Melyik jelzőtől melyik jelzőig, ill. a hozzá tartozó utolsó váltóg tart.
Minden be- és kijárati, köztes- és fedezőjelző a hozzá tartozó váltókörzetre határoz meg alkalmazható legnagyobb sebességet.
A váltókörzetet mindenkép határolja valami, mindkét oldalról.
bárhol működik a definiált váltókörzethez rendelt engedélyezett sebesség általános szabályozhatósága.
Ezekbe pl. Rákosrendező hogy fér bele? A D jelzőtől az egyik vágányúton a váltók után van háttal álló kijárat, a másikon kezelési szempontból máshova tartozó váltók jönnek (gyakorlatilag egy másik váltókörzet), majd utánuk a fogadóvágányok túlsó végéig és még tovább egy darabig nincs főjelző.
Vágánytól függően egyéni és csoport kijárati jelzők.
Akkor most hogy értelmezed, mi számít itt egy váltókörzetnek?
Vagy Orosháza? Az egyik végén vannak biztosított főjelzők a váltók környékén (de nem az utolsó érintett után) kihaladó vonatoknak. Csak a sorompókat fedezik - akkor azok írják felül a nem biztosított bejáratot? Akkor ez innentől egy másik váltókörzet? A másik irányban, ahol nincsenek, egy váltókörzetnek számít az egész állomás?
Már leírtam: Kj nélküli, sőt jelző nélküli állomásokon, elágazóállomásokon, alakjelzőkkel, bárhol működik a definiált váltókörzethez rendelt engedélyezett sebesség általános szabályozhatósága.
De mondjuk Sopronból az országhatár felé indulva is találkozunk bejáratiként jelölt főjelzővel a nyíltvonalon (ott, vagy nem ott, az is jó kérdés), mely után nincs semmi, csak az ellenirányú, szintén bejáratiként jelölt főjelző.
Ha nincs jelző egyik irányból sem, vagy csak kijárati jelző nincs, az egyszerűbb ügynek tűnik.
Nagyobb kijárati jelző nélküli elágazóállomáson már lehet jelentősége, hogy egy behaladó vonat (miután egy mellékvonalról rátekeredett a fővonali átmenő fővágányra) mikor kezdhet gyorsítani.
"Biztosított" alakjelzők ismereteim szerint Németországban alapvetően adnak sebességjelzést (ellenben az itteni biztosított kijárati jelzőkkel), ennek szintén lehet itt jelentősége.
A MÁV hálózaton érvényes utasítással szemben problémának tűnik nekem, hogy vannak univerzálisnak elképzelt szabályok, aztán ilyen-olyan kivételek vannak, ami menetrendből, KH-ból, VU-ból, stb derülnek ki. Én ebben a váltókörzet definiálásban ugyanerre látok nagy esélyt. Fél oldalban megfogalmazzuk az alapokat (van jelző-nincs jelző, stb), majd leírjuk hogy egyes állomásokon nem így van, az ilyeneket mindenki megtalálja valami könyv sokszázadik oldalán. - Tényleg ettől lesz máris könnyebb lenne mindenki élete?
A hatályos F2-ben 14-szer szerepel a váltókörzetet kifejezés. Ezek meglátásom
szerint
a) vagy simán cserélhetők másra (pl. kigazási váltókörzet helyett pl. kiágazási váltói) esetenként teljesen felesleges ezt a kifejezést használni, máskor egy több szóból álló megnevezést egyszerűsít)
b) konkrétan az állomási forgalmi dolgozókra vonatkozik, és részben arról szólnak, hogy hol, mi alapján van kijelölve egy váltókörzet.
d) Mozdonyvezetőkre tevékenységére vonatkozik és folyamatosan ugyanannak a mondatrésznek a végén van (...a váltókörzet utolsó váltóját. - ugyanez szerepel az F1-ben is egyszer)- innen is simán kukázható, vagy igény esetén cserélhető.
kopaszsopPZB esetében jelfeladás? - Értelmezésem szerint pontszerű jelfeladás.
De a jelző érkezési és "továbbhaladási" sebességre ad jelzést, az itthoni rendszerben az egy fény mindkettőre ad. Tehát Vmax az érkezési sebesség ez esetben, tovább haladásit meg a fény milyensége (színe, villogása) határozza meg.
Elnézést, lehet, hogy off... De az egy fény milyensége nem a következő jelzőn várható jelzésre utal? Magyarországon nem haladható meg Vmax-szal az egy (folyamatos vagy villogó) sárga?
- jelzik a vonat elejével a jelző melletti elhaladásra engedélyezett sebességet
. előjelzést adnak a következő jelzőn várható jelzésre.
pl.: 2.5.5. Szabad legfeljebb 40 km/h sebességgel. A következő jelzőn a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel TOVÁBBHALADÁST engedélyező jelzés várható.
Ettől még a problémák persze maradnak. Meddig kell 40km/h-val menni?
A helyből vagy megállás után induló...... -ból kihagyták az érkező vagy áthaladó problémakört. Ott meddig 40?
De mondjuk Sopronból az országhatár felé indulva is találkozunk bejáratiként jelölt főjelzővel a nyíltvonalon (ott, vagy nem ott, az is jó kérdés), mely után nincs semmi, csak az ellenirányú, szintén bejáratiként jelölt főjelző. Mindkét irányban igen érdekes történet, pláne, ha a jelző használhatatlan.
Betekeredek két sárgával, negyvennel egy hosszúval, a vége még bőven a negyvenes váltókon.
Kapok új vonatszámot, terhelőt, kottát, helyből induló leszek. Tegyük fel, jön a leváltó, és sakál köd van.
Megjön a kijárat, egy zöld. Akkor most csőgáz?
Az érkezés sebessége meddig hat vissza? Melyik szabály erősebb, az érkezés sebessége, vagy az előző jelző hatálya adott esetben? Miért? Hol van ez leírva?
Nálam az érkezés sebessége azt jelenti, hogy a jelzőhöz érkezve a sebességed nem haladhatja meg a jelzési kép szerintit, nem pedig azt, hogy visszahatólag is érvényes rád nézve valami, amihez még oda sem értél...
Van egy olyan pont a forgalmi utasításban, ami a helyből iduló vonatoknál alkalmazható sebességről ír.
De a jelző érkezési és "továbbhaladási" sebességre ad jelzést, az itthoni rendszerben az egy fény mindkettőre ad. Tehát Vmax az érkezési sebesség ez esetben, tovább haladásit meg a fény milyensége (színe, villogása) határozza meg.
Lehet ellenpéldákat találni, hogy hol itt mi a probléma ezzel a definícióval. Aztán erre leírhatod, hogy mert a bizber letűz egy lámpát valahová.
régi bizber, alakjelzők - Akkor egy belekérdezés: jelzőkkel rendelkező, de nem biztosított (= sebességjelzést nem adó bejárati jelzős) állomás mennyire létezik arrafelé?
Van értelme leírnom, hogy ha nem veszed figyelembe?
Már leírtam: Kj nélküli, sőt jelző nélküli állomásokon, elágazóállomásokon, alakjelzőkkel, bárhol működik a definiált váltókörzethez rendelt engedélyezett sebesség általános szabályozhatósága.
Svájc, Németország (ott aztán vannak cifra állomások, hegyekben a régi bizber, alakjelzők), Ausztria.
Semmi akadálya nem lenne itthon sem lefektetni egy ilyen alapelvet, és máris könnyebb lenne mindenki élete.
Persze nem úgy, hogy a bizber letűz egy lámpát valahová, és ahhoz reszel egy szabályt, vagy valami kivételnek a kivételét.
Ugyan miért nem? Dehogynem! - Ilyenkor szeretnél is választ, vagy csak kijelented, hogy amúgy is neked van igazad? Válaszod függvényében lehet értelme ezt tovább folytatni.
Tehát ez alapvetően jelzőkhöz rendel hozzá váltókörzeteket.
Ezt itt egyes állomások, állomásrészek (pl. összetett rendezőpályaudvarok, nem biztosított bejárati jelzőkkel fedezett állomások, különös tekintettel az elágazóállomásokra) esetén nem lehet megcsinálni.
Tehát ez alapvetően jelzőkhöz rendel hozzá váltókörzeteket.
Ezt itt egyes állomások, állomásrészek (pl. összetett rendezőpályaudvarok, nem biztosított bejárati jelzőkkel fedezett állomások, különös tekintettel az elágazóállomásokra) esetén nem lehet megcsinálni.
Ellenben szerintem pont a Kőfelső-Rákosszentmihály példa (főelző - váltók, váltók, - következő sebességjelzést adó főjelző/háttal álló másik irányú főjelző, ahonnan lehet gyorsítani) a definícióban említetthez hasonló szituáció.
Magyarázd meg . . . Kőbánya kiágazás - Rákos elágazás és Angyalföld elágazás - Rákosrendező elágazás esetében az egyik helyen jelző mindenütt - > Az egyik helyen félre lehet(ett) tenni egy vonatot a két elágazás között egy időre, amíg a másik vonalon vonat halad, a másikban nem. Mert amíg az egyik esetben van biztonsági határjelzők között 400 méter, a másikban főjelzőtől főjelzőig kb. 560, és ezen felül a főjelzőtől a váltóig legalább 100 méter. Az egyik esetben a két elágazás kezelésére van egy szolgálattevő, a másikban egy nagy elágazóállomás sokadik melléktevékenysége a két elágazás kezelése, így az egyik esetben elvárható, hogy az elág két vége közé úgy zárjanak be egy vonatot, hogy az nem lóg rá még a mögöttes váltóra, akadályozva valamilyen keresztező vágányúti forgalmat, a másikban egy ugyanilyen hosszú vonatnál, és minden másra is figyelő szolgálattevő(k) esetén már jóval nagyobb az esély arra, hogy a vonat vége rossz helyen legyen.
A vonat eleje elérte az ellenkező iranyú jelzőt és az utolsó jármű lehaladt az utolsó érintett kitérőről, ha van hívó jelzés feloldó, akkor azt is figyelembe veszed, ahogy a VB jelzését is.
