Ráadásul a fejtankok fölött nagyon apró a gőztér, ha tele vannak. és idő kell, hogy a preburner utáni hőcserélőn megfelelő mennyiségű anyag elpárologjon, ami fönntartja a nyomást. (Nem tudom van-e azonnali pótlás is inert gázzal.)
Nem zárható ki, hogy tervezési hiba történt, nem vették figyelembe, hogy a fejtartályok fölött azonnal pótolni kell a nyomást, amit az elpárologtatók a saját tehetetlenségüknél fogva esetleg nem tudtak megtenni.
Ez persze csak feltételes mód, én nem tudom jobban mi történt, mint a SpaceX-esek. :-)
sűrűség * gyorsulás (véletlenül sem nehézségi gyorsulás ebben az esetben) * magasság + ambiens nyomás.
Aztán. A 3 bar nyomás azért szerepel az inletnél, mert 111 kelvin fokon ~ az alatt a metán már nem folyékony, és leállnak/el sem indulnak a motorok. Mind. De ugye láttuk, hogy elindultak. A metántartály nyomása elegendő volt vízszintes helyzetben két motort beindítani, majd függőlegesbe tenni a rakétát és 1g-t meghaladó gyorsulást kifejteni. Hiszen ugye a rakéta lassult. A a nyomás az inletben már fekvő helyzetben is elérte a 3 bar-t (jóval többet), ezt biztosan tudjuk, hiszen elindultak a motorok. De mikor a függőlegesbe került, ez a nyomás még jelentősen tovább növekedett a hidrosztatikai nyomás okán. Amúgy a nyomás biztosan több volt 3 barnál, mert a preburner a start során egy kvázi pressure-fed motorként pörög fel. Vagy nem pörög fel, ha nincs meg a küszöb.
A raptor tartályai amúgy autogenous pressurizációt alkalmaznak azaz a folyékony metán feletti gáz halmazállapotú metán tartja nyomás alatt. Ha nincs meg a nyomás, akkor az azt jelenti hogy az egész gázzá alakul, megfutnak a turbinák, és a motor nagyon csúnyán kilobban. Ilyen akkor szokott lenni amikor kifogy az üzemanyag.
Elon Musk megint egy ordasat hazudott, most el kéne döntened, hogy neki hiszel, vagy a fizikának.
Időközben csúnya malőr: az SN9 alatt megrogyott a tartóállvány (vagy a szoknyarésze a hajónak?), és eldőlt oldalra a maga összeszerelő toronyban. Így annak oldala szerencsére megfogta.
Reméljük senki nem sérült meg a balesetben, az SN9 állapotáról nem tudni még..
Nagy szívás ez, persze, mert egyébként 3 hét(!) múlva lett az SN9 tesztrepülés betervezve.
Ugye suicide burn volt itt is tervezve, abban nincs túl nagy margin.
A sebesség látszólag nem volt sok, de jókora tehetetlen tömeg ért földet, hatalmas erők hatottak rá. Semmi problémát nem látok benne hogy szétment, nem lenne értelme ilyen erőhatásokra tervezni a szerkezeti szilárdságot.
Pont hogy nem végsebességgel "zuhant" az utolsó pár 10 m-en. Azért a két (a végén már csak egy) motor tette a dolgát. De mindenképpen gyorsabban ért talajt, mint kellett volna. Az egy jó kérdés, hogy magától is ekkorát robbant volna, vagy működésbe lépett a C4 az oldalán. Mindenesetre nem volt nagy robbanás mert már gyk üres volt.
Még az se biztos, hogy az utolsó előtti motor magától állt le, lehet - épp a korlátozott (40%) throttle down miatt - tervezett esemény a leszállás utolsó fázisában.
Nem ismert a hombár leszálló tömege, ha 160T-nál kevesebb,akkor sanszos.
Simán leget egy 2 motorral megfékez, irányba állít, eggyel leszáll scenario is.
Nem volt ott semmilyen nyomásprobléma. Ködösítés az egész.
A motorokkal már felfele problémák voltak, sorban rohadtak le. A hidrosztatikai nyomás - csekély 10 emelet - önmagában elég függőleges pozícióban a motor indításhoz és az üzem fenntartásához. A belly flop előtti fekvő helyzetben lehetett volna gond egyedül, de látványosan ott sem volt gond mert két motort simán el tudtak indítani.
A leszállás közbeni motor leállásnak a tartály nyomáshoz semmi köze sem volt. Ez nem pressure fed rendszer, itt csak az indításkor kell meglenni a küszöbnek, utána már elég jóval kevesebb is.
Elég vicces hogy tanult emberek beveszik hogy egy függőlegesen álló rakéta turbószívatyus betáppal bíró motorja ami egy 50 és egy 30m magasságban lévő tartályból kapja az üzemanyagot és az oxidizert, majd leáll mert kicsi a nyomás a tartályban.
Végsebességgel zuhant, és pont ahogy írod alacsonyan kell nulla közelébe vinni a sebességet. A legbiztonságosabb az a kis magasságú kilebegtetés, majd landolás, mert úgy van safety margin.
Az hogy még be lehetett gyújtani pár másodpercre a kilobbant motort, az nem azt jelenti hogy nem hibásodott meg. De amúgy leszállás közben a kettőből az egyik le is állt megint, a másik meg rezet fújt, és elvesztette a tolóerőt, azaz bátran kijelenthető hogy egyetlen épp motor sem maradt a végére.
:) ne szerénykedj, hozzám képest itt csak belsősök vannak :D
eddig abban a tévhitben voltam, hogy a három hajtómű kiváltható lenne 1 naggyal (eredő vektor). de most hogy említed a roll-t (szerintem ez lehet a hossztengely körüli forgás / orsó), valóban tényleg. mivel picit eltérő a támadási pontjuk a tömegközépponthoz képest, így tényleg lehet értelme komponensekre bontani...
Hát, nem vagyok én Platon, hogy ezeket a belsős infókat tudjam :D
De az ollózás szerintem nem jelentheti feltétlen a hibás működést. Ha pl "csavarni" akarnak a testen (Roll v Yaw, a fene se tudja hogy itt ez minek számít...), akkor mindenképpen ez a mozgás kell.
De a sorrendet nem figyeltem meg ennyire alaposan, szóval igazad lehet, és a 3.-at már a nyomásprobléma miatt nem indították újra, és hamarosan csak egy működő maradt. Jó lenne látni/hallni a SpaceX-től egy részletes időrendet, mi is történt pontosan.
"ollózás" - ja ezt is akartam kérdezni: mennyire normális hogy ennyire eltérő tolóvektorokkal operálnak? (tisztára mintha pánikszerűen akarta volna menteni az egyre sanyarúbb helyzetet.)
Én továbbra is tartom, hogy mindhárom leállítás felfelé tervezett volt, igen nagy valószínűséggel a teszt részeként. Ugyanis a leszálláskor azt a hajtányt indították újra először, amelyiket először leállítottak...
Itt látható, felfelé, 2 hajtányos üzem :
Majd 1 hajtányos üzem :
Leszálláshoz újraindítás :
Amúgy a felfelé először leállított hajtómű ment a legtovább, az okádta a szép zöld lángot...
jah ok. tehát ha ha gyorsul, akkor minél előbb fordítják ki siklásból, annál kisebb erőt kell kifejteni a megállításhoz, csak onnan még le is kell rakni ami már pocséklás. az optimális ha pont 0 méteren áll meg, (kb mint a repülők felhajtóereje is ott kell eltűnjön hogy épp csak lehuppanjon minél alacsonyabbról.) ha így értette akkor nem szóltam, csak a "siklás" tévesztett meg, mert ugye ezek nem szárnyak hanem kormánysíkok.
Érdekes lenne sebességadatokat látni. Látszólag nem volt gyors, de ha így szétpukkant, azért messze volt a kívánatostól. Mondjuk bennem párszor felmerült, mi van, ha még ennyire se sikerül és teljes zuhanásban kapja telibe az objektum épületeit. Szerencsére még a sikertelen rész is "biztonságosan" fejeződött be, a tervezetten felül személyi v anyagi kár nem keletkezett.
Kettő biztos nem ment tönkre, a leszálláskor kettő működik. De az első szerintem is beszart, erről a tervezett leállításról nem láttam hivatalos megerősítést, de nem is látom sok értelmét, hogy feleslegesen kockáztatnák a felszállás közbeni lekapcsolást, a visszatérés utáni gyújtás más tészta. Szóval summa summárum, ha kettő lángot láttunk a végén, akkor kettőt sikerült újraindítani.
