Sajnos tényleg nem ismerem ennyire részletesen az akkori technológiát, sorry, viszont abban biztos vagyok, hogy ha fater tudott volna ragasztót szerezni, akkor legalább a saját házában nem bohóckodik ilyen alternatív megoldásokkal (:)).
A misung mint idegen szó rémlik, de ahogy olvasom most ezt a cementtejes akármit, ez is ismerős "technológiának" tűnik hallomásból (:)).
Ahhoz képest hogy a papa kőmíves volt nem jól tudod a fogalmakat , nem ismered a technológiát.
A misung az a cementes homok, félig vagy majd száraz. Abba a különféle padlólapokat rakták ( burkoló tégla ,cement lap, metlachi stb ) később már az égetett mázas lapokat is.
A csempét egy nagyon meszes, enyhén cementes , nagyon képlékeny (sűrű) habarccsal ragasztották a falra. A habarcs jó vastag volt, elérte néha a 2 cm-t i
De ezek a technológiák már a múlt.
A váltás nyilván nem egy két év alatt történt.
Ja nagyon régen már a rómaiak is misungba rakták a mozaikjaikat. Mert a cementet már ismerték.... aztán elfelejtődött.
Volt csemperagasztó. De csak a jobb/tehetősebb helyeken. Mert nem volt annyira elterjedve akkor. Nekünk szakiknak. Nagyon meg kellett magyarázni, hogy miért? és hová kell a nagyon drága ragasztó. Mi is beáztattuk. És malterba raktuk a csempét. Nem kellett akkor a vakolni, meg a járólapot (misungba) cement, homok. lehúztuk egyenesen, vízszintbe. És cement tejjel meglocsoltuk, és ment a járólap rá, de azonnal.:)
Ha a betonra rávan kötve a csemperagasztó. Azt nem kéne felszedni semmivel. Mert azért az elég nagymeló. és nagyon poros is. Inkább a meglévő ragasztót, ami már rávan ragadva a betonra. Le kéne kicsit glettelni. Ragasztóval simára. És arra már mehetne bármi, laminált is, és ismét járólap.
A lerakás előtt a beáztatás hiányát, rossz minőségű ragasztót el tudom képzelni.
Most valahogy javítanom kellene. Egyenlőre nem akarom a teljes nappalit újra rakatni. Valószínű majd később az lesz. (A laminált padlón is gondolkodom)
Milyen géppel lehetne felszedni a "ragasztót" a feljött helyeken, hogy nagy port ne okozzak? Esetleg létezik valami nagyon vékonyan kenhető ragasztó?
Valami ideiglenes, gyors, egyszerű megoldást akarok a javításra, addig amíg tavasz nem lesz, illetve el nem döntjük milyen burkolat legyen a végső megoldás.
Későbbiekben gondot okoz a most 10cm-es járólapból vágott szegély. A fűrészporos tapéta miatt az alacsonyabb laminált padló, vagy netán padlószőnyeg szegélyhez a falat ki kellene javítani, ha nem a járólap maradna.
Így van. Úgy lett kevergetve a ragasztó valahogy. De nem volt az igazi,
A csempét mi akkor áztattuk be? Ha malterba raktuk. Egyébként vannak még most is nem fagyálló járólapok. És az a baj vele. Hogy nagyon gyorsan kapja ki a vizet a csemperagasztóból, és ezért nem ragad le rendesen. Csak ideig-óráig van rendbe a dolog.
Én úgy látom az a lap nem fagyálló. De lehet hogy sima/beltéri alapragasztóval lett lerakva. abból gondolom, mert 20-évvel ez előtt nagyon vadászni kellett a flexi ragasztót. Régebben, a Mesterek rendszerint csinálták az. hogy egy-két Fandli cementet tettek a vödör csemperagasztóba, így több lett, gyorsabban száradt, de viszont nem tapad. Lehet itt is ez történt.
Igen: vannak olyan 30x30-as gresszlapok, azaz öntött lapok, amelyek a szakszerű burkolás után 5-10 év után így felpattogzanak.
Volt egy típus, asszem indiai vagy kínai, évekig árulták (ólcsó volt). Több nagyobb épületbe a hosszabb folyósókon felpattant +5 év múlva a burkolástól, úgy hogy 45 fokba volt szerelve, 2mm fugával, Mapei ragasztóval.
Az egészet ki kelett cserélni. Szerintem hőtágulás.
De még olyat is láttam, hogy egy gyengén szigetelt emeleti monolit födémről (alatta egy nagy garázs), ami 1994-ban épült, 2017-ben egy kemény fagy után minden szobába felpattant a padlócsempe.
Mert a drót sem az első hajlításra törik. Sokszor ugyan az az igénybevétel, folyamatosan gyengül és egyszer csak annyira elgyengül, hogy nem bírja tovább. Ha hidegben lett lerakva akkor melegre tágulni akart, de a ragasztó nem engedte. A sok próbálkozástól a ragasztó lelankadt és azt mondta, hogy csinálja tovább a fene. Ez az én gyanúm. Nyilván ahol a leggyengébb volt a ragasztás ott jött föl először. Amikor följött annyi, hogy már nem feszült annyi akkor utána nem jött föl több. Vagy más oka volt. Ha valakinek van jobb ötlete ne tartsa magában.
Elképzelhető, hogy annak idején hidegben rakták le. Közben azért voltak biztosan nagyobb hőmérsékleti különbségek is. Miért várt ilyen sokáig?
Semmi nem volt (mozgás ugrálás) a nappaliban ami kiváltotta volna hogy most feljöjjön. Először kis földrengésre gondoltam. (Az utca forgalma is távol van)
Szerintem elfáradt mint a drót a sok hajtogatástól. Továbbá a semleges hőmérséklettől távoli hőmérsékleten lett lerakva, valószínűleg hidegben és nem is tökéletesen.
Simán lehet, hogy nem megfelelően rakták le, hogy miért pont ott dobta fel arról fogalmam sincs. A víz a padlóban jó tipp volt, olyan nálam is volt de padlófűtéssel. Kicsi fuga nem rugalmas ragasztó...
Tegyél fel képet a feljött lapok helyéről és a lapok hátoldaláról.
Oka az volt, hogy a fűtéscsövek a padlóban mennek a radiátorok felé, a fürdő vízszigetelése meg hagy kívánni valót maga után. Az adott fűtési szezon kezdetén mikor "bedurrantottuk" a cirkót a fél fürdő recsegés-ropogás keretében feldobta a járólapot...
Ülök a nappaliban és szokatlan zörejre lettem figyelmes. Egyszer csak a kerámia padlólap recsegve felemelkedik. Lassan egy nagyobb területen ropogva feljön. 20 éves ház, radiátor fűtés.
Rémisztő volt ahogy ez 1-2 perc alatt lejátszódott.
Nem tudom elképzeli mi okozhatta ennyi idő után ezt a feszültséget? Aznap nem volt extrém hőmérséklet különbség sem az alatta lévő garázs és a nappali között.
Majd elkezdtek építkezni a felsőbb utcákban. (Szfvár, Öreghegy), és megjelent a talajvíz főleg a pincékben.
Ezért a pincék 90%-át megszüntették, mert használhatatlan lett."
Amit írok az csak akkor lehet igaz ha a föntebbi utcák magasabban vannak.
A felsőbb utca az gondolom magasabban van. Olyat már láttam és hallottam, hogy egy alacsonyabban épített épület elvágta a talajvíz útját és az visszaduzzasztott, de ilyet még nem. Nem állítom, hogy biztosan nem igaz, de kételkedem benne. Ha a talajvíz lenne akkor az nem csak egy pontban áztatná az épületet. Én továbbra is repedt vízvezetékre vagy titkos emésztőgödörre gyanakszom.
Egyetlen esetben lehet igaz, hogy az új épületek okozzák, de annak elhanyagolható az esélye. Ha a talajrétegződés ARRA LEJT. Ki lehet próbálni, hogy megkérdezed, hogy arra felé ha van ásott kút akkor abban milyen mélyen van a víz? Pl. Ha nincs ásott kút akkor kell találni egy másik kérdést.
Ha van hova levezetni, akkor a külső drén elég. De le áss az alaptest aljáig és ezt csak szakaszosan szabad kivitelezni. Csak van olyan eset, hogy nagyon lassan szarad ki a fal a drénezés után. Be kéne injektálni a falatt a lábazat felett, de drága az anyag, ami tényleg jó. Megcsinálni nem nagy ügy.
Meg van a turpisság oka... Sikerült egy régi "Öreggel" beszélni.
A 90-es évekig semmi gond nem volt az épülettel. /"1 éve vettük a házat, de az már beton padlós, lehet ott is gondok lesznek idővel, nem is merek rágondolni... :-( "/
Majd elkezdtek építkezni a felsőbb utcákban. (Szfvár, Öreghegy), és megjelent a talajvíz főleg a pincékben.
Ezért a pincék 90%-át megszüntették, mert használhatatlan lett.
Most elgondolkodhatok hogy mit tegyek. Lebontom az egész "sufnit" /nem szeretném/, vagy valahogyan körbe szigetelem a terméskő alapot kívül belül.
Gondolom azért nem látszik a faltól távolabbi részen a víz nyoma, mert ott már nincs a talajvízből. Ennyire nem értek hozzá.
Azon jár a fejem, hogy kívülről a terméskő alapra mit érdemes kenni. Az hogy a ház köré, dréncső/geotextil+kavics+beton az
Vízműnek van egy haszonjárműve, csatornakimosásra. Mielőtt nekifogsz ásni, ki kell hívni őket, nyomják le a csövűket, majd megmondják ők, hogy pontosan hol van elgugulva, ott áss- be is lehet kamerázni. De ha el van duguilva érdemes kiásni az egész levezetést és kicserélni, mert val. hogy megsűllyedt a talaj (vagy az akna) és valahol eltőrt a cső.
