Na kérlek mivel ilyen szépen kérted semmi akadálya hogy segítsek.
Kezdem azzal, hogy ha kereskedelemben veszi ezt a tetőfedő anyagot most, akkor az már nem tartalmaz azbesztet. Tehát igaza van a utánad szólónak, Neo.. akkor már nem azbesztes…. csak annak látszó.
De azért még bőven akad és nem a kipusztúló falvakban, hanem a Székes Főváros egyik fő közlekedési tengelyén a Kossuth L. u. Rákóczi út, Kerepesi út mentén is. Eccer még a metro felújításkor busszal jöttem kifelé és számolgattam, de a 68. háznál… mármint a pala fedésűeknél abba hagytam.
Nos azbeszt valóban káros. Káros azokra akik bányásszák, akik őrlik majd mindenféle terméket csinálnak... akarom mondani csináltak valamikor.
Un. azbesztózist okoz ami majd azonos a szilikózissal, huzamos belégzésnél a tüdőhólyagocskákat teszi tönkre A lényeg a huzamoson van, nem úgy mint ez a mostani korona.. mert ennek elég 2 - 3 perc aztán bent szaporodik. Az eredmény mind a kettőnél a halál. Most amik jelenleg lejönnel a tetőkről … lekopnak, azok kicsi koncentrációjuknál fogva nem nagyon károsak, legalább is csak annyira mint a többi 66 féle egyéb anyag.
Na most ennél a sr topiktárs szerint elkúrt tetőnél azért az a 2 . max 3 nm felület nem fogja a fél falút kipusztítani . Kell szerezni valahol bontott azbeszt cementesnek látszó tetőfedőt, azt méretre szabni és felragasztani lehetőleg addig amig az állványzat ott van. Mert később bármivel drágább lesz.
Tartós lesz és jobban ragad mint a bádog, mert az inkább sehogy sem ragad.
A bontott tetőfedő anyagot egyéként drágán viszik el, lerakják befedik aztán újabb 3 millió évig pihen ott.
Ja most értesültem róla hogy a Sz.. Főv legfelső köreiben a 39. tanácsadónak a feladat körébe tartozik a veszélyes azbesztetők káros hatásainak mérséklésére a kidolgozására teendő javaslat... talán a 21 . pont alatt. Van is rá keret talán 18 millió forint, csak a tanulmányra, meg lehet pályázni!
Amúgy a tetők cseréje milliárdokba kerülne.
Ja még ennél is egyszerűbb megoldás arra a Rudolf szerint elrontott tetőre ott az romfal szigetelés tetejére. mondani kell a mesternek tegyen oda még egy réteg üvgszövetes kenést, aztán még egyet lekeni azt a triplán burkolt felületet. Ott marad tart vagy 49 évig. tény hogy a csurgaléktól idővel az alatta lévő fal némileg koszosabb lesz, de annyi baj.
A redőnytokot csak a koszorúra tudták erősíteni, ezért vastagabb a szigetelés, mint gondoltuk. Tudom, hogy nem ideális, de nem tudok mit tenni.
A ház a jelenlegi állapotában van, be lesz vakolva, át lesz adva.
Nekem olyan megoldás mell, amit utólag a szigetelés megbontása nélkül kivitelezni tudok és biztonságosan védi a falat az esőtől, valamint a szél sem tépi le.
Nem te vagy az egyetlen, aki látja, de nem akarunk mindjárt új házat. Kb. azonnali megoldás kell, aztán később lehet sakkozni. Elcseszett bádogosmunka, elcseszett hőszigetelés.
Erre a képre egyre több hozzászólás érkezik, de senki sem látja, hogy a tető el van b@szva.
Nem tudta az épitő, hogy mennyi lesz hőszigetelés vastagsága és tartófalnál megállította a tetőt.
Ha ez így volt tervezve, akkor a tervező kellett volna adjon egy részletrajzot- mert ez egy oromfal, de nincs elég magassra kihozva a tető síkja felé.
Ha ennyire nem értettek hozzá, akkor minek válaszoltok?
A kérdező természetesen már átfutott azon, hogy a bádogos húzza a vállát, hogy felszerelné, de mire?
Szóval-
Kedves kérdező,
vagy meg kell hosszabítani a tetőt, vagy kell épiteni egy ácsolást, amire fel lehet szerelni a oromfal bádogot és még három profilt mellé (ezt a bádogos tudja miként kell összefalcolni), de meg kell emelni a az oromfalat.
1. Egy új, egyedi oromszegélyt kellene oda gyártatni egy bádogos-műhelyben.Semmi extra, csak több anyag kell bele, a léc élét takaró részt nem a normál szegélyléc vastagságához, hanem a hőszigetelés vastagságához szabva.
Szakszerű megoldás felrőgzíteni (akár ragasztással is- a lehálozott felületre- vagy késziteni egy ácsolást) egy 1.5-2mm vastag horganyzott lemezt és arra francia rögztőkkel a látszó lemezt.
De ezt a bádogosok tudják, úgyhogy nem értem a kérdést.
Ja, ki fúrta fel neked azt a falibádogok az eresz alá? Mit keresnek ott a csavarok?
Nem tudom, mennyire stabilan ragad a bádog a ragasztóhoz. Ha nem akkor egy OSB, CK lapot ragasztanék a polisztirolra és arra a bádogot ragasztani és csavarozni.
Azbesztcement lemezt a szomszédom elkezdene felrakni a házára! Feljelenteném! régen ki van vonva a forgalomból, a hullámpalával együtt, egy fél falu halt meg miatta! (Rákkeltő anyag)
Én is most építek, a szomszéd felől elhagytam 5-centit, de már bánom, mert semmit tudok vele kezdeni ha valami van! Fénykép ünnepek után lesz, majd mutatom!
Ha nem lesz jó, akkor leszedem. Első csík után kiderül. De szerintem is jó lesz. Elég aprószemcsés a vakolóanyag. Lényegében egy 4-6 mm vastagságban, mint egy glett lesz felhordva és elsimítva.
Az XPS szigetelés miatt már úgyis ki van ásva nagyjából a fal mellett. 50 éves ház, nem szívesen fúrnék bele az alapba, inkább nem ásnék azon az oldalon olyan mélyre.
A lábazati XPS-t le kellene valami vízszigeteléssel kenni. Mindenek előtt, ha a régi szinttel egy magasságban lesz a terasz? Akkor én feltétlenül nem tennék oda is zsalukövet, inkább vasat fúrnék be. A régi betonba! Mert elég nehéz az alap mellé ásni, és veszélyes! Mert megsüllyed a meglévő épület! Képet nem tudsz rakni ide, rá tudnánk pillantani!
Egy fedés nélküli teraszt szeretnék a ház mellé építeni. Elég sokat visszaolvastam, és célirányosan szűrni is próbáltam, de jópár kérdésemre nem találtam választ, tudnátok segíteni?
A sávalap betonja és a zsalukövek mehetnek közvetlenül a lábazati XPS mellé? Nem kell közte helyet elhagyni?
A terasz szintje 40 centivel lesz a talajszint felett és kerámialapokkal lesz burkolva. Ebben az esetben mi az ideális rétegrend vízszigetelés szempontjából? Két réteg beton közé bitumenes lemez, egy réteg betonra kenhető szigetelés, és ezek kombinációja is olvasható sok helyen.
Nem akarok én ezen spórolni. Ez egy 30 éve épült ház, semmi bővítés csak fel lett verve a meglévő rétegrend mert padlófűtést szeretnénk és leszigetelni rendesen mivel a parketta/csempe alatt csak beton volt (parketta alatt bonobit? is). Aztán kiástuk a döngölt földet is a megfelelő szintre és most a "szerelőbeton" alá gondolkozok a legjobb megoldáson, nem a spórolás lenne a lényeg. A mosott kavicsból 3 kupac van a tüzépen (kicsi-közepes-nagy frakciók), plusz a sóder kupac. Az aktuális szint így leásva a döngölt föld szintjén is terepszint +30-35 cm kb szóval viszonylag magasan van (a környező házakhoz képest egyébként is magasan van a ház)
A képen látható folyókát (vagy ehhez hasonlót) szeretnék beépíteni térköves és füves rész közé. Kb. 30-35 m2 térkőről vezetném a vizet 5 méter hosszan.
A kérdésem az lenne, hogy van-e javasolt sorrend, meg kell-e pl. támasztani a folyókát szegélykővel, vagy mehet közvetlenül a füves részhez?
Melyik variáció a jobb?
1. térkő - folyóka - szegélykő - fű
2. térkő - szegélykő - folyóka - fű
3. térkő - szegélykő - folyóka - szegélykő - fű
4. esetleg szegélykő elhagyható és helyette támasztásnak jó a folyóka is?
5. ?
Műanyag vagy horganyzott acél rács a jobb választás? Elvileg terhelve nem lesz, de a műanyagra is 500 kg-ot írnak, az egy normál személyautónál nem gond.
Vagy egy sima, nem fedett beton folyóka kevésbé macerás?
Nyílások befalazásánál kötelező használni. Ez a nyavajás kék hálóra vonatkozik.
Nos én vakoltam csupaszfalat gúzolással, vakoltam a nélkül. Vakoltam beton és deszka felületet náddal rabicolva, csirkehálóval rabicolva , műanyag vakoló hálóval és azzal a hőszigeteléshez használatos üveghálóval rabicolva.
De hogy kötelező lenne ? Az a kék ? Nem inkább javasolt ? Praktikus ?,
A kötelező előírás csak a hatóságoktól jöhet elsősorban éltvédelmi célok tartása érdekében.
Más minden csak javalt, főleg azért mert esetleg másképpen nem megy a munka, vagy nagyon ronda lesz !
Próbáljon valaki deszkát, betont rabicolás nélkül bevakolni ! Nem kötelező, de nem megy !!
Ja még erről a kötelező nem kötelező dilemártól.
Sok munkafolyamat, módszer, gyártmány szabványosítva van !
Nagyon helyesen.
Ezeket a szabványokat a szakiknak be kell tartani, de ha a megrendelő úgy dönt, el szabad térni ezektől. Kivétel az élet és vagyonvédelmi előírásokat. Azokat mindenkinek be kell tartani.
Addsgghmúgy a vakolat anyagára, a felvitelre is vannak szabványok és azokat a szakiknak bizony szigorúan be kell tartani.
Viszont ha a tulaj maga vakol úgy csinálja ahogy akarja és tudja.
"Lehet, hogy hozatok ki olyat, meg mellé egy kis mosott kavicsot és behordás közben összekeverjük."
Az ötlet jó, de ha csak ágyazatnak kell akkor az nem olyan érzékeny a szemmegoszlásra. Csak kérdés, a munkahelyen nincs szitasor amivel meg lehet határozni, hogy miből van sok a sóderben? Előre szólok, a mostani filléres megtakarítások később súlyos százezrekért pótolhatók, ha pótolhatók. Meg az időigénye és az okozott kellemetlenségek. Ha kevés a pénzed, akkor inkább egy kicsit kisebbet kell építeni,de azt jól. A tervet a teljes épületre kell megcsinálni, de az építész dolgozzon meg a pénzéért, olyan tervet csináljon amelyikből csak a ház egy részét lehet megépíteni úgy is lakható, meg úgy is ha az egész. Alapozást az egész épületre meg kell csinálni, mert az az egyik legkényesebb pontja a bővítésnek. Ha nem megy most az egész beépítése akkor le kell betonozni terasznak, hogy minél inkább együtt süllyedjen az egész. A fedélszék is eleve bövíthető legyen a későbbi épület kívánalmainak megfelelően. Én is így építkeztem. A teljes épületre vetítve 1-1,5 % volt a többletköltség emiatt.
Igen igazad van a tanácsokkal kapcsolatban. Jelenleg még a gyűjtés-válogatás fázisban járok, friss vagyok a szakmában (2éve végeztem és álltam munkába rögtön), így kevés tapasztalattal próbálom még válogatni a megfelelő tanácsokat.
A homokos kaviccsal az a bajom egyébként, hogy a környékbeli tüzépen ahonnan hozatni tudnám a raktáron lévő nagyon homokosnak tűnik nekem (frakciókról nehéz beszélgetni velük, ez van). Lehet, hogy hozatok ki olyat, meg mellé egy kis mosott kavicsot és behordás közben összekeverjük.
egy helyen a külső szigetelésnek 8 cm-t ki kell lógnia az oromdeszka alól. erre bádogot tettek a kivitelezők, hogy védjék a nedvességtől a polisztirolt, de csak ragasztani tudták felülről a szigeteléshez. mennyire jó/rossz megoldás ez? ha rossz, milyen más megoldást javasoltok?
Állítólag bádogost nem lehet most találni és a szigetelést épp most rakják fel.
Itt nálunk a lakóparkba a cigányok olyan betonozást csináltak h ne tudd meg!! végül is egyenes volt, csak csúnya, hiányos, csíkos, még a vasháló is kilátszott,kicsit meg vésegettük, kicsit csemperagasztóval ki javítottuk, és rá a parketta, nagyon szép volt!
Ha síkba van a régi felülettel az új beton, akkor arra nyugodtan rámehet a parketta, az h nem túlszép a felület, az nem számit, sokkal csúnyább felületre is raktam már padlót.
Nem mindegy, mert a sima mosott kavics sokkal nehezebben tömöríthető mint a sóder. Ennek az az oka, hogy a "szemcsék" mérete hasonló, nem tudják rendesen megtámasztani egymást és ráadásul "gömbölyűek" is. A tanácsról annyit, hogy nincs két egyforma ember, nincs két egyforma vélemény. Általában a tanácsok keverése megfontolandó, - ha megbízható helyről származnak - mert egy rendszert képezhetnek, amelyekből nem biztos, hogy össze lehet válogatni a megfelelőt. Némi túlzással nem válogathatom össze a teafőzésből a rövid elkészítési időt a réteshez szükséges alapanyagokkal. Minden mérnök - a részletekben legalább is - más véleményt fog mondani ugyanarra a kérdésre. Ennek elsődleges oka az eltérő tapasztalat, másrészt befolyásolja az is, hogy ki milyen anyaggal szokott dolgozni, mert azt ismeri. Nekem pl. fogalmam sincs az USA-ban használt villanykapcsolókról. (van azért más is amihez nem tudnék értelmesen hozzászólni) A fára vonatkozó kérdéseket is kerülöm, mert a diplomamunkámon kívül csak egyszer volt dolgom fával, az is csak vakolóállvány volt. Ha nincs nagy különbség a tanácsok között, akkor valamennyi lehet jó, azt kell választani amiben megbízik az ember (és amit meg tud csinálni).
Kaptam tanácsot onnan is, de valahogy ezt a házépítés témakörben mindenki kicsit mást mond :) bár lehet csak én bonyolítom túl a dolgokat és valószínű tökmindegy, hogy pl. homokos kavics, vagy sima mosott kavics kerül oda
Nem kell félni nem fog megsüllyedni, mi is a sittet bedobtuk, kapott 3-cm sóderterítést, és kicsit megszaladgáltuk, lábbal lejártuk, és jött rá 8-9-cm beton!
Házfelújítás szóval az alap már adott, csak egy szaki beleültette a fejembe ezt a süllyed a szerelőbeton 1-2 centit és elszakad a vízszigetelés dolgot, de egyébként értem amit írsz a vasalással kapcsolatban.
Szóval a lényeg, hogy ha a "szerelőbeton" alatt a döngölt földet és a kavicságyat tömörítjük rendesen akkor nem lehet nagy probléma 6 centi vasalatlan beton esetében se, üreg az eddigi 30 év alatt nem keletkezett, gondolom nem is fog már max csőtörés esetén.
Beton alá homokos kavics vagy mosott kavics menjen? Vízfelvét szempontjából gondolom a kavics jobb lenne, de a homokos kavics pedig jobban tömöríthető talán
Jaaaaj, lehet igazad van, én is most nézem, majd reggel nézem is, mert ott hagytunk mindent úgy ahogy van, mint öreg iparosok, :)) na ez most elég csúnya volt! :)) még jó hogy nem hegesztettem most!:)
Bármit csinálhatsz, süllyedni mindenképpen fog. Ha még nincs kész az alap akkor érdemes bekötni. De alsó fölső vasalás kell. Ha be van kötve az alapba a lemez akkor a lemez széle együtt fog mozogni az alappal. A közepe az más kérdés. Ha az alap már megvan akkor gyakorlatilag majdnem lehetetlen úgy bekötni a lemezt az alapba, hogy együtt mozogjon a kettő. Ahhoz, hogy érjen is valamit az kell, hogy a lemez alsó és fölső vasalása be legyen kötve a sávalapba. ezt azzal lehet a legjobban elérni ha a lemez széle 50-60 cm szélességben fokozatosan vastagszik az alap felé. egymástól 25-30 cm-re kell befúrni az alapba és beragasztani a vasakat. Nem kell, hogy egymás fölött legyenek, el lehetnek csúsztatva is. A 25-30 cm soronként értendő. Ha még az alap sincs kész az sokkal jobb, egyszerűbb, akkor más az eljárás. Ha még nincs kész a sávalap akkor kérésedre közlöm, hogy én hogy csinálnám. Ha jól van tömörítve a talaj és azon a kavics az nagyon sokat számít, minden esetben nagyon fontos.
Jelenleg is épülő autópálya kombinált vadátjáró hídfőjébe is 32-es átmérő kerül. A hídfő hátsó föld felőli részébe (a cölöpösszefogóból kilógó betonacél is 32 es persze). Elég brutál szerkezet.
Igen, azok elsősorban völgyzáró gátakba, atomerőművekbe valók. Létezik 22-es, 28-as is, de azt se láttam még. 32-essel egyszer volt dolgom, kb. 20m magas előregyártott oszlopok tetejébe lehetett beragasztani, ez tartotta az oszlopot fölborulás ellen.
Szerintem 16-os lesz az, 18-t csak külön rendelésre gyártanak, nagy tételben. Még soha nem láttam, soha sem terveztem be.
De nem ez a lényeg, csak kíváncsiságból hoztam szóba. Hiába vastag a vas ha a beton gyenge. Ez olyan mintha egy hurkapálcára karnyi vastag kötelet kötnék, hogy elbírjon kétszáz kilót. Sűrű 12-es vas előnyösebb lett volna, ha már minden áron fúrni akarsz.
Ha a beton többi része is vasalva van. A beragasztott vas beton széle felöli oldalára keresztben osztóvas kell. Erre megfelel a beton többi részébe kerülő vas is.
Hidd el, jobban jársz egy garázsajtónál készített sávalappal.
"Most az előbb befúrtam 20-as fúróval kb 15 cm hosszon, betettem 18-as periodikus betonvasat,"
Először is biztos, hogy 18-as az a betonvas? Én még nem láttam, bár tudom, hogy elvileg létezik. Igazából számolni kéne, hogy milyen hosszan kell befúrni, mert azonos terhelésnél minél nagyobb átmérőjű a vas annál rövidebb lul elég. Egy bizonyos határig, mert a betonminőség függvényében 15 D-nél rövidebb nem lehet. Már csak azért sem, mert a hajlításnál lereped(het) róla a beton. A lemezvastagság másfélszeressénél ritkább vasalás már nem az igazi. Alapigazság, hogy a vékonyabb, sűrübb vasalás jobb. A beragasztott vasat nem kell végigvinni, ha kb. 1m-t kiáll a lukból az elég lehet. Hangsúlyozom kevés adatot ismerek a biztos döntéshez.
"szerelőbeton 6 cm( kell bele háló és belekötni a vasat az alapba? kőműves nem rakna bele mert minek,, majd az esztrichbe. De mivan ha a szerelőbeton megsüllyed picit és szakad a szigetelés ?4-5ös térháló elég? + 8 mm betonacél bekötni az alapba)"
A kőművesnek teljesen igaza van. 6 cm vastag betonba abszolút értelmetlen a vas. (számítással igazolható!) A szabvány 8 cm-t ír elő minimális vastagságnak vasaláshoz, de 10 cm-t javasol minimumnak.A 8 cm vastag beton 1,77-szer teherbíróbb mint a 6 cm vastag. És ez a valóság, nem csak bűvészkedés a számokkal. 6 mm-nél vékonyabb vas az szúnyoghálónak jó, meg pénzkidobásnak. 5-10 cm sóder az a 6mm-nél vékonyabb vashoz való. 15 cm sóder már elég ahhoz, hogy a kapilláritás megszakadjon. Ebből a szempontból a zúzottkő (nem murva!) jobb, meg a homok nélküli kavics is, de azt a kavicsot amelyikben nincs homok sokkal nehezebb tömöríteni, mert "gurul". A zúzottkő az éles és "összeakadnak" a szemcséi.
A szerelőbetont egyébként nem szokták vasalni. Az arra való, hogy a vasbeton lemez vasalását ne a puszta földön kelljen csinálni. Az, hogya vasakat az alapba bekötni 6-8 cm vasatag lemeznél értelmes dolog-e vitatható. Vannak statikusok akik szerint igen és vannak akik szerint nem. Szerintem sincs. Egy szerelőbetonon készített vb. alaplemezbe kétsoros (alul-fölül) vasalás illik, mert nem tudni, hogy lesz-e aláüregelődés a lemez alatt és haigen akkor hol. Ennek megfelelően vagy alul vagy fölül kell a vas. Ha nincs aláüregelődés (lazulás) akkor vagy nem kell bele vas, vagy csak fölülre. Ha bekötöm az alaptestbe akkor mindkét oldalra kell, különben a lemez elreped az alap mellett.
Az XPS réteg jó ötlet. Ugyanúgy megszakítja a víz felszivárgását, mint a kavics, de még hőszigetel is. Lehet, hogy drágább, de a kisebb tömeg és kisebb munkaigény miatt ebből az árkülönbségből is visszajön.
De mi a helyzet a dilatációbal? Milyen anyaggal, és hogyan dolgoztad össze a dilatáción keresztül a vízszigetelést? Dilatációt nyilván azért raktál, hogy elmozoghasson egymás mellett a fal, és az aljzatbeton. Ilyen helyen pedig a sima bitumen lemezben én nem bíznék.
Az, hogy tökéletesen bevált, az nem 100% tökéletes páraszigetelést jelent, csak azt, hogy a Nálad fenálló körülmények között nem jött ki hiba.
Ha sima bitumen lemez ment csak oda, nem valami dilatációs szalagos csoda, akkor simán megrepedhetett az úgy is, hogy nem venni észre, mert:
Nincs magason a talajvíz, nincs nagy páranyomás.
Ez pluszban meg van szakítva kaviccsal, vagy az esetedben XPS réteggel, így hajszálcsöveken keresztüli vízszivárgás nincsen.
Ami pára átjut a repedésen, az nem reked meg a padlórétegben, hanem könnyen feljuthat a lakás légterébe.
A lakásban pedig jól szellőztetsz, és így még jól is jön az a plusz pára a száraz levegőnek.
Ellenben, ha ezen feltételek közül néhány nem teljesül (magasabb a páranyomás, elrontották a kavics/XPS réteget, a padlóban megreked a pára, vagy a lakás szellőztetése elégtelen), akkor máris megvan a baj.
Házfelújítás során fel lett verve a padló rétegrendje döngölt földig, padlófűtés lesz kialakítva ezért az új rétegrend a következő:
föld,
5-10cm kavics ? (nem homokos kavics - bár a legtöbb kőműves sódert tenne alá)
szerelőbeton 6 cm( kell bele háló és belekötni a vasat az alapba? kőműves nem rakna bele mert minek,, majd az esztrichbe. De mivan ha a szerelőbeton megsüllyed picit és szakad a szigetelés ?4-5ös térháló elég? + 8 mm betonacél bekötni az alapba) vízszigetelés 1 réteg (nincs nagy nedvesség, elég magasan van a szint) lépésálló hőszig 12 cm
technológiai fólia padlófűtés 6 cm esztrich (vasalt)
Ha már a gép ott van, hogy a kapunál a sávalap helyét kiássa, akkor azzal jársz szerintem a legjobban, ha a gép kiássa az épület mellett is. Ha a gép nem tud közvetlenül a meglévő épület mellet ásni az nem tragédia. A sávalap és a meglévő épület között meg kell egy kicsit vastagítani a betont (+ 5 cm esetleg tíz) és fölülre is kell a vas. Ezeket hátra kell nyújtani a sávalapon túlra legalább hatvan centiméterrel. Célszerű a lehetséges aláüregelődés miatt a teljes betonfelületbe fölülre is rakni vasat. Ezeknek nem kell nagy átmérőjűeknek lenni (átm. 8,10). Ugyan abból a vasból elég a meglévő vasak közé fölülre berakni a hosszú vasak közé egy-egy rövidebbet. Hosszát lásd előbb.
Ahhoz, hogy rendesen tartson a beragasztott vas, a vasátmérő 30-50 szeresse kell, hogy legyen a furat mélysége. Függ a betonminőségtől is, minél jobb minőségű a beton, annál rövidebb elég. Számszerűen 10-es vashoz házi minőségű vasbetonba kb. 40 cm mély luk kell. Hiltinél (én azt szoktam betervezni) pontosan meg van adva a lukátmérő, a lukmélység meghatározása és a várható teherbírás.
Téglába betonvasat tenni nem olyan egyszerű. Ezek normál (szokásos) kapu méretek. Olyan oszlop amelyiknek a kisebbik mérete is az 25 cm elég erős. A vasátmérő függ a terheléstól és attól, hogy milyen távol vannak egymástól és milyen jármű fog a rámpán közlekedni.
Ha a szennyvízcső meglévő akkor meg kell jelölni a helyét a gépnek, hogy el ne vágja és kézzel kell kiásni a cső közelében a gödröt. Nem szokás a sávalapot egy cső miatt megszakítani.
A szennyvízcsövet eggyel nagyobb átmérőjű (lehetőleg acél) védőcsőbe kell tenni. Ez valamivel hosszabb legyen a sávalap vastagságánál. Azért megkérdezem, hogy ha a sávalap hossza 6,5m akkor mekkora egy-egy kapuszárny. Ha tolókapu az más. Ha nem, akkor 3m hosszú kapuszárny megtartásához nem biztos, hogy megfelelő a téglaoszlop. Továbbá gondolni kell a nyitott kapuszárny oldalra borító hatására. (Ha NEM tolókapu!!)
Egy tipp: építsd be a szivárgólemezt úgy kifelé lejtve, de a szegélykövet fogó betonozásban alakíts ki rést, hogy legyen a víznek helye elfolyni (a háztól elfele).
Köszi! Igen, tkp. az is kérdés lett volna, hogy kell-e egyáltalán majd a felületszivárgó lemez. Igazából csak biztos ami biztos alapon gondoltam rá, mivel a kulékavics a sávalap fölött ér majd véget, kb. 8 centivel. A lábazat teteje le van szigetelve. A drénlemezt időközben már megvettem (lezáró nélkül), de csak egy 1x20 méterest, úgyhogy ha sokat nem is tesz majd hozzá, legalább nagy összeg nem ment el rá. :)
Azt írtad, hogy a lábazaton van XPS. Gondolom, hogy a lábazat tetetjén meg van talajnedvesség elleni szigetelés. Az a valamennyi eső ami oda kerül sok vizet nem zavar. Csomó háznál nincs dréncső, se drénlemez. És mégsem okoz problémát azon a felületen elszivárgó csapadék.
Lehet, de nem könnyű. Elég sok munka. A lényeg az, hogy az ajtóban kell csinálni egy 12-15 cm széles és a rámpabetonnal megegyező vastagságú lépcsőt amire a lemez támaszkodni tud. Ezt utólag szépen kivésni (látszani fog, mert dilatációként és csuklóként fog működni) nehéz. Én már nem csinálnám. Lehet választani, hogy a garázsajtónál sávalap, vagy amit a másik tanácsadó javasolt a szimpatikusabb, figyelembe véve az előző beírásomat.
HILTI HIT sorozat menetes szárral vagy betonacéllal. Az elvileg bírja a dinamikus igénybevételt is. A betonacél viszont kevésbé rozsdaálló ha nincs bebetonozva. Csak azt nem egészen erre találták ki. Elsősorban a húzásra. Bírja is. Másodsorban nyírásra. Azt is bírja. De itt egyszerre lesz mind a kettő ha kicsit is megsüllyed az alap. Azt már kevésbé bírja. Másrészt jóminőségű betonhoz van kitalálva, itt ismeretlen a betonminőség. Látatlanba nem túl jó. Harmadszor sok kell belőle (minden vasat be kell kötni mert itt ha összevasalom akkor igénybevételi csúcs van) és az egyik legdrágább rögzítés a Hiltinél. Továbbá a lejtőn (rámpán) rohangáló autótól a két beton el fog válni egymástól. innentől csak az a kérdés, hogy mennyi idő alatt eszi meg a rozsda a vasat. Ha a két beton érzékeny búcsut vesz egymástól az nem jár tragédiával, csak döccenni fog a kerék. Ha ez nem probléma akkor nem kell a kettőt összevasalni. Lehet mérlegelni.
Én nem csinálnék, ha kellően rézsűsre, azaz nem túl meredeken a talajt oldalirányban ki lehet alakítani, bedöngöléssel.
Beszúrni? Ahogy írtam. Beton kifúr. Ott a furatba kézzel betolod. Vagy nagyobb átmérővel fúrod és betonba való folyékonycsavar (vagy minek hívják) kartusos cuccal (talán Fischer márkájú, de lehet hogy más is van) kinyomod. Beköt frankóra. Aztán mehet tovább a folyamat.
Most már mindegy, de úgy lett volna az igazi ha az épület alapozásánál fölül hagysz egy vállat amire föl tud ülni a ferde lemez. Így lehetett volna a legegyszerűbben és legolcsóbban megoldani, hogy ne legyen lépcső a két rész között. Mivel a ferde lemez aránya közel 1/1-es ezért mindkét irányban fog tudni dolgozni a lemez. Nem muszáj így dolgoztatni, de gazdaságosabb. Viszont a váll hiányában nem három hanem négy oldalon kell alapozás. A befúrt dübelek kb. 15-20 cm-ként többe fognak kerülni mint a negyedik sávalap. Amellett kevesebbet is érnek. Itt említem meg halkan, hogy mind a Fisher, mind a Hilti dűbelek B220-as (kb. c20) betonra vannak megadva, csak akkor tudják az ígért teherbírást. Azt már csak félve mondom, hogy az autó mozgása dinamikus teher, a betonban hullámzó és ráadásul lehet, hogy változó előjelű igénybevételt okoz. Magyarul a dűbel előbb-utóbb kilazul akkor is ha dinamikus igénybevételre tervezett dübelt használsz. Nagyon kevés ilyen van! Dinamikus tovább bírja, de drágább is. Kihagyott vállnál nincs ilyen gond. Szegélygerendát kell csinálni két oldalra most már, a másik két oldal sávalap. Sóder vagy zúzottkő kell a lemez alá legalább húsz cm. vastagon. Méghozzá jól tömörítve. Ha a tömörítés tökéletes lenne (sohasem az) akkor nem kéne sávalap. A lemeznek célszerű 15, de inkább 20 cm vastagságot választani.
A nem együttmozgó részeket rugalmasan illik csatlakoztatni, tehát a fagerenda és alatta a falmező közé rugalmas anyaggal. Ha fal lesz, akkor kellene rá hőszigetelés, azt pegig felfelé továbbnyúlhat az ereszdeszkáig. Igaz, ekkor eltakarja a fagerendát, de gondolom nem szempont, hogy látszódjon a faszerkezet.
Én nem kötném be a meglévő ház falába, ha a ház alapja és az új rész alapja különálló.
Szendvicspanel nem esztétikus lakóépületnek és csak falsík előtt tudod csövezni (víz, villany).
Nem lesz nagy teher a koszorún. Fafödémes lesz, lapos tetővel, alig lesz valami súly! Úgy terveztem a vasat.. a koszorú aljába 2-szál 12-es, és a koszorú tetején 2-szál 12-es vas.
A házunk lábazata mellé, szegélykővel elválasztva, kb. 40-50 cm-es sávban, folyami kavicsot szeretnék teríteni. A kavicságy legmagasabb pontja, kb. 8-10 cm-rel a sávalap felett lenne.
Egyszintes ház, pince nincsen, 30-as Pth tégla falazat, a lábazaton 8 cm XPS, a falon 10 cm EPS. A sávalapon viszont se vízszigetelés, se hőszigetelés nincsen. A tető a faltól kb. 80 cm-re "túlnyúlik". Talalajvíz nem szokott "betörni", és ha nincs özönvíz jellegű esőzés, akkor torlaszvíz sem alakul ki. Drain csövet eredetileg nem terveztem beépíteni (elég macerás lenne a kivezetése), mindössze arra gondoltam, hogy függőlegesen, drainlemezt tennék a lábazat és a kavicsréteg közé.
Nem értek hozzá, de gondolom, ez a vízszintesen "beágyazott" drainlemez elég rossz ötlet. Hiszen ha netán bever oda az eső, akkor az ott feltorlódott csapadékvíz, az átlapolások vonalában, folyamatosan beszivárog majd a talajba, és aztán ki sem tud szellőzni.
Én arra gondoltam, hogy csak egy pici lejtést adnék a szegélykő irányába, vékonyan elterítenék perlitet, és arra menne a kulékavics. Ez elfogadható lenne? Más ötlet?
Másfelöl ha téglafalat akarsz építeni, nem feltétlenül kell brutál sávalap a fagyhatárig. Elég lehet egy talpgerendát (sávalapot) betonozni, mondjuk 20*20-as keresztmetszettel.
Gondolom a falazat hőtárolási képessége erősen arányos a fal tömegével, tehát ha Ytongból falazom akkor jóval kisebb alap kell, mintha teszem azt kis méretű tömör téglából.
De a hőszigetelés egy dolog, engem az zavar, hogy a falak tetejét hogyan hozom össze a födém favázzal? A falak tetejére koszorú, és bekötni mindenhova a meglévő házfalba? Vagy valami rugalmas megoldással...?
Minden racionális érv a könnyűszerkezet mellett szól, de nagyon "hőérzékeny" vagyok, és mióta a ház és a nyaraló is jól hőszigetelt, és mindkét helyen hagyományos, jó vastag km téglára lett rakva, azóta mindenhol nagyon el lettem kényeztetve....
Pedig utána néztem a szendvics paneleknek is, és azon túl, hogy nem valami szép, tény, hogy gyors és praktikus lenne...
Üdv ! Ezeken a fesztávokon nem hiszem ,hogy lehetne problémád,esetleg ahogy Jenő is írta a koszorúban jól túlnyúlva erősebb vasalással készüljön a koszorú ! :-) Remélhetőleg nem pont középre jön ki a terhelés ,de kéne bírja ha megfelelő a koszorú ,és a talpszelemen is, mert mindegyik osztja a terhelést !:-) Szerintem.
A km. tégla íjó minőségű) szilárdsága nagyobb mint az Ytong-é. Meg lehet, hogy az Ytong ragasztója Kevésbé szereti a nyírást. Bár Ytong-gal olyan ritkán volt dolgom eddig (max. kétszer), hogy nem mélyedtem el az Ytong titkaiba.
Az biztos, hogy ráfalazás/rábetonozás nélkül nincs a kiváltónak igazi nyomott öve.
Ha az ytong összefeszül az puha a kisméretű tégla meg nem ,én mint laikus gondolom nem biztos hogy így van ,én is sor kisméretűt raktam az áthídalók fölé ,rá.
Porotherm kiváltó van? Ha igen, akkor SZIGORÚ gyári előírás szerint háromsor kisméretű tégla KÖTELEZŐ. Vagy rá lehet betonozni a kiváltóra. Az is jó. Ezek nélkül alig van teherbírása a kiváltónak. (kiváltó=áthidaló)
A házam utcafrontján a padlásszobának van egy loggia-ja. A felette lévő, háromszög alakú rész a tetőcsúcsig lambériával van burkolva. A tetőtérből lett feltéve. Időszerű lenne a lefestése de tartósabb megoldáson gondolkodom, hogy ne kelljen 5 évente újrafesteni.
Valami lemezburkolaton gondolkodtam, amit nem a jelenlegi lambériára, hanem azt leszedve annak helyére tudnék rögzíteni szintén belülről, a padlástér felél, mert kívülről dolgozni állvány hiányában nem tudok. (Emiatt a karbantartása is macerás.) Tehát nagy, táblás dolog nem jöhet szóba.
Van valakinek ötlete mit tudnék odatenni? Valami tartós fémlemez burkolat lenne nekem a legjobb szerintem.
Az ablaknyílásnál a nyílás alatti ytongba tettél be vasat, ahogy elő van írva?
Mégegy kérdés: az áthidaló föléfalazása a gyártói előírásnak megfelel? Mondjuk, ha nem, akkor még korrigálható , ha fölötte a vb koszorú ott erősebb lesz.
Bocs,az lemaradt , hogy ket oldalra lefuto 6-6 lepcsofok meg azok kulso tamfalanak burkolasa nem egy nagy sik felulet. Szoval igazi kirakos munka. Ezert preferalom a ragasztast.
A kerdes hogy ragaszto hab vagy epitesi ragaszto hogy birja a teli nyari homersekletet egy kis nedvesseggel
Sziasztok. Egy eloteto ala szabadba, ahova becsap az eso, ho kene egy fagyallo padlolapot burkolni bordazott vorosfenyo teraszburkolo deszkaval. Furkalni nagyon nincs kedvem a padlolapot. Vajon ragasztohabot vagy epitoipari ragasztot hasznaljak vagy furas mindenkepp? Nyaron 50fok, deli oldal, telen meg minusz 10.
Szerintem döntsd el, hogy hőtároló tömeget akarsz-e vagy sem. Csomó könnyűszerkezetes házban laknak, érdeklődjél náluk, hogy milyen a hőérzet, fűtési sajátosságok.
Ha könnyűszerkezetes lesz és besűríted az oszlopokat, az oszlopoknak is ajánlott stabil alapzat. Nevezzük pontalapak.
Másfelöl ha téglafalat akarsz építeni, nem feltétlenül kell brutál sávalap a fagyhatárig. Elég lehet egy talpgerendát (sávalapot) betonozni, mondjuk 20*20-as keresztmetszettel.
A sarokcsatlakozások vasalása hibás, ez baj. A vasbeton működési elve az az, hogy a beton veszi föl a nyomást, a húzást a vas (acél). A húzó és nyomóerők eredője között van egy távolság, ez a belső erők karja. Ha növelem a vasmennyiséget akkor a húzóerő az nő, de mivel a húzóerő nő ezért a nyomóerőnek is nőnie kell(ene). Egészen addig nő is amíg a külső erők nyomatékával egyensúlyba nem kerül a belső erők nyomatéka. Ha a szerkezet teherbíró képessége nagyobb mint a teher, akkor az anyag nincs kihasználva (fölöslegesen van beépítve). Ha a teher nagyságát növelem, akkor egyre több vas kell bele. Ez viszont azzal jár, hogy a nyomott beton felülete is nőni fog. Ha növelem a nyomott beton felületét akkor a nyomóerők eredője (súlypontja) egyre közelebb kerül a húzott vashoz. Tehát a belső erők karja csökken. A teherbírás számításának a lényege vasbetonnál, hogy a húzó és nyomóerők távolságával szorzom a húzó vagy nyomóerőt (mindegy). Ha elkezdem növelni a vasmennyiséget akkor egy darabig növekszik a teherbírás (szorzat nő), de egyre kevésbé és egy mennyiség után eljutunk oda, hogy semmi értelme, mert sehogyan sem lehet elérni, hogy nőjön a teherbírás. Ha a teher nagy és a nyomatékból származó nyomóerő a betonnak túl sok akkor alkalmazzák a nyomott vasat. Azt a szabványok állapítják meg a betonminőség függvényében (az egyszerűbb használat érdekében táblázatos formában), hogy legfeljebb hány százalék lehet a húzott és nyomott vas. Igyekeztem közérthetően fogalmazni, remélem sikerült.
Urak, egy lábakon álló, jelenleg 2 irányból nyitott és fedett kocsibeálló beépítését milyen falazási technológiával oldanátok meg úgy, hogy a szerkezetet ne kelljen elbontani?
Adja magát, hogy a 10 cm-es álló oszlopok két oldalára - némi besűrítés után - valami fa szerkezet kerüljön, közé meg 10 cm hőszigetelés, de mi lesz a hőtároló tömeggel...? (Ill. annak hiányával) Ha viszont kirakom valami téglával, akkor a beálló mostani némileg mozgó, rugalmas szerkezete miatt valahol biztos repedni fog, ahogy a vízszintes meg függőleges oszlopoknak nyomom, meg hát a semmiben álló kb 2+ méteres téglafalat sem szeretem... (arról nem is beszélve, hogy akkor ásás is kell, sáv alapnak) Olyan 25 m2 falról beszélünk, tehát a költség nem olyan lényeges, de olyan hobbiszoba féle lenne belőle, tehát a hőmérséklet fontos. (1 radiátort is oda akarok tenni) Észak keleti tájolás, ha ez fontos, tehát napot nem sokat kap. Előre is köszönöm!
Nem is az összkép miatt kérdezem (szerintem annak külön jót tenne), hanem a gres lap hátoldala miatt, ami nem rücskös, hanem sima, mert hogy padlóra, sík letevésre szánták. De akkor azt mondod, hogy rücsök hiány ide, vagy oda: fel lehet tenni?
Nem ismerem a fürdőszobád, de a kádfal az egy olyan felület, amit lehet más burkolattal is készíteni, mint a környező felületeket. Sokszor jót tud tenni az összkép szempontjából.
Lenne egy kérdésem, és olyan boldog lennék, ha valaki megválaszolná. Tehát:
Gres padlólapot fel lehet-e tenni csempe helyett a beépített kád elejére? A padlólap tulképpen vékonyabb (1-2 mm-el), mint a csempe, ami eredetileg ide került volna. De a padlólap hátoldalán nincs rücskös mintázat, ezért kérdezem. Aggódom, hogy attól még megtartaná-e a ragasztó.
Ezt a vasalt betont nem értem az elmondásod alapján. Egy rajz beszédesebb.
Amúgy a legalsó sor Ytongot falazóhabarcsba kell rakni az Ytong kivitelezési útmutatója szerint minimum 1cm vastagsággal, de erre az értékre nem emlékszem pontosan. A kép szerint amennyire ki tudom venni, nem az van, hanem az Ytong vékonyágyazatú habarcsa.
Ha nem kell attól tartani, hogy betonozáskor elmozdul akkor előnyösebb ha nincs összekötve két PÁRHUZAMOS vas. Az egymásra MERŐLEGESNÉL nem tiltotta a vasúti hídszabályzat. A magasépítési nem tiltotta, tűrte. Ha összekötözik akkor nem a teljes kerületén adódik át az erő.
Igen, már az üveg ki van szedve, a szomszéd terassza volt. :) de természetesen minden költséget vállalunk! a szomszéd oldalról a falamat szépen le vakoljuk, glett, festék, és bádogos munka a tetőn!
A zsalukő fordulásánál a vasat is be kell hajtani 90 fokkal, 30-60 cm-vel átlapolni a másik betonvas mellé és összekötni.
A zsalukőre ha még egy sor zsalukő megy vagy lemezalap (szerelőbeton), akkor a zsalukövet nem ajánlott kibetonozni teljesen , sem lesimítani. Mert a rá kerülő beton nem fog tudni belekapaszkodni.
Van az a visszaugrás az épületben. Az zavarja ezt, mert mindenképpen kell falakra merőleges és falakkal párhuzamos lejtés. Betonból még csak össze lehet csalni, de lapburkolattal (pláne naggyal) sokkal nehezebb.
Van 2 fél zsák vakolatom. Mindkettőre az van írva, hogy előkevert mész-cement vakolat. Baumit Manu4 és Baumit Uniputz. De az van mindkettőre írva, hogy ne keverje az anyagokat. De én összekeverném, mert felhasználnám :) Én úgy gondolom, mivel mindkettő mész-cement vakolat, hogy nem lesz káros/hibás, ha összekeverem. Ti miképp vélekedtek vagy mit tapasztaltatok?
Mondjuk az ábra nem egyértelmű nekem. Nem ártana kizoomolni és berajzolni legalább a terasszal közös határoló falakat és egy kicsit tovább (mármint az épületból többet, mint csak a közös kontúrok), hogy értelmezni is lehessen.
Próbáltam megrajzolni. A lépcsőkkel az a gond, hogy ha a legfölső fok magassága a fal mellett nagyobb mint a lépcső faltól távolabbi végén akkor az egyenlőtlen magasság miatt botlás-veszélyes. Nekem elég komplikált lejtések adódtak (háromszög ill. csavart felületek) és nem mondanám jónak őket. Másnak lehet, hogy lesz egyszerűbb megoldása. Azért megkérdezném, hogy muszáj annak annyira lejteni? Ha a fal mellé teszek lábazatot akkor a víz nem fogja a falakat áztatni. Az előtető alá a szél úgyis bfújja az esőt.
Nem mindegy, hogy négy vagy öt vagy hét év alatt megy tönkre? Házat nem szokás ilyen rövid időre építeni, tartószerkezet utólagos javítása drága és komplikált. Eredmény nem egyértelmű. Én a normális megoldásokat előnyben részesítem, főleg ha nem sok többlet-költséggel jár. Úgy tűnik, hogy nincsenek sokan akiknek ez a véleményük, de az vigasztaló rám nézve, hogy vannak még mások is, akiknek ez a véleménye.
adott egy most épülő ház. Van benne egy 60cm magas szinteltolás a hálószobák folyósója és a nappali közt. A levezető lépcső egyik oldalára szeretnék egy beton lebegő polcot, ami egy cca. 600kg-os akváriumot tartana.
A lebegő polc a legfelső lépcsőfok front fal magasságban indulna és a falra merőleges 120cmt távolodna el 60cm szélesen.
Így a polc 120x60x20as lenne.
Kérdés, hogy hogy lehetne ezt megvalositani?
Arra gondoltam, hogy bele kellene kötni az alapba, kvázi ellensúly lenne az alap.
mert az tartó és a korlát oszlop egy darabból van és be van eresztve (vállazva) egy fogópár az erkély padlója alatt (a szelemen helyett) és fent a korlát is összeköti, így egy merev keretet képez.
Jön egy nedves idő, pl. őssz végén vagy télen. Utánna egy hirtelen meleg tavasz.
A sturc felszívja a nedvességet a padlóból. Folyamatosan, ameddig nedves az idő és kiszáradni nem tud.
Aztán jön a meleg, és azonnal elszaporodik egy kék gombának nevezett penészgomba.
Pl. mi minden külső nyilászáronál a penészgomba elleni kezelés alkalmazunk.
De ha mégis vizet kap a struc valahol (pl. egy rosszul illesztet ablakpárkány alatt) 1oo%, hogy kirohat 3-4 év alatt a tokozat- mert az belülről kapja a meleget, főleg télen.
Tönkre megy az tuti, de a 4 év azért nagyon borús jóslat . 10 + év.
Az egyik rokonnál 45 éve van hasonló terasz, úgy 25 év után jelentkeztek a korhadás jelei, de a 'műtét' csak 30 év után történt... nagyjából az alsó 60 cm cserélve lett !
Ha oszlopot szerelsz a a fal melleti szelemen alá és visszatámasztod a szerkezetet- azaz összekötöt beeresztett fogópárakkal az külső oszlopokkal, akkor nem is kell rögziteni a szellement a falra és az oszlopokat sem. Megáll az magára.
Sylvanus.
1000%, hogy azt a teraszt tartó falra szerelt szelement a vasbeton koszorúba fúrták fel és használtak egy fémkonfekciót is, ha hőszigetelés van a házon.
De a képen látható szerkezetnek van egy óriási hibája, nincsenek oszloptartó vasak és fel fogja szívni a nedvességet a teraszról az összes oszlop. Max. 4.-ig tél után kuka az oszlopok alja.
Szerintem a laminált lapok összeragasztását akkor lehet értelme használni ha gyakran kerülhet rá kiömlő folyadék (konyha, étkező). Én az előző házamnál az étkezőben így raktam le a lamináltat!
Ehhez a konkrét termékhez nincs külön leírásom. A legtöbb ilyen útmutató nem említ ragasztást, de amelyik videóban láttam ezt a megoldást az is egy szakcég videója. Gondoltam megkérdem Ti mit gondoltok erről, mert lehetőségem van akár így is megcsinálni, csak hogy ismert megoldás-e ez, van-e bármilyen értelme bajlódni vele?
Jövő héten leteszem az új klikkes padlómat. Néztem pár videót és láttam olyant ahol a rövid oldalakat faragasztóval összeragasztják. Van annak értelme, vagy felesleges csinálni?
Ha jól meghúzzák a bebetonozott szárra tekert muttert akkor a fal és a kocka közti súrlódás veszi föl a függ. erőt. Ha valamiért lazul akkor megszűnik a súrlódás, nem veszi föl a függ. erőt.
"Jól gondolom, hogy ebben az esetben a falba rögzített menetes szárakra merőleges terhelés nem jut?"
Hateljesen meg van húzva akkor KEZDETBEN nem tud érvényesülni. Csak később, ahogy szárad a fakocka és a változó terhelés mozgatja a tetőt. Attól lazul. Utána már hajlítás is van. Ha van függ. erő (teher) akkor az le is fog menni a földbe. Ott elenyészik, de addig van.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, de ezt a terhelés hatást nem értem.
Szerintem a függőleges gerendát tartó, falba befúrt menetes szár nem kap a szárra merőleges terhelést, mert a függőleges terhelést felveszi a fagerenda, aminek az alja a betonon nyugszik, a vízszintes oldalirányú terhelést meg felveszi az egész szerkezet.
Úgy gondoltam kivitelezni a dolgot, hogy egy gerenda esetében mondjuk 3 helyen befúrok a falba, betonragasztóval 15 cm mélyen beragasztok egy-egy 45 cm hosszú menetes szárat. A menetes szárra rárakok egy-egy kifúrt 16x10x10-es fakockát (úgy hogy a kocka külső széle 16 cm-re kiálljon a falsíktól).
Ezután kerül a falra a 15 cm szigetelés (plusz a hálózás), majd ha kész a szigetelés, akkor a fakockák közepéből kiálló menetes szárakra rögzítem a megfelelő helyeken átfúrt függőleges fagerendát, úgy hogy a gerenda alja alul a betonra is le lesz még rögzítve.
Jól gondolom, hogy ebben az esetben a falba rögzített menetes szárakra merőleges terhelés nem jut?
Ha a szelemen két végén függőleges oszloppal le lehet talpalni akkor nem kell a szelemen csavarját hajlításra méretezni, csak a kidőlést kell, hogy megakadályozza. Én mindenütt azt látom, hogy letalpalják.
A szelemen kap egy terhelést függőlegesen, a szelemen és a hőszigetelés vastagságának a függvényében a menetes szárra eső nyomaték karja lehet 30 cm is.
A hőszigetelés és a szelemen között fellépő surlódási erő kéne ezt a nyomatékot kiegyensúlyozza, ami egyenesen arányos a menetesz szár végére felcsavart anya meghúzási nyomatékával.
Üreges téglába beragasztott menetes szárat nem lehet túl nagy nyomatékra meghúzni. Ha van egy beton koszorú a falba, ott ahol a szelemen fel van fúrva, akkor működik a dolog, mert ott fog a ragasztó.
A másik kérdés az, hogy a szelemen tökéletes vizszintes kell legyen, akkor egy állítható rögzítést kell késziteni.
Elmegy a fúró a falba valamerre, a beragasztott szár nem lesz merőleges a falra, akkor nehéz felfúrni a szelement.
M12-es szárat oda húzol, ahova akarod, de M16-ost már nem.
Ha az ács tapasztalt, azonnál számot ad, hogy a felfúrt szelemen nem elég merev, hogy ráépítse a tetőt.
Most feltételezzük, hogy a beton kötési idejére rögzíteni tudom függőbe az oszlopot.
Nem tudod a 3 méteres oszlopot függőbe állítani, mert nehéz és nagyon jól ki kell kötni két irányban (két szemet kell hegeszteni rá, onna kell kikötni pallókkal- amiket a talajbe bevert cövekekkel kell rögzíteni) , de amikor kezded önteni a betont, akkor elmegy az alja - hiába támasztod ki a gödörbe kövekkel az oszlopot.
Külön kell megcsinálni a 100x100-ast, betonvas pipákkal ellátva és beönteni, majd arra ráilleszteni a laposvas ékeket és az oszlopot.
Amiután rá húztad az oszlopot a 100x100-ra, megcseppented két pontban, aztán beállítod függőbe és megcsinálod a végleges varratokat.
Ha nem akarod, hogy látszodjon a hegesztés, akkor az utolsó 10-15cm az alapból nem öntöd ki csak utánna.
Találtam egy 100x100x4-es 50 cm hosszú zártszelvényt. Az megfelelő lenne, ha betolom az oszlopba mondjuk 10 cm-t, kiékelem laposvassal, körbe hegesztem, aztán az egészet úgy betonozom be, hogy a hegesztett rész a betonba legyen mondjuk 10 cm-t? Tehát a 120x120-ast is bebetonozom 10 cm mélyen? Akkor a betonba kerül 50 cm vas. Az gondolom elég. Csak a 10 cm átlapolásba nem vagyok biztos, ez lehet, hogy kevés... esetleg 20 cm?
Most feltételezzük, hogy a beton kötési idejére rögzíteni tudom függőbe az oszlopot.
Ha az általad leírt verzió lenne, akkor gondolom kellene vagy 100 cm-es vas (50 a betonba, 50 beton fölé), de akkor mennem kell vásárolni megint...
bebetonozunk egy zárszelvényt, ami kiáll az alapból kb. 5oomm (hegesztünk rá két pipát PC betonvasból), ráhuzzuk az oszlopot és átfurjuk két helyen, metrikus csavarral és anyával rögzítve, amit a behegesztünk és levágunk (vagy összehegesszük lent a két zárszelvényt). Azért nem betonozzuk be az oszlopot, mert egyrészt drága, másrészt nehéz kikötni függőbe a betonozás előtt.
Vegyél az ócskavasasnál egy 1oox1oo-ast- két laposvassal meg tudod oldani, hogy szoruljon a 120x120-ra- azaz kiékeled.
Az alap legalább 80-9ocm mély, csak azért, hogy a fagy ne nyomja el az oszlopot. De nem kell neki egy nagy csutak, annyi bőven elég, amennyit ki tudsz ásni egy lapáttal.
Egy 120x120x4-es zártszelvényből állítanék oszlopot. Nem lesz igazán teherhordó szerepe, lámpa megy a tetejére, és ha már felállítom, a tolókapu vezetőgörgőjét is átszerelem rá. 3 méter hosszú anyagom van. Mekkora betontuskóba állítsam, és hogyan rakjam bele, hogy minél kevesebb része kerüljön a talajszint alá, de biztonságosan megálljon? Tehát az oszlopot szeretném minél magasabbnak meghagyni.
Annyi még esetleg fontos lehet, hogy egy meglévő "betonalap" mellé kerülne közvetlenül, ami kb. 60 cm mélységű. Ez a tolókapu betonsávja.
A zárszelvény mérete talán túlzás ilyen célra, de az adott.
Vagy 4 éve rajzoltam talán Bastardo nickes fórumozónak egy konzolt, amit egy műhelybe meg is csináltatott.
Nem tudom visszakeresni, mert kitőröltem a nikkemet, a gépemen sem kapom.
De képzelj el egy száras oszloptartót, meg egy szár nélkülit. Ezeket össze lehet fordítani.
Ha kapsz a kereskedésekbe két ilyen tartót aminek a szélessége azonos, akkor össze tudod őket csavarozni.
A hőszivetelést kivésed, beragasztot a száras oszloptartót a falba, a szár néküli oszloptartó talpába beszeresz egy M12-es csavart, a szelement kifúrod és egy M12-es anyával és alátéttel rögzíted.
Aztán a hőszigetelést vissza lehet javítani.
Nagyon sok előtetetőt készitettem valamikor egy villanegyedbe, de a rögzítés a menetes szárral, ami át volt vezetbe a hőszigetelésen nem működött. Utánna csináltattunk konzolokat, persze hegesztéssel.
Kvázi távtartó-alátéteket készítesz a fatartók és a fal közé, a hőszigetelés vastagságában. Például 15 centis szigetelésed van, a falhoz rögzítendő tartók legyenek 10x10 centisek, akkor kb. átmérő 8x15 centis gurigákat kellene készíteni, közepében furattal a rögzítőcsavarok számára. Hőszigetelés kifúr a gurigák mérethez, guriga bedug, aztán lehet fúrni -csavarozni.
A gurigák anyagára fa rémlik innen a topicból korábbról, de az szerintem idővel széthasadhat és kevésbé fogja ellátni a funkcióját. Mekkmesterként el tudom képzelni oda a legdurvább lépésálló nikecell-gurigát is, vagy ha még nincs kész a hőszigetelés, akkor azt a részt eleve ilyennel szigetelni és szimplán ráhúzatni a tartókat.
Esetleg vastagfalú fémcső vagy zártszelvény befenekelve, purhabbal kifújva, de talán valami műanyag is jó lehet, mondjuk PA6 (danamid).
A házra 15 cm-es hőszigetelés kerül és a ház egyik oldalához faszerkezetes veranda tetőt szeretnénk csinálni, amire polikarbonát borítás kerül. A szerkezet a szokásos módon támaszkodna ki a házhoz, pl. mint itt:
Mi a legjobb módja annak, hogy a függőleges és a vízszintes gerendákat a falhoz rögzítsük?
Ha közvetlenül a falra rögzítenénk a gerendát, akkor a 15 cm-es szigetelés teljesen betakarná a gerendát, nem lehet rátenni a szarufát. Ha kengyelekkel rögzítem, akkor mivel lehet a falhoz stabilan rögzíteni a gerendákat, úgy hogy 15 cm-re kiálljanak a falból a gerendatartó kengyelek?
Vagy egyszerűen fúrjak be menetes szárakat a falba (függőleges gerendánként vagy 3-4 db-ot) és az átfúrt gerendákat arra rögzítsen a szigetelés külső oldalán? Ez esetben milyen vastag menetes szár ajánlott? 10-es? 12-es?
Alá van támasztva a födém. Én csak azt hallottam eddig, hogy "nem olyan nagy", ez holnap derül ki, hogy valójában mit is jelent. Az eddigi ötlet valami OSB volt, hogy arra kéne rakniuk akár. Meglátjuk mi lesz a vége, azért biztosabbnak tűnne, ha egy szinttel lejjebb lenne ez csinálva, ahol régi a beton. De ha nem, akkor ezeket a pallókat is említjük majd nekik. Köszönöm szépen a választ! Jó hallani, hogy nem teljesen ördögtől való, én csak ilyen leiratokban olvastam, hogy nem célszerű rezgetni a friss betont, ez meg pont azt csinálná. De ha nem végzetes, akkor okés.
Lehet sajnos nem precízen fogalmaztam. Ez E gerenda felbetonja. Betonpumpával toltak rá C20-as betont az E gerenda+kefni kombóra. A felülete nem speciális szerintem. Talán járni ezen lehetne, de a betonkeverőzés kissé meredeknek tűnik azért. Azt inkább valami korábban már megszilárdult födémen, pl. az alsó szinten kéne. Ilyen időben értem persze, hogy miért bent akarják csinálni. Jól be van fűtve amúgy bent, szóval a hőmérséklet nem volna gond.
Friss- helikopterezett aljzaton pár napig nem is szabad járni ebben az időszakban- főleg ha nincs jó fűtés az épületben.
Mert:
A beton tetejét a pórusokat a helikopterezés során lezárják, ha lefele nem tud száradni, akkor az sokkan lasabban szárad. Ha elkezdenek járni rajta, a felülete sérűl és muszáj lesz önterülőt húzni rá.
A mesterek a friss (2 napos) aljzatbetonon szeretnének betonkeverővel dolgozni. Ez annyira nem célszerű nem? Azt olvastam, hogy a rezgéseket nem nagyon szeretni a friss beton...
Ezt mennyire kell komolyan venni? Alapvetően a már régebbi beton födém részre tegyék inkább a keverőt, ha már födémre szeretnék gondolom...
Én nem láttam purhabot fölötte. Attól még lehet. Nincs értelme, fölösleges, káros többletmunka lenne. Egyetlen esetet tudok elképzelni, ha a zsalu sarkába nem ment be rendesen a beton, akkor így javították. De nem híszem, hogy a zsalut kikenték volna teljes felületén. Ha két betonfelület közé oda nem való anyagot tesznek akkor biztosan nem dolgoznak együtt. Ket, eltérő korú síma betonfelület sem köt össze. Ha jó rücskös akkor lehet némi együttdolgozás. Egészen addíg amíg a kiálló részek el nem nyíródnak. Ez hamar bekövetkezik, mert a betonnak gyakorlatilag csak nyomószilárdsága van.
Amúgy valami purhab látszik végig az áthidaló fölött, mintha először telibe nyomták volna vele, aztán jött volna a koszorú öntése. Az nagyjából kicsinálja az együttdolgozását a felette levő betonkoszorúval nem?
Saroknál én mindig hajlítottam a vasat hogy ,az kötés legyen egyben .Még össze hegesztheted ,sarkok tartják össze az egészet ,a házba is bekötöttem menetes szárakkal ,azokat jól be lehet ütni a furatba ,ragasztani .
Az oszlopok helyzetét jól át kell gondolni, mert most is nagyon keskeny a lépcső.
Megkeretem a fotokat a falra szerelt háromszöges előtetőről.
Ez a tető legalább 2.8m mély, neked sokkal keskenyebb is elég, tehát rövidebb oszlopok és támaszok is bőven elegek lesznek. Az falra szerelt oszlopokat kell felfogni a falra, a ajtó melett balra és az ablaktól jobbra elférnek és nem zavarnak a visszatámasztások sem, legalábbi abból, amit a képeden látok.
Szóval erről lenne szó. Van az oszlopok tetején egy szelemen és a visszatámasztáson egy fogópár, amin egy külső szelemen, ezeken feküdnek a szarufákat. Az oszlop és a visszatámasztás illesztése egy feles csapolás kell legyen, az a csomópont van terhelve- a harmadik képen jól látszik.
Krinnerből szerintem nincs épülettalajcsavar max a paaluupiste ruuvippalu na ,azok már egész tűrhető hélikus cölöpök.
Házépítésre alkalmas talajcsvar az kb úgy kétméteres hossznál és kb min 108mm körüli külső átmérőnél kezdődik nagyjából 3-4 mm es falvastagságal és szélesített csigával :
"A belső sarokba nem tudok oszlopot rakni, mert bent van teljesen falsíkba az ajtó."
Attól még lehetne, anélkül, hogy a nyílásba belógna. De mi a végső cél? Ha a jelenlegi tető lecserélése, akkor megkérdezem, a régi tartószerkezet nem jó? Miből lesz az új tető? Ha jól számolom akkor kb. 200-250 kg a max. hóteher, ha lesz hó. De arra kell számítani, hogy lesz. Ehhez jön még a szerkezet súlya az oszlopok nélkül. Még kb. 100 kg. Ha csinálok neki két oszlopot, egy szelement és három szarufát akkor támaszonként kb. 80-90 kg-al kell számolni. (nem lesz egyforma) Ha készül a falban is egy bevésett szelemen (odacsavarozva ahogy sr1 javasolta), meg kell, hogy álljon. Vannak még lehetőségek ennél rosszabbak és hasonlóak is.
A tető kb 2,5×1,3m lesz. Az oszlopok a lépcső tetején ~2,1m, alul 2,9m magas. A belső sarokba nem tudok oszlopot rakni, mert bent van teljesen falsíkba az ajtó.
Az egész lépcső 90cm széles, ebből ugye lejön a korlát és majd a szigetelés vastagsága, ezért belülre nem nagyon szeretnék függőleges tartót.
Köszönöm mindenkinek aki próbál segíteni. A jelenlegi tetőnek nincs vízszintes tartója, hanem a zártszelvény a falba van bevésve.
Arról a verzióról mi a vélemény, hogy az új tető szarufáját is beengedem a falba 25-30cm mélyen és nem rakok vízszintes gerendát?
Az ajtó és az alacsonyabban lévő csatorna között 50cm hely van.
Szerintem fával egyszerűbb dolgozni (ha valaki nem tud hegeszteni, a fát meg nem akarja csapolni). Ezen kívül a fa anyagában jobban illeszkedik a vályoghoz (stílus és együttdolgozás). Más lehet, hogy mást gondol.
Szerintem nem fér be egy fából készült előtető. Mérd meg az ajtó tetejétől a csatorna alját, kéne legyen min. 40cm.
A szelemen amit felteszel a falra kell legyen min. 12-14 cm magass, hogy nézzen ki is valahogy.
Arra fel kell támassz egy 10x12-es szarufát, elől egy szelement, ami 12-14cm magass. Az alá az oszlopokat. Kell hónajkötés is, másképp nem lesz sarokmerev. De a sarokmerevséget még úgy tudnád megoldani, ha építesz egy új korlátot, ami összeandrásolja az oszlopokat.
Ha beragasztasz két elég hosszú M12-es menetes szárat a falba, akkor meg fogja tartani a tetőt. De vegyél harisnyás dübelt neki.
De látok egy másik megoldást is.
A nyilászárós falnál az eresz sokkal magassabb.
Akkor megállíltod a tetőt szerkezetét a rá merőleges eresznél és a polikarbonátot átvezeted 20-25cm az alacsony eresz felé.
Akkor talán a szerkezetet meg lehetne oldani oszlopok nélkül, két háromszög alakú visszatámasztással, az ablak két oldalára rögzítve.
Mekkora lesz a tető, milyen távol lesznek az oszlopok, milyen magasak lesznek? A fénykép alapján elképzelhető egy oszlop a sarokban (belül),arra egy vízszintes gerenda, a gerenda másik végét a fal síkjában egy másik oszloppal megtámasztani. Ebből a fényképből sokat megállapítani nem lehet, csak ötletelni. A vályoghoz csavarozott gerenda teherbírásában nem bíznék. Az oszlopot (részben ) bevésni jobb ötlet, mert az három irányból megfogja. Csak a negyedik irányból kell megfogni, átfúrni a falat, a másik oldalán pedig egy laposvas osztja szét a terhelést. Maga a csavar szerintem azért nem elég mert a szerkezet óhatatlanul mozog és kirágja a csavarlukat.
Sziasztok! Előtető építésében kérném a segítségeteket A képen láthatót szeretném lecserélni, fa szerkezetű polikarbonát tetőre.
A fal vályogtéglából van és 6-8 centis vakolható gyapot kerül rá. Kérdésem, hogy ki hogyan oldaná meg a a szarufák rögzítését a falnál? 1. Keresztbe felcsavarozni egy pallót és ahhoz rögzíteni. Vályoghoz milyen módon lehetne rögzíteni, hogy az biztosan tartson? Szigetelés előtt, vagy után kéne? 2. Kaptam olyan javaslatot is, hogy véssem be falba. Erről mi a vélemény? A függőleges tartó oszlopoknak elég 10×10-es gerenda legyalulva? Sajnos elég szűk a hely így minden centi számít.
Vannak vasalások sarokmerev bekötésre. Ilyenkor fölösleges a hegesztés. Ha két vasat "U" alakban meghajtanak és benyújtják a falakba az is jó. Ezt akartam javasolni, de ha hegeszti az is jó. Meg van még több lehetőség ezeken kívül is.
Van hegeszthető és nem hegeszthető. Ilyen nem hegeszthető volt régen a B60.40-es. Bízzunk benne, hogy hegeszthetőt hegesztett. Bár egyszer láttam egy nem hegeszthető vasnál próbálkozást, nem sok maradt a vasból.
A hegesztés az jó, de a fal mindkét oldalán található vasakat a másik fal külső oldaláig célszerű vinni. Mind a kettőt. A régi szabvány ezt elő is írta.
Az észrevételt továbbítom a hírkereső szerkesztőségének, tőlük az információ. Malylyd kiderül, hogy mit válaszolnak. Minden esetre nem ez volt a hozzászólásom lényege, csak udvariasságból foglalkoztam az utcanevekkel.
Ha meg nem sértem a törzsközönséget akkor annyit megjegyeznék, hogy a sarok kialakítása a vasalásnak nem az igazi. Szerintem. Gyakorlatilag többlet-költség és egy egy fél hajszálnyi többlet-munka árán egész jó is lehetne. De szívesen meghallgatom a többség véleményét. A falat nem ártana bekötni (ha nincs) a meglévő épület falába.
Nekünk még azt tanították, hogy a koszorú és a kiváltó nem azonos. Koszorúba a szabvány csak 2 cm2 vasat ír elő. Kiváltóba valamivel több kell.
Egyébként a kérdezőnek joga van választani, hogy egy ilyen hülye vizionálására hallgat mint az enyém, vagy egy nagyon okos hozzászólóéra. (nem tart az semmit, csak a tetőt). Azért itt szeretném halkan megjegyezni, hogy az én megjegyzésem arra vonatkozott, hogy acélszerkezet utólagos beépítése esetén nem árt ha valaki kiszámolja, hogy se több, se kevesebb anyag ne kerüljön bele a szükségesnél. Tudtommal Guszev utca már nincs (Bp-en legalább is), de hívják bárhogy is a Guszev utcát most, a fizika törvényei azonosak Budapesten és Jászkarajenőn is. Meg máshol is. Azt gondolom, hogy Szamueli u. sincs már. Jó lenne ellenőrizni a dolgok helyességét mielőtt leírja valaki.
Jó olvasni itt pár hozzászólással lejjebb egy párbeszédet !
A kérdező egy nyílás feletti áthidalóról érdeklődik, hogy azt ki lehet e szedni. Még fénykép is van, feltette az érdeklődő.
Sőt kiderül az is hogy " a koszorú miatt nincs támasztó funkciója.". Már .
Ja valóban, de korábban volt, az tartotta a koszorú ezen szakaszát amíg a beton, a vasbeton meg nem szilárdult. Az kb. 5 -6 nap, habár ez lehet akár sok hónapos is.
Aztán az általam idézett mondat első felében az is világosan le vagyon írva ,hogy miért szeretné likvidálni az a porot.. áthidalót :
" Vaskosabb szigetelést szeretnék az ablak körül, és vakolható tokos redőnyt, ezért merült fel, hogy így lehetne nyerni ezeknek helyet" kell neki a hely.
Szegény jól megijesztették, omlásról vizionálnak.
" tehát nagy valószínűséggel az ajtó fölötti épületrészek le fognak jönni. Elég elkezdeni a bontást, utána a többi jönni fog magától."
Nos az én véleményem ,hogy nem jön ott le semmi, a vb. koszorúig simán fel lehet menni.
Az jut eszembe , hogy a fórumok őskorában úgy 18 -20 éve max. az építész fórumon is volt egy hasonló szituáció.. egy naiv kérdező nagyjából azt kérdezte, hogy hogyan oldaná meg egy ház utcai frontján egy ajtó áthelyezését kb. 2 - 2,5 m -rel arrébb.
Nos voltak ilyen olyan javaslatok. Én egy picit jobban bele másztam. Mondám vala az ismeretlennek, hogy kell egy kőműves mester + 2 segéd , szerszámok . állás új áthidaló, meg egyéb anyagok, aztán neki a munkának. Lett is belőle lincs, akár most a szegény Öniköt, engem is a pokolba kívánt egy önérzetes építész tervező. Voltam felelőtlen, sarlatán, gyilkos felforgató stb.
A munkátlan építésztervező javaslata :
terv,
terv zsűri,
statikai számítás
technológiai leírás,
anyagkimutatás,
munkavédelmi nyilatkozat,
Na és engedély, mert az épület teherhordó szerkezetének megbolygatásáról van szó.
Ja így volt a nagy könyvben. Ok. valóban Bp. belvárosában, mondjuk a 'Guszev' u. ban valóban így kell, de nem Jászkarajenőn a Szamueli u. ban.
Nagyjából vízszintesen (10 fok) elhelyezett 10 mm vastag OSB-t mennyire lehet kiengedni az alátámasztástól, ha hosszú távon nem akarom, hogy "lekókadjon"?
Felülről védve lesz fóliával, de egyébként szabadban van.
Mégegyszer megtekintve az ominózus fényképet megállapítható, hogy az ajtó fölött az nem tégla, hanem a porotherm kiváltó. A porotherm adja a teherviselő szerkezet húzó, a fölötte levő pedig a nyomó teherbírást. A kiszedése életveszélyes, tehát tilos. Ha kell a magasság akkor megoldható, először acélszerkezettel ki kell váltani, utána ki lehet szedni. Statikus tervető nélkül nem célszerű ezt cselekedni.
A kép érdekes. Ha a nyílás fölött közvetlenül az csak síma tégla, akkor a tégla minden további nélkül eltávolítható, mert most csak az ajtó fogja tartani. Ha Porothem áthidalóról van szó (a fényképről nehéz egyértelműen megállapítani), akkor 99,9999%-os valószínűséggel a kivátó adja a nyílásnál a koszorú teherbírását, tehát nagy valószínűséggel az ajtó fölötti épületrészek le fognak jönni. Elég elkezdeni a bontást, utána a többi jönni fog magától.
Vaskosabb szigetelést szeretnék az ablak körül, és vakolható tokos redőnyt, ezért merült fel, hogy így lehetne nyerni ezeknek helyet, mert a koszurú miatt nincs támasztó funkciója.
Hú, köszönöm. Ez jó megközelítés. Igyekszünk úgy csinálni, amennyire engedi a helyzet. Sajnos nagyjából adott, hgoy egy szinttel lejjebb hol kell mennie a csőnek, így ez limitál valamennyire.
Egy szennvízcsőnek 120-as furatot szabad egy EB béléstestbe belefúrni vagy az már annyira hasznavehetetlenné teszi, hogy jobb kiszedni és valami vasalt betontömbbel pótolni?
Nálam a barabás, raklapon belül is különböző méretűek a kövek ,akár hogy kiszámoltuk ,mindig valahogy szabni kellett ,meg méregettem több mm-er különbség van egy raklapon belül is .
Havernál is így jártunk.........
Ha vastagság ,hossz egyébb méretek papír szerint ugyan az mint a előző márkáé ,szerintem annyi eltérés lehet mint ami amúgy is lenne .....
Csak fapadlót szabad szerelni a medence mellé. Párnafákra.
Minden más, ami oda való, borzalmasan drága és szakszerű kivitelezést igényel (folyókák, stb).
Törd fel a csempét. Önts ki önterülőt és rögzits a párnafákat dübelekkel (pontosan kiszintelve) és erre inox csavarokkal valamilyen fa decket, 6-8mm hézaggal.
Ez lehet egy fenyő thermowood (nem ajánlom), vörösfenyő deck, masaranduba, teak, stb. A thermowoodon kivül az összes fadeck 3 hónaponként olajozást igényel, akkor tartós marad 2o évig is.
Kültéri medence körüli betonra greslap helyett milyen jó alternatíva van, ami vizesen sem csúszós és max. 2 cm vastag?
Az építéskor (10 éve) 40x40-es greslapokkal fedték, mi tavalyelőtt vettük meg az ingatlant. Jelenleg olyan sok "felfagyott" vagy sérült felületű lap van, hogy nem érdemes egyesével javítgatni (nincs is elég tartalék lap), inkább felszedetem az egészet. Mivel ezek a greslapok vizesen elég csúszósak, télen baromi veszélyesek (kétszer is majdnem beleestem a medencébe), ezért gondolkozunk valami máson greslap helyett ami vizesen sem csúszik, nem ronda, ívesen alakítható (hogy kövesse a medence ívét) és max. 2 cm vastag.
Eddig a műfű jutott eszembe, illetve a betonra kültéri önterülő vagy valami hasonló cucc megszínezve.
De kérj ajánlatot ilyen kötőelem-ragasztóra. Vannak rendes tubusosak, és vannak spéci kétkomponensű, előre egymás mellé préselt, és speciális keverőtoldattal ellátott kiszerelések is...
Ez igazából csak 1 tető lesz, ajtót se akarok rá. A kerítésben befelé épült egy U alak ugyanúgy zsalukőből, arra kerülne. Nem tenném mellé, mert ha közel rakom, nem tudom majd kezelni a fát, ha messzebb, akkor meg belül nem marad elég helyem. Maradjunk az eredeti elképzelésnél, ha lehet :).
Miért kell a falra szerelni? Leteszel 4-5 oszlopot a kiszemelt helyre a kerítés mellé, arra tető, valahová ajtó, körbe lécborítás, csókolom. Szerkezet fémből-fából, gusztus és lehetőségek függvényében.
Persze, igyekszem stabilra tervezni. Ami nem a kerítésre kerül 1db láb, az betonban lesz. A kerítés maga atomstabil, és természetesen mélyebbre rögzíteném, nem csak a fedlapba. Egyetlen dolgot nem tudok csak, amit kérdeztem.
Nem kell emiatt megvésni! A szerelőbetont a kavicságyra megcsinálod, rárakod a vízsszigetelést amit összekötsz a fal alatt lévővel felhajtva oldalt, erre lerakod a víz, fűtés, villanyvezeték csöveit, lerakod a lépésálló szigetelést, ha rám hallgatsz ahol nagyobb a terhelés oda XPS-t, erre erős fólia, erre a vas a csövekkel és jöhet a beton.
Ahol az alaptesten át kell jutni ott fúrsz egy 26-os lyukat a csőnek abba a 20-as cső belefér egy vékony csőszigeteléssel vagy egyéb védőcsővel együtt.
Mennyire stabil a kerítés egyébként, és mennyire stabilan rögzíthető a nem a kerítésre kerülő láb/lábak?
Azt a kis tetőt is jól meg tudja ráncigálni egy nagyobb szél, tehát ilyen irányú állékonyságot is tervezz vele..
Ha csak a kerítésfedlapba fúrnád, akkor azt könnyen lerántja.
Egyébként pl. a Fishernek, de más kötőelemes cégnek is vannak nagyon jó, csavarokhoz, akár a lenti betonozható oszloptalphoz is működő ragasztói mindenféle anyaghoz.
Egy normális kereskedő képben van, és tud ilyet ajánlani a számodra.
Persze spéci kötőelem boltba kell kérdezni, nem barkácsáruházban...
itt csak 10-15 centiről van szó új padló rétegrend miatt. Naradhatna igazából az eredeti alap szint is mert az esztrich szintje majd kb ott lenne, de nyílván a padlófűtés csöveit át kellene vezetni, és nemakarok hőhidat se ezért gondoltam, hogy mindenképp ki kell vésegetni az alapot is úgy, hogy egy szinten legyen a szerelőbetonnal.
hoztunk le rajta a minap egy régi öntöttvas kádat négy fővel :) arra gondoltam egyébként, hogy valahol megtámasztjuk és kibontjuk a maradék betont, aztán csinálunk neki valami alapot mert muszáj mélyíteni a szintet.
Szintén ehhez kapcsolódik, hogy a falak alapjának szintjét is lejjebb kellene vinni a leendő szerelőbeton szintjére minimum ami 10-15 cm vésést jelent (még nem döntötem el a hőszig vastagságát). Ilyenkor mennyire kell vigyázni az alap vésésnél? Neki lehet esni nagy bontókalapáccsal vagy óvatosan fúrjunk elő ezzel irányítva a repedést?
Kukatároló építése miatt kerítésre kellene oszlopot applikálnom. Vannak ezek a pofás gerendatartó vasalatok, csak mind egyenes felületre van. Nekem a kerítés tetején sátortető szerű műkő fedés van, ami középről kétoldalra lejt. Mit érdemes ilyenkor csinálni? Meghajlítani egy vasalatot valahogyan a megfelelő szögben, vagy belefúrni valamivel a műkőn át a kerítésbe, és beleragasztani egy bebetonozható talpat?
Ajánlottak acril alapú Cool fantázia nevű mélyalapozót. Nekem tulajdonképpen vakolat erősítésre kellene. Nagyjából azonos a vakolat erősítő és a mélyalapozó. A boltban az eladó srác elbizonytalanodott, akár csak én.
Lépcső terhelése előírás szerint lakáson belül 300kg/m2 (3kN/m2) biztonsági tényezővel való szorzás előtt. Nehéz tárgyat időnként föl ill. le is szállítanak a lépcsőn. Két ember teher nélkül 160 kg (úgy általában)
Vakolat nincs nem is volt az egész egy beton "alap" kinézetre a falak, födéme E gerendák közte beton tálcák ott sincs vakolat. Abszolút nem ázik, csont száraz, a község dombos részén van annak is a tetején, jó és új csatornázás van a víz elkerüli ezt a részt és csatornán keresztül a város felé folyik ami lent van a "völgyben" így mindenképpen hasznositom más nem tárolásra. Majd akkor foglalkozom vele mikor már bent lakunk, még hátra van a festés, burkolás szerelvényezés WC fürdők, konyha, kert, térkő, garázs.
Pince bejáró sem ázik az esőtől, mert direkt a terasz tetőt kilogattam jó 2 métert a lejáró fölé, mert tudtam hogy megtartom a pincét. Kösz az infót a falakra, normál vakolni nem akartam se gipszkarton mert pára azért lehet lent ha zárva lesz normális ajtóval az biztos.
Kipakold a szénport és egyéb törmeléket és számos célra hasznosítható az a cca 10 nm -es pince. Nagyobb nem is kell !
Az 1,7 m belmagasság baleset veszély miatt nem jó, beverheti az ember a fejét.
Egy rokon felújított egy régi házat. Itt volt egy boltozatos pince, 80 évig széntárolásra. Valamiért fóbiás volt erre a térre, hát nem befalazta a lejáratot. Épített helyette tárolót 5 millióért.
A pince rendbehozása azért más emberi tartózkodásra és más csak tárolásra.
Elsőként a tárolásra való felújítás.
Lekaparjuk a régi máló vakolatot. Ez nagy részt a nedvesség miatt mállik és még amiatt, hogy anno nem tettek cementet a vakolatba.
Kész a csupasz fal, klórmésszel lemeszeljük, majd egy fehércementtel feljavított szóró … másnéven spicc masszával levakoljuk.
A kereskedelemben kapható külső szóró vakolat / a legolcsóbb / --- fehér cementes dúsítással. Gyakorlatilag egy világos vékony betonréteg lesz rajta.
Az emberi tartózkodásra való pince felújítás azért lényegesen bonyolultabb és költségesebb, de nem megoldhatatlan. Aki nem hisz látogasson ek a József körúti Apácai Kiadóhoz és ott megnézheti a pince felújítást meg számos más helyen.
A rajzon elvileg 1.90 a belmagasság ott van 10 cm beton, de most van 20-30 cm szén por meg agyag föld keverék. Sarokba leások hátha rajz szerint meg lesz az aljzat beton, ha még sincs akkor az lesz amit írtál,ha már egyszer van valamire jó lesz.
Nem én vagyok tévedésben.Nem kérek pénzt az itt leírtakért. Nyilván nem ismered a régi mondást: A rendőr gatyában is rendőr. Könnyebben érthetően sohasem adhatok olyan tanácsot amiért nem vállalom a felelősséget. Már csak azért sem, hogy ne szokjam meg azt, hogy olyat mondok ami nem teljesen kerek. A szaktanácsadó felelőssége szerintem nem kisebb mint a tervezőé (szerintem legalább is) Annak meg nem vagyok híve, hogy olyat mondjak, hogy falura jó lesz a parasztnak. Baleset esetén nyomozni kezdenek az okok után, a hatóságot nem érdekli, hogy milyen jogcímen hangzott el az ami a balesethez vezetett. Igazából rajtam kívül nem sokan lehetnek itt akik olyan ügyekben nyilvánítanak véleményt amelyekből bírósági ügy lehet. A többi ügynél néhány zsák cement lehet a veszteség, ezekkel nem foglalkozik a hatóság hivatalból. Srudolf is igyekezett rendes, jó tanácsokat adni, de megszólták érte a taknyolás pártiak. De rendben van, igyekszem nem hozzászólni a témákhoz, bár amilyen hozzászólások vannak ez nem lesz könnyű.
Padlófűtés kiépítése miatt padló rétegrendet teljesen újjáépítjük, egyelőre a bontás fázisban vagyunk.
Kérdésem az lenne, hogy a képen látható lépcsőnek milyen alapozása kellene, hogy legyen? Felvertük az aljzatbetont, a lépcső körül megvastagodott de mintha csak ennyi lenne.... gondolom ha felverjük azt atuskót is ami a lépcső kar végén maradt és megszűnik az alátámasztás akkor nem fog lebegni a lépcső hanem a födém rögzítésnél történni fog valami...
Arra számítottam, hogy az aljzatbeton felverése közben találunk egy lépcső alapot ami elválik az aljzatbetontól mint pl a falak alapja.
első körben áss egy kis gödröt az egyik sarokban és keresd meg az alap talpát.
Annyit áss le, hogy maradjon min. 3ocm föld az alap felett. Döngöld meg a földet. Aztán arra tegyél 1o-12 cm tőrt követ, azt is döngöld meg és húzz rá 6cm betont egy halóval.
Akkármilyen pici a pince, fontos, hogy az alap ne maradjon támasztás nélkül főleg azért, mert a manzárddal is megterhelted az alapokat.
Nekem is van egy 3.53 méteres pincém rajzon 1.90 belmagassággal ,beton aljzat E gerendás födém betontálcákkal benne salak azon felül a lakásban aljzatbeton .A valós magasságom 1.70 jelenleg ,de szenet tároltak benne és mindig a tetejét lapátolták az alját meg taposták így lett gondolom 1.90-ből 1.70 a belmagasság .Le kéne ásnom csak nincs hozzá humorom azt hagyom utoljára .
Lehet arra jó lesz hogy betegyek egy mélyhűtőt és húst tárolni ne keljen sűrűn boltba járni,más ötletem nincs.
Kamra van bent a házban a lépcső alatt ,garázs meg fészer is lesz kint,szóval .......... jó hogy van ,de mire azt még nem tudom.
Nagyon nagy tévedésben vagy ! Ez itt egy nyílt fórum, a szaktanácsadás nem pénzért történik. De ha pénzért is történne a szaktanácsadónak a felelősége lényegesen kisebb mint pl. egy tevezőé.
Az a baj, hogy az ÚJ, MODERN gépek sokkal jobban ki vannak egyensúlyozva. Meg szoktam kapni a gépek által okozott dinamikus erőket a számításhoz. Minél ÚJABB egy gép, annál KISEBBEK az erők mindhárom irányban. Nincs túllihegve jelen esetben a födém teherbírásának a kérdése. Egyrészt azzal kezdtem, hogy becslés, másrészt leírtam, hogy látatlanba biztosat mondani felelőtlenség, harmadszor írtam, hogy nézesse meg egy statikussal. Amit lehet várni egy ilyen táv tanácsadástól az az, hogy veszélyes vagy nem, érdemes vele foglalkozni vagy nem. Ez nem az a téma, hogy lehet-e meszelt felületre diszperzittel festeni vagy sem, mégis a legtöbben a kérdés súlyát azonosnak tartják mind a két esetben. Vasbetonnál még ha látja is az ember akkor is nehéz biztos véleményt mondani, mert:
Nem ismerem a beton minőségét (Schmidt kalapács ad tájékoztató értéket, de az sem 100%)
Nem ismerem a vaskiosztást. Vannak fémdetektorok, ha nincs más fém a közelben akkor tájékoztatásnak nem rossz, de a toldási szabályok betartásánál semmilyen támpontot nem ad.
Nem ismerjük a betonfedés mértékét.
Nem ismerjük a betonacél minőségét. Bordázottságát csak a vésés mutatja meg.
A vizsgálatok csak a szerkezet egy-egy pontjáról származtatnak bizonytalan megbízhatóságú adatokat, a beton pedig NEM HOMOGÉN anyag.
A röntgen vizsgálat sem tud többet, csak a sugárzás miatt ki kell üríteni a környezetet.
Az előbbiek miatt aki látatlanban mást mond mint, hogy meg kell nézni a helyszínen a kérdés tárgyát az felelőtlen és nagyon vakmerő. Nekem nem hiányzik a Markó utcai tervezőirodába járkálás.
Előregyártott vb. szerkezeteknél (oszlop, gerenda stb.) a helyzet egyszerűbb.
Kéretik a fentieket a bírálóknak figyelembe venni.
Ne keverd a nagy teljesítményű modern gépeidet ide, nagyon mások a dinamikus terhelések.Régi technikánál nincsenek nagy sebességgel mozgatott nagy tömegek. A födém megerősítése célszerű dolog, csak ne essünk át ló túlsó oldalára, ezek itt jószerivel műszerész gépek lesznek. Vibráció lesz kb. Nekem inkább az a necces biztonsági szempontból, hogy ekkora területre lesznek bezsúfolva.
Okoskodtok. De vékony a szakértelem és a gyakorlati tapasztalat. Egy 2000nm-res műhelyem van, amit 25 éve fejlesztek, Ti miből keresitek a kenyérre valót?
Egy 3x2 -es szobába nem rak senki akkora marógépet, ami problémát okozna....valami gyenge kis szerszámmarógép lesz ez, alig nagyobb egy oszlopos-fúrótól, szerintem, nem lesz itt nagy forgács-nagy terhelés.
Egy nagy spant vagó marógépél fellépő forgácsolási erők nagyon nagyok. A munkadarab áll, a szerszám forog. Rezeg a padló melette, pedig rezgéscsillapitó bakkok vannak neki készitve. De létezik tervezési segédlet a szerszámgépek padlójának.
Egy nagy keverőtartály úgy megrángatta az épületet (kb. 20x30x15m), hogy érezni lehetett a mozgást. Teljesen jogos, hogy két födémet nem lehet úgy tekinteni mintha egy darabból lenne. Utólagos megerősítésnél nagy probléma lehet a pótlólagos szerkezet alátámasztása és alapozása. Ha van lehetőség új alaptestek beépítésére az könnyít a helyzeten. Arra nekem nincs tapasztalatom, hogy a marógép vagy az esztergapad jelent nagyobb dinamikus igénybevételt, de elfogadom, hogy a marógép még rosszabb.
Készitettem egy alápincézett földszinti terembe egy könytárat, kb. 6.5 méter volt a nyílás, a hossza vagy 8. Két vasalt sávalapra szereltünk 6 oszlopot, összeandrásolva, arra jött két szelemen és ipe tartók. Fém gerendás födém volt, jól kiékeltük a gerendákat a szerkezethez. 1000 kiló hasznos teherre volt méretezve. Szerintem egy ilyen betonfödémnél, úgy kell méretezni, mintha a födém nem is létezne. A marógép, amikor nagy a span, nagy rezgést visz át a gödémre, az eszerga nem annyira, mert a munkadarabot ki lehet egyenliteni.
További terhelés a megmunkálandó vasanyag. Miután forgó gépben forgatva lesznek megmunkálva ezért dinamikus tényezővel nagyon-nagyon ajánlatos szorozni a súlyukat. Biztonsági tényező sem árt.
" Tehát lesz egy marógép 800 kg egy 650 kg -os eszterga meg egy 120 kg -os fúrógép ez , no meg a szaki aki használja az legyen 80 kg. Ez sincs még kettő tonna sem."
Mivel forgó gépek ezért a súlyukat (tömegüket) szorozni kell dinamikus tényezővel (valóban szükséges, nem úri huncutság) és biztonsági tényezővel is. A kettő együtt már 2,5 tonna fölé emeli a terhelést. Továbbá az általam kiszámolt teherbírás MEGOSZLÓ teherre vonatkozik, nem pontszerűre. Pontszerű terhelés esetén a födém teherbírása alacsonyabb. Az igaz, hogy egy új födémet a régire rá lehet betonozni, de NEM 10 cm vtg.-ot, az kevés. Az kétségtelen, hogy azzal jár a legjobban, ha kihív egy hozzáértő embert (nem építészt!!!!!!!, hanem statikust). Ha az ember látja is, akkor könnyebb használható véleményt mondani.
Igen. Akinek kevés a helye annak minden szabad négyzetcenti tárolóhely. :)
A borospince engem nem hoz lázba. Viszont a majdjóleszvalamire lomokat el lehet helyezni a kis belmagasságú oszlopokkal tarkított pincében is. :)
Ez a rábetonozás is működhet akár. Ami logikailag nem jön össze nekem hogy a régi födémnak tartania kell az újank a súlyát is nem? Mármint a régi födém valahogy csatlakozik az alaphoz, itt nem lenne túlterhelve?
És hogy mit lehet készíteni abból a jelenleg 3 x2 m -es 1,7 m belmagasságú pincéből, aminek a padozata jelenleg föld ?
Hát egy jó kis borospincét !
a 3 m es hosszon leásni még úgy 60 -70 cm-t de csak 1 m, de csak olyan 80 cm -es sávban . Kétoldalt marad az eredeti padozat, majd az egész felületre beton kb 6 -cm vastagságba. Középen lesz egy 80 cm -se sáv a kb 2,2 -2,3 belmagasságban kétoldalt egy egy 60 cm es padka a hordóknal. elfér ott jó sok tömzsi hordó. Ha az esztergáló , maró fúró szaki ráun a munkára lemegy egy kicsit iszogatni.
Semmi statika, semmi számolgatás !!
A dupla födémes / 15 cm-es eredeti,
rajta az új 10 cm -essel / lenti helyiség pedig jó még óvóhelynek is. Ha jönnek a jenkik és gyenge bombát dobnak, talán nem szakad be.
Talán !!
Ja most 70 évvel visszább mentem, akkor riogattak az gaz jenkikkel
"Virbo minek csinálsz magadnak sok feleleges munkát ???"
Szeretném túlélni ha bemegyek a gép mellé. Az se lenne baj ha később az évek során bekerülő egyéb tárgyak (esetleges szekrények, ilyen-olyan vasmaradványok) se okozzanak bajt. De mint gondolom kiderült nem vagyok statikus sem építész, sem kivitelező aki látott már hasonlót.
De lehet inkább kihívnék valakit aki megtekintené. Budapest 16. kerület.
, de úgy tűnik a statika nem ilyen egyszerű. állapította meg a kérdező, majd a kérdező még le is betonozza azt a pince aljzatot :
Jelenleg a pince padlója föld, erre betont tennék exhas 15cm vastagságban. Természetesen bevasalva. miért , mert ott kamionok fognak dübörögni ?"
Olvasgatom itt a Jenő és a kérdező V.. fenti párbeszédét. Nem semmi !!
V. nél van egy kis helyisége 2 x3 m és az alatt egy pince az is nagyjából ennyi. A pionce és a felső helyiség közötti elválasztó elem amit nagyon egy szerűen födémnek neveznek betonból ráadásul vasbetonból készült a megfelelő vasalással. ja hogy alul a pince mennyezetén csak az egyik irányú vasalás irány látszik az nem jelenti hogy a másik irányban ne lenne vas , sőt lehet dupla háló is van beépítve oda. Jenő közben kiszámolta hogy ennek a födémnek a fajlagos terherbírása 600 kg/nm
aza az össz terhelhetőség kb 3,6 tonna. Mit is akar ide rakni a kérdező ? Hát kettő gépet
Tehát lesz egy marógép 800 kg egy 650 kg -os eszterga meg egy 120 kg -os fúrógép ez , no meg a szaki aki használja az legyen 80 kg. Ez sincs még kettő tonna sem.
Erre levinni azon a kis lukon 15 cm - es betonnak megfelelő anyagot, azt ott bevasalni majd ilyen olyan gerendákkal alaátámasztani a födémet nem semmi.
nem lenne egyszerűbb fent a jelenlegi vb födémre egy újabb födémet rakni ?
Hely nyilván csak van. Az az amúgy nyomorúltúl alacsony belmagasságú pincét / 1,7 m / -mindenki beveri a fejét egy kicsi mélyíteni.... csak úgy ráadásnak. És minek oda 15 cm vb aljzat ráadásul vasalva ? El van az 5 - 6 cm -es betonnal is vasalás nélkül.
Virbo minek csinálsz magadnak sok feleleges munkát ???
Nos Jenő ebben viszont teljesen igazad van :
Tanítják, de olyan nincs aminek a megértéséhez rövid idő elég. Ja de a hülyeségen is kár vitatkozni. Egy eccerű esetből ilyen nagyot csinálni... bolhából elefánt !!
Kösz, de már kihúztam inkább ragasztóval az egészet annyira, hogy 3 mm-en belül maradjon a rés bárhová, bárhogy teszem le azt a 2 méteres rudat. Egész napom erre ment rá, és persze nem szép. Lehet hogy áthúzom még egyszer az egészet vékonyan, csakazértis legyen valami formája is neki. Bár a padló alatt úgysem fog látszani.
Jó tanulópénz volt, hogy máskor ne linkeljem el a megfelelő eszközök beszerzését.
Ha működőképes szöges cipőm lett volna, meg hosszú nyelű tüskés hengerem akkor jól is sikerülhetett volna.
Így viszont eléggé megszívattam magam.
Ennél az "önterült" domborműnél sokkal jobb aljzatot tudok csinálni sima betonból . Igaz, abban már van gyakorlatom bőven, elsőre az sem sikerült valami fényesen.
"Van bármilyen iránymutatás hogy egy ilyen gerenda adott távolságon megtámasztva mekkora terhet tud felvenni biztonságosan, ha a két megtámasztás között terhelem?"
Van. Tanítják, de olyan nincs aminek a megértéséhez rövid idő elég.
Ha az alapozás MELLŐL kiássák a földet akkor az alapozás teherbírása CSÖKKEN!! (nem csökkenhet, hanem csökken). Ha aki készítette a födémet nem volt teljesen hozzá nem értő akkor a vasalás főiránya a rövidebb. Mivel itt az oldalak aránya olyan amilyen ezért a födém - ha úgy van vasalva - két irányban dolgozik, de a rövidebb a főirány. Hosszirányban a gerendák elhelyezése ilyen esetben nem hibás. Érzésből (ez nem helyettesíti a számítást) 2, max. 3 gerendának elégnek kell lennie. Gerendánként föltehetőleg 2 oszlop lehet elég. Meg kell oldani viszont az oszlopok alapozását. Számítás nélkül az oszlopok nincsenek rossz helyen ha a gerenda hosszának 1/4, illetve 3/4 részénél vannak (20-25% a gerendavégektől) Ezt viszont a teher elhelyezése befolyásol(hat)ja.
A pince belmagassága nem túl nagy, jelenleg 1,7m átlagban. A padlózatnak a helyet ki kell termelni majd, de sokkal mélyebbre nem tudok menni egyéb okok miatt. Emiatt talán a 120-as I gerenda a határeset ami beraknék.
A hosszanti elhelyezést ezért választottam, mert ahogy a képeken látni az eredeti pincefödém zsaluzási irányára merőleges lenne, így amik kilátszódnak vasak azokéra is. Mivel nem tudom hogy készült a födém (a helyiség padlója) azt feltételezem hogy a vasalás iránya ez. Emiatt nem ésszerűbb ezekre merőlegesen elhelyezni a gerendákat?
Gondot fog még okozni, hogy nem tudok levinni egészben csak max 1,7m körüli hosszban bármit (a lejárat a helyiség sarkában van, nem tudom bebillenteni a szálanyagot a faltól....), így két darabból kell megoldani minden gerendát.
Kérdés hogy így elmondás alapján vajon elég lehet az a 3 gerenda, vagy inkább tegyek 4-et (bár így is csak kb 40 centire lennének egymástól az 50 helyett...).
A gerendák alátámasztásához elég a 3 pont, vagy többet kellene használni?
Van bármilyen iránymutatás hogy egy ilyen gerenda adott távolságon megtámasztva mekkora terhet tud felvenni biztonságosan, ha a két megtámasztás között terhelem?
Az a javaslatom, hogy vegyél vagy kölcsönözz egy glett csiszoló gépet, tegyél rá egy ragyásabb korongot és azzal csiszold le a közepét, meglepően gyorsan fog menni. Amikor az megvan akkor gletteld ki a szélét. Szépen meg lehet csinálni és ha kötsz porszívót a csiszolóra akkor nem lesz semmi gond a lakásban a porral sem.
en egy seprunyelre cavaroztam fel aluminium csempe elvedot, kb 1m hosszut.
azzal szepen lehetett teriteni az "onterulot"
egyebkent ha nem varod meg, hogy teljesen meghuzzon, akkor egy 2m alu vizimertekkel le tudod kaparni a dombokat. sokkal egyszerubb, mint utolag kalapaccal ;)
Köszi, délután megcsinálom. Tapasztaltam most a ravaszságát, sajnos. De hát a tanulópénzt meg kell fizetni, nincsen mit tenni. Legközelebb már ügyesebb és okosabb leszek.
Felmértem a reggel jobban az "eredményt".
A széleken a falak mellett 25 -30 cm szélességben és a sarkokban is mélyebb lett vagy 4-5 milliméterrel körben szinte mindenütt.
Plusz egy helyen középtájt 25 centis körben megalkottam Szent Göllért hegyét miniben, vagy 4-5 mm magasan. Azt is le kell bontanom.
Szóval lesz javítgatva, annyira szép így már nem lesz de tűrhetően jó még lehet. Legalábbis a klikkes alá elmegy. Jó anyag amúgy ez a Novoplan, olyan kemény a felső rétege mint a fene. Csak bánni is kell vele tudni.
Szóval köszi mindenkinek, még lehet hogy előfordulok majd a projekt alatt, bár a lerakás elvileg már csak matiné.
Szerintem 100mm-es, abba szintén találsz megfelelő vastagságú táblás gyapotot, és biztosan jobb a hanggátlása mint az 50-esnek. Meg vagy dupla réteg kartont vagy nehezített akusztikus kartont használj
Tetőtérnél válaszfalnak elég az 50mm-es profil vagy kell a legalább75mm-es? A hangszigetelés miatt kérdezem, mert az 50mm-est sokkal könnyebb megoldani (standard szigetelőanyag vastagság) mint a 75mm-est.
Igen. A rájavítással szívni fogsz. Ha pici a különbség én kiglettelném csemperagasztóval. Ez az önterülés ravasz dolog ha még nem tapasztaltad...
Az alapozótól lassabban fog kiszáradni de ez semmi gondot nem fog okozni, ha van padlófűtés azzal várj majd amíg teljesen kiszárad a kiegyenlítő mert feldobhatja.
Az oszlopok alá teherelosztó (acél)lemez kell! átszúródás ellen. Elég lehet 15 cm vb. lemez, de 20 cm (ha van magasság) sokkal biztosabb lenne. Az acélgerenda és a vb. lemezt ki kell hézagolni. Ha nem lehet úgy elhelyezni a gépeket, hogy a gerendákra terheljenek akkor alájuk lehet teherelosztó acéllemezt tenni. Gondolni kell arra, hogy be is kell vinni a gépeket és akkor másképp terhelnek!
Az a baj hogy a födémet nem tekinteném a szabványoknak megfelelőnek, de iránymutatásnak köszönöm az adatot.
Úgy gondoltam alulról a rajznak megfelelően tennék acélterendát amit oszlopokkal támasztanék alulról (a már lebetonozott pince padlószintre). Így talán a teherhordást átvenné az acél és továbbítaná a pince padlószintre (vajon elég a 15cm betonvastagság ide?)
Az eredeti födém vasbetonja meg a terhet oszlatná némileg az új gerendák között.
Megtekintve az elhelyezés tervét a véleményem az, hogy a gerendákat célszerűbb a rövidebb irányba tenni HA a fal amire támasztva lesznek megfelelő teherbírású. Ha rövidebb irányban lesznek a gerendák elhelyezve az azért is előnyösebb mert a gerendavégek alatt kisebb erő keletkezik amit a téglán szét kell osztani. Ebből a szempontból előnyösebb az IPE gerenda, mert szélesebb a talpa. A gépeket lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy gerendát terheljenek a "lábukkal".
Előzetes BECSLÉSEN alapuló HOZZÁVETŐLEGES számítás szerint (HA A FÖDÉM MEGFELEL SZABVÁNYNAK) a födém therbírása 600 kg/m2 körül van. Ez a becslés NEM helyettesíti a helyszíni szemle, felmérés alapján készített statikai számítást. Továbbá az utólag beépített acélgerenda megváltoztat(hat)ja a födémben keletkező igénybevételek helyét és mértékét, ez a födém átrepedését okozhatja a gerenda fölött.
Ennek a helyiségnek a padlója (ami a pince plafonja) elméletileg 13-14cm vasbeton. Ezt a kb 50 centis lejáratnál tudtam megmérni. A pincéből látni, hogy az egész helyileg lett valahogy kizsaluzva, itt ott kilátszanak a rozsdás vasak is. A vasak párhuzamosan futnak a 2m-es oldalfallal. Jelenleg a pince padlója föld, erre betont tennék exhas 15cm vastagságban. Természetesen bevasalva.
A marógép nagyságrendileg raklap alapterületü (800x1200cm, 800kg), az eszterga 430x1380cm alapterületre terhel (650kg, de az eszterga 4db 100mm-es géplábon áll 950x410 sarkokon), a fúrógép exhas 50x80cm.
A rajzon a tervezett helyük, de nincs centire kimérve. A fúrógép meg ahova fér majd...
Tényleg. Hova kerülne a nehéz vastömeg? A pince vagy a fszt.-i födémre? Melyik teher mekkora felületen oszlik meg? És végül (ha a fszt-i födémre kerül) miből van a fszt-i födém? A 100-as "I"tartó azért annyira nem egy erőművész. A 100-as teherbírásának több mint a másfélszerese a 120-é! Ha nem tudni, hogy miből van és mekkora az alaptest mérete akkor mire fog terhelni a fszt-re tett terhelés?
Köszi a válaszokat, akkor holnap rájavítok a megmaradt Ceresit N72-vel foltban. A mennyiségeket mértem akkurátusan, a pihentetést viszont nem csináltam.
Nem annyira vészes, 3-4 milliméter a mélyedés pont az ajtó előtt és mellett ahol befejeztem, mert ott már nem annyira fértem hozzá a területhez és nem vettem észre. De azért ha van mód rá akkor megpróbálom holnap minél jobbra megcsinálni.
Tüskés hengert akartam venni, de csak 5200-ért jött szembe és azt sokalltam ezért az nem lett. Viszont a cipőmre csináltam egy ilyen tüskés talpat valami régi műanyag lábtörlőből. Azt feldrótoztam, hogy majd avval tudok jönni-menni a már elsimított területen. Hát nem... folyton beleragadt az anyagba, tépte le a lábamról az eszcájgot. Hamar elrúgtam a fenébe, az kabaré volt :-)
Az teljesen normális, hogy mély maradt helyenként, mert tixotrópikus adalék van benne és gyorsan megindul a kötés.
Az önterülőnél be kell tartani a zsákon feltüntetett hozzáadott víz mennyiségét, akkor szépen terül. A megkeverés után 5-10 percet kéne hagyni az anyagot pihenni.
Egy tüskés műanyag rolnival szoktul elhúzni, aminek van egy hosszú nyele is.
Önts rá a foltokra nyugodtan, bármilyen önterülővel, kb. mindegyik ugyanazt tartalmazza.
Sokszór megtörténik, hogy nagy felületnél elfogy az anyag és mást márkájut hoznak- mert nincs már a raktárba, de soha nem volt probléma. Max az egyik késöbb köt (az olcsóbb), de megköt az is.
Az is, viszont olcsó és tartós, valamint dolgozni sem nehéz vele. Én tettem magunknak több helyre is a terméskő mintát, de persze mi nem vagyunk olyan nagyon-nagyon igényesek, sokszor az aktuális pénztárca dönt nálunk. Annyira azért nem gyors a kőminta én egy nap alatt max 5 m2-t bírtam feltenni.
Köszönöm szépen a választ! Akkor sajnos ez a nemesvakolás nem olyan egyszerű az ilyen könnyűszerkezetekre (OSB vagy betonyp).
Alapvetően ez egy oromfal felső részének befejezése volna, akár YTONG-al is ki lehetne pótolni a hiányzó háromszög részt (alatta YTONG van, 30cm-es). Ez esetben lehet célszerűbb volna, kevesebb lenne vele a meló összességében. Csak magas oromfalakba kellhet pillér. Kérdés, hogy mettől számít "magasnak"... mert ebbe már pillért nem lehet rakni, mert az alsó része kész van anélkül. Persze lehet felesleges az aggodalom, nem tudom.
Egy 2x3m-es helyiség padlózatát szeretném alátámasztani, ami alatt pince van. A helyiségbe nem kevés vastömeget (1x~650kg, 1x~800kg, 1x~100kg) szeretnék bevinni fémipari gépek személyében.
Az egész épületre ismeretlenként tekintenék, ugyanis fogalmam sincs hogyan lett kivitelezve.
Nagyvonalakban: a pince falazata kisméretű téglának tűnik, annak az alapját nem tudom milyen így nem tekintenék rá teherhordóként, a padló/pincefödém helyileg zsaluzott valamilyen vasalással készült 13-14cm vastag betonpadló, pár helyen repedéssel.
Első körben arra gondoltam, hogy alulról I gerendákkal támadnék, ebben kérnék némi tanácsot ha lehetséges. Próbáltam keresgélni egy általános ökölszabályt hogy egy 100-as I gerenda 1 méteres szabad hosszon 3 tonnát bír el károsodás nélkül, de úgy tűnik a statika nem ilyen egyszerű.
Ha valaki tudna segíteni folytatnám a részletekkel és pár képpel.
(Nem törekszem a tökéletességre, de nem szeretném ha leszakadna az egész , illetve feleslegesen se szeretnék több tonna vasat berakni. :) )
Legrosszabb esetben a kiborító és a stabilizáló erők egyensúlyban vannak, magyarul a szentlélek tartja meg. Ha a víz nem tud mögüle kifolyni és nincs benne függ. vasalás. Lehet burkolni, de én hagynék a víznek likakat, hogy elő tudjon jönni.
Mi a rendeltetése a támfalnak, milyen magas, milyen vastag. Ha igazi, vastag és magas a támfal akkor van-e mögötte drénezve, illetve van-e vízkivezetése a látható részén?
Max. 0,5mm-es szemcse méretű zsákos simító vakolattal, amit hivatalosan fél centi vastagságig ajánlanak, helyenként el lehet menni egy, esetleg másfél centi vastagságig? Lábazatnál szedtem le burkoló lapot olyan helyiségben, ahová meleg burkolat megy majd vissza. Van ahol jobban jött a csempe ragasztóval a korábbi vakolat, de ezért nem vakolnám kétszer, viszont sima felületet szeretnék.
KömKel :Köszönöm, ezt észben tartom akkor a Multiport csak a saját cuccaival.
Házas Ember : Mint korábban írtam ez egy előszoba, egyrészt csak két oldalát szeretném pluszban szigetelni ami közvetlenül "érintkezik" a kültérrel, másrészt kívülről a falon műkő lapok és nemes vakolat van, amit nem szeretnék szétverni/eltávolítani, meg hülyén is nézne ki ha azon a kis részen kiugrás lenne a falban.
Belülről viszont úgy oldották meg akik építették( utólag lett a házhoz építve az előszoba) hogy a téglafal után a falakat gipszkartonozták. Jól sejtem hogy gipszkartonra nem rakhatom a Multiport?
OSB vagy betonyp lemezeket csak úgy lehet nemesvakolni korrekten, hogyha kapnak egy akármilyen kis réteg EPS-t is? *A lapok találkozásánál a repedések elkerülése gondolom fontos lehet...
Fél óra alatt feldobod azt a csempét, ami atomstabilan áll. Valamennyi a ragasztóból is feljön, ha még egy fél órát vésegeted.
Aztán kiöntöd az önterülőt, két rétegben, a rétegek között vársz egy napot. Amiután az egész felület színt vált, burkolható. A fajlagos fogyás 1kg/nm 1mm-ként, nem 1kg/nm 1.5mm-ként.
Nem árt tisztázni, hogy mi az oka annak, hogy csak belülről tudod felrakni a hőszigetelést. A 10. emeleten van a lakás? A szoba körül zárt terek vannak? Vagy mi az ok?
Gondolom célszerű nem keverni mással, tehát ilyet tervezek még venni 6-7 zsákkal. ( bár ahogy látom ez pont a drágábbak közül való, a szomszédtól vettem át még tavaly mert neki megmaradt )
Az lett, hogy a kiegyenlítésem a széleken 2 cm vastag lesz, középen pedig nagyobb felületen a minimális 3 mm.
Az anyag leírása szerint 10 mm vastagság felett is burkolható már 3-4 nap múlva, és le is kell burkolni a kötést követően.
Kérdés: Ez hihető, vagy inkább a neten forgó általános nézet szerint 1 nap/mm a száradás, tehát akkor a vastag széle miatt számítsak legalább 2-3 hetet ?
Úgy lenne hogy kiöntöm, majd 2-3 nap múlva ugyanabban a helységben felkásztázom a padlóanyagot és utána majd 4 hét múlva leraknám a padlót.. így mehet?
Felszedtem a mozgó felső réteg csempét teljesen. Az alatta lévő eredeti padlólap érdekes módon a középső részen atomstabil és vízszintes, egyenes ahogy kell.
A szélein lévő 2 sorban viszont körbe mindenütt 5-8 millimétert belejtett a fal felé, valamint az a rész szintén nem volt leragadva, egy az egyben fel lehetett szedni. Ezeket is tehát felszedtem, majd tettem egy kísérletet az aljzatbetonon lévő ragasztó és a középső stabil rész felvésésére géppel. Ez utóbbi azonban egy lakott lakásban vállalhatatlan porral járt és nagyon lassan is ment, így letettem róla. A stabil rész tehát marad.
A multiporhoz a sajat ragasztojat es vakolatat szabad hasznalni, mert igy rendszerben tudja azt, amire valo.
Vannak 30 evvel ezelott nemetorszagban multiporral belulrol hoszigetelt lakasok, melyeket feltartak, es semmi bajuk nincsen. Ez kifejezetten erre valo.
Tehát ez az Ytong Multipor egy csodálatos anyag. Jó belső szigetelésre is. Egyesek szerint.
Én inkább amondó vagyok mint te is ,hogy bizony itt is fel lép majd némi káros jelenség , csak talán később, tehát minden esetben.
Az is érdekes hogy a belső hőszigetelésnél a harmatpont - párapont a szerkezeten belülre kerül.
Így van annyira belülre hogy már sehová sem tud elpárologni a lecsapodott nedvesség.
Mondjuk egy nem szigetelt falnál is a szerkezeten belül van, annyira kívűl hogy azért kiszárad mielőtt szétfagyna.
Tehát az építőanyagnak általában fagyállónak kell lenni. A téglának és a vakolatnak is. Mert bizony a fal nedves a csapodó esőtől és a kicsapodó párától. De belül nem szigetelt falnál ez a mező nagyon kint van, a nedvesség elpárolog sicc nincs sehol .
Jó vastag belső szigetelésnél viszont a nedvesség sehová sem tud menni... ott marad penésztelepnek !! A szigetelés és a fal között.
Igen értem amit leírtál, de sajnos ebben az esetben csak a belső oldali hőszigetelés jöhet szóba.
Akkor ha jól értelmeztem a Ytong Multipor-t lehet erre a célra használni, így nem fognak fellépni azok a "mellékhatások" amiket leírtál? A ragasztó amit linkeltem megfelelő lenne ahhoz?
Tisztázzuk egyszer, s mindenkorra, mert megint jön a sok idióta háziszakértő a tanácsaival. Ha belülről hőszigetelsz, a falszerkezetednél a párapont szerkezeten belülre kerül. Mit jelent ez? Azt, hogy a téglafalon belül fog a pára kicsapódni, ami azt jelenti, hogy a vázkerámia tégla belülről fog vizesedni, a tömör tégla pedig a fugáknál. Emiatt a belső vakolatnál megjelenik a nedvesség, amit te lezársz ráragasztott "hungarocellel", vagy üveggyapottal+gipszkartonnal. Ez a pára átalakul penészteleppé, ott fog terjedni a hőszigetelésed mögött, a spóráit meg a gyereked nyeli, szép kis asztmát okoz nála. Ez az egyik probléma. A másik az, hogy a szerkezeten belüli párakicsapódás miatt a külső homlokzati vakolat is le fog válni, valamint a téli minuszokban a tégla szétfagy a benne lévő pára és alacsony hőmérséklet miatt. Azaz gyakorlatilag SZÉTFAGY a TARTÓFALA a háznak. Remélem érthetően irtam le, és a sok fotelszakértő is elolvassa mielőtt hülyeséget tanácsol... Az Ytong Multipor három dolog miatt jó erre (leegyszerűsitve): páraáteresztő képessége miatt kiegyenliti a szerkezeten belüli párát, valamint a lugos kémhatása miatt megakadályozza a penészképződést, harmadrészt pedig hőszigetel.
Ha már belül szigetelsz akkor lehetőleg zárt porúsú anyaggal készítsd és a felületét még tedd tökéletesen párazáróvá. Így az első anyagot javaslom, a ragasztó viszont kitűnő.
Az alapszabály , hogy belülről nem hőszígetelünk, ritka kivételektől eltekintve.
Köszi ezt nem tudtam, csak egy-két nappal számoltam erre, így akkor itt fennforgás lesz. Bár nem annyira zsúfolt , de ez a legnagyobb helységünk így azért van benne cucc.
Magyarul jobban teszem ha most felhozom a pincéből a padlót és majd csak 3 hét múlva állok neki a kipakolásnak, bontásnak és lerakásnak hogy ne kelljen sokáig kerülgetni a kipakolt dolgokat.
Köszi a válaszokat mindannyiótoknak. A felső mocorgó réteget akkor mindenképp felszedem, a többit azért még megvizsgálom, megrágjuk hogy legyen.
A bambusz már megvan, klikkes rendszerű tömör anyag 14 mm vastag. Ezt hozta a Jézuska családilag. Remélem szép lesz és az is fog maradni, mert többé nem költök padlóra ugyanabban a helységben, az tuti.
Egész pontosan, a kondenzációs kazán ventillátorral szívja be a z égéshez szükséges levegőt a szabadból, és a keletkezett égésterméket pedig visszavezeti a szabadba.
Egy ilyen Cső-a-csőben kivezetést linkeltem be kicsit lejjebb.
Ha nem lenne zárt égésterű, akkor ezt nem tudná megcsinálni.
Ha a kazán nem kap (elég) frisss levegőt, vagy az égés nem megfelelően történik, akkor érzékeli, és leáll, elzárja a gázt.
Pár felújításon túl vagyok, higgy nekem, szedd fel az egészet, de ne csak ezt a réteget hanem az alatta levőt is, mindent, amit csak tudsz, főleg ami laza.
Sokkal jobb lesz az eredmény, ráadásul lesz plusz helyed a padlóban, a bambuszparketta emlékeim szerint vastagabb, mint a padlólap (akár 2 rétegnél is), és enélkül eleve nem tudod szintbe hozni a többi helyiség csatlakozásánál.
Amit felszedsz az kuka, nem veszi meg senki, nem éri meg.
Plusz barátaimnál a kezdetben nagyon szép bambuszparketta nagyon összeszáradt, nagyon csúnya lett, pár év után lecserélték. Max nézz utána.
Az új burkolat, ahogy te is írod, szintbeli különbségeket okoz, amivel együtt kell élni sok évig. Fel kell szedni az egészet, pénzt nem fogsz érte kapni, sőt még fizetned is kell, hogy elvigyék, mint sittet, de végeredmény sokkal felhasználó barátabb lesz.
Van egy 20 m2 nappalim, amit járólappal burkoltak annó. Mi ezt most bambuszra szeretnénk cserélni. Már korábban észrevettük, hogy néhány lap elvált az aljzattól és mocorog. Mivel az egész házban vagy 60 m2 területen ugyanilyen követ tettek le és nem nagyon van belőle tartalék a tervem az volt, hogy mocorgó lapokat óvatosan felszedem, a helyét bejavítom majd egy-két hát száradás után megy rá egy réteg önterülő és aztán az új padló.
Alá 5 mm polisztirol meg párazáró fólia meg van véve.
A járólapban van itt ott 1-2-3 milliméteres lépcső, kilógó sarok, no meg a fugázás is ott van, ezért gondoltam hogy talán nem árt alá a kiegyenlítő. (vagy felesleges volna?)
Most elkezdtem kivenni a mocorgó lapokat és azt találtam, hogy már egy régi járólapra volt letéve ez a mostani és azért nem ragadt le nagyon erősen. Tulképpen az egész mozog, pajszerral elemelhető az alatta lévő rétegről, mint egy szőnyeg.
Kérdés: Szerintetek mit lenne legjobb tennem? Felszedni az egészet?
Előnye volna, hogy az új burkolat jobban szintbe kerülne, nem volna 2 cm magassági difi. Előnye volna az is, hogy tartalékba eltett 5-6 darabon felül lenne kb. 14-15 m2 bontott járólapom - eladható ez vajon valamennyiért, vagy tapasztalat szerint a kutya sem vesz ilyesmit?
Vagy marhaság bontani a szükségesnél többet? Értéke semmi, csak a munka és a kosz van a felszedésével, azon kívül senkit sem zavar a padló alatt egy ilyen nem annyira stabil réteg? A belmagasság, küszöbök stb szempontjából nem igazán zavaró ez a plusz 2-3 cm.
Így leírva, átgondolva én most a másodikra hajlok... hogy elfér az ott...
Mielőtt jött volna az észrevétel kN ügyben ELŐTTE már kértem, hogy fejezzük be mert egyetértettem azzal a hozzászólóval, hogy ne piszkáljuk egymást.Ezt a témát is befejeztem.
A kollégád családostól zárt égésterű kazántól halt meg co mérgezésben, úgy hogy az a lakás légterébe jutott? Vagy esetleg nem zárt égésterű volt? Apró tévedés ez mint kN kg átváltás, ahol kijavítod a másikat, de mikor szólnak hogy fordítva számolsz, akkor hirtelen lezártnak tekinted a vitát.
" egy kondenzációs kazán által okozott halálesetre jut kb. tíz ágyban dohányzás miatti halál. "
Van benne valami.
Mo. -on egyébként a nem természetes halálokoknál az öngyilkosság vezet.
10 ezer kisérletre jut
3000 sikeres öngyilkosság,
a közúti balesetek száma ami halálos van vagy 300 ,
a gyilkosságok száma is 300 körüli, van sok ipari és van sok háztartási baleset ezek is százas nagyságrendűek,
Van háztartási mérgezés van létráról való leesés és számtalan egyéb otthoni halálos baleset. Majd jön a CO2 / széndioxid / mérgezés az un mustgáz mérgezés Sikeres ebből évente úgy 20 fő.
Jön a CO mérgezés a szénmonoxid mérgezés nagyjából 20 fő itt is az elhunytak száma.
A CO az égéstermékek ből származhat. De nem mind a kéményből.
Mo. -on a kéményseprői szolgáltatás már több mint száz éves , sok okból, pl. a hatalmas sor tűzek miatt. A kémények nem tisztítása miatt.
Nos terjedt a gázfűtés a kéményseprői szolgáltatás is szép lassan átalakult egy ellenőrzői funkcióvá.
Kellett hozzá lista, kellett pár rosszul fizetett talpas , azok járták a házakat lakásokat az un. sor ellenőrzéskor.
Voltak a kéményes cégek bevételeiket adók módjára beszedték, azt mindenkinek kötelező volt befizetni.
A cégek vezetői persze jól éltek. Fix üzletkör konkurencia nélkül fix bevétel.
Amikor ezt a monopoliumot kissé megbolygatták… világvégét emlegettek a kéményesek közül páran.
Előtte hogy az üzlet fix maradjon bizony volt sok sok csúsztatás, pl. a CO és a CO2 mérgezést mindig összemosták, újság írókkat némi vacsora meghívás némi pénz fejében a vészjósló cikkek írására ösztönözték.
Amúgy a kémény tényleg veszélyes üzem, volt vagy 15 - 18 éve amikor egy egész család (5-6 fő ) halt meg CO mérgezésben. Bp. egy külső ker.
No most kérdezem egy minimálbéres, 8 osztályos talpas tud e különbséget tenni az állandóan változó előírásokban ?
Nem tud !
A legtöbb örült hogy túl volt egy egy címen.
Néha azért akadtak nagy bakik. pl. nálam egy szétválasztott rendszerben méregetett egy kéményes szaki olyanokat amiket csak koncentrikus rendszerben ildomos. Na meg a társasházunkban az
új fa létra helyett vaslétrát kért .
Ezek a nagy ellenőrök pl. nincsenek tisztába azzal sem mi az hogy hatályos előírás. Más egy 20 - 25 év előtti és más egy mostani friss. Na meg mi az hogy ajánlott és mi az hogy kötelező.
Szerintem ez egy olyan kémény amit függ. kivezető szettnek neveznek. Annyiból nem kémény, hogy nem kell hozzá falazott szerkezet (ha van mihez rögzíteni).
A kolléga elnézett valamit otthon (nem kond. kazán volt) ellenőrzésekor mint szakember, hat halott. Pedig hivatásos volt.
A vizsgálat valami filléres alkatrész néhány perc alatt javítható hibáját hozta ki. Valószínűleg nem, vagy nem eléggé vizsgálta meg. Azt már Murphy (remélem jól írom) is megmondta, ami elromolhat az el is romlik.
(egy kollégám majdnem hasonlóan járt - szintén 5 fő (3 gyerek) - de abban nem vagyok biztos, hogy a kazánjuk kondenzációs volt, vagy sima.. anyu mentette meg a családot, mert amikor apu felkelt, és összeesett, anyu látta ezt, és rögtön kúszott az ajtóhoz szellőztetni.. kéményesektől kezdve katasztrófavédelemig mindenki kint volt - rendszeresen szervizelt kazánról van szó - és nem tudták megállapítani a probléma okát.. azóta a lakásban megjelentek az érzékelők)
Erről azért mondhatnál több részletet is, mert ez így csak egy riogatás. A kondenzációs kazánok elég sok biztonsági rendszerrel el vannak látva, egy kondenzációs kazán által okozott halálesetre jut kb. tíz ágyban dohányzás miatti halál.
Túl van tárgyalva. Ha nem juthat be akkor nem juthat be. Nekem egy kollégám halt meg ilyen ügyből kifolyólag 5 családtagjával együtt. Pedig szakcég embere volt.
Kondenzációs kazán esetén egy zárt rendszerről beszélünk, nincs lehetősége, hogy a lakás babármiféle égéstermék bejusson, ezért nem is tartanánk fennt "feleslegesen" egy külön kazánházat.
Tervet tudtommal ács nem csinálhat, csak mérnök. Előbb-utóbb engedélyeztetni kell az építményt valamilyen szinten és ekkor kérhetik a jogosult tervező által készített terveket, számítást. Legcélszerűbb bemenni az illetékes építési osztályra és őket megkérdezni, hogy mit szeretnek. Nem mindegyik ács a statika mestere, de vannak olyanok is. Ők általában drágábbak.
A kazán helyisége célszerűen a szabadba nyílik, a ház többi részétől tömör fallal elválasztva. Nem kötelező, de megvan az az előnye, hogy nem kell félni szénmonoxidtól (se). Emeleten ez nehezen megvalósítható, de ha az előírásoknak megfelel akkor lehet akár a harmadik emeleten is.
Köszönöm a válaszokat. Egy kérdésem lenne még, az ilyen falábakon álló épületeket kell-e terveztetni vagy csak keressek egy ácsot és ő megcsinálja egy skicc vagy , fénykép alapjàn esetleg ő csinál nekem egy egyszerű tervet?
A legpraktikusabb megoldásnak mi is ezt tartjuk egyelőre, és akkor a hidegburkolattal ellátott konyha-étkezőből lehetne kimenni majd a teraszra is. A gondot csak az okozza, hogy hova kerüljön akkor a szoba illetve a fürdő? Kénytelenek vagyunk legalább az egyiket a bejárat, előszoba mellé tenni. Ezzel az a gondom, hogy ott mindig hidegebb lesz minimálisan, hisz az szolgál szélfogóként, és nagyon keresztezi egymást a közösségi és a privát tér.
Azt a kazánházat és kamrát egybe lehetne vonni egy méretes / 17 nm-es / étkező konyhává. Ez ráadásul közel is van a nappalihoz , így lehetne élhető ez a ház !!
A kazán máshová elhelyezhető.. ekkora átalakításnál ez már semmi !!
A kazánt mi is az emeleti szárító helyiségbe terveztük, indirekt tárolóval, igény esetén egyéb gépészettel együtt. Később(ha marad még hely) ezt használnánk mosókonyhának is. Egyelőre még tervezgetjük, hogy a jövőben építünk egy kandallót is majd, de amennyiben ezt elvetjük, a kéményt valószínűleg visszabontjuk a tető szintjéig. A pontos árakat/előírásokat még nem ismerem, de úgy gondolom olcsóbb lenne ha a kondenzációs kazán kéményét külön kivezetnénk a tetőn, így nem kell még béléstesteket is venni hozzá.
Formabontó megoldásnak tűnik, de lehet, hogy a kondenzációs kazánt fel kellene vinni az emeletre a most szárítóhelységnek nevezett térbe. Onnan mehet felfelé a meglévő kémény (amit persze valószínűleg alaposan át kell alakítani a kondenzációs kazán igényeinek megfelelően).
Innentől fogva a lenti kamra-kazánház helyiségekkel máris szabadon rendelkezhettek :-)
A kondenzációs kazánra váltás nehéz ügy lesz :-( A kazánház kiváltásához máshová kellene tenni a kazánt, de csak olyan helyre teheted, ahol van kémény, a kéményt pedig az adott házban máshová átrakni meg eléggé nehéz ügy.
Meg kell keresni egy gáztervezőt, hogy mérje fel, hogy ki lehet az adott háznál alakítani ún. homlokfali kivezetést az égésterméknek.
A padlófűtés/radiátor kérdésre csak akkor tudtok rátérni, ha már tudjátok, hogy a kondenzációs kazánt hova tudjátok átrakni. Azt tudni kell, hogy bármennyire is kicsi egy kondenzációs kazán helyigénye, a fűtés komplettírozásához szükséges szivattyút, osztógyűjtők, hidrováltó, stb. stb. szerelvényekkel együtt kell neki minimum 1 nm alapterület és 2 nm szabad falfelület.
Ha minden részét egyformán emeli az nem tragédia. Ha a fagy múltával egyformán megy vissza az még jobb.
Föltéve ha minden része EGYSZERRE mozog. Ha nem, akkor a beton törni fog. (a különbségek függvényében). Ha a töredezett beton nem zavaró akkor esztétikailag nincs vele gond. Ha felúszásba, szélszívásba nem számoltak azzal, hogy az egész egy darabból áll, az nagyon jó.
A minap vásároltunk egy házat, és tervezzük, hogyan is lehetne átalakítani. Egyelőre még csak az eredeti tervrajzokat kaptam meg, készítek belőle egy jobban átlátható digitalizált változatot.
Amit az épületről tudni kell:
- Házgyári betonelemekből épült sávalapra. 5db 18nm blokkból áll, ezek a falak így nem mozgathatók, de ajtókat/nyílásokat lehet bele vágni, hogy akár csak áthidalóként szolgáljon a betontálcás födémnek, a válaszfalak pedig gázszilikátból vannak.
- Párommal jelenleg ketten vagyunk, de közeljövőben tervezünk két gyereket. Egyelőre a tetőteret kipucolnánk és előkészítenénk, de a beépítés még váratna magára, későbbi gyerekszoba, 2. fürdő és mosókonyha számára.
- Teljes felújítást tervezünk, a tetőfedést leszednénk és alatta fóliáznánk, ellenléceznénk, belülről kapna új födémszigetelést(Thermofloc valószínűleg) és gipszkartont, az előírt rétegrend szerint. Az aljzatot feltörnénk mindenhol, új aljzatszigetelést kapna padlófűtéssel és aljzatbetonozással együtt. Kondenzációs gázkazánt tervezünk erre kötni, néhol esetleg 1-1 radiátorral kiegészítve. Természetesen komplett villany-víz-szennyvíz újra lenne kötve.
Ami egyelőre nagy dilemma, az a szobák kialakítása. A földszinten a galériás nappali méretét szeretnénk megnövelni, kialakítani egy 10nm körüli fürdőszobát, konyha-étkezőt, előszobát, esetleg külön wc-t innen, illetve legalább 1 hálószobát. Jelenleg van egy külső bejáratú kazánház, ezt megszüntetnénk és a lakáshoz nyitnánk, a későbbiekben pedig innen nyitnánk egy teraszt, mivel a teraszajtó nyílása már rendelkezésre állna ezesetben.
Ha van ötletetek a szobák elrendezését illetően, minden észrevételt, tanácsot szívesen látunk. :)
Hát ha már közözködünk: a N erő, a kg tömegmértékegység, tehát a kettőt a földön a gravitáció köti össze. Ahol a gravitáció kisebb, ott azonos N értékhez nagyobb kg érték tartozik. :)
6x6m-ről volt szó a kérdésben. Az majdnem négyszer akkora. Másrészt számoltam már eleget, de köszönöm a lehetőséget. Egyébként a szél erőssége növekszik, tehát ha nem egy-két évre tervezik akkor nem árt (de nem kötelező) a szél várható további erősödését figyelembe venni.
Első lépésben betoncölöp az oszlopok alá, a cölöpök tetejét lézerrel összeszintezni, és magasabbra zsaluzni egy pár centivel, mint a tervezett padlószint, hogy még véletlenül se ott gyűljön össze a víz.
Az oszlopot rögzítő csavarokat, konzolokat, tipliket, akármit, a lágy betonba tenném bele, hogy jól belekössön.
A oszlopot kizsaluzás után vagy dupla dilatációs szalaggal, vagy 2cm eps lappal körbevenni, és úgy önteni ki a padló-betont, hogy teljes vastagságában el legyen választva az oszlop alapozásától.
A dolog lényege, hogy a 80 cm mélyre alapozott oszlopok és a 20-25 cm mélyen támaszkodó betonlemez külön tud mozogni, és nem keletkezik köztük feszültsé.
Amikor a fagy megemeli a padló betonlemezt, akkor nem húzza magával a tető tartószerkezetét. Másfelől, ha a terhelés miatt a padlónak bármi mozgása lenne, akkor az sem rántja magával a tetőt.
Nem én írtam a cölöpalap és a padlólemez elválasztását, ezért nem is tudok rá megbízható választ adni. Nem tartom jó ötletnek. De ha nem egyszerre betonozzák akkor nem köt össze, gyakorlatilag dilatációhoz hasonlóan működik.
Néhányszor le tudtam írni hibátlanul, egyszer nem. Annyira még nem vagyok szenilis, hogy ne emlékezzem rá, hogy előtte hogyan írtam. Hiba volt, hogy mielőtt elküldtem nem olvastam át. Így jár aki kapkod. A muszályban nem voltam biztos, utána kellett volna nézni. Egyébként nem szoktam szóvá tenni itt a hibás megnevezéseket, pedig van belőlük bőven. Úgy gondolom, hogy ez szakmai és nem helyesírási fórum. Nem kéne rákérdezni, hogy mik azok mert az utolsó tíz hozzászólásban is van, méghozzá olyantól aki Magyarországon él.
Kijavítani sohasem kár. Csak néha fölösleges. A "j" betű azért maradhatott ki, mert a klaviatúrámon nem mindegyik billentyűűű hibátlan. De a hiba el lett követve.
Köszönöm a muszáj javítását, magam sem voltam biztos benne, hogy ly vagy j. Ez egy. sajnos a másik észrevételeddel van egy apró hiba. Senki sem mondta sohasem. hogy egy szaletlit nem bír el az a beton. A szélszívással volt gond. Van is. Egy ilyen építmény vitorlaként működik. Na, a probléma ott van, hogy egy oszloptalp szélszívásból származó kihúzóerejével szemben helyt tud-e állni egy látszat vasalással ellátott beton. Másodsorban pedig arról van szó, hogy a járműkerék pont-szerű terhelését bírja-e ez a vita tárgyát képező betonszerkezet? Ha rendesen tömörítve van alatta az ágyazat és a munkagödör alja akkor vas nélkül sincs gond vele személyautónál, bár zsugorodásból származó repedések várhatóak. Ahol dolgozom ott 20 cm vastag vasalatlan betonon teherautó forgalom van, de az rendesen meg is van csinálva. Ha további helyesírási hibát találsz, kérlek jelezd, megköszönöm.
Az oszlopoknál betoncölöppel lemennék a fagyhatár alá, hogy ne mozogjon, és a pablóbetont elválasztanám az oszlop alatti betoncölöptől. A 15 cm VBlemez elég lehet.
Viszont tényleg rendesen kell tömöríteni ha jót akarsz, nem lapvibrátorral vagy békával, hanem egy vibrós padkahengerrel.
Azt meg tudnád mondani, hogy milyen vastag betonyp van rajta és milyen a lécváz kiosztása? A gyár 10 mm vastaghoz, sőt egész 14 vastagságig 400 mm-es kiosztást kér a teknősödés megelőzésére. Örülnék, ha elég lenne a 600-as lécváz.
Mekkorák a lapok nálad?
Érdekesség, hogy a magyar gyár 10mm vastag lapjai ~2500 Ft/nm körül érhetőek el, míg a jófogáson illetve az egyik német barkácsáruházban ugyanez a vastagság ~ 1000 Ft/nm körül érhető el, igaz kisebb, 800X1250 lapméret mellett.
Az függ a terheléstől és a betonminőségtől. A kisebb átmérőjű, de sűrűbb háló előnyösebb. A min. vasalás jó lehet bele, de ezt ellenőrizni kell. 15 cm vtg. vb. vb. lemezbe a min. vas az 4,5 cm2/m (KB. átm. 10/150). Ha ennél érdemben kevesebbet tesznek bele, akkor már lehet, hogy nem felel meg az előírásoknak. Hossz és keresztirányban is célszerű ezt a vasalást használni. 25 cm vtg. lemezbe már lehet, hogy nem kell vas, főleg ha rendesen tömörítve vannak alatta a rétegek. Az oszlopsor alá célszerű még 2-2 szál vasat berakni alulra-fölülre.
Erre ilyen kevés adat alapján biztos választ adni nem lehet. Egy 15 cm vastag vb. lemez családiház, szgk. viszonylatban komoly alapozás. Főleg ha nem egy sor vasalás van benne. Mondjuk én nem fagerendára gondoltam, de az is elbírhatja a szelet ha sok helyen le van csavarozva. 15 cm vastag betonba nem lehet egy oszloptalpat megbízhatóan lekötni. Az más kérdés, hogy a fagerenda meddig fog tartani, nem véletlen, hogy olyan az oszloptalp amilyen. Egy ilyen jellegű építménynél a szélből származó terhelés a mértékadó, mert a felépítménynek súlya alig van. Az más kérdés, hogy a fagy miatt (tudom, hogy mostanában alig van, de elég ha egyszer van egy komolyabb) jobb lett volna mélyebbre lemenni. Egy 15 cm vtg. vb. lemez (kétoldali vasalással!!!!) egy ilyen felépítményből származó terhelést észre se vesz, de még egy családi ház alá is lehet megfelelő alapozásnak.
A gerendák alá megfelel a pontalap, a sávalap és a lemezalap is, az építmény jellege és a talaj dönti el, hogy mit kell alkalmazni. Lemezalapot átszúródásra ellenőrizni kell.
Ezt nem kell megkérdeni. Az EPS rugalmas anyag, tompítva adja át a felületen lévő feszültségeket a hordozó felületnek. (Ezért használják széles körben csomagoló anyagként) Továbbá védi a betonypet a hőtől, víztől.
A meglévő alap szélén körbe lecsavarozni 15x15-ös fa gerendát, úgy mint a födémeken van a talpszelemen?
Egyébként hivatalosan ezek alá az oszlopokon álló fa építmények alá milyen alapot szoktak készíteni?
A gerendák alá 1 méter mély 40x40-es betonkockákat vagy rendes sávalapot?
Illetve, ha én most erre a meglévő alapomra mindenféle változtatás nélkül lefúrnák egy hasonló épületet, milyen problémára számíthatnék, megreped a beton az oszlopok körül, megsüllyed, esetleg elfújja az épületet egy nagyobb szél?
Egy sor vas (gondolom alul) nem jó megoldás. Plána 15 cm vastag betonnál. Egyébként a szabvány is két sor vasat preferál ilyen vastagságnál. És igaza van. Aláásni határozottan ellenjavalt. Járható út a garázs hossztengelyével párhuzamosan az oszlopsor alá egy gerenda készítése, AZONBAN a gerendát MUSZÁLY BEKÖTNI a lemezbe, különben elfújja a szél.
Bocs az előző kép amit felraktam nem a legjobb lett, találtam egy hasonlót mint amit szeretnék. Olyasmi lenne, mint a képen, csak 6x6 méteres kivitelben.
A gond, hogy az alap amit írtam, már 2 éve elkészült. Eredetileg mobilgarázst szerettünk volna, de időközben ez a változat jobban megtetszett, kérdés, hogy az alap ehhez is alkalmas-e?
15 cm vastag beton, 1 sor acélhálót tettünk bele, és alatta 15 cm darált beton van, amin többször átmentünk lapvibrátorral. Nem tudom ezek alá hivatalosan milyen alapot szoktak készíteni.
Ha azt mondjátok ez az alap nem alkalmas erre, akkor maradok az eredeti elképzelénél, a mobilgarázsnál, azt biztos elbírja, csak kevésbé mutatós.
A meglévő alap, ha nem megfelelő erre a célra, gondolom már utólag nem nagyon lehet vele mit tenni, esetleg az oszlopoknál alá ásni és alábetonozni...?
Az. Össze-vissza rajzolnak a tervezők. Egy, hogy csúnya a falra feltámasztott oldal, kettő, hogy asszimetrikus lesz tőle a tető, három, amit Te írtál. Erre megkérdi a fizetővendég, ha elég az alap. Az erdőtől a fát... Meg kell emelni a falat, át kell kötni a két szelement három kőtéssel, akkor a belső oszlopok másképp lesznek megterhelvé és elég az alap.
Áruld már el miért akarsz mindig szarból várat épiteni? Ez valami betegség? Es a legjobb hogy itt a fórumon megmagyarázod magadnak hogy áhh nem hülyeség. Volt itt már 1 millióért vett csoda ház a föld alá épitkwzés mert nemkell zsalú most ez
A képen az egyik oldali oszlopsor a fallal merevítve van. Szemben lévő oszlopsorból a középső az ingaoszlop, a kéz szélső az hosszirányban befogott, keresztirányban csuklós. A födém gerendái merevítik keresztirányban. Nagyon ki lehet centizve a szerkezet.
A 40 az a becslésnél figyelembe vett, kihajlással csökkentett becsült nyomószilárdsága a betonnak. (kg/cm2)
12 tonna az nem olyan sok, egy épület súlya 1000 kg/m2 körül van szintenként. (födém, hasznos teher, falak stb.) Biztonsági tényező figyelembe vétele esetén 8-10m2 kiadja.
15 cm vtg. vb. lem. elegendő, nem is kell bele sok vas. Ha a sóder alatta rendesen tömörítve van akkor a min. (szabv. szerinti) vasmennyiség környékén lehet a szükséges vas. De alul-fölül javallott. Az oszlopok alá alul felül két szál pótvas nagyjából jó lehet. DE! 15 cm-be az oszlopokat rendesen befogni nem lehet. Alul csuklósak lesznek. Tehát a szemben lévő oszlopok fölső végét egymással sarokmereven össze kell kötni. Másik irányba is merevíteni kell, különben lefekszik. Valószínűleg a szélszívás lesz a mértékadó.
12 t/oszlop az több emelet :) Ha megvalósítható így is, akkor a vékony fal működni tud. A költségei szerintem se 7-8 db tégla- se 7-8 db betonoszlopnak nem lehetnek nagyok, így pontosítani majd ráér megvalósuláskor, de a 17x17x40-ben mit takar a 40?
Igen, jobb lenne befelé, mert az a cél, hogy a fal kikerüljön az alap külső síkjára. Akkor pedig befelé tudna terjeszkedni az oszlop. És a másik, vasbetonvázas változatnál a 17-19 centis betonoszlop vasalható lenne úgy, hogy az normálisan tartson?
Ebben a fázisban még erősnek érződik nekem egy statikus. Nincs valakid, akinek esetleg lehet ismerőse, vagy annak ismerőse azon a lakótelepen, vagy egy közelin? Mert az az építés idejét és módját is segíthet behatárolni. Ha tippelnem kellene, ez a ház inkább 70-es mint 80-as évek, nagyvonalakbani helyszín esetén többet lehetne tudni. Én hasonló esetben azt csinálnám, hogy egy napsütéses napon, mikor kint vannak a környéken az öregek, odamész, és kérdezgetsz, általában szívesen beszélnek erről. Aztán ha segítőkész, adsz egy tábla csokit, vagy egy üveg bort.
Másik lehetőség, hogy keresel a környező lakótelepeken hasonló negyedik emeleti, lift nélküli ilyen állapotban lévő lakásokat összehasonlításnak, esetleg még harmadik emeletet is hozzá veheted. Ha azoknál lényegesen olcsóbb, akkor szinte biztos, hogy van valami, ami miatt jobban meg kell nézni.
Vastagodhat befelé is, meg nem kell sarokban lennie, de esztétikailag szokatlan befelé. Ha van hozzá illesztett berendezés (lehet gyári is) nézhet ki jól is.
A kisméretű téglából falazandó oszlop vastagodhat a beltér felé is a hosszában rakott vékony téglafalban? Illetve ennek mindenképp a sarkokban kell lenni, vagy lehet máshol is?
Annyira nem málik a fal, hézagot nem láttam, csak szokatlanul vastag a vakolat néhol, illetve a konnektor helyén ott nagyon lágynak tűnt, de a színe alapján valami kohósalakbeton lehet.
A lépcsőházat viszont lehet vázasra építették, ott az ajtók előtti lépcsőfordulók alatt viszont van pluszgerenda.
Szóval lehet ilyen vegyes módon készült.. tehát akkor feltárás kellene gondolom én?!
Felül gondolom meg kéne nézni a plafonnál hogy van-e vázszerkezet illetve mennyire vastag és mennyire salak az a fal?
Ha nincs gerenda, a fal meg salakos puha valami akkor felejtős?
Azt gondolnám hogy a 80-as években nem építettek selejtes 4 emeletes társasházakat, téglának hittem elsőnek.
Csak mekkora annak a valószínűsége hogyha kihívok egy papírral rendelkező statikust akkor Ő tutira nem fogja benézni a dolgot?
Mert ugye emlékeztek a dőltfalas vályogházamra... mindenki azt mondta hogy annak game over, a statikus a helyszínen meg azt mondta hogy no problém, aztán a "szakvéleménye" alapján meg kiderült hogy azt se tudta melyik bolygón van, az eltört gerendát se vette észre...
Vázas épület már a II. vh. előtt is volt, még társasházban is. Sim-car-t (ha jól írom) azt némileg ismerem, tim kárt nem láttam még. Ha nem vázas épület, hanem alagút vagy csúszózsalus technológiával épült EGYSZEMCSÉJŰ betonból akkor nincs az a pénz amiért én foglalkoznék vele. Egyszer láttam, mállott szét mint az ázott selyempapír, soha többet.
A sim-car födémekben volt keskeny (gerendatávolság és (dupla)széles födémpalló. Ha a fal olyan mintha murvából csináltak volna műkövet - a szemcsék közt sok hézaggal - akkor én menekülnék még a környékről is. Nem sok házat építettek ebből az anyagból, de mindből bírósági ügy lett. Amikről én tudok azok valahol a HHH. város felőli oldalán voltak. 25-30 éve ennek, lehet, hogy már nem jól emlékszem a helyszínre.
Lakóközösségnek nem szólnánk, ha a statikus lepapírozza meg a kivitelező és nem bassza el akkor elvileg baj nemlehet belőle nem? A falak eleve repedtek, de az építés óta nem volt hozzányúlva a lakáshoz, ahhoz képest nem vészes.
Aztan ne lepödj meg, ha egy hozzanemertö de ott lako önerzetes juzer amikor neszet veszi, mit müveltel, akkor a labadnal fogva huzna le a földszintre es közben hallgatna, hogyan koppan a fejed a lepcsöfokokon.
1980-as az első bejegyzés a tulajdoni lapon, akkoriban még szerintem nem volt vasbetonvázas társasház mikor ez épült, azok csak most divatok.
Homlokzatot nem érintenénk semmiféleképpen, egy nagyobb nyílás a falban ( legalább 2 blokk távolság).
Nem tálcás a födém mert a repedések nem gerenda hanem inkább blokktávolságban futnak, tehát tuti nem gerendák meg tálcák hanem valami blokkokból áll a födém.
A födémen lévő repedéshez viszonyítva a falon lévő repedések nem közvetlen alatta hanem attól kb 30 centire, de párhuzamosak és merőlegesek egymásra.
Tehát a blokkos szerkezetű, alagútzsalus technológia lesz a befutó szerintem amire esetleg tim-kár födémet raktak?!
Mert a födémen a repedések távolsága nem a tálcás meg a blokkos hanem inkább a fenti képen látható elemnek felelnek meg. De viszont a nagyon vastag vakolat mennyire jellemző az alagútzsalusra, elvileg annak vakolat nélkülinek kellene lennie nem?
A falak viszont amiket láttunk a leesett vakolatnál nem az a szép fehér házgyári panelbetonra hanem tényleg a kohósalakbetonra hasonlít és azért nem kemény.
De akkor gondolom ugyanaz a helyzet mint a házgyári panelnél, minden fal tartófal is, tehát ha bármit kiszedünk és egyáltalán engedik akkor nagyon erős kiváltás kell hozzá nem?
Legfelső szint, lesz statikus is hozzá persze, de akkor van rá esély? Lakóközösségnek nem szólnánk, ha a statikus lepapírozza meg a kivitelező és nem bassza el akkor elvileg baj nemlehet belőle nem? A falak eleve repedtek, de az építés óta nem volt hozzányúlva a lakáshoz, ahhoz képest nem vészes.
Ugyebár cölöpözött házaknál a cölöp csak plusz biztosíték , de itt nincsen hozzá alap."
Ne haragudj, de ekkora szakértelemmel jobb ha bele se kezdesz. Ha a teherhordó talaj mélyebben van akkor síkalapozás helyett mélyalapozás kell. Maga a cölöp az alap, rossz talajnál lebegő cölöpöt használnak támaszkodó helyett. Akár 100-120m mélyre is lemennek a cölöppel, de ez nem családiház kategória. A cölöpök fölső végét össze kell fogni valamivel, ez a fejgerenda. A fejgerendára lehet falazni. Pl. A talajcsavarok drágák és nem is olyan könnyű úgy lehajtani őket, hogy a megfelelő helyen legyenek. A berakott reklámfilm szerint is (fénykép csak ezekről van) bódék, táblák, napernyők alapozására használják.
