"Na, látod, én igazából ezzel vitatkozom! Ugyanis hiába ragozzuk oda-vissza, az a lényeg, hogy bár így önmagában valóban nem elegendő info a nyomaték, mégiscsak ez határozza meg a teljesítményt :))) Tökmindegy, hogy megadod a nyomatékot és a fordulatszámot, vagy "csak" a teljesítményt, ugyanarról beszélünk!"
Szerintem nem fogod fel miről beszélek. Pontosabban azt nem, hogy mit jelent az információ. Ha A dologból nem tudsz következtetni valamire, de A-ból és B-ből együtt igen, akkor A-nak kevés az információtartalma. Ha C-ből tudsz, akkor C-nek meg elég.
Ahhoz, meg hogy miből lesz mi olvasd el Grego érvelését. Az adott idő alatt elégetett benzin hőenergiája által előállított mozgási energiából lesz a nyomaték, ami hajtja az autót. A vastag betűs rész a teljesítmény. Abból lesz a nyomaték. Pontosabban nem a nyomaték, hanem az adott fordulatszámon jelentkező nyomaték. Ami persze megint csak pont a teljesítmény. Csak ez már mozgási energiából származik. Az előbbi meg még hőenergiából.
"Először is: álló benzinmotornak nyilván nincs semmilyen nyomatéka"
A múltkor még volt. De nekem mindegy, tőlem lehet villanymotor is.
"Ha kinyomod a kuplungot, milyen nyomaték van a keréken, te szerencsétlen"
Bocs, ezt elírtam. De ettől még nem vagyok szerencsétlen! :-((((((
"A motorból ilyenkor is jön ki a telj., de az autóból, mint rendszerből nem! Elfogy belül, olajkavargatásra. (Kupluncsúsztatással is kipróbálható, akkor meg tárcsamelegítésre...) "
És odaírtam jól láthatóan, hogy elhanyagoljuka veszteségeket. Gyengébbek kedvéért nincsen. Most mondjam én is azt, hogy olvasd el mit írok te szerencsétlen? Nem írok ilyet. De tényleg elolvashatnád.
"az erő gyorsít egy adott testet, csak éppen a maximális előállítható erőt meg a teljesítmény szabja meg. "
Ezzel semmi gond, a P=M*omega ekvivalens a P=F*v-vel. Ez valóban a "pillanatnyi teljesítmény".
"Attól, hogy a keréken van nyomaték ... Ha nincs előtte fal, elindul, ha van, akkor nem! Akkor még egyszer: van egy autónk, aminek veszteségi ellenállása, gördülési ellenállása, ... Kinyomom a kuplungot, de a motor nem jár (áll). Szerinted az autó el fog indulni, ha nincs előtte fal!!!...
Persze lehet, hogy félreértelek."
Sőt, biztos. Méghozzá nagyon. Ha kinyomod a kuplungot, milyen nyomaték van a keréken, te szerencsétlen? Olvasd már el, mit írok, utána vitatkozz!
"De szrintem, ha a motor főtengelyén van nyomaték (márpedig lentebb írták, hogy van még az álló motornak is), akkor ugye a keréken is kell lennie. Tehát gyorsulnia kellene az autónak! "
Folyamatosan kevered az egész autót, az önálló motort, meg úgy általában mindent.
Először is: álló benzinmotornak nyilván nincs semmilyen nyomatéka. Nem álló autónak, álló motornak! Lehet viszont nyomatéka egy álló villanymotornak (fúrógépes példa)! Itt, a "falas" példánál éppen azért mondtam az automataváltós kocsit, mert az kicsit hasonló az utóbbihoz: a járó motor ad le nyomatékot, megy is a kocsi, de ha nekimész a falnak vagy fékezel, akkor megáll, nem? A motorból ilyenkor is jön ki a telj., de az autóból, mint rendszerből nem! Elfogy belül, olajkavargatásra. (Kupluncsúsztatással is kipróbálható, akkor meg tárcsamelegítésre...)
A többihez, meg amit lejjebb írtál:
"Az eredeti topicindító állítás az volt, hogy a motornak a maximális nyomatéka a gyorsulás (értsd 100-ra, 120-ra,... sprint) szempontjából szinte teljesen mellékes"
Na, látod, én igazából ezzel vitatkozom! Ugyanis hiába ragozzuk oda-vissza, az a lényeg, hogy bár így önmagában valóban nem elegendő info a nyomaték, mégiscsak ez határozza meg a teljesítményt :))) Tökmindegy, hogy megadod a nyomatékot és a fordulatszámot, vagy "csak" a teljesítményt, ugyanarról beszélünk!
5 tonnával magad mögött?:))
Jó.:)
De ha 1 másodpercnél hosszabb időt tűzöl ki magad elé, ne csodálkozz, ha a rakteremben végzed, és a rácson át pisloghatsz hátra a hondádra.:))
"Ezt átrendezted: Mk = Mm X (nm/nk) alakra, és nk-t konstansra veszed. De ebben az esetben nem is konstans(lévén fix az áttétel). "
Nem konstans. Mivel a motr a gyorsítás folyamán végig ugyanazon a fordulatszámon dolgozik, mégpedig a maximális teljesítményhez tartozón, ezért az áttétel folyamatosan változik (folyamatosan nő).
Jó példa erre a jégan való indulás, ahol kerén ébredő nyomaték nem végez munkát az autón. Mivel nincs tapadás, nincs gyorsulás, pedig a nyomaték ott van.
Tehát a teljesitmény vs. nyomaték kérdéskör válasza: tapadás. :)))) (De megyek bele ilyen hülyeségbe, mert tényleg sok dolog függvénye, aztán a végén tyúk vagy tojás szindróma lesz belőle:))))
441: Na mondtam én, hogy valammi nem stimmel. Helyettesitsd be a mértékegységeket! Nem tudsz Nm-t KW-tal egyenlővé tenni, márpedig ez történt.:)
Abból indulsz ki, hogy Mm X nm = Mk X nk
Ezt átrendezted: Mk = Mm X (nm/nk) alakra, és nk-t konstansra veszed. De ebben az esetben nm is konstans(lévén fix az áttétel). Ne úgy nézd, hogy (NmXnm)/nk, hanem Nm X i .Nekem erőltetett analógiának tűnik.:)
Nem akarok vitázni, mert abban igazat adok Neked (és mindenki igazat adott a nyomatékpártiak közül:)), hogy a teljesitményadat jobban tükrözi a gyorsulást. Bizonyos esetekben teljesitménnyel könnyebb is számolni (ha az adott formmulához az kell). Tehát mindenkinek a saját szemszögéből igaza van, csak máshonnan nézzük a dolgokat.:)))
Hegyezzétek a váltás témát, mert izginek tűnik.:) Kiri topicot nyitottál.:)
A Pontiaccal megyek, de csak nézelődni, meg dumálni, bizonyítandó jószándékom, nyilván nem gyorsulni megyek le egy limóval a CRXek ellen :)))) Bár ha elkérem a Mercit, akkor még te is felkötheted a liberót :)))))))))))))
Mondjuk szívesen gyorsulok is, ha valaki erre vágyik, de sem csalódott, sem meglepett nem leszek, ha kikapok... aki viszont tőlem kikap egy pihekönnyű pörgős sportosnak mondott autóval, azt röhögőgörcs közepette falábúnak fogom nevezni :))))) Egyébként gyorsulásban mihaszna kartárs nevez, ha jól tudom :)
Kár hogy nem lett meg egyébként, amit akartam venni, emrt azzal lementem volna gyorsulni is :) De majd talán a nyáron :)
Az a teljesítmény kellene nekem! Na jó, megelégszek a 10ezred részével is, még az is 4000 Le. :-)))))
"Amit itt alant írtál egy kicsit furi, mert a nyomatékgörbe alapján, ahol gondolom a vizszintes tengely a fordulatszám, egyszerüen ki lehet számolni a teljesítményt, és ez ugye igaz bármely meglevő két adatra :) "
Gondolom arra gondolsz, amikor azt mondtam, hogy nem tudom kiszámolni a nyomatékból a gyorsulást és a teljesítményt? Na, akkor a vizszintes tengelyen az autó sebessége van V1 és V2 között, a függőlegesen meg a főtengelyen mért nyomaték.
Szerintem: gyorulásnál a PILLANATNYI teljestmény számít. Ennyi.
(extrém esetekben az hogy egy járgány max teljesítménye 200LE lehet, hogy semmit sem mond.)
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Lassa végig olvastam a topicot, és nem tudom mit akarsz ebből kihozni.
Abban igazad van hogy a max. LE adat többet árul el az autó gyorsulásáról, mint a max nyomaték, mert ugye a teljesítmény, mint már többen leírták származtatott adat, jelen esetben a fordulatszám és a nyomaték 'szorzata'.
Amit itt alant írtál egy kicsit furi, mert a nyomatékgörbe alapján, ahol gondolom a vizszintes tengely a fordulatszám, egyszerüen ki lehet számolni a teljesítményt, és ez ugye igaz bármely meglevő két adatra :)
Ha nagyon számolni akarsz akkor, ideális esetben számolhatunk azzal, hogy mozgási energiává kell alakitani a motor által termelt energiát, ahol ha mondjuk elhagyunk minden más tényezőt (tapadás,váltó,stb..) akkor az E = 1/2m x v2 alapján ki lehet valamit hozni.
Ezek alapján (és mint sok mérés is mutatja) a rugalmassága a 'dizeleknek' sokszor jobb mondjuk 4-ben 50-ről 90-re mert az adott fordulatszám-tartományban jóval nagyobb a nyomatéka és emiatt a teljesítménye is.
Érdekesség : az űrsikló teljesítménye induláskor 40 000 000 LE ! Nem piti :)))
Tisztelette: [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Abból, hogy három mennyiség közül (A, B, C), bármelyik kettőől egyértelműen meghatározható a 3-dik, nem következik, hogy a három mennyiség információtartalma azonos. Sőt, ez szempontfüggő. Ha egy bizonnyos 4-dik mennyiség (D) kiszámításához C-re van szükségünk, akkor a 3 mennyiség nem lesz egyenértékű, a legnagyobb információval Cfog rendelkezni, hiszen csak A vagy csak B nem elegendő De kiszámításához. A és B nem tud semmit sem elmondani D-ről, csak együtt. Persze elképzelhető olyan is, hogy valami csak A-tól vagy B-től függ, ekkor persze ebből a szempontból a másik kettőnek van kisebb jelentősége. Például a dugattyú maximális átlagsebességének meghatározásához nyilván szükség van a fordulatszámra, így ebből a szempontból csak ő a fontos. Önmagában a teljesítményből és a nyomatékból ez nem határozható meg, de a kettőből együtt már igen (persze szükség van még néhány további infóra, most csak e három dolog viszonyáról beszélek). És nyilván van olyan dolog, ahova meg önmagában a nyomaték elegendő (pl. állításotok szerint a hajtáslánc ilyen), ebből a szempontból ő a fontos. A gyorsulás szempontjából meg a teljesítmény a fontos, noha a másik kettő birtokában is megállapítható. De csak az egyikből nem.
Még egy dolgot, hogy teljesen tiszta legyen a kép.
Ha megadják egy motor teljesítménygörbéjét valamely fokozatban V1 és V2 sebesség között - amennyiben elhanyagolhatóak (vagy tudott) a veszteségek -, akkor pontosan kiszámítható a gyorsulás időtartama. Azonban ebből az információból még nem tudom kiszámítani a nyomatékot (a nyomatékgörbét). És persze a fordulatszámot sem.
Ha megadják ugyanígy a nyomatékgörbét, akkor sajnos semmit nem tudok mondani a gyorsulásra vonatkozóan. Persze némi becslést a görbe alakjából tudok mondani, de bizony könnyen lehet, hogy nagyon tévedek. Pontos számításra nincs mód.
Ha megadják a fordulatszám görbét:-)), akkor abszolút semmit sem tudok mondani. Se a nyomatékról, se a teljesítményről, se a gyorsulásról.
Ha megadják az utóbbi kettőt, akkor persze ki tudom számítani a gyorsulást, de ekkor ki tudom számítani a teljesítményt is. Azaz a teljesítmény birtokában meg tudom adni a gyorsulást, úgy, hogy közben sejtelmem sincs a nyomatékról, ha azonban a nyomatékkal számolok, akkor minden esetben ki tudom számítani a teljesítményt is.
Ebből viszont az következik, hogy a fordulatszám mond legkevesebbet egy autóról, a nyomaték már némileg többet mond, de a legtöbbet a teljesítmény közli róla.
"Először is ugye F=m*a (erő=tömeg*gyorsulás), ebből a=F/m. Hol is van itt nyomaték? (Ja, és teljesítmény sincs? Hoppsza... érdekes :)))
OK, megmondom, mer' úgyláccik, magadtól nem jössz rá: a keréken, de természetesen nem a nyomaték gyorsít, hanem az az erő, ami az úton keletkezik; a nyomatékból a gördülési sugárral számítható. Kisebb kerék->nagyobb gyorsulás."
Látom már mi a gond! Kicsit átfogalmazom az én állításomat: az erő gyorsít egy adott testet, csak éppen a maximális előállítható erőt meg a teljesítmény szabja meg.
"Jézusom... Figyelj! Attól, hogy a keréken van nyomaték (tehát erő is, ld. az automatás példát), még nem tudsz mondani semmit az autóról! Ha nincs előtte fal, elindul, ha van, akkor nem! Ha elindult, van telj. is, ha nem, akkor nincs. (Vigyázz: az egész autóról van szó, nem csak a motorról!)"
Akkor még egyszer: van egy autónk, aminek veszteségi ellenállása, gördülési ellenállása, ... Kinyomom a kuplungot, de a motor nem jár (áll). Szerinted az autó el fog indulni, ha nincs előtte fal!!! Ez szép. Hát az energiamegmaradás törvényéről hallottál-e már? Most akkor mi feltaláltuk az örökmozgót? Sőt, ez nem is örökmozgó, hanem egyenesen energiát termel a semmiből! Nagyon jó, akkor mi milliomosok leszünk! :-)))
Persze lehet, hogy félreértelek. De szrintem, ha a motor főtengelyén van nyomaték (márpedig lentebb írták, hogy van még az álló motornak is), akkor ugye a keréken is kell lennie. Tehát gyorsulnia kellene az autónak!
"Másképp is elmondom: az eredeti kérdés vmi olyasmi volt, hogy mitől függ "jobban" a gyorsulás, a nyomatéktól vagy a teljesítménytől. Ugye? Nos, vegyünk 2 motort, ugyanakkora (max.) nyomatékkal (mondjuk, hogy a görbe alakja is ugyanaz), de az egyiknek legyen 2* akkora a fordulata (tdi vs. Honda :)). Eddig OK? Világos, hogy az utóbbinak 2* akkora lesz a teljesítménye is. Stimmt? Nyilván ez fog jobban gyorsulni. Node cseréljük ki az utóbbi motort egy olyanra, aminek a fordulata az elsőével egyezik, de a nyomatéka a duplája! Ugyanúgy fog gyorsulni, mint az előbb, ugyanúgy veri le az 1-es motort, mint az előbb... Erre én azt mondom, hogy akkor mégiscsak a nyomaték számít!
Igen, tudom, erre jössz azzal, hogy "de a telj. is 2*es, azér' van így"! Persze!
Azt kellene megérteni, hogy szoros, függvényszerű kapcsolat van közöttük, egyszerűen nincs értelme úgy megkülönböztetni, ahogy csinálod! Annyiban igazad van, hogy első közelítésben a teljesítményadat mond legtöbbet 1 motorról, de abból, hogy 300 lovas, nem tudod, hogy egy amerikai cirkáló, vagy egy tuningolt honda, igaz? Pedig ég és föld... "
Van kapcsolat köztük, ez így igaz. Továbbra sem veszed észre azonban a lényeget! A fenti példa tökéletesen bizonyítja az igazamat. Vedd észre, hogy fent nem önmagában hivatkoztál a nyomatékra, hanem a fordulatszámmal együtt!!!!!!!! T magad írod, hogy ha 2-szer akkora a nyomaték ugyanazon a fordulatszámon, akkor az autó kétszer jobban gyorsul. De így már a teljesítményről beszélsz!!! Tehát önmagában a nyomatéknak a fordulatszám ismerete nélkül nincs jelentősége a gyorsítás meghatározásában. Önmagában a teljesítmény azonban már elég! Nekem elég AxB ismerete (teljesítmény), neked meg kell külön A és B is. De önmagában A (a nyomaték) nem elég ahhoz, hogy az autó gyorsulásáról bármit is mondjál!
Abban igazad van, hogy nem fogom megtudni, hogy amerikai cirkáló, vagy tuningolt Honda, de azt tudni fogom, hogy kb. mekkora gyorsulás várható tőlük, amennyiben ismerem a tömegüket. Abból azonban, hogy az egyik autó max. nyomatéka 200 Nm, a másiké meg 300 még semmiféle következtetést nem tudok levonni a gyorsulásra vonatkozóan. Ha meg ehhez kéred a nyomatékgörbét is, akkor meg már megkapod információként a fordulatszámot és így persze a teljesítményt is. A teljesítmény nélkül az autóról semmit nem tudsz mondani!
Elméleti síkon is mozogjunk! A motor maximális munkavégzési képességét a teljesítménye adja meg. Sőt, a pillanatnyit is, persze ekkor a pillanatnyi sebessége. Az autó felgyorsításához munkavégzésre van szükség. Ha eltekintünk a veszeségektől, akkor a két sebességhez tartozó mozgási energia különbségét kell belefektetnünk. Ha a teljesítmény fix a teljes munkavégzés alatt, akkor innen már csak elemi műveleteket kellvégeznünk és pikk-pakk megkapjuk a szükséges időt. Ha nem az, akkor már integrálni kell, de a pillanatnyi teljesítmények birtokában akkor is megkapjuk a szükséges időt. Tehát itt nyomatékkal nem kellett számolnunk, noha persze a teljesítmény implicite tartalmazza a nyomatékot. Persze csinálhattuk volna a számítást úgy is, hogy nyomatékkal (azaz gyorsítóerővel) számoljuk ki a szükséges időt. Azonban önmagában a nyomaték nem elegendő, tudnunk kell azt is, hogy az mekkora fordulaton állt rendelkezésünkre. Ha ezt nem tudjuk - pl. nem mondják meg:-))) -, akkor sajnos szét kell tárnunk a karunkat és közölni, hogy nem elég az információ. Ha megmondják, hogy mekkora fordulaton és mekkora nyomaték áll elő, akkor meg gyakorlatilag megmondták a teljesítményt. És jól látszik, hogy csak a teljesítmény megadása is legendő, semmi szükség a nyomatékra és a fordulatszámra külön-külön!!!
"...váltani azon a fordulatszámon érdemes, ahol az aktuális keréken ébredő nyomaték már kisebb, mint az eggyel magasabb fokozatban ébredő (keréken!) nyomaték."
Szerintem is! Én sem látom ebben a hibát, bár azért még vannak bizonyos fentartásaim.
Ok, ez persze igaz. De van ezzel egy baj. Az elsö a megközelítés, lásd Grego magyarázatát arról, hogy a különböző területen dolgozó mérnökök máshogy állnak a problémához. És, hogy szerinteük más mozgatja az autót, más területen dolgozók szerint meg megint más. Egyikük szerint a teljesítmény, mások szerint meg a nyomaték.
A másik gond meg gyakorlati jelentőségű. A nyomatékot ugyanis szinte szabadon lehet átalakítani. Lehet növelni, csökkenteni és ez csak áttételezés kérdése. Az átalakítás látszólag korlátlanul megtehető, hiszen megfelelő áttételezéssel bármekkora nyomaték előállítható. Ez persze azonban csak akkor igaz, ha eltekintünk az autó sebességétől. De hát miért tekintenénk el? És itt jön be a lényeg: adott sebességhez akárhogy áttételezzük a motort, mindig lesz egy felső korlát, aminél nagyobb nyomóerőt ha mgszakadunk sem tudunk előállítani! Ez a felső korlát pedig - nem meglepő módon - csak és kizárólag a motor teljesítményétől függ!!!
Az eredeti topicindító állítás az volt, hogy a motornak a maximális nyomatéka a gyorsulás (értsd 100-ra, 120-ra,... sprint) szempontjából szinte teljesen mellékes, az szinte teljes egészében kizárólag a teljesítménytől függ. Erre írta be GoFast, hogy márpedig ez hülyeség, ez csak és kizárólag a nyomatéktól függ. A fentieket figyelembe véve nem volt igaza. Hiszen jól látható, hogy a kocsi tetszőleges sebességnél mért maximális gyorsítóképessége csak és kizárólag a teljesítménytől függ! Egy adott autó esetén ez persze csak a maximális teljesítményhelyhez tartozó sebességnél igaz, illetve a többi helyen is igaz, de ott a váltó ezt a maximális értéket eltorzítja. És éppen ezért igaz az, hogy ha az egyik autó erősebb a másiknál, akkor megfelelően áttételezett váltóval bármely sebességig történő gyorsításnál megveri a másikat (mindkét motorhoz persze a megfelelő váltót társítjuk!).
Tehát gyorsítás szempontjából a teljesítmény messze fontosabb jellemző, mint a maximális nyomaték. QED. :-)))
Te, Vuk, fogjál inkább 1 kacsát, vazze! Legszívesebben azt mondanám, hogy kapd elő az ált.isk-i fizikakönyvedet...
Na, röviden azér' picit:
Először is ugye F=m*a (erő=tömeg*gyorsulás), ebből a=F/m. Hol is van itt nyomaték? (Ja, és teljesítmény sincs? Hoppsza... érdekes :)))
OK, megmondom, mer' úgyláccik, magadtól nem jössz rá: a keréken, de természetesen nem a nyomaték gyorsít, hanem az az erő, ami az úton keletkezik; a nyomatékból a gördülési sugárral számítható. Kisebb kerék->nagyobb gyorsulás.
Tételesen:
"Cáfolandó állítás: a nyomaték az alfa és az omega. Abból levezethető minden és az gyorsítja az autót, nem a teljesítmény. ... a fecskendőből hátrafelé ömlött a víz, annak meg nincs nyomatéka."
Nincs hát. A végén az autónál se a nyomaték kell, hanem az erő, ld. előbb.
"Van egy álló autónk, aminek áll a motorja (nem jár, halott, feldobta a talpát, alulról szagolja az ibolyát,...:-)))) ). Na most, ennek a motornak van nyomatéka. Ha az egyéb veszteségek és ellenállások elhanyagolhatóak, akkor az autónak szépen el kellene indulni."
Jézusom... Figyelj! Attól, hogy a keréken van nyomaték (tehát erő is, ld. az automatás példát), még nem tudsz mondani semmit az autóról! Ha nincs előtte fal, elindul, ha van, akkor nem! Ha elindult, van telj. is, ha nem, akkor nincs. (Vigyázz: az egész autóról van szó, nem csak a motorról!)
"még mindig nem foglalkoztál a 441-es hozzászólással"
Dehogynem... 449, 451. Azt is mondtam, hogy önmagában arra a kérdésre ("meg akarjuk alálni azt a fordulatszámot... ahol a legnagyobb lesz a vonóerő az adott sebességnél") igaz, de a legkevésbé sem cáfolja meg az "elméletemet". Így pl. egy stabilmotornál lehetne feltenni a kérdést, ami egy szivattyút vagy generátort hajt, kb. állandó terheléssel. Ezenkívül valóban van jelentősége a váltások szempontjából.
Másképp is elmondom: az eredeti kérdés vmi olyasmi volt, hogy mitől függ "jobban" a gyorsulás, a nyomatéktól vagy a teljesítménytől. Ugye? Nos, vegyünk 2 motort, ugyanakkora (max.) nyomatékkal (mondjuk, hogy a görbe alakja is ugyanaz), de az egyiknek legyen 2* akkora a fordulata (tdi vs. Honda :)). Eddig OK? Világos, hogy az utóbbinak 2* akkora lesz a teljesítménye is. Stimmt? Nyilván ez fog jobban gyorsulni. Node cseréljük ki az utóbbi motort egy olyanra, aminek a fordulata az elsőével egyezik, de a nyomatéka a duplája! Ugyanúgy fog gyorsulni, mint az előbb, ugyanúgy veri le az 1-es motort, mint az előbb... Erre én azt mondom, hogy akkor mégiscsak a nyomaték számít!
Igen, tudom, erre jössz azzal, hogy "de a telj. is 2*es, azér' van így"! Persze! Azt kellene megérteni, hogy szoros, függvényszerű kapcsolat van közöttük, egyszerűen nincs értelme úgy megkülönböztetni, ahogy csinálod! Annyiban igazad van, hogy első közelítésben a teljesítményadat mond legtöbbet 1 motorról, de abból, hogy 300 lovas, nem tudod, hogy egy amerikai cirkáló, vagy egy tuningolt honda, igaz? Pedig ég és föld...
A gázturbinához:
">>...a tengelyről csak akkor vehetsz le teljesítményt, ha van rajta nyomaték<<
És tolóerő esetén? "
Tolóerő esetén milyen tengelyed van, te?
Ne felejtsd el, hogy a nyomaték csak forgómozgásnál jön elő!!!
Itt mi most ált. ilyen motorokról beszélünk;
A legjobb rakétahajtómű persze egy pici fekete lyuk lenne, a párolgása hajthatná a rakétát :)
Nm vs. Lóerő, ill. optimális váltási stratégia:
1. Mivel az autót a keréken ébredő erő gyorsítja, ami viszont a motor épp aktuális nyomatékából származik a hajtáslánc áttételén keresztül, ezért gyorsulást csak az autó tömege, a motor nyomatékgörbéje és a váltóáttételezés ismeretében lehet számolni.
2. TEHÁT váltani azon a fordulatszámon érdemes, ahol az aktuális keréken ébredő nyomaték már kisebb, mint az eggyel magasabb fokozatban ébredő (keréken!) nyomaték.
Ezt én szépen kis is Excel-eztem a nyomatékgörbém ismeretében, majd felrakom ide a képet.
Vuk! Ne eröltesd már mindenki szájába, hogy csak nyomatékból lesz teljesítmény, vagy csak nyomatékkal lehet munkát végezni, mert ilyet senki nem mondott. Gorcsev is leírta többször, hogy ez simán erö kérdése, de mivel a belsöégésü motor munkáját forgómozgássá alakítja, így nyomaték keletkezik, de magát a gyorsítást, ahogy Gorcsev is írta, a kerék talajra fekvö felületénél keletkezö erö végzi, ÉRTEEED ERÖ!! :)))
"A gázturbinához annyit hadd tegyek hozzá, hogy a tengelyről csak akkor vehetsz le teljesítményt, ha van rajta nyomaték"
És tolóerő esetén?
Most terveznek egy olyan hajtóművet űrhajókhoz, ahol, atomokat ütköztetnének egy nagy felületű fóliába, ahol azok hatására kis nukleáris robbanások játszódnának le és ez gyorsítaná az űrhajót. Ebben a hajtóműben nyoma sincs nyomatéknak, de azért jó eséllyel mégis működni fog!
Aztán meg, ha csak nyomatékkal lehetne munkát végezni és tárgyakat mozgásra bízni, akkor ugye nem tudnánk járni, a halak nem tudnának úszni és persze a puskagolyó sem hagyná el a csövet. :-))))
És perszemég mindig nem foglalkoztál a 441-es hozzászólással! Ingegnere tegnap este ráizgult a problémára és azt mondta, hogy biztos van benne valahol egy hiba, de még egyelőre nem tudta megcáfolni. Jó lenne, ha te is ránéznél, mert elég érdekes a belőle levont következtetés. Megcáfolja az elméletedet! :-))))))
