" Ha a sok rizszabáló király közül valaki nem veszi a fejébe hogy nemzetet gyúr a sok kicsiből, akkor a hunok továbbra is békésen öregesen rabolgatnak önálló törzsekre tagozódva az északi határok mentén."
itt a kínai rizszabáló királyokra utaltam, kiket nemzetté formált(vagy legyőzött és úgy egyesített kinek mi a szimpi) Csin Si Huang-ti.
Szerzők hitelességéről lehet és kell is vitatkozni. A korabeli sztyeppei nemzet-fogalom- ról (a hunok esetében) kínai történetírók leirásai alapján pár magyar szerző írta le. Bóna István-A hunok és nagykirályaik Aradi Éva-A hunok Indiában Sándor József László-Hadak útján Attila és hunjai Hun Birodalom(történelem) Hunok(régészet)
Bóna és Sándor J. azt írja a törzsek egyesítésével ( mert elötte még egymással is háboruztak) a kínaiak nemzetté válásával egységes katonai fellépésére válaszoltak a hunok. Csak a hun törzsek alakítottak egységet azonos jogokkal és az emlitett okut törzs. A többi csak vazallus nép lehetett. Pusztai szokás szerint kötelező volt elől haladni a csatában. A hun törzseknek és az okutoknak nem volt ilyen kötelezettségük. Persze ők sem maradtak le a harcból..........nem erről van szó..... Tehát kínaiak írják hogy az északi nomád törzsek nemzetet alakítottak, ha ezt Bónáék félre magyarázták akkor bocs.
A nemzet és a törzsszövetség közt szerintem az a különbség, hogy törzsszövetségből ki szoktak válni törzsek, vagy legyőzik a vezető törzset és onnantól ők a vezető törzs, (pl. méd-perzsa) de nemzetben élő népet a csatlakozó törzs valszeg. nem formál át. pl. a magyar nemzethez csatlakozott kabarok besenyők székelyek kunok sem alakították át gyökeresen a magyar nemzetet. Az egy más tészta hogy a kínai nemzetet meghódító népek, felolvadtak a kínai tengerben....
arra sincs semmilyen bizonyíték. először eleve tisztázni kellene, hogy milyen hunokról beszélünk, mert 3 különböző alkalommal (amelyek között évszázadok vannak), és 3 egymástól meglehetősen távol levő területen bukkantak fel hun nevű törzsek.
kr.e. 4.században mongólia területén a hsziung nu-k, kr.u. 4. században kelet európában a hunok, és nagyjából ugyanekkor a zsuanzsuanok mellett a hefalita hunok toharisztánban.
"Mikor a hunok és a velük vándorló okutok átlépték az Uralt, a másik oldalon mint ogurok jelentek meg."
Alighanem itt keversz két dolgot, a hunok 370 körül vándoroltak be Európába, mint hunok, rá vagy száz évre, Attila halála kilenc évvel pedig az ogur népek, az urogok, a szaragurok és az onogurok érkeztek meg, Priszkosz leírása szerint.
Én úgy tudom, hogy a hunok elsősorban a gyógyító tudományukról voltak híresek a szomszédaik körében. Ezt talán örököltük is, legalábbis a sámánperek jegyzőkönyveiből érdekes, és a kor tudományát nagyon messze meghaladó tudással rendelkeztek a sámánjaink. EZért ki is irtották őket. Ezt talán érdemes elolvasni, a sámánperekről szól: http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/kozinkv2.htm
Nos, azt számba vette valaki hogy a kínaiak mennyi sok dolgot adtak a világnak??? Pl. selyem,puskapor,porcelán bóvli áruk és nem utolsó sorban a hunok.
Mert hogy is volt ez?? Ha a sok rizszabáló király közül valaki nem veszi a fejébe hogy nemzetet gyúr a sok kicsiből, akkor a hunok továbbra is békésen öregesen rabolgatnak önálló törzsekre tagozódva az északi határok mentén. De nem, a kis sárgáknak nemzet kell. Erre gondolt egy nagyot az egyik hun törzs fejedelme s elkezdte másolni a kínai bóvlit. A hunoknak is nemzetté kell válniuk. Ez az elkövető O.Pritsak és a bizánci tört. irók alapján T'ou-man volt. A legendák alapján nem volt valami kedves ember mert a fiát is meg akarta öletni. Ezt a gyereket ugy hívták hogy Mao-tun. Apja fia volt. A legendák szerint dreszírozta ezredeit, különböző dolgokat kellett lenyilazni az embereinek az ő zengő nyila által kijelölt célokat. Egyszer kijelölte az apját is.
Nem is ez a lényeg hanem a nemzet alapítás. A legendák szerint az egyesülő hun törzsek egy rokon népet fogadtak csak a nemzetbe. Ezek az okutok. Mikor i.e. 48 után szétváltak ( fele ment Európába Csicsi sanjüvel) az okutok is nyugatra tartottak. Elérték vándorlásaik alatt az Uralt. Bizánci és perzsa források szerint itt egy furcsa dolog történt. Mikor a hunok és a velük vándorló okutok átlépték az Uralt, a másik oldalon mint ogurok jelentek meg. Az onogurokról ( tíz törzs) pedig tudjuk kik voltak.
szerintem a polidilis finnugor topik volt az, a prof mongol volt, és csak valami speciális törpe tanszéken volt sikere. lehet hogy a mongolisztika vagy ilyesmi tanszék volt az.
Valamelyik topikban egy olvtárs betett egy linket egy oldalból ahol azt írták, hogy egy kínai prof szerint mongol nyelvűek voltak a hunok. Ez a prof itt járt az ELTE-n és nagysikerű előadást tartott erről is.
Mikor az USA-ban a függetlenség elnyerése után szavazást tartottak arról, mi legyen az új államszövetség hivatalos nyelve, állítólag egy elektori szavazat döntött a német helyett az angol javára.
Ez csak múlt szombaton, focimeccs-nézés közben jutott az eszembe; ha. ti nem így alakul, ma a német a világnyelv, kis hazánk autójele pedig nem 'HUN', hanem 'UNG' lett volna.
Már régóta foglalkoztatnak a hunok. Kik voltak mit cselekedtek. Mi az amit adtak, és mi az amit elvettek. Kulturájukról ( már ha volt ilyen) szokásaikról, hadviseletükről, ételeikről ruházatukról és úgy általában az életvitelükről nagyon kevés szó esik. Ez betudható a nehezen hozzáférhető leirásoknak, vagy (és ez elszomorítóbb ) az érdektelenségnek. Annyi sok dolog jött keletről, miért ne beszélnénk a hunokról. Ugy gondolom beszélni kell, de nemcsak a hunok ( Attila nagykirály ) európai szereplé- séről, mert ez csak a cseresznye a habon, ami alatt a torta van s az alatt a torta tál lapul.
