Szerintem ő sem arra gondolt, hogy a maga a kiejtés lenne könnyebb (bár azt is könnyíti, hogyha a magyar ember magyar hangzókészletben kapja meg a szót), hanem arra, hogy elsősorban a kiolvasás könnyedsége miatt tudjuk könnyen kimondani. Amiből nem tudod kiolvasni a hangokat, azt kiejteni sem tudod :)
Igen, még ez is. A keleti nevek angolos átírását szokszor még az angol anyanyelvű is csak akkor tudja jól kimondani (mármint pl. a magyaroshoz foghatóan jól), ha van háttértudása. Ha nincs, akkor előre elnézést kér, hogy rosszul fogja kiejteni.
Noch dazu, az angol átírás nem is tükrözi a kiejtést, mivel az [CSOJ SZANG HÉ(J)], míg mi magyarok nagyjából úgy ejtjük, ahogy írjuk, és az sokkal közelebb van az eredetihez, mint az angol, ami gondolom, hasznosabb. A Google Translatebe be kell írni ezt a karaktersort, hogy fordítsa le angolra, utána mind a két oldalon meg lehet hallgatni.
최승희 Szerintem a hivatalos magyaros átírás sokkal jobban megközelíti.
Nem az a kérdés, hogy rááll-e a szánk vagy nem. Ha a magyar kiejti, hogy Cshö Szunghi, akkor nagyjából kimondta az eredeti nevet. Ha viszont olyat lát, hogy Choi Seung-hee, azzal nem tud mit kezdeni, amíg nem tudja, hogy azt angol kiejtés szerint kellene olvasni, és jó eséllyel akkor se fog menni. Így a Choi Seung-hee se nem az eredeti név (mert az 최승희), se kiejteni nem tudjuk (külön háttértudás nélkül). Ez adja a magyar átírás értelmét. Persze cserébe nehezebb nemzetközileg rákeresni.
2. Nem azért írunk át, hogy könnyebb legyen ráguglizni, hanem azért, hogy könnyedén ki lehessen mondani a neveket.
3. Összevissza, szabálytalan átírások keringnek mindenfelé; ezek többsége nem szabályos angolos átírás. Nincs az a kodifikátor, aki az összevisszaságot támogatná.
Ha van szabály, az a nyelvszokás alapján alakul ki. Nekem mindenesetre ezembe se jutna más, rémálmomban sem, mint ahogy a vonaton is mondták. Én is, minden ismerőseöm így mondja. De minden más "újváros", pl Tiszaújváros esetén is.
Jóideje vonattal járok Kelenföldről melóba és a hangosbemondóba néha hallom a dunaújvárosi vonat tájékoztatását amiben azt hangzik el többek közt, hogy : "...személyvonat indul Dunaújvárosba..."
Ez mostani új szabály vagy régen is így volt? Van valami általános szabály, hogy a helyhatározót hogyan használjuk a települések mellett? Biztos hiba volt de leginkább megszokás (ahogy hallottam) szerint használtam, de ez a Dunaújvárosba elég furcsán hangzik
Én sem vagyok nagy koreai szakértő, viszont tudom, hogy a magyar wikipédián van egy-két Korea-mániás plusz egy két helyesírásbuzi, akik ragaszkodnak a keleti nevek akadémiai átírásához.
Nem vagyok nagy ismerője a koreai nyelvnek, de az énekesnő nevét megnézve az a karakter szerepel benne, ami átírásokban oe, és ennek az ejtése kb. /we/. Amit magyarul ve-nek kell szabályosan átírni :) .
A boldog békeidőkben mennyit csatáztunk azon, hogy hogyan kell átírni a nem latin betűkkel író nyelvek neveit, és mindig kisebbségben maradtam az álláspontommal, hogy sehogy, hanem az angolt kell használni. Na most van egy cikk az Indexen Észak-Koreáról, és megemlítenek benne egy híres táncosnőt az ötvenes évekből, bizonyos Csve Szünghi nevűt. Úgy tíz perce próbálom visszafejteni, hogy ki is lehet ő, és mi lett vele, zéró releváns találattal. Meg tudja valaki mondani, hogy hogy nevezik őt a világnak abban a csekély részében, amely nem magyarul beszél?
Okok közül én a tompa érdektelenségre, a nyálcsorgató butaságra tippelek.
Nem feltétlenül ez a gond ezzel a topikkal. Például én ilyen topikot csak olvasok, mert tipikus esete vagyok a nyelvi bizonytalansággal küzdőknek. Nem szeretnék céltáblája lenni a nyelvtan náciknak. Szívesen olvasnám azok írásait, akik valamilyen szempontból a hibás nyelvhasználatot veszik céltáblájuknak, de azért nem lekezelő módon beszélnek azokról, akik nem profi nyelvészek.
A topik halott. December közepe óta csaj én írtam bele. Ez önmagában nem nagyon furcsa, és ritka, sok topik elhal. Ha azonban éátjuk, hogy a "Magyarulez" rovat legáltalánosabb, legtágabb tematikájú topikja - hát így már elég furcsa. Butaság? Teljes érdektelenség? Beteges lustaság? (több ötletem nincs.)
Elárulom tehát a nem-válaszolónak, a nem-válaszolók úgyis a kedvenceim: Orbán Balázs nem meseíró volt, hanem az Erdély leírása c. földrajzi-történelmi munka szerzője.
A média tele van kóklerrel (mindegyik, pártszimpátiától függetlenül). Rengeteg a botcsinálta riporter, és ezek aztán – ha tehetik – hozzájuk hasonló, magyarul beszélni nem tudó alanyokat interjúvolnak meg.
Vannak természetesen üdítő kivételek, olyan hivatalnokok (pl. Magyar Levente külügyes államtitkár), kutatók (Orbán Balázs – vajon rokona a nagy meseírónak?), stb. stb. és a hozzájuk hasonlókat kellene egyre inkább előtérbe helyezni.
