Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 170

Es akkor persze a laikus elengei a fantaziajat, es elkepzeli, hogy mi van, ha egy entangled fotonpar nem is ket foton, csak a vakuum olyan, hogy mi kettonek erzekeljuk... Szoval valami ilyesmi elmeletre gondoltam az elso kerdesemben, hogy nincs-e.

 

Amugy koszi az infokat. Nincs meg veletlenul elektronikus formaban az idorol szolo SciAm kiadas?

Előzmény: Törölt nick (167)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 169
Most nincs időm részleteiben végigolvasni, de első ránézésre a szöveg rendben lévőnek tűnik. Kérdés, hogy az EPR-féle lokalitás fogalom releváns-e egyáltalán fizikailag. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez inkább egy olyan fogalom, amit a túl naív klasszikus fizikai nézőpont ad, és a kvantumfizika megfelelő lokalitás fogalma az, amit a kvantumtérelméletben használunk, azzal pedig az EPR-ben semmi gond sincs.

Ha végigolvasom és alaposan átrágom a szöveget, és lesz még ezek után is hozzáfűznivalóm, akkor visszatérek majd a dologra.
Előzmény: Törölt nick (168)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 168

"Az idézett szöveg egy kicsit nagyvonalúan értelmezi a lokalitást."

 

Ebben en voltam a bunos, mert kiragadtam egy reszletet az egesz szovegbol, a lokalitasrol is van szo benne: http://en.wikipedia.org/wiki/EPR_paradox

Előzmény: Törölt nick (167)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 167
Az idézett szöveg egy kicsit nagyvonalúan értelmezi a lokalitást. A lokalitás elvét csak mérhető mennyiségekre szoktuk definiálni, és úgy a kvantum teleport kísérletben is teljesül. Egyébként ez egy nagyon komplex diszkusszió, ezért inkább E. Szabó László könyvét ajánlanám (A nyitott jövő problémája), a fórum egy igazán mély diszkusszióra szvsz nem alkalmas, túl sok a szükséges előismeret. Az idézett könyv egyébként megmutatja, hogy a jelenleg ismert összes kvantum kísérlet (beleértve EPR-t, teleportációt, sőt, a kvantummechanika egész formalizmusa) nemhogy a lokalitást nem zárja ki, de még lokális és determinisztikus rejtett paraméterek létezését sem. Sőt, ha megengedjük az ún. konspiratív rejtett paramétereket, akkor szerintem azokat soha semmi nem zárhatja ki. De ha ezeket kizárjuk, akkor is még a Fine-féle rejtett paraméteres értelmezés egyelőre minden próbát kiáll. Ez azért érdekes, mert sokszot hallani, hogy Neumann pl. bebizonyította a rejtett paraméterek nemlétezését. Ha azonban jobban megnézed, akkor Neumann bizonyítása olyan dolgokat tesz fel a rejtett paraméterekről, amik túlzóak, ráadásul egészen pontosan nem is azok nemlétét bizonyítja, hanem egy másik állítást, amit aztán nem interpretálnak helyesen.

Általában az idézetthez hasonló szövegekben, ha logikailag korrektek, akkor szokott lenni valamilyen nemnyilvánvaló előfeltevés, ami mellett ellentmond a lokalitásnak. Szabó László könyve ezeket nagyon alaposan és részletesen kitárgyalja. Pl. az "element of reality" egy nagyon érdekes fogalom, amivel súlyos gondok lehetnek. Einstein, Podolsky és Rosen eredeti gondolatmenetében pl. ezen a ponton van a probléma.
Előzmény: Törölt nick (165)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 166
Ezeket a közönséges kvantummechanika jól leírja, hiszen éppen annak alapján tervezték a kísérletet, és eddig minden úgy működik, ahogy kiszámolták. Egyébként maga a kvantumállapot megváltozása az még nem hatás. A kvantumállapot az csak egy matematikai változó, csak egy része tartalmaz fizikai infót. Ahhoz, hogy ezt ki tudd szedni belőle teleportálni tudjál, a kiinduló helynek bizonyos mérési eredményeket standard csatornán el kell küldenie a másikhoz. Csak ebből lehet rekonstruálni a teleportálandó objektumot.

A kvantum teleportáció valóban nagyon egzotikusnak néz ki, de egyelőre semmi olyasmi nem látszik belőle, hogy valami tényleges hatás terjedne gyorsabban a fénynél. A laikusok általában a túlzott realizmus csapdájába esnek. A hullámfüggvény nem a valóság része, hanem a matematikai modellé, nem szabad egyből úgy értelmezni, hogy a hullámfüggvény tényleges, megfogható fizikai létező lenne. A hullámfüggvény megváltozása akármilyen sebességgel terjedhet, lehet akár instant is. A kérdés, hogy fizikai hatások, információ tud-e gyorsabban menni, mint a fény. Ehhez definiálni kell, mik a mérhető mennyiségek (ezt minden rendes fizikai elmélet megteszi, relativitáselmélet, kvantumelmélet egyaránt). Ha ezeket vizsgálod, az derül ki, hogy a jelenlegi elméletek keretei között nem ismerünk olyan mechanizmust, amivel hatás (vagyis mérhető mennyiségek megváltozása) gyorsabban terjedhetne a fénynél, és az ismert kísérletek (ideértve EPR-t és teleportációt is) nem mutatnak ilyet. Egyébként maga a specrel nem zárja ki, hogy fizikai hatás terjedhetne gyorsabban a fénynél, csak (a) annak nagyon fura következményei lennének (kauzalitás és egyebek kapcsán) (b) senki nem látott még ilyet empirikusan.

Sok mindent lehet matematikailag modellezni (pl. tachionok), de kérdés, mi valósul meg ebből a természetben. Aminek köze van ilyesmihez még, az időutazás is elvben lehetséges, vannak olyan fizikai modellek (vagy inkább szcenáriók), amiben a szokásos paradoxonoknak olyasféle módon van feloldása, mint pl. az ikerparadoxonnak a specrelben. Erről valamelyik (ha jól rémlik, múlt évi) Scientific Americanban lehetett egészen korrekt cikket olvasni, az egész kiadás az idővel foglalkozott egyébként, annak mindenféle aspektusával.
Előzmény: Törölt nick (160)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 165

Szoval kicsit pontosabban, erre gondoltam:

 

"In quantum mechanics, the x-spin and z-spin of an electron are "incompatible observables", which means that there is a Heisenberg uncertainty principle operating between them, and a quantum state cannot possess a definite value for both variables. Therefore, if quantum mechanics is a complete physical theory in the sense given above, x-spin and z-spin cannot be elements of reality at the same time. This means that Alice's decision -- whether to perform her measurement along the x- or z-axis -- has an instantaneous effect on the elements of physical reality at Bob's location. However, this violates another principle, that of locality."

 

Meg arra, hogy nincs-e ennek valami koze a vakuum szerkezetehez.

Előzmény: Törölt nick (158)
mmormota Creative Commons License 2005.01.06 0 0 164

Ha jól emlékszem, decemberben lőtték fel.

 

Április 20-án. Azért reméltem, hogy nagyjából félidőben esetleg már lehet sejteni, mi lesz a vége.

 

Előzmény: Törölt nick (163)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 163
Több idő kell. Ahogy kering, a giroszkópok elfordulnak. Elfordulásuk egyre nagyobb és nagyobb lesz az idővel, a hatás összegződik. Minél nagyobb az elfordulás, annál pontosabb lehet a mérés. Ha jól emlékszem, decemberben lőtték fel. Aztán kalibrálni kell, azzal talán már meg is vannak, de még akkor is egy évig kell keringenie, amíg használható adatot kapunk. Ezeket most emlékezetből írom, de ha jól rémlik, egy évet ígértek, hozzátéve: minél tovább van fent, annál pontosabb lesz a mérés, el tudom képzelni, hogy akár 4-5 évig is keringetik majd.
Előzmény: mmormota (161)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 162
Volt regebben valamelyik forumon kep linkelve, amely ilyen kettebonott lezersugar egyik felevel csinaltak valamit, az hatassal volt a masikra. Halovanyan remlik csak sajna.
Előzmény: Törölt nick (158)
mmormota Creative Commons License 2005.01.06 0 0 161
(frame dragging) A Gravity Probe B már jó régóta kinn van. Nem találok semmit arról, hogy amit eddig mért, abból lehet-e már tudni valamit?
Előzmény: Törölt nick (157)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 160
Most nincs idom, hogy osszeszedjem, de pl a kvantumallapotok szinkronizacioja (vagymi), amivel a 'teleportacios' kiserleteket vegeztek (amirol tudjuk, hogy informacio nem terjed gyorsabban a fenynel), de a kvantumallapotok mintha tavolrol 'ereznek' egymast. ... Asszem ennel laikusabban nem is irthattam volna semmit :)
Előzmény: Törölt nick (158)
mmormota Creative Commons License 2005.01.06 0 0 159

Egyre szélesebb spektrumát fogod át a fizikának a kérdéseiddel. Inkább szisztematikusan, könyvből lenne érdemes tanulni, mert elszigetelt válaszokból, szilánkokból nem fog összeállni egy használható szintű tudásalapod.

 

Igaza lett Mungo-nak, tényleg nem kellett volna bekevernem más effektusokat, mert megzavart téged.

 

A fotoelektromos effektus lényege, hogy egy foton közvetlenül kölcsöhatásba lép egy elektronnal, teljes energiáját átadja neki. Az átadott energia egy része fedezi a kilépési munkát, további része pedig az elektron mozgási energiájára fordítódik.

 

Fentieket a következő megfigyelésekből szűrték le:

- bizonyos frekvencia (=szín) alatti fotonok esetén nem lépnek ki elektronok

- hiába növelik a fotonszámot, ez nem segít

- ha növeli a frekvenciát (=kék...uv felé mennek a színnel) akkor egy ponton megjelennek a kilépő elektronok, és a továbbiakban nem a számuk, hanem a sebességük függ a színtől

- ha növelik a fotonszámot (erősebb fényforrás) akkor több elektron lép ki

 

A hőmérséklet emelése egy teljesen más folyamat. Persze az is eredményezhet kilépő elektronokat, de teljesen más a mechanizmus. Ott az anyag belső energiájának eloszlásából kaphat egy elektron elegendő adagot ahhoz, hogy fedezze a kilépési munkát. 

Előzmény: lxrose (153)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 158
Nem értem, milyne távolhatásra gondolsz. Ismereteink szerint nincs távolhatás, minden fizikai mező legfeljebb fénysebességgel terjed.
Előzmény: Törölt nick (156)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 157
A háttérsugárzás teljesen más. Ez a Big Bang maradványa. A kozmikus sugárzás legnagyobb része pedig az ún. napszél.

Különböző könyvek különböző mértékegységrendszerekkel és konvenciókkal dolgoznak. Át lehet őket számolni egymásba.

A frame draggingnek nincs köze a perihéliumforgáshoz. Nincs köztük összefüggés. A Naprendszer bolygóin nem lehet kimutatni, mert hiába forog a Nap, a bolygók a Nap ekvatoriális síkjában keringenek, a frame-dragging effektus pedig függ a pálya síkja és a központi test egyenlítői síkja által bezárt szögtől, egészen pontosan annak szinuszától.

A perihéliumforgás a többi bolygóra jóval kisebb, mint a Merkúrra, mert az ezt okozó tag (ami csak az áltrelben van) a mozgásegyenletben a távolság harmadik hatványával fordítottan arányos, a newtoni erőnek megfelelő tag pedig csak a másodikkal. A perihélumforgás nagyon kicsi effektus (43 szögmásodperc évszázadonként a Merkurnál). A framedragging még kisebb, mert van benne egy olyan faktor, ami a testnek a forráshoz viszonyított keringési sebessége per a fénysebesség. Na most a Naprendszerben nem tudunk relativisztikus sebességgel mozgó asztrofizikai objektumról.

Továbbá: a bolygók egymásra is hatnak. A Merkúr perihélium forgása is sokkal nagyobb, mint az áltrelből jósolt, de a többi bolygó hatását ismerjük olyan pontosan (ezt egyébként főleg a Vénusz dominálja), hogy azt le tudjuk vonni és akkor marad az áltreles hatás. Szóval ezeket nagyon nehéz, valóságos művészet pontosan mérni és ugyanolyan pontosan ki is számolni.

Amikor frame dragginget mértek a LAGEOS műholdaknál, ott is nagyon sok minden volt, amit ki kellett vonni. Ilyen pl. az, hogy a Föld nem pontosan gömb alakú, első közelítésben a gömbszimmetrikus gravitációs erőtérhez egy kvadrupólus járulék adódik, ez is a pályasík elfordulásához vezet, ráadásul nagyobb effektus, mint a frame dragging. Ezt ki kellett számolni, és le kellett vonni. Ehhez használni kellett a Föld alakjának és tömegeloszlásának modelljét, amit ugye csak bizonyos pontossággal ismerünk. Külön iparág Föld gravitációs modellek gyártása, amelyek az ilyen dolgokat figyelembe veszik, az űrhajózási ügynokségek komoly pénzeket adnak ki erre, nem véletlenül. Valószínűleg a Hold gravitációs terével is korrigálni kellett, erre már nem emlékszem, de elképzelhetőnek tartom. Még volt pár hasonló effektus, és ezek ismerete után lehetett kb. 20% pontossággal ellenőrizni az áltrel jóslatot. Többek között pont azért lőtték fel a Gravity Probe B-t, hogy a hibát 2-3%-ra levigyék, mert az említett effektusok közül egy csomót kiküszöböl.

A spinnel és inhomogén mágneses térrel kapcsolatban: most így hirtelen csak a szokásos levezetés ugrik be, nem jut eszembe semmi egyszerűsíthető magyarázat, de majd gondolkodom rajta.
Előzmény: lxrose (128)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 156

"vákuum nem tabutéma, hanem igenis centrális probléma, a mai elméleti fizika diszkusszió jelentős része e körül forog, különböző variációkban."

 

Hi!

 

Vannak mostanaban olyan ertekelheto modellek (amit esetleg szemleletesen is erzekeltetni lehet), amelyek a tavolhatas effektusat is magyarazza?

Előzmény: Törölt nick (155)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.06 0 0 155
Kedves NEXUS7,

na itt a probléma:

A vákuum viszont hemzseg a virtuális részecskéktől!!!!

A vákuum nem hemzseg semmitől. Virtuális részecskék nincsenek. Olyat még senki nem detektált, senki nem látott. A virtuális részecskék matematikai eszközök a kvantumtérelméletek ún. kovariáns perturbációszámításában, ami egy rendkívül hasznos, bár korlátozott érvényű eszköz. Pl. teljességgel alkalmatlan a hadronok leírására, mert azok eleve nemperturbatív objektumok: a kvarkokat összetartó kölcsönhatás olyan erős, hogy nem lehet kiindulni szabad kvarkokból és a kölcsönhatást fokozatosan figyelembevenni.

A vákuum nem tabutéma, hanem igenis centrális probléma, a mai elméleti fizika diszkusszió jelentős része e körül forog, különböző variációkban. A vákuum rendkívül bonyolult objektum a kölcsönható kvantumtérelméletekben. A virtuális részecskekép nem más, mint egy korlátozott érvényességű számítási módszer lefordítása a laikusok nyelvére. Éppen ezért rendkívül félrevezető. A vákuum paramétereit pedig nem oly könnyű megváltoztatni, mivel az természeti állandók (finomszerkezeti állandó, erős kh. állandó, gyenge keveredési szög stb.) által van meghatározva. Ha Te ezeket csak úgy kézzel hangolgatni tudod, gratula. (Az más kérdés, hogy az Univerzum eddigi története során a fizikai vákuum szerkezete többször megváltozott, ebből két fázisatalakulás meglétében - kvarkbezárás és elektrogyenge szimmetriasértés - már biztosak is vagyunk, a részleteik most állnak aktív analízis alatt). Maga a kvarkok bezárása, a részecskék véges (nem zérus) nyugalmi tömege a vákuum nemtriviális dinamikájának a következménye. A kvarkok bezárásának tanulmányozásához egyébként nem éppen célszerű a perturbációszámítás, emiatt az erős kölcsönhatások vákuumát nem is lehet megfogni semmiféle virtuális részecskékkel. Ennyit arról, mennyit érnek a virtuális részecskék.

Hogy az éterben nem hiszek, ahhoz először meg kellene mondani, milyen éterben. A XIX. századi éterfogalmon már rég túl vagyunk. Ezenfelül az éter rengeteg fogalma kering áltudományos körökben, aminek kísérleti bizonyítékok mondanak egyenesen ellent. Ha valaki mondjuk az éter=kvantumvákuum egyenlőségjelet teszi, akkor ezzel az éterrel semmi bajom, viszont amit a "crackpot" irodalom róla mond, az jobb esetben félreértés, rosszabb esetben tudatos ignorálása a mai, empirikusan igazolt fizikai tényeknek. A kvantumtérelmélet vákuuma pl. nem lehet azonos a XIX. századi éterrel, mert az előbbi Lorentz invariáns, míg az utóbbinak pont az volt a lényege, hogy nem az. Az viszont igaz, hogy bizonyos értelemben az éter fogalma visszaköszön a vákuummal kapcsolatos dolgokban, csakhogy egy csomóan nem értenek a finom, ám lényeges különbségekből semmit, mégis szanaszét trombitálják a hülyeségeiket.
Előzmény: NEXUS7 (129)
mmormota Creative Commons License 2005.01.06 0 0 154

Az S-sel jellemezhető sugárzás momentum fluxusa S/c. Megnéztem a régebbi levelet, tényleg sikerült kifelejtenem ezt. Mivel c=1/sqrt(e0u0) ez megegyezik az általad megadottal.

 

 

A felületre eső hullám úgy fejti ki nyomását...

Beszélgessünk erről a mechanizmusról, mert érzésem szerint ez így nem működik! A szabad töltéshordozók valóban könnyebben mozognak az anyag határain belül, és így szigetelők esetén kis nyomásoknak kellene kialakulnia.

 

Az idézett szöveg egy szemléletes, a megértést segítő szöveg lehetett valamiből, és nyilván fémekre vonatkozott.

 

Ha csak a sugárnyomás kell, nem feltétlenül kell ismerned a visszaverődés vany elnyelődés mechanizmusát, elég ha a tényt tudod. A nyomást végül is a befogott vagy visszavert momentum határozza meg.

 

Ha arra a mechanizmusra vagy kíváncsi, ami az anyagban történik a sugárzás hatására, akkor jön a szilárdtestfizika, vagy még nagyobb frekvencia esetén a magfizika. Nem nagyon könnyű terület, nekem főtárgyam volt a szilárdtestfizika, előtte kér évig analízis (meg, bár nem ilyen szorosan kapcsolódik, de valós függvénytan, sztochasztikus folyamatok), fizikából kvantummechanika, hogy egyáltalán hozzá lehessen kezdeni. A dolog enyhén szólva nem szemléletes, hullámegyenletek közelítő megoldásait kell keresni periodikus rácsterekben. Általában nem lehet a dolgokat tisztán kiszámítani, csak akkor lehet értelmes eredményeket kapni, ha egyéb forrásból (kísérletek) lehet tudni, mi számít és mit lehet elhanyagolni.

 

Magfizikából csak a szokásos minimumot tanultam, ami semmire se elég.

 

Mekkora nyomás hat a Földre a Hold keringése által, ha egy kis szakaszt tekintünk, ahol a körpálya hasonló erő hatására jön létre, mint a Lorentz- erő az elektronoknak az anyagban?

 

Húú, hogy jött ide a Hold, és mi köze fentiekhez???

Miért hatna egyáltalán nyomás a Földre??? A gravitáció nagyon más mint az elektromágnesség. Nincs pl. negatív gravitációs töltés. Teljesen más a leírása.

 

Előzmény: lxrose (152)
lxrose Creative Commons License 2005.01.06 0 0 153
Ezt a lézeres kérdést azért tettem fel, mert Einstein előtt ezt a dolgot úgy kivitelezték, hogy egy lámpa helyett kettővel világították meg az anyag felületét, ami nyilván nem ugyanaz a dolog, mint egy kétszeres teljesítményű lézer alkalmazása, így nem is várható el, hogy 2 lámpa majd kétszer nagyobb energiájú elektronokat fog kilökni az anyagból. Természetesen a sugárzás hőmérsékletemelkedést okoz, ami a részecskék nagyobb sebességű mozgását jelenti, de nem pont ez a lényege az elektronok energiájának(sebességének) is, amelyeket ki akarom léptetni?
Előzmény: mmormota (149)
lxrose Creative Commons License 2005.01.06 0 0 152

Kedves mmormota!

 

"Az ominózus képlet valószínűleg a Poynting vector lehetett, vagyis az energy flux vector.

S= (1/u0) E x B

 

Ha a sugárzott energia elnyelődik a felületen, akkor P=S*A ahol A a felület."

 

Időnként Te is leszállhatsz a magas lóról, és tehetsz egy sétát, vagy ülhetsz mondjuk pónira is. :-) A fenti képlettel kiszámolhatnám a sugárzás teljesítményét(ha érdekelne), de mi a fénynyomásról beszélgettünk, ami a p és nem a P.

Ennek megfelelően a fénynyomás képlete ahogy már utaltam rá:

p=sqrt(epszilon0/mü0)*ExB. (Holics László Fizika összefoglaló 285.old. Tipotex 1998.)

Ugyanebben a könyvben megtalálod az intenzitás fogalmát is, ha érdekel.

De most mást idézek:

 

"A felületre eső hullám úgy fejti ki nyomását, hogy a hullám elektromos komponense az anyag szabad töltéshordozóját(vezetési elektronok) a felülettel párhuzamos sebességű mozgásra kényszeríti, és az így mozgó töltéshordozókra a hullám mágneses komponense az anyag belseje felé mutató (a hullám terjedési irányába eső) mágneses Lorentz-erőt fejt ki."

 

Beszélgessünk erről a mechanizmusról, mert érzésem szerint ez így nem működik! A szabad töltéshordozók valóban könnyebben mozognak az anyag határain belül, és így szigetelők esetén kis nyomásoknak kellene kialakulnia. A természetben a legtöbb anyag visszaver valamilyen színű fényt és elnyel másokat, olyan pedig nincs, amely akadály nélkül átengedné a sugárzást. Ennek megfelelően minden anyagra hatnia kellene sugárnyomásnak valamilyen frekvencián. Az a tény, hogy a kötött atommagok nem képesek túl nagy elmozdulásra, ugyanúgy nem hátrány abból a szempontból, hogy apróbb rezdülésekkel reagálva az elektromos és mágneses komponensre ellensúlyozza a szabad elektronok mozgását nagyobb tömegénél fogva.

Mekkora nyomás hat a Földre a Hold keringése által, ha egy kis szakaszt tekintünk, ahol a körpálya hasonló erő hatására jön létre, mint a Lorentz- erő az elektronoknak az anyagban? Képzeljük el, hogy a Hold is periódikus rezgést végez a pályáján oda és vissza egy kisebb szakaszon! Mekkora nyomóerő hat a Földre ilyenkor? Mekkora gyorsulással fog mozogni a Föld ezen erő irányába?

Előzmény: mmormota (133)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 151

Ok, igazán nem akartam a dolgokat összekeverni, csak leírtam, hogy lehet mégis kiléptetni azokat az elektronokat...  :-)

 

Pl. kálium-dihidrogénfoszfáttal lehet a vörös lézer fényét beduplázni. Sőt, háromszorozni meg négyszerezni is.

Előzmény: Mungo (150)
Mungo Creative Commons License 2005.01.05 0 0 150

A fénynyomás, a fotoelektromos effektus, meg a kétfotonos frefvencia sokszorozás az három dolog, nem jó összekeverni őket.

 

A fénynyomást a fotonok által szállított impulzus okozza (nem tévesztendő össze az energiával) és a rövidebb hullámhosszúaknak az impulzusa nagyobb mint a hosszabb hullámhosszúaknak. (Nem feltétlenül egyenes az arány a kisugárzott energiával, a hullámhossztól is függ.)

 

A fotoelektromos effektus esetén a foton enrgájának kell nagyobbnak lenni, mint amennyi az elektron kilépési munkája, ezért van egy hullámhossz határ aminél rövidebbnek kell lennie a fotonnak, hogy kiüsse az elektronokat az anyagból.

(Ehhez a kísérlethez illik azonos hőmérsékleten tartani a mintát, hogy ne keveredjenek temikusan emittált elektronok a megfigyelésbe.)

 

Elvben létezik két egymás utáni gerjesztés az elektronpályák között amiből kétszeres energiájú foton keletkezik, de ennek utánna kellene nézni valamely irodalomban, mert nem igazán gyakori effektusról van szó.

Előzmény: mmormota (149)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 149

Erre több rétegű a válasz.

 

Alapban nem -  egy vörös foton energiája kevés, lézer ide vagy oda. Erre kapta a Nobel-díjat, és ez a kvantummechanika egyik alapkísérlete.

 

Két dolog is színezi a képet. A lézerrel fel lehet fűteni szerencsétlen céziumot, mégpedig jobban, mint biciglilámpával. Magasabb hőfokra lehet fűteni, mert keskenyebb spektrumon lehet etetni - a lézer nagyon keskeny spekrumú. Elvileg addig lehet fűteni, amíg a lézer keskeny spektrumában is vissza tud lőni annyi energiát, amennyit kap. Az pedig piszkos meleg is lehet.

A meleg céziumban aztán lesz mindenféle foton - akár plazmává alakulhat az egész.

 

Van még egy érdekes jelenség, de nem tudom, a cézium érintett-e ebben. Lehet az anyagnak optikai nemlinaritása. Működhet úgy, mint a varaktoros frekvenciatöbbszöröző. Belemegy az alacsony frekvencia, a nemlineáris karakterisztikán létrejön egy többszörös frekvenciájú és energiájú foton, az meg már ki tudja lökni az elektront, ami a kisebb frekvenciájú nem tudott.

 

Előzmény: lxrose (148)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 148
"A vörös meg zöldből annak lesz nagyobb a nyomása, amelyik több energiát sugároz ki.

 

A vörös fotonja kisebb energiát visz. De lehet, hogy több fotont köp ki.

Ha mindkettő mondjuk 1w-os és 1 cm átmérőjű, akkor egyforma lesz a nyomás. Ezt a vörös több kisebb energiájú fotonnal, a zöld meg kevesebb de nagyobb energiájúval oldja meg."

 

Elképzelhető olyan nagy teljesítményű vörös laser, amely ki tud lökni elektronokat a céziumból, miközben a biciklilámpám vörös ledjei nem? Ezzel eljutottunk Einstein Nobel-díjas kérdéséhez.

 

 

Előzmény: mmormota (147)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 147

Könyörgöm, mi a halál az az intenzitás???

 

Megmondtam halál pontosan, hogy mitől függ. A te saját használatú fogalmaidat nem tudom én is használni, amíg meg nem mondod, mit jelentenek.

 

A vörös meg zöldből annak lesz nagyobb a nyomása, amelyik több energiát sugároz ki.

 

A vörös fotonja kisebb energiát visz. De lehet, hogy több fotont köp ki.

Ha mindkettő mondjuk 1w-os és 1 cm átmérőjű, akkor egyforma lesz a nyomás. Ezt a vörös több kisebb energiájú fotonnal, a zöld meg kevesebb de nagyobb energiájúval oldja meg.

 

Előzmény: lxrose (145)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 146

Aelyik nagyobb felületegységre eső energiasűrűséggel ad, annak lesz nagyobb a nyomása. Nem értem, mit nem értesz.

Mi nem tiszta? Az energia fogalma? Az energiasűrűségé? A felületegységé? Vagy hogy hogy lehet ezt mittudomén a fotonszámhoz meg frekvenciához kötni?

 

Előzmény: lxrose (143)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 145

"Fogalmazhatnád valahogy részletesebben a kérdést, mert nem tudom, milyen fogalmakat használhatok a magyarázathoz, mert lehet, hogy azokat se ismered. "

 

143-ra nem lehet Mari-néni stílusban...? Egyszerűen csak annyit, hogy azonos színű, de intenzívebb laserforrás esetén növekszik-e a megvilágított felületre eső nyomás vagy nem?

Előzmény: mmormota (144)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 144

Fogalmazhatnád valahogy részletesebben a kérdést, mert nem tudom, milyen fogalmakat használhatok a magyarázathoz, mert lehet, hogy azokat se ismered.

Előzmény: lxrose (141)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 143

"Az ugye attól függ, mit értesz intenzitáson. Ha pl. energiafluxust, akkor igen... :-)))"

 

Mondjuk van egy vörös LED-em, meg egy ugyanolyan színű vörös LASER-em, elég jó fajta. Ebben az esetben nagyobb lesz a nyomás?

Előzmény: mmormota (142)
mmormota Creative Commons License 2005.01.05 0 0 142

Az ugye attól függ, mit értesz intenzitáson. Ha pl. energiafluxust, akkor igen... :-)))

 

Előzmény: lxrose (141)
lxrose Creative Commons License 2005.01.05 0 0 141

"Nem értem a problémádat."

 

Az "S"-es képletben állandókon kivül csak a térerősségvektorok szerepelnek. Mondhatjuk, hogy a nyomás így a sugárzás intenzitásától függ?

Előzmény: mmormota (140)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!