Á, Cicvarek, mennyi kérdésem lenne liszt-kenyér-kovász... ügyben, de hagyjuk!
Azért kettő:
Kenyérhez jó-e a durumliszt? Bár már majdnem mindegy, mert közben perecet csináltunk a nagy részéből, az nem volt nagy szám. Olyan karakteres íze volt.
Meg most láttam, hogy lehet süteménylisztet kapni. Az mi lehet?
Meg még egy:
Zuglóban vagy a 13. kerületben tudtok jó lisztboltot, ahol értenek is hozzá?
Jaj, el is felejtettem dicsekedni! A múlt héten pirosáfonya-eltevésben pompáztam, a Párom hozott nekem erdei pirosáfonyát "csak tiszta forrásból" és főztem belőle tíz kis üveg nagggyon fííínomságos dzsemet! Palacsintába valami fenomenális!!!
Hasonló recipe a májfasírt, amit már régebben közöltem a T.Társasággal, most hadd ne keressem vissza, hogy melyik hozzászólásom volt. Egyébként mindenkinek tudom ajánlani.
Joy majarol jut eszembe a majropogos:
Ledaralod a majat. (lehetoleg sertes, de lehet marha is) Nagyluku reszelon (amivel a pizzara szoktad a sajtot reszelni) lereszelsz krumplit. Az egeszet elkevered tojassargajaval, majd a tojasok feherjet kemeny habba vered. Ovatosan es gyorsan hozzaadod a kulimaszhoz (ne essen nagyon ossze), majd pogacsakat formajol es forro olajban kisutod, mint a fasirtot. Barmilyen zoldsalata, vagy savanyusag jo hozza, a koretet meg a benne levo krumpli adja.
Nyútsd ki ujjnyi vastagra, irdald be a tetejét, szaggasd kerekre, vagy mágjobb stanglira (0,5 cm vastagra és derelyevágóval fölcsíkozni), tedd sütölapra, kend meg tojással, szórd meg szezámmaggal, köménnyel, reszelt sajttal, étk.lenmaggal, tégy rá 1/4-1/2 dióbelet (ahogy tetszik), dugd forró sütöbe, és süsd ki. Ha szerencséd van porhanyós lesz! Ha nem, mond azt: "ropogós" a'la Mulan!
Fagyottan? És hogyan fűszerezem, meg rakom rá a paprokás lisztet?
Különben én is arra gyanakodom, hogy azért nem tudok semmiféle halételt csinálni, mert igazándiból nem szeretem. VAgyis, ha valaki elém teszi, és nem az én lakásomat árasztja el a szagával, akkor bizony megeszem, de különben nem megy a dolog.
Kedves Rozalindácska, könyörgöm, napok óta másról sem volt szó itt, mint padlizsános receptekről, de különben is érdemes beleolvasni a topicba, mert csupa okos dolgot tanulhat az ember.
Én például most azt szeretném tudni, hogy miért nem tudok halat sütni? Vannak itt ezek a fagyasztott hekkek és társaik, és nekem mindig olyan... löttyedt lesz. Mit csináljak???
Szisztok!
Valószinüleg kapok majd ottholról zsengés fejtett babott, elszeretném tenni ugy hogy majd chilis babot tudjak belőle csinálni. Erre kellene egy jó kis recept. Várom a tippeket.
Tévhitek eloszlatása végett, íme a durumbúzából készült liszt néhány tulajdonsága (teljesen szakmai megközelítésből):
- magasabb a fehérje- és nedvesikér tartalma, mint a közönséges búzából készült lisztnek
- azért jobb a száraztésztához, mert ennek gyártására olyan lisztre van szükség, amely ún. acélos búzából készül; ennek fő tulajdonsága, hogy aprításkor nagy arányban keletkezik éles törésfelületű, nagy szemcséjű őrlési középtermék, mely a víz egyenletes eloszlásában játszik nagy szerepet, magyarul nem tudnak a szemcsék úgy hidratálódni.
Bocsánat az okoskodásért, csak szakmabeli lévén úgy éreztem, ennyivel "tartozom" a durumbúzának.
Bocs, Mulan, de közben azt is hallottam, hogy a durum lisztnek éppen nagyobb a sikértartalma. Egyrészt ezzel (is) szokták javítani a sima lisztet, másrészt épp azért jó a tésztakészítéshez, mert még tojás sem kell hozzá, igy a teljesen vegetáriusok is ehetik. Hogy jól tapadjon tojás nélkül is, ahhoz meg kell a sikér.
Nem tudom, de ez is logikus.
Ja.... Különben véleményem szerint a maradékok (pl. kétnaposak) kohnyaművészete remélem nem érdemel meg egy külön topicot. Beleolvasztható ebbe? Van némi rutinom.
Bár vannak tudatos maradékok is. A multkor pacalt főztem, és frissen annyira gyenge volt, hogy nem egészen értettem. Azt hittem, hogy az alapanyag rossz. Másnapra jó lett. (Töltöttkáposzta effektus. Az harmadnap a legjobb.)
És (bocsánat, hogy csapongok) én a töltöttkáposzta töltelékébe petrezsejmet szoktam morzsolni rendesen. Az egy kicsit elveszi azt a feneketlenül nehéz ízét. Ezért engem mindenki hülyének néz, pedig szerintem kulcskérdés. Úgy, ahogy a zöldbab főzeléknél a kapor.
Köszi. Liba- csirke- és kacsamájjal könnyű. Különben köszi.
A tejjel van csak a gondom: Parmelat tejben, vagy Mátra tejben olvasszom ki? :-)
Különben a szárnyasbelsőségekről jut eszembe, hogy van a környékünkön egy kifőzde, ahol a libazuza pörköltet szoktak a krétával írt étlapra tűzni. Alig érezhető fokhagyma íze van. Nem is voltam benne biztos, hogy fokhagyma.
Úgyhogy a fokhagymás tej az tutti, ők is úgy csinálhatják. Bár elsősorban a tengernyi, igen finom tarhonya, meg a szaft miatt éri meg. A zuzák mennyiségét jobbára egy darab dobókockával döntik el.
Köszi a tanácsot. Fokhagymás tejben fog kiolvadni.
Marhamájat nem szeretem, mert (nem írom le...)
Én hagymásmájat szoktam készíteni csirkéböl, max frissen vett sertésmájból: Fölcsíkozom ujjnyira, beáztatom fokhagymás tejbe. Fölteszek zsiradékot (nem olajat!), fölforrósítom, nagymarék vékonyra szelt hagymát megpirítom zsemleszinüre, rádobom a tejböl kiszedett májat, és gyorsan lesütöm. Nem szabad, hogy elföje a levét, saját szaftja kell, legyen! Mindenki a tányérján sózza.
Mellé legjobb a rumlipüré.
A fagyott marhamájat is tejben olvaszd ki. Ellepje!
Eelnézést a topicrongálásért, ez nem lesz egy nagy durranás.
Szalonna pirít, hagyma, pirosparika, pici vizecske, zöldpaprikácska, paradicsomocska, szójásvirsli benne tízpercalattpárolva. Ma így csináltam a sz@rból ha nem is aranyat, de (számomra) ehető ételt. Hútő kiürült.
Nem tudja valaki, hogyan lehet a marhamájból normális dinsztelt májat csinálni úgy, hogy ne legyen se véres, se kőkemény. Négy éve nem csinátam, előtte volt egy-két baki, nem szeretném elölről kezdeni a prószálgatást. Inkább a pirítási, főzési időre gondolok, ha nincs más trükk. Itt tornyosodik a macskáktól ellopott, három-négy főre tervezett adag a mélyhűtőben.
Előre is köszi.
A kovász, és a közvetlen éleszto használata között igen jelentos a kilönbség, mert a szporodásnak indult élesztot bekeverve a tésztába sokkal több CO2-ot termel, mint, ha csak közvetlenül keverjük bele, ahol nehezebben tud szaporodni, ezért kell kis cukor is a kovászhoz, az ad tápot az élesztonek. Sokkal lazább lesz a kenyér!
Én úgy tapasztaltam, hogy hamarabb "síkosodik" a tészta, kevesebb veríték kell a kenyérhez, ha liszttel futtatom fel az élesztőt, nem pucéron vízzel. A tejes tésztákhoz én sem szoktam kovászt csinálni.
A durum ényleg nem kel olyan jól, mint a közönséges búzák. De jó nem kelt tésztáknak, jórészt abból vannak az olasz száraztészták.
Én híg kovászt szoktam csinálni, azt különösebben "érlelni" nem kell, amikor látod, hogy mocorog, habosodik, már jó. Az, hogy ez mennyi időbe telik, az főleg a hőmérsékleten múlik, de, ha fél óra nem elég neki, akkor hidege van, vagy bibis az élesztő.
Kemény kovászt szárítás, tartós tárolás céljára szoktak csinálni, ha az a veszély fenyeget, hogy a legközelebbi sütésnél nem lesz élesztőd. Ennek szerintem a mindig kapható, jól eltarható szárított élesztők korában nem sok teteje van.
Kösz, Mulan.
Vagyis a durumlisztből készült valami nem kel meg rendesen? A sikér a keléshez (is) kell nagyon, ha jól tudom. Így akkor kenyérhez nem jó a durumliszt. Akkor mihez jó?
És a kovászt meddig kell hagyni kelni, érni? Hallottam már 4 napot is meg 2 órát is.
