De bizony starter akku. Kicsit megvastagították a lemezeket, és ráírták hogy ciklus álló. Az itatott elektrolitos (szünetmentes táp akku), és a GEL akkuk, azok ciklusállók, de az indító akkuk hiába cicomázzák, csak indító akkuk maradnak. De próbáld ki, és majd írd meg, hány ciklust bírt ki. Szerintem kb. 50 ciklus. Na jó, mivel Banner, legyen 100 ciklus.
Hát golfkocsihoz, meg csónakhoz ajánlják még. Nem autó lesz, ha lesz, hanem smkp. Már érdeklődtem az NKH-nál az átalakítással kapcsolatban. A válaszból úgy vettem ki,h lehet átalakítási engedély nélkül.
A Banner Energy Bull akkumulátorok csökkentett karbantartás mellett is fokozott villamos igények kielégítésére alkalmasak. Könnyen hajtja a villamos csörlõt, vagy az elektrohidraulikus szerelõkosár és a rakodóhátfal villanymotorját. Alkalmas közepes igénybevétel mellett napelemes rendszerek energiatárolójakénti felhasználáshoz. Önkisülése csekély, ciklusszáma 350 / 80%.
Banner Energy Bull 955 01 K20 60Ah K5 50 Ah 25 000 Ft.
Szakdogát szeretnék majd kreálni és ahhoz kell majd 4 db.
A szóhasználatért elnézést kérek, talán kicsit erős volt.
A cikkel csak arra akartam rávilágítani, hogy a frekvencia változtatása jótékonyan hat a hajtás tulajdonságaira, nem után építésre. A saját véleményem, hogy a vezérlő hatásfokának a kiélezése csak speciális esetekben indokolt és éri meg a fáradozást (versenyzés, állandó lassú városi használat). Normál használat esetén a hasonló motorral szerelt eautó (Daihatsu, Tipo, Kacsa) a vezérlő feladata csak a rövid kigyorsításokra korlátozódik.
Nem fikáztam csak annyit írtam, hogy 81 óta kicsit változtak a félvezetők... Egy hajtást kompletten -motor + vezérlő- szoktak optimalizálni. A frekvencia növelésével a motorban csökkennek, a vezérlőben pedig nőnek a veszteségek. Ahol a két többlet összege a legalacsonyabb ott az optimum. Manapság már a MW tartományban is 2-3kHz-et használnak a húsz évvel ezelőtti néhány száz Hz-cel szemben.
A töltős ember megtalált? Tőlem kérte az elérhetőségedet, de csak a nick-ed mögötti gmail-es címedet tudtam.
Nem mértem, a gyári adatok alapján 0-350Hz a működési tartomány. Én már többször említettem ezen a fórumon hogy a szakirodalom a vontatásban javasolja a kitöltési tényező változtatása mellett a freki változtatását is, és be is linkeltem ide egy Rádiótechnika Évkönyv cikket is. Volt aki le is fikázta, hogy nem a legfrissebb.
es akkro jon, hogy megis valtoztatjuk az impulzus szelesseget is, hogy ne legyen felev szunet ket impulzus kozott 0.01%-nal, de ne is kelljen 100kHz a 80%-hoz...
Ezt nem tudnám két sorban itt levezetni, mert ahhoz az egész gépet ismerni kellett, hogy pontosan érthető legyen, miért is kell/lehet így megoldani. Eléggé bonyolult az egész szabályozás algoritmusa.
Egyébként 12 V-os, a fesz. felépítését tekintve állandó mágneses, de kefés. Egyébként meglepően bika motor a méretéhez képest.
ha szeles tartomanyban kell valtoztatni, akkor a fix frekis cucc szivas lesz. ha 0 es 100% kozott kell valtoztatni, de nagy felbontas kell a kis ertekeknel, akkor van gond. mert 83-nal nem gond hogy 83 vagy 84, de 2-nel nem mindegy hogy 2 vagy 3. egyszeru valasz, hogy nagy felbontas kell es kesz, mondjuk 0.1% es kesz. igy lehet 2.1-re allitani es kesz.
viszont az 1000-es felbontas az problemas, mert mondjuk 10khz-nal az azt jelenti, hogy egy periodus 100usec, annak 1000-ed resze 100psec, ilyen pontossaggal kellene a kimeno impulzus hosszat allitani.
de mivel ugyis csak a is kitolteseknel kell a finom allitas, ezert egyszerubb ha kis kitoltes eseten lecsokkentjuk a frekit is. 100hz-en mar 10usec lesz a felbontas csak.
ennek a gondolatmenetnek a vegeredmenye, hogy mi lenne, ha a bekapcs ido mindig 10usec lenne, arra csinalunk egy halal preciz monostabilt, es a frekivel jatszunk, azzal, hogy milyen gyakran sutjuk el a monoflopot. ha 20usec-enkent sutjuk el, az az 50%, es ekkor 50khz a freki. Ha 200usec-enkent sutjuk el, akkor mar csak kb 4.5khz a freki, es megvan az 5% kitoltes.
szerintem hajtasokban ezt tok gyakran hasznaljak, hallani ahogy felmegy a frekije a kombinonak amikor elindul.
A modellmotorokat pl azért kell nagyon nagy frekivel hajtani, mert pici az induktivitásuk. De olyat még nem hallottam, hogy a frekit kellene változtatni a pontos működéshez...
Nem voltam lent hétvégén, kicsit odább és magasabban voltam... Így nem tudtam megnézni, meg még sose igazából Mindig csak olyan állapotban láttam, hogy 2-3 ember benne volt, valamilyen szerszámmal vagy műszerrel a kezében ;-)
EVSP-jék vezérlőjében annyi alumínium van, hogy meggazdagodnék belőle ha elvinném a méhbe. :-) Plusz ventilátor teker rajta. Nem nézted? Ejnye bejnye. Mit csináltál a hétvégén? Én annyit figyelgettem, hogy pontos méreteket tudnék adni a hűtőfelületet és a FET-eket összekötő alumínium L elemekről. :-))) Csak meg ne tudja a János, mert legközelebb nem engednek az autó közelébe. A 800Hz és a 20KHz között semmi különbség. De próbáltam még 50 Hz-en is, és ott is megy gond nélkül. Csak 20 KHz-en rohadtul melegedett, és tönkrement. Látjátok? A hétvégén ezt is ki lehetett volna próbálni. Ki volt bontva a vezérlő, lehetett volna tekergetni a freki potit.
A kapcsolási veszteségtől eltekintve menettulajdonságban volt különbség a pl. 800Hz és 20 kHz közötti értékeknél? Érzetre vagy bármire...
Az mondjuk meg külön érdekesség ha EVSP-ék vezérlője ilyen nagy frekin megy, akkor a kapcsolási veszteségekkel/hőfejlődésekkel mit csinálnak. Vagy nagy hűtőborda, és combos meghajtás?
Nem az impulzusok szélessége fix, hanem a két impulzus felfutási éle közötti táv azonos. Ha növeled a kitöltést akkor az impulzus szélessége nő, a holt idő szélessége pedig csökken. Vagy most te is ezt mondtad? Na most akkor mi is van? Eléggé zavaros. :-)
Igen, ezek átmosódó fogalmak. Mert a PWM-el működő vezérlő is egy DC/DC konverter, és a DC/DC konverterben is PWM-el oldják meg a kimeneti fesz stabilizálását.
A működési frekvencia nagyon tág. Az Én vezérlőm 40Hz-től állítható 30 KHz-ig. Minden frekvencián jól működik, csak minél magasabb a freki, annál többször kapcsol a vezérlő másodpercenként, és a kapcsolási veszteség miatt egyre jobban melegszik. Az az igazi, ha 20 KHz körüli a freki, mert akkor hanghatár felett van, és nem hallatszik a jel. Az enyém 800Hz-en megy. Ez a leg elviselhetőbb az én fülemnek. Próbáltam 20 KHz-en, de ott sajnos néha eldurrantak a FET-jeim. EVSP-jék vezérlője 50-100 KHz körül megy, Pulmané meg szerintem 60 Hz-en.
Igen, ilyesmi lett ez is, csak kicsit több, freki is változik, meg a kitöltés is.
"viszont egyszeru jo nagy atfogast csinalni precizen."
Alapesetben igazad van, de itt egy teljesen más kategóriájú dologról volt szó, mások a szempontok. Ez egy orvosi műszerbe ment bele, ahol különféle löttyöket kellett szívni fel csöveken szelepeken keresztül, melyeknek a keresztmetszete folyamatosan változik, és a folyadék sűrűsége/viszkiozítása is, merthogy többféle folyadék áramlik ide oda..
És tartani kell adott folyadékáramot, mert a mérésekhez szükség van rá. Azaz nem mindegy, milyen szelep milyen csőre - anyagában és átmérőben is különböznek - viszi a folyadékot, éppen mit szív, közben egy vákuumos puffertartály, stb. Sokminden nehezítette a dolgot, Van, hogy ugyanazt a folyadékáramot nagy erővel kell továbbítani, de van hogy kicsivel, miközben ugyanaz a folyadékáram értéke, nem lehetnek hullámosságok az áramlásban, stb.
Itt nem tudtuk máshogy megoldani, csak mind a freki mind a PWM szélességével kellett játszani, amiből lett egy elvetemült algoritmus.
azert en ennel sokkal tagabbra vennem. aminek a bemenete dc es a kimenete is dc, az mind dc-dc konverter. az hogy a kimenet fix vagy allithato, hogy feszre vagy aramra van stabilizalva vagy egyedi fesz-aram gorbet valosit meg, az mind csak altipus.
lehet hogy egyedul vagyok vele, de baromira zavar a pwm-et es a dc-dc konvertert szembeallitani egymassal, amikor az egyik egy mukodesi elv, a masik meg egy funkcio. olyan mintha azt mondanank hogy cementet vinni a teherauto a jobb vagy a kerek?
