Milyen födémed lesz, könnyűszerkezetes, szeglemezes? A 12 cm éppen csak elmegy kategória. Szerencsére az üveggyapot paplan nem drága, és csak fel kell teríteni. Még simán ráterítenék 10 cm-t, de lehet, megvárnám amíg kész a ház, és utána megcsinálnám sk. Akár meg is várhatod az első telet tapasztalatgyűjtési célzattal, és majd megcsinálod akkor, ha kevésnek találod. Arra ügyelje, hogy a lakásból nézve a hőszigetelés előtt legyen párazáró réteg.
Udv, bb73! Nalam 2x10cm -es EPS van felragasztva. Elso reteget ragasztottam, dubeleztem. A masodik reteget csak ragasztottam. 124nm felulet, +a 88nm fodemre letett 35cm isover nalunk kerek 100000Szkk-ba kerult munkadij nelkul /munkadij +cca 50000 Szkk lett volna/, mivel sajatkezuleg tettem fel. Mai arfolyamon 760000HUF. Eredmeny ? 30% energia fogyasztas az elozo 7ev atlagahoz kepest. Tehat megeri, mert nalam 7,5 ev a megterules a regi arakkal szamolva. De ez rohamosan csokken, mivel novembertol emeltek 12%-al a gaz arat. Tehat te szabd meg, hogy mennyit akarsz feltenni, es ehhez keress egy normalis embert aki hajlando esszeru arak mellett korektan felrakni ! Direkt nem irtam szakembert, mert sokan tartjak magukat annak, de megis nagyon keves van koztuk. Nalam is megalltak un. szakemberek es jo hogy nem hulyenek titulaltak amikor ragasztottam az EPS-t. Ma meg csak nevetek magamban, mert nekem joval alacsonyabb a rezsim, mint nekik. Tisztelettel Peter.
még mindig azt mondom, hogy a kivitelezővel nincs gond, telefonon beszéltem vele ebben a témában.. - azért ráfigyelek az EPS -re, sőt most írok is Neki egy emilt a témában! ;) majd beírom az új árajánlatát a fórumba...
a hőmérsékletre nem kell figyelnem mivel jelenleg a hitelügyintézés folyik: a konkrét építkezés márciusban kezdődik el - most csak képezem magam építésügyileg, gyakorlatilag a 0-ról; szval várhatóan nyáron kerül sor a szigetelésre...
Más: mennyezeti szigetelésnél mennyi a javasolt Általatok (az árban 12cm ..gyapot van) - nem lesz vasbeton födém..
Még egy jótanács: az időjárás miatt már igencsak lutri most belekezdeni egy hőszigetelésbe, mert mind a ragsztónak mind a vakolatnak van egy használhatósági hőmérséklettartománya (min. 5°). Olvasd át pl. a nikecell honlapján az ide vonatkozó megjegyzéseket. És legyél NAGYON kritikus azzal kapcsolatban amit a kiviteleződ mond, mert ő a saját érdekeit képviseli!
Nagyon helyes, én is az ésszerű építkezést tartom szem előtt. Mindenképpen 10 cm-t tennék fel, talán még többet.
Egyre kevésbé szimpatikus a kiviteleződ! Szerintem maradt neki raktáron egy csomó 5 cm-es lapja, amit rád akar sózni. AZ EPS (hungarocell néven ismert, expandált polisztirol hab) bármilyen vastagságban kapható, de vannak gyakori méretek (ilyen pl. az 5 cm). Nekem azért nem lett 12 cm szigetelésem, mert sokat kellett volna rá várni (rendelni kellett volna a gyártótól), 10 cm-es pedig volt raktáron. Egyébként ezeket bálában gyártják, és úgy szeletelik tetszőleges vastagságúra.
A 2-szer 5 cm-nek a 10-el szemben van egy csomó hátránya: - Kétszer kell vele burkolni (2-szeres munkadíj a ragasztásra, ami veled fizettet meg) - Kétszeres mennyiségű ragasztó (egy zsák kb. 1700 Ft, amit veled fizettet meg) - A ragasztó nem hőszigetel, ezért is előírás, hogy nem szabad falra merőleges részeken használni. Nem szerencsés két réteg között. - Dübelezési problémák (a lapok között a ragasztónak köszönhetően lesz egy rés, ezt a dübel behúzhatja, amitől hullámos lehet a fal. Elvileg lehetséges pontosan egymás felett ragasztani, de azért kíváncsi lennék én egy olyan kivitelezőre, aki ezt normálisan megcsinálja) - A résben lecsapódhat a nedvesség, ami problémákat okozhat - a 10 cm mechanikailag stabilabb - A 2*szer 5 cm minimálisan ugyan, de drágább, mint az 1-szer 10 cm. - Gondolom indítósínt sem fog alkalmazni, mert a 2*5 cm nem fér bele a 10-es sínbe a ragasztó miatt.
Ha a kiviteleződ csak 5cm-es vastagságban hajlandó dolgozni, én másik kivitelezőhöz mennék, legalább a hőszigetelés tekintetében. A 6 cm-t akkor hogy tervezte? 5 cm + 1 cm? Ez egetverő baromság, már ne haragudj, szerintem ez a megoldás talán még hőtechnikailag sem jobb, mint a szimpla 5 cm. Beszéld meg vele, hogy vonja le a munkákból az EPS árát (de akkor ne 300 Ft-nak számolja az 5 cm-st, és majd te viszel 10-est, ezerszer jobban jársz, hidd el! Kérdezz rá az árakra, de ne csak nála! Szeptemberben amit vettem 10 cm-t, az 1330 volt nm-ként.
Ez egy nagyon jó ötlet! A WC és Fürdőtől még vagy 8m hosszan tudna egymásban menni a 2 cső, az elég rendesen kicserélné a levegőt. Alapszellőzésre biztos elég hogy 50-es csövön megy ki a levegő, és a 110-es cső maradék keresztmetszetén jön be, de gondolom a budiventillátornak sovány, annak inkább vastaggal kell kimenni.
Az én számításaim szerint is ennyi jön ki. De ehhez hozzá kell tenni, hogy ezek az értékek a méregdrága hőszigetelő habarccsal jönnek ki.
Azonban nem ártana valami megtérülést is számolni. A 6 ill. 10 cm dryvit között van 0,06-0,07 különbség a hőátbocsájtási értékekben. Ez 150nm homlokzatfelülettel számolva kb. 10000 Ft megtakarítás évente a fűtésszámlán (jelenlegi, kompenzáció nélküli gázárral számolva). Mennyi is 4 cm dryvit nm ára, 600-800 Ft? Vagyis kb. 100000 Ft. Ez megtérül kb. 10 év alatt. Szóval az én véleményem szerint a HS nem éri meg, a 6 helyett 10 cm dryvit meg 10 év alatt megtérül (energiaárak növekedésével hamarabb is), de ezt meg te döntsd el.
Nem megfelelni akarok (az építési tervben szereplő hőtechnikai számítás elegendő a mostani határértékekhez), hanem ésszerűen építkezni..
Mivel az energiaárak -legalábbis nekem- majdnem 2x -esre drágulnak, így nem mindegy a szigetelés! Ennek csak a pénztárcám szab határt, ezért érdeklődök itt a topikban, hogy mivel mennyiért tudok spórolni.
A hozzászólásaitok alapján a dryvit -ot kell vastagítani, amennyivel csak lehet.
Nem közvetlenül ehhez: A kivitelezőm azt mondta, hogy 5cm -es lapokban teszi fel az EPS(?)-t, ezért lesz 2x annyi a 2x olyan vastag dryvit - ezek szerint lehet különböző vastagságú EPS-t venni? - ja és még 1: minek a rövidítése az EPS? ;)
Szia! Az, hogy mi "elég" attól függ, minek akarsz megfelelni. Ha nem szigetelsz semmit, akkor is lehet lakni a házban, és az még olcsóbb. A 10 cm szerintem behozza az árát 5-7 év alatt az energiaköltségeken, arról nem is szólva, hogy 10 év múlva, mikor már minden hézhoz energiatanúsítvány fog tartozni, mennyivel emeli majd a házad értékét. (Arról nem is szóltam, hogy a szabványok is feltehetőleg szigorodni fognak, nem pedig lazulni).
A kiviteleződet kérdezd meg, mennyiért szerzi be a 6 cm-es EPS-t. Veheted irányárnak azt, amit mondtam, ha kevesebbet mond, válaszold azt, hogy akkor köszi, megveszem és keresel rá vevőt :) egy picit hozzá teszel és vásárolsz 10-est, dolgozzon azzal. Ha többet mond, akkor feleld neki azt, hogy OK, azt vonjuk le az eredeti árból, és vásárolsz helyette 10 cm-est, dolgozzon azzal. Szerintem kb. 100e Ft alatt kellene lennie az árkülönbözetnek normális esetben. Ennyit meg nagyon megér, ha úgyis szigetelsz.
összefoglalva azt mondjátok, hogy - a 10cm -es dryvit mindenféleképpen kell a 30cm -es téglához - a PTH 30 HF mechanikailag annyival gyengébb, hogy nem éri meg a PTH 30 helyett azt használni?
Magam részéről az NF+7 cm, vagy a B30+12 cm jöhetne számításba, az árakat sajnos, nem tudom. 0,30 W/m2K felett nem célszerű manapság.
Az meg egy másik kérdés, hogy ha keveselljük a fal hőszigetelő képességét, miért xarabb mechanikai szilárdságú téglát választunk, ahelyett, hogy vastagabb hőszigetelést tennénk fel.
A HS törése annyiban lesz mégiscsak a te gondod, hogy a törött téglákat el fogja takarni a vakolat... :D Gondolom nem fogsz a sarkában állni, és fél falakat visszabontatni egy törés miatt.
A mienk 210e Ft- ért szigetelte a 38as PTH- t 5 cm dryvittal. Szintén újépítésű ház, csak nettó 94 nm . Utólag szigetelni drágább, ha jól tudom. Ja, és mutattuk közben kőműves ismerősnek, mindent jól csinált.
Amúgy én is úgy tudom hogy 30as PTH- ra minimum 10cm szigetelés kell.
a kivitelező kompletten vállalta a házat, nincs vele gond.. ;) a 300e Ft azért annyi, mert egy 2cm -es szigetelő(?) nemesvakolat helyett teszi be ezt és csak a különbözetet számolja el nekem
a HS tégla törése nem az én gondom, én bruttó m2 árat fizetek az építkezésért, a PTH 30-as téglák benne vannak az árban - gondolom ugyanannyi kell a 30 HS-ből is..
a 10 cm -es dryvit réteget csak akkor tetetném fel, ha nagyon muszáj, mert nem nagyon van rá 300e Ft-om.. ;( - Jó lenne ha a HS elégnek bizonyulna
Szia! A HS-t nem ismerem, de főleg, ha új a ház, a 10 cm-t tekinteném alapnak. Csak hozzávetőleg: 10 cm-es dryvit-et nálam (utólag) 4500/nm-ért csináltam, az 5 cm-es pedig 4000 lett volna (az EPS vastagsága az egyetlen adat, ami változik, ez az árnak kb. negyed része, ami még sok, az a munkadíj (ugyannyi munka feltenni), illetve vakolat (ugyanannyi).
Első ránézésre a kiviteleződ nem áll a helyzet magaslatán. Nem tudom mekkora felületről van szó, de a 300e Ft 6 cm-re igen olcsónak tűnik. Vagy nem végez alapos munkát (kihagy rétegeket, munkafázisokat) vagy nagyon elszámolta magát. Érdeklődj utána máshol, újságokban tengernyi hirdetést találsz, hívj fel egy-kettőt és kérj ajánlatot összehasonlítás végett. Az ajánlatnál kérdezz rá a rétegrendre és anyagminőségekre is, így jobban képbejössz.
A 6 cm-ről 10 cm-re a 300 meg talán sok, bár ez szintén felületmennyiség kérdése. A különbség semmi más nem lehet, mint 4 cm EPS ára. Nem árt tudni, hogy az EPS-t normális helyen köbméterben számolják, 1 m3 kb. 13-14e Ft. ebből 1 cm EPS-re kb. 130-140 Ft jön ki, 4 cm-re pedig mondjuk 550. 300e Ft-ból tehát ki kellene jönnie kb. 550 nm-nek, aminél valószínű lényegesen kisebb a házad burkolandó felülete.
Kérj a kivitelezőtől részletes árajánlatot (külön anyagok, munkák költsége). Ha valamit olcsóbban be tudsz szerezni, azt vedd meg máshol. Némi utánjárással nagyon sokat lehet spórolni. A fenti árakra vonatkozólag tudok segíteni (Budapest környéke).
Nem tudom a HS mennyivel jobb, mint a sima PTH30-as (többen panaszkodtak, hogy nagyon könnyen törik, sok benne a selejt, többet kell rendelni), de ha 100e Ft a különbség, én belevágnék. Ez olyan dolog, amit később nem tudsz egyszerűen jobbra cserélni.
Új vagyok a topikban és a házépítésben is. Építkezni fogunk ~100m2 nettó alapterületű családi ház...
A teherhordó falak és szigetelésük kapcsán kérdeznék, a tervekben (a bruttó alapterület miatt is) PTH 30 -as tégla szerepel, terveink szerint 6 cm -es dryvit rendszerrel (1). Olvasgatva a hozzászólásaitokat és a gázárak emelését (nekünk spec 72%) figyelembe véve úgy érzem további beruházások lesznek szükségesek.
Lehetőségeim
1. PTH 30 + 6 cm dryvit (kiindulás) 2. PTH 30 + 10 cm dryvit 3. PTH 30 HS + 6 cm dryvit 4. PTH 30 HS + 10 cm dryvit
A kivitelezőm szerint a PTH 30 és PTH 30 HS között ~50Ft az árkülönbség (~100.000 Ft felár). A dryvit rendszert 6 cm -re ~300.000 Ft -ra árazta, a további 5-6 cm -t hasonló árkategóriára lőtte be.
Egyenlőre a PTH 30 HS + 6 cm dryvit lehet a nyerő, az ára miatt. Szerintetek ez elegendő? Valaki tudna nekem a fenti 4 esetre "k" értéket adni?
ilyen anyáméknál is volt egyik télen, amikor a fűtésszerelést az egyik különálló szobában tavaszra kellett halasztani. olajradiátor, 17-18 fok és 110.000 forintos villanyszámla. roppant gazdaságos volt :o/
Még azt is megteheted, hogy a bevezető csőbe beteszel egy kisebb átmérőjű (fém) csövet, ami a kivezető cső lesz. Így amikor beszívod a kinti (akár földregiszteres) levegőt, akkor a lakásból távozó levegő felmelegíti azt. Ha ellenáramúra csinálod, nem is kicsit, alig lesz hőveszteséged.
Furcsa az érték, de jobban belegondolva tök reális. Sok új házban érzem én is a levegő hiányát. Régen voltak kémények amik húzták ki automatikusan a levegőt és rosszabb ablakok voltak amik engedték be. Most se kémény, jó ablak, és csodálkoznak hogy penészes minden.
Nem feltétlenül, de legalább a magyarországi szabályozásnak érdemes megfelelni (valami 20m3/fő/h frisslevegő), amit a legtöbb újépítésű marhára nem tud. CO2 ppm a fontos. Google.
Egy légtömör épületben (ami rád nem vonatkozik) ez folyamatos üzemet feltételez.
A 0.5 érték azt jelenti hogy 2 óránként kicserélem bent a levegőt? Ennek csak a szellőztetés idején kell menni, vagy folyamatosan? Azaz naponta 12x ki kell cserélnem a levegőt ideális esetben?
Én úgy gondolkodtam hogy rakni egy 250m3/h körüli elszívás/befújást ami csak időnként megy (budi, fürdő, konyha(főzés) használatkor) és esetleg a kimenőcsonkot megcsinálni úgy, hogy legyen egy pici folyamatos gravitációs áramlás. Szóval nem egyfolytában durrantani a nagy ventit.
Minimum 0.5-ös légcsere a lakóhelyiségekben. De inkább fölé tervezd, olyan 1 körülre. Szerintem ha 300m3/h-ra tervezed a hőenergiabetáplálást, extrém télen is tudsz rendesen szellőztetni. :D (De felesleges ekkorára. 0.7-0.8 bőven elég.)
Azt kalkuláld bele, hogy a beszívott levegő áthűti a csövet, és a betont, tehát nem lesz folyamatos melegített beáramlód. Hacsak nem egy tűzhányó tetjén laksz! :)
Most számoltam ki, közelítőleg 200m3/h teljesítményű elszívás, 0C bemenő és 20C kimenő levegő esetén 1,4Kw hőteljesítményt visz ki a házikóból. Ha a bevezetést úgy oldom meg, hogy hosszan megy a földben a cső, és mondjuk 10C-ra felmelegszik akkor már csak 0.7Kw-ot jelent.
Mivel nem kell állandóan ekkora huzat, így nem is olyan nagy ez az érték. Tényleg nincs értelme vergődni a hőcserélővel.
Amúgy hány m3/h légcsere ajánlott egy 300 lég m3-es házban?
Ezt a háztartási helyiséget nem értem teljesen. Ha vésni kell akkor most akarok mert amúgy is szét van verve a ház, most akarok minden okosságot belerakni (központi porszívó cső, szellőzőcső, stb...) a gépészeti berendezések meg ráérnek akár 10 év múlva is.
Arra felhívom a figyelmed, hogy egy hőcserélős cucc meglepően hangos, és szeret rezegni. (Nem klíma kültéri hang, hanem süvítő durva.) Komolyan "messze" kell rakni az élettértől.
Háztartási helyiséged nincs? Oda csinálhatsz egy felállást kintről, meg egyet a padlócsövezéshez, és most "rövidrezárod" őket. Így ráérsz falakat/födémeket törögetni később.
A hőveszteség egzaktul meghatározható a légcsereérték és a hőmérsékletek ismeretében. 4jegyű függvénytábla jó barát. :D
sylvanus67: Csak tipp volt, mert VOLT ilyen tapasztalat. Ha tuti a csatornáé, akkor a bűzzáróidat töltögesd fel.
Vannak erre számítások. Az egyik ilyen ketyerét gyártó cég szerint az ő készülékük a szellőztetéssel eltávozó energia 80-90%-át visszahozza és egy korszerű ház esetén ez a veszteség akár a teljes fűtési energia fele is lehet.
Erre írtam lejjeb, hogy esetleg egy könnyűszerkezetes, csak szigetelőből álló ház esetén elhiszem (nehezen), egy klasszikus, nagy hőtároló képességű falazatból épített háznál ez maximum néhány (10 alatti) százalék lehet, hisz csinálok egy alapos kereszthuzatot, a teljes levegőmennyiséget kicserélem a kinti minusz 10 fokosra, majd az ablakok becsukása után 2-3 perccel megint 22-23 fok van az egész házban úgy, hogy a kazán be sem indult közben.
A falakban, bútorokban, födémben tárolt hő sok nagyságrenddel nagyobb a levegő éltal hordozottnál, már csak a tömegek arányai miatt is...
A csatornaszag a csatornából jön vissza. Mint írtam, ennek megakadályozására az összes lehetséges lefolyót el kell látni bűzelzárókkal (szifon) és ezek feltöltöttségéről gondoskodni kell. Ha ezek valamelyik enem zár, a természetes szellőzés is képes a csatorna vagy az emésztő felöl visszaszívni a levegőt, vele a szagokat. Egy wc elszívó erre rásegít.
Mennyire számítható hogy mekkora energiát pazarol el az ember hővisszanyerő nélküli szellőztetéssel?
két dolog között vacillálok ugyanis:
1, A szerelőbeton alá berakom a bevezetőcsöveket (100 PVC) és a földfeltöltés télen egy picit melegít a bejövő levegőn (10-15 m-t megy a föld alatt), utólag nem igazán rakható be hővisszanyerős készülék, mert akkor a langyos levegővel fűtöm a földet. Hacsaknem a PVC csőbe akkor majd behúzok szigetelt szellőzőcsövet. Majd egyszer sok év múlvára gondolok most, egyelőre ilyen árakon biztos nem vágok bele.
2, Átfúrom a beton födémet, és eleve a padlástéren viszem a szellőzőcsöveket, így később beszerelhető a hőcserélő, viszont az esetleges tetőtérbeépítésnél útban lehet (ez nem nagy gond), át kell fúrnom a monolit beton födémet (áúúúú), és a mennyezeten lesz a bevezetése a levegőnek (nem tudom ez milyen gondot okozhat)
ismétlem: valamekkora túlnyomás kell, mésképp gondok lehetnek. A szellőző rendszerek úgy vannak kialakítva, hogy az elszívó mindig valamivel kevesebbet vesz ki, mint amennyit a befúvó szállít. Ha pontosan azonos ventilátorokat használsz, akkor a befúvó mindenképp veszíteni fog, mert neki a szűrő ellenállását is le kell küzdenie. A legjobb, ha a befúvó eggyel nagyobb teljesítményű, mint a szívó. Pl 250m3/h vs 220m3/h...
Veszedelmes dolog van nálad is, épp most láttam a hétvégén egy házat, ahol a pince szellőzőventillátora visszaszívta a cserépkályha kéményt, és befüstölte a házat! Mindent alvás közben!!! Ugyanis szellőző nem volt a cserépkályhás szobában ahol a levegő pótlódni tudott volna.
A csöveket lerakom, és majd valószínű fújni és szívni is fogom a levegőt hogy ne keletkezzen vákuum vagy nyomás a házban.
Csak kiegészíteném: az eseted ontosan mutatja a csak elszívós szellőztetés árnyoldalait. A levegő a nyomás kiegyenlítésére töreksuik, ezért az összes lehetséges nyíláson elkezd befelé áramlani. Ilyenek nálad a kémény és a fürdőszobai lefolyó. Ha lenne valahol egy másik ventilátor, ami az elszívó bekapcsolásakor egy megfelelően kiképzett úton (szűrő) valamivel több levegőt nyom ba, mint amennyit az elszívo kivisz, minden gondod megszünne...
Erre egyébként a kandalló maitt amúgy is szükséged lehet, mert annak a kéménye elég intenzíven próbája kifele vinni a levegőt a házból, de ha nincs utánpótlása, gond lesz. Ha begyújtasz, akkor pl füst a szobában. Sok...
A füstöltsonka szag a kandallóból jön (a kéményből), a csatornaszag ellen meg jó, és vízzel megfelelően feltöltött szifonokkal lehet védekezni. Általában a padlóösszefolyó kiszáradása szokta előidézni. Ha nincs bele kötve pl a mosdó, akkor néha fel kell tölteni vízzel, másképp nem látja el a bűzelzáró szerepet...
Új házunkban a Wc-ben elszívó ventilátor működik. A gázkazán a pincében, a kandalló a nappaliban van. Kb. két-három hete éreztük, hogy időnként " füstölt sonka" szag terjed a levegőben. Most az a gyanúnk, hogy a WC-elszívó bekapcsolásakor keletkezik, de honnét jön ez a szag?
OFF: a fürdőben viszont néha pöce szag van. Rájöttem, ha a telekhatáron lévő tisztítóakna(?) fedelét leveszem akkor megszűnik a szag. Elllenszer?
A meleg levegő felfelé áramlik, ez a természete. A lakásban az év nagyobb részében melegebb a levegő, mint kint, emiatt a felül elhelyezett kürtőkön kifelé áramlik a levegő, rásegítés nélkül is.
Némi számolgatással olyan rendszert is össze lehet hozni, amibe ventilátor sem kell, mégis folyamatos a légcsere (alul be hűvös levegő, ez bent felmelegszik és fölül kiballag.
Hátránya, hogy folyamatosan hűti a légteret télen, illetve nyáron nem működik jól.
Ventilátorral pontosan szabályozhatod, mikor, mennyit, hova akarsz bejuttatni a lakásba, Ha fújod, Ha elszívót teszel csak, akkor ezt kicsit nehezebb megoldani, mert a szívást nem tudod irányítani, honnan pótlódjon...
Arra gondoltam hogy a szobák két távoli sarkába (ami a külső fal felől van) viszek budicsövet a szerelőbeton alatt, és a falra a padlóhoz közel rakok designos szellőzőt, ami akár zárható is. így diszkrét lesz a cucc. A WC-ben, konyhában meg lesz elszívó. Az elszívókat mindig felülre szerelik, így kihúzzák a meleget is a budiból, ez miért van? A szag is felfelé megy? A fürdőszobában páramentesítés miatt szoktak rakni elszívót, az is felülre kell hogy menjen?
Persze. Az a lényeg, hogy a befújt (beszívott) levegő átöblítse a teljes légteret, ne maradjanak pangó sarkok...
Ha nem cél a radiátorokon átjuttatni a levegőt, javaslom, hogy a belépő levegő helye a szobák "legelzártabb" sarkában legyen, minél közelebb a padlóhoz. Így az ott megülő, párás levegőt kisöpri. Probléma vele, hogy ezt a sarkot télen nagyon lehűti.
Másik lehetőség a radiátorok mögött vagy alatt beléptetni a levegőt és valami belső keringetéssel gondoskodni arról, hogy az elzárt sarkok is kapjanak a friss levegőből. Pl oda is letenni egy kis teljesíményű ventilátort, ami együtt jár a fő szellőztetőkkel és áramlásba hozza a belső levegőt. Erre akár egy PC tápventilátor is elegendő a maga 1-2 wattos teljesítményével...
Ezt meg esetleg a mennyezet alatt érdemes elhelyezni úgy, hogy lefelé dolgozzon, a fent megrekedő (onnan normál szellőztetésnél is nehéz kivinni) levegőt nyomja a padló felé pl a szekrények hátamögött. Egy pofás, zárt szellőztetőcsatornát fel kell szerelni a falra, fönt nyitva, az aljába meg egy venti, ami a csatornából szív. Akkor nem is csúnya, meg a zaj is kissebb...
Ha esetleg faszerkezetig lepucolod szigetelés elött a födémet, akkor permetezd át jó alaposan Tetollal! Ez gomba és rovarölő, és megfelelő mennyiségben tűzfékező hatású.
Nincs hála a jóistennek gázkészülék a lakásban. Berakom a csöveket, kipróbálom és utána még nem nagy kaland berakni egy ventit. Ahogy elnézem a gyári cuccokban fúj is meg szív is. Gondolom a vákuum és a túlnyomás is szar érzés.
Mindenesetre a befúvási pont lehet a fal tövében, a padlótól 30 cm-rre ugye? A födémet nem szívesen furkálnám át.
Van valami kéményes gázkészüléked? Ha van, felejtsd el az elszívást. Ha nincs, akkor működhet, csak akkor meg alacsony nyomásra érzékenyeket fogja zavarni, főleg, ha szűrőt teszel a belépőcsövekre...
megjegyezném: befúvással kissebb nyomáskülönbséget csinálok, mint elszívással, ráadásul az utóbbi esetben minden résen jön be a levegő, mindazzal együtt, amit hoz magával. Arra, hogy kiderítsd, hol vannak rések a házon, kiváló. Szellőztetni nem annyira...
Én is az elszíváson gondolkodom, a szobákba nem akarok ventillátorral benyomni levegőt. Minimális elszívással, és minden szobából ahol van bemenő levegőcső ott az ajtóban egy pici szellőző alulról. így nem lenne nagy süvítés sem az ajtó alatt.
A WC-kbe szereltem zsalus elszívó ventillátorokat, amik a levegőt a padlástérbe fújják. Mikor kint mínuszok voltak, a ventillátorokról csepegett a víz. A padlástérbe menő cső falán kicsapódott a pára.
Ezt mivel orvosoljam? A csövet vágjam rövidebbre (a padlástérben ~1m lóg ki) vagy bugyoláljam be hőszigetelővel, vagy mindkettő?
Szerintem elég befújni a levegőt, a kiszívás felesleges. Felfújni úgyse tudod a házat, csak gondoskodni kell arról, hogy a konyha, fürdőszoba és a WC megfelelő szellőzőnyílással bírjon a szabadba. Majd azon távozik a felesleg. Ha szívni is akarod, akkor az elszívó mindenképp kissebb teljesítményű legyn, mint a befúvó, másképp nem csak onnan fog bejönni a levegő, ahonnan akarod, hanem mindnhonnan, ahol utat talál...
Szerintem van. Én annyival egészítem ki a dolgot, hogy a szobákban a radiátorok alá nyomom be a levegőt, úgy irányítva, hogy átfújjon azokon. A ventilátor amit vettem, elvileg 220 m3/órát tud, de a csövezés és a szűrő miatt ez ennél kevesebb, kb 150 m3/óra lesz ténylegesen.
A legegszerűbb egy időkapcsolóval megoldani. Úgy tervezem, hogy minden 5. negyedórában megy éjjel, nappal meg minden két órában egyszer negyed órát, mert akkor úgyis mozgunk, ha otthon vagyunk, nyitogatjuk az ajtót. Ha nem vagyunk otthon, akkor meg nincs aki fogyassa a levegőt, így a szellőztetés se lényeges.
A gázbojler megkapja a fürdőszoba ablakon lévő légbeejtőn amire szüksége van, a kazán meg zárt égésterű.
A pincében elhelyezett alu gégecsövön fogja szívni a levegőt, ami minimális előmelegítés illetve előhűtés lesz. A lényeg, hogy szűrt levegő jusson a laktérbe, rendszeresen.
Azon még gondolkodom, hogy a wc villanykapcsolójáról, illetve a konyhai szagelszívó kapcsolójáról egy relével közvetlenül is kapcsolható legyen-e...
A hőcserélős cuccok olyan veszett drágák, hogy sosem jön vissza az áruk...
Először azt mondod, hogy nem az a hőmérséklet, amire lehülve telítetté válik, aztán meg azt mondod, hogy az a hőmérséklet, amelyre lehűtve telítetté válik. Vicces...
Tudom nem nagyon idetartozó téma, de hátha tudtok valami okosságot vagy egy topicot ahol foglalkoznak a témával:
A ház szellőztetését szeretném megoldani és olcsón lehetőleg. Hőszigetelés, pipec ablakok, stb lesz, a WC, konyha, fürdőben elszívás. Sok házban jártam ahol nem gondoltak a levegőbevezetésre és a a WC kiszívja a házból a levegőt akkor alig lehet nyitni az ajtót.
Akár folyamatos légcsere is lehetne. Megnéztem a szellőző rendszereket, és úgy csinálják hogy a hálószobákban vezetik be a levegőt és a "büdös" helyiségekben szívnak el (WC, konyha, fürdő). A két cső közé pedig tesznek hőcserélőt a komolyabb rendszerekben és így nem sok meleget pazarolnak el.
Arra gondoltam (mivel no péz) hogy a bevezetést megoldhatnám a szerelőbeton alatt elhelyezett PVC csöveken keresztül, a hálószobákban lenne bevezetve a friss levegő, és a WC, egyebek csöve pedig egy szellőzőkéményben végződne a tető fölött, így ha nem megy a ventillátor akkor is lehetne szellőzés. (ezt persze egyszerűen lehet szabályozni egy zsaluval hogy ne legyen túl nagy, vagy csak időszakosan engedni)
Hőcserélő nem lenne, csak a szerelőbeton alatti föld melegítene a bejövő levegőn.
Szerintem jobb mint ha az ablakokon van szellőző, mert a föld csak melegítene a levegőn valamicskét.
Mit szóltok, van értelme? A szellőzőkéményt elhagyva csak akkor csinálna szellőzést ha a WC felé járnak, vagy főz az asszony vagy ilyesmi, lehet hogy az is elég. Mindenesetre nem olyan hideg levegő jönne be, és az egész ház ki lenne így szellőztetve.
Már korábban írtam: megtakarítási összegeket nem tudok adni, mert a gázórát a szigetelés előtti tél végén cserélték és hirtelen nagyon felugrott a fogyasztásunk. Azaz: a régi óra nagyon rosszul mért. A házat meg az előző évben vettük meg.
A múlt télen az ablakok még nem voltak kicserélve, a ház 230 légköbméter, a legmagasabb gázszámlánk 25k Ft alatt volt valamivel úgy, hogy bent 23 fokot tarottunk nappal, éjjel meg 19-et. Kivéve az egyik kisszobát, ott közelebb volt nappal a 25-höz, éjjel a 22-höz.
A mostani tél megint nem lesz pontos, mert közben kiegészítettem egy hőszivattyús résszel (4 beltéris, 1 kültéris inverteres klíma) a fűtést, így tisztán gázzal csak akkor fogunk fűteni, ha a kinti hőmérséklet tartósan -5 fok alatt lesz, addig gázzal nappal 21, éjjel 18 fokot tartunk, aki meg fázik, bekapcsolja a saját szobájában a klímát.
Ami biztos: nem vacogtunk a falak közelében, mint korábban, a 23 fok kellemes meleg érzetet adott, a korábbi télen inkább 24 felé tekertük, hogy ne fázzunk, a mennyezet közelében meg szabályosan sütött a hideg.
A leírásból nekem a zárt légrés nem tetszik. Semmi értelme. Egy átszellőztett légrésnek van, csak ott meg arra kell figyelni, hogy ha hőtükrös felület kívül legyen, mert az segít egakadályozni, hogy a szálas szigetelő az átszellőztetés miatt nagyon áthüljön...
nekem ugyan ilyen a födémszerkezetem (egyelőre szigetelés nélkül), és erősen gondolkozom, hogy ezen változtatni fogok .
érdeklődni szeretnék, hogy az első "szigetelt" tél hogy viszonyult az utolsó "szigeteletlen" télhez? meg tudnád mondani kb. hány % megtakarítás érhető el a fűtési költségekben?
A szobából nézve a hőszigetelés elé párazáró fólia kell. Hogy miért? Mert a lakásban pára keletkezik (fürdés, mosás, főzés, viráglocsolás, emberek kipárolgása). Bent meleg van, egy ideig a meleg levegő tárolni tudja a párát. Ahogy azonban elkezd kifelé szivárogni a falon keresztűl, a levegő kezd lehűlni, egy re kevesebb párát tud tárolni, és végül a pára kicsapódik, ott ahol éppen van (ez jó eséllyel a hőszigetelés). Ha szálas anyagból hőszigetelsz, akkor az szépen megtelik vízzel, és egyre kevesebbet fog szigetelni.
A hőszigetelés után (még mindig a lakásból nézve) kell a párafékező fólia, ami védi a hőszigetelést a portól, szennyeződéstől, de ha netán mégis nedvesség kerülne a szigetelésbe, akkor azon keresztül még ki tud száradni. Természetesen a falat/födémet stb. úgy kell kialakítani, hogy a hőszigetelésbe SEHOGY NE tudjon nedvesség kerülni (tehát ha födémet szigetel valaki, akkor a cserép alá még külön ajánlott párazáró tetőfóla használata, az alatt átszellőztetett légrés (vagy padlás) ami egyrészt biztosítja a szigetelés száradását, másrészt nem engedi, hogy a nap sugarait elnyelő tető/fal melege nyáron közvetlenül elérhesse a szigetelést, majd párafékező, hőszigetelés, párazáró és belső burkolat (gipszkarton stb). (Ez kívülről befelé a rétegrend.)
A lakásból a párát ki kell vezetni. A sokat emlegetett "lélegző" falakon keresztül egyetlen lakás sem szellőzik ki, erre jó bizonyíték a régi házakból ismerős doh-szag. A lélegző falakon kb 5%-nyi pára tudja elhagyni az épületet, a maradék 95% a nyílászárókon távozik (szellőztetés, ki-be nyitogatás közben, szóval a szellőztetést semmilyen porzus stb. hőszigeteléssel nem lehet megúszni.
Amit még itt valahol a fórumon olvastam, és jó ötletnek tartom, az a páramentesítő gép: ezeknek be tudják állítani egy lakás levegőjének páratartalmát megadott értékre (egyszerűen lehűtik a levegőt és kicsapatják a párát egy gyűjtőtartályba, ha a levegő páratartalma adott értéknél nagyobb). Attól nem kell félni, hogy hideget csinál, mivel a gép felvesz energiát, így összességében fűti a helységet. Annyiba kerül, mint egy mobilklíma (egyébként sok klíma is tud hasonló funkciót).
Még pár szó a gombásodásról: nedvesség kell hozzá. Ezért ahol kialakul, ott nedvesség keletkezik valamilyen módon. Ez lehet sima beázás vagy csőtörés, szivárgás, de ezeket könnyű felismerni. Egyéb esetekben arról van szó, hogy a gombásodás helyén hidegebb a fal mint més helyeken, ez lehűti ott a levegőt amiből kicsapódik a pára. Megelőzni/megoldani a problémát több módon lehet:
1) az adott felületet KÍVÜLRŐL szigetelni (ha belülről szigetelsz, akkor a szigetelés alatt a fal még hidegebb lesz, hiszen a szigetelésen keresztűl kevesebb meleget tud felvenni a szobából, és jó eséllyel még jobban fog nedvesedni, legfeljebb a szigetelés miatt ezt nem fogod látni (párazáró szigetelés esteleg szóba jöhet, de az sem tökéletes megoldás). Ha kivülről szigetelsz, az adott falterület egésze melegebb lesz, nem fog rajta kicsapódni a pára).
2) csökkenteni a levegő páratartalmát (lásd fentebb)
3) az adott helyen légáramlást hozni létre, hogy a levegő ne álljon egy helyben (mert csak ekkor van ideje lehűlni, hogy aztán kicsapódjon a víz)
OK részben igazad van, csak a mi esetünkben ez a lehűtés akkor teljesül ha a környezeti levegő közvetlenül érintkezik a hideg tárggyal pl. fallal. Ott csapódik ki a pára. Ezért írtam a hőmérséklet különbséget. Az a cél , hogy ne keletkezzen akkora hőmérséklet különbség, hogy a pára lecsapódjon.
definició :
Harmatpont
A harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a vízgőzt tartalmazó telítetlen levegőt állandó nyomáson le kell hűteni, hogy elérje a telítettséget.
Harmatpontdepresszió
A tényleges hőmérséklet és a harmatpont közötti hőmérséklet.
A jó hőszigetelésű vastag polikarbonát nemigen hajlítható meg 2 m átmérőjű hengerpalástra. Ha jól emlékszem, a hajlítási rádiusz nem lehet kisebb az anyagvastagság 100-szorosánál. Ez azt jelentené, hogy az én hengeremet legjobb lenne 6 mm-es anyagból készíteni, azzal le szabad menni 120 cm-es átmérőre ( nekem 2 m-re kell!).
Mi lenne, ha szendvicset csinálnék? Mondjuk meghajlíttatnék egy 40×40-es zártszelvényt 1 m-es sugárral (lehetséges ilyesmi?), és ennek a belső-külső oldalára szerelném fel a 6 mm-es polikarbonátot.
Ha a PC k-ja ismert, és feltételezzük, hogy a bezárt levegő nem mozdul ki-be, akkor (ugye?) ki tudja nekem számítani egy szakember, hogy mennyi az eredő k?
üdv és előre is köszönöm
Van valami párásodási veszély egy ilyen összetett szerkezetben belül?
Nekünk faszerkezetes kész-házunk van, itt a gipszkarton és a födém mögött is párazáró fólia van. Ha jól tudom, azért szükséges, mert a szálas szigetelőanyagok ugyan hidrofobizáltak, ezért nehezen veszik fel a vizet, de ha egyszer vizesek, lassan száradnak ki. Vizesen nincs hőszigetelő hatásuk, idővel teljesen átáznának. Egy komplett lakóparkban ez megtörtént, ti. hogy kihagyták a párazáró fóliát, vizes lett a gyapot és a második télre bepenészesedett az egész. Indult a bontás.. Ez egy újságcikkben jelent meg a MiOtthonunkban.
Itt a rám vonatkozó részen (9. oldal) légzáró-felületkiegyenlítő réteget ír. Előtte a 8. oldalon fafödémes szerkezetnél írja a párazáró v. fékező fóliát.
Holnap hozzák a faanyagot, kezdeném összerakni a rácsszerkezetet. Végigolvasva a hozzászólásokat elbizonytalanodtam. Talán mégiscsak raknom kéne fóliát...?
Nálam betongerendák vannak szürke(beton?) béléstestekkel. (Ugye a béléstestekben van kb 15cm-es levegőréteg). A pára itt szabadon áramolhat felfelé, amit mégiscsak meg kéne állítanom a szigetelőanyag előtt.
Akkor itt is az a megoldás, hogy szigetelés alá fólia, és a alakásban szellőztetés, szellőztetés, szellőztetés?
"Dehát ez nem így megy értsd már meg és ne vezesd félre az embereket! Szerinted nézi a pára, hogy most gyorsan hültem, akkor kicsapódok kicsit" :-o A harmatpont az a hőmérséklet, melyre lehülve a levegő vízgőzzel telítetté válik, vagyis a páratartalma 100% lesz."
A pára nem a lehülés gyorsaságát nézi ez igaz. A harmatpont viszont NEM "az a hőmérséklet, melyre lehülve a levegő vízgőzzel telítetté válik, vagyis a páratartalma 100% lesz."
Mindig a KÖRNYEZETI LEVEGŐ hőmérséklete számít. Falban nem biztos , hogy létrejön akkora környezeti hőmérséklet különbség , hogy a harmatpont kialakuljon. ( a fal közepén a fal és a környezet hőmérséklete közel azonos )
Ellenben mi a hagyományos faszerkezetes födémekről beszélünk...
A falakon és beton födémen át valóban minimálois mennyiség távozik, akár szigetelt, akár nem. A faszerkezetes fösémen sem sokkal több, csak lejjebb többen is arról vizionáltak, hogy a ráterített nejlon alatt el fog rohadni a gerenda...
Bocs, hogy rendszeres olvasóként és laikusként beleszólok , de:
Már nem emlékszem, ebben a topikban vagy máshol - az eps kontra kőzetgyapot-vita lezárására belinkelt valaki egy tanulmányt arról, hogy azonos befoglaló méretek mellett eps ill kőzetgyapot külső hőszigetelésnél is a házban lévő páratartalom 3-azaz három százaléka távozik a falazaton és a födémen keresztül.
Ezek alapján nem lehet, hogy egy kicsit túl van lihegve ez a dolog ?
Most nem beszélek a hagyományos faszerkezeteses födémekről.
Csak egy kis kiegészítés. A harmatponti hőmérséklet függ a hordozó közeg páratartalmától és nyomásától is. Azaz nem lehet e kettő ismerete nélkül megmondani, hogy hány fokon válik ki a víz a levegőből. Ha a páratartalom megfelelően alacsony, akkor sosem (fagyos téli reggelek), ha megfelelően magas, akkor viszonlyag magas hőmérsékleten is (ködös nyári reggelek).
Az a lényeg, hogy egy adott hőfokon és légnyomáason a levegő képes valamilyen vízmennyiséget felvenni. Ha a hőmérséklet az adott nyomáson lefelé változik, akkor előbb-utóbb kénytelen valamennyi kiválni, mert az oldat egyre telítettebb lesz, míg a emelkedik a hőmérséklet, akkor többet vesz fel a környezetből (pl falak).
Nyúlós, ködös őszi napokon, amikor kit csöpög a víz mindenről, nem kell attól félni, hogy a kintről bejövő levegő több párát hordoz, mint amit bentről kiengednénk a szellőztetésnél, mert a kiválás a kinti hőmérsékleten már megkezdődik, de ugyanannyi mennyiségű levegő-pára keverék a bentin már lehet akár kellemes is...
A szigetelésben, télen biztosan lesz olyan hőmérsékletű pont, ahol a benti levegő páratartalma kicsapódna, ha eljutna odáig. Normál falazat esetén nem fog eljutni, mert nem tud áramlani, így a pára lassabban vándorol a falban, ha rendszeresen szellőztetnek, belül mindig alacsonyabb lesz a páratartalom annál, hogy ez bekövetkezzen.
Fafödém esetén ez az áramlás valamivel gyorsabb lehet, mert két viszonylag vékony szerkezet állja útját a levegőnek, ezek között ellenben egy jó vsatag lgéréteg van, ami nagy hőkülönbség esetén rendes konvekciós áramlásba kezd és hordja az alsó, melegebb felületről az átjutó párát a felső hideg felületre, ahol az kicsapódhat. Ha szigetelést rakunk a padlásra, ez a konvekciós áramlás lelassul (kissebb lesz a hőmérséklet különbség a felső és alsó rétegek között), optimális esetben akár le is állhat (átmelegszik az egész szerkezet a szigetelés alatt). Ha nem zárjuk el a szerkezetbe bejutó pára útját fölfelé, és a szigetlés nem elég vastag, akkor könnyen előfordulhat, hogy a konvekciós áramlás fennmarad, a pára a felső rétegen is szép lassan átjut, bele a szigetelésbe, ahol garantáltan megtalálja a harmatpontot. Itt kiválik, és csorog szép lassan vissza. Átáztatja az alsó réteget, ezzel vékonyítja a szigetelést, a harmatpont helye egyre közelebb kerül a szigetelés felső részéhez, végül tönkremegy az egész...
Ha a födém és a szigetelés között elzárjuk a pára útját, ez nem tud bekövetezni, mert a harmatponti hőmérséklet helye jóval fölötte van annak a rétegnek, ameddig a pára egyáltalán eljuthat. Ezáltal vizesedés sem lesz, hanem a páratartalom fel-le mozog, a belső levegő páratartalma függvényében, attól kissé elmaradva...
A fentiek miatt tehát - szerintem - hagyományos, fa födém esetén a legjobb megoldás a gerendák közét kitölteni valami szálas szigeteléssel. Ekkor a konvekciós áramlás teljesen megszünik és nagy valószíinűséggel nem is kell párazáró a szigetelés alá, e nem árt. Ha nem lehet a gerendaközöket kitöltei, akkor én mindenképp javaslom a párazró réteget a felső deszkázat és a szigetelés közé.
Tömör beton födém esetén nem feltétlen kell, eps szigetelés esetén úgyszint nem valószínű, hogy gondot okoz a hiánya. Kárt ellenben biztos nem okoz egyiknél sem, ha a szigetelés alá kerül. Fölé semmiképp...
Ez az egyik fontos dolog. A másik meg az, hogy a nedves levegő az építőanyagok többségén nem ellenállás nélkül megy át (kivéve a légrés és a könnyű szálas anyagok). Ennek következtében a páranyomás lecsökken, és kevésbé fenyeget a veszély, hogy kondenzáció lépjen fel.
Tehát a harmatpont-vadászatnál két dolgot kell szem előtt tartani: a hőmérséklet a szerkezetben az adott ponton, illetve a páranyomás az adott ponton. Az ideális az, hogy ahogy csökken a hőmérséklet a szerkezetben kifele haladva (és csökken a levegő által megtartható víz mennyisége), úgy csökken a páranyomás is, amíg a külső légállapotoknak megfelelő értéket el nem érik. Ekkor nem lesz lecsapódás a szerkezetben (elveszik a harmatpont:) ). Egyrétegű szerkezeteknél ez általában magától eljesül, réteges szerkezeteknél már észnél kell lenni.
A páratechnikai számításoknál éppen ezért az egyes rétegek páraellenállásával is számolni kell, ami nem más, mint az anyag vastagsága osztva a fajlagos diffúziós ellenállásával (ami anyagjellemző). Így lehet meghatározni, hogy a két görbe (a telítési páranyomás görbéje, ami azt mutatja meg, hogy mennyi nedvességet képes azon a ponton a levegő megtartani) és a vízgőz tényleges parciális nyomása hogyan viszonyulnalk egymáshoz.
Alapvetően egy jó szerkezetben nincs harmatpont. Van kivétel is, de erről majd legközelebb.
Fogadjunk szemüveges vagy (vagy legalábbis van 1 szemüveges ismerősöd), és az a kép él benned, hogy hideg időben, hirtelen meleg helyiségbe lépve a szemüveg lepárásodik.
A szigetelésnél nincs szerepe a lassan, vagy hirtelen mellékneveknek.
Különbözó páratartalmú levegőkhöz különböző harmadponti hómérsékletek kapcsolódnak.
A melegebb levegő lényegesen több párát képes magában tárolni mint a hidegebb levegő. Ha egy melegebb levegőt elkezdek hűteni, egy ideig nem történik látszólag semmi. Azonban egyszer eléri azt a hőmérsékletet, amikor már kevesebb párát tud tárolni, mint ami benne van. Ez a harmadponti hőmérséklet, na ekkor a pára kicsapódik.
A szemüveges példánál maradva, a meleg helyiségbe bevitt hideg szemüveg lehűti a közvetlen környezetében a levegőt, gyakorlatilag annak nedvességtartalma (egy része) a hideg szemüvegre csapódik.
Normál páratartalomnál a harmadponti hőmérséklet ha jó rémlik, 12-14 fok. Tehát minden ennél hidegebb felületre kicsapódik. Ha az ablaküveg belső fele ennél hidegebb, arra is. A fal belső fele 20 fokos, a külső mondjuk -10, vastagsága 40 cm. Lesz a falban olyan rész, ahol a szerkezet hőmérsékletre a harmadponti hőmérséklettel megeggyező. Na ott kicsapódik. De a szerkezeten kívülre nem jöhet, csak abban az esetben, ha annak külső hómérséklete harmadpont fölötti. Tehát úgy kell fűteni, higy a fal kivül 14 fok fölötti legyen. Nos ehhez éppen nem kell szigetelés elég egy faroslemez fal. Csak baromi nagyteljesítményű kazán kell egy 80 nm-s ház kifűtésére, de elvileg működhet harmadponti hőmérséklet határolófelületen kívülre tolására.
Bocs, hogy ide írom, de egy kicsit hőszigetelés...
Csigalépcsőhöz szeretnék padlástéri beérkezőt. Odafent nincs fűtés. 2 m átmérőjű henger lenne, valamilyen ajtóval (az a rész akár lehetne sík felület). Magasság 2.3 m, fent hőszig a fogópárok között, alatta lambéria vagy gipszkarton.
Tudtok-e ajánlani valamilyen anyagot, ami fényáteresztő (akár átlátszó), és tűrhető a hőszigetelése. Ha jól tudom, a 40 mm-es polikarbonátnak 2 alatt van a k-ja, de talán nem hajlítható meg ennyire. Ha a PC-t nem "arra" hajlítjuk, ahogy tetőn szoktuk, akkor menne a dolog????
"Amúgy a jól szigetelt és beépített ablakoknál is kívül kell lennie"
Ezen nem tudom túltenni magam. :)
Vegyük az ablakodat: kívól mínusz x fok, belül 20. A két üvegfelület között szigetel, tehát a harmatpontnak oda kell esnie, vagy belülre, hiszen a külső üvegfelületeden már erős mínuszok vannak.
"ahol a harmatpont kikerül a szigetelt falszerkezetből"
nem mondom, hogy nem hiszem, de ez nagyon érdekes. Ha a lakásodban van 20C és odakint -20C, akkor hogyan lehet kívül a harmatpont? Mert nem hiszem, hogy -20C-on csapódik ki a vízgőz. Vagy annyira sugároz a fal, hogy még kívül is meleg van? :) Ha tudsz linket, akkor szúrj már be egyet, mert ezt nem értem :)
Dehát ez nem így megy értsd már meg és ne vezesd félre az embereket! Szerinted nézi a pára, hogy most gyorsan hültem, akkor kicsapódok kicsit" :-o A harmatpont az a hőmérséklet, melyre lehülve a levegő vízgőzzel telítetté válik, vagyis a páratartalma 100% lesz. Ha a levegő tovább hül, akkor több pára lesz jelen a levegőben, mint amennyi a közeg vízgőz kapacitása, így a fölösleg kicsapódik. És nem azért csapódik ki, mert gyorsan hült le. Ha a harmatpont a szigetelésedben lesz, akkor abban csapódik ki, ami ott vagy megfagy, vagy szerencsés esetben eltávozik. Ha van a gyapot alatt párazáró, akkor nem csapódik ki a víz, mert nem "áramlik" folyamatosan át a födémen, illetve a szoba felé eltávozik olyankor, amikor a levegő szárazabb. Magyarán a mennyezeted kb olyan "nedves" lesz, mint a szobád levegője. Azt meg szellőztetéssel szépen szabályozni tudod.
Még jó, hogy a harmatpont tetőcserép feletti elhelyezése csak humi volt.
Szerinted az URSA miért forgalmaz olyan rendszert, ahol a harmatpont kikerül a szigetelt falszerkezetből ???? Talán ezt velük kellene megbeszélni. Amúgy a jól szigetelt és beépített ablakoknál is kívül kell lennie ( lásd pl. faspecial ).
Nézz meg egy harmatpont táblázatot. Ott az azonnali hőmérsékletcsökkenésnél adódik a harmatpont. Fűtésnél a falakból kifelé diffundáló párát viszont a szigetelés fokozatosan engedi csak hűlni, ezért nem alakul ki belül a harmatpont. Legalábbis nekem ez jött le a Nikecell tájékoztatóból is.
előnye, hogy ezzel ki lehet egyenesíteni az egyenetlen falrakásból eredő különbségeket, amik, ha 1-2 cm nagyok 2 méteren, akkor már komoly gondot jelenthetnek felrakáskor.
Egyébként nem szükséges, a lábazati szigetelést is vakolat nélkül rakják fel, és a koszorúét is...
A vállalkozóm azt tanácsolja, hogy a polisztirol hőszigetelés felrakása előtt le kellene vakolni a csupasz téglafalat kívülről, nehogy a nútféderek közé beköltözzenek apró bogarak, pókok.
Van ennek értelme? Egyrészt hadd költözzenek, engem nem zavarnak. Másrészt a polisztirollap alá is ugyanúgy be tudnak mászni.
Én itt egy kis átverésszagot érzek... Az egyetlen előnye a jobb hangszigetelés és a légzárás lenne.
és mit kezdesz az ablakaiddal? a harmatpont egy 0,7-es ablaknál az üvegfelületen BELÜL van, lecsapódik a pára, csorog a víz (nem is kevés...). Az ablakkeret esetében, ami lehet fa, és a mutatója 1,1 körül van (ethát jobb hővezető, mint a hőszig üveg), a harmatpont nem belül van, hanem a szerekeztben kifelé, mégsem a szerekeztben csapódik le a pára, mert akkor pár év alatt tönkremenne a keret, ami pedig nem jellemző. et cetera et cetera a harmatpont a szerkezetben van, a pára - ha be is kerül - mégsem a szerkezetben csapódik ki, hanem eltávozik onnan.
A cserép külső fele télen -15C is lehet, tehát némiképp komikus a felvetésed....
"Én azt szeretném, ha a harmatpont a tetőcserepek felett helyezkedne el... "
1. Lehet cserép fölötti harmatpon, de elég sokba kerül annyira kifűteni a padlásteret! :)
"Régen rossz az a födémszigetelés, ahol harmatpont alakulhat ki a födémben vagy a szigetelésben."
Minden külső szigetelés ilyen. Bizony a falra tett szigetelésben is belül helyezkedik el a harmatpont! A födémnél is ez a helyzet, hacsak nem veszed le, és a kkor egy fűtött, ámde szigeteletlen födémed lesz, ami, már említettem: sokba kerül.
Megoldható máshogy is, hogy ne a födémszigetelésben legyen a harmatpont: tetőszigeteléssel! :)
"De hát ezért kell a megfelelő szigetelés, hogy a felfelé hűlő födém csak olyan lassan hűljön felfelé, hogy abból vízcsepp ne keletkezzen! "
Mivan???????????? Te érted, miről beszélsz? Mi az, hogy lassan hűlő? Van egy adott vastagság, abban van egy harmatpont. Ez a külső és belső hőmérsékletkülönbség arányában valahol a szigetelésben helyezkedik el. Ha ezt eléri a pára, akkor az ott kicsapódik. Ha adott esetben ez a szigetelés tetejétől számítva 5cm-re van, akkor ott. Ne úgy kápzeld el, hogy a szigetelés elkezd kihűlni, és egyszercsak ott van egy vízcsepp, aki olvasott már a harmatpontról! :)
Én azt szeretném, ha a harmatpont a tetőcserepek felett helyezkedne el... Régen rossz az a födémszigetelés, ahol harmatpont alakulhat ki a födémben vagy a szigetelésben. De hát ezért kell a megfelelő szigetelés, hogy a felfelé hűlő födém csak olyan lassan hűljön felfelé, hogy abból vízcsepp ne keletkezzen!
Hőszigetelésben az alábbi cégek kinálnak termékeket anyagban és rendszerben:
Ha rendszerben (vakolattal együtt) veszed akkor általában 10-25% kedvezmény szokott lenni...
Nem csak a falat érdemes hőszigetelni, hanem a lábazatot, tetőt vagy mennyezetet, aljzatot...valamint nem árt a házra egy pár jó nyillászáró sem...és rengeteg pénz...
Ne felejtsd el csak pénzel tudsz pénzt megtakarítani...:)
Az épületek hőszigetelését megoldhatjuk szálas anyagokkal:
"És onnan hova lesz, hova lenne, egyre csak gyűlik? (mert - gondolom - utánpótlás meg jön"
Hát én nem vagyok illetékes a válaszban, mert laikus vagyok, de ha a másik oldalon páraáteresztő fóliát használunk, akkor arrafelé tud eltávozni a pára. Legalább is szerintem...
puntooo
"A födém és a hőszigetelő anyag közé tett párazáró összegyűjti az amúgy természetes úton szellőzéssel is távozni képes nedvességet. Így sikeresen csapdába ejthetjük a vizet, ami ugyebár nem szerepel az eredeti tervek között, mivel ettől fog penészedni a fal és tönkremenni a szigetelés."
Nem gyűjti össze. Pára csak annyi lesz a párazáró alatt, amennyi a szoba levegőjében. És nem lesz belőle víz, ha a harmatpont a párazáró felett van. (Ez a cél). Így a vizet sem ejtjük csapdába.
Légáramlás nincs (erről többek között ezek a fóliák is gondoskodnak), a pára csak diffúzióval kerül bele a szerkezetbe, ugyanúgy ki is tud jönni belőle, attól függően, hogy a belső levegő szárazabb, vagy nedvesebb-e.
A födém és a hőszigetelő anyag közé tett párazáró összegyűjti az amúgy természetes úton szellőzéssel is távozni képes nedvességet. Így sikeresen csapdába ejthetjük a vizet, ami ugyebár nem szerepel az eredeti tervek között, mivel ettől fog penészedni a fal és tönkremenni a szigetelés.
Mindenképpen kerülendő, ogy a harmaponti hőmérséklet épületszerkezetben jelenjen meg. (gyakorlatilag minden szigeteletlen külső határoló felület ilyen)
Pontosítsunk: a levegő páratartalmáról beszélünk, nem több hektónyi vízről, ami patakokban csordolgál a födémben. Jó szigetelésnél, ami pára megmarad, azt elviszi az átszellőzés. Nálam a monolit födém szigetelés nélkül sem párásodott, maga a födém anyaga is felvesz valamennyit.
A gyapot páraáteresztő képessége igen-igen jó, tehát ugyanúgy behatol a pára a 10 vagy a 20cm-esbe.
A bejárati ajtó belső fele nem párásodik ? És akkor mi van? A belsejében kicsapódik a pára ? Nem csapódik ki a belsejében sem , mert minimális jut be : a faajtód páraáteresztő képessége sokkal rosszabb, tehát anyagában "helyettesíti" a párafékező fóliát.
A bejárati ajtó több rétegű, a fa felveszi a nedvességet, egyébként pedig pl. az ajtó vastag üvegfelületén már kicsapódik az a nedvesség. Az ajtón belül két réteg vastaglazúr + lakk, vagy egyéb festék, ami némiképp fékezi a pára bejutását a szerkezetbe. Az ajtó anyaga és vastagsága alapján a belső felület (ha megfogod, érzed) melegebb, mint 5 C, tehát ott nem is nagyon csapódna ki pára.
Hozzáteszem, hogy a betonödém felső felülete, illetve a ráhelyezett hőszigetelés alsó felülete szintén melegebb, mint +5C, hiszen ez a hőmérséklet csak a hőszigetelés külső 1/3-ánál jelentkezik. Ebből következik, hogy ott pára nem nagyon csapódik ki, sem a betonszerkezetben, víz meg sehol...
No, ennek megakadályozására kell az optimális rétegvastagságot megállapítani. Nem mindegy, hogy a feláramló meleg levegő hány cm-t tesz meg adott hővezetési tényezőjű szigetelőanyagban, amíg párakicsapódás nélkül lehűlhet ( 2 cm alatt hűl 20 fokot vagy 10 cm alatt). A bejárati ajtónk sem párásodik -20 foknál, ha a lakásban +20 fok van, pedig a fa rosszabb hőszigetelő, mint a szálas vagy EPS lapok.
Ez így nem igaz, szerintem. Tegyük fel , hogy a födém alatt +20fok van, a padláson, pedig -10fok. Ez 30 fok különbség. Ez a hőmérsékletkülönbség egyenletesen oszlik el a gyapot vastagságában, tehát kb a felénél +5fok van. Ha idáig kellő mennyiségű bejut, akkor kicsapódik. Kicsapódik akár +12-14fokon is elég magas páratartalom mellett. Ha kicsapódik,abból víz lesz, ami ha nem fagy meg, akkor is összeroskadhat tőle a gyapot, kiszorítva a levegőt belőle, ami a tulajdonképpeni hőszigetelését adja.
Ami a dolog veszélyét csökkenti, az a padláson szabadon áramló levegő lehet, ami rögtön felszárítja, de ez már a szerencse dolga.
Mondok: a szigetelőanyag megakadályozza a levegő nedvességtartalmának kicsapatásához szükséges hőmérsékletkülönbség kialakulását ( már ha elég vastag). Talán ezért nem szigetelünk acéllemezzel...
Lavórnyi vizek meg nem futkároznak ezután a szigetelésben, hogy megfagyjanak.
nézted alább a linket? mert ott bizony javasolja a párazárást. Másrészt a pára nem nézi, hogy hirtelen csökken a hőmérséklet vagy nem. Ha lecsökken a harmatpontra, akkor kicsapódik.
Csak azt mondja meg valaki, hogy minden más esetben, beleértve pl. a tetőtérbeépítésnél a ferde síkokat, miért kell párazáró fólia, amikor ott is igaz, hogy
"a meleg és a hideg levegő közötti hőmérsékletkülönbség a közöttük lévő szigetelőanyagban, ami ugye rossz hővezető, fokozatosan, egyenletesen egyenlítődik ki" .
Azért nem kell a párazárás, mert a meleg födém és a padlástér hideg levegője közötti hőmérsékletkülönbség a közöttük lévő szigetelőanyagban, ami ugye rossz hővezető, fokozatosan, egyenletesen egyenlítődik ki. Nincs hirtelen lehűlés vagy felmelegedés, ami kicsapná a levegő nedvességét bármelyik oldali felületen is. Ez igaz az EPS vagy a szálas hőszigetelő anyagognál is. Ezért nem javasolják a gyártók sem a fóliázást.
szóval az osb lapra (vagy fára) egy komplett homlokzati hőszig rendszert kell tenni, úgy, hogy az eps lapok felragasztásához diszperziós ragasztót használsz. Ez a nagyobb vakolatos cégek termékpalettáján megtalálható, én konkrétan a bau.. ról tudom, hogy van neki ilyen. A hálózás már a normál beágyazó anyaggal mehet. Így kapsz egy vékonyvakolatos rendszert.
Az ördög vigye el, írtam majdnem egy oldalt, és rosszat klikkeltem, és elszállt az egész. Na mindegy a lényeg az, hogy Bobbo, én korábban azt kérdeztem, hol tiltják az alsó oldali párazárást. Az utolsó hozzászólásodban a rockw... részletrajzain valóban az állt a szövegben, hogy határozottan tilos bármiféle fólia alkalmazása a födém és a hőszig között. Itt egy picit megütődtem, merthogy előszöris az adott födémtípust én "zárófödém"nek ismerem, a közbenső födém az, ami a felettem lakót elválasztja tőlem. Másrészt, miközben a szöveg kategórikusan tiltja a fólia alkalmazását, a képen a hőszig alatt van valami szürke izé, aminek a sarka felpenderül. Az akkor mi?
Ha valaki meg tudja nézni a dwg filéket, hogy ott mit mondanak, az jó lenne, nekem ott szállt el a hozzászólásom...
Sok észrevétel a fafödémre jött, de én onnan indultam (egy válaszommal), hogy felfelé hűlő és beton födém.
Ez szerintem - vegyük pl. a Rockwoolt - 3.1.06.12, és 13.-at.
Ezeknek főcíme valóban "Közbenső födém", de a fotók, ábrák és a szöveg (pl. kémény esetenkénti megközelítés, zárt padlástér, stb.) mindenhol felfelé hűlő padlásfödém szigetelésekről szól - szerintem.
Lehet azért közbenső, mert nem az épület tetejéről van szó? (van még tető felette?)
13. - nem járható födém - airrock: "...függetlenül attól milyen szerkezetű a födém, a födém és a hőszígetelés közé, vagy a szigetelés felső síkjára fólia borítást helyezni nem szabad..."
12. - esetenként járható födém - dachrock: "...függetlenül attól milyen szerkezetű a födém, a födém és a hőszígetelés közé, vagy a szigetelés felső síkjára fólia borítást helyezni nem szabad..."
Ezekre alapozva írtam, hogy a szigetelés alá, sem felette ne legyen fólia felfelé hűlő,beton födém és közet(üveg)gyapot esetén. Más gyártónál is így értelmeztem a leírásokat. Amiket olvastam (talán 5 féle lehetett), azok mind ezt írták.
Rendben, igazad van, de a dolog megérne egy utánajárást, ugyanis a 3.1 06.10 és a 3.1 06.11 szintén a te eseted, és ott előírja a párafékezést.
Egyébként a párafékezést szerencsés esetben megvalósíthatja a fafödém alján lévő akárhányrétegű festés és a vakolat együttesen, így fólia nélkül is jó lehet.
Szigetelt födém esetén hol a meleg oldal? Szerintem a szigetelés alja is tekinthető annak, mert maga a födém, még a nátdréteg ellenére sem túl jó szigetelő, mint azt télen jól lehet látni és érezni. Azaz nyugodtan tekinthetjük meleg oldalnak a födém külső régeté is, ha van rajta megfelelő vastagságú szigetelés.
Mesélje már el valaki, mitől gyűlne a párazáró fólia alatt a pára. Ahol bemegy, ott ki is jön. Főleg hagyományos, fa födémszerkezet esetén.
Az lentről fölfele: festék, vakolat, stukatúr nád, deszkázat, gerendák marha nagy légréssel, deszkázat, agyagos föld.
Én erre tettem párazáró fóliát, és 20 cenit kőzetgyapotot. Második télnek indulunk neki vele és még mindig nem lucsog a nedvességtől az agyagréteg, pedig ha csak gyűlne a pára, akkor ott kellene neki összejönni, a fóia és az agyag között. De nem jön, mert a szellőztetéskor lecsökken a ház belső terének páratartalma és ez onnan, a födémből is kivonja, ami bejutott. Egyensúly van, nem gyülekező...
Akkor gyűlne, ha a fólia hideg lenne és kicsapódna rajta. De nem hideg, mert a szogetelés fölötte van....
"de egy fafödémnél ?? Én nem tenném oda -inkább sehol se legyen !!"
Valszeg a gyártó nem viccből írja ezt a rétegrendet. Te miért nem tennéd rá? milyen problémát okoz szerinted? Azért kérdem, mert én is rátettem a födémre a párazáró fóliát és mostmár kezdek gondolkodóba esni :)
A pára szellőztetéssel távozik a lakásból. Régebben ez automatikusan megvalósult az ablakok tökéletlen zárása miatt, ma pedig a fokozott hőszigetelésű és légzárású ablakok esetén tudatosan szellőztetni kell.
Bocs, hogy közbeszólok, de a meleg oldalra kell a párafékezés (párazárás).
Az első link (a rockwool) közbenső födémekről szól, ami most nem a vita tárgya, a másik az ursa-féle pedig mindjárt a 8. oldalon mutatja a párazáró-párafékezé fóliát.
nem vágom a témát, de azért úgy gondolom, hogy a pára nem áramlik keresztül a födémen amíg egy kis uszoda nem lesz a padlásodon a beton és a fólia között :) Gondolom a pára is a kiegyenlítődésre törekszik, tehát megy a többi fal irányába is, ha az szárazabb, vagy arra távozni tud. Sőt, ha a szoba levegője szárazabb, akkor a mennyezetből jön visszafelé is. Aztán lehet, hogy rosszul gondolom :)
Nem lehet, hogy azért kell alá párazáró fólia, mert ha a harmatpont a 20-25 cm üveggyapot belsejébe esik, akkor ott felgyülemlik a nedvesség, télen meg igen nehezen távozik onnan és ezzel rontja a hőszigetelését?
"De kis munkával még a többi leírásra is rátalálhatok."
Átfutottam felszínesen az Ursát, itt valóban nem találtam idáig belső párazáró fóliát. De érdekes módon határozottan emlékszem arra a kijelentésre a rövid brossúrájukból, miszerint belső páraszigetelő réteg (van is nekik alu-kasírozott 5 cm-es filcük) és külső páraáteresztő fólia mellett még a légrést is el lehet hagyni!
A szigetelés alatt a párazáró/párafékező fólia a szálas anyagoknál elengedhetetlen, és az EPS haboknál is célszerű (padlástérről beszélünk). Ennek az oka az, hogy a födémen keresztül a páranyomás különbség hatására (a hűvösben kevés abszolut nedvesség, magas relatív nedvességtartalommal {95%}, a melegben jelentős nedvességtartalom a levegőben, kisebb relatív {50-65%}) kerül a szigetelőanyagba. Ez a pára kifele haladva lehűl, és a belső légállapotoktól függően a hőszigetelésben valahol vagy eléri a kondenzációs hőmérsékletet, vagy nem. Én nem kockáztatnám meg, hogy elérje.
Mivel az EPs habok valamivel nagyobb ellenállást tanusítanak a párával szemben, a hűléssel párhuzamosan csökken a pára mennyisége is, ezért kevésbé veszélyes. Mégis, a nedves helyiségek fölötti padlás födémeknél erősen célszerű alulra a párazáró/fékező fólia elhelyezése, különösen, hogy nem egy költség. Ez a kialakítás amúgy a ferde födémeknél is, a szarufák közötti hőszigetelés rétegrendje szerintem minden itteni olvasónak elég jól ismert. Az, meg hogy vízszintesen van a szerkezet, vagy x fokos szögben, az secko jedno.
Amúgy melyik alkalmazástechnika tiltja a párazáró fólia alkalmazását?
Végülis ha vastagságot akarok, PUR habbal is kinyomhattam volna az egész padlásteret... 25 %-nál több megtakarítást a padlásfödémen a szakanyagok szerint nem lehet elérni, így dupla vagy tripla vastagsággal csak a megtérülési idő növekedne. Az Austrotherm is csak 50-es és 100-as lemezt ajánl erre járóréteggel erősítve. Arra három hét is elég volt, hogy a kombicirkó felfütési idejét 20-ról 22 fokra lemérjük, meg hogy észrevegyük, hogy a felső szinti fürdőszobában a hőhíd megszűnésével ruhaszárításkor nem vizesedik a fal.
Tartósság és ár szempontjából talán az agro fátyolfólia a legjobb. 2m x 10m-es kiszerelésű, és 1 csomag 1875 Ft-ba kerül. A pl. Nyugati téri Hermesz kertészeti boltban kapható.
nálunk most jön a 2. tél, és ugyanez a tünet az ablakoknál. érdekes, hogy amikor este szellőztetünk pl. fürdés után, akkor reggelre alig képződik ez a fajta harmat...
szóval szellőztetés, és más semmi, a vágyam csak ennyi....
Fa ablakaim vannak hővédő üvegezéssel. Az üvegek alsó része párásodik, vizesedik.
Idáig úgy voltam vele, hogy új ház, még nem száradt ki.
Most már kezdek aggódni, hogy az ablakaim nem valami jók. Belső könyöklőm még nincs. Ennek megválasztásával (kő v. fa) lehet valamilyen szinten befolyásolni a jelenséget? (Kő hideg, fa melegebb).
A karton papír szerintem jó a "porfogásra", és szellőzik.
(Nem tudom mennyi kartonra van szükséged, de egyes ABC-nél kb 120x100-as méretű eléggé erős hullámpapír lapok állnak halomban. Ezek a raklapok alatt, konzervek között, ... vannak és kidobják. Kis felülethez gyorsan összeszedhető a szükséglet, és ez igen erősnek tűnik.)
Javaslat járható, de nem használt, monolit ( öntött ) padlásfödém utólagos szigetelésére: 7 cm EPS 100 lépésálló lapok Insta-Stik ragasztóval rögzítve. Vékonyabb lemez kevés, több felesleges, a ragasztó kiadós és kényelmesebb mint más rögzítőt mázsaszám kutyulni a tetőtérben. Tetejére bármi, ami védi a lemezeket a sérüléstől , a portól és páraáteresztő. Én három hete raktam fel, remekül működik, legalább 20 % lesz a megtakarítás a gázszámlából.
Nekem is kellene valami a 10 cm üveggyapot alá és fölé a padláson. Mit szóltok a papír/kartonpapír borításhoz? Előnye hogy könnyű és páraáteresztő valamint olcsó. Egyetlen hátránya hogy nagyobb vízmennyiséget (törött cserép) átereszt az üveggyapotba, de szerintem a kisebbeket frankón beszívja elteríti és elpárologtatja. A vastag csomagolópapír 100 cm széles 100 m-es tekercsben 15 Ft/m2, a hullámpapír 50 Ft/m2 de az talán felesleges is. Vélemények?
A páralecsapódás mindig a hidegebb felületeken jön létre. Ha egy helyiséged nincs fűtve, ott jópár fokkal hidegebbek a falak, ezáltal fokozottabban ki van téve a lecsapódásnak. Ha egyenletes hőmérsékletűre fűtenéd a lakást, akkor a helyzet lényegesen javulhatna, mégpedig azért is, mert a melegebb levegőben magasabb lehet a páratartalom, és ezt gyakori szellőztetéssel kijuttathatod a lakásból. Persze idő, türelem és plusz fűtési energia kell hozzá, hogy a nagy mennyiségű nedvességet kijuttatsd a lakásból, mivel a normalizólódásig a sok szellőztetés miatt folyamatosan lehül majd a levegő.
Ami fontos: sokkal hatásosabb és takarékosabb egy nagy, gyors átszellőztetés, mint a sokáig résnyire hagyott ablak. Az elöbbi esetében csak a levegő hül le, utóbbinál a falak is.
Egyébként nem értem, hogy miért lenne a folyamatos fűtés a megoldás, hiszen ha már rövid ideid is fűtve van, már akkor is iszony pára látszik a falon... a fűtéssel csak tovább növelném a bent-kint közt lévő hőmérséklet- különbséget, nem? Vagy az a lényege, hogy át legyenek fűtve a falak?
Aha, szóval nekic.. ugrott, még jó hogy szóltál... kösz a véleményeket! Harmatpont, meg hőhidak, mi a fene... szóval akkor ha csak és kizárólag vízálló festék megy a falra, az a legjobb elérhető megoldás.....ez a vízzáró festék párazáró is legyen? Vagy a lényeg pont az, hogy páraáteresztőnek kell lennie? (Már ha van úgyan páraáteresztő vagy párazáró...)
Hát igen, a legfőbb probléma, hogy a helyiség fűtetlensége miatt megsokszorozza az amúgy is nagy mennyiségű páralecsapódást. A legtöbbet a konvektor megjavításával és beüzemelésével tehet.
Nekem az előző albérlet esetén ez volt. Mint már írtam, havonta mostuk a falat. Hallottam, hogy a tulaj leszedte azóta az egészet, el tudom képzelni mi volt alatta. A probléma lényege, hogy a harmatpont a belső szigetelés miatt falon kívülre kerül. Ez azt jelenti, hogy felerősíted a problémát ami egyébbként is fennál. Én a helyedben egy tapasztalt építésszel beszélnék, aki szokott műszaki felügyeletet vállalni. Persze az igazi a külső szigetelés lenne, biztos van más megoldás is, én nem ismerem a lehetőségeket. Gyanítom nem lesz olcsóbb, mint a helyiség fűtése egy télen keresztül. Nekem a vízzáró festék teccik a legjobban, feltéve, hogy esetleg a penészedést is gátolja.
"Amit ismerek: Amerin UG2. 10kg-val 25m2 betont kenőcsöltem le vele kétszer. Linóleum fílingje lett, a víz kis gömböcökbe ugrik rajta."
Érdekelne hogy hol lehet megvenni ezt az anyagot, mennyibe kerül? Vajon használható akkor is, ha víznyomásnak vannak kitéve a falak? Nekem ciszternaszigeteléshez kellene, ami 12 m3-es, a belső felülete 26 m2.
Természetesen a levegő páratartalma csapódna le. Mindegy. Nagyjából már eldöntöttem mint csinálok. Valószínűleg csak a padlástér felét fedem le OSB lappal, a másik felénél páraáteresztő fóliát teszek a tetejére, alulra pedig sehova nem teszek fóliát. Az OSB lapnál pedig igyekszem úgy megcsinálni, hogy legyen légrés a szigetelés és a lap között. Talán tud majd levegőzni.
Az OSB lappal csak a padlástér középső részétt fedem le, ott ahol normális belmagasság van. Ekörül ~2,5m szélességben lesz a fóliával letakart rész, ami nem kap OSB-t.
A gyapot remélhetőleg nem fog szállni, és tárolni is tudom a dolgaimat.
Most beszéltem egy burkolóval. Véleménye: frontfalakra és mennyezetre (lapostető, legfelső emelet) 4 cm-es nikec belülre, rá csemreragasztó, arra dry..t háló, arra folyékony fólia(?) , arra festés. Ezzel elérem, hogy a falak ne nyomják a hideget, és hogy ne is menjen a falba/nikec.. szigetelésbe pára. Már meg vagyok kavarodva.... Kérem a véleményeteket, ne kíméljetek! Eéőre is köszönöm.
"...a padlásfödémem meleg lesz a padlás levegője viszont továbbra is hideg. Szóval a szigetelés alján/tetején, vagy a szigetelésben szerintem valamennyi pára ki fog csapódni..."
Végiggondolva a pára egy meleg környezetben lévő hideg felületre csapódik ki. Jelenleg azért nem látok párát, mert a padlásfödém teteje és a padlás levegője is hideg.
Viszont ha leszigetelem, valószínűleg a padlásfödémem meleg lesz a padlás levegője viszont továbbra is hideg. Szóval a szigetelés alján/tetején, vagy a szigetelésben szerintem valamennyi pára ki fog csapódni. Vagy rosszul gondolom?
A terv az, hogy az 5x20-as gerendákat egymástól 120cm-re rakom élére állítva, majd ezeket egymástól 60 v. 80 cm-re lefektetett tetőléccel "összefogatom". Az így kialakított vázra meg megy az OSB lap.
Köszönöm a segítségedet! Szóval ennek a felkenése után nem megy bele afalamba a lecsapódott pára, de még ha leslagolom, akkor sincs esélye a víznek, ugye? :-) Magyarul a lecsapódott pára szép kis cseppekben lefolyik nekem és kész. Jól látom?
Mégegyszer köszönöm, várom a további hozzászólásokat is!
Ezek többnyire műgyanta alapú festékek. Frankón vízzáró, pára sem jön-megy rajta keresztül, és 3-4 rétegben a faladat is megtámasztja... :D
Amit ismerek: Amerin UG2. 10kg-val 25m2 betont kenőcsöltem le vele kétszer. Linóleum fílingje lett, a víz kis gömböcökbe ugrik rajta.
Szerintem egy falra elég egyszer kenni, ott nem kopik.
Drága.
De 4-ik éve funkcionál garázs+műhelypadlóként, kopásnyom nélkül(!). Nagyon durva. Ha nem én csinálom és nem látom a különbséget az előző, 2 év alatt tönkrement "betonfestés" és a mostani, gyakorlatilag még mindig hibátlan felület között, nem hinném el.
De a 10cm-es szigetelés csak átmeneti. Kap még 5 v. 10cm-t a tavasszal.
Ezt se igazán tudom eldönteni, hogy melyik lesz a jobb választás. A 10+5cm-es réteg ha jól emlékszem ~18cm-esre rúgja ki magát. A 2x10cm-nél vajon mennyivel kell számolni? Ha az 5x20-as gerendákat úgy fogatom össze, hogy a tetejére kerül a léc - majd arra az OSB - még akkor is valószínűleg valamennyire összenyomódik, rontom a szigetelés minőségét. Valószínűleg emiatt a +5cm-es réteg lesz a nyerő, és még egy kis légrésem is lesz a szigetelés és az OSB között, ami talán hasznos.
Viszon a párazáró réteg továbbra is kérdés. Rakjak alá nejlont, vagy ne?
el kell, hogy keserítselek. Ezt te nem fogod tudni így megoldani. Nekem is volt ilyen dolgom, hiába építettek be szuper szellőzőket, ventilltorokat, nem ért semmit. Az ért valamit, hogy havonta lekentük ecetes vízzel, meg illóolajokat. Igaz nekünk a penész volt a gond, nem a festékleválás
Esküszöm értek mindent és mindenkinek köszönöm... eladom jövőre a kócerájt, csak most AKKOR VÉGÜL IS MIT KENJEK A FALRA, HOGY NE PENÉSZEDJEK LE? Légyszi adjatok tippet.
Kicsit agyaltam ezen a padlásfödém szigetelésen. Azt hiszem, én maradok a 5x20cm-es gerendánál tetőlécekkel megtámogatva.
A fatelepen mondtak valamit mikor elkezdtem hőhídról beszélni, ami szöget ütött a fejembe. Szóval egy 20cm-es fenyőfának mekkora a "k" értéke? A fa mennyire jó hőszigetelő? Úgy érzésre biztos rosszabb mint egy 20cm üveggyapotréteg, de talán van olyan jó, mint egy 30cm-es "korszerű" téglafal.
Ha az ember OSB lappal felülről be szeretné fedni a gyapotréteget, akkor végülis a szigetelés alá tilos vagy lehet vagy muszáj párazáró réteget (nejlont) rakni?
Szerencsétlen állapotokról szólnak az írásaid, de bármit is kensz a falra szerintem nem érsz el vele eredményt. Ami használ az a minimális páraképzés a lakásban, állandó szellőztetés (akár résszellőzés) és fűtés.
Köszi a választ! A póruszáró az vízzárót jelent nálad? Mert ezek a vízzáró festékek páraáteresztők és azt nem tudom jó-e nekem, hiszen nem akarom hogy belemenjen a falba...
Hát ha tényleg ez a célod (és van rá rendesen pénzed), akkor póruszáró betonfestéket (garázspadló festékek ilyenek). Pl. Korax Kft. Rendesek, adnak 1 vödörrel is.
Utána csak azt kell elintézni, hogy a begyűlt víz valahogy kikerüljön a szobából, mert a falak nem fogják felszippantani.
Amúgy ha jórészt szigeteletlen a szoba ÉS konvektorral kellett fűteni, akkor valszeg szét van már ázva minden a falban.
Mert a konvektor bemondta az unalmast és nincs pénzem egyenlőre másikra...plusz a helység nin is használva igazából. De próbáltam már fűteniu elektromos kandallóval, az lett belőle, hogy másfél óra alatt elzüldült a sárga fal a sok rácsapódó víztől. Mit kenjek a falra, hogy a lecsapódó pára ne tegyen kárt benne?
Nemrég épült ház padlásán felszedtem a deszkákat(amin közlekedni lehet fent), és a kövtkező a helyzet:
A lakás egyik része felett a vízszintesen elhelyezkedő 5cm vastag 15 cm magas deszkára(fogópár?) alulról rácsavaroztak tetőlécet, és erre a gipszkartont.
Magyarán nem tettek párazáró fóliát a gipszkarton és a hőszigetelés közé.Ezenkívül vékonyabb szigetelést tettek(15cm helyett max 10 cm).
Itt a kérdés hogy elég-e ha a padlás felől fóliával bevonom a gipszkarton tetejét(amennyire lehet gondosan illesztéseknél ragasztva), majd ráteszem a megnövelt vastagságú hőszigetelést?
Amennyiben nem megfelelő így a párazárás arra gondoltam hogy végső esetben a gipszkartonra a lakótér felől ráragasztom(rögzítem) a fóliát, majd erre rácsavarozok még egy réteg gipszkartont.Ez jó ötlet szerintetek?
A lépcsőházban viszont bajban lennék mert a nagy magasságban nem tudom hogy varázsolnám fel a lapokat.
Nincs valami olyan festék ami direkt párazáró, és megfelel fólia helyett?
A lakás másik része felett raktak párazáró fóliát de rossz helyre:
A rétegrend belülről kifelé:gipszkarton,-2-3 cm üveggyapot a lécezés között,-párazáró fólia,-10 cm üveggyapot a fogópárok között.
Tehát nem a gipszkarton fölé került közvetlenül a fólia, hanem ráment 2-3cm hőszig, és csak a felett van a fólia.
Ez esetben a kérdés hogy maradhat-e így, nem fog-e elázni a fólia alatti 2-3cm es üveggyapot, harmatpont alá megy-e ott a hőmérséklet?
Fölötte lesz 15 cm üveggyapot hőszigetelés.
Esetleg ha a fogópárok tetejére rászögelnék egy vagy két réteg tetőlécet, tovább növelhetném a hőszigetelés vastagságát2.5-5cm-el. Ezen is gondokodom még.
Hali! Én 15cm hosszú tiplit vettem a hozzá való csavarral 47.-/db ehhez kellett 1 20cm hosszú fúróbetét 990.-ért . Nálam csak az EPSbe próbálva nem volt stabil ezért döntöttem emellett.
Új versenyző vagyok, és miután könnyesre olvastam a szemem az eddigi kérdések-válaszok hada közt, nem bírom tovább, fel kell tegyek egy konkrét kérdést, melyről ugyan esett már szó, de egy kicsit másképpen. Leköteleznétek ha válaszolnátok, teljesen laikus vagyok...
Szóval: adott egy réges-régen épült panellakás, amelyen a külső szigetelések hiányosak (vagy nincsenek is? én már ezt is meg merem kockáztatni...) a lényeg, hogy a falak hidegek mint a jég. Fűtés nincs, a konvektor tropa. Eddig beázásnak hittem a történteket tavaly, a nyílászárók cseréje után a tipikus jelenség játszódott le: ablakvíz, és a "beázás", azaz a frontfal és a plafon találkozásánál megjelent a festék felhólyagosodása, a penész és a fejemre potyogott az egész festés a plafonról, kb. 5 méter hosszan. Megjött a jó idő, kifestettünk, "megcsináltattuk" a tetőt... és most döbbentem rá, hogy ez nem beázás volt, hanem pára. Tudom, vak vagyok és idióta. Kérdésem: milyen festékkel fessem le a falat, hogy ne szedje le a pára a festéket? Nem meleget akarok a helységbe, hanem csak az érdekel, hogy ha nincs pénzem szigeteltetni a falat, nem fűtök a helységben csak néha, a "hőhidaknál" (- mondom hogy sokat olvastam a fórumból, ezt a kifejezést is onnan szedtem, :-) ) lecsapódik a pára, akkor milyen festék legyen a falon, hogy ne jöjjön le a festék és ne penészedjen a fal? Kaptam egy olyan tanácsot, hogy fessem le vízzáró betonfestékkel. Erről mi a véleményetek, eléri a célt? Vagy találtam sokféle terméket de nem tudok választani. Pl: CASAM.GIC (bocs, szerintem nem lehet reklámozni...) Leírása: "Fő jellemzője, hogy olyan bevonatot hoz létre, amely szigetelő hatást fejt ki a ház falain. Bármely az algák és penészedés okozta foltosodást, megszüntet. " Jónak tűnik...vagy inkább ez: UMIST.P Leírása: "Oldószeres beltéri vízzáró falfesték. Speciális Good Year kötőanyagú, műanyagtartalmú bevonat.Az Umistop olyan újszerű felületet hoz létre, amely teljesen ellenáll és hatásos védelmet nyújt, az addig egészségtelenül nedves helyeken is a nedvesség átszivárgása, a salétrom és a penészfoltok kialakulása ellen, anélkül, hogy a fal természetes élegzését megakadályozná." És hogy tuti ne tudjak dönteni: TRASPIREL.A "Lélegző beltéri falfesték, nagyon jó fedőképességgel. A vízlepergető hatásának illetve a levegőben megnövekedett páratartalom illetve a CO2 áteresztésével gátolja az esetleges penészképződést védve a falat és a vakolatot egyaránt. " Melyik a jó nekem? Ismétlem: csak annyit szeretnék elérni, hogy a lecsapódott pára, mely van és lesz, ne okozzon kárt a festésben, falban, ne legyen penész. Ha valaki tud tanácsot adni nekem, kérem tegye meg, hálás lennék.
Tisztelettel köszönöm Mindenkinek, aki legalább elolvasta, hát még annak, aki válaszol is....
Szerintem sokak nevében írom, hogy köszönjük ezt a táblázatot, nagy segítség!
Valamelyik szakértőtől viszont kérem, hogy fejtse ki, -amit előttem valaki felvetett-, t.i.: ha az egyenletes lapra merőleges terhelés van megadva, akkor hogyan kell a kis felületen, a támasztási pontok között középre ható terheléssel (ráállás) számolni!
puntooo
...legalább kockákra tenni a járható felületet. (OSB, cementkötésű faforgácslap)
Arra gondoltam, hogy fa kocka helyett zárt cellás EPS-t rakok?..."
Ha szálas anyag, akkor lehetne pl. dachrock (lépésálló Rockwool, közetgyapot)ból csíkora rakni. Azt gondolom a csíkokat könnyebb kezelni, illetve beilleszteni a "sorba", az alátámasztás felülete meg lehet ua. mint a kocka felülete lenne.
Az OBS-ből meg a nutféderes növelhetné a stabilitást.
Úgy látszik nem voltam elég világos. Eléggé alulméreteztem szándékosan a nikecell mennyiségét, hogy megmutassam, a 10*10-es nikecell elég, az más kérdés, hogy az osb miatt több kell. Ez egy újabb érv amellett, hogy inkább több kisebb kockát kell használni kevesebb 20*20-as helyet. Ugyanis ha 20*20-assal támasztom meg a sarkakat, akkor is valószínűleg eltörik a lap.
A mühelyemet szeretném leszigetelni ami egy melléképület egyik helyisége . Téglábol van épület és hullámpala van a tetején. A hullámpala alá milyen szigetelést kell tenni?
Ez az 5cm vastag vázszerkezet vajon elhagyható? Ha csak az alátámasztást szolgáló "kockákra" teszi az ember az OSB-t (4 sarok alátámasztva) esélytelen, hogy elbírjon egy 100kg-os embert mondjuk egy 22mm vastagságú?
Ha már... 10 centi kőzetgyapot, 30-as kisméretű tégla fal, új ablakok, födémen 20 centi kőzetgyapot. A gázkazán 31-én reggel indult el, akkor ment a belső hőmérsékelt 20.5 fok alá reggelre.
Annyi trükk azért volt a dologban, hogy a fürdőszobában egy elektromos patronnal szerelt csőradiátor esténként fél órát fűtött már előtte 2 héttel, meg naponta 1szer fél órára bekapcsoltuk a klímát fűtésre, egy vagy két szobában, attól függően, hogy ki fázott. Szintén úgy október közepétől.
Ha Borzan adataival számolunk és egy osb lap alá csak a négy sarkára rakunk ilyen kockát és mindegyik kocka négy osb lapot tart (tehát laponként egy kocka) akkor is ~250kg-ot el kell bírnia. Ez ha egy lap 3nm, akkor is 80kg nm-enként.
Úgy érzésre én is hasonló értékben gondolkodom. Ha otthon van valaki legyen ~20 fok, ha nincs, akkor 17. Ha az alá hűl(ne), talán jobb ha indul a fűtés.
Szia! Nálunk a fűtés okt 25-én indult be, előtte fáztunk is rendesen (felújítunk, nem volt összeszerelve a fűtési rendszer) több, mint egy hétig. Kint akkor éjszaka már bőven 10° alatt volt. A ház 10 cmel szigetelve. Reggelre lement 18°-ra, napközben leginkább az ablakokon besütő nap hatására felment 20-21-re.
A termosztátot úgy állítottam be, hogy ha nem vagyunk otthon, 18-ig hagyja hűlni, de ezt még sose érte el, nem kellett a fűtésnek bekapcsolnia. Mire hazaérünk, már 20°felett van a hőmérséklet. Persze ha nagyobb hidegek jönnek, ez változhat.
Nem vagyok szaki, a betonozást és a bitumenes lemez lerakását majd valami megfelelő emberrel csináltatom, a többit meg sk. Nem tudok céget ajánlani, majd keresek az adott időben egyet...
Ha igen, akár mailben is, de megadnád, melyik cég vagytok, vagy hogy érhetlek el, ha szükségem lenne ilyesféle szakértelemre és munkára? Vagy tudnál ajánlani valakit/céget?
Én is EPS-ben gondolkodtam, de ha ~15cm vastagságút le akarsz rakni, akkor nagyon drága buli.
Ma hozzák a 10cm-es üveggyapotot. Most télre csak leterítem, tavasszal felszedem és megcsinálom rendesen (kazettázás + mégegy réteg gyapot).
Lenne is két kérdésem.
- Jelenleg 40nm-en le van terítve 4cm-es EPS lap. Erre rátehetem szerintetek a gyapotot, vagy inkább szedjem föl? Ugye elvileg az EPS párazáró, bár a gyapotra nem terítek semmit. (Ideiglenes megoldás tavaszig).
- Ez egy más jellegű kérdés. Csak és kizárólag gázfogyasztás szempontjából mi az az 1 napon belüli hőmérsékletváltozás, amit szerintetek érdemes beállítani a termosztáton? Gondolok itt arra, hogy ha nincs otthon az ember, akkor felelesges fűteni, ugyanakkor egy kihűlt házat lényegesen nagyobb energiamennyiséggel lehet felfűteni. Van erre valamilyen optimum?
Olvastam a korábbi hozzászólásokat, mi szerint kazettázni kell, vagy legalább kockákra tenni a járható felületet. (OSB, cementkötésű faforgácslap)
Arra gondoltam, hogy fa kocka helyett zárt cellás EPS-t rakok?
Azért zárt cellást mert abból van, ami 0.25N/mm2-el terhelhető tartósan, névleges nyomószilárdsága 0.65N/mm2.
Ha ebbő raknék össze 10x10 cm alapterületű kockákat a szigetelés összvastagságának megfelelően (pl. 20 cm vastag szálashoz 2x10) és erre tenném az OSB-t, akkor
- nem lenne "hőhidas" a fa miatt.
- m3 árban nem drágább, mint a fa
- ezt tudom otthon szépen, könnyen darabolni (cekászos polisztirol vágó)
Sztem elég, ha csak az EPS fogja. A tégláig akkor kell lemenni, ha valami komolyabbat akarsz felfogatni. Nálam legalábbis 3 kültéri lámpát tart a 6 cm-es EPS.
Ha nincs betonréteg, akkor először valamilyen vastag fólia, hegesztve, úgy, hogy a fal mellett feljön az injektált réteg alá. Erre vékony beton. Erre olyan szigetelő lemez, amit a lapostetőknél használnak (nehéz, bitumenes, malacpörzsölövel fektethető), szintén fel a falon is, valamivel az injektált réteg fölé, újabb réteg beton, majd a padló.
Ha van alatta beton, akkor erre az említett bitumenes lemez, fel a falon az injektált réteg fölé kicsivel, majd erre párnafák közé az eps, erre vagy osb+laminát, vagy hajópadló, a pénztárcánk és az akkor érvényes elképzeléseink szerint...
Mindkét esetben a vakolatot leverjük az injektált réteg fölötti téglasorig alulról, a bitumenes lemezt hozzá ragasztjuk a falhoz is oldalt, majd erre jön egy réteg vakolat, amivel egybesimítjuk a többivel.
Az első esetben azért lehet több réteg beton, mert ki tudunk venni annyit e feltöltésből, hogy elférjen. A második esetben ez nem fér el, ha nem akarom mgemelni a padlószintet a többi helyiséghez képest...
Szerintem bárhogy. A kültéri lámpa súlya nem haladja meg a pár - max 3 - kg-ot, azt pedig egy szép hosszú tipli az EPS-ben simán megfogja. Ha nagyon biztosra akarsz menni, akkor szvsz 12-es lukba ültesd a 6-os tiplit az EPS ragasztójába beágyazva.
Nekem jónak tünik. Határozottan szárazabb az injektált réteg feletti rész, mint korábban. Az már az injektálás utáni napokban, szemmel is tisztán látszott, ahogy abban a rétegben terjeszkedik az anyag. Mivel a hőszigetelés kívülről takarja, csak a belső oldalon tudom ellenőrizni a változást, bár a teljes megoldás majd jövő tavasszal lesz kész, amikor az érintett szobában kicseréljük a padlót és ezzel együtt megoldjuk annak is a víz elleni szigetelését. Ez egy feltöltött aljzatú szoba, készült úgy 70 éve, és a víz elleni szigetelése szerintem egyenlő a nullával...
Nálunk a tervben szintén ez szerepelt. Csak ***rva drága, így végül egy sima kémény készült - természetesen rendesen "bélelve" - majd a végén a - Buderus - kazánhoz adtak olyan kisebb átmérőjű csövet, amit szépen bele lehetett rakni a kéménybe így a szellőzés is megvan és káposzta is jól lakott (sokkal kevesebbe került). Ráadásul a kéményseprők is szó nélkül átvették, nyomáspróbát kiállta.
Megint a véleményeteket szeretném kikérni. Költségcsökkentés miatt az előirányzott 2 db Sciedel kéményünket Leier-re szeretnénk cserélni. Schiedel egy kürtős szellőzős SIH 20L 7,66 m és Schiedel kombinált kémény, szellőzés nélküli SIH 2016-os (20/12-20/16 cm-es belső átmérővel) 10,3 m volna előirányozva, de drágálljuk. Mi a véleményetek, ha hasonló paraméterű Leier-re cseréljük. Van-e nagy különbség a két rendszer között, mellyek lehetnek a buktatók?
Ez a kéményes dolog jó: ugyanis tényleg van egy kémény a falban és még most is kint van a tetőn a vége (van amiket az előző tulaj a tetőtér beépítés alkalmával a lakóterek kialakításakor visszabontott) - használatban már vagy 1,5 évtizede nincs (elmondás szerint egy későbbi kandalló/cserépkályha miatt hagyták meg - ami egyébként szerintem nem is hülyeség).
Szóval az a kérdés, hogy hogyan tudnám megállapítani, hogy tényleg ez generálja-e a szagot? (Amit az orról, mint érzékszervről írtál teljesen igaz!)
Ha kiderül, hogy a kémény okozza, akkor béleltetés, vagy mit érdemes csinálni vele?
Egyéként mi idézhet elő egy kéménynél ilyen "szagosodást" hirtelen jeleggel? Beázás, vízbevezetődés (szépen jól magyarul :) )?
Egyébként, ahogy korábban írtam, egyeltalán nem az a szokványos penészszag, bár ugye a szag függ attól, hogy milyen felületet támadott meg a penész.
Még egyszer kösz' az ötletet és az esetelges további segítséget: _Zsolesz_
Körülbelül így is lenne, ha nem úgy számoltunk volna hogy 0.5k értékű minden fal és födém. A régi kockaházakban b30 tégla a fal és sok esetben tömör beton a födém, ami sokkal jobban vezeti a hőt. Általában a födémmel szokták kezdeni mert így már ott megy ki a legtöbb meleg. Leírások alapján 20-30% spórolást lehet egy ilyen házon elkövetni a beton födém jó vastag leszigetelésével, ami azért nem semmi.
A falakból pedig ne felejtsd ki az ablakokat sem, mert azok jóval rosszabb hőszigetelők mint a fal, és érdemes hőszig. redőnyt is rakni majd rá.
- magáról az anyagról nem tudok sokat, nem én vettem, ezt hozta a szigetelő cég, csak olvastam a papírján a használati utasítást és rájöttem, hogy ezt én is meg tudtam volna csinálni... - a ház olyan 60-80 éves, pár helyen vizes volt, ledobta a vakolatot, szerintem főleg az eresz hiánya miatt szívta fel magát. - a szigetelés teljesen megszüntette a vizesedést, pedig eresz csak egy év múlva lett feltéve.
Ha már a hőszigetelés tudományos részéről is szó van. A b30-as falra a 10 cm-es ncell felrakása előttt felragasztottam egy hőmérő külső érzékelőjét. Most bennt 21,5 fok van, a szigetelés-fal határán 15,4 fok, kinnt 1 fok. Igaz, hogy ettől nem lesz kevesebb a gázfogyasztásom de ezekből az adatokból mit lehet kiszámolni?
jaja, jó lesz az 120 m2-nek is 3m-es belmagassággal számolva. Szóval majdnem a fele a födém, a meleg felfelé száll, de a padlástérben melegebb is van, én max fele-felére tippelek. talán a falon kicsivel több megy ki.
Avagy megsenem, mert a hoaram alapja a deltaT ami fodem fele 20-(-8) azaz 28 fok, kulso fal fele 20-(-15) azaz 35fok. Aztan falfelulet x-szorosa a fodemnek.(10x10-es kockanal a fodem 100 m2, a falak meg 400 m2)
Van arról valamilyen %-os kimutatás, hogy ha egy ház minden része pl. 0,5-ös K értékkel rendelkezik (elvileg), akkor a hőveszteség mekkora része esik a padlásfödémre? Ugye a meleg felfelé száll...
Csak azért kezdtem "gyanakodni", mert a többi szigetelésnél is csak a minimumot számította (38N+F Porotherm, 12 cm-es üveggyapot fent), én mindenhol fetebb léptem egy kicsivel.)
Akkor most egy padlós kérdés: a tervezőm 5 cm-nyi EPS-t rajzolt be a padlómba. Nem kevés ez? (Persze, úgy érdemes feltenni a kérdést, hogy mihez képest. Tető: 15 cm üveggyapot, falak 15-ös Mátratherm, k=0,3, 5 kamrás műanyag ablak, k=1,0 üvegezéssel. Ebből nem lóg ki az 5cm-es EPS?)
puntooo
Remélhetőleg utolsó kérdéseim a tetővel kapcsolatban: még nem igazodok el az új hőszigetelési értékekben, amiket mostanában a gyártók feltüntetnek, ezért meg tudná valaki mondani, hogy 15 cm-nyi üveggyapotnak mennyi lehet a k értéke? (Persze, tudom, hogy van emelt hőszigetelésű is, de én az általánosan elterjedtekre gondolok.) Ennek kapcsán: érdemes-e még a gerenda-közi 15 cm felé még betenni 2 cm-nyi szigetelő-anyagot? Ill. a szarufák közötti elhelyezésnél az ember érti, hogy hogyan működik a légrés. A vízszintes szigetelésnél viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet, az egyik üveggyapot gyártó honlapján azt írják, hogy megfelelő fóliák esetén nem is fontos légrés hagyása!
puntooo
Próbáltam visszaolvasni de rengeteg dolog volt itt, a következő problémám lenne, gondolom nem egyedi, és hátha tudtok rá okosat:
Adott egy B30 ház, kívülről le lesz szigetelve 8-10 cm dryvittal. A mennyezet tálcás, betonnal telibeöntött, finoman szólva is rossz hőszigetelő, és repedezik a gerendák mentén, állítólag ez mind ilyen. A belmagasság 295 cm, a padlástér egyelőre nem lesz lakva, leghamarabb 10-15 év múlva lesz beépítve, addig lomtár funkciója lesz.
Le szeretném szigetelni a mennyezetet, két variáció van:
- felülről dobok rá kőzetgyapotot, akkor le kell burkolnom azért, hogy járni lehessen rajta, elvileg felhasználható később is majd az anyag tetőtér szigeteléskor, de a fene sem tudja hogy 15 év múlva hány egérfészek lesz benne. A szigetelésem elvileg megoldott, de nagy a belmagasságom továbbra is, és repedezett marad a plafon. Ha ilyenkor belülről 1-2 cm-es hungarocell lapokkal (az a díszes fajta szögletes lapok) teleragasztom a repedések miatt, akkor ugye az nem penészedik? Hiszen felülről jóval vastagabb a szigetelés. A belmagasság persze így is nagy, állítólag a fűtés miatt túl sok a 295 cm.
- belülről szigetelem, gipszkarton álmennyezet+kőzetgyapot, ennek mi a rétegrendje? így a belmagasság is normális lesz, és a repedések is eltűnnek, kérdés hogy mennyire tartós a dolog.
- belülről hungarocellel (10-15 cm körülivel), a párazárás megoldható ilyenkor valami speckó festékkel vagy ilyesmi? A könnyűszerkezetes házaknál is használnak valami párazáró festéket fürdőszobákhoz.
Padlás szigetelkést tervezünk. Oldalordám szeretne járható felületet kapni. Egy E gerendás, símitott betonú padlásom van most. Ezt szeretném szigetelni, és a végén "lomtárnak" használni.
Milyen lehetőségek közűl lehet választani?
Jelenleg a következőt ajánlották: 15-20 cm 80-as szilárdságú nikecel erre betonhálós 5-6 cm beton.
Megköszönném, ha alternatívákat adnátok. Talán gazdaságosabb, hatékonyabb, szebb vagy könnyebb megoldás is létezik.
az az igazság, hogy én nem fogok pötsölni a gáz madzaggal. Kivéve a felszálló ágnál. Ott ahhoz kell alkalmazkodni. A fő szakaszolótól befelé pedig úgy levágatom egy szakival és beletoldatok 5 centit, csak úgy fütyül...
Nem volt üvegportál, helyette belső redőnytokos őrület volt. Olyan vetemedett ablakszárnyakkal, hogy a nappali ablakát csak apa tudta becsukni. Ezeket most cseréltem ki, födém szintén letudva. Szal már csak a fal marad, mert új aljzatot nem akarok csinálni.
Az én trehányságom is, mert hozzászoktam, hogy a programok úgyis a tisztességes 0.3 - as értéket írják (külön témakör a tizedesPONT és tizedesVESSZŐ, de ezt most hagyjuk!).
A lényeg: én abból indultam ki, hogy a falazata olyan, amilyen vagyis "szinte semmit nem szigetel" (illetve kb. 2.5 cm EPS vastagságának megfelelőt). Ha elfogadjuk a jelzett hővezetési tényezőket, akkor a 20% sem áll messze a valóságtól. Természetesen itt korábban már sokszor leírták, hogy maga a fal szigetelése még nem minden: a födémet is megfelelően szigetelni kell (esetében erről már volt szó) és a nyílászárókon is bődületes mennyiségű hő jut(hat) ki (LamaLama előnye, hogy akkoriban még nem voltak divatban a nagy üvegportálok és valószínűleg nála sincsenek túlzottan nagy üvegfelületek).
Végül: mostanában a 0.3x W/m2K a "kívánatos"-nak tartott érték. Talán nem véletlenül....
A lényeg után pedig az általad - jogosan - említett egyéb szempontok ("lőrés", párkányméret, csövek, etc) megoldhatóságát és költségét neki kell megítélnie.
Igazatok volt, valóban az a leglogikusabb, ha gerendák fölé helyezek még léceket, és ez már elég helyet hagy a szigetelésnek. Viszont néhány részletkérdés érdekelne: 1 m-re lesznek a 15x15-ös gerendáim. 1: Az alsó gipszkartonnak ez már soknak tűnik, milyen lécezést ajánlotok a felfogatására? 2: A gerendák között marad 85 cm. Ezt hogy érdemes kitölteni a 120 cm-es üveggyapot tekercsekkel? Begyömöszölni nem lehet, keresztben kell elszabdalni a tekercset? 3: A gerendákra merőlegesen lesznek 50 centinként az 5 cm széles (és talán ugyanolyan vastag) lécek. Az OSB lapot igaz, erre merőlegesen érdemes letenni, akkor 2,5 cm-rel fekszik fel a vége a lécen. 4: A párazáró fóliát az OSB lap alá kell betenni?
Köszi: puntooo
Olvatam amit írtál, és szerintem nem kicsit nem stimmel.
Nem 3 és 5, hanem 0,3 és 0,5. Ez egy nagyságrendbeni különbség.
Nem mindegy hogy 1W, vagy 0.1W.
És azt sem igazán hiszem, hogy az 5cm-es szigeteléshez képest a 10 cm 20% megtakarítást eredményezne a gázszámlából. Itt ugyanis a második öt centiméter már egy szigetelt felületen jelentkezne, tehát kisebb a szerepe (esetleg akkor lenne így, ha a ház teljes hővesztesége a falakon képződne).
Nem akarok én senkit lebeszélni a minnél vastagabb hőszigetelésről, szerintem is minimum 5 cm, de minnél vastagabb annál jobb.
Én pl. 6 cm-el szigeteltem. Azért nem 10-el, (pedig ki tudtam volna fizetni azt is) mert az szakossan érintette volna a gázcsövet, csatornákat, párkányokat (15 cm után drasztikusan megválltozik a kőpárkányok ára) és még jobban bentebb kerültek volna az ablakok(lőrés effektus).
Szal nem biztos, hogy csak a nikecel árát kell nézni ilyenkor, a vastagabb szigetelés több költséget, vagy esztétikai komprumisszumokat húzhat maga után.
Egy fontos dolog a végére, a fentieket az utólagos hőszigetelésekre értem.
Bár nem tudom mivel és mennyit fűtesz és mekkora felületről van szó, de az ,5 és ,3 közötti érték erősen forintosítható. A kérdés inkább úgy szól, hogy "mikor?". Mert ha télen havi 25 ezer helyett csak 20 ezret fűtesz el, az a 100 négyzetméteres felületen plusz 5 cm 3 éven belül megtérül. De ha sokkal nagyobb a felület és kevesebbet fűtesz el, akkor elképzelhető, hogy most nem éri meg a nagyobb kiadás.
lehet, hogy a szabvány szerint falban is mehet cső, csak szeretik látni, hogy érintetlen a mdzagjuk. Aztán nehogy egyszer keveselljék a fogyasztásod és meg akarják nézni, hogy nem csapolod-e valahol a falban a vezetéket!
Az én esetemben kb 70E forint volt ez a többletköltség 12600ft/m3 ncell árral számolva. Az egész belekerülési árhoz képest számolva elenyésző, így ment fel a 10 cm-es rögtön. Majd az kerül sokba ha a valamikori 3-4-5cm-es szigeteléseket hizlalják fel min 10-12 cm-re
Tavaly volt egy diszkurzus a viz, gáz.. t.ben, hogy egyáltalán hozzáérhet e ?
Még a szolgáltatók is megkeresésre kerültek , akik mivel nem szokványos kérdés volt, megkerülték a választ -- jellemző rájuk.
Egyébként állítólag falban is mehet a cső - csak éppen ki kell szellőztetni - mondta itt valaki pár hónapja.
Visszatérve a derék szolgáltatókra - ők azt szeretik, ha pénz szedhetnek, ha a szokványostól eltérő eset van, mind meghátrál - tolják egymásra a problémát.
35cm a falvastagság. Tudom, hogy szigetelni kell. És ha nem lenne vékony a pénztárcám, akkor nem is gondolkodnék azon, hogy kell-e 10cm, vagy elég az 5cm.
Az , hogy B30 -kevés ! mennyi a fal vastagsága ? Gondolom max 40 cm. Így minden számolgatás nélkül szigetelni kell/érdemes.
Mennyi ? minél vastagabb. Tegyél rá 10 cm-t. és ahol a gázcső megy - kihagyod -- egy árokkal - csatornával. Mint később valaki írta , a csővet nem szabad /szerencsés eltakarni !
Nalunk 8 centit beszamoltak, azert annyit mert akkor meg azt mondtam. Nem tudom miert... szoval 10-re lehet kb. most. Tavalyi epites, nehogy mar atrakassanak barmit, inkabb arra emlekszem hogy valamelyik topicban egy csaladnak elzartak a gazt mert nem volt (eleg) hely a dryvit meg a cso kozott... szoval akkor inkabb ki kene vesni a hoszig.-bol... Viszont idokozben meg allitolag ha a fordulok kiszelloztetettek, akkor van ahol a dryvitba is beleengedik. Az eresz az tuti gond, de az gyak. minden dryvitozasnal.
Nekem a gázcső szépen be lett építve a szigetelésbe. Egyedül a gázórán töprengek még, hogy hogy legyen megoldva. A villanyórának csináltam egy szép fadobozt, belül szigetelve, de nem tudom hogy a gázórát be szabad-e építei ilyen dobozba.
Mióta kell a gázművek ahhoz, hogy a bejövő gázcsövet a falon távolabb tedd? Kell szerezni egy olyan emberkét, aki f@szán hegeszt és amúgy is fűtésrendszerekkel/szereléssel foglalkozik és meg van oldva! Nekem ezt az egész manővert idén februárban csinálták ,mert nekem sem fért el alatta a 10cm austrotherm AT-H80-as! Én is PTH30NF-re rakattam ennyit és még nem fűtök! Csak készenléti üzemmódban van a fűtés! Egyébként a gázcső mellett még a leszálló ereszcsatornák is problémásak voltak, mert azok sem fértek el! De megoldottuk! :)
A gázosokkal nekem is lesz egy köröm, mert most a faltól 2-3 cm-rre van a cső, és megkerüli a házat, hátul van a gázóra. Nem tudom mit lehet csinálni, mert 8cm körüli hőszigetelést én is akarok, és ha már piszkálják akkor az órát is előbbre kellene tenni, a villanyóra mellé. Úgy tudom viszont hogy már átalakításnál is muszály kirakni az utcafrontra, azt meg nem akarom. Gondolom nem is két fillér a móka.
Egy biztos: a _rendszer_ 10cm-re nem kerul majdnem se duplajaba, mint az 5 cm-es. Maga a tabla, na az igen, de az eleg kis tetel a kesz kb. 5e/nm-es arnak (mennyi ebbol az EPS tabla?). Szinezes ugyanaz, allvany ugyanaz, munkadij majdnem ugyanaz (max. dubelezes, meg nehezebb kezelni). En a pth30nf igaz vakolatlan falamra 10-et rakatok amint lesz mibol, kiveve ha gazmuvekkel nem jovok ki mert sajna a gazcsoveket meg 8-ashoz raktak fel... Egy ismerosomeknel mostanaban fejezik be, 6-os lett vegul (esztetikai okokbol - ne legyen annyira bent az ablak, hat hmmm...), de olcsobb szinkategoriaval annyiert nekunk kijonne kb. a 8-as is...
Nekem egy 74-ben, B30-as téglából épült házam van. 1,36 a K értéke. Azon agyalok, hogy hány cm hungarocell kéne rá. Kémember Austrothermes linkjében az van, hogy 5 cm-es rendszerrel K=0,52. 10cm-es rendszerrel pedig 0,32, viszont majdnem duplájába kerül. Ha jól rémlik ugyanitt azt olvastam, hogy az energia 16%-a távozik a falakon keresztül. Megtérül a vastagabb rendszer, ha csak ilyen kicsi a megtakarítás? (jójó, tudom, hogy ki lehet számolni, de nekem a fizika tudásom véget ér a v=s/t-nél :)
A hőkamerás felvétel a házról, nos ez igen hasznos tud lenni, de elsősorban a készítője számára, ugyanis jól megtömheted a zsebét, a felvételekkel meg nem mész semmire. Szerintem.
A szagok forrását megtalálni nem könnyű, mert az orrunk a legfáradékonyabb szervünk, azaz mire "kiszagolnád", hogy honnét is jön már nem is érzed. Érdekes , hogy nyáron jött elő a szag , amikor szinte folyamatosan szellőztetni szoktunk, és a páralecsapódásból eredő penészedés is téli jelenség. Nincs esetleg kémény a szoba falában?
Azért egy 1979-ben készült házról feltételezem, hogy valamiféle tisztességes vízszigeteléssel és a padló alatt elfogadható rétegrenddel készült, persze elszúrni mindent el lehet szúrni. Mindenesetre csakis akkor szabad hőszigetelni a házat, amikor már a falak vizesedése kizárt. Én úgy gondolom, hogy egy-egy helyen kis területen tégláig levert falról szemmel, kézzel megállapítható ha vizesedik.
hát ne kérdezd én már meg nem mondom, hogy mikor jelent meg az a dohosságra emlékeztető szag... anyuéknál is szurokba rakott parketta volt, de az alatta lévő beton nem volt elszigetelve alulról. Kb 7-8 darab meszes zsák volt az aljzat beton "szigetelése". Abból és parketta által felszívott, bedohosodó nedvességből eredt a szag. Ez nem jelenti azt, hogy nálad is itt a bibi.
Hogy érted azt, hogy ilyesmit? Évek multával jelent meg a szag, vagy ....?
Megmondom őszintén én is gondoltam már erre, azt hiszem lassan meg is fogom furkálni egy-két nem látható helyen a műparkettát (pattintós).
Abban a szobáabn érezhető, ahol már a beköltözésünkkor bent volt a laminált parketta (még az előző tulaj rakatta le. A másikat mi parkettáztuk közvetlenül a beköltözéskor, ott nincs (még) semmilyen szag.
A nappaliban eredeti fa parketta van, még a szurokba ágyazott. Na azt hiszem az nem igen szívogat fel vizet alulról!
Ok: 3 éve költöztünk be egy 1979-ben épült családi házba, és egészen eddig nem, viszont idén nyártól (!!!) el kezdtünk érezni egy furcsa háttérszagot (nem igazán doh), ami azóta is fenn áll ==> tervezett vizsgálat: falak, aljzat vizesedése + páratartalom (ez utóbbira terészetesen saját műszer hogy lássam az ingadozást, folyamatos megfigyelés)
A ház szigetelését (lábazat, homlokzat és tetőtér) pedig tervezem a jövőben és úgy gondoltam, hogy szeretnék tisztában lenni a valóban problémás helyekkel.
Nekem van egy elszívóm, de a falra több nem fért. Ha az idióta tervező ELŐRE jelzi (vagy egyszerűen a kivitelezési ervben is feltünteti, akkor korrektebb lehetett volna a dolog. Most ez van :(
isover RIO-t vettem én is, de én egymásra keresztben fektettem le a 2 réteget. szerintem jobb eltakarni az alsó sor illesztéseit. És a 2*10 cm-es paplan kirúgta magát kb 23-24cm-re, szal én nagyon meg vagyok vele elégedve. Aztán, hogy hogy szigetel, elválik a télen :)
Vastag léc, vékony gerenda, palló... a lényeget tekintve részletkérdés. Akkor hívjuk gerendának.
Kicsit matekozom, hogy mégis miből mekkorát/mennyit vegyek. 120nm-t kéne berácsoznom, leszigetelnem. Ez a "lábas" megoldás megfontolandó.
Isoverből nekem a Rio a best buy. Tudtok esetleg egyéb gyártókat is ajánlani? Ha nem muszáj nem az osztrák ipart támogatnám.
Még valami! Ki mekkora réteget fektetne le, és hány rétegben? Ahony elnézem pl. a Rionál ha 8+10cm-es veszek, akkor nem drágább, mintha egy réteg 18-as terítenék le. A két rétegnek - ha ugyanabba az irányba fektetem le - van értelme? Esetleg hátránya?
Lehet, hogy először csak 10cm-t raknék le, és ha jobban tele lesz a zsebem veszek mégegy réteget+OSB-t.
Tudtok AJÁNLANI (az interneten keresni természetesen én is tudok és találtam is nem egyet) olyan cégeket, vállalkozásokat, amelyek komplett épületdiagnosztikával foglalkoznak (hőfelvételek, falak és aljzat nedvességtartalma, páratartalom vizsgálat szigetelések állapota, stb.)? Természetesen, ha olyan cégettudtok, ami nem foglalkozik mindennel az sem baj.
Ha a padlásteret tárolótérnek használjuk, a tekercseket a párnafák közé gurítsuk ki (amikre később faháncslapot vagy deszkaborítást teszünk). Mivel a Classic 040-es jobb hőszigetelő, a Classic 044-esnél vékonyabb rétege is elegendő az ugyanolyan szigeteléshez.
A fokozottabb hőszigetelésért a Classic 040-es szigetelőtekercset két rétegben helyezzük el. Az első réteget a födémgerendák közé gurítsuk ki, míg a másodikat a gerendák irányára merőlegesen, föléjük.
(Még mindig bajban vagyok a hőszigetelési együtthatókkal. Az R érték 1/k lenne?
O.K., csak nem ismerlek, és laikus vagyok, így nem tudhatom, hogy megmosolyogtató hülyeséget kérdezek-e, vagy kötekedésnek gondolod, hogy visszakérdezek.-))) (Na ezzel túl van tárgyalva a dolog, jöhetnek a gerendák!-))
""ha jól értem ez az eszmefuttatás téged nem érint, lefekteted élére és kész. :)" Nem tudom, hogy érint-e, (például most azt sem tudom, hogy a mosolyod itt pontosan mire vonatkozik)"
Mivel nem onálló tartószerkezet lesz, nem fog behajlani és mivel egyébként is élére akarod tenni, semmit sem változtat a terveiden. Csak így értettem. Másrész a mosolyom csak egy barátságos gesztus. IRL is mosolygós ember vagyok és nekem ez már megszokás, hogy oda teszem. OK? :)
"Idáig azt hittem, hogy a fatelepeken könnyen vágathatok nekem jó méretet! puntooo"
Jó pénzért mindent. :) De ugye azért nem hitted, hogy ott állnak az öles fák és azt várják, hogy hátha jön valaki, akinek majd levághatják? Nem nagyon vagyok képben mostanában, de amikor 5 éve én tetőt csináltam, akkor ukrán fát hoztak és szépen szabvány méretre voltak vágva még odakint. Egyébként asszem 20*20-as volt a legvastagabb.
ha fóliát nem szabad a kőzetgyapotra tenni, akkor gyanítom eps-t sem.
Mifelénk szériaméretekben hozzák a faanyagot a tüzépre. Van ugyan néhány gép, szalagfűrész, gyalu..., de kiindulni akkor is csak a szériaméretből tudsz, vagy ha sikerül rönköt venned, marha drágán vágják fel, nálunk 5000Ft m^3 -enként.
Talán munkaigényesebb, a Lama féle ötlet a lábakkal, de ha magad csinálod biztos olcsóbb, a gerendákra teszel lábakat és a gyapotot két rétegben rakod le.
És ahhoz a kombihoz mit szólsz, amit előbb írtam, t.i. a gerendák közötti Therwoolint egészíteném ki lépésálló ESP-vel. (Ekkor az ESP fölé kéne a 12-es OSB, alá viszont vékonyabb is elég lenne, nem? Viszont az ESP+a második OSB már csaknem kaidja az eredeti Heraklith lap árát!
puntooo
"ha jól értem ez az eszmefuttatás téged nem érint, lefekteted élére és kész. :)"
Nem tudom, hogy érint-e, (például most azt sem tudom, hogy a mosolyod itt pontosan mire vonatkozik) mint mondtam, laikus, de műszaki érdeklődésű ember vagyok, igyekszem megérteni a dolgokat.
"De az a 10*22-es gerenda elég fura méret. kapni biztos nem fogsz."
Idáig azt hittem, hogy a fatelepeken könnyen vágathatok nekem jó méretet!
puntooo
Bár egy darabig gondolkodtam a dolgon, végül nem ilyen módszerrel tettem le, csupán egyik topictársunk ötletét hoztam elő. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a betonfödém feletti részt nem fogom használni semmire. Van egy kb 30m2-es hozzátoldott rész, aminek fa gerendás a mennyezete. Ezt töltöttem ki üveggyapottal és lefedtem 12-es OSB-vel. (1100 Ft/m2 körüli áron vettem) A gerendák 80cm-enként támasztják alá a lapokat. Sajna pont nem fértek fel egyben a padlásra, ezért hosszában el kellett minden lapot vágnom, ami eléggé meggyengítette, de még így is elbírja a 100 kilómat könnyedén.
Ha talpakat használ távtartónak, akkor kb negyed annyi fa se kell hozzá és ügyesen elhelyezve ugyanolyan stabil tud lenni. Ezzel nem csak az áron spórol, hanem jobban is hőszigetel mint a gerenda hegyek. Viszont a paplant lefektetése macerás, mert ki kell vágni a lábak helyét. Bár egy jó hullámos élű kenyérszelő kés remekül viszi, ezt tapasztalatból mondom :D
"A 15 x15 ösnél mindegy hogy teszed be, de a 10x 22 cm nél -- terhelésnél -- élére kell állítani a tartót"
Azt természetesen magától értetődőnek tekintettem, hogy élére állítom a gerendát (hisz maga a kérdés is annak kapcsán merült fel, hogy hogyan lehet több helyet csinálni a ...gyapotnak).
"Aztán függőldeges terheléselnél , amikor a gerenda függőlegesen áll -- a szelvényen kivül még a hossz is számít -- azaz nem mindegy hogy egy 1,5 m-es rudat/gerendát terhelsz vagy egy 3,5 -4 m- est.
Itt már előáll az un. kihajlás jelensége. Ezt számolni már nem egyszerű"
Ezt nem értem! 15*15-ösnél nem számít a hossz? És ráadásul a függőleges állás még nagyobb függőleges terhelést is bír ki, mint a négyzetes, nem? Hiszen a csontok szerkezetétől kezdve az autó-gyártásig mindenhol a terhelés irányába kell beállítani a bordákat, lemezeket stb.,! Egyébként a max. fesztávom 4,8m lesz, és csak lomtárt kell elhordoznia egy darabon!
puntooo
Bocsi a dedós kérdésért, de igaz, statikai szempontból lényegtelen, hogy 15*15, vagy 10*22-es gerenda? Függőlegesen még jobb is, víszintesen meg mindegy, igaz? Az alternatíva pedig a gerendák fölé tett lépésálló ESP, lehetne, nyilván ez alá, és felé is OSB lap kéne!
Abszolut nem mindegy - a terhelésnél - de csak tartószerkezeteknél --
A 15 x15 ösnél mindegy hogy teszed be, de a 10x 22 cm nél -- terhelésnél -- élére kell állítani a tartót.
Aztán függőldeges terheléselnél , amikor a gerenda függőlegesen áll -- a szelvényen kivül még a hossz is számít -- azaz nem mindegy hogy egy 1,5 m-es rudat/gerendát terhelsz vagy egy 3,5 -4 m- est.
Itt már előáll az un. kihajlás jelensége. Ezt számolni már nem egyszerű
Már ne haragudjatok de fánál általában cm-ben adják meg a méreteket.
Így :
A két verzió közül melyiket választanátok?
- Miután félek az üveg/kőgyapot belégzésétől, 2 réteg EPS-sel akartam a szigetelést megoldani, ahol járni szeretnék, oda OSB lapokat raknék.
- 20*10 cm-es léceket fektetnék le (1 v 1,2m távolságra), a köztük lévő részbe pedig gyapotot fektetnék (15-20cm), majd az egészet páraáteresztő fóliával betakarnám, és OSB lapokkal lefedném.
A második verziónál szerintetek mennyire áll fenn a veszélye annak, hogy a gyapotpor szabadon szálljon és - miután gyakran felmennék - a lakótérbe kerüljön (a garázson keresztül)?
Vagy ennyire nem kéne paráznom a gyapottól?
Ki melyik megoldást választaná?
20*10 cm-es léceket -- ez itt gerenda,
valaki meg javasolta, hogy 15 x 15 -ös gerendát tegyegye a padlásra, ami közé teszi a szigetelő anyagot.
Itt jó a gerenda megnevezés, de minek pocsékolni ide ilyen drága anyagot ?
Ha jól emlékszem írta v.ki, hogy deszka esetleg palló.
Köszi a válaszokat! Talán a leglogikusabb, ha az eredetileg betervezett 15*15-ös gerenda helyett 10*22-est használok, az így nyert +7 cm-nek elégnek kell lenni, aztán jöhet rá az OSB! (A hőhidasság viszont ez esetben kérdéses.) Viszont én sem találtam (pedig kerestem!), hogy mennyi a k értéke egy 19 cm-es üveg-, vagy kőzetgyapot rétegnek! Bocsi a dedós kérdésért, de igaz, statikai szempontból lényegtelen, hogy 15*15, vagy 10*22-es gerenda? Függőlegesen még jobb is, víszintesen meg mindegy, igaz? Az alternatíva pedig a gerendák fölé tett lépésálló ESP, lehetne, nyilván ez alá, és felé is OSB lap kéne! Illetve vegyes javaslatnak az eredeti 12 cm-es Therwollin, fölé az OSB-ESP-OSB szendvics! Meg tudná nekem saccolni valaki, hogy a tervezett 0,30-as k értéket milyen vastag ESP réteggel érném el önmagában, illetve a 12 cm-es üveggyapot felett?
Elvileg most hétvégén szigeteljük a házunkat. 38 cm kisméretű tégla+vakolat. 7 cm *cell fog rákerülni. Meg tudja valaki mondani, hogy mennyi volt illetve lesz a K értékem. Sehol nem találok a neten egy táblázatot erre.
lehet, hogy hülyeség, de nem tudod a gerendák magasságát megnövelni. Monjuk szögelsz rá még egy 15*15-ös gerendát, vagy ha elég egy 7,5*15-öset. Rögtön több gyapot befér.
A végeredmény mindenképp érdekelne.
Ja valahol kérdezted a gipszkarton ragasztást. Nem tudom rá a választ, meg kell kérdezni tüzépen, biztos megmondják mivel lehet ragasztani, de lehet, hogy a rigipsz honlapján is megtalálod.
Én Nakinak adtam tanácsot -- megoldás egyébként számtalan. Az igaz a deszka eldől, de ha kersztbe is teszel deszkát tehát kazettás rendszert készítesz, már nem döl el. Amikor meg ki van töltve , sőt a tetején a fedő --- OSB, farostlemez széldeszka, bármi, nincs aki összedöntené a "rendszet"!
A ház végén levő hálószoba-konyha tömör beton alapja (megmértem, bent kb. 50 cm magasságig húzódik a padlószinttől) olyan mértékű hőhidat képez, hogy a fürdőszobában (északi oldal) az ott lecsapódó víz már penészesedést okoz. Fölötte kisméretű tégla. Úgy gondoltam, hogy ezt valami egyszerű módon szigetelni kellene a télre, aztán jövőre rendesen meg lesz csinálva nem műanyag szigeteléssel. Zártcellásra gondoltam, hogy a víz ne tegye tönkre. Kicsit (10 cm) lelógna a betonról rá a téglára illetve kőre, és le a talajszint alá hogy jobb legyen a hatása. Utóbbi könnyen kivihető, a drénárokból kell kevés kavicsot kikotorni. Milyen vastag, milyen típus kéne? A ház keleti végén a nekitapasztott sufni önmagában elég szigetelés? Mivel érdemes ezt föltenni? Ragasztóval? Milyennel? Lehet, hogy a drénárkot is fedni kéne valamivel, mert ott elég hatékonyan közlekedhet a hideg. Hogyan oldanátok ezt meg?
Azért gondolj arra, hogy elég gány lesz a deszkák 2,5 centis élén összeeresztzeni az osb lapokat. Max 12,5 mm felfekvés (amibe még csavart is kell tekerned) egy billenésre hajlamos tartószerkezeten nem a legbiztonságosabb megoldás. Na jó eldőlni valszeg nem fog, mert feltól falig érne. De akkor is :) Ráadásul csak nedves fát fogsz kapni a tüzépen, ami még száradni, repedni és vetemedni is fog. Szóvalinkább pallót használnék, ami már kicsit megdrágítja a dolgot. Úgy rémlik, hogy a paplan 120 centi, az OSB lap pedig 125 széles, szal deszkával nem is jön ki rendesen a sor. Praktikusabb és asszem olcsóbb megoldást javasoltak itt nemrég. 10*10-es gerendát 18-20cm-es darabokra vágsz, esetleg az egyik végére egy 20*20-as deszka talpat csavarozol rá eldőlés ellen. Ezekre a lábakra biztosnságosabban tudod rögzíteni az OSB lapot.
az isover üveggyapotra nagy betűkkel rá van írva, hogy belélegezhető és már a védőeszközöknél sem javasolja a maszkot. szal nem kell ennyire túlspirázni a témát :) Oké, azért nem töltjük meg vele a kispárnákat otthon. :)
" .... - 20*10 cm-es léceket fektetnék le (1 v 1,2m távolságra), a köztük lévő részbe pedig gyapotot fektetnék (15-20cm), majd az egészet páraáteresztő fóliával betakarnám, és OSB lapokkal lefedném."
Válaszd ezt !!!
De kérdések : mi ez a 20x10 cm ? Ez nem léc, nem deszka -- talán gerenda.
Szerintem legjobb a colos --- 25 mm -es ---deszka, élére állítva, mondjuk 18 --20 cm -es. Nyilván eldöl - mig nincs kitöltve e köze -- azért fadarabkákkal megpapucsolod elhelyezed 1 m-es kiosztásban, majd kitöltöd ásvány/üveggyapot termékkel. Paplan / lap, ami van.
A lefedés ? OSB lap, farostlemez - gazdaságossági kérdés.
A fólia kérdés ? Ha tényleg talász páraáteresztöt az jó, de a pára záró rossz akkor inkább semmi.
a deszka helyett mehet a palló is (jellemzője az 50 mm vastagság), de az lényegesen drágább.
"...hogy a gyapotpor szabadon szálljon és - miután gyakran felmennék - a lakótérbe kerüljön "
Semennyire a konkurencia " aknamunkája", mint ahogy az a vád is , hogy az EPS alatt befüllik a fal.
A házam idén lett kész. Mikor befűtöttünk az ablaküveg alsó része nekem is vizesedett. Mellesleg fa ablakaim vannak, talán 1.1-es k értékű üvegezéssel.
Padlásfödém szigetelése:
A padlást szeretném lom tárolására is használni. A garázs és a lakótér egy tető alatt van. A padlásajtóm "lenyíló-létrás". A lakótér fölötti részt szigetelném, a garázs fölötti részt használnám tárolásra.
A két verzió közül melyiket választanátok?
- Miután félek az üveg/kőgyapot belégzésétől, 2 réteg EPS-sel akartam a szigetelést megoldani, ahol járni szeretnék, oda OSB lapokat raknék.
- 20*10 cm-es léceket fektetnék le (1 v 1,2m távolságra), a köztük lévő részbe pedig gyapotot fektetnék (15-20cm), majd az egészet páraáteresztő fóliával betakarnám, és OSB lapokkal lefedném.
A második verziónál szerintetek mennyire áll fenn a veszélye annak, hogy a gyapotpor szabadon szálljon és - miután gyakran felmennék - a lakótérbe kerüljön (a garázson keresztül)?
Oknoplast (gyakorlatilag VEKA profilból nagyon igényesen kidolgozott és felszerelt) műanyag nyílászárók.
Engem senki nem kötelezett résszellőztető beépítésére, ugyanis egy 70-es években épült házat újítottam fel.
De nem vagyok hülye! Tudom, hogy 1 m3 gáz elégetéséhez majdnem 10 m3 levegő kell. És a marhapöri nem 10 perc alatt készül el, és hűvös téli estéken a fűtés is sokatb duruzsol.
Szal levegő az kell, az égéshez, a megfelelő kéményműködéshez, a párakivitelhez, és nekem is.
nemto, nekem egy kb 2 cm széles, és 20 cm hossú szerkezet van a marott csíkra ültettve, a jobb oldali ablakszárny felső részén.
Böszme csúnyának eggyátalán nem nevezném (mondjuk egy faablakon a fehér müa. biztos másképp mutat), , nállam alig észrevehető a függöny mögött.
Sk is összehozható. Passzív ház topik. Komplett rendszere bizosan van a REHAU-nak. Antibakteriális csövezést érdemes elásni, mert a tisztírás körülményes.
Igen, bocs, a súrló fényre gondoltam. Benyomható a kőzetgyapot felülete (amíg nincs rajta glettelés, ragasztás, stb.), de sokkal nehezebben, mint azt előzetesen vártam. A ragasztás és a dübelezés két külön napon volt. Csiszolni nem csiszolták ugyan a lapokat, nem tudom, kőzetgyapotot mennyire lehet... Biztos lehetett volna. Utána kétszeri glettelés, az elsőben üvegszövettel és nálunk sem látszódtak a dübelek helyei de még a lapok összeillesztéseinek vonala sem. Majd jött az alapozás és a színezett nemesvakolás. Nagyjából ugyanaz, mint nálatok. Mondjuk én nem láttam, csak a nejem hívott, hogy azonnal menjek haza és nézzem meg, mert csúnya. Persze munkából csak úgy nem lehet hazamennem sajnos :), meg tényleg kb. 15 percig tartott az egész az elmondása szerint. Utána gyönyörűszép, amilyennek én is láttam tegnap. Köszi a választ!
A súrlófénynek az a tulajdonsága, hogy mm-es hibát is kihoz. Az építőiparban meg ennél nagyobb tűréssel dolgoznak. Szerintem ilyen fényviszonyoknál nem sok épület menne át a vizsgán. A frissen elkészült művet meg egyébként is gyakran és alaposabban nézegeti a gazda.
"Az eltűnő légrés drasztikusan fogja csökkenteni a megfelelő temperáltságot. Hogy mi célja volt a Heraklith-tal az építészednek azt praktikus megkérdezni tőle."
Idáig azt tapasztaltam, hogy igen praktikus az embernek más forrásból iis tájékozódnia, mint a hivatalos szakértői. Tehát továbbra is szeretném megkérdezni, hogy az elég gyakori 15cm-es gerendás, alul gipszkarton, felül OSB rendszerű tetőknél hogyan oldottátok meg a hőszigetelést! (A 12 cm-es üveggyapot kevés, légrés viszont kell!) Érdemes ennél a faforgács-betonnál maradni? Ez viszont jelentősen megdrágítja a -főleg gazdaságossági okból választott-fafödémes szerkezetet! Még annyit: a tető egy részét akarom csak használni lomtárolásra!
Sajnos a gáztűzhely miatt mindenképpen be kell építeni ronda, nagy légátbocsátású légbeejtőt. Én is így jártam (ha tudtam volna előre!). Gyönyörű, egyedi készítésű fa ablakaimra rábarmoltak egy otromba műanyag légbeejtőt.
Mármint súrló fényre gondolsz, amikor a nap szinte a fal síkjával párhuzamosan süt? Nem vagyok szakértő, de szerintem ez kivitelezési hiba. A kőzetgyapot felülete mennyire kemény? Nálam EPS-t tettek fel, először csak simán ragasztották, amikor a ragasztó valamennyire megkötött (kikeményedett), akkor dübelezték a ragasztási foltokban, mert ilyenkor nem tudja már megmozgatni a lapot a dübel. A dübel egyébként pár mm-t behúzta az EPS felületét. Amikor ez is megvolt, akkor szintbe csiszolták. Ez egy nagyméretű lap, közönséges (durva) csiszolóvászonnal a felületén. Szóval ezzel végig csiszolták az egyébként is vízmértékkel meg szintbe állított lapokat, így már tapintásra sem lehetett érezni, hol találkozik két lap. Ezután a dübelek helyén glettelés, majd amikor megszáradt a teljes felületen glettelés kétszer (az elsőben üveghálóval). Már az első után sem lehetett látni a dübelek nyomait. Ezután alapozás, majd színezett vakolat. Egyébként ez sem lett tökéletes, mert az utolsó munkafázisban óhatatlanul lecseppennek a vakolatból cseppek, amelyek hajlamosak a fal más részeire tapadni, és mivel ugyanaz az anyag és szín, nem lehet észrevenni, csak a fenti súrlófényben :)
Gondolom kőzetgyapot esetén is hasonló munkafázisoknak és sorrendnek kellene szerepelnie.
Szervusztok! 8 centis kőzetgyapotos homlokzati szigetelést rakatunk fel éppen utólag. A ház egyik oldala már készen van és nagyon szép - kivéve a nap 1 óráját, amikor a Nap úgy süt, hogy szórt fény vetül a kérdéses falra. Na, ekkor ronda, látszódnak a laphatárok, néhol még a dübel helye is. Pedig a lapok felrakása után kétszer ragasztózták a szövetezéshez a falat és a nemesvakolatból is annyi fogyott, amennyi az előírás. Van-e ezen a téren tapasztalatotok, hogy ez ilyen és barátkozzak meg vele, vagy valami nagy galiba van. Köszi!
Amiket vettem ablakokat, azok is tudják ezt az un. "mikroszellőzős" üzemmódot. Kívülről nem is látszik, hogy nincs teljesen zárva az ablak, a vasalati elemek azonban tartanak.
Szal nekem más miatt van a konyhában (és csak ott) résszellőző.
A konyhában van egy gáztűzhely, valamint a falon a cirkó (kéményes). Nos a szabályoható résszellőztetőmet kicsit átalakítottam, így még vélelenül sem lehet teljesen elzárni, kicsit mindig nyitva marad. Levegő résszellőzőn be, kéményen ki. Ha megy a fűtés, ez a folyamat kicsit intenzívebb. Mivel a lakás ablakai teljesen jól zárnak szükség volt erre a megoldásra. Ezt nem lehet teljesen elfojtani, ellentétben a "mikroszellőző" ablaknyitással. Télen azért az lazán kihűti a konyhát.
Szal páraelszívót nem használok, vettem egy szénmonxid érzékelőt (mert az ördög ugyi nem alszik) ami le is tiltja a kazánt, és lehet, hogy a résszellőztetés miatt egy ezressel többet fizetek a keményebb téli hónapokban, de nekem a nagyobb biztonság ennyit nagyon megér.
Lejjebb már volt róla szó: van olyan injektálós módszer, amit simán kivitelezhetsz házilag. Nem kell hozzá nagy nyomás, meg csapok. 12-es fúróval a fugákban kell befúrkálni falat, vizszintesen, 12,5 centinként.. A furat 1 centivel a túloldal előtt ér véget. A cucc, amit be kell injektálni, nagyjából lágy tejföl sűrűségű, egy kézi adagolót lehet hozzá venni.
Amikor csináltam, a szerszám volt kb 13,5 ezer Ft, egy adag massza meg 84xx. Ez elég 30-as falban 1.8 m hosszú szakaszon...
Az anyag neve Dryzone. Angol. Anno az Isostar kft-nél vettem, de eltüntek a netről, viszont több cégnél is hirdetik, hogy foglalkoznak vele.
A nyáron olyan ablakot vásároltam, aminek a bukón és nyílón kívül van egy negyedik állása is, amikor körbe van kb. 3 mm hézag a szárny és a tok között. Nem ilyet akartam, de ezt is "tudja" a vasalat. Viszont úgy vagyok vele, nem azért cseréltem le jól záró és hőszigetelő ablakokra a régi huzatosat, hogy utána nyílást kelljen rátenni, ahol továbbra is ki-be járhat a levegő. Szerintem ez maximum szükségmegoldásként fogadható el. Rövid, intenzív szellőztetésekkel teljesen kézben tartható a pára kérdése.
Akinek háza van, érdemes elgondolkodnia a földregiszteres szellőztetés kiépítésén is. Ez a földbe, 1,5-2 méter mélyre, 50 m hosszban letelepített cső, és ezen keresztül kell beszívni a levegőt az épületbe. Ez nyáron kellemesen hűt, télen pedig a kintinél sokkal barátságosabb hőmérsékletű levegővel látja el az épületet.
Szikkaton-T-nek hívják az anyagot, a csomagolásán le van írva, hogyan kell használni, rém egyszerű. Kell hozzá még egy jó erős fúró, de ha a végén kidobod a fúrót, akkor is jobban jársz ha te csinálod, mintha csináltatod. Tőlem 300ezer forintot nyúltak le (asszem 6000Ft/méter áron dolgoztak) és 2 napig 2 ember dolgozott rajta, 2 zsák anyagot használtak el, ami akkor kb 16-20ezer forintba került...
Én is most végeztem, de kérdezni akarok valamit: saját kezűleg csináltad, vagy szaki csinálta? Tulajdonképpen az indítóprofil felrakására vagyok kiváncsi, mert mindenhol mindenki elintézi annyival, hogy fel kell rakni, vízszint, meg ilyesmi. De hogy kapcsolódik a hőszigetelő táblákhoz? Úgy értem az üvegszövetet rálógatják, vagy a profil pereme fölött elvágják? Az első esetben a glettelés síkja az indítóprofil pereménél (az üvegszövettel együtt) kihajlik, ami nem túl szép. Az utóbbi esetben szépen szintbe lehet glettelni, viszont sok helyen szinte elválik a hőszigetelő táblától. Szóval nálad hogy készült?
De szerintem napi három-négy rövid de intenzív szellőztetéssel a páratartalom megfelelő szinten tartható. Én a konyhába (mivel elég jó kis páragenerátor, meg a cirko is itt található) résszellőztetőt szereltem az ablakra.
Szal a pára, ha nem a falak ontják (rossz szigetelés, beázás, stb miat) jól kézben tartható mennyiségileg. De ha valaki sporolásból nem nyit ablakot, arra bezony a kínai rozspapírfal is rárohad.
Szia! Tudnál egy durva összehasonlítást alkotni arról, hogy az a légmennyiség, ami egy nap alatt a falakon keresztül távozik egy "lélegző" szigetelés/falazat esetén, kb. hány perces szellőztetéssel érhető el, ha kinyitom az ablakokat?
Az eltűnő légrés drasztikusan fogja csökkenteni a megfelelő temperáltságot. Hogy mi célja volt a Heraklith-tal az építészednek azt praktikus megkérdezni tőle.
Ne beszélj badarságokat! Több mint 30 éve senkinek nincs problémája az EPS-sel. Arról nem is szólva, hogy a szellőzés / légáteresztés épülegépészeti kérdés. A falak, födémek esetében általában a légzárásra törekszünk és nem arra vágyunk, hogy szobánk relytekében zsenge szellő simogassa arcunkat. Valójában a páraáteresztő képesség miatt aggódnak egyesek, hogy a zárt területen keletkező pára szintje ne lépjen át egy bizonyos értéket és a felesleg megfelelő körülmények között távozhasson. Ez viszont nem a falak feladata (normál körülmények között a keletkezett pára kb. 4%-a távozik a falon/födémen keresztül) és ezen nem sokat segít az OPEN - ami szintén EPS alapú - és nem sokat ront a sima EPS, ami az XPS-sel szemben - ami zártcellás - rendelkezik bizonyos szintű páraátbocsátó képességgel.
Másrészről: a magasabb páratartalom magában nem okoz légúti problémákat - az alacsony ezzel szemben igen!!! - viszont lehetőséget teremt a penészedésre. Ehhez viszont közel 80%-os páratartalom szükszéges (ami viszont függ a hőmérséklettől is, pl. az esetlegesen elégtelenül szigetelt felületeken már alacsonyabb páratartalom esetén is kicsapódhat a nedvesség; ez ugye a hőhíd)
Szóval megfelelő szigetelés, megfelelő légtechnikai és semmi probléma nincs az EPS-sel.
Sziasztok! A tervezőm a következő födémet álmodta meg: gipszkarton, gerenda, közé 12 cm Thermowoolin, 3 cm deszka, 5cm Heraklith (+fólia). A deszka helyett talán egyértelmű, hogy OSB menjen, de mit kezdjek a Heraklith-tal? Kell egyátalán? Vagy inkább a 12 cm-t kéne vastagítani? Akkor viszont a légrés tűnik el!
puntooo
Én ugy gondolom h, fontos az h, egy épület szellőzni tudjon
Lehet, hogy hülye szokás, de én ablakot,ajtót nyitok ha szellőzetni akarok. A lakás egészséges klímája pedig nem azon múlik, hogy a keletkező pára egy, nem pedig három százaléka távozik a falon. Inkább függ a lakás por ill. penészmentességétől, a fal párakiegyenlítő képességétől.
E-gerendás beton kefnis árkád födém szigetelését alulról 10cm-es Austrotherm expert -el oldanám meg, de nem tudom eldöntani hogy felülről (ahol lakószoba van) elegendő ha 4 cm-es Nikecell lépéshang szigetelő lemezt teszek (mint mindehová máshová a tetőtérbe), vagy jobban járok ha 5 cm-es PUR táblát tennék erre a területre. Szerintetek?
Köszi a kimerítő választ! A szálas anyagokkal csak az a bajom, hogy bonyolultabb kivitelezni, párnafa stb. A vastagság is adott amit lerakhatok, mert ugy lett kialakítva a feljáró, 3+5cm EPS +12es OSB. Tudom hogy nem sok, ez van...
most nem kötözködésből kérdezem, hanem mert nem értem. Szóval a jó vakolatú falra nem kell dűbelezni, de akkor miért kell a csupasz falra dűbellel fogatni? Nem tapad rendesen a ragasztó a téglához, vagy miért?
én már túl vagyok ezen. ha akarod, nyugodtan dobd ki a pénzed, nem igazán érdekel... De előtte nézd meg a Solflex honlapján, hogy hova javasolják a termékeiket, aztán kérdezz meg olyat is akinek adsz a véleményére és ÉRT is hozzá. A kiterített paplan tetejére bőven elég egy páraáteresztő fólia. A hőtükröt a héjazat alá tedd, mint azt már előtte tanult topictársunk is javasolta volt!
Dübelezni az uj falakat szoktuk(újonnan épült épületeknél)
Ha le van már vakolva és,a régi vakolat szilárd nem kell,DE LEHET!
Egyébként eszt a technologiát,nem alkalmaznám a saját házamon.Mármint a VAKOLATRA VALÓ SZIGETELÉST! Az EPS rendszer szoba se jöhet!
Természetesen, egy höszigeteésnek nem csak az a feladata h, megtartsa a hőt,hanem h, a külső hőt vissza is verje.Ezt sokan nem tudják!Ezért ha tul sötét szint viszünk fel a homlokzatra akkor a szigetelés nagyon igénybe van véve!
Ezért maximum 2 szincsoportot alánlot (általában1-3-mig van) felvinni,felhordani!Itt természetesen dörzsvakolatokrol beszélünk.
De erről hosszasan lehetne irni! ....és akkor még nem beszéltünt a gyártokról.
Mert minőségben elég komoly eltérések lehetnek(termésetesen vannak is)!
Melyikkel szabad és melyikkel nem .
Ha valakit érdekel.................................... .
"Vagy gondolj egy hősugárzóra. Ha ventillátor nélkül menne, szerinted milyen messzire melegítene? Viszont ha áramoltatod az általa felmelegített levegőt, akkor az egész helyiséget melegíti."
Tévedés!
A fűtőszálas hősugárzók ventillátorosak! A sugárzó hőt adó típusok (infra sugárzó) nem tartalmaz ventillátort! :)
mert régi a ház és ha fugát találok el., akkor szart sem ér!
nekem is régi házra ment fel, 10 lyukból átlag kettőt újra kellett fúrni 1-2 centivel arrébb. amúgy nem függ a fuga-nemfugától, van olyan ami fugában is tart mert nekifeszül a két téglának, meg olyan is volt, ami téglában sem tartott és újat kellett fúrni.
Ha új a házad, de PTh a téglád, a szaki meg nyomja neki a fúrókalapácsot, akkor sem ér egy sz@rt se. Én magam dübeleztem PTh falazatot, az ajánlotthoz képest ~30mm-rel hosszabb dübellel. Ütvefúrás nélkül fúrtam, kb 400-at. 6-7 fúrást még így is meg kellett ismételni, mert nem tudtam behuzatni a dübel fejét . Vajon melyik vállalkozó melyik (elégedetlen) alkalmazottja csinálja így? Aztán győzi elglettelni a kiálló dübelfejeket. El lehet képzelni az ilyen látszatdübelezés statikai szerepét... Amúgy igaza van kémembernek, használd el a dübeleket. Ha tömörtéglából készült falazatod van, akkor mehet a fúrókalapács. Aztán ha homályba megy, 5 centivel arrébb ismét ki kell lyukasztani a hőszig lemezt. (különben is: ezen kívül mire lenne jó egy zsák dübel?)
"a ragasztónak csak annyit kell tartani, hogy a szél ne fújja le"
Azért a szélszívás igen komoly erő, ez nem jelentéktelen!
Régi vakolatnál azért kell dübelezni, mert a teljes rendszer kb. 10 kg/m2. Ha ez a teher elválasztja a régi vakolatot a falazattól, az egész cucc a hálón lóg, ami nem erre van méretezve. Új vakolat esetén ez nem forog fent.
A következő szigetelési problémában kérném a segítségeteket. Van egy 3 éves házuk, mely az ajtók körül ledobta a vakolatot. Kiderült, hogy az ajtók beépítésekor használt szigetelés erősen kívánnivalókat hagy maga után. (Gyakorlatilag hiányzik, nem kötöttek le a lábazati szigeteléshez.) Az építtető javítja ezt garanciában. Ahogy utánanéztünk ezt öntapadó bitumenes lemezzel kellene csinálni 2 rétegben, de ők Villas GV-4-et használnának 1 rétegben. Mi hosszú távú jó megoldást szeretnénk, de ez nem annak tűnik. Van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban?
Szerintem nem, mert a fölötte lévő meleg levegő szállítja a hőt a kőzetgyapot felé. Igaz, ezt ki lehet szellőztetni. Inkább a héjazat alá, csak akkor sokkal több kell belőle.
Az isten áldjon már meg, ne a fizikai szakszavakba köss már bele! Elő a farbával! Szerinted érdemes a padlás padló szintjén kiterített üveggyapotra hőtükröt tenni? És itt az érdemes a megtérülést jelentené.
Igen, erre mondtam, hogy sarkítás, vagy még pontosabban szólva pongyola megfogalmazás. Így kiragadva, még hülyeség is. Mivel hőszigetelés topicban vagyunk, azt akartam mondani, hogy nincs akkora hősugárzás a cseréptől 3-5 méterre, amiért érdemes lenne az üveggyapot tetejére hőtükröt teríteni. Érdekes, hogy a kolléga hozzászólásában nem vetted észre a problémát ;-)
(és ha már kötözködünk, az, hogy csak a közelben sugároz nem jelenti azt, hogy nem sugároz. A közel meg relatív fogalom :P)
"Természetesen ha felmész egy szép nyári napon, akkor neked meleged lesz, mivel a sugárzó hő veled (a testfelületeddel) közvetlenül kapcsolatba tud lépni, de ehhez nem társul a pluszban felforrósodott levegő."
Azt hittem, hogy te is azt mondod, hogy a padláson a testemet csak a sugárzó hő melegíti és nem a "felforrósodott levegő", ahogy az idézetben olvasható.
Mert adjunk hálát az égnek, hogy a világűrben nincs hővezető közeg, még ha olyan rossz is mint a padlásunk levegője, mert akkor nem csak a napsugarak perzselnék a bőrünket :)
"hogy a cserép a szorosan mellette levő levegő miatt konvekciós hőátadást is végez."
Na végre. Pont erről beszélek. Nem azt állítottam én sem, hogy nem sugároz, de téged félreértvén sarkítottam. Úgy értettem azt mondod, hogy nincs hőátadás, csak hősugárzás. Logikus, hogy sugározza a cserép is a hőt, de (gondolom én) a távolsággal arányosan egyre csökken az energiája. 3 méternél már nem a cserép által sugárzott hő az ellenségünk, hanem a cserép által közvetlenül _felmelegített_ levegő. A solflex fóliát közvetlenül a cserép alá kell tenni, hogy vissza tudja verni a sugárzó hőt és nem a padlason kiterített üveggyapot tetejére, mert ott már a hőátadás a nagyobb gond, nem a hősugárzás.
Nem akarok itt fizika órát tartani. Egy cserép is éppen olyan fekete test sugárzóként fogható fel, mint a Napocska. A különbség annyi, hogy a Nap 6000, a cserép meg 300 kelvinen teszi a dolgát. Az már egy másik kérdés, hogy a cserép a szorosan mellette levő levegő miatt konvekciós hőátadást is végez.
"mivel a hőtükörrel bevont szigetelés nem tudja átvenni a hőt"
Dehogynem veszi át. Akkor miért nem elég egy ilyen fólia födémszigetelésnek? Tennénk egyet a szoba mennyezetére és slussz. Meg egyet felülre is, hogy nyáron ne jöjjön be a meleg. Ha a padlás levegője 50 fokos, akkor az minden tárgyat előbb utóbb 50 fokra melegít fel, szal az a fóliát is...
"a Nap sem a levegőt melegíti fel, hanem a talajt, és attól melegszik a levegő. "
Ennyit még én is tudok, ezt ne magyarázd el! De ezek alapján te azt hiszed, hogy azért van nyáron 50 fok a padláson, mert a cserép hősugárzással felmelegíti a födémet és az átadja a hőt a padlás légterének?
Jah, a sugárzó hő. Nem arról van szó, hogy átalakul. Csak gondolj egy kályhára! Ugye a szoba túloldalán nem a kályha sugárzó hője melengeti a bőröd, henem az általa felmelegített levegő közvetíti hozzád a hőjét. Sugározni csak a közvetlen közelében sugározza a hőt. A padlás esetében a cserép is pont úgy működik mint a kályha. Közvetlen közelében sugározza a hőt, illetve a felmelegedett cserép a padlás levegőjének is átadja a felszívott meleget. ez széően átmelegíti a födémet, ami átmelegíti a szobádat. Vagy gondolj egy hősugárzóra. Ha ventillátor nélkül menne, szerinted milyen messzire melegítene? Viszont ha áramoltatod az általa felmelegített levegőt, akkor az egész helyiséget melegíti.
Ez sem igaz. A Nap energiájának csak a 0,04 ezreléke éri el a Földet. És különben is azt állítottad, hogy nincsen hősugárzás. Pedig van. És csak azért példálództam a Nappal, mert energeája teljes egészében és kizárólag sugárzással jut el ide, a másik két forma nem működik.
" hősugárzás csak a hőforrás közvetlen közelében van, távolabb már a levegő által közvetített hő van."
Itt van a tévedés! A sugárzó hő nem tud közvetlenül átalakulni! Kell egy felület/tárgy, ami átveszi a hőt, és ezáltal felmelegíti a körülötte lévő levegőt. Tehát egyszerű példával: a Nap sem a levegőt melegíti fel, hanem a talajt, és attól melegszik a levegő. Ha a levegőt melegítené, akkor télen sem lenne hidegebb, hiszen a levegőnek mindegy, milyen szögben érkeznek a sugarak.
Visszatérve a pádláson lévő hőtükörhöz: mivel a hőtükörrel bevont szigetelés nem tudja átvenni a hőt, ezért a padlástérben lévő levegőnek sem tudja átadni, tehát lényegesen hűvösebb lesz a padláson, és ami fontosabb, nem jut el a lakásba. Természetesen ha felmész egy szép nyári napon, akkor neked meleged lesz, mivel a sugárzó hő veled (a testfelületeddel) közvetlenül kapcsolatba tud lépni, de ehhez nem társul a pluszban felforrósodott levegő.
Rosszul gondolod. A szellőztetéses hűtés a sugárzó hőt átvevő felmelegedett tárgyak és általuk felmelegített levegő hűtésére szolgál. A hőtükörrel el tudod kerülni, hogy a sugárzó hőforrással kölcsönhatásba kerülő felületek nagymértékben átvegyék a hőt.
Még a gimiben tanultam hőtant és nem is nagyon figyeltem oda, de úgy rémlik, 3 féle módon terjed a hő. Az egyik a hővezetés, másik a hőátadás, harmadik a hősugárzás. hősugárzás csak a hőforrás közvetlen közelében van, távolabb már a levegő által közvetített hő van. Ezt nem "tükrözni" szokták hanem rossz hővezető anyagokkal távoltartani. Mint pl az üveggyapot. Én úgy gondolom, hogy a hőtükörnél hatékonyabb nyáron a hő kiszállítása a padlásról. pl ventillátor.
A padláson milyen hő van nyáron? Szerintem az is sugárzó, a felhevült cserép sugározza magából...
Az, hogy a hőtükör a cseréptől 5 centire, vagy 3 m-re van, szerintem nem jelent különbséget a működésben. A lényeg a hőszigetelő anyagtól minél jobban elterelni a meleget.
a hőtükrösre azt mondják, hogy cserép alá való. A sugárzó hőt veri vissza. A padláson nem jellemző a sugárzó hő. Talán ennél olcsóbb megoldás, ha nyáron forgatsz egy ventillátort a padláson, ami kifújja a meleget. A solflex árából simán kijönne :)
A dűbelezést nálunk egy segédmnkás csinálta. Nem tudom kellett-e neki egy egész nap.
Nekem 180-as dübeleim voltak. Nem akarok hülyeséget mondani, de pár 10 forint darabja, talán 40-50. táblánként tettek 3-at, az négyzetméterenként 300Ft.
A nikecell honlapján vannak árak, ott megnézheted pontosabban.
Tudom, hogy elhangzott már, talán többször is, azért leírná valaki a helyes sorrendet, ha födémet akarok szigetelni kőzetgyapottal?
Kellene e gerendás födémre is és fa födémre (egy sor deszka) is a rétegrend.
Továbbá nagy segítség lenne, ha a használandó fóliákról tudna valaki többet mondani, mert az, hogy párazáró nem mond sokat, ráadásul a boltban akármit a nyakamba varrhatnak, mert nem tudom miben különbözhetnek.
Nem tartottam még ott, hogy költségek után érdeklődjek és számolgassak, de úgy gondoltam, hogy a dűbelezés rendesen megdrágítja a dolgot. Mind a munkadíj, mind az anyagköltség tekintetében. Tényleg! Van erről valakinek tapasztalata?
régebben a két üveglap közötti távtartó fémből volt, ami ugye egész jó hővezető. Ennek meg műanyag van a két üveglap között is. Egyébként minimális gyakorlati jelentősége lehet, van egy olyan érzésem, hogy sokkal többet nyom a latbban a gyártástechnológiai előnye és valszeg olcsóbb is mint az alumínium.
Most szigeteltem a házamat Budapesttől pár km-re délre. 10 cm EPS került 35-40 cm-es falra. A munakdíj 1600/nm volt - voltak kisebb hibák, de összességében meg vagyok elégedve (a legtöbb ajánlat 2500-3500 között szórt). Dübel, élvédő, háló, alapozó, vakolat, ablakoknál befordulás (2-4 cm vastagságban, ahogy az ablakok kívánták) - és nem számolta bele az ablakok felületét az összesbe. A házon vakolható redőnytokok voltak felszerelve, melyek elbújtak a hőszigetelés mögé.
A házban még nem fűtünk (fűtési rendszer szétszedve, rohamléptekkel csinálom). Átlag 18 fok van, a napsütés hatására felmegy 19,5-re, reggel kb. 17,8 (persze fázunk, de kibírható). Párásodás egyelőre nincs, pedig ablakokat is cseréltünk a nyáron.
Az anyagköltség kb. 3000/nm-re jött ki (Baumit, Hirsch), ha 5 cm-t teszek fel, akkor 2400 körül lett volna (tehát összességében 10 cm esetén 4600/nm, 5 cm esetén 4000/nm).
Ha újra csinálnám, annyit változtatnék, hogy 12 cm-t tennék fel (akartam, de szállítási határidő és készletproblémák miatt maradt a 10-es).
mindegyikőtöknek köszönöm a választ. Egyébként nagyméretű, lukacsos, modern, jó hőszigetelő tulajdonságú, 38-as tégláról van szó. Végülis ha összefoglalhatom: a muszáj kicsit erős kifejezés, de mindenképpen erősen ajánlott, ha nem is a megtérülés miatt, hanem a jobb komfortérzet okán és az alant felsorolt okokból. egyébként a válaszodból ítélve te nem szigetelted. ( "még élek") Mik a tapasztalataid ?
mittomén mi az 1.0 rajta:) Az ablakra írták úgy mindenestül. Nem fém, hanem ún. meleg kerettel van szerelve. Gyak. az is műanyag, meg van rajta valami felgőzölés. Egyébként Gealan 5 kamrás műanyag ablakok. Lesz szigetelés is, ha összejön rá a stex. Majd valamennyi hungarocell megy rá, de előre félek tőle. Kb 4-5 éve vakoltattam kívülről, mikor beköltöztünk, hogy mégse legyen csupasz. Most meg verhetem le :(
Vezso jól mondja. Normálisan zárnak az ablakaid, ezért az van, amit leírtál. Nem poénból súlykolom a hővisszanyerős gépi szellőztetést. ;DDD
A falad rosszabb?!? Miből van az? Acéllemez..? Pára döntően a leghidegebb helyeket találja meg, direkt odamegy. Ha az ablakon sok van, akkor a falon kevés. ;)
Résszellőzés funkció az ablakmechanikán? (Csodát tud tenni. Pl. a gázszámlában.)
Félek tőle, hogy túl jól zárnak az ablakok. Azt azért nem hiszem, hogy jobban szigetelne, mint a fal. Szellőztess kicsit gyakrabban, vagy építs be szellőzőt.
OFF
Mihelyt befejezem az építkezést 2004 után ismét fogok. :)
Ez egy kicsit velős nekem. Miben rosszabb a hőszigetelése? Hol tűnik nedvesnak a fal? Ha csak a régebbi felszívott nedvesség van benne, de az utólagos vízszig itt is jól működik, ki fog száradni. Csak pl. itt kisebb a huzat, alacsonyabb volt a hőmérséklet nyáron, és ezért maradt meg a víz.
Egyszóval túl sok ismeretlenes egyenlőre az egyenlet
1.0-s ablakokat vettem, most lettek berakva és reggelre csupa víz az alsó 2-3 centi. Félek... Még reménykedek, hogy a körbefalazás, vakolás címén behordott víz csapódik le, de akkor is. Az ablakomnak jobb a K értéke mint a falamnak. Vagy csak azon nem látszik a sok elpárolgó, majd lecsapódó víz? nyugtassatok már meg :)
Másfél éve költöztünk egy házba, aminek szemmel láthatóan vizes volt a fala. Injektálós vízszigetelést csináltattunk, szerintem jól sikerült. Egy szobában tűnik csak vizesebbnek a fal, mint a többiben, a vakolatcserénél különösen jól látszott. Ki fog az száradni magától? Az a szobánk sokkal rosszabbul szigetelelt, mint a többi. Tavasszal a parkettát is ki szeretnénk cserélni, és a padló alá jó sok szigetelést rakni, illetve a szomszéd udvarára néző falakat szigetelni.
Tudok-e tenni valamit, hogy száradjon a fal?
Azon is gondolkodom, hogy szigetelés után gondot fog-e okozni a nedvesség, vagy éppen ellenkezőleg, jobban is tud majd száradni, mert nem lesz olyan hideg fal belülről, nem oda megy a pára?
Számolgathasz akármilyen megtérülést; felesleges. Ha a kérdés felmerült, akkor VAN lehetőséged az elkészítésére. Kihagyni botorság. Esetleg 2-3-4 évvel el lehet csúsztatni a felrakást (téglára 1évet mindenképp várj), de addig csak csupasz vakolat lesz? Vagy duplán fizetnéd a színezést?
Ami a MAGYAR szabványnak megfelel, az nem biztos, hogy jó.
Leírom mégegyszer, hátha nem találkoztál vele: Gépi, hőcserélős szellőztetés, légtömör épület, U<=1.1 nyílászárók, akármilyen falszerkezet, ami U<<<<<0.4-el rendelkezik. Minden más megoldás csak témaugatás szigeteléses energiatakarékosság ügyben. (Értsd: nem kielégítő részeredményekkel, rosszabb esetben nem kívánt/egészségtelen mellékhatással.)
(A hiba bennem van: nem bírom megérteni a megtérülésszámítgatás értelmét EBBEN a témában. Jó klíma kell (ellenőrzött lég és hőcsere), oszt kész. :D )
Még mindig nem tudom milyen téglából épült a falad:) A nagyméretű tégla nálam a régi nagyméretűt jelenti, ami nem lukacsos, hanem teljesen tömör. Gondolom te a porothermre gondolsz. Nekem a hagyományos kisméretűből épült a házam, annak cirka 3-szor gyengébb a hőszigetelése, mint a tiédé és még élek:) Úgyhogy a "muszáj" talán kicsit erős. Ajánlott viszont több okból: spórolsz, a házad többet fog érni eladáskor, jobb komfort. Valszeg pénzben is megéri, de azt már neked kell kiszámolni vagy kiszámoltatni...
Neked is kösz. Az a gond, hogy amint látod már az előbb is arra próbáltam rákérdezni, hogy miért muszáj ? Azért, hogy megfeleljen egy hőszigetelési szabványnak, vagy azért, mert ha van pénzed megcsináltatni, akkor x év alatt megtérül az ára. Alant valaki már azt válaszolta, hogy nagyméretű 38-asnál "csak" ajánott. más azt írta feltétlen kell. Te azt írod muszáj. Ez nekem kissé túl tömör válasz. Szóval az a helyzet, hogy kicsit bővebben is érdkelne az indoklás.
Nagyméretű, 38-as tégla. Egy hozzáértő ismerősöm azt mondta, hogy ez a fal már teljesíti a hőszigetelési követelményeket, ergo: nem feltétlenül szükséges. Persze rám van bízva, nyilván ártani nem árt. Ezért kérdezlek benneteket, hogy ajánlott, vagy muszáj. Csak, hogy tudjak kalkulálni. Eddigieket is kösz !
Idén nincs pénzem a teljes hőszigetelésre, de az ablakok körül a "befordulást" megcsinálnám, nehogy penészedjen az ablak és a fal találkozásánál. 2cm eps elég oda? Úgy terveztem, hogy most nem teszek föl élvédőt, csak le lesz "vakolva" a hozzáadott ragasztóval. Fog ez így érni valamit?
Köszönöm a válaszod. Még egy kérdés. Miért írod, hogy feltétlenül szükséges? Nem arról van szó, hogy akinek van rá pénze, annak egyszerűen megtérül az ára néhány éven belül ? Nem túlzás azt írni, hogy feltétlenül szükséges ? Bocs, hogy nem olvasok vissza.
Igen. Van a rockwoolnak egy deltarock nevű cucca, az kifejezetten ilyen célra van kitalálva, mert két háromszög alkotja a táblát, amelyek egymás mellett eltolhatók, így minimális darablással (csak az utolsót kell vágni) be lehe passzítani más osztatú (60 vagy 100 centitől eltérő) szarufák közé is...
Korábban felvetődött, hogy gondot okoz, ha a belső tér hőszigetelése kifut a terasz felé, és ott nem zárják le a víz útját.
Most csinálom meg a terasz lépcsőjét (ez kerül egy szintbe a belső padló hőszigetelésével), de nem tudom, mivel zárjam le kívülről, ahol majd a lépcső betonjával találkozik. A vízszigetelés nem fut fel addig, mert vissza van hajtva a szigetelés-tartó fal felső peremére (rétegrend: Mátraterm38 pincefal+vízszigetelés+10-es beton falazó, ami a szigetelést tartja).
Kösz szépen a választ, akkor ha jól veszem ki a szavaid a szarufák közé és alá, inkább kőzetgyapotot veszek 45°-os tető esetén. (meg gondolom a többinél is)
Az üveggyapot általában tekercs, önmagában csak fektetve használható. A kőzetgyapotból készítenek olyanokat is (általában 60x100-as táblákban), amelyek önmagukban is megállnak, nem rogynak össze élére állított helyzetben sem. Meg olyanokat is, amelyek képesek a vakolat súlyát is megtertani (némi segítséggel).
Ha fekteted, főleg ha fölé burkolat is kerül, akkor azt vedd, amelyikhez olcsóbban jutsz hozzá. Hőszigetelési különbségek nem nagyon vannak, a kőzetgyapotok általában jobban bírják a vizet.
Kesztyű, zárt munkaruha és légzésvédő álarc mindegyikhez javasolt.
Arról van valakinek információja, hogy miyen tulajdonságaiban tér el egymástól az üveggyapot és a kőzetgyapot? Tetőtér szigetelésére kellene. (Egyenlőre csak a födémre fektetve, aztán a későbbiekben a szarufák közé és alá)
Hat nalunk "maszek" modon volt megoldva, sogoromek sima klimajanak kulteri es belteri egyseget egymas ala szereltuk egy keretre, ratettuk egy kiskocsira, es igy fe'l-egy nap alatt kiszedett egy vodor vizet, mi meg toltuk odebb a kovetkezo helyisegbe. Villamos energiaba fajt, masba nem, mert felul hutott ugyan, de alul meg visszafutott. Mondjuk nyilvan mindig ott kell nyomatni, ahol nem vagy, mert azert nem kellemes elemenni... A normalis megoldas viszont egy paratlanito (v. paramentesito) gep, ha nincs mas keznel. Talaltam a neten ugyan berlest is, de 3 heten belul kifizeted a gep arat, ugyhogy felejtos. Olyan 60e korul remlik... de lehet hogy van masik tipus is. En is google-znek, remelem megtalalod, vagy a linket valahol majdnem egy evvel ezelotti hozzaszolasban... A ceresit stop para-t (tablettas) is probaltuk, ahhoz kepest semmit nem er (nagyon lassan gyujt, igaz azt legalabb sokaig csinalja... legfeljebb kiszaradt lakas nedvesebb helyisegebe valo).
Mit csináljon az ember fia? Nekem egy darabig ez lesz az utolsó házam, úgyhogy tapasztalat ilyen szinten kevés. .. Bár máshol is.
OFF Tudod milyen jó szórakozás kitalálni a fűtési rendszeredet? Mert ugye az építész csak azt mondja ami neki tetszik vagy amiről már "hallott" :)) ... Illetve :( ON
nekem is azt mondták, hogy az állatok utálják az ásványgyapotot, nem is csuktam be a padlásajtót, csak amikor a macskákat ott találtam békésen horkolva a szigetelésben...
Illetve ugye az extrudált az zártcellás, ezért is lehet földbe is süllyeszteni, az expandált meg nem zártcellás, tehát akár az is átszellőzhet. Vagyis van páraáteresztése, csak nem akkora mint a Opennek.
Kifogtál egy jó gyártást. Persze az is igaz, hogy a NF is törik épp eléggé, ha egy rosszabb sorozatot fog ki az ember. A fűrésznek meg általánosnak kell(ene) lennie!
A régi házunkat 1986-ban fedtük be EPS-el és azóta semmi problémánk nem volt vele. Tavaly készült egy, az is EPS burkolatot kapott és most is kezdünk egyet építeni, ott viszont már szendvicses falszerkezet lesz kőzetgyapottal. (Hogy miért építgetek ennyit, azt meg kérdezd meg GYF-től :( )
Most nem azért tervezem az EPS leváltását, mert bármi probléma lett volna az EPS-sel - érdemes visszaolvasni a topicot, szinte már mindent leírtunk itt róla! - hanem mert eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Pl. az EPS-t szeretik az állatok, a közetgyapotot nem, viszont a kőzetgyapot képes elázni, megroggyanni, etc. ami mind-mind a káros "mellékhatás" kategória. Összességében a kőzetgyapottal többe kerül szigetelni, de "természetesebb" anyag, ami a szálas szerkezet miatt valóban képes átszellőzni (persze most megjegyezhetem, hogy az EPS-nek is van légáteresztő kivitele pl. a Baumit Open), illetve bizonyos helyekre célszerűbb ilyet tenni (pl. minden olyan hely ahol a bogarak elérhetik az EPS-t).
Szal! Ha azzal a párával van gondod, ami a falazaton keresztül távozik (2-3%), az már régen rossz. Ott az EPS leszaggatása sem válltoztat a helyzeten.
A fal NEM SZELLŐZIK, nem az a dolga. A falazatnak van páraelnyelő és kibocsátó képessége, tehát "párapufferként" működik EPS-el és EPS nélkül is ugyanúgy.
A páraháztartással a légmentesen zárodó nyílászárok csesznek ki, meg a spórolós "okostojások" akik úgy gondolják, hogy a szellőztetéssel sok energiát kiengednek.
Egy főzés, mosás, fürdés, és maga az ember is igen nagy páraforrás. A felhalmozódott páratartalmat légcserével (rövid de combos szellőztetés) lehet kompenzálni.
Az megint egy "okos" megoldás, hogy nemszigetelmi. Ahol a falazat bármelyok részén (először hőhidaknál, késöbb akárhol) eléri a harmadponti hőmérsékletet (nagyobb relatív páratartalomnál ez magasabb hőfokot jelent) ott a pára biza lecsapódik, ahol gyakran lecsapódik ott meg penészedik. stb....
Szal párával agyonvezérelt levegő (mert minek szellőztettni), este a termosztát beáll alacsonyabb hőfokra, a levegő hőmérséklete csökken, a falaké szintén, és egyre nagyobb felületek hűlnek harmadponti hőmérséklet alá, azaz a pára egyre nagyobb felületen lecsapódik.
Szerintem ha már egyszer van korszerű nyílászáró, akkor igen is kell szigetelni, és naponta min. 3-4-szer szellőztettni. Ha ez nem oldja meg a gondot, valami csúnyán el lett számolva, vagy el lett gányolva.
Pár utcára tőlünk hőszigeteltek vakolható kőgyapottal egy házat pár napja. Már csak a szinező vakolat van hátra, egyébként napok alatt végeztek vele, pedig nem egy hadsereg dolgozott rajta. Igen, drágább, de a pára szempontjából jobb. Mondjuk én most koszorúra inkább styrodusrt vagy expert fix-et rakok, az egyszerűbb, különösen, hogy erre a szakaszra burkoló tégla kerül majd....
Nem lesznek mellekhatasok, ha gyakran szelloztetsz es/vagy mas modon csokkented a belso parat. (Mi - igaz, nem 38-as, hanem vakolatlan 30 nf fallal - becsomagolas nelkul is szivtunk amig nem paratlanitottunk, ertsd vizesedes es helyenkent penesz. De 1x kibirtuk - marmint a paratlanitas arat, a tobbi az hiba volt -, es most kapni fog 8-10 centi EPS-t, csak penzunk legyen ra.)
OK, értem hogy idejét múlt a hőszigetelő vakolat és nem is annyira hatékony mint a marketing anyagokban, de bizonyos építészettel kapcsolatos cikkekben arról lehet olvani, hogy aki új házat épít az ne szigetelje le a házát hungarocellel, mert a gázáron megtakarított forintok mellé egy csomó káros "mellékhatást" is kap.
Miben más a helyzet a szálas anyagok használatánál? Azok nem "zárják le" a házat olyan mértékben mint a hungarocel?
Az EPS a "hungarocell". A kőzetgyapot nem jobb, nem rosszabb, más.
Hőszigetelési szempontból nagyjából azonosak a tulajdonságaik. Ha jó az alap (vakolat, tégla, bármi) amire ragasztani lehet. akkor az EPS szigetelés kivitelezése egyszerűbb, olcsóbb.
A kőzetgyapotot macerásabb felrakni, a közvetlenül vakolható verzió jóval drágább, a nem vakolhatót meg valamivel burkolni kell kívülről, ami megintcsak drágítja a dolgot.
A kőzetgyapot akkor előnyösebb, ha a falfelület nem sík, illetve nem elég erős az EPS ragasztáshoz.
A magam részéről úgy gondolom, hogy tégla vagy kő falazatra inkább kőzetgyapot, betonra és társaira inkább EPS, de bármelyik rakható bárhova...
mi ebből építettünk, és érdekes módon a hulladék nem volt egy ötöd konténernyi sem. hozzátartozik ugyan, hogy nem az volt a felállás, hogy én veszem az anyagot, a kőműves meg falaz, hanem a vállalkozó hozatta a téglát is, és ha sok tört volna, hát többe került volna - neki.
kézi fűrésszel vágták, és az esetek túlnyomó részében mindkét fél használható maradt.
az áru megérkezésekor ott voltam én is: kb 25 raklapból 10-15 db törött tégla volt, de azok sem használhatatlanok.
Esetleg azt, hogy a falad ugy viselkedik, ahogy a nagykonyv alapjan kell viselkednie :)
