Bocs, Mulan, de közben azt is hallottam, hogy a durum lisztnek éppen nagyobb a sikértartalma. Egyrészt ezzel (is) szokták javítani a sima lisztet, másrészt épp azért jó a tésztakészítéshez, mert még tojás sem kell hozzá, igy a teljesen vegetáriusok is ehetik. Hogy jól tapadjon tojás nélkül is, ahhoz meg kell a sikér.
Nem tudom, de ez is logikus.
Ja.... Különben véleményem szerint a maradékok (pl. kétnaposak) kohnyaművészete remélem nem érdemel meg egy külön topicot. Beleolvasztható ebbe? Van némi rutinom.
Bár vannak tudatos maradékok is. A multkor pacalt főztem, és frissen annyira gyenge volt, hogy nem egészen értettem. Azt hittem, hogy az alapanyag rossz. Másnapra jó lett. (Töltöttkáposzta effektus. Az harmadnap a legjobb.)
És (bocsánat, hogy csapongok) én a töltöttkáposzta töltelékébe petrezsejmet szoktam morzsolni rendesen. Az egy kicsit elveszi azt a feneketlenül nehéz ízét. Ezért engem mindenki hülyének néz, pedig szerintem kulcskérdés. Úgy, ahogy a zöldbab főzeléknél a kapor.
Köszi. Liba- csirke- és kacsamájjal könnyű. Különben köszi.
A tejjel van csak a gondom: Parmelat tejben, vagy Mátra tejben olvasszom ki? :-)
Különben a szárnyasbelsőségekről jut eszembe, hogy van a környékünkön egy kifőzde, ahol a libazuza pörköltet szoktak a krétával írt étlapra tűzni. Alig érezhető fokhagyma íze van. Nem is voltam benne biztos, hogy fokhagyma.
Úgyhogy a fokhagymás tej az tutti, ők is úgy csinálhatják. Bár elsősorban a tengernyi, igen finom tarhonya, meg a szaft miatt éri meg. A zuzák mennyiségét jobbára egy darab dobókockával döntik el.
Köszi a tanácsot. Fokhagymás tejben fog kiolvadni.
Marhamájat nem szeretem, mert (nem írom le...)
Én hagymásmájat szoktam készíteni csirkéböl, max frissen vett sertésmájból: Fölcsíkozom ujjnyira, beáztatom fokhagymás tejbe. Fölteszek zsiradékot (nem olajat!), fölforrósítom, nagymarék vékonyra szelt hagymát megpirítom zsemleszinüre, rádobom a tejböl kiszedett májat, és gyorsan lesütöm. Nem szabad, hogy elföje a levét, saját szaftja kell, legyen! Mindenki a tányérján sózza.
Mellé legjobb a rumlipüré.
A fagyott marhamájat is tejben olvaszd ki. Ellepje!
Eelnézést a topicrongálásért, ez nem lesz egy nagy durranás.
Szalonna pirít, hagyma, pirosparika, pici vizecske, zöldpaprikácska, paradicsomocska, szójásvirsli benne tízpercalattpárolva. Ma így csináltam a sz@rból ha nem is aranyat, de (számomra) ehető ételt. Hútő kiürült.
Nem tudja valaki, hogyan lehet a marhamájból normális dinsztelt májat csinálni úgy, hogy ne legyen se véres, se kőkemény. Négy éve nem csinátam, előtte volt egy-két baki, nem szeretném elölről kezdeni a prószálgatást. Inkább a pirítási, főzési időre gondolok, ha nincs más trükk. Itt tornyosodik a macskáktól ellopott, három-négy főre tervezett adag a mélyhűtőben.
Előre is köszi.
A kovász, és a közvetlen éleszto használata között igen jelentos a kilönbség, mert a szporodásnak indult élesztot bekeverve a tésztába sokkal több CO2-ot termel, mint, ha csak közvetlenül keverjük bele, ahol nehezebben tud szaporodni, ezért kell kis cukor is a kovászhoz, az ad tápot az élesztonek. Sokkal lazább lesz a kenyér!
Én úgy tapasztaltam, hogy hamarabb "síkosodik" a tészta, kevesebb veríték kell a kenyérhez, ha liszttel futtatom fel az élesztőt, nem pucéron vízzel. A tejes tésztákhoz én sem szoktam kovászt csinálni.
A durum ényleg nem kel olyan jól, mint a közönséges búzák. De jó nem kelt tésztáknak, jórészt abból vannak az olasz száraztészták.
Én híg kovászt szoktam csinálni, azt különösebben "érlelni" nem kell, amikor látod, hogy mocorog, habosodik, már jó. Az, hogy ez mennyi időbe telik, az főleg a hőmérsékleten múlik, de, ha fél óra nem elég neki, akkor hidege van, vagy bibis az élesztő.
Kemény kovászt szárítás, tartós tárolás céljára szoktak csinálni, ha az a veszély fenyeget, hogy a legközelebbi sütésnél nem lesz élesztőd. Ennek szerintem a mindig kapható, jól eltarható szárított élesztők korában nem sok teteje van.
Kösz, Mulan.
Vagyis a durumlisztből készült valami nem kel meg rendesen? A sikér a keléshez (is) kell nagyon, ha jól tudom. Így akkor kenyérhez nem jó a durumliszt. Akkor mihez jó?
És a kovászt meddig kell hagyni kelni, érni? Hallottam már 4 napot is meg 2 órát is.
A Téma:
I. réteg: 3 tojás sárgáját keverj el 3 ek cukorral és 1 ek vaniliás cukorral. A fehérjékből verj habot. 1 csomag Horváth Rozi-féle zselatint (ez nem a reklám helye, de ezzel sikerül) oldj fel 1.5 dl hideg vízben, állandóan kevergetve melegítsd forrásig (forralni már nem szabad) és keverd össze a sárgákkal, meg a habbal. Öntsd tepsibe, várj legalább 20 percig, míg megköt.
II. réteg: ugyanez + 2 ek kakaó. Ráöntöd, vársz.
III. réteg: 3 kis pohár tejföl (tejföltartalmú) 10 ek cukor, 1 ek vaniliás cukor, összekevered, bele az 1 cs. zselatin 1,5 dl vízben, mint fent. Ráöntöd, vársz.
IV. réteg: Alsa gyümölcskocsonya por, a használati utasítás szerint 3 dl vízzel elkészítve.
Ráöntöd, vársz legalább 1 órát, ezután vizes késsel szeletelhető.
Ez a mennyiség nálam színültig tölt egy 19 x 31-es zománcos tepsit.
A variációk:
Először elhagytam a kakaós réteget. Mert ha én csokoládéra vágyom, azt eszem, 2 ek kakaó mint adalék nem elégít ki. Különben is kellett a hely a gyümölcsöknek.
Másodszor úgy döntöttem, hogy a nyers tojás nemkívánatos vendéget (Szalmon Ella) hozhat a házhoz, ezért a vaníliás réteg helyett most 3 tojásból piskótát sütök egy 24 cm-es nyitható tortaformában (készülhet 1-2 nappal korábban is).
Tehát most így készül: piskóta, rá a tejfölös réteg, erre gyümölcs, rá az Alsa. Nagy flanc esetén tejszínhabos díszítést is kaphat. Leggyakrabban eprest csinálok, mert a folytonérő eper folyton csak annyit érik, hogy az magában nem elég a családnak. De nagyon jó őszibarackkal (citromzselével, amihez a vizet részben/egészben édes fehér bor helyettesíti - ha kompót, annak a leve is lehet) ugyanezt ananásszal is el tudom képzelni, csak egyesek nem szeretik, meggyel (málnazselé + vörös bor) kivi vagy szőlőszemek (a zöld színű zselével) stb. Tág tere van a kreativitásnak. Kisérletezzetek, és írjátok meg az eredményt! (Itt, vagy a konyhai katasztrófák rovatban.)
Rumba mártogatni, jénai aljára tenni 1 réteget, rá vékony vanília pudingot, megint kex, csokipuding, megit kex, vanília p, kex csoki, kevés rum az áztatóléböl, tejszínhab, csokireszelés, hütés.
Az elszenvedett bosszúság jutalma a megmaradt decinyi áztatórum!
Én meg dühödten le szoktam darálni a keménylett-mézest, és csinálok belőle kekszroládot, kókuszgolyót, vagy csokis-meggyest... De a mártogatós is szimpatikusnak tűnik:-)))))
Sziasztok!
Van egy kis gondom. Sütöttem a multkor mézes kekszet ami általában idővel még puhul de ez kemény lett :(((
Mit lehet vele tenni hogy megpuhuljon? Nincs valakinek valami tipje?
joy, kedves, átsiklottam a nokedlis krumplipörköltön - az príma, de csak kézi nokedlival, azt meg én pl. öt adag fölött nem vállalom. Persze, ha csapat főz, az más - és komolyan állítom, hogy attól jobb lesz a kaja
Igen!
Zsír, (a zsiradékot pedig füstöltszalonna kiolvasztásával produkálom), [] tészta, pontosabban lebbencs bele, zsemlebarnára pirítani rázogatva, forgatva, hagymával összedinsztelni, rá öröltpaprika, krumpli, 2*-es víz, mikor forr, só, puhára párolni. (Azonos a krumplistarhonyával!)
Sürüségéröl: Van aki levesebben, mások "kifordítósan" szeretik. Én közepesen. Legyen szaftja, ami másnapra eltünik. (Én még köményt, borsot is szoktam bele tenni, habár van aki ezért megró, söt, még paprikát sem tesz bele.)
