Újra Budaörsön a HA-PAO törzse. Sajnos a festéshiba miatt újra kellett vásznazni és festeni. Most már olyan lett, amilyenre számítottunk. Remélem a többi része is hamarosan, és hasonlóan szép és jó állapotban érkezik meg.
Mint korábban, (2017. április 13.) a 7426 számú hozzászólásban írtam, a repülőgép másodszor jár Szentendrén. (Hétfő kora délután tér vissza Budaörsre).
Egy rövid leírás:
A selejtezést követően, 1964. május 20-án, több társával együtt átadták a Magyar Néphadseregnek. Hadrendbe nem állították, így a saját kerekein, Ferihegyről, a Szentendrén lévő Honvéd Kossuth Akadémia udvarára vontatták, az Ivánszky Hubert vezette Malév műszaki szolgálat, és Kertész Gyula, a Magyar Néphadsereg légierejének tisztjének a közreműködésével. Az útvonalat előzetesen bejárták, de egy-két dologra nem gondoltak. Az üres, benzin és más felszerelés nélküli repülőgép futószára kirugózott, így az előzetesen mért értéknél magasabb volt, ennek az lett a következménye, hogy az Aquincum mellett lévő vasúti híd alatt nem fért át, komoly fennakadást okozva ezzel a közlekedésben. A személygépkocsik még elfértek, de a nagyobb járművek és a buszok már nem. Az utasok leszálltak, átsétáltak a híd alatt, és az ingajáratban közlekedő másik busszal folytatták útjukat. Végül a kerekek leersztése után sikerült áttuszkolni a repülőgépet, majd ismét felpumpálás után folytatta útját. A másik gond a buszmegállók oszlopai volt. Ezzel sem számoltak, így a haladás során le kellett dönteni, majd újra felállítani. Már a cél előtt egy újabb akadály jött, egy gyaloghíd korlátja, ezt is le kellett vágni, majd visszahegeszteni. Itt tartózkodása nem volt hosszú, 1968 februárjában a 22 AKÖV speciális járművén Szegedre az ottani vidámparkba szállították.
Gyorsan oda álltam Malvinkához. Karbantartásként fekete szigetelőszalaggal megerősítettem a már gyenge szigetelőszalagot a motornál. Valami pici lyuk, hogy ne menjen bele a madár.
Úúúúú, de jól néz ki, be is állítottam háttérnek. Tudtam, hogy egyszer megcsinálják ezt a festést. Kár, hogy soha nem repült az íreknél. Választhatták volna mondjuk az ex EI-ACK-t, Lisszabonban tárolják éppen, néhány éve még repült. De ez legyen a legkevesebb.
Ami a Li-2-höz hasonló, az a DC-3/C-47. Amelyik erre fele szokott kószálni, az a svájci HB-IRJ, de ő még május végén Japánban repült. Talán a Flightradaron vissza lehet nézni.
Hátul a kocsin egy gágyé van.
Gyorsan oda álltam Malvinkához. Karbantartásként fekete szigetelőszalaggal megerősítettem a már gyenge szigetelőszalagot a motornál. Valami pici lyuk, hogy ne menjen bele a madár.
Fotó: Oláh Ferenc
