"A Biblia első része, az Ószövetség, tartalmazza az izraelita nép történetét és vallási hagyományait. Ebben a részben szerepelnek történetek az izraeliek és más népek közötti konfliktusokról, valamint az izraeliták saját belső politikai és vallási ellentmondásairól is."
Nem akarok sok tucatnyi idézetet hozni ennek cáfolására, csak néhányat a rend kedvéért.
Már az elején megadja a Könyv alaphangját:
1M 9:25-26. „Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt.
Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kanaán!”
2M23:23. "Mert az én Angyalom te előtted megyen és beviszen téged az Emoreusok, Khitteusok, Perizeusok, Kananeusok, Khivveusok és Jebuzeusok közé, és kiirtom azokat."
Ennek megfelelően a továbbiakban folyamatosan az izraeliek, az izraeli (kánaáni) királyok bűnei vannak napirenden, s a két nép egymással vívott harca:
Jákób (Izrael) bűneiből:
Zsolt 78:21-22. „… tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen; Mert nem hittek Istenben.”
Zsolt 78:9-10. „Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;”
Ézs 43:23 „Nem adtad nékem égőáldozatul bárányaidat, és áldozataiddal nem dicsőítettél engem;”
Hós12:2, 7. „…megbünteti Jákóbot az ő útai szerint…. Kanaánita ő!”
Hós1:10. [Izrael, ti] „…Nem vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élő Istennek fiai!
2Krón 33:8. "És nem űzöm ki az Izráelt e földről, melyet adtam volt a ti atyáitoknak; de csak úgy, ha ők is mind megtartándják, a melyeket nékik Mózes által parancsoltam, minden törvényt, rendeléseket és ítéleteket;"
2Krón 34:7. "Lehányatá azért az oltárokat; az Aserákat és a bálványokat összetördelé mind porrá, és minden naposzlopot elpusztított Izráel egész földén; azután megtére Jeruzsálembe."
Ézs 27:9. "Ezért így tisztíttatik el a Jákób hamissága, és épen ez a gyümölcse bűne elvételének, hogy olyanná teszi az oltárnak minden kövét, minők a széttört mészkövek: nem kelnek fel többé a berkek és naposzlopok!"
Ez 6:4. És elpusztulnak oltáraitok, és összetörnek naposzlopaitok, és elhullatom sebesültjeiteket bálványaitok előtt.
Ez 6:6: Minden lakóhelyeteken a városok elpusztuljanak, és a magaslatok elveszszenek, hogy elpusztuljanak és rommá legyenek oltáraitok, és törjenek össze és legyenek semmivé bálványaitok, és kivágattassanak naposzlopaitok, és eltöröltessenek csinálmányaitok.
Az izraeli királyok bűnei:
1Kir11:5. "Mert Salamon követi vala Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Milkómot, az Ammoniták útálatos bálványát."
1Kir 13,33. "De még e történet után sem tért meg Jeroboám az ő gonosz útjáról, hanem ismét papokat rendele a nép aljából a magaslatokra, és a ki akarja vala, azt szentelé fel, hogy legyen a magaslatok papja."
1Kir 16:25. "És gonoszul cselekedék Omri az Úr szemei előtt, és gonoszságával meghaladá mind az ő előtte valókat."
1Kir 16:30-33. "És gonoszabbul cselekedék Akháb, az Omri fia az Úr szemei előtt mindazoknál, a kik ő előtte voltak."
Politikai és vallási harcokról:
2 Kir 23:19. "És lerontotta Jósiás a magaslatok minden házát is, a melyek Samária városaiban voltak, a melyeket az Izráel királyai csináltak volt, hogy az Urat haragra ingereljék, és épen úgy cselekedett azokkal mindenekben, a mint Béthelben cselekedett."
2Krón 11:1. „Méne azért Roboám Jeruzsálembe, és összegyűjté a Júda és Benjámin házát, száznyolczvanezer válogatott hadviselőket, hogy hadakoznának Izráel ellen,”
2Krón 13:16. „És az Izráel fiai menekülének Júda elől,”
Rm11:2. „Nem vetette el Isten az ő népét, melyet eleve ismert. Avagy nem tudjátok-é, mit mond az írás Illésről? a mint könyörög Istenhez Izráel ellen,...”
Ez 13:2. „Embernek fia! prófétálj Izráel prófétái ellen,”
1Kir 18:19, 40. "Most azért küldj el, gyűjtsd hozzám az egész Izráelt a Kármel hegyre, és a Baál négyszázötven prófétáját, és az Aserának négyszáz prófétáját, a kik a Jézabel asztaláról élnek. És monda Illés nékik: Fogjátok meg a Baál prófétáit; senki el ne szaladjon közülök! És megfogák őket, és alávivé őket Illés a Kison patakja mellé, és megölé ott őket."
A fogságból hazatérő héberek fogadása:
Neh 4:2. És szóla az ő atyjafiai és a samáriai sereg előtt, és ezt mondá: Mit művelnek e nyomorult zsidók? Vajjon megengedik-é ezt nékik?"
Ezs4:1,4. „Mikor pedig meghallák Júda és Benjámin ellenségei, hogy a kik a fogságból visszatértek, templomot építenek az Úrnak, Izráel Istenének:
És igyekezék e tartomány népe megkötni Júda népének kezeit és elrémíteni azt az építéstől.”
Jézus idejében:
Mt 30-35. "És ezt mondjátok: Ha mi atyáink korában éltünk volna, nem lettünk volna az ő bűntársaik a próféták vérében.
Így hát magatok ellen tesztek bizonyságot, hogy fiai vagytok azoknak, a kik megölték a prófétákat.
Töltsétek be ti is a ti atyáitoknak mértékét!
Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképen kerülitek ki a gyehennának büntetését?
Annakokáért ímé prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök én hozzátok: és azok közül némelyeket megöltök, és megfeszítetek, másokat azok közül a ti zsinagógáitokban megostoroztok és városról-városra üldöztök.
Hogy reátok szálljon minden igaz vér, a mely kiömlött a földön, az igaz Ábelnek vérétől Zakariásnak, a Barakiás fiának véréig, a kit a templom és az oltár között megöltetek”.
"Tehát a Biblia sokféle témát tartalmaz, amelyek túlmutatnak a zsidók és az izraeliek vallási és politikai szembenállásán."
Jézus színrelépése is ennek az ellentétnek az utolsó felvonása. Erre a próféciára hivatkozik Máté, mikor felvezeti Jézus küldetését:
Ézs 9:1-4. "De nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát.
A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!
Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak.
Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint a Midián napján; "
"A Biblia Kánaánról és a kánaáni kultúráról szóló részeiben több istenről és vallási gyakorlatról is találunk említéseket. Kánaán a Bibliában a mai Közel-Kelet területén fekvő régióra utal, amelyet az izraeliták elfoglaltak az ókori időkben."
Itt egy alapvető tévedés, nem az izraeliek, hanem a héberek voltak a betolakodók. A Biblia is őket említi a kivonulókként.
2Móz 9:1. „És monda az Úr Mózesnek: Menj a Faraóhoz és beszélj vele: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem:”
És csak a héberek voltak Egyiptomban:
2M 2:6. "És kinyitá és látá a gyermeket; és ímé egy síró fiú. És könyörűle rajta és monda: A héberek gyermekei közűl való ez."
1M 43:32. "És elhozák néki külön, azoknak is külön, és az Égyiptombelieknek is, kik vele esznek vala, külön: Mert nem ehettek az Égyiptombeliek együtt a héberekkel, mert utálatos az az Égyiptombeliek előtt."
Erről és csakis a héberek egyiptomi tartózkodásáról van hiteles forrás:
„A 348-as Leiden Papirusz II. Ramszesz által kiadott hivatalos végzés, amely egy építkezésre vonatkozik az új fővárosban, Pi-Ramszeszben, és ebben ez áll: „Osszatok gabonafejadagot a katonáknak és az Apiruknak, akik köveket szállítanak a nagy építkezéshez Ramszeszben!” (Szolgatárs 9. évf. 2. sz. (2000.) - EPA)
"Az ószövetségi iratokban számos figyelmeztetés található az izraelitáknak, hogy ne kövessék a kánaáni isteneket, és ne vegyék át azok vallási gyakorlatait."
Ők nem vettek át semmilyen vallást, mert az az övék volt kezdettől fogva. Ez a másik alapvető tévedés. Az átvételt a hébereknek tiltotta:
Zsolt 106:34-36 „Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr. Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.”
Hós12:2. …megbünteti Jákóbot az ő útai szerint…. 7. Kanaánita ő!
Tehát a válasz egyértelmű, Jákób (aki egyben Izrael ősatyja) kánaáni illetőségű.
Hós 4:15. „Ha te paráználkodol is Izráel, csak a Júda ne vétkezzék! És ne járjatok Gilgálba, és ne menjetek fel Beth-Avenbe! És ne esküdjetek így: Él az Úr!”
Jer 17:1-2. „A Júda vétke vas tollal, gyémánt hegygyel van felírva; fel van vésve szívök táblájára és oltáraik szarvaira, Mivelhogy megemlékeznek fiaik az ő oltáraikról, Aséra bálványaikról a zöld fák mellett és a magas halmokon.”
Jer11:13. „Mert városaidnak száma szerint voltak néked isteneid, oh Júda, és Jeruzsálem utczáinak száma szerint készítettétek a gyalázatnak oltárait, az oltárokat, hogy áldozzatok a Baálnak!”
Mert átvette a héber köznép a többségi izraeli (kánaáni) vallást.
"Ezért a Biblia nem igazán ad részletes vagy pozitív jellemzést a "kánaáni istenekről". "
De ad:
Ézs 2:3. "És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde;
4. Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul."
Jákób Istene Él volt, s mint látható, békés Isten hírében állt.
"Ezek a pogány istenek az időjáráshoz, termékenységhez és más természeti jelenségekhez kapcsolódtak. Jézus azt tanította, hogy az Atya az egyetlen igazi Isten, és azt kérte mindenkitől, hogy a magasabbrendű igazságot és szeretetet kövessék, amelyet az Atya képvisel."
Egyrészt nem voltak pogány Istenek, mert Istenek voltak. Csak a héberek szemében voltak pogányok. A sors fintora, hogy Jahve is egy ilyen "pogány" Isten, méghozzá női Isten...:D Történetesen Baál felesége.... Csakhogy Baál (a hébereknél Jahu) és felesége (Jajuah, azaz Jahve) nem a békesség, hanem a harc Istenei voltak...
"Egyszerű. Jézus az Istenről mint szeretet, megbocsátás és igazságosság kifejezőjéről tanított."
Ok, de ez hova van leírva? Nem a Bibliába? Miért fogadod el ezt fenntartás nélkül? Mert neked szimpatikus? Megértelek, nekem is az...
"Jézus tehát az Istent mint szerető, megbocsátó és gondoskodó Atyát mutatta be."
No, akkor vesd össze az fent idézett Ézs 2:3-4-gyel. Ha azonosságot találsz, az nem véletlen. Ahogy az sem, hogy az utilsó szavait Él-hez intézte, s nem Jahvéhoz... Vajon miért?.
