Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
„…..A fügefa ágai már megteltek nedvvel és levelet hajtanak. Még mindig nem ismeritek fel az időket? Hogyan lehetséges, hogy közületek sokan nem tudják olvasni és értelmezni a Szentírást? Hogyan lehet, hogy közületek a legtöbben elveszítették felismerő képességüket? Hiszen megmondtam, hogy maradjatok ébren! Gyermekeim, ma felajánlom nektek országomat. Ne haladjatok el mellette anélkül, hogy tudomást vennétek róla! Ne engedjétek, hogy országom meglepjen benneteket! Ne vegyétek semmibe szeretetemet!”
Ha keresünk, ha szólítunk
Felelsz
Ha imában kérünk
Meghallgatsz minket
Adsz örömöt, mosolygó életet
Kedves perceket, együttlétet Veled
Járjuk együtt nap ösvényeit
Figyeled küzdő lépéseink
S ha erőnk elfogy, felemelsz minket
Átviszel tomboló viharon
Átvezetsz omladékokon
Szakadékot forrássá teszed
Megfékezed a dühös elemeket
Együtt lépve sebeid behegednek
Együtt örülve, nevetsz
Fájdalom megnyitja Szíved folyamát
Kiárasztja ránk kedves titkát
Szív egyesülhet szívvel
Szeretet szeretettel
S Béke folyama, békét kelt
„TÉRJ VISSZA! Térjen vissza mindenki közületek Péterhez, mert én, a ti Istenetek választottam őt. Én adtam neki a tanítvány küldetését, és általam képes válaszolni a megfáradtnak. Ó teremtés, kiveszett belőled minden bölcsesség? Teremtés, nem értékeled többé irántad való végtelen Szeretetemet? Ennek ellenére azt felelem mindenkinek, aki engem hív:
Veletek vagyok, ha bajba kerültök, én vagyok a ti menedéketek! Én az Úr, ma még egy parancsot adok. ….."Hajoljatok meg! Hajoljatok meg, hogy képesek legyetek kiengesztelődni és egyesülni, alázzátok meg magatokat az egyesülésért!"”
A szeretet egyszerű, a szeretet egy, a szeretet békében él és békét teremt, a szeretet hős, alázatot viszi, a szeretet lát, a szeretet világosság, csendben él, szívnek énekel, kezét kézhez emeli, figyelmét az Égre szegezi
„Bizony mondom nektek, aki saját vágyai kielégítésének magját veti el, az a romlottság termését fogja learatni. Amikor majd az ítélet napján elém áll, azt fogom mondani neki: "Menj el tőlem! Menj ahhoz a romlotthoz, aki megrontott téged!" Amíg meg nem hallom a bűnbánat kiáltását, továbbra is az égig fog emelkedni a halál lehelete, amely halálra visz benneteket. Ebből nem kérek többet!
Tömjént
kívánok tőletek! Azt kívánom, hogy olyanok legyetek, mint teli tömjéntartó az oltáron. Szeretett gyermekeim, legyen országotok hatalmas oltárrá, amelyen a tömjén illatát ajánljátok fel nekem. Azt akarom, hogy szentül éljetek, mivel én Szent vagyok. Nap mint nap kinyújtom felétek kezemet, hogy magamhoz emeljelek benneteket. Minden korszakban kifejeztem irántatok érzett szeretetemet, és ma újból ezt teszem. Segítségetekre jövök, mint a pásztor, aki kimenti juhait az oroszlán szájából. Azért jövök, hogy megmentselek a viperától. Hihetetlen romlottságotok ellenére sem foglak megsemmisíteni benneteket, ahogy Szodomát és Gomorrát megsemmisítettem. Tudom, mennyire elnyomják a szűkölködőket, és miként sanyargatják a szegényeket nap mint nap. Tudom, milyen nyomorúságosak vagytok! Ó, ismerem bűneiteket… sok bűnötök van, a fiaitok ellen elkövetett erőszak következtében sok ártatlan vért ontanak országotokban! A bűn okozta szerencsétlenségetek kihívta irgalmasságomat, és nagy szeretetemben ma összehívom népeteket. Szent Nevemben hívjatok ma mindenkit, és mondjátok meg nekik, hogy senkit sem vádolok, és nem azért jövök, hogy megfenyegesselek. Mondjátok meg népeteknek, hogy kiárasztom rájuk szeretetem Lelkét. Fátyolként ereszkedem a magasból országotokra, és szeretetem Lelke páraként fog beborítani titeket, behatol még az ajtó- és az ablakréseken is. Látogatásom nem fog csalódást okozni népeteknek. Tisztító tüzemmel felemésztem a romlottságot. Megfogom sarlómat, mint az arató és levágom a bűn termését. Kévébe kötöm és tűzre vetem, hogy elégjen. Helyébe mennyei magokat hintek: a szeretet magjait. A ti Uratok mondja ezt, aki annyira szeret titeket, hogy azt senki fel nem tudja fogni. Én vagyok az,
Jézus, a ti Üdvözítőtök,
aki most ajtótok előtt áll. Újból mondom nektek: Jöjjetek! Jöjjetek hozzám ti, akiket elnyomnak! Megerősítelek és megvigasztallak benneteket. Jöjjetek! Jöjjetek, és vegyétek Szentséges Szívem minden kincsét! Isten országa közöttetek van, csupán be kell lépnetek. Az én házam a ti házatok. Mindenki előtt kitártam országom kapuját. Jöjjetek, ne engedjétek, hogy továbbra is megkísértsen az erőszak! Szeretettel fizessetek a gonoszságért!
Bocsássatok meg!
Másképpen hogyan bocsásson meg nektek az Atya, ha ti nem akartok megbocsátani? Az én gyümölcsömből egyetek, ne ellenségem gyümölcséből! A sötétség gyermekei övéikkel is rosszul bánnak, mivel a gonosz lélek a mesterük, aki azt tanítja nekik, hogy legyenek olyanok, mint ő, és az az ember, aki becstelen a kis dolgokban, becstelen lesz a nagy dolgokban is. Hívjátok össze barátaitokat és imádkozzatok! Meghallgatom imátokat. Minden bűnbánó bűnös meghallgatásra talál a mennyben. Én, Jézus, megáldalak benneteket! Szeretetem sóhaját hagyom homlokotokon."
„…..Édesanyám éppen úgy véres könnyeket hullat az Egyház felett, ahogyan testem felett sírt a Golgotán. De igen rövid időn belül megújul, átváltozik és feltámad, ahogy én, az Úr is feltámadtam. Nem marad tovább ebben a siralmas állapotban. Ellenségem lerombolta templomomat, de hatalommal szállok alá a magasból, és én, az Úr, kegyelmemmel három nap alatt újjáépítem templomomat. Megígérem neked, hogy Egyházam új életre kel. Azt akarom, hogy újuljon meg és változzék át, ahogyan én is átváltoztam. Újjá fogom építeni templomomat, őszinteség lesz derékkötője, hűség lesz az öv csípőjén, és tisztaság lesz a fáklyája, hogy vezesse és megtisztítsa mindazokat, akik Nevemet bemocskolták. Mert, én, az Urak Ura, a Bárány templomomban fogok lakni, és övéi úgy fogadják majd , ahogyan engem fogadtak enyéim feltámadásom után. Majd, miként az anya, aki gyermekét vigasztalja, úgy foglak én is megvigasztalni titeket, sőt nagy szeretettel még szorosabban karjaimba zárlak benneteket. Ó, szeretett gyermekeim, új Eget és új Földet készítek számotokra, hogy benne éljetek. Olyan Földet, amely tele van az élet fájának gyümölcsével. Gyümölcsei a béke, a szentség és a szeretet nevét viselik, mivel gyökerük a szeretet. Akkor megláttok engem, a ti Isteneteket, mert elteltek Szentlélekkel, miként az első pünkösdön. Az én Lelkem tölt el benneteket szeretettel... Kertem megszépül, megöntözöm virágágyásaimat. Az igazságosság harmata száll le rátok, szeretteim, és fényem megerősíti töveteket, felragyogtatja a rendet. Bátorság leányom, bátorság szeretteim, tudom, hogy nehéz a pusztaságban élni, de hamar elérkezik ezeknek az időknek a vége. Hamarosan leszállok, hogy megtisztítsalak benneteket. Én, az Úr bizony mondom, hogy rátok vetem fényemet, és megleplek benneteket. Mennyei erőim megrázzák a Földet, és mindazok, akik szeretnek engem, térdet hajtva fognak dicsőíteni. Sokan emlékeznek majd rám, és visszatérnek hozzám. Ez lesz az Egyház nagy megtérése. Nagy bánatomra azonban lesznek olyan makacs lelkek, akik Nevemet megszentségtelenítik, és ellenfelem oldalán harcolnak. Ezek a lelkek még határozottabban fognak engem visszautasítani. Amikor mindez megtörténik, a Sátán elsöpri és magával hurcolja őket az örök tűzre. … ... Emberi szavakkal ki nem fejezhető, mennyire szenvedek attól, hogy ezt el kell mondanom nektek. Mert én a szeretet Istene vagyok, az irgalom Istene, de az igazságosság Istene is. Bírátokká kell lennem, ha teremtésem ellenem lázad. Lelkemet megsebezték, és Vérem patakokban ömlik. Szeretlek benneteket, de ti megsebeztetek. Én vagyok a ti Szent Istenetek, de ti keresztül szúrtatok. Megváltótok vagyok, keresztemről kiáltok nektek: Jöjjetek vissza hozzám! Forduljatok felém! Jöjjetek és legyetek ti is szentek, ahogy én Szent vagyok!”
Újabb lépéssel, kinyílik újabb szó
S szeretet ér szeretethez, szeretet simul szeretethez
S mint apró parázsló ágak egymáshoz érve adják át tüzüket
Lángot fogni, messze látszón fényleni
S tüze Hozzád ér, Téged talál, együtt égve boldog örömmel, önfeledten
„Lélek! Nem voltál ártatlan, és hűséges sem voltál, mégis megbocsátottam neked tisztaságom és világosságom által. Eltöröltem minden bűnödet. Örvendeztess meg, emeld rám tekintetedet, és nézz a zászlóra, amelyet kibontok feletted! Sokak közül választottalak ki, hogy általad mutassam meg az emberiségnek a szeretet és az irgalom zászlaját. Most kibontom fejetek felett, nemzedék! Ahogy a szerelmes követi kedvesét, úgy járkálok mindenfelé, és keresem, hogyan nyerhetnélek meg magamnak az örökkévalóságra. Mutasd meg nekem, nemzedék, hogy falad mögött találok még hűséges barátot... És ha hűséges barátot nem is lelhetek, de legalább egy ingadozót találok... akkor hamisságotokat őszinte beszéddé teszem, nehogy lesújtson rátok a csapás napja.
Barátom, aki még a rossz és a jó között ingadozol, ne légy langyos! Még mindig nem érted, hogy Szívem belebetegszik a szeretetbe? Jöjj, és érezd szívdobbanásaimat! Csodálatos szerelmi ének minden dobbanása! Neked szól, barátom, a Szeretet féltékeny szeretetének hívása. Jöjj hozzám, mielőtt lenyugszik a nap, és lehull rád fátyolként az éj homálya. Jöjj hozzám, ne hagyj ismét aggodalomban holnapig. Jöjj, mielőtt még a szélvihar és a tűz ideér, és szétszór, mint a pelyvát. Jöjj hozzám, és őrködni fogok lelked felett a megpróbáltatás napjaiban. Hadd halljam lépteid neszét! Hadd halljam hangodat az éj leszállta előtt...A fügefa beérett, és nemsokára ehettek első gyümölcséből. Boldogok vagytok, akik éheztek, mert jóllakhattok”
Kérdezőt mindig meghallgatod
Kérését szent Szívedbe fogadod
Nyitott szívből érkező szeretetet
Szeretettel viszonzod
Alázat útján járót, bűnét feléd nyújtót
Magadhoz öleled, irgalmad tengerében fürdeted
S kinek bűne végtelen, annak végtelen kegyelmeddel adod kezedet
Te leszel, Ki Magadhoz vezeted
Vágyakozva nézed a büszke szíveket, Téged elutasító bölcseket
Ó oly kicsi mit tenni kell, oly kicsi a lépés mit lépni kell
Nyitott szívbe tüzedet teszed, felismerés könnyeire csodákat teszel
Távolságot elsöpröd, érzetedet adod, Szívedet adod
Tagadó szót könnyek felisszák, s büszke szív megreped, burkát hagyva magát adja szeretetre
Lángot kap életre, élet ismeretre
Lángot kap, szemmel látót
Lángot kap, szívet gyújtót
Lángot kap, Téged látni
Szívet szívvel ölelni, szeretetet szeretettel viszonozni
Szeretetben elmerülni, tüzében megfürdeni
Boldogságban eggyé lenni
„Vezetők! Ti ugyan lelki üzenetekről prédikáltok, mégis semmibe veszitek azt, ami a Lélektől származik! Vezetők! Ti ugyan testemmel tápláljátok bárányaimat, de távol tartjátok tőlük Véremet!”
Sötét utcákban, szűk sikátorokban, szakadék felett táncolva, mélység alján testnek hódolva keresztutat tettél elém, kérdések kérdését
Nem ismerve, egykori ismeretet feledve menekültem magamba, magamat menteni
Tettél nem látható fájdalmat szívembe, kérdést lelkembe
Magyaráztam holtak útját, magyarázva vakság ködét, támolygó lépés értékét
Vártál türelmesen, kérdést adtál kérdésre
Adtál jeleket, utat léted virágaival szórtad elém
Mégis visszatérve sötét útra, szemed szomorúságával néztél reám
S adtál újabb keresztet, nehezet, gyötrelmeset
Könny követte könnyet, sírás zokogást, s ki nem mondott szó, de megtett tett, „igen”
S már mosolyodat adtak, érlelőt, virágot öntözőt
S test lett erős nemet mondani, szív igent rebegni, ó Szépség
S adtad Lelkedet, mutatva test halála lélek ébredése, test halála ismeret
Jeled ott van mindenütt, jeled itt van velünk
Fent az égen, más szemében, szívünk ránkragyogott szeretetében
Eged alatt kelő zöldellő rétben, Földünk Téged hívó bűvöletében
Bent csodáiban, találkozásokban
Kint meglátott világosságodban
Itt Vagy velünk
„Béke legyen veletek! Gyermekeim, ünnepélyesen mondom nektek, hogy az igaz Világosság már visszatérőben van hozzátok. Azért mondom el nektek ezt, én gyermekeim, hogy mindannyian fel tudjatok készülni fogadásomra. Korszakotok éjszakája hamarosan véget ér. Ismerjétek fel, hogy a bűnök miképpen sötétítik el bensőtökben a világosságot. E mulandó világ szeretete gyarló, és csak sötétséget tud hozni rátok. De mondom nektek, hogy
az éjszakának már majdnem vége van,
és hamarosan véget ér a ti toporgástok és bukdácsolástok is, mert Szentlelkem hatalma teljes egységben lesz veletek, hogy rávezessen bennetek, hogyan éljetek
igaz életet énbennem, a ti Istenetekben.
Boldogok azok, akik elismerik az Igazságot és az Igazság szerint élnek. Lakóhelyük nem marad üresen az örökkévalóságra, hanem benne fognak élni. Én, Jézus, kérem tőletek, hogy kínáljátok fel nekem szíveteket, Szentséges Szívembe helyezem és életre keltem őket. Illatot adok szíveteknek és megtisztítom. Az én világosságommal és melegségemmel töltöm el szíveteket. Betakarom szíveteket szeretetemmel, teljesen meggyógyítom, újból szentségre vezetem, és felékesítem istenségemmel. Ha rádöbbennétek, mit kínálok fel nektek, nem haboznátok, nem ingadoznátok, hanem rám figyelnétek:
A jót keressétek, ne a rosszat! Szeretettel imádkozzatok és ne ítélkezzetek!
Világosságom hamarosan mint tűz halad át rajtatok, hogy megtisztítsa lelketeket a tisztátalanságtól. Meglátogatom városaimat és felragyogok bennük. Ez világosságot jelent, nem sötétséget. Túláradó világosság lesz. Akkor meg fognak újulni városaitok és szentté válnak természetfeletti világosságomnál... Akkor eljön az új Ég és az új Föld hozzátok. A mai világ eltűnik mint felgöngyölt könyvtekercs. És titeket is, szeretteim, miként a virágokat, melyek a világosságtól kapják életüket, el fog árasztani világosságom, hogy életre keljetek. Megélhet-e víz nélkül a virág? Miért utasítják vissza közületek oly sokan Szentlelkem kiáradását, és miért kételkednek abban, hogy ez a víz trónomból ered és tőlem való? Nem olvastátok?
"Isten és a Bárány trónja áll majd ott, és szolgái hódolnak neki. Látni fogják arcát, és homlokukon hordják nevét. Nem lesz többé éjszaka, és nem szorulnak lámpafényre vagy napvilágra. Az Úristen ragyog rájuk."
</P>
Nem értettétek még meg? Lelkem olyan, mint a folyó, és
"amerre elér a folyó, minden élőlény, amely mozog, élni fog."
A betegek, a bénák, a vakok mind meggyógyulnak és a Magasságbeli tanúi lesznek. Olyanok lesztek, mint a gyümölcsfa, amelynek lombja nem hull le, s gyümölcse nem fogy el: minden hónapban friss gyümölcsöt hoz, mert vize szentélyemből fakad, abban lesz lelketek lakhelye. Szeretnélek kiszabadítani benneteket a gonosz lélek karmai közül, és szeretném meggyógyítani lelketek emlékezetét! Szeretném megnyitni kőszíveteket és arra indítani, hogy ezentúl csak nemes dicséreteket mondjatok nekem, a ti Isteneteknek. Ne mondd nemzedék:
"Az én sebeim gyógyíthatatlanok",
és eleve visszautasítod a gyógyulást. Ne mondd:
"Megváltóm sohasem hallgat meg."
Ma így szól hozzád Megváltód: Véres könnyeim, amelyeket éveken át ontottam miattad, nemzedék, tanúsítják szomorúságomat. Senkitől sem vonom meg irgalmamat. Jöjj hozzám, jöjj karjaimba, és meggyógyulsz. Ne félj tőlem! A szeretet és a megbocsátás kimeríthetetlen Forrása vagyok. És neked, aki azt mondod:
"Megváltóm sohasem hallgat meg",
azt mondom: Egész idő alatt veled vagyok, és mint szomjas utazó, szeretetteljes szavaidra szomjazom, imáidra szomjazom. A szíveddel szólj hozzám, és válaszolni fogok. Ne mondd:
"Elrejti előlem arcát",
majd másfelé tekintesz. Megfigyelem minden lépésedet, és nem veszítelek el tekintetem elől. Egész idő alatt veled vagyok, de sötétségedben nem tudsz észrevenni engem, szárazságodban nem hallasz meg engem! Tekints fel az égre, keresd az égi dolgokat, nemzedék, és meg fogod látni dicsőségemet.
Neked kell választanod!
Szívem nyitva áll minden ember számára, hogy jöjjön és benne éljen. Belém gyökerezzetek, és élni fogtok. Megáldalak benneteket. Szeretetem sóhaját hagyom homlokotokon.”
"Ki az, aki hajlandó eréllyel és szeretettel dolgozni düledező házam felépítésén? Van-e benne valaki, aki kész megvédeni ezt a házat? Van-e valaki, aki megérti, amit mondok? Van-e az Úr házában valaki, aki hajlandó kiterjeszteni Isten országát? " Ha készen áll erre valaki, fényemmel felragyogok felette, és felruházom saját magammal. Megismertetem magamat vele, és ő látni fog engem, amint előtte állok. Látni fogyja az örök és halhatatlan Királyt.
„A nagy megpróbáltatás után, amelyen Egyházam átesik, nagy jelet fogtok látni az égen, és mindazok, akik szeretnek engem, örülni fognak és dicsérni fognak engem, de akik bemocskolták Szent Nevemet, még mélyebb sötétségbe és teljes tudatlanságba merülnek. Jelem áldás lesz mindazok számára, akik megtartották parancsolataimat. Mivel megtartották Szavamat, tiszteltek és dicsőítettek, ők voltak, és ma is ők Egyházam arany oszlopai, ők a szilárd alap és az Egyház testének erős építménye. Belsejében ők a tisztító tömjén. Ezeket a lelkeket, én, az Úr fogom felmagasztalni és mindörökre új Jeruzsálemembe helyezem őket. Föntről kapnak új lakóhelyet, mert föntről kapják meg új Nevemet, ők és én egy leszünk. Én népem, az én új Nevemmel már nem fognak téged istentelennek nevezni, mert visszaadom neked Nevemet. Amikor az én napom eljön, minden gonoszt elviszek és bezárok . Én, a Szeretet Ura, a Szeretet magjait fogom szárba szökkenteni ezen a Földön. Megnyitom a földet, és még a sziklákból is új forrásokat fakasztok. Virágba borítom kertemet . A ti kedvetekért megengedem szent angyalaimnak, hogy leszálljanak hozzátok, és tápláljanak benneteket. Megengedem szentjeimnek, hogy ők legyenek a ti tanítóitok, az én szent Szavamra tanítsanak, és barátként vezessenek benneteket. Szeretet fog uralkodni minden szívben, és az erényt koronaként fogják viselni népeim az én új Földemen. Már régesrég megígértem nektek ezt az új Földet, és én megtartom ígéretemet. Mindez hamarosan be fog teljesedni. Előbb azonban még eljövök, hogy megtisztítsalak benneteket. Úgy tisztítalak meg, miként tűzben az aranyat. Ebben a tűzben minden tisztátalanság felemésztődik. Mindezt meg kell tennem, hogy lemossak minden tisztátalanságot, amely kéregként takarja be ezt a Földet. Bizony mondom nektek, hogy mindaz, ami már megtörtént és ami meg fog történni, szó szerint le van írva tekercsemben, abban a tekercsben, amelyet fel fognak nyitni, el fognak olvasni és le fognak nyelni. Én, az Úr saját Véremmel tisztítottam meg tekercsemet, tehát fogyasszátok el; olvassatok engem!”
Mindent betöltő Szeretet, Aki Van, Teremtő, Atya Isten
Szereteted jóságos, szereteted reményt ad, szereteted békével tölti el a világot
Nézel minket, hallgatsz minket, figyeled tetteinket, figyeled kéréseinket
Szent Alkotó, Szent Megújító, Egyházadat felállító, Egyházadat s minket talpra állító
Itt állsz az ajtónkban ígéreted szerint, belépsz rajta már a mi időnk szerint
Látni Egedet, termékennyé tenni Földedet
Megélni EGY, érezni a Tüzet, érezni betöltő szeretetedet
Égni vágyakozva, lángolni élő mosolyodban
Lángolva hallgatni, lángolva beszélni, lángolva Szívedet keresni
Élni Háromban, élni Egyben, élni ismeretben
Olvasni Szót, érteni szavát, olvasni Szót, tenni Szent Szív vágyát
Egymás mellé állni, adni és kapni
Szeretetben szeretetet átnyújtani
Ölelni világot Lélek vezetéssel
Szent figyelemmel
Irgalmad megmutat Téged, irgalmad ránk világit teljességében
Vakságunkban, magunknak alkotott világunkban eltakarunk Téged
S Te áttöröd a ködöt, áttöröd a falat
Mondjuk nem látunk
S itt vagy előttünk
Mondjuk hol lehetsz ? lehetsz ? – kétkedő mosollyal, hitben nem bízva
S Te kérdésre kérdéssel felelsz
Még mindig hitetlen szóval mondjuk, akárhova fordulunk, csak magunkat látjuk
S Te vársz, várod lesütött szemünket felemeljük, hit szívnyitásával Szemeidbe nézzünk
Hosszú az út, mi Hozzád vezet, szemünket felemelni irdatlan teher
Test kiált, válassz engem, gyönyört adok
Lélek szól csendesen, könnyeimet adom
Szemnek nyitása ellent mondani világnak
Szemnek emelése, hegy ledöntése
Szem mosolygása, lélek boldogsága
Szem Szemedben, megismert értelem
Illatos körbeölelő Szent, szentek Szentje, életre vezető Ösvény, gyengéd kézfogás, gyengéd tanítás, lehajló Irgalom, magát adó Kegyelem, magából adó Szeretet
Adsz magadból belénk öntve, adod magadat szeretetre, adsz tüzet bent égőt, lángot messze fénylőt
Szív kigyúl ölelésre, közeledő lépésre
Test eszmél életre, lélek ébred ismeretre
Benned s Veled egyként égve, egybefont szeretettel
Adva magát Benned játszva, öröm ujjongással
Harcot nevetve viselve, mosollyal küzdve
Benned minden fényben látszik, halottból is fény sugárzik
Egy szem parázs ha erőd kapja, áttöri rút sarunkat
Lemossa bűneinket, tagadóból tanút tesz
Teszed velünk hívó szóval, irgalomból kézen fogva
Lélek tudja már Nevedet, lelket gyújtó Szent Szeretet
„Igen ünnepélyesen mondom nektek: elérkezett a lázadás órája! Itt van annak órája, aki azt állítja, hogy sokkal nagyobb, mint amit az emberek "istennek" neveznek. És ő közöttetek van. Az a vágya, hogy szentélyemben emelje trónra magát, hogy saját tanításával tetszelegjen... megszentségtelenítve az Oltáriszentség alapítását, az én alapításomat. Ő és a hozzá hasonlók el akarják törölni Örök Áldozatomat, meg akarják törni szövetségemet és törvényemet. És ha ez megtörtént, a lázadó azzal fog sokaknak hízelegni, hogy nagy megtiszteltetésben részesíti őket. Ezért fogják sokan elismerni őt és tanítását. De az enyémek, az én jákobjaim, akik ismernek engem, ők szilárdan fognak mellettem állni és szembeszállnak vele. A lázadó már most is sokakat rávesz arra, hogy dühödt támadást indítsanak szentjeim ellen, mert szívét arra használja, hogy elpusztítson mindenkit, aki szent. Most rejtve van, de adott időben felkel, hogy elkövesse gonosztettét... A Sátán már sok éve lekötötte őt.. És ti, nehogy elveszítsétek reményeteket! Ezért mondtam: "Áldott, aki hiszi, hogy beteljesedik ígéretem... Édesanyám és én tanítványokat nevelünk, akik személyes, meghitt barátainkká válnak. Egyenesen fognak állni mint gyertyák a gyertyatartón és a megpróbáltatás idején világítani fognak. Egyházam erős oszlopai lesznek, mert Szentlelkem megsegíti őket és Ő lesz belső erejük. Ó nemzedék, sokan elhagyták hitüket az évek folyamán, de a mostaninál nagyobb hitehagyással még sohasem került szembe Egyházam...”
Lépésünk sokszor elesés, látásunk sokszor vakság, tudatlanságunk sokszor nagyra vesszük, bocsásd mindezt meg nekünk
Ki élhet nélküled ? ki állhat magában egyenesen ?
Az első lépést kéred tőlünk mi tegyük, de hol van az út mi Hozzád vezet ?
Nem látjuk tetteinket, nem látjuk az általunk ejtett sebeket
Engedd meg nekünk látás élességét, engedd meg fájdalom kegyelmét, tedd szívünkbe, tedd testünkbe
Állhassunk meg csendedben, érezhessünk bent kegyelmeddel
Foghassuk meg bűnbánat szekerét, dönthessük le magunkról szikláinkat
Lehessünk kövek mik összeérnek, lehessünk téglák meleget adók
Együtt értelmével, együtt, ketten
S ha lemosod rólunk vakság porát
Ha megadod hit látását
Ha fülünkkel hallunk értelemmel
Szívünkkel érezzük szeretetedet
Meglátjuk az Utat, meglátunk Téged
Eléd borulunk egymást fogó kézzel
Adjuk magunkat önként szeretetre
Odaadjuk magunk ölelésedbe
Eléd borulunk könnyes szemmel
Együtt mondunk az életért köszönetet
Volt egyszer egy lélek, aki fénynek ismerte önmagát. Lévén újdonatúj lélek, türelmetlenül vágyott a megtapasztalásra.
Én vagyok a fény!- mondogatta – én vagyok a fény!
Ám mindaz, amit erről tudott és mondott, nem helyettesíthette a megtapasztalását. Márpedig abban a birodalomban, ahol ez a lélek felbukkant, semmi más nem létezett, csak fény és fény és fény.
Valamennyi lélek nagyszerű volt, valamennyi lélek csodálatos volt, és valamennyi lélek az én fenséges fényemmel ragyogott. Ilyenformán a szóban forgó kis lélek úgy érezte magát, mint gyertyaláng a napsütésben. A legnagyobb ragyogás közepette, melyhez ugyan maga hozzátette a sajátját, nem láthatta önmagát, nem tapasztalhatta meg önmagát annak, Aki és Ami valójában.
Majd az történt, hogy ez a lélek epekedve sóvárgott megismerni önmagát. És oly hatalmas volt a vágyódása, hogy így szóltam egy napon:
Tudod-e kicsike, mit kell tenned, hogy kielégítsd a te hatalmas vágyódásodat?
El kell választanod magad tőlünk, a többiektől, válaszoltam. Folyamodj a sötétséghez!
Mi az a sötétség, ó szentséges Egy? – kérdezte a kicsi lélek.
Az, ami te nem vagy– válaszoltam, és a lélek megértette.
Követte a tanácsomat. Eltávozott a mindenségből, és egy másik tartományba költözött.
Ebben a tartományban a lélek rendelkezett azzal a hatalommal, hogy megtapasztaljon mindenféle sötétséget, és meg is tette.
Ám a sötétség közepette egyszer csak felkiáltott:
„Atyám! Atyám! Miért hagytál el engem?” – miként Te, amikor a legsötétebbnek tartott időket éled.
Én azonban soha nem hagylak el téged, mindig melletted vagyok, és készen állok rá, hogy emlékeztesselek arra, Aki Valójában Vagy, és mindig készen állok rá, hogy hazahívjalak.
Ezért mondom, hogy legyél fény a sötétségben, és ne átkozd a sötétséget! És ne feledd, hogy Ki Vagy, olyankor sem, amikor mindenfelől körülfog mindaz, ami nem vagy! Csak adj hálát a teremtésért, akkor is, ha éppen a megváltoztatására törekszel. És tudd, hogy amit a legnagyobb megpróbáltatásod idején teszel, az lehet a legnagyobb diadalod. Mert az általad teremtett tapasztalat annak kinyilvánítása, Aki Vagy, - és Aki Lenni Akarsz.
Azért meséltem el ezt a kis történetet - a lobogó kis lélekről szóló tanmesét – hogy jobban megérthesd, miért éppen olyan a világ, amilyen; és hogyan változhat meg mindez egyetlen pillanat leforgás alatt, ha mindenki emlékszik legmagasztosabb valósága isteni igazságára.
Bárki érezheti magát megbántva, bárki érezheti úgy, hogy ártalmára voltak, ám amikor visszatértek az Örök Birodalomba, rájöttök majd, hogy nem ért benneteket semmiféle kár. Akkor meg fogtok bocsátani azoknak, akikről azt hittétek, hogy megbántottak benneteket, mert tudatosulni fog bennetek a Magasabb Rendű terv.
Isten bármely töredéke lehetsz. Amelyik csak akarsz – mondtam a kis léleknek. Te vagy az Abszolút, amely megtapasztalja önmagát. – Isten melyik általad választott megnyilvánulását kívánod most megtapasztalni?
Tehát van választásom? – kérdezte a Kis Lélek.
Igen. Megtapasztalhatod Isten bármely megnyilvánulását, önmagadként, benned és rajtad keresztül.
Rendben, felelte a Kis Lélek. – Akkor a Megbocsátást választom. Szeretném Teljes Megbocsátásként megtapasztalni önnön lényemet.
Képzelheted, mekkora kihívás volt ez, hisz senkinek sem kellet megbocsátani. Tökéletességet és Szeretetet teremtettem.
Senkinek sem kell megbocsátani? – kérdezte némiképp hitetlenkedve a Kis Lélek.
Senkinek – ismételtem. - Nézz körül. Látsz-e nálad kevésbé tökéletes, kevésbé csodálatos lelket? – erre körbefordult, és meglepetten látta, hogy köré gyűlt a mennyország valamennyi lelke, Jöttek a Királyság legtávolibb zugából is, mert hallották, hogy a Kis Lélek rendkívüli párbeszédet folytat Istennel.
Értem. Senki sem tökéletlenebb nálam! – kiáltott fel a Kis Lélek. – Akkor hát kinek bocsássak meg?
Erre egy lélek kilépett a tömegből. – Nekem megbocsáthatsz – mondta ez a barátságos lélek.
Miért? – kérdezte a Kis Lélek.
A következő életedben olyan dolgok fognak történni, amiért megbocsáthatsz – válaszolta a Barátságos Lélek.
De miért? Mit tudsz tenni ellenem Te, a Tökéletes Fény teremtménye, hogy meg kell majd neked bocsátanom?
Ó – mosolyodott el a Barátságos Lélek – biztosan kitalálunk majd valamit!
De miért? – a Kis Lélek nem értette, hogy miért akarná egy ilyen tökéletes teremtmény annyira lelassítani a rezgését, hogy tényleges gonoszságot tudjon tenni.
Egyszerű – magyarázta amaz. Megtenném, mert szeretlek. – Szeretnéd magad Megbocsátásként megtapasztalni. Nem? – Egyébként te is megtetted értem ugyanezt.
Én? – ámuldozott a Kis Lélek.
Persze. Nem emlékszel? Teljesek voltunk te meg én. A Fel és Le, a Bal és Jobb. Mi voltunk az Itt és Ott, a Most és Akkor. Voltunk Kicsik és Nagyok, Férfiak és Nők, Jók és Rosszak. Minden voltunk. A Minden. Megegyeztünk, hogy mindketten külön-külön megtapasztaljuk Isten legfőbb részeit. Mert megértettük, hogy…
…amikor az Vagy, ami Nem vagy, akkor, ami Te Vagy, az nem Te Vagy! Nem létezhet meleg nélkül hideg, bánat nélkül nem lehetsz boldog, a „gonosz” nélkül nem ismerheted a „jó”-t. Ha valami akarsz lenni, akkor fel kell bukkannia valahol a világban ennek a valaminek vagy valakinek az ellentétének, hogy ez a valami, - bármi legyen is – létrejöhessen.
A Barátságos Lélek ezután elmagyarázta, hogy azok az emberek Isten Különleges Angyalai és az az állapot Isten külön ajándéka.
Egyetlen dolgot kérek cserébe – jelentette ki a Barátságos Lélek.
Akármit kérhetsz! – kiáltotta a Kis Lélek. Alig bírt magával az izgalomtól, hogy végre Isten bármelyik megnyilvánulását megtapasztalhatja. Megértette Isten tervét.
Abban a pillanatban, amikor ütlek-verlek, és a leggonoszabbakat művelem veled, amit csak el tudsz képzelni, … emlékezz, hogy ki is vagyok valójában!
Ó! Nem fogom elfelejteni! – ígérte meg a Kis Lélek. – Találkozunk a Tökéletességben, melyben egyek vagyunk, és mindig emlékezni fogok rá, ki vagy. Mindig!
Csendedben elmerülve, Szívedet érezve, kérést hallgatod, újabb kérést várod, teszed ezt örömmel, Szív szeretettel
Lélek száll, test vízen jár
Lélek küzd, kérésünk teljesül
Lépést lépés követ, hegyek megnyitják fülüket
Akarat Veled jár, szakadék már inogva áll
S akarat lép akarat mellé, szeretet szeretettel jár, ima imát ér
S mit hatalom nem tehet meg, teszi a gyengeség, rakja Eléd
Szavad simogató kéz, egyszerre óv és vezet, mutatja ösvényt, mutatja ágat mi félre vezet, mint az anya tanító beszéde, mint az apa egyszerűsége, együtt lép, együtt küzd, együtt játszik, együtt nevet, odaadja minden kincsét, megadja szeretetét, féltő gondosságát, s mindenek felett saját magát, veszi a múltat, adja a jelent, s mutatja jövő tetteit, adja egymásba kezeinket, adja egymásba szívünket, magunkat feledni, rámutat kapura, bent nyitjára, rámutat bent szemére, küzdő könnyeire
Ó add meg láthassuk a szakadékot mit magunk ásunk
Ó add meg láthassuk a hegyet mit magunk nap napra együvé hordunk
Láthassuk a zárat mit magunk előtt zárunk
Láthassuk a kötelet mivel magunkat megfojtjuk
Ó Szent Víz, egyetlen csepped kinyitja szemeink, mint jótékony pára élettel töltöd meg bent tagjaink, s egyetlen könnyünk, egyetlen sóhajunk, leküzdi körénk rakott falaink
Áttöri fényed sötétség árnyait, meggyújtva alvó mécsesünk életre, élet örömére
Engedd értenünk egyszerű Szavadat
Láthassuk meg féltő gondolatodat
Nézhessünk Szemedbe, nézhessük Szívedet
Érezhessük meg fájó sebeidet
Irgalmas Isten, szívet gyújtó Szent, halottat életre keltő dicsőséges Isten
Szív hálás, halkan rebeg köszönetet, s hív Téged
Köd eltakarja fényedet, eltakarja dicsőségedet
Mégis leheleted ködben is gyújt, alvót ébreszt, tüzet rak sötétségbe
Oszlopot emel messze látszót, fénycsóvát hegyet rontót
Vizet önt feledésre, vízzel gyújt ismeretre
Ha a por tűzzel éghet, ha vakság feledés lesz
Neved kerül fel az égre, neved kerül fel a földre
Egység lesz a szívekben, egység lesz szeretetben
„Jézus mondja neked, nemzedék, még nem gyógyultál ki betegségedből, biztos, hogy nem gyógyultál meg hitehagyásodból, és több gerenda is van szemedben. Nemzedék, mind a mai napig visszautasítod a Szeretetet, irgalmamban mégis türelmesen várok arra az elismerésre, amellyel nekem, Istenednek tartozol. Türelmesen várok, hogy beteljen bűneitek mértéke, mielőtt igazságosságom rátok hullana. Hadd mondjam ily módon: térjetek vissza hozzám, és szívből bánjátok meg bűneiteket, változtassátok kertté, édenné ezt a pusztaságot, amivé lettetek! Szeressetek! Szeressétek egymást!
Éljétek az Evangéliumot, és ne egymást figyeljétek! Inkább a saját szemetekben lévő gerendára figyeljetek! Szüntelenül imádkozzatok! Éljetek szentül! Ne hagyjátok álomba merülni szemeteket! Engesztelődjetek ki testvéreitekkel, és megmenekültök a haláltól. Ne üldözzétek mindazt, ami szent. Gyónjatok meg őszintén, teljes lényetekkel! Ne csapjátok be magatokat! A Teremtő mondja: Vessetek meg mindent, ami nem szent! Figyeljetek az égre, és legyetek a Magasságbeli tanúi! Még jobban adjátok át magatokat az imádságnak, és kérjétek Teremtőtöket, hogy legyen a ti Világosságotok és Vezetőtök! Térjetek vissza hozzám, hogy tisztára moshassalak bűneitektől, amelyeket éjjel és nappal elkövettek! Nem gyógyíthatatlan a ti betegségetek, bár vétketek és számtalan bűnötök fájdalmas pestisként lepi el lelketeket. Én kigyógyíthatlak benneteket vétkeitekből, megbocsáthatok nektek, és egészségessé tehetem egész testeteket... Aki szereti életét, el fogja veszíteni. Aki elveszíti életét e világban, meg fogja őrizni az örök életre.
Közületek sokan olvassák üzenetemet, de nem értitek meg az üzenet lelkét, mivel nem vagytok eléggé belém gyökerezve. Követitek az üzenet betűjét, de nem hatoltok a mélyére! Ünnepélyesen mondom nektek, hogy a szabadságot a Szentlélekben való újjászületésben kell megtalálnotok! Csak akkor fogjátok megismerni Nevem nagyságát és magasztos dicsőségem mélységét, amikor Szentlelkem megnyitja szemeteket.
Bizonyára tudjátok, hogy azt fogjátok learatni, amit elültettetek. Ha széthúzást ültettek a földbe, veszekedést és vetélkedést fogtok aratni, ha vádakat, akkor önmagatok elítélését, ha rágalmat, akkor saját pusztulásotokat. Vessétek földetekbe a szeretet magjait, és a szeretet viszonzását fogjátok aratni. Vessetek megbocsátást a földbe, és az irgalmat fogjátok learatni. Ne nevezzétek ki magatokat bírónak; én vagyok az egyedüli Bíró!...
Ahogyan már megmondtam: nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megmentsem. Azért vagyok itt, hogy figyelmeztessem a világot. Mondom neked, aki oly gyorsan ítélsz, és aki magadat bíróvá teszed: már van Bíród!”
Ha vágy ének lenne, daloló madár lenne
Ha a vágynak lába lenne, mindig előtted térdelne
Ha a vágynak könnye lenne, Érted hullna, Hozzád szállna, éjjel nappal ostromolna
Ha a vágy tűz lehetne, járna völgybe járna hegyre, gyújtana Téged látni, gyújtana kiáltani
Ha a vágy patak lenne, hűs vízével enyhítene, szelíd kérés erejével sötét ködöt messze vinne
Ha a vágy tükör lenne, Szemed elé esdve kelne, könnyeidet messze vinné, mosolyodat megkeresné
Ha a vágy szó lehetne, kérést kéréssel szedne, csokrait Hozzád vinné, Szívedet enyhítené
Ó ha mi kérhetnénk, vágyat Tőled Neked kérnénk
Vágya lehessen kezünknek, vágya lehessen térdünknek, vágy legyen minden szónkban, vágy lehessen dalunkban
Vágy lehessen minden álmunk, vágy Hozzád felszállnunk, adjon szárnyat éltetőt, sötétséget elrettentőt, pajzsot hordót, szelídséget, s jámbor beszédet
Adjon erőt Téged látnunk, adjon kitartást imát állnunk, szív szavával Szívhez szólni, szív szavával enyhet adnunk
"Itt van a mi Istenünk! Velünk van a mi Istenünk. Sohasem hagyott el bennünket, úgy jött, mint a pásztor, hogy táplálja nyáját és karjába gyűjtse bárányait, mert országa közel van."http://www.tlig.org/hu/humsg/hum328.html
illatát ajánljátok fel nekem. Azt akarom, hogy szentül éljetek, mivel én Szent 
De igen rövid időn belül megújul, átváltozik és feltámad, ahogy én, az Úr is feltámadtam. 
hívása. Jöjj hozzám, mielőtt lenyugszik a nap, és lehull rád fátyolként az éj homálya. Jöjj hozzám, ne hagyj ismét aggodalomban holnapig. Jöjj, mielőtt még a szélvihar és a tűz ideér, és szétszór, mint a pelyvát. 
„Vezetők! Ti ugyan lelki üzenetekről prédikáltok, mégis semmibe veszitek azt, ami a Lélektől származik! Vezetők! Ti ugyan testemmel tápláljátok bárányaimat, de távol tartjátok tőlük Véremet!” 
új Jeruzsálemembe helyezem őket. Föntről kapnak új lakóhelyet, mert föntről kapják meg új Nevemet, ők és én egy leszünk. Én népem, az én új Nevemmel már nem fognak téged istentelennek nevezni, mert visszaadom neked Nevemet. Amikor az én napom eljön, minden gonoszt elviszek és bezárok