Szeretném összegyűjteni, hogy milyen publikálási lehetőségek vannak olyan tanulmányok megjelentetésére az új fizikához kapcsolódó cikkek, tanulmányok, könyvek számára.
Nem tartok ettől, mert neked semmid sincs a nagy pofádon kívül. A hülyeségeid pedig, amiket elhintettél itt, már rettentő unalmasak és senki sem esett pofára tőlük, legfeljebb a hasát fogta a röhögéstől.
Az üres blogodból viszont csak az látszik, hogy te még akkor se tudsz, ha nagyon akarnál. Pedig valaki évekkel ezelőtt megsajnált, és megcsinálta neked.
Persze szaporodni még nem képes, pusztán mesterségesen szerelik össze, de nézzen mindenki a szívébe: talán jobb is, hogy nem képes szaporodni a mesterséges bacisejt.
Szóval úgy döntöttem, hogy először csak rövid, lényegre törő cikkeket fogok megjelentetni, hogy előkészítsem a terepet a hosszabb tanulmányok számára.
Azt tapasztaltam ugyanis, hogy ha valami teljesen újat olvasnak az emberek, akkor nehezen áll át az agyuk, és egy hosszabb tanulmány esetében elvesznek a részletek között.
Bár a tenzorokat a bázisválasztástól (koordinátarendszertől) függően más és más komponensek reprezentálják, de maga tenzorral leírt mennyiség független ettől. (Nevezik ezt kovarianciának is.) Ezért várható, hogy képezhetők belőlük olyan alacsonyabb tenzori rendű, tehát egyszerűbb tulajdonságokat leíró mennyiségek is, amelyek vagy szintén kovariánsak, vagy ha már nullad rendűek, azaz skalárok, akkor invariánsak. (Ezek, mint vonatkoztatási rendszertől független tulajdonságok, nyilván érdekesek és fontosak lehetnek a matematikában és a fizikában is.) A másodrendű tenzorokből képezhető ilyen invariáns pl. a tenzor nyoma, adjungált nyoma, és a determinánsa.
Egy ilyen skalárinvariáns a vektorok normája is.
A kontrakció pedig a nyomképzés általánosítása magasabb rendű tenzorokra.
Ha valaki beleszerelmesedett a relativitáselméletbe, az már képtelen józan ésszel gondolkodni.
Akkor is szépnek látja a menyasszonyt, ha sánta, félszemű és bibircsókos.
A relativitáselmélet tele van logikai ellentmondással, több egyértelmű kísérlet cáfolja. Van aki mégis tökéletesnek látja, mert szemeit elhomályosítja az elfogultság.
Ez is a te szokásos önámító hazugságaid egyike. Egy tényeket negligáló, számokat nem ismerő ember hadovája. Mindenki tudja, hogy a részecskék a fénysebesség közelében már alig gyorsulnak, így alig sugároznak. Ez az 5% gyorsulás nem magyarázat a beléjük fektetett gyorsító energia 99.99% százalékának sorsára.
