Nem fikáztam csak annyit írtam, hogy 81 óta kicsit változtak a félvezetők... Egy hajtást kompletten -motor + vezérlő- szoktak optimalizálni. A frekvencia növelésével a motorban csökkennek, a vezérlőben pedig nőnek a veszteségek. Ahol a két többlet összege a legalacsonyabb ott az optimum. Manapság már a MW tartományban is 2-3kHz-et használnak a húsz évvel ezelőtti néhány száz Hz-cel szemben.
A töltős ember megtalált? Tőlem kérte az elérhetőségedet, de csak a nick-ed mögötti gmail-es címedet tudtam.
Nem mértem, a gyári adatok alapján 0-350Hz a működési tartomány. Én már többször említettem ezen a fórumon hogy a szakirodalom a vontatásban javasolja a kitöltési tényező változtatása mellett a freki változtatását is, és be is linkeltem ide egy Rádiótechnika Évkönyv cikket is. Volt aki le is fikázta, hogy nem a legfrissebb.
es akkro jon, hogy megis valtoztatjuk az impulzus szelesseget is, hogy ne legyen felev szunet ket impulzus kozott 0.01%-nal, de ne is kelljen 100kHz a 80%-hoz...
Ezt nem tudnám két sorban itt levezetni, mert ahhoz az egész gépet ismerni kellett, hogy pontosan érthető legyen, miért is kell/lehet így megoldani. Eléggé bonyolult az egész szabályozás algoritmusa.
Egyébként 12 V-os, a fesz. felépítését tekintve állandó mágneses, de kefés. Egyébként meglepően bika motor a méretéhez képest.
ha szeles tartomanyban kell valtoztatni, akkor a fix frekis cucc szivas lesz. ha 0 es 100% kozott kell valtoztatni, de nagy felbontas kell a kis ertekeknel, akkor van gond. mert 83-nal nem gond hogy 83 vagy 84, de 2-nel nem mindegy hogy 2 vagy 3. egyszeru valasz, hogy nagy felbontas kell es kesz, mondjuk 0.1% es kesz. igy lehet 2.1-re allitani es kesz.
viszont az 1000-es felbontas az problemas, mert mondjuk 10khz-nal az azt jelenti, hogy egy periodus 100usec, annak 1000-ed resze 100psec, ilyen pontossaggal kellene a kimeno impulzus hosszat allitani.
de mivel ugyis csak a is kitolteseknel kell a finom allitas, ezert egyszerubb ha kis kitoltes eseten lecsokkentjuk a frekit is. 100hz-en mar 10usec lesz a felbontas csak.
ennek a gondolatmenetnek a vegeredmenye, hogy mi lenne, ha a bekapcs ido mindig 10usec lenne, arra csinalunk egy halal preciz monostabilt, es a frekivel jatszunk, azzal, hogy milyen gyakran sutjuk el a monoflopot. ha 20usec-enkent sutjuk el, az az 50%, es ekkor 50khz a freki. Ha 200usec-enkent sutjuk el, akkor mar csak kb 4.5khz a freki, es megvan az 5% kitoltes.
szerintem hajtasokban ezt tok gyakran hasznaljak, hallani ahogy felmegy a frekije a kombinonak amikor elindul.
A modellmotorokat pl azért kell nagyon nagy frekivel hajtani, mert pici az induktivitásuk. De olyat még nem hallottam, hogy a frekit kellene változtatni a pontos működéshez...
Nem voltam lent hétvégén, kicsit odább és magasabban voltam... Így nem tudtam megnézni, meg még sose igazából Mindig csak olyan állapotban láttam, hogy 2-3 ember benne volt, valamilyen szerszámmal vagy műszerrel a kezében ;-)
EVSP-jék vezérlőjében annyi alumínium van, hogy meggazdagodnék belőle ha elvinném a méhbe. :-) Plusz ventilátor teker rajta. Nem nézted? Ejnye bejnye. Mit csináltál a hétvégén? Én annyit figyelgettem, hogy pontos méreteket tudnék adni a hűtőfelületet és a FET-eket összekötő alumínium L elemekről. :-))) Csak meg ne tudja a János, mert legközelebb nem engednek az autó közelébe. A 800Hz és a 20KHz között semmi különbség. De próbáltam még 50 Hz-en is, és ott is megy gond nélkül. Csak 20 KHz-en rohadtul melegedett, és tönkrement. Látjátok? A hétvégén ezt is ki lehetett volna próbálni. Ki volt bontva a vezérlő, lehetett volna tekergetni a freki potit.
A kapcsolási veszteségtől eltekintve menettulajdonságban volt különbség a pl. 800Hz és 20 kHz közötti értékeknél? Érzetre vagy bármire...
Az mondjuk meg külön érdekesség ha EVSP-ék vezérlője ilyen nagy frekin megy, akkor a kapcsolási veszteségekkel/hőfejlődésekkel mit csinálnak. Vagy nagy hűtőborda, és combos meghajtás?
Nem az impulzusok szélessége fix, hanem a két impulzus felfutási éle közötti táv azonos. Ha növeled a kitöltést akkor az impulzus szélessége nő, a holt idő szélessége pedig csökken. Vagy most te is ezt mondtad? Na most akkor mi is van? Eléggé zavaros. :-)
Igen, ezek átmosódó fogalmak. Mert a PWM-el működő vezérlő is egy DC/DC konverter, és a DC/DC konverterben is PWM-el oldják meg a kimeneti fesz stabilizálását.
A működési frekvencia nagyon tág. Az Én vezérlőm 40Hz-től állítható 30 KHz-ig. Minden frekvencián jól működik, csak minél magasabb a freki, annál többször kapcsol a vezérlő másodpercenként, és a kapcsolási veszteség miatt egyre jobban melegszik. Az az igazi, ha 20 KHz körüli a freki, mert akkor hanghatár felett van, és nem hallatszik a jel. Az enyém 800Hz-en megy. Ez a leg elviselhetőbb az én fülemnek. Próbáltam 20 KHz-en, de ott sajnos néha eldurrantak a FET-jeim. EVSP-jék vezérlője 50-100 KHz körül megy, Pulmané meg szerintem 60 Hz-en.
Igen, ilyesmi lett ez is, csak kicsit több, freki is változik, meg a kitöltés is.
"viszont egyszeru jo nagy atfogast csinalni precizen."
Alapesetben igazad van, de itt egy teljesen más kategóriájú dologról volt szó, mások a szempontok. Ez egy orvosi műszerbe ment bele, ahol különféle löttyöket kellett szívni fel csöveken szelepeken keresztül, melyeknek a keresztmetszete folyamatosan változik, és a folyadék sűrűsége/viszkiozítása is, merthogy többféle folyadék áramlik ide oda..
És tartani kell adott folyadékáramot, mert a mérésekhez szükség van rá. Azaz nem mindegy, milyen szelep milyen csőre - anyagában és átmérőben is különböznek - viszi a folyadékot, éppen mit szív, közben egy vákuumos puffertartály, stb. Sokminden nehezítette a dolgot, Van, hogy ugyanazt a folyadékáramot nagy erővel kell továbbítani, de van hogy kicsivel, miközben ugyanaz a folyadékáram értéke, nem lehetnek hullámosságok az áramlásban, stb.
Itt nem tudtuk máshogy megoldani, csak mind a freki mind a PWM szélességével kellett játszani, amiből lett egy elvetemült algoritmus.
azert en ennel sokkal tagabbra vennem. aminek a bemenete dc es a kimenete is dc, az mind dc-dc konverter. az hogy a kimenet fix vagy allithato, hogy feszre vagy aramra van stabilizalva vagy egyedi fesz-aram gorbet valosit meg, az mind csak altipus.
lehet hogy egyedul vagyok vele, de baromira zavar a pwm-et es a dc-dc konvertert szembeallitani egymassal, amikor az egyik egy mukodesi elv, a masik meg egy funkcio. olyan mintha azt mondanank hogy cementet vinni a teherauto a jobb vagy a kerek?
"Akkor viszonylag kis teljesítményű motort kell beépíteni, hogy mindig a névleges terhelés közelében járjon. Ettől viszont lerövidül a motor élettartama. :-("
Meg annyival gyengébb is lesz az autód, amennyivel kisebb motort raksz be. Azaz pl.hegyen felfelé, előzés, gyorsítás, indulás, stb. Pl. ha E-life lecserélné kisebb motorra az övét, hogy vontatná le a mopedet Győrbe? ;-)
Reméljük persze, jövőre már saját lábán jön persze , és sikerül megoldani a problémákat....
vannak a fixed off time (vagy fixed on time) vezerlesek, ahol mondjuk a bekapcsolt allapot hossza fix, mondjuk mindenkeppen 10usec, es a freki valtozik, hogy milyen gyakran vannak ezek az impulzusok. a vegeredmeny, hogy a kitoltesi tenyezo is valtozik, de a freki is. viszont egyszeru jo nagy atfogast csinalni precizen.
Illetve a másik kérdés, hogy fix is ez a freki, vagy netán változtattok is rajta?
Attila
U.i.: Épp most csináltam egy motorvezérlést, bár teljesen más kategória, pár 10 w-os nagyságrendileg amit kihasználunk. Csúcsban tud 100-150W körül a motor. Ott egy folyadék pumpálása a cél, és az előírt folyadékáramot kell tartani, vagy előírás szerint programból, ami I2C buszon jön - változtatni. És szükség volt a pwm freki változtatására, máshogy nem jött össze :-( Legalábbis precízen nem tudtam megoldani másképpen.
DC/DC konverter az egy bizonyos szintű DC feszültséget egy másik szintű DC fesszé alakít. Pl. PC táp 310V/5V, 12V.... vagy akku töltő 310V/14,4V. Vagy napelemes rendszereknél 15V/310V, de itt még van egy inverter is ami a 310V DC-ből próbál 230V AC-t fabrikálni. Ezeknél a konvertereknél a kimenet nem igazán szabályozható nagy tartományokban, mivel többnyire tarfó van bennük. A kimeneti szabályozhatóságot inkább a visszacsatolás révén a kimeneti fesz stabilitására használják fel. Tehát ha növeled a terhelést, rákapcsol a vezérlés, és nagyobb kitöltéssel stabilan tartja a kimeneti feszt. Ezt a visszacsatolást megerőszakolva lehetne akár egy PC táp 5V-os kimenetéből is 310/ 4-12V-os tápot csinálni, de 0-60V-ig átfogni a kimentet, már nem egészséges. Egyébként a PWM vezérlő is DC/DC csak működéséből fakadóan nagyobb kimeneti fesztartományban működik, és nem tud a kimenetén nagyobb feszt produkálni, mint amennyivel megtáplálod, mert csak szaggatja a feszt, nem transzformálja.
Sajnálom, de előtör belőlem a pesszimizmus. :-) Építeni kerékpárt, vagy kis gokartot is lehet, kevesebb pénzből. Lehet vele kísérletezni.
Ha a korlátozott anyagiakkal rendelkező vállakozó szellem elektromos autót épít, nem csoda, ha odafigyel a hatásfokra. Az akkuk amortizációja a legjelentősebb költségtényező, ezért nem mindegy, hogy a benne tárolt energiával járművet mozgató forgatónyomatékot, vagy veszteséghőt állítunk elő, és 20km vagy 60km a hatótávolságunk kis terheléssel. Anno megemlítettétek a közös fejlesztést.
"Azok a szép értékek (85-90%) csak névleges fordulat és névleges terhelés körül jönnek elő."
Akkor viszonylag kis teljesítményű motort kell beépíteni, hogy mindig a névleges terhelés közelében járjon. Ettől viszont lerövidül a motor élettartama. :-(
Mértél már a puli vezérlőjén kimenő jelet szkóppal? Úgy hallottam a hétvégén mintha a vezérlési freki nagyon alacsony, olyan 60-80 Hz lenne. Lehetséges?
Annyit beszéltek itt a motor hatásfokokról. Ne ölje meg az építést a számítások hada. Kell választani egy motort, aztán had szóljon. Mert indulásnál mekkora a hatásfok? 60V 100A, 0 fordulat? 0% És kis fordulaton? 60V 100A DC az a PWM után a motoron olyan 5-6V 600-800A Ha a motor belső ellenállása 5 mohm akkor 4 V csak fűt, tehát 20-30%-nál nem jobb itt sem a hatásfok. Azok a szép értékek (85-90%) csak névleges fordulat és névleges terhelés körül jönnek elő. Tessék építeni, és nem álmodozni a 0-7000 1/min 99%-os hatásfokú motorokról. Ja, és a DC motor vezérlésére a PWM való. A DC/DC-t el kell felejteni. Azok fix feszeket transzformálnak. Meg lehet erőszakolni a dolgot, és akár ellenállás tömbökkel, vagy vizes indító ellenállással is lehet vezérelni, de a PWM az igazi megoldás.
Hát.... Szerintem nem jó ötlet. Ahhoz, hogy a két motor elmenjen egymás mellett eléggé be kell forgatni, és megváltozik a csuklók forgási pontja. A rugózásból adódó mozgások túlterhelhetik a csuklókat, vagy mozgathatják a motorokat. Másrészt a féltengely és a difi még a futómű részét képezi. Ha azt megbolygatod, illetve kiveszed, nem sok esélyed marad az NKH-nál. Szerintem egy motor és difi. Sőt váltó és difi! Az a tuti. A hétvégén senki nem jött oda, hogy nézzük meg miért jó a váltó, és miért nem egy fix fokozatot használok. Ott meg tudtam volna mutatni.
