd Te se.
Bor élesztőn kívül nem használtam komolyabbat, de így is finom a pálinkám. Igaz határ a csillagos ég, de én már látom a csillagokat. (Lehet a korom miatt) :-)
"teljesen kierjedt cefre magozás után intenzív gázfejlődést produkált"
Én inkább arra gondolnék, hogy az addig oldott állapotban lévő CO2 a bolygatás, lötyögtetés (+ esetleg melegedés) hatására kipezsgett a cefréből (szódavíz effektus). Azért kíváncsi leszek a kísérletedre.
Lett 120 liternyi körte-szilva vegyes cefrém ami szépen erjedt, de mostanában esténként elég hűvös volt, éjszaka nagyon lehült reggelre nem is nagyon csinált semmit, csak ahogy melegedett az idő. Na most, átfordult már a cefre tükrös lett a teteje, akkor is átfordul ha az erjedés megáll? Brix mérővel ha megmérem a folyadékot mennyinek kell lennie a kierjedt cefrének ?
Tehát a sütőélesztőnél cukor- és alkoholtűrőbb egy fajélesztő. A 20-23%-os az cukorcefréhez meg cukrozott gyümölcscefréhez való. Vagy annak, aki nagyon sietősen akar kész cefrét - péntek este összerakja, vasárnap lefőzi. Valódi pálinkához a nyugis, élő fajélesztők valók szerintem.
Kicsit belekeveredtem, mert arra kerestem igazolást hogy szaporodás közben is termelnek CO2. Úgy megörültem a képletnek hogy nem vettem észre hogy cukor a kiindulás.
A tapasztalatomat akarom igazolni. Miszerint teljesen kierjedt cefre magozás után intenzív gázfejlődést produkált.
Kísérlettel fogom megkísérelni a bizonyítást. Híg alkoholba teszek élesztőt és sok oxigént. Ha beindul a gázképződés nyertem.
