Az elso kepet kipofoztam (adtam hozza halakat :) Lesz meg nehany (a tobbseguk talan mar szerepelt itt). Meg tobb szines kepnek is kell lenni, mert kicsiben megtalaltam oket. Mgeprobalom felkutatni azokat is (es amelyiket kell, kiegesziteni - pl. Atan a teknoc mellett, amikor a ket kromai tudos feltartoztatja - ott, ha megtalalom, eget teszek hozza).
Bocs', elment az ido - de a hetvegen tenyleg szeretnem feltenni a kepeket.
Mivel a kepek igazabol nem a filmbol valok (a filmezes kozben mindig keszitettek fenykepeket), a hozzadott trukkok hianyoznak. Kep kep is van a Starlight Casino-bol, ahol nem uszkalnak meg halak a plafonon... ezeket majd en hozzadom (a filmbeli jelenethez huen maradva), hogy az illuzio megmaradjon.
Talan uncsi lehet, hogy itt butorzatokat sorolok fel, de hat vegtere a formatervezes is muveszet, es a a SF filmekben jelentos szerepe van - es amint fenykepeket tudok mellekelni, akkor az itteni leiras tobb ertelmet kap. Ezert (is) keltenek csalodast az ujabb SF filmek; hianyzik beloluk a mereszseg, otlet a diszletek teren is; minden elvagolagos es sarlos - es szintelen. Az Orion Oscar-dijjat erdemelt volna a latvanytervezesert. Az Utopia Szoba otlete is az Orion-tol ered.
Mivel tegnap csusztattam, ma ket cuccot emlitek meg.
KD 27 asztali lampa; a mar megismert "poharas" Joe Colombo tervezte, es 1967-ben kezdtek gyartani. Nincs koze SF filmhez (tudomasom szerint), de nagyon is passzol a szoba hangulatahoz; futurisztukus es optimizmust sugaroz. Amit vettem, annak a bura-foglalata feher, de majd pirosra festem (ami szinten egy eredeti szine a lampanak).
Continental konyvespolc - ugyszinten Joe Colombo-tol. Na, ezt majd nekem kell megcsinalni (egyszeru - es keszen tulsagosan draga). Az akkori (60-as evekbeli - hja, a dicso aranykor...) formatervezest nem hazudtolja meg ez a porteka sem: kor alaku hatlapon korives polcok; lenyegeben egy gombszelet. Ez is piros lesz, es ebben lesznek az orionos poharak.
Mas; a multkor emlitett Ikaria XB1 csehszlovak SF mestermuvet a csehek 4k-s szkenneles utan digitalisan felujitottak, es a Cannes-i filmfesztivalon a tavasszal vetitettek. Jo tapasztalni, hogy az ilyen regi (termeszetesen: hatvanas evekbeli) SF film is ujraeled a mai vilagban. Kar, hogy az Orion mozifilmet ugy elszurtak a nemetek; az Orionnak is lett volna eselye, hogy ujra felfedezzek, ha hozzaerto kezek koze kerult volna... Amugy egyre tobb szines fenykepet talalok az Orionrol, es nagyon szepek.
Azt is olvastam nemreg, hogy szegeny "Tamara" maganyosan halt meg - csak a szomszedoknak tunt fel, hogy napokig egett nala a villany. A meg a Foldon tartozkodo szemelyzettel kapcsolatban: kulsore (es ahogy a vidam es gondtalan arckifejezeset elneztem: ugyanugy belsore) o nem oregszik. (Lehet, hogy idonkent kiruccan az Orional es a fenysebesseghez kozeli tempoval szaguldozik - es igy, Einstein baratunk jovoltabol, nala lelassul az ido olyankor ;)
Annyit pontositasul, hogy a feherrel barmely elenk szin jol passzol - de ugy a szekekkel, mint az alabb emlitett "tojasszekkel" egyetemben jobbara piros szinnel diszitettek.
3. Ovalia ([zart] tojas/anyameh) szek. Formatervezo: Henrik Thor-Larsen (dan), 1968. A legkulonlegesebb butordarab - ha hamarabb kitalaljak, biztos benne lett volna az Orionban ;) Lenyegeben ket hires szek otvozete: a tojasszek az ugyszinten dan Arne Jacobsen-tol (1958) - ez meg nyitott [szep, de kenyelmetlen - kiporbaltam] + a go:mbszek a finn Aero Aarnio-tol (1963).
A filmeket tekintve az 'Ovalia' szek ("szoba a szobaban") a Man in Black 2-ben szerepel (ennek koszonheto a mai sorozatgyartasa - kulonben vagy 15-szor[!] ennyibe kerult volna [ha megvettem volna]) - maga a film ugyebar nem eppen utopia -, a gombszek pedig a Moon Zero Two-ban (ami mar kozelebb van a temahoz) van. Az eredeti, nyitott tojasszek (vagy annak kozeli masa) az Ikaria XB1-ben tunik fel (ami veretes utopia - Stanislaw Lem A Magellan felho korai regenye alapjan keszult [lazan veve], es aminek az ujkori kiadasat anno az eltesedo iro megakadalyozta.)
Mind a tulipanszek, mint az Ovalia forog (marmint, ha forgatjak :) Az elobbi az Orionban fix kikepzesunek tunik.
2. Tulipan szekek + asztal. Formatervezo: Eero Saarinen (finn-amerikai), 1956. Az Orionban szinte mindenhol szerepelnek: a Starlight Casino-tol (ahol szinte csak ezekbol all a butorzat) az MZ4-ig. A szeknek ket valtozata van: kartamasszal es a-nelkul (ketto-ketto van beloluk nekem). Az asztal a szovjet Solarisban is helyet kapott (az urallomason, Kris Kelvin szobajaban).
Ket asztal lesz az Utopia Szobaban: a nagyobb korul a szekek, es egy kisebb a sarokban. A szekek es az asztalok feherek (ambar a kisebbet le kell meg vestenem; eredetileg fekete).
Altalanossaban amugy a szobaban a dominans "szin" a feher lesz, ami ugyebar a tisztasag, beke [pl. bekegalamb] es artatlansag [pl. feher liliom] szimboluma - es egyben modern, utopikus hatasa is van. De a csupa feher steril is, igy elenk prison szinekkel kell ellensulyozni. Ezt Eero Saarinen baratunk is tudta, ezert a szekek parnaja elenk piros. Csalodasomra az Orion-ban az ulokek kekek - ahogy azt az "Orion muzeum" egy fenykepen lattam. Gondolom azert kekek, mert - az urhajsok egyenruhajahoz hasonloan - az jol mutatott fekete-feherben (ahogy az utobbirol Bardy Margit nyilatkozott). A sok alapszinnek ovoda-hangulata lenne a szobaban, igy kizarolag egyfajta, megpedig piros szin kerul a dominans feher melle. (A szoba falai, a mennyezet es a szonyeg amugy szinesek, hogy kiemeljek a feheret - ami a butorokat tekintve csillogoan hofeher).
Meg mas, az Orionban szereplo uloalkalmatossagot is vehettem volna, de azok nem tetszettek (pedig az egyikukbe itt egy kozeli varosban botlottam bele).
Csuszott a szoba berendezese, mert a szonyeg foltosnak nezett ki, de amint kiderult, ez csak fenyvisszaverodes kovetkezmenye volt. Kompromissziumot is kellett kotni, mert a nyilaszarok hagyomanyosak; Kor alaku ablak passzolt volna a szobaba (a la Solaris), de egyreszt nem is igen lehet (errefele) kapni, masreszt nem nyithato (harmadreszt nagyon korulmenyes lett volna a falba helyezni). Ugyszinten, orionos falba csuszo plexi ajtokrol is le kellett mondanom...
Minden nap leirok egy targyat, ami az Utopia Szobaba kerul (a SF/utopia vonatkozasat is megemlitve; termeszetesen az Orionnal kezdem :) Mire vegzek a listaval, remelhetoleg a szoba is be lesz rendezve, es akkor fenykepet is mellekelek.
Szoval a butorokat es kellekeket akkor terveztek, amikor a fejlett, izgalmas es szep jovo karnyujtasnyira tunt. Ennek a kornak ket hullama volt az elmult evszazadban: az elso a 20-as 30-as evekben (SF film/irodalom: pl. H.G. Wels: Elejovendo dolgok), es az eroteljesebb (meg optimistabb) masodik hullam a 60-as evekben (ami kezdodott az otvenes evektol es lecsengett a hetvenes evekben). Sokm filmet lehetne felsorolni (Orion, stb), es ugyszinten konyveket is (pl. Jefremov) . Ez bizakodas testesult meg azokban a mereszen de izlesesen formatervezett targyakban (ives formakban es elenk szinekben), amikrol majd irok.
1. 'Assimetrico'/"fust" pohar. Formatervezo: Joe (Cesare) Colombo (olasz), 1963. Az Orion-ban (ami ugyebar szegrol-vegrol utopia is) csak ezt hasznaljak (es eleg surun :). Ket valtozat van meg: az eredeti orionos (gyarto: Arnolfo de Cambio, olasz), es egy kicsit kulonbozo (gyarto: Claus Joseph Riedel, osztrak). A "fust" nevet azert kaptam, mert a tervezo ugy gondolta, hogy ezzel igy egy kezben lehet a poharat es a cigarettat is tartani (ezert a csampas - asszimetrikus - nyak a pohar teste es talpa kozott).
Kiváncsian várom a képeket! És egyetértek veled: a ma divatos bútorok, berendezési tárgyak sivárságot, unalmat sugároznak. Számomra nyomasztó a sok sötét és szürke árnyalat. Az Orion vizalatti világa nagyon tetszett mindig (már a lakóterületeké): tágas, "szellős", :-), derűs.
Az orionspace.de"anyalapon" az orion személyzetének felsorolásánál Mario és Atan civil neve kiemelten jelenik meg. Szerintem ezzel jelzik, hogy ők még nem az égi orionos csapathoz tartoznak...
Csak egy rovid elozetes: kesz az orionos szoba (fal- es mennyezet-festes, uj szonyegpadlo), csak be kell rendezni. Ez a hetvegen valoszinuleg megtortenik. Nehany dolog meg uton van ide*, ill. most veszem meg, de a fobb butorok mar megvannak.
* pl. az igazan orionos poharak, amiket most kezdtek Olaszhonban gyartani es arulni [borsos aron] - amik megvannak ugyanis, azoknak mas a talpuk, mint a filmbeli valtozatban.
Kozben persze elkapott bennunket a gepszij, es sokkal "vonalasabbra" sikeredik a szoba, mint eredetileg terveztuk. Vagyis a jarulekos kellekek is fenomenalisak; minden darab hires-nevezetes, es abszolut kulonleges - es szep. Egy kulon vilagot fedeztunk [ujra] fel - ami mellett az emberiseg szep ovatosan elment; annak a kornak a muveszetet, amiben meg hittek a fenyes jovoben, es ez a hit formalodott meg a szekek es lampak ives vonalaiban es optimista szineiben. Ma - legalabbis itt korulottem - maradt a jovotlenlenseg a maga depressziot kelto rozsdas vasdarabjaival, mint "modern" "szobrokkal", es a feketere festett utcai lampakkal es parkbeli vaspadokkal...
Legkozelebb felsorolom, mik ezek a butorok ill. kellekek (lampak, vaza, stb.) a szobaban. Persze, amint kesz lesz a vegleges szoba (jobban mondva: az Utopia Szoba :) - akkor fotokat is mellekelek.
"Nos, ezek a szavak szinte szorol szora elhangzanak Wamsler tabornok szajabol, amikor az azidaig ismeretlenChromarol uleseznek. Hiaba, az Orion ebben [is] megelozte a korat ;-)" Vagy Alexander Mustill is látta az Orion sorozatot, s onnan idézett :-D
Félretéve a viccet, a régi Galaktikák hátoldalának egyik idézete jutott eszembe:
"A science fiction hiveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-dijas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia."
Más: Ma két éve hunyt el Dietmar Schönherr. A még élő két orionosról tud valaki?
A leiras szerint erdekes lehet a film, de az angolul kiadott valtozat (Target = Celpont) tartalma - a kritikak/velemenyek alapjan - gyokeresen mas; ott ugyanis a csapat az ifjusag forrasat kutatja.
"Érdekes, hogy sem Nagybritanniában, sem az USA-ban nem kerül soha képernyőre."
Ebbe sajnos semmi szokatlan nincsen. Foleg az USA-ban a vilag az orszag hatarainal veget er. Sok szaz oldalas amerikia konyvekben, ami a SF vilagirodalmat/filmmuveszetet hivatott osszefoglalni, jo, ha par mondatot szentelnek az europai filmeknek/konyveknek. Az irok kozul egyedul Lem-et emliti futolag nehany konyv, a filmek pedig a Solaris-szal kezdodnek es egyben vegzodnek - ugyszinten: jo esetben.
Pl. amikor a 60-as evekben a Cleopatra-t keszultek filmre vinni az amerikaiak, megvettek es elfoldeltek a hasonlo temaju olasz filmeket; nem akartak osszehasonlitasi alapot. A kelet-europai SF filmek kozul is gyakorlatilag csak olyanokat latott az amerikai nagyerdemu, amit az amerikaiak megvagtak - vagy eppen megnyujtottak -, atzinkronizaltak, es mint amerikai filmet vetitettek (meg az eredeti kozremukodok neveit is angolositottak).
Tehat nem kivetel, hanem inkabb szabaly az USA-ban, hogy europai filmeket nem mutatnak be (hacsak az nem kapott Oscar-t, vagyis jo esetben evenkent egyet). Lehet hogy anno sokat tepelodott a hivatal kishazankban, hogy milyen amerikai filmet/konyvet vegyenek at (aminek aldasos hatasa is volt: kiszurtek a szennyet), de legalabb vettek at nyugati filmet/konyvet (meg pedig szep szammal).
Az azert erdekes, hogy az "atkosban" Magyarorszagon nem vetitettek a Star Trek-et, abban ugyanis vegtere kommunizmus van. De sokszor ez az eladon mulott: pl. tul sokat kert, azt is kemeny valutaban (vagy pl. Kubrick sokaig nem engedte a 2001-et szoc, orszagokban bemutatni, mert gyulolte a rendszert).
Oroszország, 2020. Kitört a stabilitás, az igazságos elosztás, és az általános jólét. Kiveszett viszont a szenvedély. Az emberek nem tudják igazán szeretni egymást. Hír érkezik, hogy valahol az Altáj hegységben van valami régi szovjet scifi terület, ahol ha eltöltenek bizonyos időt, visszatér a szenvedély...
Tanulmányai végeztével először, egy esztendőn keresztül a karlsruhei Staatstheaterben kezd dolgozni, majd nagy műfajváltás következik be életében, amikor a Bavaria Stúdió kosztümtervezője lesz. 1961 és 1970 között több mint 110 film jelmeztervei fűződnek nevéhez, közöttük az "Orion" című világszerte ismertté vált tudományos fantasztikus tévéfilmsorozat. Bárdy (Kreiblich) Margit 1965-ös szűkszavú kalendáriumi bejegyzései segítségével így emlékezik vissza: "...valamikor januárban hívott fel lakásomon a Bavaria filmstúdió gyártásvezetője, Lutz Hengst, hogy egy Orion űrőrjárat címmel tervezett sci-fi ciklushoz rajzoljak jelmezterveket. ...őszintén bevallom, nem nagyon lelkesedtem, mert akkoriban már a hetvenedik tévés megbízás táján tartottam, de nem akartam csalódást okozni neki, így aztán olcsó ezüstös kartont vásároltam, keresztül-kasul hengereltem szürke temperával, amíg teljesen futurista karaktert kapott az alapozás. Aztán tűhegyes ceruzával realisztikus férfi és női figurákat rajzoltam áttetsző pauszpapírra, majd ollóval körbevágva a sziluetteket a kartonra ragasztottam azokat. Így valami szokatlan és "műszakias" hangulat született. Csalódásomat nem tudtam leplezni, mert már előre láttam azt a sok mérgelődést, ami a varrodától a színésznőkig várt rám terveim maradéktalan keresztülvitelében... Persze utólag már örülök, hogy a sorozat ekkora siker lett, sőt a '80-as évektől úgynevezett kultúrfilmnek számított a nézők újabb nemzedékének körében. 2003-ban pedig a Bavaria Film hétórányi anyag ezer jelenetét összevágta kilencvenperces mozifilmmé, amelynek előzetes bemutatója épp az ábrahámhegyi tárlatnyitásom másnapján volt Münchenben, úgyhogy hajnalig tartó autózás után félórás késéssel estünk be a délutáni ünnepélyre..."
Az Orion űrhajó és Bárdy Margit tervezte jelmezek trenddé válnak
A STAR TREK előtti időszak az egyik legjelentősebb sci-fi filmsikere, Magyarországra is begyűrűzik, nálunk egyébként az Orion űrhajó "Őrjárat a kozmoszban" címet viseli, alcíme: "Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai" (1966) volt az első viszonylag gyorsan átvett tévéműsorok egyike a hatvanas évek közepén. A bevett szokásjog alapján az ezernyi szempontból ítélkező filmbírálók szintjein hosszasan jutnak át az időben a "nyugati" filmek és tévéjátékok, ez a ciklus valahogy kivételes "gyorsasággal" már szinte azonnal a nézők elé kerülhet. 1967-ben kezdődik a szinkron a Pannónia Filmstúdióban és 1968. február 3-án elkezdi vetíteni az akkor egy csatornájú Magyar Televízió, a sorozatot. 1970. július 19-én kezdődően pedig az első ismétlést izgulhatjuk végig, nyáron. (1980-ban az MTV, majd 2003-ban a Filmmúzeum csatorna ismétli a szériát) Itthon soha sem látott sikert arat a sorozat, kiürülnek az utcák, amikor a film megy, az ország szinte valamennyi városában. Bárdy Margit pedig a film kapcsán trendet teremt a nylon-űrkorszak letisztult vonalvezetésű, futurisztikus kosztümjeivel. Divatirányzat alakul a tévéfilm nyomán külföldön épp úgy mint itthon. Az egyszerűséget képviselő testhezálló szabásvonalak megjelennek a divatmagazinok címlapján, a butikok kirakataiban, és egyfajta jellegzetes, de határozott divatarculat bontakozik ki a film kapcsán, már-már elfeledkezve a gyökerénél megtalálható Bárdy Margit, és az Orion űrhajó katalizátor szerepéről. Egyebek mellett Magyarországon divat lesz a Tamara Jagellovsk (Eva Pflug), Helga Legrelle (Ursula Lillig) hajviselete, az Orion többi hölgytagjának frizurájával egyetemben, akárcsak Európa más országaiban. Itthon a lányok, asszonyok tömkelege megy fodrászához, hogy olyan "Tamara Jagellós hajat szeretnék", egyértelműen kijelenthetjük hajviselet terén is trendit alkot Bárdy. Színésznők, fotómodellek, a korabeli hazai újságok, legfőképpen pedig a Füles címlapjára, máshogyan ekkoriban nem igazán pályázhat sikerrel, mint a Bárdy tervezte frizurák valamelyik változatával. Cliff Allister McLane kapitány (Dietmar Schönherr), Mario de Monti (Wolfgang Völz), Hasso Sigbjörnsen mérnök (Claus Holm), Atan Shubashi (Friedrich G. Beckhaus), Wamsler generális (Benno Sterzenbach), Lydia van Dyke (Charlotte Kerr) mind a kultúránk részévé lett, egyebek közt Bárdy Margit által. Hollandiában, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban, Portugáliában, Ausztriában egyébként 1967-ben, Jugoszláviában, Magyarországon 1968-ban, Svájcban 1970-ben kerül bemutatásra, az ottani televíziókban. 1975-ben rekordokat dönt a Brazil televíziózás a film kapcsán, akárcsak a délafrikai Televízió, ugyancsak 1975-ben. Érdekes, hogy sem Nagybritanniában, sem az USA-ban nem kerül soha képernyőre.
Most olvastam egy kovetkezo csillagaszati hirt egy, a Naprendszerunkhoz tartozo tavoli bolygo felfedezeserol (ill. annak lehetosegerol): "It is almost ironic that while astronomers often find exoplanets hundreds of light years away in other solar systems, there's probably one hiding in our own backyard", says Alexander Mustill, astronomer at Lund University.
Ami magyarul valahogy igy hangzik: "Szinte ironikus, hogy mig a csillagaszok rendre talalnak tavoli bolygokat (exoplanetakat) sok szaz fenyevre levo mas naprendszerekben, egy [ilyen bolygo] valoszinuleg itt rejtozkodik a kozvetlen kornyezetunkben ['hatsokertunkben']" - mondja Alexander Mustill, a Lund Egyetem csillagasza. Nos, ezek a szavak szinte szorol szora elhangzanak Wamsler tabornok szajabol, amikor az azidaig ismeretlen Chromarol uleseznek. Hiaba, az Orion ebben [is] megelozte a korat ;-)
Ambar ez a bolgyo (Planet 9) eddig inkabb csak hipotezis, a bolygocskakat es kisbolygokat tartalmazo Kuiper ov (aminek legkozelebbi tagja a bolygo cimetol megfosztott Pluto) az valodi - es amit evtizedekkel az Orion utan fedeztek fel. Chroma ugyebar ebbe a Kuiper ovbe tartozna...
Igazad van: ahol már a kutyák is számozva vannak, talán azt is kevesen tudják, egyáltalán mi volt szibéria jelentősége, - még ha a földrajzi név meg is maradt.
