Nem. Törvény rendelkezik erről. Csok felvételnél és kamattámogatott hiteleknél is. Nem az új vagy használt szócskán van a hangsúly.
16/2016 (II.10) kormányrendelet.
(2) Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy a telekárat is tartalmazó vételárat, lakáscsere esetén a vételár-különbözetet az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti. Ha az eladó és a vevő előleg vagy foglaló megfizetéséről állapodik meg, az az új lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10%-áig készpénzben is teljesíthető.
Szia, csak a saját példámat tudom mondani. (10+10 új CSOK, 3 meglévő gyerek, építkezés, generál, önerő, +ingatlanfedezet konstrukció.) Nekem azt mondta a bank, h csakis utalás. A generál kivitelező kiállított a költségvetés 20M fölötti részéről, ami az önerő volt, egy előlegszámlát, azt átutaltam neki, majd az első szemle után le is számlázta az egész önerőt , ill. a szemle készültség szerint megállapított összegét egy másik számlában. KP-t nem javasoltak. A lényeg, h fillérre üljön az utalt önerő a benyújtott költségvetéssel.
köszi a gyors választ, de ez nem úgy van, hogy csak a használt CSOK-os lakásvásárlásnál érvényes ez a maximum 10% készpénz, minimum 90 % utalás??
A teljes építési ár minimum 90 %-át utalni kell generálkivietelzős építés esetén is? Tehát már az önerőmet is utalnom kell? A banknál azt mondták, hogy fizethetek a kivitelezőnek akár készpénzben is, de válasszam az utalást inkább, ha tehetem. Nem tudtak megnyugtató választ adni, hogy igen vagy nem.
sürgős kérdés, sürgős válaszra lenne szükségem: készpénz is lehet vagy utalás mindeféleképp???
Új ház építése, CSOK 10+10 konstrukcióban, generálkivitelezővel (5 % ÁFA), meglévő 3 gyerek esetén,az önerővel kell ugye kezdeni, a generálkivitelezőnek fizethetem az Önerőt ill. egy részét készpénzzel? Készíthet nekem készpénzes számlát? Kész van az alapozás, az első etap. Ezt kellene most kifizetnem a generálkivitelezőnek. Jelenleg készpénz lenne nekem a legkedvezőbb, mert az van most éppen.
Vagy itt is mindenképp utalással kell fizetni, mint használt lakások CSOK-os vásárlása esetén?
Na, közben felhomályosítottak az adózós fórumban: nem rontott el semmit a NAV, ilyenkor a Bt. másik tulajdonosa után is levonják a mindenkori minimálbért (tavaly havi 111 ezer forint). Ez mondjuk nem túl jó hír, de hát ez van.
Láttam, hogy itt pár napja téma volt a katás adózó hitelfelvétele és írták egy kérdezőnek, hogy az évi 5-6 milliós katás bevétel az nagyon jó.
Nos, nekem majdnem pontosan 5 millió forint éves árbevételű volt tavaly a katás Bt-m, aminek 98 százalékos tulajdonosa vagyok. Amikor kértem a tavalyi évről jövedelemigazolást a NAV-tól, akkor kihoztak kemény 1,7 millió forintos (tehát havi kb 141 ezer forintos) jövedelmet. Amikor megláttam, majdnem lefordultam a székről.
"Tegyük fel, 6 millió az árbevételed, megfizeted a havi 50 ezer forintot. Osztasz, kivonsz, majd megkapod, hogy a havi jövedelmed 450 000 forint. De mennyire nem így van! A NAV ugyanis 40%-ot levon a bevételedből. Na, ezt kell elosztani 12-vel és rögtön megkapod, hogy 300 000 forintos nettóval számolhatsz".
Ez alapján nem 40 százalékot vontak le a bevételemből, hanem kb 66 százalékot. Ebből kiindulva évi 6 milliós éves bevételnél is csak 170 ezer körüli havi jövedelmet igazolna nekem a NAV.
Elképzelhető, hogy ez tényleg így van, vagy elszúrhatott valamit a NAV a jövedelemigazolás kiadásakor?
Most találtam meg a jogszabályban, megáll az eszem.
Az építési tábla
Az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépület építése esetén - a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül - az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni a) az építtető nevét, megnevezését, b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését. [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (7) bek.]
Szóval, csinálok ilyen táblát. Mondjuk, itt nagyon sok ház épül a környékünkön, de én még "magánépítkezéses" családi háznál sosem láttam ilyet.
Én ebben azt nem értem, hogy miért adnak meg a folyósításhoz készültségi %-os korlátot? Nálunk nem volt ilyen (mi sima telek+önerő+10+10M, 3 meglévő gyerekre konstrukcióban vagyunk), elköltöttük az önerőt, azt kivonták a teljes költségvetésből, és úgy fizettek aktuális készültség szerint. Az első szemlénél a generálos azt mondta, hogy az ő számításai alapján 21%-nál vagyunk, 20% értékeltek és annyit ki is fizettek, mivel mi a meglévő házunkat betoltuk plusz fedezetként (nem akarjuk eladni). Így viszont a szemlék megítélt százalékai valóban kifizetésre kerülnek. De szó sem volt arról, hogy meghatározták volna a minimum készültséget. A 67% soknak is tűnik nagyon.
Nagyon köszönöm. Mit jelent az, hogy információs tábla hiánya? Nekem csak egy olyan táblám van, hogy 'magánterület, idegeneknek tilos a belépés', ez információs tábla? Nálunk a végzésben benne van, hogy mi vigyük a kinyomtatott dokumentációt. Azt sem értem, hogy a járásoknál ezek a közig eljárások standardok, a Ket alapján fogalmazódnak, hogy hogy nem egységesek? Na, mindegy. 1 hét múlva jönnek: férjem kivett nagy nehezen szabit, én távmunkában dolgozom mindkét állásomban, úgyhogy én nem vettem ki. Átküldtem a kivitelezőnek, meg a tervezőnek a végzést, jönnek ők is.
Mennyi idő volt az egész? Azért lepődtem meg, mert az a pasas jegyzi a végzést, aki amúgy mulasztott velünk szemben, mert nem küldött határozatot arról, hogy régészeti övezetben van az építési telkünk. Mivel már 10 éve itt lakunk a településen, tudtunk róla, hogy ott találtak a parcellázás előtt, a gáz fektetésekor egy avarkori leletegyüttest. Benne is van a települési szabályozási tervben, hogy régészeti övezet. Kihívtam a régészeket, megtörtént a szemle, kifizettem, megvan a dokumentáció. Kerestem a járásnál a határozatot, mert arra kellett volna hivatkozni a régészeti szemle dokumentációjában. Bevallották, hogy nem készítették el, így a hatályos települési szabályozás vonatkozó mellékletére hivatkozva szerződtem a régészekkel. Azaz én jóhiszeműen jártam el, kíváncsi leszek, most milyen lesz a pasi...:/
Hihetetlen egyébként, hogy a banknak is vannak hatalmi pozíciót sugárzó gesztusai szép számmal, de a közigazgatás egyenesen tragikus. A végzés szövege olyan, hogy szinte vélelmezi, biztosan elcsesztünk valamit.
Mi június 27-én kezdtünk és szeptember elején jött a levél a Kormányhivataltól, hogy szeptember 20-án építésfelügyeleti ellenőrzés lesz. Nálunk úgy zajlott, hogy jelen kellett lenni a kivitelezőnek (FMV), tervezőnek, műszaki ellenőrnek, illetve nekünk, valamint az összes dokumentációnak (ami igazából az e-naplóba is fel van töltve). Átnézték a papírokat, felületesen megnézték, illetve lefotózták az építkezést (éppen a födém zsaluzása zajlott), majd a saját laptopjukon megnézték az e-napló vezetését. A helyszínen rögzítették a hiányosságokat (pl. információs tábla hiánya, szerződés formai hibái), kinyomtatták a jegyzőkönyvet, aláírtuk, aztán mentek. A tőletek kért laptopot, kinyomtatott e-naplot, illetve internetet nem értem, nálunk nem volt ilyen igény. Azt pontosan nem tudom, hogy hányszor jönnek, talán 3-szor az építkezés alatt. Szerintem figyelni különösen nem kell semmire, a lényeg az, hogy a napló naprakészen legyen vezetve, a szerződések (CSOK miatt fontos, hogy a szerződéseken a házaspár mindkét tagja legyen a megrendelő), teljesítmény nyilatkozatok legyenek feltöltve és lehetőleg az épüljön meg, ami a terven szerepel. :) Ha ez mind teljesül, akkor nem lesz gond.
Köszönöm a válaszokat. A kezdő hozzászólásomban elírtam, nyáron kezdtünk bele az építkezésbe. A szerződésben az szerepel, hogy " az építkezés készültségével arányosan, a saját erő felhasználását követően, utólagosan kerülhet sor a folyósításra". A mi esetünkben ~39 M Ft a költségvetés (kerítés, külső burkolás, tereprendezés nélkül), 15 M Ft a támogatás ( 3 szerződés, 2,6 M Ft meglévő gyermekre, 7,4 M Ft vállalt 3. gyermekre, 5 M Ft ÁFA) és 24 M Ft az önerő. Százalékosan tehát 61,54% az önerő, 38,46% a támogatás. Azt nem értem, hogy miért mond olyat a bank, hogy a teljes önerő elköltése (61,54%) és a minimum 67%-os készültség együttes megvalósulása után folyósít? Ha bekerülnek a nyílászárók (költségvetés szerint 61% lesz a készültség), a számlákkal együtt bemegyek a bankba és meglátjuk, folyósítanak-e. Az önerőt elköltöttük ( a 24 M Ft 87,5%-ról van számla), így ez sem akadálya a folyósításnak.
CSOK-kal építkezünk, banki és kivitelezői értelemben is minden flottul megy.
Kaptam a megyei járás hivatal illetékes osztályától egy végzést, hogy építésfelügyeleti ellenőrzésre kerül sor.
Volt már valamelyikőtöknek ilyen? A ház egyébként még messze nincs kész. Állnak a falak, ki van öntve a födém, és a napokban jönnek az ácsok. Az e-napló teljes dokumentációját kérik nyomtatva, kijön a generálkivitelező, és az építész is a helyszínre... Kérnek laptopot és netes kapcsolódási lehetőséget is... jó, h egy szék sincs ott még, nemhogy asztal...
Hányszor ellenőriznek így? Mire kell figyelnem? Az is fura, hogy rögtön egy végzést kaptam. Ismerem a Ket-et egy kicsit, ugyan az Ákr-t nem, de ez is fura.
31. § (1) Három vagy több gyermek után családi otthonteremtési kedvezmény új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető, ha az igénylő - házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy
a) a Tbj. 5. §-a szerint biztosított - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt - vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,
b) legalább 2 éve folyamatosan - ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb harminc nap megszakítás van -
ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított,
bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
bc) kereső tevékenysége alapján valamely más Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti 2 éves időszak számítása során a családi otthonteremtési kedvezmény igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.
Tbj.
5. § (1) E törvény alapján biztosított
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy.
8. § Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,
Én is olvastam az NMG oldalát, azért is akartam rákérdezni.
Viszont a linken, amit "hiteltudor" osztott meg, ez áll :
A Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja alapján nem szünetel a biztosítás, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj kerül folyósításra. Így a GYED-ben részesülő személy biztosítottnak minősül, feltéve, hogy a GYED folyósítása alatt a biztosítási jogviszonya nem szűnik meg. (Vagyis amíg GYED-en van, nem szűnik meg a munkahelye, munkaviszonya.)
Tehát, ha van munkaviszony a gyes ideje alatt, akkor ugyanúgy munkaviszonybol származó a biztosított viszony, nem?
legalább 2 éve folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 2 éves folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –: - a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, vagy - a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy - kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles fordításával igazolja. A benyújtást közvetlen megelőző 180 napnak, az igénylő kereső tevékenysége alapján biztosított jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie a társadalombiztosítási rendszerben, de ebbe az időtartamba nem számítható bele a közfoglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő. Mentesül a TB jogviszony fennállásának igazolása alól az igénylő, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.
Tehát két év jogviszony kell - max 30 nap megszakítással - amiből az utolsó 180 nap itthoni jogviszony. Gyes nem jó (külföldön sem).
A szerződésben benne van, hogy mennyi az állami támogatás összesen. 10 millió + áfa. A ház költségvetéséből az lejön és a maradék az önerő, ha hitel nincs.
Az önerőt beépíted először teljesen. Ha az önerő mondjuk a teljes bekerülés 20 %-a, akkor a csok és áfa 20 %-át folyósítják ki. Nekem ez az első lépés már megvolt.
A gond ott kezdődik, hogy kinek mi a 20 illetve 36 %?
Minden banknál van formanyomtatvány a költségvetésre. Azon szerintem célszerű mindjárt az elején letisztázni, hogy az egyes munkanemek hány Ft-ba s ezáltal hány %-ba kerülnek a teljes bekerüléshez képest. Akkor tudod követni az értékbecslést. Jogod van kikérni az értékbecslés részletes eredményét. Csak azért írom, mert nekem is másfél hónap után nyögtek be egy számot telefonon és azt nekem úgy kellene hinnem, ahogy mondják.
Majd beírok ide egyet, ha megszülte a bankom a válaszokat.
A "10+10" feltétele, hogy 2 év TB BIZTOSÍTOTTI jogviszonnyal rendelkezzen a támogatott személyek közül legalább az egyik fél, melyből legalább az utolsó 180 napnak már magyar biztosítotti jogviszonynak kell lenni.
A hangsúly a "biztosítotti" jogviszonyon van. Ilyen igazolást nem kaphatnak azok, akik csak ellátásra jogosult státuszúak.
Az alábbi linken elég részletesen össze van szedve, kik jogosultak, de ha biztosra szeretnél menni, a Tajszámod alapján az OEP megmondja, kaphatsz-e OEP igazolást a CSOK-hoz, vagy sem.
Szerintem bank és konstrukció-függő (önerő-CSOK-hitelek összege és aránya) lehet a dolog. Mivel az önrészt kell először felhasználni, valószínűleg nálatok azért olyan magas készültségi foknál van az első folyósítás, mert a saját erő relatíve magas volt (illetve aránya a költségvetésen belül), ez feltételezhető, ha nem vettetek fel hitelt.
Valószínűleg akkor van alacsonyabb készültségi foknál kifizetés, ha kevés az önerő.
A segítségeteket szeretném kérni. Nyáron kezdünk építkezni, november közepéig várhatóan szerkezetkész lesz a ház és a nyílászárók is bekerülnek. Az építést saját erőből, illetve 3 gyermekre vonatkozó CSOK és ÁFA támogatásból építjük (OTP-vel szerződtünk márciusban), hitel nélkül. A kérdésem az lenne, hogy a támogatások folyósítása hogyan történik? A támogatás folyósításhoz minimálisan elérendő készültségi fokkal kapcsolatban senki nem tud biztos információval szolgálni, a bankban annyit mondtak - hozzáteszem bizonytalanul - a szerződéskötéskor, hogy az önerő elköltése után és a 67%-os készültségi fok együttes elérésekor kezdeményezhetjük először folyósítást. Más bankoknál (pl. K&H, Unicredit) ettől teljesen eltérő gyakorlatot hallottam, a folyósítást alacsonyabb készültségi foknál is lehet kérni. A korábban építkezők tapasztalatai alapján a 67%-os készültségi fok milyen elkészült munkarészeket takar? Nagyon köszönöm előre is a segítséget.
Megkaptuk a NAVtól a kiszabott vagyonszerzési illetéket.
Arra emlékszem hogy 15 nap áll a rendelkezésre hogy fellebbezzünk, de honnantól 15 nap? Onnan hogy átvettem a postán, vagy onnan, hogy ők meghozták a határozatot?
