Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A kajszi fitoplazmáját a mai tudásunk szerint egyedül a szilva levélbolha (Cacopsylla pruni) képes átvinni a beteg növényről az egészségesekre. A méhek, az atkák és egyéb rovarok nem viszik át.
Nem tudom, hogy a 6 szirmú virágok egyértelműen csak a fitoplazma fertőzés következményei vagy sem. Én ritkán találkoztam olyan fákkal amelyek betegek voltak és a virágaik 6 szirmúak voltak. De tény, hogy a franciák leírták ezt a szimptómát.
A háncs pontszerű pusztulása nem csak a fitoplazmákra jellemző. Egyéb kórokozók esetében pl. Pseudomonas is előfordul.
Ha én kiskerti hobbikertész lennék nem is foglalkoznék oltványokkal sem hazaival sem külföldivel hanem magról nevelnék csemetét . Az tutti nem hordoz ( hat ) fitoplazmát . Ha az érésidő és az egyöntetűség ( értékesítési szempont ) nem lenne lényeges akkor megfelelnének magoncok is mert akkor szedném amikor érik . Most is hagytam bent pótlásra magoncot ahol pont jó helyen kelt 3 helyen is . Majd kiderül mi lesz belőle . Természetesen jó fajták magjait kell megpróbálni azok hasonlítanak majd az eredetire .
A fitoplazmák sejtfal nélküliek. Amikor kikerülnek a növényből, és nem egy vektorba, az ozmotikus nyomás megszűnik, a fitoplazma szétesik/szétfolyik. Jól gondolom? Ez történhet a metszőollón?
Szerintem ezt mégsenki nem csinálta kompletten-állati N túlsúlyos-nyilván a Genezisnek az van eladó.
Amit erre küldtél múltkori link a Yara-s az hiteles, mert azt a balatonvilágosiak alkalmazása alapján írták a konkrét gyakorlatból. Mind a talaj, mind a levéltrágyázási technológiát.
A te fádnak még erősödni, fejlődni kellene. Jó 1-2 szem maradhat, de nem ez a fő cél hogy teremjen még. A Karate mi ellen kell? Van valamilyen rovar károsítód?
Köszönöm szépen,az egyik kérdező én voltam az biztos.
Más.Ugye tavaly őszi az ültetésem és van pár fám amin ahogy Mozo fogalmazott,megjelentek malacok.Ezt ledobja majd,vagy érdemes leszedni hogy a növekedésre koncentráljon a fa,vagy örüljek hogy lesz egy pár szem kóstoló?!
Permetezni szeretnék hétvégén,Topas,Karate wuxal mehet nekik egybe?Köszönöm a segítséget.
Nagyon nem szoktunk csinálni ( talaj egyszer volt ) úgymond " ránézésre " meg tapasztalat alapján tervezzük a tápanyagpótlást . Ha a linken található mennyiséget adnánk neki akkor nem tudnánk megtartani a fákat a térálláson ( szerintem vannak termelők akik belesnek ebbe a hibába ) tehát figyelve a növekedést a kondíciót és a termést ...próbáljuk meg optimálisra beállítani a tápanyag ellátását , inkább a minimum értékek felé tolni . A fák kondíciójából látni , hogy elég nekik ennyi is . ( tavalyelőtt kicsit kevés nitrogént adtunk a kajszinak a méreten látszott ..... viszont cukorfoka az volt rendesen )
Én nem úgy tapasztalom , hogy a gyökérből indulna az elbarnulás hanem valahonnan az ágelágazások környékéről . Gyakori hagy a törzs alsó része kihajt tehát ott jó szöveteknek kell lenniük . A csonkolás is úgy hozhat csak eredményt ha a törzs meg valamennyi rész felette működik . Majd figyeljük a marózós videón levő csonkolt fákat , hogy mi történik velük .
Igen. Működik, de még kísérleti fázisban van és még nincs engedélyezve. Van még néhány pont, amit tisztázni kell. Pl. meg lehet-e különböztetni a betegséget okozó törzset az immunizálótól, mert az veszélyes lenne, ha betegséget okozó terjedne az immunizálóval együtt. Ugyancsak tisztázandó, hogy az immunizált fák termésmennyisége csökken-e az immunizálás hatására. Ehhez legalább 4-5 éves fák terméseredményeinek az összehasonlítása szükséges. Dolgoznak a témán.
Ugyanakkor volt szó róla, hogy kisérleti stádiumban van, hogy vakcinázzák a fákat, gyengitett fitoplazmával + meg valamivel, már nem emlékszem. Volt szó róla, hogy több idős fát is kutattak, ami kigyógyult, csupán hordozója volt a kórokozónak.
Ez így igaz. A rendszerváltást követően megindult a nagybani behozatal aminek a következményét ma már látjuk. A dolog másik oldala, hogy kb. ugyanerre az időszakra esik a fitoplazmák kimutathatóságának a PCR-es kidolgozása is, aminek segítségével hitelt érdemlően DNS alapon ki lehet mutatni a kórokozót.
Az elmúlt évben hozta meg a magyar kormány azt a rendeletet, hogy a magyar faiskolák csak vírus és fitoplazmamentes anyafákról származó szemekkel szaporított csemetéket hozhatnak forgalomba. Ez megadja a törvényi alapot, de nincsenek meg azok a laboratóriumok, amelyek tömegesen tudnák tesztelni a meglévő anyafákat. (Majd az unokáink megcsinálják, vagy nem)
A leírt tapasztalatod is megerősíti, hogy fitoplazmával álltál szemben. Amikor viszont azt említed, hogy a betegség a fatestből terjed kifelé akkor a helyzet fordított. A fitoplazma először a háncsszövetet teszi tönkre, majd ennek a következménye a fatest pusztulása is. A fatest edénynyalábjaiban egyébként a fitoplazma képtelen életben maradni, mivel az abban lévő oldat (hiányoznak belőle az asszimiláták) összetétele nem felel meg neki.
A talajból való fertőződés kizárt. Az viszont ismert tény, hogy amikor a beteg növény gyökere összenő egy egészséges fa gyökerével, akkor a fitoplazmák képesek átmenni a betegből az egészségesbe és megbetegíteni azt.
2009.-2010.-ben BAZ megyében volt hogy 75%-ban pusztultak a francia oltványok is. Magyarországon eleve stresszesebb és extenzívebb környezetbe kerül a francia-olasz oltvány, és a fitoplazma ekkor manifesztálódik.
De én például mikroszaporított certifikált alanyt vettem Itáliából, a nemest is ommi ellenőrzött certifikált törzsültetvényből, magam csináltam az oltványt, rovar szinte nem látta közelről, hangya legfeljebb. Mégis most a 4.éves ültetvénybe 1 volt már fitoplazmás.
Anno a lajosmizsei fák is fitoplazmásak lettek, főleg a Bergeron. De a legnagyobb gyűjtője ennek a szintén innen származó japán szilvák voltak-egytarlóra virágzott mind novemberben.
A fitoplazmák nagyon speciális szervezetek, csak a gazdanövény háncsszövetében meghatározott ozmótikus nyomáson és a háncsszövetben található asszimiláták és egyéb anyagok jelenlétében maradnak életben. Hasonló módon a vektorok testében is nagyon speciális körülmények vannak számukra. Ha kikerülnek ebből a környezetből akkor azonnal elpusztulnak. Egy durva hasonlattal élve olyan ez a kapcsolat mint a gyerek az anya méhében.
Onnan lehet azt tudni, hogy a fitoplazmák nem vihetők át a metszőollóval, hogy már kb. 75 éve tudjuk, hogy ezek a betegségek csak oltással vagy vektorokkal vihetők át egyik növényről a másikra. Mechanikai módon a levelek dörzsölésével, nagy megvágásával nem vihetők át. Több ezer kísérlet bizonyította már ezt a tulajdonságukat. Ne tévesszen meg senkit az, hogy csak 1994 óta nevezzük őket fitoplazmáknak. Ezek a betegségek már nagyon régen ismertek. 1967 előtt úgy gondolták a kutatók, hogy ezeket a betegségeket vírusok okozzák. De már akkor is nagyon sok kísérletet végeztek velük és már akkor kiderült, hogy csak vektorokkal és oltással lehet átvinni őket egyik növényről a másikra. Ez kb az 1940-es évek közepe óta ismert. 1967-ben japán kutatók fedezték fel, hogy ezek a sárgulásos betegségeket nem vírusok, hanem a gerincesekben előforduló mikoplazmákhoz hasonló (angol rövidítésük MLO) szervezetek okozzák. Majd 1994-ben arra az egyezségre jutottak a kutatók, hogy mivel ezek a mikoplamákhoz hasonló szervezetek a növényekre specializálták magukat, akkor legyenek fitoplazmák.
Nézzétek, erről a fitoplazmás pusztulásról a másik fórumon írtam, hogy az Olaszországból eredetiben
myrabolan 29 c alanyon hozatott 11. és 12. fám ment ki az idén. Minegyik úgy 2-3 éves korában. Ott is leírtam, hogy vagy valamit elbaltáznak az alany termesztésnél /fertőzött terület/ vagy Magyarországon találkozik olyan károkozó valamivel, ami így megbetegíti és elpusztítja a fát.
Korábbi 25-30 éves kajszitermesztő tapasztalatom, ahol magyar vadkajszin vagy szilván alanyon voltak a kajszik,
soha nem tapasztaltam hasonlót. Gutaütés, gombás fertőzés, mézga volt, de nem ilyen.
Szinte biztos vagyok benne, hogy gyökéren veszi föl a növény. Mézgásodás, ami a védekezés jele lenne a fa részéről, egyiken sem volt. Mind a 12 fát elkezdtem visszavágni, szeletelni
épp részig. Teljesen a gyökérig jutottam. Mindegyiknél a fa közepéből !!! indult kifelé a fertőzés, barna foltos
elhalás, közepéből kifelé, amikor elérte a háncsrészt, elpusztult a fa.
Tehát nem metszés, háncs sérülés hatására, mert látszott volna a terjedésben, illetve akkor a gyökérig
Ezt már én is hallottam, olvastam valahol. Ezek szerint nem is hülyeség, hanem lehet, hogy épp ez a helyes módja a sebkezelésnek.
Szóval kis sebekkel nem érdemes foglalkozni, a nagyobb sebeknél pedig körben a (zöld, élő) kambiumot szabadon hagyjuk, a teljes (belső) fatestet pedig bekenjük. Azért ez a sebfelület legnagyobb része, tegyük hozzá, tehát a sebkezelővel annyira nem spórolunk :)
Vegetációs időszakban pedig még gyorsabb és biztonságosabb a fák sebgyógyulása akár emberi beavatkozás nélkül is.
Nagyon jók a fitoplazma-gyanúval kapcsolatos megfigyeléseid.
De alaptétel, hogy a fitoplazma metszőollóval nem vihető át. Ez tudom, hogy itt meredek ex-katedra kijelentésnek tűnik, de a szakemberek akik a fitoplazmákkal dolgoznak ezt egyértelműen tudják. Ezen nincs vita közöttük. Ezt egyébként te is közvetve bizonyítottad.
Más dolog, hogy a kertészek (ezen a fórumon főleg ők kommunikálnak egymással), úgy gondolják, hogy mivel ezek is baktériumok, hát ezek is átvihetők. Egyértelmű, hogy nem.
Sőt a baktériumok egy jelentős része sem vihető át gyakorlatilag. De mivel ez nem teljesen egyértelmű, hogy melyik baktérium vihető át (pl. a tűzelhalás kórokozója) és melyik nem, a szakirodalom nem tiltakozik az ellen, hogy akinek módja van, az fertőtlenítse az ollóját minden esetben.
Nálad pl. ez már biztos gondot okozna és ugyanúgy a nagyobb árutermelő gazdaságokban sincs erre mód. A vegetáció folyamán végzett metszéseknél nincs is semmiféle veszélye annak, ha nem fertőtlenítjük az ollót.
A téli metszéseknél egy kicsit másképpen néz ki ez, de az sem olyan tragikus, mint ahogy a hazai népszerűsítő szakirodalom elterjesztette. Én pl. soha sem fertőtlenítek és egyetlen sebem sem fertőződik be baktériummal. Más dolog a gombák esete. Ott már különösen a nagy sebeknél lehet befertőződés. Ezért a fasebek kezelése célszerű, de nem úgy ahogy a legtöbben bekenik az egész sebet körbe.
Amerikában bebizonyították, hogy a teljes seb lefedése káros a sebkallusz regenerálódássára. Ott tévhitnek tartják és idejétmúltnak tekintik a sebkezelést. Véleményem szerint a nagy sebeket úgy célszerű kezelni, hogy a fiatal élő, kambiumot tartalmazó részt hagyjuk szabadon. A seb közepét, ami már élő farészt nem tartalmaz, azt pedig kenjük be.
Már régebben olvastam ezt a cikket , de újra elolvastam .
Együtt kell élni vele ...ennyi . Kiirtani úgy sem fogjuk tudni , persze volna lehetőség a GMO biztos tudna megoldást , de Európában vagyunk így arra nem számíthatunk .
"A fitoplazma kizárólag a növény háncsszöveteiben képes élni. Őszszel a kórokozó a gyökerekbe vonul vissza, és ott telel át. Tavasszal az új háncsszövet képződésekor megindul a fitoplazmák felfelé terjedése. Ez viszonylag lassú folyamat (3-20 mm/nap), és a fa teljes kolonizációja nyár végére, ősz elejére következik be. Az eddigi ismeretek alapján az első tünetek új ültetvényekben általában a 3-4-ik évtől figyelhetők meg. A fertőzés a megbetegedett fa körül körkörösen terjed tovább, s ezt a fák ilyen irányú pusztulása is jól jelzi."
Azt gondolom vihető a metszőollóval, mert amikor metszünk, akkor fitoplazmás növényi részeket is elvágunk. A fitoplazmák egysejtűek, "elférnek az ollón", lehet őket kenni.
Az is biztos, hogy a rossz kondíciójú fákat könnyebben megbetegítik, mint az erőseket.
Azokat a törzsvégi nagy csonkokat én mindenesetre lekezelném fagéllel, mert ott bejuthatnak különböző gombák, baktériumok... ha már adtál nekik még egy esélyt.
Éppen a Bigredben jártunk a maróval ez a legerősebb növekedésű ( a többi sem gyenge ) de ezt érintette legjobban a fitoplazma ezért vannak ezek a csonkolások . Adunk még egy esélyt .
Amúgy érdekes dolog fogalmazódott meg bennem ezzel a fitoplazma vagy hasonló tünetekkel járó ( nincs mézgafolyás csak elbarnul a háncsrész a külsőre egészséges fákon ) leromlásról . Ugye vita van róla hogy metszőollóval átvihető-e vagy sem ??? és ez okozhatja-e a terjedését vagy nem ???
Mint ahogy írtam az idén tavasszal elsősorban a Bigreden de Pinkcoton is kisebb mértékben tapasztaltam azt , hogy a vázág csúcsa egészségesnek néz ki , fejlettek a virágrügyek de az alján hervadt virágkezdemények vannak . Levágva a termőrészt a háncs szövete barna ...tehát halott vagy közel halott . Belevágva a vázágba az is barna és ahogy feljebb is belevágok folyamatos átmenet van a barna és az élő ( zöld ) rész között , tehát nem úgy mint a mézgásodásnál ahol élesen elkülönül a beteg és az egészséges rész . Ezeket a részeket szoktam lecsonkolni és van rá esély hogy a megmaradó részen regenerálódik a törzs és ami még megmarad , és utána felerősödik a fa ( van pár ilyen fám ) .
Na most .... az idén ez elég erőteljesen jelentkezett ( több esetben mint előtte ) és az érdekes az , hogy tavaly a fagyás miatt nem nyúltam metszőollóval a kajszifákhoz kivéve a Sweetredet , azt nyár közepén megigazítottuk mert nagyon belógtak az ágak a sorokba , de a többi nem volt metszve . Ennek ellenére a tavaly nyáron még jól kinéző vázágak töve a téli időszak alatt bebarnult .... tehát azt kimondhatjuk , hogy ennek a metszéshez semmi köze sincs . Viszont ugye volt a márciusi -16 ami után egyértelműen látszott , hogy annak ellenére hogy nem volt termés a fákon a tavasszal és a nyár elején elég gyatra kondíciót mutattak . Én ebből arra tudok következtetni , hogy a fitoplazma megjelenését terjedését nem ( vagy elsősorban nem ) a metszéskori befertőződés okozza mivel már a metszési időszakra látszik az ágakon a leromlás és ugye a nem metszett fákon is jelentkezett hanem inkább a kondícióhoz köthető ...ugye a tavalyi fagyás nem csak a virágrügyeket szedte le de az egyéb szöveti részeket is érintette ...és ez miatt kerültek a fák gyenge kondícióba a nyár elején .
A nyár közepe felé kaptak is némi nitrogént hogy felerősödjenek és kb július közepére néztek ki úgy mint színre mint hajtás erősségre ahogy képzeltem . Persze ezzel nem azt mondom , hogy ne fertőtlenítse a metszőollóját valaki ha amúgy úgy akarja , csak azt , hogy ezen tapasztalatok alapján inkább a rossz kondíció ( a fagyás miatt vagy más miatt is ) okozza a leromlást mint sem az egyik fáról a másikra átvitt fertőzés .
És most vegyük ide azt is , hogy a rendszeresen elfagyó kajszisokon látszik legjobban ez a gyors leromlás lepusztulás ( ha jól értelmezem az információkat ) ...pl az alföldön .
