Koszovó esetén itt megint van némi zavar a fejekben. Ez nem egy gyenge csapat még akkor is ha a legutóbbi selejtezőkön nem szerepeltek fényesen. Kb. annyi topligásuk van mint nekünk.
Ott a Napoli (Rrahmani) és a Torino középhátvédje, a Mallorca csatára (Muriqi), támadók a Lille-ből és a Besiktas-ból. Köln, Freiburg és Burnley játékosok.
Montenegro és Albánia közötti szint, semmiképp sem pofozógép..
Nagy Ádám tavasszal a Serie B-ben szereplő Spezia együttesénél folytatja pályafutását. A 77-szeres magyar válogatott középpályás a szintén Serie B-ben szereplő Pisa csapatától a tavaszi szezonra került az olasz másodosztályban pillanatnyilag utolsó előtti Speziához.
A Pisa most 13., a Spezia 19.
Tegyük hozzá, hogy a két csapat között nemcsak helyezésben, de pontszámban is 6 a különbség.
De a 9. (már éppen nem Serie A osztályozós) Brescia is csak 9 ponttal van az utolsó helytől.
Egy olyan országban élünk, amelynek a válogatottja a futballtörténelmi szenzációt jelentő veretlenségi sorozat után összehozta magának a lúzerség csimborasszóját, mert képes volt 2-0-ról elbukni a Vb-döntőt.
Az úgynevezett kishitűség miatt még soha semmit nem buktunk el a futballban. A kilométer szélességű arc miatt viszont annál inkább.
Soha nem felejtem el, amikor az 1997-es magyar-jugoszlávon a sportriporterek azon heherésztek, hogy a délszlávok kesztyűben játszottak, és ugyebár majd mi megtanítjuk őket kesztyűbe dudálni. Pár másodperccel később 0-1 lett az állás.
Vajon tavasszal meg tudjuk-e tartani a 12 mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozatunkat? Tudom, hogy nem ez a fő cél, de minél hosszabbra nyúlik, annál többet fogja mindenki emlegetni, és adott esetben akár árthat is, mert eltereli a figyelmet a lényeges meccsekről, nem beszélve arról, hogy az arcméretek az indokoltnál nagyobbra nőnek.
A négy tavaszi meccs közül elvileg kettő van, amit elveszíthetünk, mert nem okozna traumát. A törökök és az írek elleni meccsekre gondolok. Persze az előbbivel itthon játszunk, az utóbbi pedig nem túl izmos, vagyis még az egygólos kudarc is nehezen lenne magyarázható. A Koszovó és még inkább a Málta elleni bukta rettenetesen demoralizáló hatású lenne, és ezt mindenképpen el kell kerülni.
Jobb lett volna legalább egy nemzetközi élvonalba tartozó ellenfél tavaszra, amelyik ellen adott esetben gond nélkül túleshetünk a kellemetlenségen.
Mert az igazán bosszantó az lenne, ha 16 mérkőzés után Svájc venné el tőlünk a veretlenséget.
Nagy Ádámnak idén nagyon rossz éve van a Pisában, de a válogatottban ebből nem sok látszott. Montenegró ellen pl. ő volt a meccs egyik hőse.
Amúgy van esélye arra, hogy megdöntse Dzsudzsák válogatottsági rekordját. Ő lehet a magyar futballtörténet első olyan játékosa (Fiolával és Kleinheislerrel együtt), aki három Eb-n is pályára lép. És máig ő az egyetlen magyar futballista 1979 óta, aki képes volt három egymást követő idényt lehúzni a Serie A-ban. Ezt még Détári sem tudta megcsinálni.
Egyébként egy olyan játékosról van, akinek példaértékű a mentalistása. Remélem, összeszedi magát és megkérdőjelezhetetlenné teszi a kerettagságát.
Dárdai Márton kerettagságának örülni fogok, de egyelőre ő egy Mocsi és Szalai G. kategóriájában lévő játékos, akinek az a feladata, hogy dolgozzon keményen és bizonyítson a kapitánynak.
Azért vannak kétségeim, hogy Málta ellen megtelne-e akár csak a Groupama. A Puskás szerintem elvi szinten sem merülhetett fel erre a meccsre, de minden futballláz ellenére Koszovóra sem lesz kíváncsi 60 ezer ember. Emlékeim szerint a litván meccsen sem volt teljesen teltház.
