"Vajon véletlen-e, hogy amikor a tudományok egyik ága bebizonyította, hogy az ember állat, s mikor a zabolátlan erőszak vált a történelmi cselekvés alapelvévé, ugyanakkor a tudományok másik ága arra az eredményre jutott, hogy a világ, a létezés princípiuma az erő? Vajon véletlen-e, hogy ez az ismeretlen és érthetetlen jelenség lett világképünknek legfőbb jelképévé, életünknek eleven hatóerejű, minden sejtünkkel átélt, irányító, tevékeny szimbólumává?"
Alakzat...? Régen kihalt faj, talán... :) Van Ámerikában egy állatkert, ahol külön-külön sírkövek őrzik a kihalt fajták neveit... és van egy Kihalt Népek Enciklopédiája is...
...Egy fiatal, antropológia és néprajz iránt érdeklődő, de korábban csak a saját zsidó közösségét ismerő tudós rabbit besoroznak az első világháborúba. Négy év frontszolgálat után megírja nagy könyvét, aminek azt címet adja: Gojok között: szokásaik és erkölcseik.
Az adomát érdemes idézni az antropológia alapozó kurzusain, lássa csak a növendék, hogy még az elmélyült tudással felvértezett kutatót is megcsalhatják saját tapasztalatai, ha a körülményeket nem jól méri fel, ha nem a „megfelelő időben vagy helyzetben” lát hozzá egy közösség, népcsoport, kultúra tanulmányozásához. De van-e egyáltalán „megfelelő idő és helyzet”, olyan ideális állapot, amely kutató után kiált? A kortárs antropológia arra tanít, hogy ilyen állapot nincsen, mint ahogyan se aranykor, se romlatlan ősállapot sincs, a kultúra és a társadalom állandó mozgásban van, folyamatosan változik, más kultúrákkal lép interakcióba. Az antropológust, a társadalomkutatót tehát nem rettenthetik vissza, sőt inkább sarkallnia kellenének azok a figyelmeztetések, hogy ez vagy az a közösség, kultúra „már nem az igazi, eredetisége megkopott”, „elveszítette belső kohézióját”, „válságban van”. ...
Kösz, nézegetgetem.. Tényeg a buddhisták szerint a Pilis környékén lehet a földi szívcsakra? Azt hittem, h ez csak afféle neopogány toposz.. A kat. klérus tüzet fog fújni!! :-) (Nem baj, úgyis nemsokára fűtni köll..:)
A válasz helyesnek is tűnhetik, csak nem ez volt a kérdés :) . A legáltalánosabb fizikailag felfogott/mért idő és a metafizikai lét-(el)telés különbsége, különleges viszonya. Beleveendőleg a fényterjedés sebességénél gyorsabb viszony-mérőszámú 'pillanatnyi' kvantumus távolhatás (összecsatoltság) is.
A szabályokat pedig én -teoretikusan és egyenként mindegyiket, mégha sose érünk-érhető is a végére- kikövetkeztethetőnek-tettenér(t)hetőnek feltételezem.
Majd Nautilus megmondja/megfogalmazza Neked.. :-)))
Ó, köszönöm a bizalmat. A Wolfram-izzó fényeskedjék Neked az alábbiakban!:)
Képzelj el egy játékot, bábukat rakosgatsz ide-oda. Vannak szabályok. Egy idő után stabil létformák alakulnak ki az evolúcióban: alakzatok, melyek ugyanolyanok maradnak. Sok ilyen lesz. Táplálkoznak is, interakcióik vannak. Milliárdnyi lépés eltelik, nagyon bonyolult lesz a játék már. Lassan az a benyomásod lesz, hogy azok az alakzatok ott a táblán kultúrát alakítottak ki. Keletkeznek, megszűnnek, táplálkoznak, kommunikálnak.
Kérdés: ha a fentieket elfogadjuk, meg tudjuk-e állapítani, hogy egy alakzat éppen zöldellő ligetet lát, vagy az óceán partját? Mi semmi ilyesmit nem látunk, csak - mondjuk - sakkbábukat.
Lehet, hogy valaki velünk, vagy velem (nehogy megsértsek valakit:) is csak játszik egy óriási sakktáblán, és a fény csak az én alakzatom, és a környezetemben lévő sakkbábuk közötti kölcsönhatás: a szabályok játéka, érvényesülése.
(v.ö. Game of Life, John Conway, Conway Game, Stephen Wolfram: A New Kind of Science)
(Kérdés: ki játssza a játékot? Meg lehetne-e kérni, hogy játsszon engem jobban?:)))))
Az azonban biztos, hogy én nem szerezhetek tudomást a Játékot Játszóról, hiszen "én" csak egy alakzat vagyok a táblán. Nem tekinthetek ki a "valóságos" világra.
Majd Nautilus megmondja/megfogalmazza Neked.. :-)))
Ó, köszönöm a bizalmat. A Wolfram-izzó fényeskedjék Neked az alábbiakban!:)
Képzelj el egy játékot, bábukat rakosgatsz ide-oda. Vannak szabályok. Egy idő után stabil létformák alakulnak ki az evolúcióban: alakzatok, melyek ugyanolyanok maradnak. Sok ilyen lesz. Táplálkoznak is, interakcióik vannak. Milliárdnyi lépés eltelik, nagyon bonyolult lesz a játék már. Lassan az a benyomásod lesz, hogy azok az alakzatok ott a táblán kultúrát alakítottak ki. Keletkeznek, megszűnnek, táplálkoznak, kommunikálnak.
Kérdés: ha a fentieket elfogadjuk, meg tudjuk-e állapítani, hogy egy alakzat éppen zöldellő ligetet lát, vagy az óceán partját? Mi semmi ilyesmit nem látunk, csak - mondjuk - sakkbábukat.
Lehet, hogy valaki velünk, vagy velem (nehogy megsértsek valakit:) is csak játszik egy óriási sakktáblán, és a fény csak az én alakzatom, és a környezetemben lévő sakkbábuk közötti kölcsönhatás: a szabályok játéka, érvényesülése.
(v.ö. Game of Life, John Conway, Conway Game, Stephen Wolfram: A New Kind of Science)
(Kérdés: ki játssza a játékot? Meg lehetne-e kérni, hogy játsszon engem jobban?:)))))
Az azonban biztos, hogy én nem szerezhetek tudomást a Játékot Játszóról, hiszen "én" csak egy alakzat vagyok a táblán. Nem tekinthetek ki a "valóságos" világra.
Bővítsük a gondolatkísérletet egy kicsit. Illetve bővült az magától is, mihelyt kiderül, hogy ezek a bátor ifjak tkp. a helyi mszp. által lefizetett "aktivisták". És az éjszaka leple alatt "dolgoztak", a Szentháromság szobornál... (Jókora darabot letörvén belőle.)
És itt jön az analógia.
... a htv azt is mutatta, hogy állig felfegyverzett egységek álltak készenlétben az épület mögött. (Miért nem vetették be a "fiúkat", soha nem fog kiderülni. És hogy van az, hogy a parancsnok elhagyja a hajót?)
Az Magyar Televízió "tájékoztatási képességéről, úri kedvéről" elég sokat mond az Augusztus 20-i esti-éjszakai "néma" képernyő. Ellentétben a hír-tévé képernyőjével... 2006. 09. 20. 21.45
2006-ban feltöltöttem egy kis képsorozatot az őszi eseményekről... Néhány komment jött rá... Most az akkori elől-hátul jól értesülteket kellene megkérdezni, hogy hogyan is volt mindez... és ez még nem is a ló igazi közepe lesz....
A történeti időfogalom is vezethet ide meg oda... Pl.: Fogjam fel úgy, hogy mivel az Antant megakadályozta Budapest irányába a szénszállítást, az élelmiszerek eljuttatását, föláldoztuk az országot Budapestért... Károlyiék fáztak... Budapest lázadozott... A börtönökben nem volt fűtés az elvtársaknak... Teleki P. még 1920 áprilisában is írt, hogy tart a románok visszatértétől Budapestre, tehát valamit alá kell írni, ha ő nem is...
Valami pol.vihar-álló elnevezés nem ártana annak az intézménynek. Legeccerűbb pl. NaFőKö, a meggyökeresedett) honvédségi névadási elv szerint. (Nagy Fővárosi Könyvtár)
