Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
Péter Háza, Pál Háza, két virágszál, két küzdő hajó, két tanító erő
S két erő egymásra nézve egymásból merítve fényt kap, égig érő lángoszlopot
Erőt kap kezébe, tüzet szívébe
Tekintetet oly nehéz lesütni, tekintetet oly nehéz felemelni, tekintetet boldogság Reád emelni
Szeretet és alázat tekintet ereje
Ó béke hozó, alázat és szeretet
Felébresztő alázat és szeretet
Utatok Hozzád vezet
S Tőled, Veled meggyújtja szívet
Mutatja útját Szeretetnek
Istennek kis Háza, Istennek Oltára, Őt vivő átadó akarat, Érte hozott áldozat
Imával lélek közeledbe léphet, bűnbánatban vele egyesülhetsz
Imából imába mondott imafolyam, nyitva hagyja kapuinkat
Szemedbe néző szemeink adják bizonyságait
S szóló száj mit tehet egyebet, segítségül hívja Nevedet
Kérve mindig segítséget, alázatot, szeretetet
Szent Mihály védelmét, sugárzó szeretetét
Légy a pajzsunk, légy mellettünk
Segíts csendben küzdenünk
Segíts szeretetet együtt felemelni, szív tenyerén kinyújtani
Egymás mellett állni, imát szívből kinyitni
Támadóval szemben megállni
Bizalmat Jézusba vetve hinni
Szeretet lépjen közösen, Szeretethez könyörögve
Szent Mihály, közbenjárásodért mondott kérés, téged hív, hozzánk szólít
Együtt lépve, szív nyugodt
Együtt lépve, szív Szívhez ér
„Béke legyen veled! Imádj és szeress engem Oltáriszentségemben! Úgy jöjj, és úgy fogadj engem áldozatomban, mint a szeplőtlen bárány. Tisztán kell hozzám jönnöd! Ha felismernéd, miként vagyok jelen Testben és Vérben, melyek által örök megváltást szereztem mindannyiotoknak, mindig szeplőtelenül és tisztelettel közelednél hozzám.
Végtelen szeretetemben tökéletes áldozatként ajánlottam fel magamat, hogy minden embert megtisztítsak a bűntől.
Azt akarom, hogy tökéletesen értsétek meg ezt az áldozatot! Igen! Bátorítani akarlak, meg akarom értetni veletek, hogy mi az, amit felkínálok nektek, és ezáltal a szeretet viszonzására indítsalak benneteket. Ez az áldozat a megszentelődésre, az istenségbe vezethet benneteket.
Gyermekem, ez az áldozat betöltheti benned szándékomat, és örök tökéletességre vezethet. Kedvesem, áldozatom örökös, és te, akit Lelkem szeret, vedd magadhoz minden nap! E szent pillanatban angyalok sereglettek szentélyembe minden angyali karból. Készen állnak, hogy találkozzanak velem, Istenükkel. Arcra borulnak előttem, imádnak és vigasztalják Szívemet, és ti, akik arra készültök, hogy magatokhoz vegyetek, ti nem akartok imádni engem? Nem akartok imádni? Legyetek szent jelenlétem tudatában, ne aludjatok jelenlétemben, ne engedjétek, hogy lelketek máshol kószáljon jelenlétemben! Vajon a Golgotán, keresztem lábánál is közömbösek maradtatok volna? Szeretteim, vajon mit éreztetek volna, ha ott lettetek volna keresztre feszítésemnél a hegyen? Ott is csak jelentéktelen napi eseményekkel foglalkozott volna lelketek? Vagy arcra borultatok volna keresztem lábánál, és engem, Isteneteket imádtatok volna? Értetek haltam meg a kereszten, nem törődtem a szenvedéssel, amelyet el kellett viselnem. Tudtatok volna akkor és ott is figyelmetlenek és részvétlenek maradni áldozatom előtt? Tabernákulumomban is úgy vagyok jelen, ahogy szent keresztemen , amelyre felszögeztek. Jöjjetek hozzám, és értsétek meg, kit fogadtok, és ki az, aki veletek egyesül, ki tisztít meg benneteket, hogy örök életet adjon nektek!”
„Még meddig kell bánkódnom amiatt, hogy nem figyelsz rám, nemzedék, amikor füledbe kiáltom, hogy tarts bűnbánatot! De lásd, felébresztem a holtakat, ezeket a semmirekellőket, kiknek magatartása ijesztő volt, és messze voltak a szentségtől. A világot az én tudásom és az én dicsőségem fogja betölteni, mert ahogy a vizek feltöltik a tengert, úgy jön el áradatként Lelkem is. Senki sem fogja tudni feltartóztatni Szentlelkem kiáradását.”
Ments meg Uram minket minden rossztól, védj meg minket a Gonosz hatalmától Add kegyelmedet ármánykodását felismerni, szent Nevedet segítségül hívni Add meg az erőt szelídségre, gyenge alázatra, lesütött szemre Add meg az erőt kísértést állva tűrni, szeretetet szívből kérni, adni Legyen erők feléje fordulni, magunk bizalmát Benned találni Szemébe nézni Benned elmerülve, kereszted tüzével szívünkben égve
Ha kísértés elér minket, kérjük, adj helyette sok szabaduló lelket S ha elesnénk, magunkban bízva, emelj fel minket, irgalmadat adva Emelj fel velünk másik tömegeket, szent Szívedet ők is ismerhessék meg Együtt énekelhessük dicséretedet, együtt áldhassuk ránk vágyódó, jóságos Szívedet
„Káin nem fogja végrehajtani tervét, és ezúttal nem fog megszabadulni Ábeltől. Megakadályozom ebben, rajtaütök. Nem is sejti, hogy úgy fogok szobájába lépni, mint a tolvaj, hogy leleplezzem tervét, és megfosszam ruháitól. És Káin mindaddig ruhátlan marad, amíg bűnbánattal elém nem járul. Ez lesz az igazságosság órája, amely esedezést, könyörgést és félelmet vált ki. Imádkozz ezért az óráért!”
„Én vagyok, leányom! Örvendezz, mert öröktől fogva szeretlek, olyan szeretettel, amelyet sohasem fogsz megérteni! Megkülönböztetett szeretettel. Arra teremtettelek, hogy Lelkem örömére légy, és Szívemet töltsd meg szereteteddel. Arra teremtettelek, hogy csillapítsd haragomat, és könnyeiddel gyógyítsd Sebeimet. Arra teremtettelek, hogy nyújts pihenést nekem, ha elfáradok, és beszélj rólam, ha elfelejtenek! Felfoghatatlanul szeretlek! Kedves, arra választottalak, hogy megismerd Szentséges Szívem kívánságait, arra választottalak, hogy megosszak veled mindent, amim van. Légy a világosság gyermeke! Én vagyok az, aki a legjobban szeret téged, és én vagyok az, aki valóban megáld téged. Irántad való féltékeny szeretetem lángra fogja lobbantani kis szívedet, és a világosság fáklyájává teszi, te viszont újabb szíveket fogsz lángra lobbantani, hogy szeressenek engem. Légy az én oltárom, amelyen az én szeretetem ég. Terjeszd ezt a lángot, és változtasd a köveket is hűséges követőimmé! Ne tégy különbséget az emberek között színük és hitvallásuk szerint! Minden embert az én képmásomra teremtettem és áldozatom minden; nemzetnek szól. Az én Szent Nevemben legyetek egyé! Felfoghatatlanul szeretlek téged, teremtés! Kelj új életre, teremtés! Higgyétek, hogy jelen vagyok közöttetek, engedjétek, hogy betérjek szívetekbe, és meggyógyíthassalak benneteket!”
Mikor a látott világosság sötétség, mikor a fej vezet, viszi léptet mindig messzebb Ó ha Reád tekinthetnénk, melegedet érezhetnénk, bűnűnk súlyát megkönnyeznénk
Kifürkészhetetlen Irgalom, útjaid összefutnak, lépteid elérnek mindenhova Irgalmad kezdetét nem láthatjuk, szélességét nem gondolhatjuk Ott van mindenhol
Ó Szent Irgalom, Szent Kegyelem Bocsáss meg nekünk, hogy művedet tehesd Vezess minket Magadhoz, Fény tengerébe Vezess ölelő közelségedbe
„…..Áldottak legyetek mindannyian, akik meghallottátok és felismertétek a Pásztor hívását. Áldottak legyetek mindannyian; akik áldozatokat ajánlottatok fel nekem. Mindazokat megmentem, akik hozzám ragaszkodnak. Két karom a bölcsőtök, Szentséges Szívem a menedéketek, én vagyok a ti Istenetek, és ti az én népem, örvendjetek! Örvendjetek szeretteim! Ne akarjátok megérteni, miért lett ez a gyenge eszköz Szavam hordozója! Higgyetek a szív egyszerűségével, ne akarjatok engem próbára tenni, legyetek kedvesek előttem, mint az ártatlan és tiszta gyermekek ! Tekintsetek Szentséges Szívemre! Előttetek állok, felfedem előttetek Szívemet. Érezzétek irántatok való égő szeretetemet! Ne szegüljetek ellenem, ne álljatok ellen könyörgésemnek! Jöjjetek hozzám, és engedjétek, hogy Szentséges Szívem mélyére fogadjalak benneteket! Az én Szívem legyen a ti menedéketek ! Én ne jönnék segítségetekre, szeretteim? Én, aki a Szeretet magasztos Forrása vagyok, én okoznék nektek csalódást? Segélykiáltástok visszhangja az egész mennyet betöltötte. Meghallottam Földről jövő könyörgéseteket. Ne féljetek szeretteim, ne féljetek! Szemem mindent lát, és mindent meghallok. Bizony mondom nektek, hogy minden lépéseteket én vezetem és én áldom meg. Én vagyok a ti hűséges őrzőtök. Meg fogom öntözni szőlőmet, és saját kezemmel fogom gondozni. Éjjel is őrködni fogok felette, nehogy betörők hatoljanak be szőlőmbe. Akik el akarnak jönni, hogy megnézzék szőlőmet, jöjjenek nappal! Csak a rókák járnak éjszaka. Keljetek tehát fel napfelkeltekor, mint a józan emberek, és látogassátok meg a szőlőmet. Én az Úr vagyok gondozója. Végtelen szeretetemben és nagy szánalmamban jövök, hogy rendbehozzam szőlőmet! . Legyetek boldogok, és hallja meg az ég dicséreteteket! Örvendezzetek és hirdessétek az Úr dicsőségét! Legyetek az én kis követeim, akik Szavamat hordozzák. Hangotokra ébredjenek fel az alvók! Hirdessétek szeretetemet minden nemzetnek, hogy visszatérjenek, akik eltávolodtak tőlem. Nem fogom elutasítani őket, bár szívük száraz és bőrük skarlátvörös. Megmutatom nekik megbocsátó Szívem gazdagságát. Énekeljetek és örvendjetek, mert mindvégig veletek maradok!”
Szívnek dala Feléd száll, Téged kíván Hirdeti szent Nevedet, hirdeti szent Művedet Irgalom szeretetét, Kegyelem tisztító tengerét
Szavad mint éltető nedű, szereteted mint simogató patak Jóságod szívvel megfogható, érintésével tapintható Itt vagy mellettünk, szólítasz minket egységre Veled
S Benned Téged meglátva, egységre, kézfogó szeretetre Adni bentről, adni, mi legédesebb, adni mi Tőled való Örömödben elmerülni
Ó, kedves Folyó, öntsd ki ránk folyamodat, indítsd felénk hullámaidat, mosd le szemünkről magunk rakta sarat, nézhessünk a Fénybe, merülhessünk el ölelésében, találjuk meg Tüzedet, lángoló szeretetedet
S mint a tüzek, kik összeérnek és egyek lesznek, úgy lehessünk egyek, egymás szívében, mondhassunk Neked kedves szavakat, nyújthassuk neked szívünkből virágainkat, Benned égve, Benned, Hozzád és Feléd, szeretetedben elmerülve
Szánk ne szóljon, szívünk égjen, bensőnk Csendedben elmerülve Szív mondja, Szent Szív mondja, Vőlegényem Mindig Érted
Gyenge szavak, izzó szeretetben Teljes boldogság fényedben
Áld meg Uram, kik fényedet látják Léptük nyomán fakadjon virág Szavuk telve legyen szívük melegével Szemük, Szemed tüzével
Legyenek áldottak, kik keresztedet fogják Arcodat keresik, magukat adják Adják akaratuk, adják vezeklésük Adják mit kérsz, csendben teljesítik
Ó Szent Szeretet, odaadtad magad viselni bűneinket, odaadtad magad keresztednek S ó édes ajándék mit nekünk adtál, kereszted védelmét, kereszted óvó fényét Megfoghatjuk gyöngeségünkben, felállhatunk vele eleséseinkben, utat mutat, egyenesen járhatót, a ködöt kisöpri, sziklákat megtöri, madarakat dalra fakassza, szakadékot beomlassza S ha magunkban járunk figyelmeztet, Társunk van, itt van, mindig együtt, ketten S ha élet keresztje lehúz minket, kereszted terhét átveszi Rá nézünk, mosolyra indul arcunk, Szeretet néz vissza ránk, nekünk adva boldogságát, belénk öntve fényét, ígéretét
Kenyérbe rejtett szent Titok, vágyad hozzánk térni, velünk napról napra egyesülni, odaadni Magad, odaadni szereteted, kinyújtani felénk segítő kezeidet Könny indul Szemedből mikor elhagyunk, magunk útjait járva, s mint fájdalmad, olyan lesz örömöd, önfeledt boldogságod, mikor Hozzád visszatér a lélek, szent Testedet véve Minden nap kéred, minden nap Veled, minden nap örülve, áldozatodban egyesülve
Aprócska homokszem, kicsi hamu darab, picike semmiség, és mégis a Végtelen ölel, Végtelen egyengeti utat, Végtelen hajol le semmiséget felemelni, semmiséget ölébe emelni Veszi körül szeretettel, aggódó figyelemmel, meríti élet Tavába, értelmét Szavába, testét küzdelembe, szemét Szemébe, szívét Szívébe S Ő jön, Végtelen a semmiséghez, Bölcsesség a gyengeséghez, erőt ad Magában, szeretetet gyújt bűnt megbánó vágyban Szereteted édesebb mint a méz, nincs kezdete és nincs vége, nincs határa, nincs korlátja, csak nyitott szívet kérsz, hogy adhass, Reád néző figyelmet, hogy szívet örömbe meríthess, s kéred, hogy adhass, kéred, hogy a jót velünk tehesd, ó szent Végtelen Szeretet gyújt szeretetet, Tűz gyújt tüzet, s egységbe viszed a magányost, Társ leszel, Magadat adod, mindig adva, mindig kérve
Szent ránk Néző, Szent Jóság, Szent testünket Fürdető, Szent lelkünket Bemerítő, Szent Tisztító, Szent Megbocsátó, Szentek Szentje, Szent Irgalom Fogadd el szeretetünket kegyelemért, fogadd el irgalmadért, tedd meg helyettünk az első lépést, utadat felismerjük, tedd meg bennünk Lépésedet, könnyekkel köszönthessünk
Előtted állunk bűneinkkel, gyarló tetteinkkel Minden nap elesünk, minden nap Hozzád esdünk Add meg nékünk, Reád nézhessünk Add meg nyitott szívvel kérjünk Egyek lehessünk Benned elmerülve Egyet akarjunk, akaratodat teljesítve Téged láthassunk keltünkben Veled járhassunk pillanat fényében
Péternek szent Háza, szépséges hajó Pálnak szent Háza, hitvalló hajó Írások és Hagyomány együvé tartoznak, egy gyökérről táplálkoznak, útjuk egy, egymás mellett futnak
Szemedbe ki néz egy lesz Veled, Szívedbe fogadod, Tüzedben próbálod, Magadba meríted, s adod értelmedet, megadod értelmét egységnek, megadod értelmét kéz fogó kéznek, érezni szem látó szemet, érezni Téged mindenhol mindenben
Segíts nekünk egy lenni Veled Segíts nekünk, Téged látnunk mindenben Segíts nekünk kezet egymásnak adni Segíts nekünk alázat lépcsőjén lefelé járni Segíts Hozzád futnunk, Benned erősödni Segíts szeretetet, Veled együtt felvenni Segíts magunkat mindig legyőzni Segíts utadat mindig végig járni
„Ünnepélyesen mondom nektek: Óvakodjatok a megtévesztőtől! A megtévesztő más tanítást fog hozni, és el fogja ferdíteni Szavamat és a hagyományt, amelyet megörököltetek. Ezért mondom nektek, ne kövessétek a megtévesztőt! Ne ijedj meg mindattól, nemzedék, amit neked írtam eszközöm kezét, szívét és lelkét felhasználva! Ne ijedj meg ezektől a megtévesztőktől! ők nem istenek, és én ott vagyok minden hűséges szívben. Tüzes zuhatagot fogok rászabadítani erre a Földre, hogy felégessem bűneit, de meg fogom menteni népemet.”