A labdarúgó bajnokság elsô osztályába 15 fôvárosi csapat küzdött egymással. A mérkôzések látogatottsága nem csökkent, de nem is növekedett. Továbbra is a nagy csapatok (MTK, FTC, UTE stb.) összecsapását kísérte a legnagyobb figyelem., nem egyszer 20-25 000 fizetô nézô is kiment. Csak egy példa, ami viszont jellemzô a korabeli városi állapotokra. Az MTK-UTE mérkôzésre (1:1) 15 000 nézô gyûlt össze a lelátókon. A rossz közlekedési viszonyok miatt már a déli órákban megindult a vándorlás a Hungária út felé. Az újpestiek jobb híján stráfkocsikkal szállították oda-vissza közönségüket (a fiatalok kedvéért a stráfkocsi nem autómárka volt, hanem egy olyan rakfelületû, lovakkal vontatott szekér, ami nagyobb terhek szállítására szolgált). A villamosok hatósági rendelettel szabályozva, kora délután már nem jártak. Az újpestieknek lett volna indokuk arra, hogy nem kísérik el csapatukat a város másik végébe, de ez fel sem merült bennük. Inkább vállalták, hogy a puccos pesti utcákon kinevetik ôket az ormótlan és személyszállításra alig alkalmas szekereken. A fakó, kopott társzekerek lovai unottan rágcsálták a Hungária úti kerítés kiégett füvét a meccs alatt és várták a vissza indulást. De mintha megérezték volna, hogy utasaik valamely örülnek a döntetlennek és vidáman galoppozva vitték haza ôket. A tudósító ezt írta másnap: Bizonyosan feljegyzi majd a sporttörténelem, hogy volt idô, amikor Újpest népe még a stráfkocsin való vándorlás unalmával is megbirkózott, csakhogy kedvenc csapatát láthassa játszani. Hát, most ebben a könyvben valóban följegyezte a sporttörténelem
Persze, hogyne :-) Mi rendes család vagyunk, se fradista, se MTK-s nem volt itt soha, úgyhogy esélytelen, hogy a dédapám feltűnjön egy MTK-meccsen :-)
Viszont katona korában többször előfordult 1913-ban, hogy ilyen-olyan laktanyaközi meccseket játszottak az MTK-pályán. Ő volt a kapus. De ott nem hinném, hogy ennyi néző volt kint :-)
Küldtem mailt. Off Amúgy én voltam úgy a Hungária körúton, hogy teltház volt, talán 87ben vagy 88ban egy Honvéd elleni meccsen, amikor a villanyvilágítást avatták. Akkor azt írták, 25000 néző... On
A Fradi-pályánál a sarokban volt a klubház, nem a kapu mögött. És ilyen fedett tribün, mint itt a B-lelátónál csak 1924-ig létezett, de mögötte volt/van a pénzverde épülete.
Ez elég durva lenne. Ugyanis most csinálok egy könyvet amiben ennek a képnek a képaláírása az, amit beírtam. Mondjuk téged, meg a szerkesztőt ismerve simán neked hiszek.
Ez kérlek szépen az MTK-pálya! Mégpedig a Törökbecse utcai raktárépület Salgótarjáni úti sarkáról fotózva! A bal oldalon látható a B-lelátó, szemben, a klubház helyén van most a maratoni kapu, a kettő közötti zsúfolt és magas állóhelyi lelátó helyén pedig most az Orth-szobor és a kosárlabdacsarnok található.
2000/2001... ez volt a szezon, amikor a BKV feljutott?:-))) És ez volt, amikor a bajnoki cím egy olyan Fradi-Vasason dőlt el, ahol Bukovics három büntetőt is befújt?
Ez volt az amikor mi nagyon neccre álltunk a kiesés tekintetében (régi szép idők) és egy Honvéd-Haladás volt a Bozsikban, ahol - azt hiszem - minimum egy pont kellett. Sérülés volt a pályán, a Hali játékosa kirúgta a labdát az oldalvonalon túlra, hogy lehessen ápolni. Babos Ádám állt neki a bedobásnak, majd lendületből egy szombathelyi hátára dobta, amiről kipattant a labda a játéktérről. A Fair Play ezzel meg is volt, az ismételt bedobásból indított támadást pedig góllal fejeztük be... A saját játékosunk ellen tüntettünk ilyen kirívó sportszerűtlenség láttán...
de nekem a kedvencem a Haladás. Azon kívül, hogy ők estek ki a földkerekség minden első osztályú bajnokságát összesítve a világon a legtöbbször (valami 16 kiesésnél járnak), az 1999/2000-es szezonban sikerült kiesniük és feljutniuk is egyszerre.
Ugye ez volt az a szezon, ahol két 8 csapatos bajnokságot alkottak, és a legjobb 6-6 csapat utána egy 12 csapatos rájátszásban vett részt. A többi négy csapat kiesett az NB2-be. Viszont a Haladás a novemberben megkezdett NB2-es szereplését követően meg is nyerte az NB2-t, és első helyen végzett a másodosztályban. Így ugyanazon a szezonon belül megjárta az NB1-et és az NB2-t, mi több, az első osztályból előbb kiesett, majd utóbb feljutott oda.
Bár én már nem láttam abban az állapotában a pályát, de ha jól tudom, a tribün oldalán a "lejtős aszfalt" rész végig-végig lépcsőzetes állóhely volt, és a szemben lévő oldalon is volt valamilyen lelátó. De ennek is Ben a megmondhatója :-)
A pálya ma fele részt az újpesti önkormányzat, fele részt a Tungsram utód GE kezében van. Szerintem több kisebb csapat is használja (legutóbb például botrányos meccset játszott itt a ferencvárosi szurkolók csapata, ki is tiltották őket innen).
Egyébként fantasztikus múltú létesítményről van szó...a lóversenyteres és az UMTE-s időszakot már két cikkben megírtam, de 1960-as évektől kezdődő Vasas Izzó korszak (NB I.-es meccsekkel, pl. az Újpest ellen 11.000 néző előtt) még feldolgozásra vár...:)
A BKV-pálya tribünje 1935-ben épült, és pontos mása az FTC-pálya 1911-ben épült "A" tribünjének. Annyi a különbség, hogy a mintául szolgáló lelátó fából készült, a BKV-s változat pedig téglából.
Említsük meg még a jelöltek között az újpesti, Tábor utcai Tungsram pálya lelátóját is. Az egykori Káposztásmegyeri lóversenytér II.számú tribünje néhány felfalazástól eltekintve még az eredeti állapotában látható. 1912 után egy-két évvel készülhetett, de az is lehet, hogy már a 12-es pályaavatón is megvolt. (1947-től - egy rövid ideig - mint "UMTE-tribün" is funkcionált...)
Pedig azt hittem, hogy a főlelátó csak erősen "megsérült" a háborúban, de azt úgy-ahogy újraépítették. De persze lehet, hogy tévedek. Az ESMTK-ra én is adnék egy voksot így. (A BKV Sport utcai telepének tribünje mikori?)
Jelenlegi ismereteim szerint a jelenlegi Hungária krt-i stadionban és a háború előttiben egyetlen szög sem egyezik meg. A mostani stadiont 1947-ben, a nulláról építették, teljesen új stadion, semmi köze a korábbihoz (ugyanúgy, ahogy a jelenlegi FTC pályának sincs köze a régihez pl.)