Nem az impulzusok szélessége fix, hanem a két impulzus felfutási éle közötti táv azonos. Ha növeled a kitöltést akkor az impulzus szélessége nő, a holt idő szélessége pedig csökken. Vagy most te is ezt mondtad? Na most akkor mi is van? Eléggé zavaros. :-)
Igen, ezek átmosódó fogalmak. Mert a PWM-el működő vezérlő is egy DC/DC konverter, és a DC/DC konverterben is PWM-el oldják meg a kimeneti fesz stabilizálását.
A működési frekvencia nagyon tág. Az Én vezérlőm 40Hz-től állítható 30 KHz-ig. Minden frekvencián jól működik, csak minél magasabb a freki, annál többször kapcsol a vezérlő másodpercenként, és a kapcsolási veszteség miatt egyre jobban melegszik. Az az igazi, ha 20 KHz körüli a freki, mert akkor hanghatár felett van, és nem hallatszik a jel. Az enyém 800Hz-en megy. Ez a leg elviselhetőbb az én fülemnek. Próbáltam 20 KHz-en, de ott sajnos néha eldurrantak a FET-jeim. EVSP-jék vezérlője 50-100 KHz körül megy, Pulmané meg szerintem 60 Hz-en.
Igen, ilyesmi lett ez is, csak kicsit több, freki is változik, meg a kitöltés is.
"viszont egyszeru jo nagy atfogast csinalni precizen."
Alapesetben igazad van, de itt egy teljesen más kategóriájú dologról volt szó, mások a szempontok. Ez egy orvosi műszerbe ment bele, ahol különféle löttyöket kellett szívni fel csöveken szelepeken keresztül, melyeknek a keresztmetszete folyamatosan változik, és a folyadék sűrűsége/viszkiozítása is, merthogy többféle folyadék áramlik ide oda..
És tartani kell adott folyadékáramot, mert a mérésekhez szükség van rá. Azaz nem mindegy, milyen szelep milyen csőre - anyagában és átmérőben is különböznek - viszi a folyadékot, éppen mit szív, közben egy vákuumos puffertartály, stb. Sokminden nehezítette a dolgot, Van, hogy ugyanazt a folyadékáramot nagy erővel kell továbbítani, de van hogy kicsivel, miközben ugyanaz a folyadékáram értéke, nem lehetnek hullámosságok az áramlásban, stb.
Itt nem tudtuk máshogy megoldani, csak mind a freki mind a PWM szélességével kellett játszani, amiből lett egy elvetemült algoritmus.
azert en ennel sokkal tagabbra vennem. aminek a bemenete dc es a kimenete is dc, az mind dc-dc konverter. az hogy a kimenet fix vagy allithato, hogy feszre vagy aramra van stabilizalva vagy egyedi fesz-aram gorbet valosit meg, az mind csak altipus.
lehet hogy egyedul vagyok vele, de baromira zavar a pwm-et es a dc-dc konvertert szembeallitani egymassal, amikor az egyik egy mukodesi elv, a masik meg egy funkcio. olyan mintha azt mondanank hogy cementet vinni a teherauto a jobb vagy a kerek?
"Akkor viszonylag kis teljesítményű motort kell beépíteni, hogy mindig a névleges terhelés közelében járjon. Ettől viszont lerövidül a motor élettartama. :-("
Meg annyival gyengébb is lesz az autód, amennyivel kisebb motort raksz be. Azaz pl.hegyen felfelé, előzés, gyorsítás, indulás, stb. Pl. ha E-life lecserélné kisebb motorra az övét, hogy vontatná le a mopedet Győrbe? ;-)
Reméljük persze, jövőre már saját lábán jön persze , és sikerül megoldani a problémákat....
vannak a fixed off time (vagy fixed on time) vezerlesek, ahol mondjuk a bekapcsolt allapot hossza fix, mondjuk mindenkeppen 10usec, es a freki valtozik, hogy milyen gyakran vannak ezek az impulzusok. a vegeredmeny, hogy a kitoltesi tenyezo is valtozik, de a freki is. viszont egyszeru jo nagy atfogast csinalni precizen.
Illetve a másik kérdés, hogy fix is ez a freki, vagy netán változtattok is rajta?
Attila
U.i.: Épp most csináltam egy motorvezérlést, bár teljesen más kategória, pár 10 w-os nagyságrendileg amit kihasználunk. Csúcsban tud 100-150W körül a motor. Ott egy folyadék pumpálása a cél, és az előírt folyadékáramot kell tartani, vagy előírás szerint programból, ami I2C buszon jön - változtatni. És szükség volt a pwm freki változtatására, máshogy nem jött össze :-( Legalábbis precízen nem tudtam megoldani másképpen.
DC/DC konverter az egy bizonyos szintű DC feszültséget egy másik szintű DC fesszé alakít. Pl. PC táp 310V/5V, 12V.... vagy akku töltő 310V/14,4V. Vagy napelemes rendszereknél 15V/310V, de itt még van egy inverter is ami a 310V DC-ből próbál 230V AC-t fabrikálni. Ezeknél a konvertereknél a kimenet nem igazán szabályozható nagy tartományokban, mivel többnyire tarfó van bennük. A kimeneti szabályozhatóságot inkább a visszacsatolás révén a kimeneti fesz stabilitására használják fel. Tehát ha növeled a terhelést, rákapcsol a vezérlés, és nagyobb kitöltéssel stabilan tartja a kimeneti feszt. Ezt a visszacsatolást megerőszakolva lehetne akár egy PC táp 5V-os kimenetéből is 310/ 4-12V-os tápot csinálni, de 0-60V-ig átfogni a kimentet, már nem egészséges. Egyébként a PWM vezérlő is DC/DC csak működéséből fakadóan nagyobb kimeneti fesztartományban működik, és nem tud a kimenetén nagyobb feszt produkálni, mint amennyivel megtáplálod, mert csak szaggatja a feszt, nem transzformálja.
Sajnálom, de előtör belőlem a pesszimizmus. :-) Építeni kerékpárt, vagy kis gokartot is lehet, kevesebb pénzből. Lehet vele kísérletezni.
Ha a korlátozott anyagiakkal rendelkező vállakozó szellem elektromos autót épít, nem csoda, ha odafigyel a hatásfokra. Az akkuk amortizációja a legjelentősebb költségtényező, ezért nem mindegy, hogy a benne tárolt energiával járművet mozgató forgatónyomatékot, vagy veszteséghőt állítunk elő, és 20km vagy 60km a hatótávolságunk kis terheléssel. Anno megemlítettétek a közös fejlesztést.
"Azok a szép értékek (85-90%) csak névleges fordulat és névleges terhelés körül jönnek elő."
Akkor viszonylag kis teljesítményű motort kell beépíteni, hogy mindig a névleges terhelés közelében járjon. Ettől viszont lerövidül a motor élettartama. :-(
Mértél már a puli vezérlőjén kimenő jelet szkóppal? Úgy hallottam a hétvégén mintha a vezérlési freki nagyon alacsony, olyan 60-80 Hz lenne. Lehetséges?
Annyit beszéltek itt a motor hatásfokokról. Ne ölje meg az építést a számítások hada. Kell választani egy motort, aztán had szóljon. Mert indulásnál mekkora a hatásfok? 60V 100A, 0 fordulat? 0% És kis fordulaton? 60V 100A DC az a PWM után a motoron olyan 5-6V 600-800A Ha a motor belső ellenállása 5 mohm akkor 4 V csak fűt, tehát 20-30%-nál nem jobb itt sem a hatásfok. Azok a szép értékek (85-90%) csak névleges fordulat és névleges terhelés körül jönnek elő. Tessék építeni, és nem álmodozni a 0-7000 1/min 99%-os hatásfokú motorokról. Ja, és a DC motor vezérlésére a PWM való. A DC/DC-t el kell felejteni. Azok fix feszeket transzformálnak. Meg lehet erőszakolni a dolgot, és akár ellenállás tömbökkel, vagy vizes indító ellenállással is lehet vezérelni, de a PWM az igazi megoldás.
Hát.... Szerintem nem jó ötlet. Ahhoz, hogy a két motor elmenjen egymás mellett eléggé be kell forgatni, és megváltozik a csuklók forgási pontja. A rugózásból adódó mozgások túlterhelhetik a csuklókat, vagy mozgathatják a motorokat. Másrészt a féltengely és a difi még a futómű részét képezi. Ha azt megbolygatod, illetve kiveszed, nem sok esélyed marad az NKH-nál. Szerintem egy motor és difi. Sőt váltó és difi! Az a tuti. A hétvégén senki nem jött oda, hogy nézzük meg miért jó a váltó, és miért nem egy fix fokozatot használok. Ott meg tudtam volna mutatni.
Ma kaptam meg a mérnök Úrtól az átalakítási engedélyt, és tőle tudom, hogy most csinálnak(tak) egy másik C. kacsát Bp-n, és tervezik egy Peugeot 107 átalakítását is valahol a dunántúlon.
Ha a kapcsoloelem nyitott, akkor a betapon, kapcsolon es a terhelesen keresztul folyik az aram. Ha a kapcsolot becsukod, akkor a tekercsben elkezd csokkenni a magnester, es ez feszt indukal, ami a terhelesen es a diodan keresztul zarja az aramkort. A tekercsben tarolt energia nem disszipalodik, plane nem a diodan, hanem szepen korben atmegy a terhelesen es hasznosul.
Amikor ez az aram mar csokkenne, akkor kinyit a kapcsolo, es radobja a betapot a terhelesre. De azon nem lesz egybol meg az egesz betap, mert a tekercs miatt nem tud tetszoleges sebesseggel noni az aram, es amig a tekercs "toltodik" addig azon feszultseg esik.
Ki lehet tolteni az adatokat, es rajzol grafikont hogy mi lesz. En ezeket irtam be: Vinmin 48V, Vinmax 55V, (o kivalasztja, hogy akkor szamoljuk 55-el) Vout 24V Iout 100A frekvencia 8KHz. Megnyomod a calculate-et, es rajzol grafikont, ami mutatja hogy az aram 80 es 120A kozott fog ingadozni. Ha ez nem tetszik, akkor kiveszed a pipat a proposal mellol, beirod a deltaIl-hez hogy 2A, calculate, es megmondja mekkora induktivitas kell, hogy csak 2A legyen az aram hullamossaga.
legyszi ne hasonlitsd ossze a pwm-et es a dc-dc konvertert. alma es korte a ketto.
a dc-dc konverter kifejezes egy funkciot ir le. ezen belul lehet step-up, step-down, es step-up-down is. mukodesi elvet tekintve lehet egy csomo fele, buck, flyback, sepic, es meg sokan masok.
itt egy attekintes: http://schmidt-walter.eit.h-da.de/smps_e/smps_e.html
a pwm meg annyit jelent, aminek a roviditese is: impulzus szelesseg modulacio. a fentiek mindegyikeben van modulalt szelessegu impulzus.
ezen az elven müxik a dc-dc átalakítás, de nem magyarázza meg, hogy mitől lenne a pwm-el vezérelt motoron egyenfeszültség
a dióda csak annyit csinál hogy a tekercs által a megszűnő áramra adott fesz impulzusát elvezeti, gyakorlatilag eldissziplálja hővé, de nem fog feszültséget lapítani
a vége mégiscsak az, hogy abban az időszeletben amikor a motor tekercs a forgórészen mozog egy permanens mágnes által létrehozott mágneses térben, a kapcsain megjelenő feszültség az az akkumulátor feszültsége, és ebből vonódik le az a feszültség, ami benne indukálódik a mágneses térben való mozgás miatt
a rajta átmenő áram már más lesz, mert azt a tekercs megváltoztatja, eltolja a kapcsolgatás fázisát, ill. szűri a magas frekvenciákat, de a két feszültség egymáshoz való viszonya, a kapcsaira adott akkumulátorból származó fesz, és a benne (forgás miatt) indukálódott fesz viszonya pont olyan lesz mint ha krokodilcsipesszel rányomtam volna az aksit
az gondolom egyértelmű hogy nem egyformán reagál a négyszögjelre egy ohmos fogyasztó és egy induktivitást tartalmazó motor, amiben ráadásul az induktivitás mellett van egy állandómágnes és egy forgómozgás is
az ohmos fogyasztó esetén tök egyértelmű hogy létezik az a feszültség ami helyettesít egy másik feszültség és kitöltési tényező kombinációt, ez tiszta sor
de ugyenez már nem lesz igaz egy motorra
mondjuk az egész agymenésem egy elméleti dolog, lehet hogy konkrétan mérve más történik, ha nekem van igazam, akkor PWM-el vezérlet permanens mágnesű DC motor részterhelésen alacsonyabb hatásfokkal működik, és ez mérhető a felvett/leadott teljesítmények hányadosaként illetve melegedésként mintha a névleges fordulaton üzemelne
"a motoron hogy keresztül tudjon folyni áram, akkor is kell egy zárt áramkör, amikor a vezérlő éppen nyitotta azt, tehát valahol folynia kell tovább az áramnak a vezérlő nélkül, ha ez nincs akkor nem tud az energia eloszlani nagyobb időszeleten, és akkor nincs feszültség kiegyenlítés sem"
Jol latod. Van ott a vezerloben erre egy dioda, vagy egy mas kapcsoloelem. Ha nem lenne, ilyenkor a tekercsen hirtelen akar tobb ezer volt indukalt feszultseg jelenne meg, es tonkretenne mindent.
Ha bedugsz egy flexet a konnektorba, es hirtelen kihuzod mikozben megy, jo nagyot szikrazik. Ez nem az indukalt fesz, hanem onindukcio, egy csupasz tekerccsel is igy tortenik. A fesz nagysaga csak az aram valtozasanak sebessegetol fugg.
