Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Nem a Belzer által megadott oldalról írtam amúgy erről a Lopez Labsról van szó. Ott 1standard általunk beszélt téglakályháról van szó és semmi féle új kütyüről És ahogy írtam az első kb 20 mérés 1adott mennyiségű fával azonos körülmények között csak a levegővel variál hol ez van kinyitva, és az megzárva van a ciklus folyamán közben képeket készít a tűzről és ezt összerakja .gif formátumba És valahol mér hőfokot és mér a kémény előtt co és co2 és azt hiszem oxigén felesleget ja és természetesen az idő tengelyen ábrázolva és azt hiszem 12órás ciklusa is volt neki. És a végén összegezve minden 1-es hány kW lett abból a fából egyébként minden estben azonos kihozva.
A mérések másik fele pedig az etalon hasábokkal történik ugyanezen leírtak alapján
Na ja, szerintem az az ami tok folosleges, de olyan high technek nez ki, van a ki be is eszi.
Vegulis , ha egyszeru anyagok felhasznalasaval el lehet erni azt hogy a faban levo energia 87% szazaleka a lakasban maradjon 10% meg egyszeruen kell a kemeny mukodesehez (jo nedves faval ezt a szep eredmenyt konnyu pofan csapni, de a high tech-nel is) marad 3%, ami inkabb hibahatar. Szoval miert megy a gorcsoles? Hat persze hogy a kedves ugyfel penztarcajaert....
Masreszt magyarazd meg egy szamitogepen nevelkedett amerikainak, oke ne bantsuk oket, vagy hasonlo modern technikan nevelkedett egyszeru embernek, hogy samottbol teglabol agyagbol osszerakott szerkezeted hatekonyabb mint az o csilli villi fura anyagaibol osszehozottt nagyon modern valami.
Nem is tudom miert jut eszembe most az autoipar. Regen leszakad az ekszij, lealltal es valahogy kicserelted, aztan mentel tovabb. Ma meg, ha egyaltalan felre tudod tolni a motorterben a sok muanyag gagyit, es nagynehezen kicsereled az ekszijat, akkor sem tudod ujrainditani jarganyt amig nem jon az ember a laptoppal es ki nem uti a hibakodot, utana meg legorombit hogy, hogy mertel hozzanyulni es meg a garanciat is elveszted, nesze neked fejlodes meg high tech...
Szoval odat mar lehet kapni jopenzert eloregyartott kalyhamagokat, szaloncukorpapirba csomagolva is....
Bocsi nekem tuleloszinto az angoltudasom, de en hatarozottan azt vettem le ebbol a projetktbol hogy harom anyag viselkedeset vizsgaljak, a samottet , a normal teglaet es a szappankoet. Nem az egesrol szolt a nota, csupan azt akartak vizsgalni hogy viselkednek azonos korulmenyek kozott ezek a bizonyos anyagok, megpedig azert hogy ennek ismereteben az idealis vastagsagu falakat tudjak megepiteni a kalyhaikhoz.
Javitson ki aki nalam jobban tud angolul... de attol tartok a lenyeget sikerult levennem, nem a parazsrol meg az egesrol volt ott szo. Tizenket oras tokeletes eges a parazsig, a abban a kis kalyhaban....?????!!!!!!
A kozetgyapotnak alapesetben nem a szigeteles a szerepe, hanem az hogy rugalmas es nem gyulekony, a homozgasbol eredo problemakat hivatott elkerulni, az ajtoknal, ill hatul a samott es a teglafal kozott.Ha rezcso is van benne a viznek akkor viszont jol jon a szigetelo tulajdonsag is.
Szerintem az MHA azért Kanadán túl is sok taggal bír, itt nálunk is megfordultak páran, pl. Máriahalmon Scott Helms téglagyűjtő, húsimádó és Tom Trout, a workshop-ok pizza felelőse :o)
http://heatkit.com/html/lop-arc.htm Erre a Lopezre gondolsz?
Upsz meg valami aprosag, de nagyon fontos, engem eleinte nagyon mulattatott hogy a vikingek nedvessegmerovel jarnak a faskamraba, de nem veletlenul, azt bizonyos 87% kaloriat a lakasban csak szaraz fanal lehet elerni, a nedves fa nem egyszeruen rosszul eg, hanem arra mennek el a kaloriak, hogy a faban levo nedvessegbol goz legyen, szoval jol hangzik ha 10%-al jobb hatasfokot iger barmely kalyha, ettol meg szepen bucsut is lehet venni egy nedves faval. Illene mondjuk 3- min. ket evig tarolni szaradni hagyni a fat. Ugy emlekszem ez otthon nem volt nagy divat. Dny.-on hala a pecsi eromunek(ami szerintem az eszetlenseg netovabbja, vagy csak biomassza magyar modra...uhh abbahagyom mert mindjart visitok) joforman orult az ember, ha fat kapott, nem tudom ma mi a helyzet, de 1-2 eve mindent vitt az eromu, foleg amin reggel meg madar csicsergett.
Szoval nedves fat hasznalni hasanloan eredmenyes mint kemenyt futeni...
Még annyit fűznék hozzá, hogy itt jön be a kerámiabéléses, hőszigetelt kémény esetleges előnye, hiszen alacsonyabb bemenő gázhőmérséklet esetén is biztosítani tudja a kimenő gáz harmatpont felett maradását. Csak az a kérdés, nyerünk-e annyit a plusszal, amennyit a drágább kéménnye ádozunk az ügyre. Bár az is igaz, hogy egy jó kémény sosem okoz bajt, ellenben a rossz kéményen utólag nehéz segíteni.
Köszi a felvilágosítást és már így megvan az oka ,hogy 100ból miért van 2-3 csak ilyen füstjáratokkal kiegészítve.
http://www.mha-net.org/index.htm javarészt kanadai projekt vagy nem? Ja és erről az oldalról lehet valahogy eljutni (sajna nem tettem be a kedvencek közé) idős kecskeszakállas azt hiszem lopeznek a saját projektjéhez ahol 1megépített alapkályhánál javarészt a levegővel variál nála a szekunder levegő is szabályozható tehát 1adott famennyiséget eléget különböző szituációk mellet bizonyos időközönként képek vannak a tűzről és folyamatos megfigyelés a gázok összetétele és a hőfok alakulása és az egész diagrammokban szépen meg figyelhető 12 órás cikusai is voltak tehát a parázsig 12óra telt el tökéletesnek mondható égés mellet
légyszi ha valaki megtalálja tegye már be a linket. Tehát ennél a kályha típusnál (már úgy értem a téglakályha) megkell tanulni fűteni is hisz az ember gazdaságosság miatt építi Üdv trasgo
Masik resze, Daniaban az egyszeuo nepek nem epitettek magas hazakat, allitolag a szel miatt. (Mondjuk idonken a cudar szelek tenyleg majd kiviszik itt az ember fejet a fulei kozul.) Nem tudom a tobbi szomszedos orszagban mi a helyzet , de nem hiszem hogy sokkal jobb. Alacsony hazakhoz alcsony, sokszor 5 metert sem elero kemenyek dukalnak, szoval ez teljesitmenyre edeskeves, ezert az atmerot noveltek. Itt 14-es kemenyt nem fogsz talalni, 20-t0l indul. Ha va egy 8-10 meteres legalabb 20-22 es kemenyed, nyugodtan epithetsz padkat, de en beernem max 1-2 meterrel.
Vannak fustjaratok!!! Csak itt a fust retegvastagsagaval novelik a holadast.
Mibol gondolod, hogy a kanadaiak elorebb jarnak? Teny hogy szeretik bonyolitani a dolgokat es tobb ceg is forgalmaz eloregyartott kalyhamagokat...ha ezt erted alatta, akkor lehet
Ez amondat Lars oldalarol szarmazik.
More than 87% (European standard) of the calories in the wood, becomes very nice and long lasting heat in the house. (This is about 10% more, than the ordinary Finnish Fireplaces, or Canadian Masonry Heaters.) 10% of the calories is used to perform the nessesary draft in the chimney.
Magyarul,:
Tobb mint 87% (europai standard szerint) a faban levo kaloriabol nagyon kellemes es hosszan tarto hove alakul a t a hazban.( ez kb. 10%-al tobb mint egy egyszeru finn kalyha, vagy kanadai komuveskalyha)
10% a kalorianak a kemeny megfelelo mukodesehez szukseges(na ezt a mondatot forditsa le valaki szepen es szo szerint, de ez a lenyeg)
Sorok kozott olvasva, mind a dan mind a finn, de meg szerintem a kanadaiak is tisztaba vannak mi a az a harmatpont, es hiaba magasabb az eges hofoka ezekben a kalyhakban, egyikuk sem olyan hulye hogy a kemenyt futse.
Szoval ha nem keskeny fustjaratoakat hasznalnak annak is oka van.
Hogy mi, azt idezem a szakmunkaskepzo-iskolai tankonyvembol.:
"A fustgaz hosugarzasa azonos hofok mellett a fustgaz retegvastagsagaval hatekonyan novelheto. Ebbol kovetkezik, hogy egy fustgazter keresztmetszetenek megfelelo felbovitesevel meg akkor sem rontjuk le a holeadast, ha a fustgaz sebesseg gyakorlatilag a minimumra csokken. Sot amennyiben a fustgazterben nemi onaramlast biztositunk, a hoteljesitmenyt, mint a sugarzo es konvekcios hoatadas osszeget, erosen feljavitjuk."
Maradjunk annyiban, hogy mind a finn mind a dan kalyha tudatosan epult olyan fustjarattal amilyennel.
Felejtsuk el nagyon gyorsan, hogy a kelletenel melegebb fust hagyja el kemenyt, mert nem igaz. A miertet is leirtam, ideztem.
Igen, a finnek, a dannak a magja egyarant samott, mint ahogy a cserepkalyha meg egyeb epitett kalyhak tuztre is...talan egy kivetelrol tudok a vaskalyhan kivul, de az megint egy kulon nota.
Nem , a tomegkalyhanal a fekvokemeny nem a fustjaratokat helyettesiti, azt vagy elbirja a kemeny, vagy nem.
A kérdésedre alapvetően a működési elv adja mag a választ. A füstjáratokon keresztüli folyamatos és számottevő hőteljesítmény leadásához ott folyamatos égéstermék áramlásra van szükség. Ezt ebben a konstrukcióban a felhevített "mag" folyamatos jelenléte lelyettesíti, az égéstermék a további fekvőkéményben, vagy egyéb módon kialakított járatokban csak maximum napi 2x2,5 órát van jelen. Ezt persze lehet szakaszosan hasznosítani, (erre írtam az 5-6 órát) de a kivehető fűtés teljesítménynek ez napi szinten csak töredéke. A dán változatnál vannak megoldások, amik ezt az égési időt nyújtják, de erről megint csak nem sokat tudunk. Ettől még érdemes vele foglalkozni, de nem is mindenhol van erre hely. Az egyébként is gyakran negatívumként emlegetett nagy helyigényt ez ez még csak fokozza. De ha van rá hely, miért ne? Csak arra kell figyelni, hogy a kéményt harmatpont feletti hőmérsékletű égéstermék hagyja el.
Ha belegondolunk, egy ötjáratos cserépkályhában kb. 10 métert tesz meg a füstgáz, míg egy tömegkályhában kb. 4-et. Ha ehhez még hozzájön négy méter kémény, majdnem ugyanott vagyunk, csak itt "letekerjük a füstjáratot".
Egyébként miért nem szoktak a tömegkályha elsőosztályú égéstérrendszere után még füstjáratokat is készíteni? Nem lenne elegendő huzat?
Minden tömegkályha magja samott tégla. Alapvetően ezt a magot hevítjük fel egy rövid, tiszta és intenzív égéssel, majd ez a mag ezt lassan kisugározza. a fekvő kémény pedig extra, az égés során természetesen ez is átlangyosodik, és ha az elzáró csak ez után van, 5-6 órán keresztül még ez is kellemes langyos marad. Ezért jó belőle ücsörgő vagy szundikálóhelyet építeni. üdv: V11
Eszerint a dán tömegkályha magja sima samott tégla? Igen
A jól megépített dán v. finn sok különbség valójában nincs köztük és akkor említhetnénk a kanadait hisz ők a fejlesztésben jóval előbbre járnak, tehát füstjáratok nélkül (hosszú fekvőkémény nélkül) gazdaságosabb mint a cserépkályha annak ellenére hogy a kéménybe kilépő gázok hőfoka lehet 2x akkora a téglakályháknál és ez hogy lehetséges a téglakályháknál minimális az el nem égetett anyag a füstgázokban ellenben a cserépkályháéval.
Ezen a hosszú fekvőkéményen én agyalok (1ébként 100ból csak 2-3 nál található ez) azért mert ha a magas hőfokú gázokat 2x 1,5-2méteren még munkába tudnánk fogni még gazdaságosabb lenne .
Ne bonyolitsd tul, mert tenyleg pofatlanul egyszeru. En is vegigturtam jopar oldalt, USA-ban Kanadaban jopenzert eloregyartott kalyhamagokat arulnak, amit majdhogynem azzal burkolsz amivel akarsz, akar folyami kaviccsal is, mondjuk palaval ne kiserletezz. Mindegyiknel az a lenyeg, hogy megakasztja, majd visszaforditja a fustot a langok es az oxigen fele es szerintem az a jobb minel letisztultabb egyiranyubb aramlasok jonnek letre.Szoval nalam eddig Lars otlete a nyero, de ha valaki elmagyarazza, hogy tud jobbat es miert...
Vazlatot attol tartok Heikki Hyytiainen konyvebol kerithetsz a legkonnyebben, vagy elkezded szamolni a teglakat a fotokon. Ma meg itt tartunk, de a legtobb kalyhas vazlat ,tervrajz nelkul epiti a kalyhait.
De ha maj ott tartasz, ugyis az ajto beepitesnel meg a hasonlo aprosagoknak pl. fedesnel fogod vakarni a fejed.
Ennel a kalyhanal igen. De van olyan is hogy az egyik oldalon futenek, a masikon meg sutnek. Szabadon valasztott, lenyeg hogy az utanegeto jol mukodjon, tenyleg mint a buboskemence, fordisa vissza a langok fele a az el nem egett gazokat, es csak az elegett , mar konnyu gazokat engedje ki.
Nem, de olyan finn kalyhaval viszont igen ami csak a hamuzobol kapta az elsodleges es a masodlagos levegot is. Igazabol a honnetnak kicsi a jelentosege az elegnek viszont nagy, be lehet vezetni a levegot akar a hazon kivulrol is, lehet ez a masodik harmadik sorban is...csak eleg legyen.
A finnrol talaltam, megprobaltam a painttel atalakitani danna, de sajna nagyon randa lett, nem megy az egerrel rajzolas. Szoban inkabb, szoval leszeded azt a legfelso kurflit, es a kozepsot kozepen kilyukasztod, a langok es gazok szepen elkezdenek cirkulalni, mint egy jol megepitett buboskemenceben, a lustabb el nem egett gazok visszacsavarodnak a bearamlo langok es oxigen fele, az eleget konnyu gazok pedig a dan kalyhabol angolosan tavoznak az oldalso fustcsatornakba...
Én kíváncsian várom. Remélem találsz köztük olyan rajzokat, ábrákat amik segíthetnek e remek kályhák működésének megértésében és talán a megépítésében is.
Gyakorlatban találkoztál olyan dán kályhával aminél a hamuzzó ténylegesen csakhamuzásra szolgál és a levegőt 2sodik v. harmadik sortól kapja a megfelelő mennyiségű levegőt és oxigén felesleggel lép az utó égetőbe és ott a kialakult magas hőfok és a szükséges oxigén és a megkavart áramlatok végzik el a többit????
Vázlatokon és a hozzájuk csatolt mérési eredményekkel igen sok helyen találkoztam
Heikki Hyytiainen és Lars Helbro és a kis csapata Kanadában a fő csapásuk pedig a kibocsátott mérges gázok csökkentése és ahogy levettem ezt úgy érik el kell egy megfelelően magas hőmérsékletű közeg és plusz oxigén és a gyakorlatban elég sokk megoldás létezik pár napja amikor időm van csak ezt keresgélem elég sok dolgot letöltöttem csak a korpa között elvész a gyerek :-´) Tényleg jó lenne a gyakorlatban elterjedt és bevált építésről 1 vázlat. A letöltött dolgok javarésze pdf formátumban van ,ha rendeztem őket felteszem valahova.
Tudnál erről a leírásról készíteni egy két móricka rajzot, amin nyomon lehet követni azt amit írsz, mert sajnos mivel még nem láttam hasonlót sem így nem tudom elképzelni. Valami metszet rajzra gondolok ahol láthatóak az égéstér kialakítások levegő bevezetések járatok .... Remélem nem kértem túl bonyolult dolgot. Köszönöm!
