Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
belgrádi magasröptű keringő: a szegedi magasszálló keringővel rokon, közepes nagyságú házigalamb a hosszúcsőrű keringők alcsoportjában. Átmenetet képez a sima és a fésűsfejű keringők között.
Vagyis nem teljesen egységes fajta, de nagy figyelmet érdemel, mert rendkívül igénytelen, kiváló röpképességű és a betegségekkel szemben ellenálló.
A színváltozatai: minden galambszínben elfogadott.
bélgyulladás, enteritis: az →emésztőkészülékek közül a vékonybelek gyulladásos megbetegedése.
Fő tünete a hasmenés. Heveny bélgyulladás észlelhető koleránál, bacilus v. amőba okozta vérhasnál, tífusznál, paratífusznál, influenzánál.
Az idült bélgyulladás kialakulhat a hevenyből, de jelentkezhet elsődleges megbetegedésként is, aminek rendszerint a gyomor, a máj v. a hasnyálmirigy elégtelen működése az oka.
Okozhatja még a baktériumflóra kóros megváltozása, mérgezés stb.
bélhurut, enteritis, enterocolitis: az →emésztőkészülékek közül a bélnyálkahártya főként a vastagbél gyulladásos megbetegedése.
Tünetei: hasmenés v. ennek szorulással váltakozása, nyákos széklet ürítése, puffadás, korgás, bágyadtság, lesoványodás.
A bélgyulladásos madár kloákájának a környékén a tollazat bélsárral szennyezett - ilyen madarat semmi szín alatt ne vegyünk meg!
Az akut bélhurut rendszerint akut gyomorhuruthoz kapcsolódik, hasmenés, görcsös hasi fájdalom, láz jellemzi. A krónikus bélgyulladás legtöbbször idegrendszeri behatásokra alakul ki, lényege a bél motilitásának zavara és a bél nedvszekréció fokozódása, amely hasmenést okoz.
Ha a saját tenyészetünkben fordul elő megbetegedés, különítsük el a beteget, adjunk neki kamillás vizet (tehetünk bele Erithromycint, v. Neo-Te-Sol pulvis ad us. vet.), vonjuk meg tőle a lágy és a zöldeleséget. Keverhetünk a mageleségbe mákot, mert annak van székletfogó hatása.
....
Belosics Lajos: zombori (Kis-Jugoszlávia, 2500 Sombor, Prvomajski bulevar A-23) galambász, a budapesti magasröptű keringő szerelmese, aki 1993-ban a DD Seme-Sombor, magfeldolgozó és madár-, galambeledel-készítő vállalat támogatásával szerb nyelven könyvet jelentetett meg a fajtáról.
A galambász szakkönyvek világkatalógusában is szereplő, Budimpestanski Visokoletac c. kiadványt kérésre mindenkinek ingyenesen eljuttatja.
bélpuffadás, meteorismus: a has felpuffadása bélgázok felgyülemlése következtében.
Előfordulhat rostdús ételek fogyasztása után, a bél hurutos megbetegedése miatt és bélelzáródás alkalmával.
Kedves barátaim!
Belosics Lajosról még Koronczai Laci barátomtól szereztem tudomást, ő javasolta, hogy kerüljön a lexikonba. Sajnos Laci a debreceni pergő avatott szakértője időközben elhunyt, de lehet, hogy Belosics úr is.
Tudniillik jó fél esztendeje küldtem neki egy tiszteletpéldányt a lexikonból, de a posta visszahozta azzal, hogy a címzett ismeretlen.
Ha valaki tudná segíteni a tisztánlátást, netán ismeri Belosics Lajos címét vagy róla bármit tud, az kérem tisztelettel értesítsen!
Barátsággal
Lengyel Tibor
madarbarat@rubicom.hu
Ja, és ha már a tisztelet hangján kell szólni, akkor tudjatok róla, hogy
dr. Vlajkú Györgyöt,
aki jónéhány ragyogó képpel és megszívlelendő tanáccsal segítette a lexikon minőségét javítani, a napokban, születésének 93. évében ünnepelte családja. Ez úton szívből kívánom én is, hogy teljék még sokáig öröme a madarászatban, a madarak fényképezésében és még sokáig jó egészségben járja az erdőket, mezőket, szép hazánk tájait!
Öszinte tisztelettel
Lengyel Tibor
békés karvalygalambocska: →Gould zebragalambja (Geopelia placida - másutt a G. striata alfaja - Friedenstäubchen - Gould's Zebra Dove).
....
bélcsatorna, bélcső, emésztőcső, intestinum: fejlettebb állatok emésztőrendszerének rendszerint izmos falú, csőszerű része, amelyben a táplálék megemésztése és a tápanyagok felszívódása végbemegy.
A gerinceseknél a testnél jóval hosszabb, a fejen levő száj(csőr)nyílással kezdődik, és a törzs végénél, a végbélnyílással végződik. Elő-, közép- és utóbélre tagolható.
Az előbél részei:
1. a szájüreg a nyálmirigyekkel, a nyelvvel és többnyire fogakkal;
2. a garat, amely a kopoltyús gerinceseknél ún. légzőbél;
3. nyelőcső, amelyen a madarak egy részénél a begy is található;
4. és a gyomor, amelynek a magevő madaraknál két eltérő működésű és szerkezetű része van. A zúza és a mirigyes gyomor.
A középbél v. más néven vékonybél kezdeti szakaszába két nagy mirigy, a máj és a hasnyálmirigy önti a váladékát, ezen kívül a vékonybél falában is találhatóak mirigyek, az ún. emésztőmirigyek.
Az utóbél, amely a bélsár formálódásának a helye, vastagbélre és végbélre osztható. Számos fajnál a vastagbél kezdeti szakaszán egy v. két vakon végződő bélszakasz található, ez a vakbél.
Galamboknál a bélszakasz a nagyságtól és a fajtától függően (Szűcs-Szécsényi mérései szerint) 90-140 cm hosszú.
....
belga körcsattogó galamb (Belgische Ringschläger): jól izmolt, erős és viszonylag nagy házigalamb a körcsattogók fajtacsoportjában.
Hegyes konty, emelt testtartás, széles szárny, a farok szélén nyugvó evezők, viszonylag rövid, tollatlan láb jellemzi, de a csüd lehet tollas, sőt az ujjak kivételével kívánatos a harisnyás csüd.
A színváltozatai: fekete, vörös, sárga, kék fekete szalagokkal, kovácsolt kék és vörösfakó színekben elfogadott.
A nyak elejének közepén fehér félhold mutatkozik, ez a legnagyobb szélességben 5 cm-es. A szem felé irányulva a fülig ér a sarló csúcsa.
Előírás szerint fehér még 7-12 evező, továbbá a derék, a has és a comb.
A sárgák és a vörösek farka világos, sőt lehet tiszta fehér is.
A többi változatnál a farok az ékkel együtt színes.
belga postagalamb (Columba domestica verrucosa tabellaria - Brieftaube): belga tenyésztők által az 1840-50-es években átgondolt keresztezések által létrehozott fajta, a modern →postagalamb
Alapját gyakorlatilag a lüttichi és az antwerpeni postagalamb szolgáltatta. Létrejöttével indult fejlődésnek a postagalambsport, s hamarosan kialakultak azok a törzsek, ill. vérvonalak, amelyek az egyik v. a másik kiindulási alaptól őriztek meg többet.
Belga Postagalambtenyésztők Szövetsége (Royale Fédération Colombophile Belge): a galambsport őshazájának tekinthető Belgium postagalamb-tenyésztő egyesületeinek országos szervezete, a 80-as évek közepén 135 ezres taglétszámmal. (Összehasonlításképpen: ugyanakkor az USA-ban 16 000, Portugáliában 12 000, Luxemburgban 150, Franciaországban 40 000 tagja volt a nemzeti postagalamb szövetségnek.)
Még beszédesebb adat, hogy évente mintegy 3-4 millió gyűrűt bocsátanak a tenyésztők rendelkezésére, s a gazdasági jelentőségük mellett sem lehet szó nélkül elmenni, hiszen az általuk tartott 4 millió körüli galambnak csak a takarmányigénye mintegy 48 000 tonna.
A versenyeiken évente mintegy 20-25 millió galamb vesz részt (természetesen vannak példányok, amelyek többször is szerepelnek ebben az adatban), s e mennyiség szállítására 15 000 vagonra volna szükség. http://www.rfcb.be/RFCB/rfcbstart.htm
békacomb (gal.): a galamboknál az erősen kidomborodó alsó comb megnevezése. Nem hiba a francia begyesnél, viszont pontlevonással sújtják a brünninél.
békacsőrű halción (Clytoceyx rex): Új-Guinea egyik jégmadárféléje. 32-35 cm nagyság és rozsdabarna tollazat jellemzi.
A fejtető és a szárnyfedők sötétebbek, a barnás végű kormány- és evezőtollakat szép ibolyás kék árnyalat díszíti. Az áll és egy keskeny nyakörv fehér.
A hegyén lekerekített hatalmas csőr felső kávája feketésbarna, az alsó sárgásbarna. Ez a szerszám kiválóan alkalmas a gyíkok és rovarok megragadására, sőt, a földben való turkálásra is.
A családban e faj egyedei tartózkodnak legtöbbet a földön, így nem csodálkozhatunk, hogy az ujjak itt nőttek a legkevésbé egymással össze.
békés fürjgalamb (Gallicolumba stairi - Friendly Quail Dove - Tongan Ground Dove): 26 cm, középnagy, összességében sötét barna földi galamb. A hímeken a szürkés tarkó és fejtető irizáló csillogásúak kelti fel a figyelmet. A rózsaszínes mellpajzs fehérrel szegélyezett. nbsp;
A Tonga és a Fidzsi-szigeteken viszonylag nagyobb populáció található, de a többi hajdani élőhelyén (közép Polinézia, Szamoa) már eseményszámba megy a felbukkanása.
Táplálékát (csigák, rovarok, magvak, hernyók, friss hajtások és rügyek) a sík- és hegyvidéki erdők talaján ill. az aljnövényzetben keresi.
A békés fürjgalamb rendkívül érzékeny a zaklatásra, ahol nem érzi magát biztonságban, onnan gyorsan elszelel.
Sajnos a mongúzok is sok kárt tesznek az állományban, így 2009-ben felkerült az IUCN Vörös Lista Veszélyeztetett fajok közé.
békés karvalygalambocska: →Gould zebragalambja (Geopelia placida - másutt a G. striata alfaja - Friedenstäubchen - Gould's Zebra Dove).
bél: →bélcsatorna
bélbaktériumok: főként a zöld növényi anyagokkal is táplálkozó madarak vannak ráutalva a bélfauna hasznos baktériumai által termelt fermentumokra, ...
begyelzáródás: főként a túltenyésztett (ibériai - lásd fotó: http://www.iberische-taubenrassen.de/) begyes házigalambfajtáknál előforduló rendellenesség.
Úgy alakul ki, hogy a fokozott takarmány és vízfelvétel miatt előre esik a begy és nem képes onnan az emésztőcsatornában továbbjutni a táplálék. Ha ebben az állapotban a galamb újra iszik, s a begyben levő magvak megduzzadnak, akkor teljesen elzáródhat a tápcsatorna.
A begyben beállt pangás miatt a begy megduzzad, keménnyé válik, a begytartalom megsavanyúdik, s a galamb csőréből bűzös folyadék fog ürülni. A légzés is nehézzé válik, a fej és a nyaktartás rendellenes lesz.
Ha a problémát időben felfedeztük, akkor csaknem biztosan segíthetünk: egy csőben v. harisnyában úgy függesszük fel a galambot, hogy a begytartalom a gravitáció segítségével továbbjusson a gyomor felé.
A már erjedőben levő begytartalmat célszerűbb a begy maszírozásával a csőr felé eltávolítani. De mielőtt a művelethez kezdenénk, vízzel hígítsuk fel. Az így kezelt madárnak 48 órán át ne terheljük takarmánnyal az emésztőrendszerét. Dr. Szűcs Lajos 5 % szőlőcukorral feljavított híg teát ajánl itatására.
A bekötött begytartalmat begymetszéssel kell eltávolítani. Miután a műtéti hely nem érzékeny, tulajdonképpen nincs szükség érzéstelenítésre.
A beavatkozást egy cc. 3 cm hosszúságú helynek a tollaktól való megtisztításával kell kezdenünk. Ezt követi éles pengével a rögzített madáron a metszés, mely közben arra kell vigyázni, hogy nagyobb eret ne vágjunk.
A gondot okozó begytartalom csipesszel való eltávolítása után át kell mosni a begyet, majd a begyfal, végül a bőr összevarrását követően 2 napig nem szabad etetni az elkülönített madarat.
Inni a beteg szőlőcukros oldatot kapjon! Csak a bőr varratait kell eltávolítani, cc. 7 nap múltán.
Megelőzésként a begyes galambokat kis adagokban naponta inkább többször kell etetni.
begyes galambfajták: valamennyi galambfajtánál előfordulnak hímek, melyek a begyüket - leginkább turbékolás közben - megtöltik levegővel. Ezekből a XIV. század táján, valószínűleg Spanyolországban kialakult házigalamb-fajtacsoportot nevezzük begyeseknek.
A fajtacsoport tagjainak közös jellemzője, hogy a begyükbe levegőt képesek nyelni, s azt ott vissza tudják tartani. E képességük olyan sajátos külsőt kölcsönöz számukra, ami semmi mással össze nem téveszthető.
A valamit valamiért elv itt is érvényesül! Cserében a légbegyért a begyesek több ivóvizet igényelnek, mint más fajták. Ezen túl az etetésüknél is figyelembe kell venni, hogy egyszerre nem szabad nagyon megterhelni a begyüket, mert akkor a súlyossá váló begy könnyen begyulladhat. Ezért naponta többszöri, kis adagokban való etetést igényelnek.
Azt is meg kell említeni, hogy a begyes fajtáknál a felfújt begy a kiállításon mérlegelendő szempont.
Viszont a kellőképpen nem dresszírozott madár a kiállítási ketrecben az embertől való félelmében nem produkálja magát. Tehát itt is sok múlik a tenyésztő hozzáértésén, ugyanis a jó begyes hangra v. jelre felfúja magát és felveszi a sztenderd által megkövetelt sajátos testtartást. Ha ez elmarad, akkor a galamb a valóságos értéke alatt fog szerepelni. Sajnos az ún. jó fúvás a környezet hőmérsékletén is múlik, ti. a hideg nem kedvez a produkcióhoz.
A fajtacsoport rendkívül gazdag, miután a begyesek Hollandián és Csehországon át gyorsan elterjedtek egész Európában, s mindenütt nagy figyelmet szenteltek rájuk. Ma már számos alcsoportjukról is beszélnünk kell, ezek:
1. →törpe begyes
2. →közepes nagyságú begyes,
3. →spanyol begyes v. ibériai begyes,
4. →hosszúlábú begyes fajták és
5. →rövid lábú, nagy begyes fajták.
A jó begy csak megfelelő hosszúságú nyakon alakulhat ki.
A begyes fehéreknél és a tarkázottaknál az írisz sötét, a színes fajtáknál narancsos v. élénk vörös. Egyes változatoknál pedig egyenesen követelmény a gyöngyszem. A sziluetteken az ideális alakulás és állás sémája a holland tenyésztők szerint (→udvarlás )
begytej: egyebek mellett a galambok, a flamingók és tágan értelmezve a díszpintyek vm. számos más madár mellett a papagájok is a fiókáikat begyből begybe etetik
A kicsik a nyakukat tekergetve felfelé tartott csőrrel - olykor nagy hangzavarral - várják a felpuhított magvakat, ill. a szülők begyében emésztésnek indult rovarokat.
A papagájfajok közül számosnál a szülők a kicsiket etetéshez a hátukra fordítják, egyébként a csőrgörbület miatt lehetetlen volna tálalásuk.
Az első napokban ez az etetőanyag alig tartalmaz magvakat és természetben előforduló tápanyagokat.
Sokkal inkább tejszerű váladék, pép, ezért begytejnek nevezzük. Valójában A BEGY FALA TERMELI, elzsírosodott felhámsejtek tömege.
A galamboknál krémszínű, búza- v. kukoricaszem nagyságú csomókból áll. A szaga az avas vajéhoz hasonló.
Költő galamboknál már a költés 6. napján elváltozás mutatkozik a begy falában. A 12. napra a vérbő nyálkahártya redőzötté válik, s erősen megvastagszik.
A begy fala normális körülmények között 0,15 mm vastag. A költés 18. napjára 3 mm-re vagyis a hússzorosára vastagodik. A begytej képződését a prolaktin nevű hormon váltja ki és szabályozza. Legintenzívebben a kelés utáni 6. napon képződik.
A szakemberek vizsgálatai ez idáig inkább a galambok begytejének vizsgálatára terjedt ki.
A házigalamb begyteje átlagosan
64-87 % vizet,
13-18 % fehérjét,
10-12 % zsírt,
4-5 % szénhidrátot és
1-2 % ásványi anyagot tartalmaz.
Természetesen a fiókanevelés klb. fázisaiban a begytej összetétele nem állandó. Eszerint galamboknál a begytej
1.szárazanyag tartalma az első napi 21,16 %-ról a negyedik napra 26,17 %-ra növekszik, majd némi visszaesés után a hetedik napon eléri a 28,06 %-ot.
Újabb törés után a keléstől számított tizedik napon a szülők begytejének szárazanyag-tartalma eléri a 29,47 százalékot. Ezen belül a kalcium és a foszfor aránya 1,1:11;
2.nyersfehérje tartalma az első három napon 10 % fölött van. A harmadik napi legmagasabb 11,01 % után 8,29 %-ra csökken, de az ötödik napon újra növekszik (9,59%), hogy aztán folyamatosan tovább csökkenjen;
3. aminosav összetétele szintén változatosan alakul;
4./ a savamidokból és az aminosavak bomlásából keletkező ammónia átlagosan 0,12 g.
5./ az esszencionális és a nem esszencionális aminosav egymáshoz viszonyított aránya az első tíz napban végig az előbbi javára billen (az 5. napi 54,1:445,9 százalékarányban, ami a legnagyobb eltérés, ill. a 2. napi 51,8:48,2 százalékaránnyal, amely a mutatkozó legkisebb eltérés).
Galamboknál a begy fala a fiókanevelés 27. napjára felveszi az eredeti méreteit és megszűnik a begytejképződés, de a kicsik valójában már az etetés 12 napjától zömében a szülők begyében megpuhult magvakat kapnak. (→császárpingvin )
behoste típus: a →párizsi trombitásnál az egyik az előnyösebb változat. Ennél a comb tollal jól fedett. (→hernyólábú )
bejelentési kötelezettség: 1. törvény szerint vannak olyan fertőző megbetegedések, amelyekről kötelező a hatóságokat (állatorvos v. az önkormányzati hivatal) értesíteni. Baromfifélék esetében ilyen betegség pl. a baromfipestis és a baromfikolera.
A bejelentés közérdekű, hiszen ez által válik lehetővé a járvány kialakulását megelőző intézkedések időbeni megtétele. Így érthető, hogy a kötelezettség elmulasztása szankciókat von maga után.
2. bizonyos madárfajok szerzése, szaporulata, eladása, elhullása bejelentési kötelezettséggel jár. Ezek listája a →Washingtoni-egyezmény végrehajtását szolgáló nemzetközi konferenciák döntései szerint időről-időre módosulhatnak. (→CITES )
bejelentési kötelezettség alól kivont madarak: a washingtoni-egyezményhez csatlakozott országokban (így nálunk is) a veszélyeztetett fajok védelme érdekében számos madárfajjal (I-II-III. függelék) kapcsolatban nagyon szigorú, mások esetében megengedőbb szabályok (A. mellékletes ...
begó, parlagi v. városi galamb: a házi galambnak a városokban előforduló változata. Elvadult fajták kereszteződéséből előállt, rendkívül szívós, rendszerint sok betegséggel fertőzött és bacilusgazda keverékgalamb.
Mindamellett, hogy a terek érdekes színfoltjai, sok kárt tesznek a középületekben és a szobrokban.
Vannak esküdt ellenségeik és vérzőszívű védelmezőik. Igazságot tenni a két tábor között, őket összebékíteni reménytelen vállalkozás.
Tény, hogy a megfogható és látszólag szelíd példányok többnyire betegek, s az embert fertőző ornitózis legtöbbször tőlük származik.
Hogy mennyire szívós, arra bizonyság Glofák Ágnes képriportja egy pesti ház balkonládájában költő begópárról, ill. szépen cseperedő fiókáiról.
A nagyságuk (22-35 cm) viszonylag tág határok között ingadozik.
Hollywoodban az úgynevezett OvoControl P (egy a takarmányba kevert fogamzásgátló szer), úgy tűnik, hatásosan csökkentette a galamb populációt. Egy ellenőrzött területen a korábban számolt 438 galamb négy hónap elteltével tizedére csökkent. A vizsgálatot végzők a galambok számának csökkenését a természetes lemorzsolódás, és a születések csökkenésével magyarázzák.
A Humane Society és a PETA (állatvédő szervezetek) jóváhagyták OvoControl P használatát, amely akadályozza a magzat fejlődését a tojásban és mint ilyen, kíméletes módszere a galambok szabályozatlan szaporodása csökkentésének. Az OvoControl P nem mérgező és tekintve, hogy énekes madarak nem fogyasztják, rájuk nézve semmiféle veszélyt nem jelent.
A veszély látszatát is sikerül elkerülni azáltal, hogy a OvoControl P-t automata etetőkkel kínálják fel a galamboknak, minden nap egyszer, korán reggel. Pár perces időtartam alatt juttatják - http://www.youtube.com/watch?v=FkDXDQuaETI - az éhes galambok szervezetébe a szükséges fogamzásgátló szert, így az már e körülmény miatt sem juthat más állatok szervezetébe! (→galamb-távoltartó; →városi galamb)
http://www.youtube.com/watch?v=pjmaLyOagJ4&feature=related
http://www.birds.cornell.edu/programs/urbanbirds/video/ubs_whatssospecial.html
begy, ingluvies: állatok (madarak, csigák stb.) nyelőcsövének, vagyis az →előbéli rendszer rendkívül sérülékeny, kitágult része; a táplálék ideiglenes tárolására szolgál.
A gerinctelenek körében a gyűrűsférgek, a rovarok, csigák nyelőcsövén, a gerincesek közül a madaraknál fordul elő. De rögtön megjegyezzük, hogy nem minden madár rendelkezik beggyel.
Határozottan el nem határolt tágulata, ún. ÁLBEGYE van számos halevő madárnak. Élesen elkülönült valódi begy fordul elő a papagájoknál, a kacsáknál stb.
A magevőknél általános, de pl. már a kakukknál sem találunk ilyen képződményt. A másik véglet a →búbostyúk (félék), amelynél 3 begy fejlődött, s azok nagyobbrészt átveszik a zúzógyomor feladatait is.
Benne felpuhul a mageleség és megkezdődik a szénhidrátok emésztése. Betegsége gyakori, főként nyári melegben a romlott lágyeleség miatt jön gyulladásba. Ha a gyulladt begybe újabb lágyeleség kerül, akkor a baktériumok viharos elszaporodása az emésztőrendszerben végzetes lavinát indíthat meg.
Magától értetődő, hogy a lágy takarmányok gyorsabban áthaladnak a begyen. Dr. Horn Péter szerint 15 g búza 11-17, ugyanennyi árpa 18-23 óra alatt ürül a galambbegyből.
A galambalakúaknál a begynek az ivadékgondozásban is szerepe van, ugyanis a begy hámsejtjei zsírosan degenerálódnak, ezáltal túrószerű anyag termelődik, a
begyen. Dr. Horn Péter szerint 15 g búza 11-17, ugyanennyi árpa 18-23 óra alatt ürül a galambbegyből A galambalakúaknál a begynek az ivadékgondozásban is szerepe van, ugyanis a begy hámsejtjei zsírosan degenerálódnak, ezáltal túrószerű anyag termelődik, a →begytej, amellyel a kicsinyeiket etetik
Érdekes, hogy növendék galamboknál a begy üresen 10-20 másodpercenként ritmikusan összehúzódik.
A baromfitenyésztésben előfordul egy ma még rejtélyes megbetegedés, mely abban nyilvánul meg, hogy egy-egy nagyobb csoportban néhány csibe begye levegővel v. vízzel telik meg és a normális nagyság többszörösére növekedik - az okot keresik. (→udvarlás )
baromfitrágya: a szarvasmarha és a sertés trágyájánál háromszor több nitrogént és foszfort tartalmazó alom és ürülékkeverék, mely galambdúcokban és baromfiólakban keletkezik.
Sokkalta töményebb, mint a hasonló anyagok, ezért a növénytermesztésben való felhasználása nagy elővigyázatosságot igényel.
Csak kis mennyiségben szabad a talajba juttatni v. célszerű más állatok érett trágyájával, ill. komposztált növényi maradványokkal keverten kiszórni. Így viszont rendkívül értékes a növényi kultúrák számára.
Ma már az sem kelt nagy meglepetést, ha halljuk, hogy az alomanyagoktól mentes →baromfiürüléket - fertőtlenítés, szárítás és szagtalanítás után - főként kérődzők takarmányában /anafág/ újra hasznosítják.
.....
Bartlett csillagos galambja (Gallicolumba /luzonica/ criniger - Bartlett-Dolchstichtaube - Barlett's Bleeding Heart): a földi galambok csoportjában a →szívenszúrt galamb alfaja, másutt önálló faj. Kizárólag a Fülöp-szigeteki Mindanao-szigeten és néhány kisebb szárazulaton (Leyte, Samar és Basilan) fordul elő. Illusztráció forrása: http://www.vzi.de/p/z2/taubbar.htm
A fejtető, a nyak, az arci rész és a nyak hátulsó éle is fénylő zöldes. A hát vörösesbarna. A váll, a fartájék és a felső farkfedők lilással szegélyezett fénylőek.
A farok vöröses gesztenyebarna, szürkés tollhegyekkel. A kis szárnyfedők szürkések, de bronzos szegéllyel. A karevezők gesztenyebarnák. A kézevezők barnák.
A torok és a mell a várt pirossal díszített, de itt inkább csillagszerűen. A test alul sárga, enyhe narancsos árnyalattal. Az alsó farkfedők világosak.
Az áll és a torok fehér, de ez a "partedli" lefelé egészen elkeskenyedik.
A csőr fekete. Az írisz barna. A láb halvány hússzínű.
Minden túlzás nélkül lehet állítani, hogy talán a legszebb egzotikus gerle.
A nagyság 270 mm, ebből a farok 100 mm. A szárnyhossz 160 mm. Egyebekben megegyezik a törzsalakkal.
1863-ban mutatták be Londonban, és a szaporítása nem okozott gondot.
A fészekaljanként 2 tojásból a kicsik a 16. napon kelnek.
A táplálása nagyobbrészt magvakkal (napraforgó, köles, négermag, kender, búza és aprószemű kukorica) megoldható, de okvetlenül igényel bogyós és apróra vágott gyümölcsöket. Kapjon alapvetően ömlesztett sajtból és reszelt sárgarépából álló lágyeleséget és zöldet!
Batta László (†): galambszakértő, hosszú ideig az MGKSZ havilapjának, a Galambjainknak a főszerkesztője.
Hozzértését nyugállományba vonulása után a jogutód Kisállataink szerkesztőbizottságban kamatoztatták.
Batty Joseph H. (1846-1906): ornitológus, számos madártani szempontból eredményes gyűjtőúton vett rész Mexikóba és a trópusi Amerikában.
Bauer-papagáj: a →galléros papagáj másik, közismert neve (Barnardius zonarius - Bauer's Ringsittich).
Bauer's Ringsittich (ném.): Bauer-örvöspapagáj v. →galléros papagáj (Barnardius zonarius). ..
.....
Beccari legyezőkoronás galambja (Goura victoria beccarii - Beccari-Fächertaube): a legyezős koronás galamb alfaja, kizárólag Új-Guinea északi részén.
Nagyobb, mint a törzsalak. A szárnyhossz itt 357-385, a farok 300 mm.
A kelési idő 28 nap.
Beccari-Fächertaube (ném.): Beccari legyezős koronás galambja (Goura victoria beccarii).
Bechstein, Johann Matthäus (1757-1822): német ornitológus. Az erdészeti tudományok megalapítója, és a német madártan atyja. Főként az erdei kártevő rovarokkal, a madarakkal és az emlősökkel foglalkozott.
Egyik művében (1797), a Naturgeschichte der Stubenvögel-ben 72 egzotikus madarat sorolt fel, amelyeket az ő idejében díszmadárként tartottak Németországban. A sokszínű hegyi lóri egyik alfajának leírása is az ő nevéhez fűződik. Kép forrása: wikipedia.de
....
bécsi asztrild: helyesen →Wiener-asztrild (Pytilia afra), merthogy német nyelvterületen nem az osztrák fővárosról, hanem egy elismert ornitológusról nevezték el.
bécsi bíbic keringő: a bécsi kékhez nagyon hasonló házigalamb a keringők fajtacsoportjában. Viszont a tollazat alapszíne fehér.
A nyak elején, a két szárnybúb között húzott vízszintestől felfelé a nyak, a fej, továbbá a szárny a hát és a farok színes.
Elismert lakk feketében, mély kékben és vörösben.
bécsi deres: →bécsi violanyakú sötét gólyás.
bécsi gólyás keringő: összességében megegyezik a sötét gólyásokkal, de itt az egész test fehér. Az evezők és a kormánytollak gólyázottak vagyis feketés szürkével szegélyezettek.
A Szűcs-Szécsényi szerzőpáros három változatát írja le: simalábú, harisnyás (amikor a csüd és az ujjak apró fehér tollakkal fedettek) és lábtollas (amikor a csüd erős sarkantyúval díszített, a talptollak pedig szembeötlően hosszúak).
Megemlítik, hogy mindhárom előfordul fehér farokkal is.
bécsi kék keringő: apró termetű, hosszú lábú, nyújtott testű házigalamb sötét acélkék (a mellen zöldes árnyalatú) tollazattal.
bécsi keringő galamb (Wiener Hochflieger): indiai ősöktől származó, középhosszúcsőrű házigalamb a keringők fajtacsoportjában.
Már a XVII. században falkagalambként tartották. Mai alakját, rajzolatait a XX. sz. közepére érte el. Akkoriban a klb. változatokat más-más fajtaként jegyezték, aztán ez az indokolatlan megkülönböztetés fokozatosan megszűnt, s a fajtákat bécsi keringő néven egyesítették.
Meredek testtartás, keskeny, hosszúkás, ugyanakkor szögletes fej, karcsú test jellemzi. A nagy szem - tejfehér, kékes árnyalatú írisszel - a középhosszú, vékony csőrhöz és a fejtetőhöz közel helyezkedik el.
A kétsoros szemgyűrű sima felületű, leginkább kékes árnyalatú, kivéve a vörös és a sárga változatokat, ahol hússzínű.
Utóbbiaknál a káva színe világos szaruszínű. A fekete színű kávák csőrvágásának a képzeletben meghosszabbított vonala a fejtetővel párhuzamosan halad és a szem alatt fut. Az orrdudor gyengén fejlett.
A függőleges tartású nyak viszonylag hosszú, inkább karcsú, mint telt, s a torok tájékán ki van metszve. Az előre domborodó mell keskeny.
A hát keskeny és erősen lejt a keskeny farok irányába. A keskeny szárny evezőinek a hegye a hát vonalát követő farkon nyugszik.
A vállbúbok kissé elállóak. A tollatlan láb hosszú és feltűnően vékony.
A színváltozatai:
kék, amikor az alapszín kék, a fej sötétkék, a pajzs világosabb kék, fekete, keskeny szalagokkal, a farok fekete keresztpánttal, s a nyak zöldes fényű;
sötét v. világos gólyás, amikor az alapszín fehér, az evezők és a farkvég viszont kékesszürke (a sötéteknél a fej és a nyak fekete, utóbbi zöldes v. lilás fénnyel és némi derezettséggel díszített, a pajzs fekete szalagos, fehérrel árnyalt szürkéskék, a farok kék, fekete keresztpánttal);
színesen gólyázott (amikor a fehér alapszín mellett a fej, az előke, a farok és az evezők színesek) v. rózsás babos feketében, vörösben v. sárgában;
köpenyes (amely megegyezik a színesen gólyázottal, de az egész szárny színes), ill.
bíbic (amikor a mell, a has és a comb fehér) kékben, feketében, vörösben v. sárgában;
a rózsás szárnyúaknál néhány fehér toll mutatkozik a szárnyrózsa elején, és egy V-alakú folt a háton, a szárnyak között, amely szintén fehér, másutt a tollazat színes. Utóbbiakról már csak a leírások alapján nyerhetünk fogalmat, mert nyomtalanul eltűntek a tenyészetekből.
bécsi rózsásszárnyú keringő: korábban önálló fajta volt, ma a bécsi keringő
változatának kell tekintenünk.
bécsi rövidcsőrű: középhosszú csőrű keringőkből a szász indussal való keresztezéssel tenyésztették ki. Kecses alakú, tömzsi, vízszintes tartású, kocka fejű, feltűnő szemű házi galambot kaptak.
A kicsiny nyak függőleges tartású. Az írisz kékes árnyalatú, tejfehér. A két-háromsoros szemgyűrű finom szövetű, felül a fejtetőig ér, elől erősen megközelíti a szaruszínű, vízszintes csőr tövét.
A szemgyűrű színe mindig élénkpiros. A rövid és erős szárny evezői a farok szélén pihennek. A rövid láb tollatlan.
A színváltozatai:
egyszínű fehér, fekete, olajszínű, sárga,
vörös és fekete szalagos kék. Elfogadott
a fekete, a vörös, a sárga és a kék csaposan (5-7 evező fehér). Vannak
szarkarajzosak, ahol fehér a fej és a széles előke a szárnybúb magasságáig ér, a nyak hátsó részén a színhatár a tarkó alatt mintegy 2 cm-re záródik.
bécsi tükrös keringő: középhosszú csőrű házigalamb a keringők fajtacsoportjában. Valószínűleg a →bécsi keringő galambból fejlesztették ki mégpedig az ún. →rózsás szárnyúakból
Kerek fej, közepesnél rövidebb, de erős, kúpban végződő csőr és közepes testnagyság jellemzi.
Az írisz halvány kékes árnyalatú fehér. A széles szemgyűrű sárgáknál és vöröseknél vöröses, a feketéknél viszont szilvakék.
A színváltozatai:
vörös,
sárga,
fekete.
A fehér szárnypajzs lekerekített, esetleg megengedett a hát némi fehérsége, de a tollazat másutt színes.
bécsi violanyakú sötét gólyás: apró termet, hosszú láb, közepesen hosszú, vízszintes tartású, szürkésfekete (zab)csőr jellemzi ezt a keringő házigalamb-fajtát.
A kicsi fej hosszúkás, a homlok keskeny. Az írisz szürkéskék, a szem kissé dülledt, a szemgyűrű kétsoros, szilvakék.
A keskeny mell alacsony tartású. A hosszú nyak függőlegesen áll. Az élénkvörös, tollatlan láb szűk állású.
Az alapszín itt fehér, de a fej, az arci rész és a szakáll sötétkék, ibolyás csillogású.
A nyak szürke alapon fehérrel seregélyezett. A has, a comb és hátszív fehér.
A szárny és a farok kékesszürke, de az előbbi fehérrel márványozott és fekete szalagos.
bécsi zöldnyakú sötét gólyás: a bécsi violanyakú sötét gólyáshoz nagyon közel álló változat, valaha önálló fajta. Ellenben itt a nyak acélos, zöld fényű.
A csőr keskenyebb, a szem nagy, az írisz szürke, a szemgyűrű szürkéskék. Az arci rész, a fej és a szakáll sötétebb, inkább feketés.
Egyebekben megegyezik a violanyakúval.
Beck-viharmadár v. salomon szigeti viharhojsza [Pseudobulweria (Pterodroma) beck - Beck’s Petrel]: 1920-ban keresztet vetettek a fajra, ilyenformán nem okozott különösebb gondot, hogy voltak rendszerezők, akik a Pterodroma nemzetségben szerepeltették.
Ahhoz képest nagy lett az öröm, hogy a sok-sok kihalt faj mellett van egy, amely újra felbukkan. Az izraeli ornitológus, Hadoram Sirihai szilárd bizonyítékokkal igazolta, hogy a sötétbarnás, a hasi oldalon világosabb tollazatú vészmadár a már kihaltnak vélt salomon-szigeti vészmadár. Ám tekintve, hogy a mintegy 30-as állományt Pápua Új Guinea közelében, a Bismarck-szigeteken örökítette meg, a faj Beck-viharmadár néven tért vissza a köztudatba.
Így vált igazolttá a korábban kétségbe vont néhány ausztráliai megfigyelés is: valóban az 1920 óta kihaltnak vélt faj egyedei mutatkoztak már akkor is.
barnáshasú földi galamb (Leptotila ochraceiventris - Buff-bellied Dove - Ochra-bellied Dove): ritka, leginkább a földön, Ecuadorban és Ény-Peruban fellelhető, kisebb szétszórtan, olykor kisebb csapatokban, főleg az 500 m feletti erőkben mutatkozó galamb 23-25 cm nagysággal.
Sajnos az erdőirtások miatt egyre csökkennek az élőhelyei.
A homlok rózsaszínes finom átmenettel a rozsdás, irizáló fejtető felé.
A szárny és a hát sötét, bronzos zöld, míg a hasi rész világosabb, a nevének megfelelően sárgásbarna.
2009-ben felkerült a veszélyeztetett fajok listájára.
barna simli: az egri kék keringő x budapesti deres keresztezésével létrehozott galambszínváltozat, palafekete alappal, szürke farokkal. A begy a has és a mell deresfehér. Nevezik cigányderesnek is.
barnás kotinga (Attila cinnamomeus - Cinnamon Attila): a kotingafélék ...
.....
baromfi (Gefügel - Poultry): háziszárnyas. Többféle értelmezés van forgalomban, s nagy eltérések tapasztalhatók országonként is. Tágan értelmezve mindazok a növényevő madarak (egyes elgondolások szerint a galambok nélkül), amelyeket az ember háziasított, s az udvarában v. a kertje egy lekerített részében (baromfiudvar) tart, nevel, elsősorban az emberi táplálkozásban betöltött szerepük miatt. Ilyenformán ide kellene sorolnunk pl. a struccot is, ami azért még idegen a közgondolkozástól - de aligha van más lehetőségünk.
Nem akarom tovább kutyulni, de A BAROMFITARTÁS KORAI TÖRTÉNETE ÉS SZÓKINCSE c. kötetben - http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10025/ch04s06.html - ezt olvashatjuk: „Vadkacsa, vadliba, fürj, fácán, fogoly tojásainak kikeltésével, vad egyedeinek szelídítésével napjainkig kísérleteznek a parasztgazdaságok (Kerecsényi E. 1959: 238; Katona I. 1978: 73-74). A Tiszántúl egyes részein, különösen a Kis- és Nagy-Sárrét falvaiban (például Vésztő) a daru és a túzok tojásait is kikeltették, s „házőrző darut” tartottak az udvarokban”
Első nekifutásra valószínűleg mindenkinek azok a szárnyasok jutnak a baromfi szó hallatán eszébe, amelyek a baromfiipar meghatározói (tyúk, liba, kacsa, pulyka), majd az ínyencségként ismert gyöngyös és galamb. De nyilvánvaló, hogy ezzel nem érhetjük be.
A hasznosítás irányát tekintve beszélhetünk
haszonbaromfiról,
díszbaromfiról és
sport v. →viador típusú tyúkokról.
Más osztályozás szerint vannak
a tyúkfélék (a bankivából kitenyésztett fajták száz és száz változata;
a víziszárnyasok (kacsák, libák, hattyúk),
a díszfácánok,
fürjek és pávák,
a galambok,
a gyöngyösök és a pulykák.
Európában mintegy 150-200 baromfifajtát tenyésztenek, ami alatt kizárólag a bankiva ősű →házityúkfajtákat értik
A számunkra egzotikus tájakon az ember olyan madarakat
kazuár,
hoacin
is tart, amelyeket mi jóformán csak névről ismerünk. Illusztráció
Deák-Ébner Lajos festménye: Baromfivásár, a Magyar Nemzeti Galéria, Budapest tulajdona.
Barlett-csillagos galamb: helyesen →Bartlett csillagos galambja (Gallicolumba /luzonica/ crinigera - Bartlett-Dolchstichtaube) másutt luzoni galamb v. luzoni →szívenszúrt galamb.
barna: 1. a gesztenyéhez, ill. leginkább a csokoládéhoz hasonló szín;
2. galamboknál alapszín. A b gén hatására keletkezik, a csokoládéhoz v. a kakaóbarnához hasonlít, az ún. dun és a hamis ezüst közé esik.
Utóbbiakkal a gyakorlatlan galambász könnyen összekeverheti, de ha módjában van a kelő fiókákat kontrolálni, akkor nem maradhat kétsége, hiszen a barnák mindig normális fiókatollazattal kelnek.
A genetikailag barna galambok írisze ezen túl mindig rózsaszínes (hamis gyöngyszem). Ugyanazokkal a rajzolatokkal fordulhat elő, mint a dom. vörös és a kék.
Mint az a betűjeléből következik (b), recesszív, mégpedig a feketével, a kékkel és a domináns vörössel összefüggésben.
A d faktor hígítja, s hatására jön létre a sárgás árnyalatú khaki szín, amely szintén előfordulhat bármely rajzolattal.
A khaki színű galambok vedléskor foltos hatást keltenek, mert a fiatalkori és az öregkori tollak árnyalata nagyban különbözik.
3. kanáriknál a tollazat rajzolatában a fekete melanin megfogyatkozásával jön létre az ún. barna sor, vagyis a →barnasorú (rajzolatos) kanárik csoportja. (→barnasorú kanári pasztell)
4. (bar.) a házityúknál nemes egyszerűséggel barna tollazatról leggyakrabban akkor beszélnek, amikor nagyobbrészt a vad ős, a bantam színei jelentkeznek a baromfin. Tehát itt klf. barnás árnyalatok együttes neve, amely nem is jelentkezik, csak rendszerint egy-egy testtájon.
Sok fajta tollazatának részben barna a színe. Legszebb barnák az aranybarnaként megnevezett drezdai tyúkok. És csupán a törpe hampshire az a fajta, amely más színben nincs elfogadva, csak barnában.
Más színekkel együtt a rajzolati minták alapja. Rajzolatokban leggyakrabban a barnának a mahagóni árnyalatos változata mutatkozik.
Feketével eredményezi az ún. szegélyezett tollazatot v. a barna szalagost, a barna mellűt, ill. a klf. pettyeseket.
barna álszajkó (Garrulax elliotii - Elliot's Laughing Thrush): a timáliafélék egyik ...
barnahátú-zöldszárnyú galamb (Chalcophaps stephani - Braunrücken-Grünflügeltaube - Brown-backed Emerald): galambféle a nevéből adódó szín-elhelyezkedésekkel Celebesz, Új-Guinea és Salamon-szigeteki elterjedéssel.
barna kánya (Milvus migrans - Schwarzer Milan - Black Kite) v. berki kánya v. fekete kánya: április közepén, végén érkezik meg hozzánk ez az ölyv nagyságú (55 cm - Kelemennél 470-550 mm), a →VÁGÓMADÁRFÉLÉK családjába tartozó, enyhén villás farkú (ebben is különbözik a hozzá nagyon hasonló vörös kányától) ragadozó madár.
A költési területe óriási: Franciaországtól Japánig, Finnországtól Dél-Afrikáig és Ausztráliáig terjed. Európában a svájci hegyekben a leggyakoribb, ill. Spanyolországban fészkel cc. 25 ezer pár.
A 4700 m magas tibeti fennsíkon is fellelhető. Esetenként százas csoportokban éjszakázik.
Nálunk a XX. sz. közepén a folyóvizek mentén volt gyakori.
A nagy elterjedés hozza magával a változatosságot. A rendszerezők egy része hajlik rá, hogy a másutt külön fajnak besorolt Milvus lineatust (lásd lejebb, szintén A. Isabekov felvétele! - http://www.birds.kz/index.html), a kelet-ázsiai barna kányát a barna kánya alfajának tekintsék.
A szakirodalom ezen kívül említi még a M.
- m. aegyptus alfajt, egyiptomi barna v. →élősködő kánya néven
A probléma bonyolultabb, semmint hogy egy kézlegyintéssel elintézhetnénk. Arról van szó, hogy míg a valódi alfajok a földrajzi találkozási pontokon egymással keverednek, itt a helyezet kettős.
Ugye nem felejtettétek el, hogy a fórumnak van saját keresője!
Ha mondjuk a lágyeleséggel kapcsolatban elhangzottak (leírtak) érdekelnek, akkor a Keresés ablakba beírjátok a
lágyeleség
kifejezést, s máris kiad egy rakás hozzászólást, sajnos ez még nem a Kánaán!
De ha az explorer keresőjébe is beírjátok a kifejezést, akkor kitárul a kincsesláda. És nézzük a kincsesládát!
Bár a kereső nem gondolkodik! Minden egyes, a keresett kifejezéssel megegyező találatot kiad, ami azzal jár, hogy olyant is, amelyben éppen csak utalás van - esetünkben - a lágyeleségre.
De a tovább gomb használatával eljuthatunk a 1235-ös hozzászóláshoz, s közben is - remélem - haszosan telt az idő.
bánáti magasszálló keringő: a szegedi magasszállóval rokon fésűs, kontyos házigalamb a keringők fajtacsoportjában, melyet a nyugati szakirodalomban neveznek becskereki fakónak is, miután 1967-ben a lipcsei INTERTAU nemzetközi kiállításon ezen a néven mutattak be.
Bárány László (): galambász az é-magyarországi Miskolcon. Nagyon régen kezdte. Három éves volt, amikor nagyapja meglepte egy szelíd galambbal.
A kis Laci boldog volt, egész nap le se tette a madarat, amelyről így még a toll is lekopott. A szülők csak a kicsi lefektetése után tudták ellátni, megetetni, megitatni a galambot.
A 60-as években parókás tenyészetet alapított, de a munkája miatt (amikor zenekarával külföldi szerződés miatt hosszabb időre távozott) többször kellett újrakezdenie.
1990-ben zenetanárként helyezkedett el, s innentől kezdve komolyabban tud foglalkozni a galambokkal.
Amióta nyugdíjas, nos azóta pedig minden szabad perce az ővék: a parókásoké, a magyar páváké... Utóbbiak főleg a parókások dajkáiként jönnek számításba. A közel háromszázas állomány mellé barátja meglepte egy pár szász fecskegalambbal, s azok szépsége is magával ragadta. Köszönet illeti, hogy felvételeivel segített színesebbé tenni a lexikon anyagát.
barátrajz (gal.): ritka változat a galambtenyésztésben. Színváltozat, melynek a fején fehér sapka mutatkozik, s ez a szem alá ér néhány miliméternyire, ideálisan a szem alatt 1 cm-re éles határral különül el a tollazat többi részétől.
Az elsőrendű evezők (6-10) és a farok, ill. ha van papucs (lábtoll), akkor az is fehér, másutt a tollazat - esetleg a fésű is v. pl. a sarkantyú - színes.
A birminghaminál barátrajzúról akkor beszélünk, ha fehér
a fej a szem alatt 2 cm-rel futó vonalig, továbbá fehér
7-10 evezőtoll és
a hát felső része
a kormánytollakkal illetve
a has, a comb és az alsó farkfedők,
miközben a tollazat többi része színes.
(→gier-i galamb; →sziléziai begyes)
barátréce (Aythya /Nyroca/ ferina - Tafelente - Common Pochard) v. vörös réce: nyugaton Írországig, keleten a Bajkál-tóig, miből következően nálunk is költő 46 cm (Kelemennél 400-450 mm) nagyságú bukó récefaj. Nevezik hamvas és vörösfejű v. török récének, cigánykacsának is.
A gácsér feje és nyaka rozsdabarna. A begy, a hát elülső része, a farcsík, vm. a farkfedők feketék. A csőrköröm és a csőr töve szintén, de középütt szürkéskék. A csőr nagysága 43-51 mm.
Másutt fehér és szürke harántcsíkos.
A szem narancssárga. A láb (csüd 36-40 mm) színe: szürke.
A sötét hamuszürke szárny 201-224 mm, az ugyanilyen színű farok 50-66 mm.
A tojó és a fiatalok a barna klb. árnyalatait mutatják. A testük alul sötétbarna harántsávos.
Március 19. tájt érkezik hazánkba. A csapatok egy része átvonuló. De, mint említettük, tavainkon, holtágakban van hazai állomány is.
Napközben a vízen pihen, hajnalban és alkonyatkor jár táplálék után.
A gácsér hangja: khörr-khörr. A repülő csapat halk fütyülő hangokat hallat.
A súlya 1 kg körüli.
A pihetollakkal sűrűn bélelt fészekben 21-24 nap alatt kelti ki 8-12 kékeszöld (sárgászöld) tojásból álló fészekalját.
A kicsik 50-60 napos korukban repülősök.
Elsősorban növényi táplálékokat fogyaszt, de felszed magvakat és rovarokat, vagyis mindenevő. A németek ezért nevezik terítékrécének.
bagolysirályka: házigalamb fajta, mely pl. az antwerpeni díszposta létrehozásához is hozzájárult.
bagolyszürke (gal.): a házi galamb egyik színváltozata, mely pl. a hesseni begyesre jellemző.
bagolytekintet (gal.): a →postagalambnál annak a szemtípusnak az elnevezése, amelynél a pupilla a szem alsó és elülső harmadában helyezkedik el.
Főleg a tojóknál jellemző, s a tenyésztők egy része hiszi, hogy a bagolyszemű galambok jobb röpteljesítményre képesek.
bagolyvár: rendetlen, sötét lakás v. lepusztult, romos épület.
bagóréce: a →cigányréce (Aythya nyroca) egyik népi neve.
.........
bajor begyes (Bayerische Kröpfer) : három fajta, a pomerániai, a cseh galamb (ettől örökölte a dominánsan pajzsos rajzú szárnyat) és az angol begyes keresztezésével alakították ki Alsó-Bajorországban ezt a dekoratív házigalambfajtát, mely a hosszúlábú, nagytestű begyesek alcsoportjába került.
Minden vita nélkül soroltatott oda, hiszen közepesnél nagyobb, meredek tartású test, közepesen hosszú, tollakkal jól fedett, hosszú láb és comb, fűzött derék, továbbá körte alakú begy jellemzi.
A mell közepes nagyságú, enyhén előre domborodik. A széles, a farok felé határozottan lejtő hátat az erőteljes szárny jól fedi. A farok a földet nem érintheti, vonala a hát vonalát követi.
A színváltozatai: fekete és fekete szalagos kék, vörös, sárga, kovácsolt kék, kék fehér szalaggal, fehéren pikkelyezett kék, sima kék, kék fakó sötét szalagokkal, kovácsolt kék fakó vörös- és sárga fakó.
Valamennyinél kívánatos a lakkozott tollazat. A fej legyen színes, a begy felületéről induló előkével. A szigorúan lekerekített szárnypajzs és a farkfedők, ill. a támasztótollak mindig egyformán színezettek.
A nyak, a mell, a has, a hát, továbbá 7-10 evező és a láb tollazata csak fehéren elfogadható.
bajor strasszer: →cseh galamb
......
Baker-galamb v. vanuatui császárgalamb (Duculabakeri - Vanuatu Imperial Pigeon - Baker's Pigeon): galambfélék népes nemzetségének ritkábbik, kizárólag a Vanuatu-szigetcsoport néhány tagján főként a 300 m feletti erdőségekben előforduló, 40 cm nagyságú faja.
Az élőhelyek szűkülése és a vadászatok miatt (vadászata csak áprilisban megengedett) a populáció erősen fogyatkozik, a népességre vonatkozó becslések szerint 2009-ben már csak mindössze kb. 7000 példányról lehet szó.
A tollazatában a sötét színek dominálnak.
Az IUNC Vörös Listája szerint ún. Veszélyeztetett faj!
Bakewell, Robert (ejtsd: békuel; 1725-95): angol mezőgazdász, állattenyésztő, akit az állattenyésztés atyjaként ...
.......
balkáni gerle (Streptopelia decaocto - Türkentaube - Collared Dove), gerlice, török galamb v. gerle: a galambfélék családjába tartozó, 27-30 cm nagyságú gerlénk.Őshazája India, Nyugat- és Dél-Kína. De elterjedt Japánban és Dél-Koreában is. Fotó:
A házigalambként tartott kacagó gerle (Streptopelia risoria) nagyobbik rokonfaja, 170-183 mm-es nagysággal. A balkáni sötétebb is annál.
A Balkánon a törökök terjesztették el. Települések belterületén gyakori, mezőn és tarlón ősszel fordul elő.
A torok és az áll fehér. A fejtető barnásszürke. A nyakoldal és a has rózsaszínes.
A kézevezők (a szárny 170-183 mm) csaknem feketék. A fehérrel keretezett farka (130-142 mm) sötétbarna. Másutt egyszínű szürke. A tarkón egy fehérrel keretezett fekete gallér díszíti.
A láb (csüd 21-25 mm) piros, a csőr (15-17 mm) sötét. A szem piros.
A szemgyűrű pirosas, de kifelé pergamenszínbe megy át.
Burukkolását kacagó hangokkal cifrázza.
Bár 1930-ban még csak 1-1 párt láttak Monoron, Pakson és Berettyóújfalun, 1942-ben már Budapesten is felbukkant.
Az előőrsei 1 év múltán Bécs körül jártak, 1946-ban pedig már Ausburgban is fészkeltek. 1948-ban Lipcséből jelentik az érkeztét, s 1952-ben már London és Dél-Svédország is "köszöntheti".
Színre, formára a kacagó gerlére emlékeztet, de valamelyest nagyobb (28 cm) és a farka hosszabb, 136-158 mm.
A szárnyhossz 169-185 mm.
Március végén kezd el költeni, s a fészekaljanként 2, fénylő, fehér tojását (31x24 mm) 13-15 nap alatt költi ki. A kicsik 15 napos korukban repülnek ki.
Egy pár évente három fészekaljat nevel fel. De megfigyeltek már olyan párt is, amelynél hat fészekalj repült ki.
Ez a rendkívüli szaporásága a magyarázat arra, hogy a meleg India törékeny galambja ma már sikerrel dacol a mi telünkkel is.
Táplálása búzával, aprószemű kukoricával, kölesfélékkel, kenderrel és más magféleségekkel megoldható. Zöldeleséget okvetlenül igényel.
A szakirodalomban sokáig tartotta magát, hogy a házigalambbal nem keresztezhető, ill. az utódok terméketlenek.
Hosszú és kitartó munka révén ezt a hiedelmet sikerült cáfolnia Pásztor József budapesti galambásznak, aki a tenyészetében F2, F3-as utódokat is produkált. A TIT Stúdió Országos Madárbarát-Klub kiállításain bemutatott hibridek mind a két szülő jegyeit viselték magukon.
Nyugaton egész kultusza van a balkáni gerletartásnak, s ma már számtalan változata - jeges, violanyakú, selyemtollú, ezüst ivory, rózsaszínű - ismert. Akit érdekel, annak érdemes felkeresni a http://www.dovepage.com/species/domestic/Ringneck/ringneckcolorlist.html honlapot, ahol 32 színváltozatot kínálnak.
Ballagó Emánuel (1932-2002): zebrapinty-tenyésztőként vált közismerté, de a TIT Stúdió Országos DMB-klub alapítótagjaként már neves egzotás. 1989-ben az Egzota-klub első elnöke.
A díszmadarakkal kapcsolatos több évtizedes tudását számos ismeretterjesztő írásban publikálta a Kistermelők Lapjában, az Állatvilágban, a Kisállataink c. havilapban stb.
A belső terjesztésű, ám rendkívül népszerű Egzota-Híradó létrehozása is az ő nevéhez fűződik. Köztiszteletben álló, többszörös kiállításelső díszpintytenyésztő.
1990-ben két magándíjat alapított, a Legszebb egzotáért és a Legszebb asztrildért, amelyet az alapító okirata értelmében a TIT Stúdió Országos Díszmadárbarát-klub kiállításain és csak az Egzota-klub tagjai nyerhetnek el - hogy ezzel is ösztönözze színvonalas munkára klubtársait.
Hozzáértését bírálói megbízatással is rendre elismerik a vidéki és a budapesti díszmadár-kiállításokon.
Aranykoszorús mestertenyésztői címmel kitüntetett közhiteles egzotabíráló, akit az Egzota-klub 1993-ban örökös tiszteletbeli elnökévé fogadott. 1994-ben elnyerte a Siroki-díjat.
ballonosság(gal.): a fenotípus egyik eleme a →postagalambnál
baltacim (Onobrychis viciaefolia ssp. sativa): rózsaszín, pillangós virágú, szálasnak és magnak egyaránt termesztett, a lucernánál igénytelenebb takarmánynövény. Az egyetlen a pillangósvirágúak között, amely zölden etetve nem okoz felfúvódást.
bagadat v. bagadais: a holland hajósok által Bagdadból Nyugat-Európába vitt postagalambokat hívták ezen a néven, amely nem a származási helyre, hanem inkább a török elnevezésre utal: bagatin, vagyis futár, küldönc. Darwin is perzsa futárgalamb néven írja le, s megemlíti, hogy ez azonos a másutt khandesi futárgalambként említett indiai postagalambbal (Lásd fotó!).
bagdadi galamb: Darwinnál szerepel e néven, valószínűleg a →camus, más néven ciprusi galamb.
bagdetták: régi házigalambfajták, melyek számos új fajta alapját képezik.
Közös jellemzőjük, hogy itt nem csak a csőrdudor és a szemgyűrű, hanem a csőralakulás is rendkívül jellegzetes. Az →orrdudoros galambok alcsoportja. Az ide tartozó fajták:
babérgalamb (Columba /Palumbus/ junoniae - Lorbeertaube - Laurel Pigeon): kizárólag a Kanári-szigeteken honos galambféle a nagy gerlék nemzetségében, 37-38 cm nagysággal.
Ragyogó színek, pompázatos tarkaság jellemzi.
A csőr és az orrviasz, ill. a szemgyűrű, továbbá a láb élénkpiros.
A homlok, az arci rész, a fejtető, az áll és a torokkékes árnyalatú feketésszürke.
A tarkó fénylő zöldes, mely szín a nyak hátsó élén finom átmenettel válik sárgászölddé. A váll lilás árnyalatú. A mell és a has lilás piros.
A szárnytollak világossal szegett sötétbarnák.
A farcsík és a farkfedők lefelé halványuló kékek.
A farok töve liláskék, a kormánytollak hegye (kivéve a két középsőt) kékes árnyalatú fehér.
Ritkán került tenyészetekbe, így alig-alig van tapasztalat a tartását illetően. S ezt ne is fájlaljuk, hiszen rendkívül ritka faj, mely létérért a madárvédők nagy erőfeszítéseket tesznek.
babos v. babozott (gal.): a tollazat egyik rajzváltozata házigalambnál, amelyről - a fekete, kék, vörös, sárga, barna v. fehér alapszíntől függetlenül - akkor beszélhetünk, ha a fehér és a színes fedőtollak testszerte nagyjából egyenletes eloszlásban tarkítják a galambot. E sajátos rajzolat az evező- és a kormánytollak is kiterjedhet.
A fehér alapszínen megjelenő babos rajz alapján megkülönböztethetőek
fekete,
vörös,
sárga,
barna,
bronz,
kék v.
ezüstbabos házigalambok.
Akkor is babos a galamb, ha az említett színek ún. hígult változataiban jelentkezik a rajzolat.
A rajzolattal kapcsolatban elvárás, hogy a fehér és a színes foltocskák éles határral váljanak el egymástól.
Ha a fehér alapon megjelenő színes foltok v. éppen fordítva, a színes alapon mutatkozó fehér foltok alkotnak nagyobb mezőket, akkor már nem babos a galamb, hanem foltos tarka.
Meg kell jegyezni, hogy előfordulnak babosok, amelyek fiókatollazatukat váltva sűrűbben babossá válnak, ezeket nevezzük sötétedő babosoknak. Vagyis a babosság leginkább a vedlési folyamat során kialakuló rajzolatnak tekinthető, amelyet többé-kevésbé szakaszosság jellemez.
Ha a pettyek borsónyinál kisebbek, akkor a tollazat nem babos, hanem preckelt, más néven fröcskölt.
....
bácskai keringő (hosszúcsőrű - Batschkaer Tümmler): a ma Kis-Jugoszlávia területén található Vajdaságban kitenyésztett, a szegedi magasszállóval rokon, élénk vérmérsékletű házi galamb a keringők fajtacsoportjában. Arányos test, hosszan megnyúlt, keskeny fej, két oldalt forgóban végződő, rövid fésű, továbbá lapos ívű fejprofil, gyöngyszínű írisz és keskeny szemgyűrű jellemzi.
Utóbbi színe a tollazattal harmonizál. Így lehet szürkéskék, sápadt v. sárgás árnyalatú. A hosszú csőr vékony, jól zárt, s bár elfogadott jelzetten is, a tenyészcél a világos kávaszín. A hosszúkás orrdudorok finom szerkezetűek. A középhosszú nyak a torok tájékán karcsú. A mell emelt, a hát keskeny. A szárny a farkon nyugszik, a végük nem kereszteződhet, a szárnybúbok kissé elállnak. A közepesnél valamivel hosszabb láb tollatlan.
A színváltozatai:
fekete, barna, vörös, sárga, kék és ezüst szarkarajzzal;
egyszínű fehér, fekete, barna, vörös, sárga,
fekete szalagos kék, barna-, kék-, vörös. és sárga fakó vm. ezüst;
a csaposok lehetnek feketék, barnák, vörösek, sárgák v. kékek. Elismert örvös és gólyás változatban is.
Az ezüstök világosszürke tollazata dérlepte hatást kelt.
Az Országgyűlés 32/2004. évi határozatával NEMZETI KINCSÜNKKÉ nyilvánított fajta.
b (kis b-betű): 1. házigalambnál a barna színt előidéző recesszív faktor jelölése. 2. kanáritenyésztésben a melanin "vékonyodása" következtében keletkező ún. achát rajzolat jelölése. Ilyenformán a V-2b-B jelölésű madár ezüst (recesszív fehér) achátpasztell nem intenzív.
.....
bab (Phaseolus vulgaris): a hüvelyesek (Leguminosae) családjában tartozó, főként a magjáért termesztett növényünk.
A kőkori leletek tanúságai szerint már a nagyon távoli őseink is fogyasztottak lóbabot. Az ún. homoki bab (Vigna sinensis) zölden szolgál ősidőktől fogva emberi táplálékként.
Dél-Amerikában a rendkívül nagymagvú lima-babot (Ph. lunatus);
Ázsiában a kiváló szárazságtűrő ázsiai babot (Ph. aureus);
Indiában a rizsszem nagyságú aprómagvú babot (Ph. trilobus);
az aszálytűrő trepari (hegyeslevelű) babot (Ph. acutifolius);
a Földközi tenger mellékén a jeruzsálemi babot (Ph. calcaratus);
Törökországban a díszbabot (nevezik tűzbabnak is), melynek a nagy fehér magva zsengén kiváló (Ph. multiflorus).
A Phaseolus vulgarisnak számos fajtáját alakították ki a nemesítők.
Ezeket nagyjából 5 csoportba szokás osztani:
1. hosszú nagyszemű fehér salátababok,
2. lapos fehér salátababok,
3. fehér főzelékbabok,
4. gömbölyű fehér babok,
5. színes babok, mint
fürjbab,
kénbab,
barna bab.
Valamennyi fajta nagy fehérjeértékű (cc. 20 %) termés. A bab fehérjéi közül a globulinokhoz tartozó leguminban a leggazdagabb. Kevesebb albumint és albumózt tartalmaz. Zsírszegény (1-2 %).
A takarmányozásban is szerephez jut. Főtt püréjét a régi tenyésztők a kanárik etetésére szolgáló lágyeleség dúsítására is felhasználtak.
Az antripszin hatású anyagaival szemben a galambok kevésbé érzékenyek. Babot már csak az ára miatt sem szoktunk a galambok elé kerülő keverékbe tenni, pedig, hogy szívesen fogadnák, arról meggyőződhetünk, ha galambos helyen figyeljük a kerti babágyást.
A bab takarmányértékét növeli, hogy sok nyálkát és foszforsavat is tartalmaz.
Melegkedvelő, fagyérzékeny növény Csírázáshoz 8-10, az optimális fejlődéshez 22 fokot igényel. Viszont sekélyebb, de tápanyagban gazdag, laza és meszes talajokon is jól díszlik.
Az öntözést meghálálja.
Április végén, májusban 36-44 cm sortávra, méterenként 15 db magot, 5-6 cm mélyre kell vetni. (Fészkesen 60x40 cm tenyészterületre 4-6 mag kerülhet. A karósbabok tenyészterülete 70x70 cm.)
Arra gondoltam, hogy az eredeti elképzeléshez képest a b-betűs "kötetből" a galambokkal kapcsolatos vagy valamiként velük is összefüggő szócikkeket pakolom be ide. Ez mintha szűz terület volna. És szerintem nyújt másfajta érdeklődásűeknek is némi újdonságot.
Az imént kaptam egy figyelemre méltó e-mailt Székesfehérvárról Rollerkanári-koncert élőben címmel.
Mind a küldő (Cserna Zoli), mind az esemény tenyésztő főszereplője (Neubrandt Gábor) garancia arra, hogy minőségi rendezvény, hozzáértő bemutató tanúi lesznek azok, akik a meghívásnak eleget tesznek:
Kedves drága barátaim, elhihetitek, ha e jeles napon ellátogattok egyesületünk ezen a napon esedékes rendezvényére, olyan pazar élményben lehet részetek, melyet nem egykönnyen és nem mostanában fogtok elfelejteni. Különösen, ha olyan vájtfülűek hírében álltok, amint az nekem már kora gyermekkorom óta megadatott.
Az ominózus összejövetel helyszínéül a vasútállomás tőszomszédságában álló VOGE, azaz Vörösmarty Mihály Művelődési Ház szolgál. Pontos címe: 8000., Székesfehérvár, Kaszap István u. 6.
Az előadás pontos időpontja pedig:
2010. június 04. péntek, 17.00 óra
A koncerttel kapcsolatosban nagyon szívesen állok mindenki rendelkezésére, akár ezen drótposta elérhetőségen (canary1@freemail.hu), akár a +36-30/ 896-6374-es mobiltelefonszámon.
Minden érdeklődőt és zeneértő madárbarátot nagyon nagy szeretettel meghívunk és várunk !
Tisztelettel:
Cserna Zoltán ifj.
canary1
Igazán sajnálom, hogy én nem tehetem tiszteletemet.
Ha van még egy kalitod, akkor abba válaszd le a kicsiket és tedd a szülőkéhez szorosan - az volna a szerencsés, ha tudnád úgy összeszerkeszteni a két kalitot, hogy a rácson át a kicsik tudjanak kunyerálni és a szülők tudjanak etetni.
ha ez nem működik, akkor 3-4 óránként engedd át a kicsiket a szülőkhöz.
Kedves Madárbarát! Azért irok megint ,mert sajnos a nimfa szülők, még továbbra is csipkedik a kicsiket, vagyis az egyiket a sárgát. Ő a csendesebb, hagyja magát, alig sir ha tépik a tollát. A másik hangosabb, hangosabban adja a szülők tudtára, hogy nem tetszik, ha tépik a tollát. Teljesen kopasz a kicsi háta, feje, és elöl is. Nagyon sajnálom. Úgy vettem észre, hogy kitépik a kicsi tollait és meg is eszik, sőt utána még isznak is. Még talán egy hétig hagynám, hogy a szülőkkel legyenek,mert ha kérnek enni még etetik őket. Az étkezésükön változtattunk, zöldségeket is kapnak, salátát, almát. Félek, hogy örökre ilyen kopasz maradhat a fióka. Nem tudom tudsz-e erre valamit mondani, vagy egyáltalán lehet-e. Előre is köszi a választ.
Egy régi kedves ismerősömtől kaptam egy nagyon szép pps-t. Naná hogy szép, tele van jobbnál jobb madárképekkel.
Nos, ahogy az az ilyeneknél lenni szokott, semmi utalás nincs a madár nevére (pedig milyen jó volna). A barátom is pont erre gondolhatott, mert a kísérőlevélben feltette: "milyen galamb-gerle a harmadik képen látható madárka?"
Jókedvem kerekedett, hiszen van nekünk a lexikonban Galambtábla1 és Galambtábla2, ami azt jelenti, hogy ott (tán 4 kivételével) a világ valamennyi galambjáról lelhető fel egyebek mellett kép is.
Ilyenformán nem ördöngösség a barátom kedvére tenni.
Úgy is lett.
Erről a galambról volt szó:
Palaui gyümölcsevő galamb
Valóban csodálatos madarak!
A dolog megerősített, hogy jó útom járunk Bélával.
Magyarország madarai és madárvendégei I-II-III.
Nemzeti kincseink
Díszpintyek
Vidapintyek
Kakaduk és denevérpapagájok
Lórifélék
Amazonok, arák...
Valódi papagájok I-II.
TÁBLÁJA UTÁN A LEGNAGYOBB HASZNOT AZZA HAJTJUK, HA FOLYTATJUK A TÁBLÁK KÉSZÍTÉSÉT.
Azarasittich (ném.): →barnafülű papagáj (Pyrrhura frontalis - Braunohrsittich).
AZ-Nachrichten: német nyelvű madarász szaklap, a németországi díszmadártenyésztők szövetségének nem profitérdekelt, tájékoztató kiadvány.
A benne megjelent cikkekért honoráriumot nem fizet, ezért a nívósabb írásokat könnyen elszipkázzák a szerkesztőség elől.
Azért a lap elismertségnek örvend, nem csak Európában. Számos ritka faj leírását belőle ismerhette meg a madarásztársadalom. Ugyanakkor értékes és hitelt érdemlő tudnivalókat lehet belőle szerezni a madarak tartásával és tenyésztésével kapcsolatban is.
Folyamatosan ad hírt az első tenyésztési sikerekről.
Esetenként érződik, hogy a szerkesztőségnek nem áll módjában kontrolálni a szerzőket.
Azok a csodálatos állatok: az MTV népszerű ismeretterjesztő sorozata, mely gyakran mutatott be klb. madárfajokat is állatkerti felvételek alapján.
A műsorok főszerkesztője Kővári Péter, szerkesztő-műsorvezetője Palugyai István. A felvételek többek között Szobrász András kiváló operatőri munkáját dícsérik. Sajnos mindez ma már múlt időben.
Aztekenmöwe (ném.): →alaszkai feketefejű sirály (Larus atricilla).
Aztekensittich (ném.): azték papagáj v. →aratinga papagáj. A németek nevezik így a jamaicai aratinga (Aratinga nana) délvidéki típusát, az A. n. astec-ot.
azték papagáj (Araginga nana astec - Aztekensittich): a →jamaikai aratinga alfaja mexikói és közép-amerikai elterjedéssel. 1000 m-nél magasabbra nem hatol.
A törzsalaknál valamelyest kisebb, 24 cm-es.
A torok és a mellközép barnás olajzöld. A has sárgás, a farcsík felé olajos árnyalattal. Az írisz sárga.
azul (sp.): kék (díszbaromfi színváltozat).
azúr (perzsa): a kék szín élénk, tündöklő, világosabb változata
aymarapapagáj (Bolborhynchus /régen Amoropsittaca/ aymara - Aymarasittich - Sierra Parakeet): a vastagcsőrű papagájok nemzetségébe tartozó viszonylag nagy elterjedtségű, de piciny (20 cm és 45 g) papagáj.
Fellelhető Bolíviától Argentínáig szinte mindenütt (leginkább 1200-4000 m magasságokban), ahol talál fészkeléshez alkalmas agyagfalat. Tudniillik, ennek a fajnak a többi papagájtól eltérően az a szokása, hogy a gyurgyalagokhoz hasonlóan földbe ásott járatokban fészkel.
Egy-egy járat hossza nem ritkán meghaladja a 2 métert, ami - ha figyelembe vesszük a madár testnagyságát, a nemzetségre jellemző, rövid és vaskos csőrét - igazán rendkívüli teljesítmény.
A csontszínű csőre meglepően rövid, inkább szájszerű, alig emelkedik ki az arc profiljából.
A homlok barna, mely szín viszonylag egyenletesen ellepi a fejtetőt, s a vállig húzódik. Az arcon a kantár vonalát is adja, s a csak árnyalattal sötétebb szem szinte beleolvad.
A barna fej alatt az arc, beleértve az állat és a nyakat piszkosfehér. A torok és a mell halvány barna árnyalatú világosszürke. A has világosabb.
A tollazat az alsó farkfedők felé egy vékony zöldes, az alsó farkfedőkön kékes árnyalattal díszített.
A váll és a szárny felső negyede sötétebb barnás árnyalatú zöld. A szárnyfedők zöldes fényűek. Az evezők vége sötétbarna.
A farcsík és a felső farkfedők szintén zöldes fényűek, akárcsak a farok, mégis a tollazat - a fehéres torkot leszámítva - egységesen barna, feketésbarna benyomást kelt.
A tojó színei sápadtabbak. Az arc szürkéje világosabb. A fiatalok inkább a tojóhoz hasonlítanak, s a farkuk rövidebb.
A faj iránt nagy az érdeklődés, s 1964-től sokan próbálkoztak meg a tartásával, ill. a szaporításával.
Az egyik, ha nem az első eredmény a cseh madarász, L. Sálek nevéhez fűződik. A madarai 3,15x1x2 méteres volierben voltak elhelyezve, s két, neophemáknak való odú (23x25x31 cm) várt rájuk.
Az aymarák az egyikben éjszakáztak, a másik, a valamelyest nagyobb sokáig használaton kívül porosodott.
Aztán a tojó átköltözött a nagyobbikba, s nem sokkal később 6 tojáson ült.
A 24. napra mind a 6 tojás kikelt. A fiókák 28 napos korukban repültek ki. A tenyésztő maga sem hitte a történteket, hiszen a két odú szinte csak véletlenül maradt a volierben, a terv az volt, hogy a volierhez mesterséges homokfalat épít.
Ez a fal a következő évben készült el, s attól kezdve a madarak azt vették igénybe, s több fészekaljjal örvendeztették meg a tenyésztőt. Az ő szaporulatából származó madarakkal tett kísérletet a tenyésztésre J. Kaszper. A nála történtek igazolták Sálek megfigyeléseit.
Az aymarák a nekik felkínált magokból előnybe részesítették a négermagot, a szenegáli kölest, a napraforgót és a muhart.
A legkülönfélébb zöldeleséget örömmel habzsolták, mint saláta, spenót, uborka stb. Fogyasztottak zabpelyhet, tejes piskótát, reszelt sárgarépát és egyebek mellett sok almát.
Természetesen kaptak lágyeleséget is, amelyhez a tenyésztő kevert mákot és gyermektápszert.
Aymarasittich (ném.): →aymarapapagáj (Bolborhynchus aymara).
Aymaratäubchen (ném.): →aymaragalamb (Metriophelia aymara).
Aythya: a récefélék alcsaládjának az egyik nemzetsége, 12 faj
ausztráltarka: a hullámos papagájnak az 5. kontinensen keletkezett színváltozata. (→sztenderd hullámos papagáj, XVI-XVII. színosztály).
ausztrál törpe sas (Hieraëtus morphoides - Little Eagle): a vágómadárfélék családjának 47 (a tojó 53) cm nagyságú, az ötödik kontinensen, továbbá Új-Guineában és a Malaku-szigeteken honos faja.
Meredek testtartás, kékes árnyalatú kampós csőr, pirosasbarna szem, barnásfekete arci rész és fejtető jellemzi.
A fejtető sötét tollait izgalmi állapotában felmereszti.
A tarkó, a nyak, a has és a gatya sárgás krémszínű, de fentről, a hasig vékony, sötétbarna csíkok díszítik. A szárny és a farok feketésbarna.
Meg kell jegyezni, hogy van egy sötétebb változata, melynél a tarkó, a nyak, a mell és a has színe csak valamelyest világosabb, mint a hát.
A tojók csak a méretüket tekintve különböznek a hímektől.
A nagyobb nyílt területekkel tarkított erdőségeket kedvelik. Egyszer fák kimagasló ágáról lesik a tájat, máskor vitorlázva keresik a prédát.
Kisebb emlősöket v. beteg madarakat zsákmányolnak, de olykor beérik rovarokkal.
Magas fákra gallyakból építenek fészket, s azt érdekesmód fűvel bélelik.
ausztrál törpebagoly (Glaucidium nanum - Austral Pygmy Owl): a törpebaglyok nemzetsége 18 fajának egyike
ausztrál papagájok: rendszertani szempontból nagyon változatos fajok a Psittaciformes rend mindhárom családjából, de van külön irodalmuk.
Néhány alcsalád v. annak egyes fajai a világon csak itt lelhetők fel.
1. a különös →bagolypapagájok (Strigopinae – Eulenpapageien) alcsaládja,
2. a szintén egyedülálló →harkálypapagájok (Micropsittinae - Spechtpapageien) alcsaládja,
3. a csodálatos →kakaduk (Cacatuinae – Kakadus) alcsaládja nemzetségeinek legtöbb faja,
4. a közismert nimfapapagáj, a Nymphicinae alcsalád egyetlen faja (Nymphensittich),
5. a →lórifélék v . nektárevők közül számos (Loridae - Loris v. Honigpapagei) alcsaládja,
- (Psittaculirostris - Zwergpapageien),
- (Tricholgossini - Pinselzungenloris),
6. →nesztorpapagájok (Nestorinae – Nestorpapageien) alcsaládja,
7. →sörtésfejű papagájok v. saspapagájok (Psittrichas - Borstenköpfe)
A Neophema nemzetség fajai és a ugrálóapagájok szintén közismertek - hogy ne a fogalomként bennünk élő hullámos papagájt említsük - az erópai ember számára is.
Összességében az ausztrál papagájok között vannak viszonylag szolidabb tollazatúak, mások színpompásak v. a bóbitájukkal hívják fel magukra a figyelmet. Némelyik a hangutánzó-képességével kelt feltűnést.
Ennek köszönhető, hogy számos fajt díszállatként Európába hoztak, sok közülük úgyszólván domesztikálódott. Egy időben aggasztó méreteket öltött a madarak befogása, amikor is az ausztrál kormány a természetvédők nyomására elhatározta a teljes kiviteli tilalom bevezetését.
Az 1968-ban hozott törvénynek ma is drákói szigorral szereznek érvényt. Ugyanakkor a helyi állatvédelem eléggé "liberális".
A mezőgazdasági kártétel miatt ezrével lövik, pusztítják például az európai tenyésztők álma-vágya kakadukat.
Ma már az a helyzet, hogy miközben a kecskepapagáj Európában kommersz tenyésztett madár, s nem ritkaság a vörösbegyű papagáj sem, az eredeti élőhelyen más fajok tekintetében is a kipusztulás veszélye rémlik fel.
AUSZTRÁL POSZÁTAFÉLÉK (ACANTHIZIDAE - Thornbills and Flyeaters): kis termetű (8-20 cm nagyságú és 7-40 g súlyú), vékony
ausztrál földipapagáj: →földipapagáj (Pezoporus wallicus).
ausztrál fürj (Coturnix /ypsilophora/ australis - Brown Quail): méreteit, színeit tekintve is tipikus fürj világos fülfolttal és a kékesfehér vízszintes csíkokon 90 fokkal elforgatott fekete V-alakú (mások szerint Y-alakú) rajzolattal a barnás tollazatban (a testoldalakon és a szárnyon). Ausztrália trópusi erdeiben és füves szavannáin, Tasmániában, Új-Guineán illetve Újzélandon fordul elő. E változatos élőhelyek magyarázzák az alfajgazdagságot.
Alfajai: C. a.
melvillensis,mungi,queenslandicus,rogersi.
ausztrál gödény (Pelecanus conspicillatus - Australian Pelican): a gödényfélék családjának ausztráliai faja, nagyobb részt fehér tollazattal.
Csak a szárnyat díszíti feketésbarna.
A hatalmas csőr rózsaszínes, de a felső káván ...
Nos lassacskán elérkezünk a b-betűs címszavakhoz.
Remélem, senkinek nem ment idegeire ez a sok a-betűs papagáj.
ausztrál edelpapagáj (Eclectus r. macgillivray - Queensland-Edelpapagei): a →nemespapagáj ausztráliai alfaja .
ausztrál ékfarkú papagáj: →smaragdpapagáj (Enicognatus ferrugineus). Az Állatvilág enciklopédiában hibásan megnevezve.
ausztrál faunaterület: →Notogaea . (→Ausztrálázsia )
ausztrál feketehomlokú lile (Charadrius melanops - Black-fronted Plover): a szűkebb értelembe vett lilék Ausztráliában
Aubry's Rotstirnpapagei (ném): Aubry-kongópapagáj, a →kongópapagáj alfaja (Poicephalus gulielmi aubryanus).
aucklandi réce (Anas aucklandica - New Zealand Zeal): egyes rendszerezőknél a barna réce alfaja.
Élőhelye az Auckland-sziget, ahol a sziklás dombok, kisebb hegyek lakója. Jól alkalmazkodott ehhez a terephez, ragyogóan mászik.
Auckland-guvat (Rallus muelleri): a guvat Auckland-szigeten előforduló rokona, amelyről azt hitték, hogy már kipusztult, aztán 1967-ben újra sikerült megfigyelni.
Audubon, John James (1785-1851): amerikai természettudós és festőművész. 1803-ban egy királygébics fészekalj fiókáit ezüstlánccal jelölte meg, s amikor a madarak a következő tavaszon visszatértek, örömmel állapította meg, hogy a négy madárból kettő él, s jó egészségnek örvend.
Leghíresebb munkája a gyönyörűen illusztrált Birds of America.Audubon-vészmadár (Puffinus lherminieri - Audubon's Shearwater): a viharmadárfélék családjának 30 cm nagyságú faja az óceánok trópusi vizei felett.
Vannak költőhelyei az Indiai-óceán szigetecs
Aru-Edelpapagei: a →nemespapagáj aru-szigeti alfaja (Eclectus roratus aruensis).
Aru Rotkopfpapagei (ném.): a →pirosfejű Geoffroy-papagáj aru-szigeti alfaja (Geoffroyi geoffroyi aruensis).
aru-szigeti nemespapagáj (Eclectus r. aruensis - Aru-Edelpapagei): a →nemespapagáj alfaja ..
aru-szigeti csillámló lóri (Chalcopsitta sintillata rubrifrons - Aru schimmerlori - Yellow-streaked Lory): a →csillámló lóri v. schimmerlóri Aru-szigeten előforduló alfaja.
A belga Iggino tenyészetében létrejött egy melanizált változata, erről is kaptunk felvételt a kiváló tenyésztőtől - http://s4.photobucket.com/albums/y107/Iggino/.
árvapinty: az →erdei pinty (Fringilla coelebs) egyik népi neve.
Ascariasis: a baromfifélék egyik leggyakoribb orsóférges (Ascaridia galli) megbetegedése, mely főként a házityúkot és a pulykát károsítja. Az erősen fertőzőtt madarak kondíciója leromlik, állandóvá válik a hasmenés, a takarmányhasznosítás hatékonysága jelentősen leromlik, súlyosabb esetben elhullásra is számíthatunk.
A kórokozó 1,5-3 mm hosszú, ceruzabél vastagságú.
A petéje rendkívül ellenálló, akár 2 éven át is életben marad károsodás nélkül, hogy aztán kedvező feltételek közé kerülve feléledjen.
A levamizol tartalmú parazitaellenes szer, a Chemisole 20% oral soluitio a.u.v. hatásosnak bizonyul ellene.
Ascaridia: orsóférgek, endoparaziták.
Régi borító
Új borító
A rózsaszínes mellpajzs fehérrel szegélyezett. nbsp; 
(ibériai - lásd fotó: 
Begók a balkonládán
Kelő fiókák
Begó fiókák (Glofák Á.)
→szívenszúrt galamb alfaja, másutt önálló faj. Kizárólag a Fülöp-szigeteki Mindanao-szigeten és néhány kisebb szárazulaton (Leyte, Samar és Basilan) fordul elő. Illusztráció forrása: 
A torok és a mell a várt pirossal díszített, de itt inkább csillagszerűen. A test alul sárga, enyhe narancsos árnyalattal. Az alsó farkfedők világosak. 
(ebben is különbözik a hozzá nagyon hasonló vörös kányától) ragadozó madár.
A szakirodalom ezen kívül említi még a M. 
(már a fészekben mutatkozik a különös csőralakulás - lásd fotó!), 
Ragyogó színek, pompázatos tarkaság jellemzi. 
Palaui gyümölcsevő galamb
Aztán a tojó átköltözött a nagyobbikba, s nem sokkal később 6 tojáson ült.
A 24. napra mind a 6 tojás kikelt. A fiókák 28 napos korukban repültek ki. A tenyésztő maga sem hitte a történteket, hiszen a két odú szinte csak véletlenül maradt a volierben, a terv az volt, hogy a volierhez mesterséges homokfalat épít.
Ez a fal a következő évben készült el, s attól kezdve a madarak azt vették igénybe, s több fészekaljjal örvendeztették meg a tenyésztőt. Az ő szaporulatából származó madarakkal tett kísérletet a tenyésztésre J. Kaszper. A nála történtek igazolták Sálek megfigyeléseit.
Az aymarák a nekik felkínált magokból előnybe részesítették a négermagot, a szenegáli kölest, a napraforgót és a muhart.
A legkülönfélébb zöldeleséget örömmel habzsolták, mint saláta, spenót, uborka stb. Fogyasztottak zabpelyhet, tejes piskótát, reszelt sárgarépát és egyebek mellett sok almát.
Természetesen kaptak lágyeleséget is, amelyhez a tenyésztő kevert mákot és gyermektápszert.
Aymarasittich (ném.): →aymarapapagáj (Bolborhynchus aymara).
Aymaratäubchen (ném.): →aymaragalamb (Metriophelia aymara).
Aythya: a récefélék alcsaládjának az egyik nemzetsége, 12 faj
Némelyik a hangutánzó-képességével kelt feltűnést.
Ennek köszönhető, hogy számos fajt díszállatként Európába hoztak, sok közülük úgyszólván domesztikálódott. Egy időben aggasztó méreteket öltött a madarak befogása, amikor is az ausztrál kormány a természetvédők nyomására elhatározta a teljes kiviteli tilalom bevezetését.
Az 1968-ban hozott törvénynek ma is drákói szigorral szereznek érvényt. Ugyanakkor a helyi állatvédelem eléggé "liberális".
A mezőgazdasági kártétel miatt ezrével lövik, pusztítják például az európai tenyésztők álma-vágya kakadukat.
Ma már az a helyzet, hogy miközben a kecskepapagáj Európában kommersz tenyésztett madár, s nem ritkaság a vörösbegyű papagáj sem, az eredeti élőhelyen más fajok tekintetében is a kipusztulás veszélye rémlik fel.
AUSZTRÁL POSZÁTAFÉLÉK (ACANTHIZIDAE - Thornbills and Flyeaters): kis termetű (8-20 cm nagyságú és 7-40 g súlyú), vékony
A belga Iggino tenyészetében létrejött egy melanizált változata, erről is kaptunk felvételt a kiváló tenyésztőtől - 
