Hartlein Károly ott rontja el, hogy nem vonatkozó képletet használ (dΦ/dt, ami teljes hurokra vonatkozik, nem egy vezeték szakaszra), valamint B alapján jelenti ki, hogy E=0, nincs indukció.
B nem határozza meg E-t. Ahhoz kell a források (mágnesrészek) mozgása is, és a szuperpozíció tétele. Az, hogy forgásszimmetriát vett, egyáltalán nem jelenti azt, hogy E nulla. Egy banális tévedés és félrevezetés az egész. Fel kellene hívnom telefonon az ELTE tanszékét, hogy tegyenek már valamit ellene, mert ez nagyon égő és káros.
Mivel a forgásszimmetria miatt dΦ valóban nulla, ez csupán egy teljes hurokra jelenti ki, hogy annak vonalán integrálva E-t, nulla lesz a végeredmény. Minden vezetékes voltmérős elrendezés egy hurok. Persze, hogy nullát fog mutatni. És természetesen ez nem jelenti azt, hogy az álló korong szakaszán forgó mágnes esetén nulla a feszültség.
Azzal próbál okoskodni, hogy egy ilyen duplikált elrendezésben az egyik mágnest erre forgatja, a másikat meg arra. Ezzel semmire sem lehet jutni. A szuperpozíció elvét kell alkapmazni. És 0+0=0 lesz az eredmény. Ennek ellenére a korongok hurokszakaszán szerintem ugyanúgy lesz indukált feszültség és töltésmegosztás. A távolabbi ellentétesen forgó mágnes viszont csökkenti azt az ellentétes hatása miatt, de mivel távolabbról gyengébben hat oda, nem oltja ki teljesen.
A mágneses tér valóban nem forog vagy mozog. Kár, hogy ilyet fogalmaz. A források mozognak. És ebből kifolyólag lesz E, vagy nem lesz E a megfigyelő vagy vezetőanyag rendszerében.
Igen kvark kapitány, ezt egy újszülöttől kérdeztem, így aztán nem is nehéz, ezért feltételeztem, hogy te is képes lehetsz rá válaszolni. Főleg, hogy szerinted a mezők vándorolnak. De ha nem tudsz, hát akkor ne válaszolj! Megleszünk nélküle.
Fejtsd ki, mit vársz ettől? Milyen irányban álljon a vezeték? Mit mérjünk rajta? Mi történik vele, a homogén, és időben állandó mezőben? Mi történik akkor, ha ezek az állandó vektorok mozognak a lemezek mozgatása közben, és mi akkor, ha nem mozognak? Milyen különbségre gondolsz?
Szerény véleményem szerint homogén elektromos mezőt sokkal könnyebb előállítani nagy térfogatban, mint egyenletes mágneses mezőt. Megfordítanám a kísérletet. Kondenzátor lemezei között mozgatunk egy vezetéket, illetve a kondenzátort mozgatjuk a lemezei között nyugvó vezetékhez képest. Ellenvélemény valaki?
Az elektroszkópos elképzelésem reménytelen. Megnéztem pár a neten elérhető mérést, mV-os értékek vannak. Ezt elektroszkóppal mérni felejtős. Egy kutatóintézet meg tudná csinálni talán, de házilag nem megy.
Amit leírtam több különbözően mozgó töltés vagy mágnesdarabka esetére, az jó.
Nincs azzal semmi gond. Aztán a kapott eredményt egyetlen Lorentz-transzformációval egy tetszőleges másik inerciarendszerbe viheted, de egyből ebbe is számolhatsz, csak akkor ennek megfelelően a több Lorentz-transzformáció is más. A Lorentz-transzformációk csoportot alkotnak, azaz egymás utáni alkalmazásuk is egy Lorentz-transzformációnak felel meg. (Ne csak a megszokottan felírt speciális Lorentz-transzformációra gondolj!)
LL1=La
LL2=Lb
LL3=Lc
...
Itt L visz az egyik megfigyelő rendszerből egy tetszőleges másikba. A többi indexelt pedig az egyes objektumok hatását számolják át a megfigyelő rendszerébe.
Hasonlóan a sebességeket is át tudod számítani egy másik rendszerbe a relativisztikus sebességösszeadás segítségével, amit a Lorentz-transzformáció származtat.
Nekem fiókban csak egész kicsi, pár mm átmérőjű korongok vannak. Egyet megpróbálok egy kis brushless motorral megpörgetni, és csak simán csúszó érintkezővel megnézni, hogy tízezres fordulatnál mekkora feszültséget ad. Kell hozzá nyomtatnom egy kis tartót a tengelyre.
Komoly erőfeszítéssel, sok munkával, ahogy egy komoly fizikai kísérletet megterveznek - biztosan. Házilag, hétvégi barkácsolással csak talán. Nagyon kicsi a várható feszültség. Rohadt gyorsan kellene pörgetni egy minél nagyobb Neodymium mágnes korongot, és lenne mindenféle rezgés, légáramlás stb probléma. Nem csak mechanikus (csapágy, kiegyensúlyozatlanság) rezgés lenne, hanem a mágnes nem teljes henger szimmetriájából adódó mágneses eredetű rázás is.
Nem így kell gondolkozni a retardált potenciálról. A szigorú matematikai definíciót kell vizsgálni, értelmezni, nem az eredményt különféle más módon látni, megmagyarázogatni.
