Az örökké fiatal egyház titka c. vitatopic faliújsággá történt nyilvánítása miatt itt lehet tovább folytatni a politikával fűszerezett vallásról, egyházról, hitéletről szóló vitákat. Egyházi rendezvények reklámozása szigorúan tilos!
Naná, hogy hivatkoztam, mivel a 265-ről eszembe jutott valami, amiből aztán kiindult egy szálacska. Attól, hogy a 271-ben írtál valamit, amivel egyetértek, nincs felbontva semmi.
Bajom ugyan semmivel, csak hivatkoztál a 265-ös hsz-emre (hogy a vérfertőzés ma nem illendő dolog), én pedig jeleztem, hogy ahhoz hozzá tartozik a 270 is (miszerint Káin vagy Ábrahám idején még nem volt bűn).
Mélyen igazat adok neked, annak ellenére, hogy nyughatatlan és szélsőséges kedélyem más megfogalmazásokra késztet (a Ruach ha Kódes - biztos azért nem írod le anyanyelveden, mert ennek a gyalázatára nincs állítólag bocsánat - mint nőnemű princípium teccett...) .
És azt hiszem, az én általam sradikális módon felvetett kérdésekkel való bátor szembenézés útján lehetne eljutni ehhez a megtisztuláshoz, és ami még a megtisztulásnál is érdekesebb, amint már írtam, a doognak világpolitiki jelentősége is lehet, mert ha a muszlimok és a kersztéynek egyként ismerik fel egymásban a más-más irányból az igaz törzsök örökségébe ülni kívánó mostohatestvért, azzal valódi összhangra lelhetnek egymás iránt, feltéve ha elimserik és feldolgozzák az üdvösség zsengéjének örökséhez való jogát megtagadó teológiai tévedéseiket, s akkor a fiak birtokába visszkerült Jeruzsálem valóban a béke városává lehet azoknak, akik elismerik e birtoklás kétségkívüli és vitathatatlan jogát és annak jelentőségét.
Na megyek az apehbe, mert nemcsak igével él az ember... és megadom a császárnak...na jó, egy részét...
Akoor a viszontlátásra, s ha mégsem, addig, akkor Shana Tova
Eszembe se volt visszalőni, csak annyit mondtam, hogy a vériszam a kereszténységet megelőző korszakokban sem volt ritkaság, elég baj, hogy az egyház elárulta Jézus tanítását és inkább a véres tradíciókhoz tartotta magát.
Az én temetésemnek olyannak kell lennie, hogy a családomat minél kevésbé terhelje anyagi és egyéb tekintetben. Talán ilyen szempontból is legpraktikusabb a hamvasztás-szétszórás.
Jó sok titka lehet a katolikus egyháznak. Egyenest titokgazda. A kdnp-s ("a KDNP a katolikus egyház lándzsájának meghosszabbított hegye" copyright by Semjén Zsolt) Simicskó (aki Máriapócs nemzeti kegyhellyé nyilvánításáért lobbizik) a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként (vagy valami ilyesmiként) kémkedik(?) - felebaráti szeretetből...?
"És nyilván azt akarják vizsgálni, hogy az arabok és a zsidók között mekkora a genetikai rokonság, ami teljesen legitim dolog, csak valóban furcsa hozzá a bibliai hagyomány körítése."
Ez egy ismeretterjesztő-tévés fogás lehet, ha nézed ezeket a csatornákat (Spectrum, NG, Discovery), sokszor lehet találkozni hasonló felfogással.
Kissé misztikus indítás és beszédmód, de a legtöbbször olyan végkifejlet, amely racionálisan megállja a helyét.
Volt pl. egy film, amely "szellemjárta" házak eseteit vette sorra, abban is ugyanígy volt. Az elején furcsa, hogy hogyan kerül egyáltalán a téma egy tudományos-ismeretterjesztő csatornára, de aztán kiderült, hogy minden esetben racionális okok magyarázták a jelenségeket.
Először azt kéne eldönteni, hogy a vallásokat mint filozófiát értékeled, vagy mint egy létező transzcendencia leírását.
Ha az utóbbi, akkor úgy kell venni a vallásokat, hogy az Örökkévaló, Világszellem, vagy neveztessék bárminek, kommunikálja felénk a törvényeit (ajánlásait), és ezek betartása az egyén felelőssége. Ebben az esetben nincs jó vallás meg rossz vallás, mert mindegyiktől el lehet térni embertelen módon, ahogy a judaizmustól is lehet, úgy a kereszténységtől és bármi mástól, és mindegyikben meg lehet maradni igazságban és szeretetben. Mondjuk, hogy elfogadom az érveidet, hogy egy keresztény könnyebben csúszik bele a rosszba, mint egy zsidó (egyébként nem fogadom el), de ennek nincs jeletősége, a felelősség az egyéné, nem a vallásé.
Ha vallás filozófia, akkor a kereszténység valóban ellentmondásosabb rendszer, mint a judaizmus, viszont nagyobb tömegek számára befogadható, rugalmasabb, terjeszthetőbb stb. Jobban marketingelhető. Reménykedjünk, hogy kigyomlálja magából a pogány elemeket, a véráldozatot, a nőnemű Ruach ha Kodesh által megtermékenyített szűzlány bizarr képzeteit meg a többit, és az emberiségnek azt az egyötödét, amelyik hisz benne, konszolidáltabb gondolkodás felé vezeti.
Ha én egyáltalán hinni vagyok képest bármiben, az csakis a lélekvándorlás... Jezus is beszelt errol, es bar nagy reszet kivagtak kesobb es a mai napig tagadja a lelekvandorlast az egyhaz, nehany reszlet megmaradt.
Én pont annyitól leszek időtlen vihogós. Ilyenkor azt sem veszem észre, ha egy elefánt fél méterről belebámul a pofámba, csak ontom magamból a hülyeséget.
Ebben a témában még régebben ezt írtam valakinek, ebben benne van a véleményem:
Mindenkinek a joga a szabad vallásgyakorláshoz addig tart, amíg más emberek jogait nem sérti - az autóvezetők alkoholfogyasztása márpedig veszélyezteti a többi közlekedő biztonságát. Egyetértek azzal, hogy ne legyen kivétel senkinek. Ez egy közlekedésbiztonsági ügy, amihez mindenkinek - akár tetszik, akár nem - kötelessége alkalmazkodni. Én is szeretek időnként - ha nem vezetek- meginni egy-egy pohár bort, tudom, hogy ilyenkor nő a reakcióidő, hamar elálmosodom. Vasárnap a második mise és második misebor elfogyasztása után könnyebben elbóbiskolhat a pap, ha ilyenkor vezet, azzal súlyos balesetet is okozhat. Erre pedig nem kifogás a munkaköri kötelesség. Jelentősen megváltozott a világ, már nem szamárháton közlekedünk, hanem száguldó autókon. Talán nem ártana ezt figyelembe venni, az egyház pedig ne várja el, hogy a 2000 éves szabályaikhoz alkalmazkodjon a többi ember a saját biztonsága kockáztatásával. Templomon belül olyan hagyományt követnek, amit csak akarnak, de a templomon kívül ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk is, mint a többi emberre. A hívek pedig a szeretet, a kölcsönös segítségnyújtás és az egyházuk támogatása jegyében pedig osszák be, hogy mikor ki fuvarozza a papot miséről-misére.
A vériszam egy meghatározott és pontosan körülírt hon foglalásakor a legtöbb nép történetének lapjain szerepel, a judaizmus e tekintetben nem is állítja, hogy jobb a többieknél, hiszen a valóságból és annak törvényi szsbályozásából kiinduló törvényvallás, nem pedig egy be nem teljesülő közeles eszkhatológiai ígérten alapuló misztériumvallás, amely számára nem volt jelentősége az amúgyis "még ebben a nemzedékben" elmúló világ viszonyainak szabályozása.
És ha a kerszténység maának a törvény elvetéséből morális piedsztált fabrikál és magát a szerete vallásnak tételezi, akkor bizony jogunk van megvizsgálni, hogy ez a pretenziója kétezer év tükrében megalapozott-e, és nem a "nálatok meg meglincselik a négereket" típusú alacsony visszalövéyssel megelégedni. hacsak nem ez a magasztos szeretetvallás igazi morláis és intellektuális standardja...
És persze, megint csak itt van a kereszténység hazugságának gyökerében lévő önellentmondás: neked, ha keresztény vagy, el kell fogadnod a Tanach igazságait és parancsolatainak szentségét, hiszen ha nem így van, akkor "krisztus" messiási volta alól is kihúzod a fundamentumot, míg nekem nem szükséges a magam rendszerének érvényességéhez elfogadni egy napszúrásos bócher hitehagyott talmudizálását, aki a vallást soha alapítani nem kívánt véndortanítói figurát a törvényt meghaladó (és ezzel saját kötelét elvágó) meghaló-feltámadó istenné kreálja...
És hogy ez hová vezetett a kereszténység vértől iszamos századaiban, azt jól látjuk, márpedig állítólag a gyümölcseiről ismerjük meg a fát.
Hmm. Hát azért vériszam-ügyben az ószövetségi történetek bízvást versenyre kelhetnek a kereszténység századaival... :)))
Úgyhogy - tiszteletben tartva természetesen a kereszténységről alkotott véleményedet - azt mégsem igazán látom be, hogy a jézusi szeretet hozta a világnak a vériszamos századokat. :)
Én se szeretnék papot a temetésemen, humanista temetést szeretnék a hamvaim szétszórásával, és azzal, hogy a szeretteim temessenek el a gusztusuk szerint (ezen belül), olyan búcsúszöveggel amit ők tartanak jónak, és olyan zenével amit ők szeretnének.
Én is hamvasztást-szétszórást szeretnék, remélem egyik lányom sem lesz annyira buggyant hogy hazavigyen és egy polcon tartson. Két helyen is jártam már, ahol elhúnyt rokon a polcon volt egy urnában.... na ez nekem bizarr.
Nekem az apai nagyapám és nagyanyám temetése polgári volt. Akkor voltam először ilyenen, és valami hiányt éreztem.
Akkor fogalamzódott meg bennem az igény.
Másnak meg így volt jó, és nem volt hiányérzete. Az elhunyt kívánsága számít, oszt csókolom. Ha hiányérzeted van, utána el lehet menni a templomba, a zsinagógába, ahová csak akarsz. Gondolom esküvőn se reklamálsz, hogy "én ezt vagy azt szeretném, pap nélkül hiányérzetem van".
Éppen ez a legveszedelmesebb és legrombolóbb a kereszténységben, túl persze azon, hogy újra meghaló-feltámadó természetistenes, tehát érzéki-alacsony misztérumvallássá degradálta a tiszta és elvont monoteizmust.
Elveszi a törvényt, azaz visszavezed az univerzális, debilizáló despotizmus és így a pszichobiznisz és a rettegés korába, ahol a tetteid megítélése szubjektív, soha taxatíve le nem fektetett ítéletekre van bízva, a bíró a szíved mélyébe írt dolgokat fürkészi, hitedért és véleményeidért vagy számonkérhető, nem pedig olyan törvények betartásáért, amelyek, ha szigorúak is, kötik magát a törvényhozót is. Lényegében ez a különbség a bármilyen mézesmázos formában mutatkozó önkényuralom és a rule of law között.
Mert hogy mi a szeretet, annak a meghatározására nézve Torquemadától Maryloun keresztül XXIII Jánosig ma is iskolák vetekednek, azaz alkalmazzák a le nem írt követelményt a saját opportunitásaikhoz, s egyben jogot formálnak rá, hogy fürkésszék mások lelkének tartalmait.
És hogy ez hová vezetett a kereszténység vértől iszamos századaiban, azt jól látjuk, márpedig állítólag a gyümölcseiről ismerjük meg a fát.
De mindez persze el is törpül azzal a ténnyel szemben, hogy a kerszténység teológiailag inkonzisztens, és így abban a kitüntetett helyzetben van, hogy a nagyobb vallások közül éppen leszármaztatottsága miatt talán egyedüliként mondható ki róla, hogy biztosan hazugság. És mint hazugság, gonosz. A Gonoszé.
Néhány vígasztaló szó keresztény felebarátaimnak, amely bár óvatos hipotézis formájűában fogalmaztatott meg, mégis jól mutatja az egész teológia törékenységét és összeroppanásának következményeit:
15,14 Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, [Róm. 4,25.] de hiábavaló a ti hitetek is.
15,15Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot [Csel. 2,24.32.3,15.] tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
15,16 Mert ha a halottak [Róm. 8,11.] fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.
15,17 Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, [vers 14.] hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.
15,18 A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek[Dán. 12,2.] tehát.
15,19 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
nem magam miatt kell a pap, a búcsúzkodók miatt. már ha lesznek olyanok..
Akkor legyen imám, rabbi meg wudu boszorkány is, plusz egy hivatali emberke az ateistáknak? Basszus, az én temetésemen hagy lehessek már én a középpontban, mint főszereplő! Én halok meg, a saját temetésén mindenki úgy tömjéneztet ahogy akar.
Ha meghal egy zsidó haverom, akkor mondjam hogy katolikus pappal temessék, mert én csak úgy tudom feldolgozni a halálát? Na ne már....
a keresztényi szeretet ilyen, mások boldogságát szem előtt tartja. :)
Akkor a kedves keresztény rokonaim és barátaim a keresztényi szeretet jegyében tartsák tiszteletben az én kívánságomat és legalább a temetésemen az én "boldogságomat" tartsák szem elől.
