Praktikusan azt kéne, amit C20NE is mond, hogy felviszem az egész elágazást a vízóra aknába, csak az cefet drága, én meg már nem vagyok olyan fitt, hogy 15 métert kiássak.
Fasza! :-( Az a gond, hogy ahhoz, amit a többiek mondanak, és rendes, végleges megoldásnak tekinthető, ahhoz fel kéne túrni a fél kertet, mert most valahol a föld alatt van az évente elzárandó "kerti ág", meg a házba menő "állandó ág" elágazása. Ha ezt ki akarom ásatni (kézzel kell, mert lejtős a telek, oda még egy Bobcat sem jön be, ráadásul jófajta budai agyag, márgával keverve), akkor a lakók meglincselnek, amikor ki kell fizetni. Már a mostani kiásás plusz cserére is nyolcvanezres ajánlatot kaptam, úgyhogy a lányom a húszasért kiásta (nekem épp meg volt reccsenve a derekam), a vizes egy tízesért ledugózta, én meg most ingyen helyreállítom, és a nyugdíjasok örülni fognak. :-/ Ahogy elnézem, az egyetlen, amit tehetek, hogy pl. veszek pár zsák homokot, és azzal töltöm fel a gödröt, hogy legközelebb könnyebb legyen kiásni.
Gondolom azért kellene új számítás, mert az megint pénz :) számokról illetve számításokról nincs szó a statikai tervben. Csak annyi, hogy a kötelezően alkalmazandó szabványok és szabályok figyelembevételével készült...
Mi a francért kéne új számítás? A két U gerenda súlya megegyezik az egy darab HE-B 260-as gerendáéval (1 kg/m a különbség), ezen nincs mit számolni, az igénybevétel nem változik. Az előző számításban megtalálható a szükséges Wy és Wz éréke, táblázatból kinézem azt, hogy a HE-B többet vagy kevesebbet tud a számítás szerintinél. Oszlopnál lehet hogy újra kell számolni a kihajlást. Ez az egész tíz perc ha nincs valami egyedi a szerkezetben.
5.5meter az áthidaló nyilas és befelé néz az U gerenda gerince, csavarozva . Vízszintes teher. Azert gondoltam, hogy itt megkérdezem, mert a statikus szerint új számítások és az megint 40e ftba kerülne + 3 hét mire megint elkészül vele..
1 db HE-B 260-as teherbírása egyenlő FÜGGŐLEGES teherre 2 db U 300-al. DE lehet, hogy vízszintes teher is van és akkor a két U 300-as sokkal többet tud. Az egy db. HE-B talpa jóval szélesebb mint a két U 300-é. Azt meg nem tudjuk, hogy a két U gerenda gerince befelé vagy kifelé áll. Nagyon nem mindegy. Amit itt előbb írtak, meg kell kérdezni a statikus tervezőt, ő kapásból fog tudni válaszolni.
Miért nem a statikust kérdezed, ha már egyszer pénzt adtál neki hogy megtervezze? Ha egy fórumon azt egy ismeretlen azt írja, hogy persze jó lesz oda más is, akkor tényleg rábízod a gyerekeid életét?
Én nem fagycsapozok, a vízaknában elzárom, a ház főcsapját elzárom, a kerti csapokat kinyitom és a vízóra aknába beépített víztelenítő csapon leengedem egyszerre az összesből majd elzárom az aknában a kerti csapok felé menő ágat. Nekem a kerti csapnál a talajszint alatt nincs elzáró. Plusz a garázsban van egy csap ahonnan bármikor, télen is tudok vizet vinni a kertbe.
A statikus betervezett 2db 6 méteres U300as gerendákat fal kivaltasra. A kérdésem, hogy esetleg más acelgerenda pl Hea, heb vagy Hem gerendákkal is kiválthato lenne úgy hogy kisebb magasságban azonos teherbirassal ? (Minel magasabb a gerenda annal alacsonyabb lesz a belmagassag,erre keresek megoldást)
csak azért kérdeztem, mert az átlag fagycsap pár évet bír, utánna ilyen lesz mint a tied most. vannak akik szerint jó minőséget kell venni, és akkor csak több mint 5évente kell ásni. meg vannak, akik szerint nem szabad ilyen gyári fagycsapot használni.
- Valamennyire elvezeti. Mennyi jön ki egy víztelenítéskor? 1 liter? (homok van, kavicsot hoznom kell valahonnan)
- Hát ez most kimarad, mert hegeszteni nem tudok. De a tipp jó, majd körülnézek a garázs sarkában, mi van.
- A vödröt azért mondták, hogy nagyobb legyen a "földmentes üreg" a csap környékén. Nem tudok képet beszúrni, mert attól mindig összeomlik a FF, de úgy képzeltem, hogy a vödör kap 50-es PVC-ből egy "kéményt", abban lesz az elzáró toldója, és akkor csak a felső 30-40 centin kell beletalálnom az őszi elzáráskor. A kettő találkozását meg kiszilózom.
Sziasztok! Kéne egy kis segítség, mert a Víz-, gáz-, fűtésszerelés topikban nem jött válasz. Télen elkezdett szivárogni a kerti csap, úgy tűnik, kikopott a fagycsap, már nem zár rendesen. Akkor kiástuk (mire nem jó egy állandóan pénzszűkében levő kamasz gyerek! :-) ), és ledugóztuk a KPE csövet, de most már helyre kéne állítani.
A vizes topikban egy korábbi hozzászólásban találtam képeket a fagycsap cseréről, de ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni.
A csap alá-mellé mit tegyek szivárgónak? Homok, vagy kavics a jobb?
A csap alá közvetlenül megy két tégla támasztéknak. Ahhoz kell (tudom?) valahogy a csövet rögzíteni, vagy majd a föld lenyomja, és kész?
A harmadik, hogy azt mondták, húzzak rá az egészre egy öreg diszperzites vödröt, amit két oldalt felsliccelek, hogy a cső át tudjon rajta menni (úgy, mint a képeken a csatorna cső), plusz felül kilukasztok, hogy az elzáróval azért le tudjak nyúlni, és csak erre menjen rá a PVC cső, ami kiáll majd a föld felett. Mert ha ez a vödör ott van, lassabban telik meg földdel a csap környéke, és lassabban reszeli el újra a csapomat.
Már oda cuccoltak, de még végleges megegyezés nincs . Egy szobánál azért pontosabban meg lehet állapítani a területet.
Így legyen az 22,5 nm és annak lebetonozása 270 eft + ÁFA
A bontás ? 5eft / nm....én ennyit ajánlok
Így az lesz 112 eft + ÁFA a sitt szállítás és a lerakás legyen 60 eft + ÁFA és most írod ,hogy "szigetelések még nincsenek benne (plusz összeg)." Bizony plusz ráadásul nem tudni mennyi.
Egyébként kétféle szigetelés van és kell ide is . Víz és hőszigetelés. Sőt elvileg két réteg beton.
Nagyjából így elplanírozott föld, rá minimális sóder, rá egy betonréteg, rá víz szigetelés rá hőszigetelés és rá egy másik beton.... vastagságot nem írtam, de 5 - cm nagyjából elég, A vasat is elmismásoltam, de ha ragaszkodsz legyen benne.
Ha magamnak készíteném : sóder … 5-6 cm szerelő beton, rá vízszigetelés bitumenes olvasztva, rá 10 cm -es lépésálló hőszigetelés, rá 5 cm aljzat beton rá a burkolás. Ha megvan hogy mi, akkor következik a mennyiség, majd jön az ár.
A ' mit' a tulaj dönti el /néha kérhet tanácsot / a mennyiség objektív, az árat viszont a vállalkozó.
Egy kicsit elvannak szállva az árak az biztos, de sokat számít az áraknál, hogy emeleten kell e? Betonozni? Vagy földszint?, vagy hogy a sittet zsákba kell e pakolni és ugy lehordani? És elszállítani? a vízszigetelés: milyen anyaggal kell szigetelni? több infó kellene!
De az biztos, hogy csak egy szobát elvállalni, nagyon nehéz m2-árba. Mert alig éri meg, mire a szaki oda cuccol, meg elcuccol! (Sokan nem is vállalnak csak egy szobát):)
Köszi a sok tippet és tanácsot. Úgy lett ahogy sejtettem. Mindannyian vak sötétben vagyunk, és csak értetlenkedünk a hülyébbnél hülyébb építési szabályokon, ami például egy ilyen egyszerű gépkocsibeállóval kapcsolatos.
Ennek ellenére, még egy utolsó ötletem van erre a megoldásra, amit szintén két képpel mutatnék meg nektek, hogy véleményezzétek.
Ahogy látjátok is a két képen, úgy gondoltam, hogy a ház alap tetőszerkezetéből nyúlna kifelé egy tető ami az oldalhatár (szomszéd) felé leejt. De a 4 méter oldalkertbe nem lóg bele. Illetve az előkertre vonatkozó 5 métert sem rúgja fel. Ha ez egy járható út, akkor az egyedüli megoldandó feladat hogy úgy sakkozzam ki a szobák méretét, hogy ez a gépkocsi beálló olyan széles legyen hogy kettő autó kényelmesen elférjen egymás mellett.
Köszi előre is az ötleteket, javaslatokat! Szép estét!
Légy szíves, segítsetek véleményezni egy árajánlatot.
Budapesten, közepes szobányi területen utólagos aljzatbetonozás 6 cm (zsákos esztrich), vízszigeteléssel, acélhálóval anyagár: nettó 6700/m2 + munka: 5400/m2 (tehát kb. 12e / m2), és erre jön rá még bontási, építési törmelék szállítási költség.
Ez nekem túlzottnak tűnik, de még az is lehet, hogy ez ma tipikus, csak én nem vagyok tisztában az árakkal.
Sima aljzatbetonozásra találtam árajánlatot, az sokkal kevesebb, de nem tudom, hogy a vízszigetelés mennyivel drágítja meg.
Jogos, sajnos nagyon be van ez korlátozva. Főleg újépítésnél, de réginél sem egyszerű a mai rendszerben új kocsibeállót csinálni.
Netán ha olyan a helyi szabályzás, akkor talán kerti tető épülhet, talán nem. Ennek utána kell járni. Ez különben is jogi gányolás. Mi ennek pont az elszenvedői lettünk volna. A szomszéd az oldalkertbe a kerítésre építve rakott volna kocsibeállót (jogtalanul), amivel pont ráépített volna egy 2x40m2-es könnyűszerkezetes gazdasági épületre, tűztáv ilyesmi nuku. Szóval ez nem volt okés, persze ettől függetlenül talán túlszabályozott ez (talán nem, mert ráépíteni a szomszédra, netán az építési jogát korlátozni sem szép).
Ugyanakkor a mi kocsibeállónk 80-körül épült, legalábbis az alapja. Most már ilyen öregen jogilag szürke lett, de anno nagyon nem nézték a törvényeket az eredeti építők, az is belelóg az oldalkertbe, de legalább nem a kerítésre ment, nem fojtogatja a szomszédot.
*Bocsi azt hozzátenném, hogy a mi esetünk más, nem lehet belőle a tiedre feltétlen következtetést levonni. Plusz ez csak a saját véleményem, amit az főépítészeti ilyen-olyan irodától kapott felhízlalt jogi katyvaszból leszűrtem. Szóval kezeld fenntartással, a közeledben levő hivataloktól kérj állásfoglalást. Illete ahogy Csokis írta új építésnél sok helyen szigorúan szabályozzák ezt, abban az esetben nálunk is köteleznek a fő épülethez csatlakozó zárt gépjármű tárolóra amúgy. Nekünk ez egy nem mai építésű épület kapcsán volt.
Ezzel pont mostanság volt egy vélemény kérésem a Kormányhivatal (ők elég megkérdőjelezhető módon lepíttintottak) és az építészeti iroda irányába (ők valamennyire válaszoltak). Bár nekünk szabadon álló a házak vannak a környéken, de a tanulságok talán számodra is hasznosak lehetnek.
Nálunk a helyi/kerületi építési szabályzat - a régi OTÉK, mára nem érvényes egy kitétele miatt - tévesen a 20nm alatti kerti tetőt "műtárgy"-nak veszi. De csak az első ilyet. Körmönfont jogi szöveg, de a kapott értelmezésnek ez a lényege kb. A második kerti tető már épület. Nonszensz.
De a lényeg, hogy ha a különálló kocsibeálló "épület", akkor nem épülhet oldalkertbe (gyakorlatilag azért, mert épület oda nem kerülhet, nagyon kevés kivétel van lásd OTÉK-ben oldalkert-re rákeresni). Ha kerti tető, aminek okosba falat (nem minden oldalról) építesz az szintén épület akkor már.
Hátsókertbe épületként is rakhatod, ha belefér a 100 légköbméterbe. Meg gondolom kerti tetőként is, bár annak a szabályozása neccces ahogy fentebb írtam és még ha meg is engedi a joghézag, akkor sem jó a szomszéddal emiatt összeveszni. Az oldalkertnek oka van. Ha túllősz a megengedett méreten, akkor engedélyt kell kérni rá.
Elvileg építeni az "építési helyre" lehet. Illetve nem is elvileg, hanem ez a szabály, és pont. Az építési hely meghatározását a helyi építési szabályzat általában leírja, sőt le is rajzolja, mert nem egyszerű. (Sajnos a FF-om mindig összeomlik, ha képet akarok berakni, de töltsd le az önkormányzatod honalapjáról a HÉSZ-t, és benne lesz.) Ráadásul a helyi építési szabályzat tovább korlátozhatja, hogy mit, hová tehetsz. Egy példa: "Új épület elhelyezése esetén a járműtárolást lehetőleg a fő rendeltetésű épület tömegén belül kell megoldani, de megengedett a járműtárolónak az önálló épületben való elhelyezése is, mely azonban csak a hátsó telekrészen helyezhető el, a fő rendeltetésű épülettel azonos oldalon az építési helyen belül."
A képeket,fotókat, nem hencegésből vagy unalom űzőnek rakom ide! Csupán azért, ha esetleg valaki ilyet munkálatokra adja a fejét, akkor tudjon valamit, vagy lássa hogy, hogy nem szabad:)) van benne jó ötlet, van benne rossz, csak segíteni akarok olyannak, aki rá van arra kényszerülve hogy saját maga megcsináljon valamit!
Így nem fogod tudni megcsinálni, de hálózást le lehet festeni. Megcsináljátok a nemes vakolatilag onnan meg homlokzatfestékkel lefesteni. Amennyiben szebb felületet akarsz, akkor a polisztirol ragasztóval, meg kültéri glettel, csiszolással sima felületet lehet csinálni, amit alapozó után le lehet festeni homlokzat festékkel.
Budapest környékén volna általatok ajánlott fatelep? Komplett tetőszerkezet újraépítés volna. Nem tudom, hogy van-e nagy minőség különbség az anyagban vagy netán az impregnálás minőségében a telepek között... Vagy elég az árat nézni...
Akkor van igazad, ha kiment hozzá egy statikus és azt mondta: ne csináld mert összedől. Csakhogy ez egy fórum, ahol nem tudni melyik nick mögött rejtőzik szakember és melyik mögött unatkozó foteltudósok, vagy kiöregedett ígyszoktuk szakemberek, vagy 13 éves trollok. Ha jó tanácsot adsz de nem fogadják meg az nem téged terhel, de ha rosszatt adsz és a fejére dől akkor sem fog senki számonkérni, ő volt a hülye aki hallgatott rád.
Ha orvosi fórumba beírod hogy fáj a fejed, a sok focianyu mindenféle doktorosan hangzó nevek mögött tutira agyrákot diagnosztizál nálad, te meg csak nézel hogy mindjárt itt a vég.
Egy érdekes kérdéssel állnék ide. (persze lehet hogy nem a jó topicba írom, akkor viszont segítsetek nekem kérlek hogy hova rakjam). Ház építésen gondolkodunk, és előtte próbálom ésszerűen átgondolni hogy mi hogy legyen a kivitelezéskor. Nagyon jó volna a garázst bele építeni a házba, viszont azt hiszem mindannyian tudjuk hogy jelen világban ez borzasztóan megnöveli a költségeket.
Mivel a telek oldalhatáros beépítést igényel, ezért egy külön melléképület/garázs jöhet szóba. Ezzel több problémám is van. Jelen jogszabályok meghatározzák hogy 100m3-nél nagyobb melléképületet nem lehet építeni. Ez a légköbméter szerintem kevés két autó tárolásához és még valami kis műhely használathoz. Továbbá a ház mellett végig bejárót kellene készíteni mondjuk térkövezéssel, ami manapság sem saját kezűleg sem cég által elkészítve sem olcsó.
Ezért hát végül elengedtem azt a luxust hogy az autók fedett garázsban álljanak. És arra gondoltam, hogy egy fedett kocsibeállót kellene építeni. A kérdés erre irányulna. Próbáltam mindenféle építési szabályzatban utána járni hogy egy ilyen nyitott de felülről fedett kocsibeállót hová lehet építeni a telken belül. A legjobb lenne a ház elé építeni, az 5 méteres előkertbe, vagy a házhoz képest jobb oldalra. (a telekkel szembe állva, bal oldalra kell építeni a házat) Viszont ha jobb oldalra építenénk előfordulhat hogy az állítólag 4 méter oldalkertbe belelóg ennek a beállónak a tető része.
Ezzel kapcsolatban mi a ti véleményetek? Ezek közül valamelyik egy lehetséges megoldás? Csatoltam még képet is hozzá, amit egy házról fényképeztem le. Ez a megoldás az ami igazán tetszik nekem. Viszont valamiért az a gondolatom, hogy ez svarcba lett megépítve, használatbavétel után, és abszolút nem szabályos. Pedig nagyon praktikus.
Elvileg bordákkal felfele, a legtöbb képen is úgy mutatják, ha rákeresel. Ellenben engem idegesít a gondolat, hogy megállhat a bordákban a mocsok, a víz, így folyamatosan rohad, télen feszíti a fagy. Szóval addig rágódtam rajta, míg a megvásárolt deszkákból hinta lett meg sörpad, a teraszra meg gresslap került. :-)
Ti félre értitek Zsenic.-et. Nem tanácsért jön, hiszen akkor előtte kérdezné amit tudni akar nem utólag mutogatná. Ráadásul bármilyen tanácsot adtok sosem fogadja meg.
Ez kínlódás- lásd lejebb, le kelett volna bontani, új alap, utánna pár nap alatt már a koszorúnál vagy.
A bontás után a téglából elég sokat tudtál volna megmenteni, ami nincs megfagyva az jó, abból a falazat egy részét meg tudtad volna oldani. Így lett volna egy áttekinthető munka...
A tetőt meghosszabítani is macera. Két I gerenda áthidaló drága- csak akkor építünk be, ha tényleg kell- nekem van egy mágneses talpas fúrógépem, amivel a vastag fém profilokat ki tudom fúrni (karotával), hogy átfűzzem rajtuk a menetes szárakat. A két I között ki kell falazd az üreget.
A pillért be kell kötni a tartófalba, de az gyenge. Az I gerendának kell késziteni egy betoncsutakot a pillér tetejére (legalább 30cm magassat), oda be kell vasalni egy 20mm vastag fémlapot PC12-es pipákkal, arra ha ráhegeszted a I gerendákat, akkor az I vonórúdként is dolgozik, mert a fal amit kibontottál az összetartótta a két tartófalat (márha a kibontott fal össze volt kötve a tartófalakkal) is és annak a szerepét is át kell tudja venni az áthidaló.
Hogy ékeled ki az áthidalót? Mire falaztad a pillért?
Az állítható vasoszlopok vékonyak (csak a szeg van terhelve), vettem 3.5 tonnás vasoszlopokat ilyen célra. Létezik egy táblázat a födém zsaluzásnál, keresd meg és nézd meg hány vasoszlop kell négyzetméterenként egy monolit födém zsaluzásának alátámasztására.
Amúgy mindegy, hogy milyen az a födém, amit alátámasztassz és mit tart, be kell tartani a szabványt, persze nem fog leszakadni így sem, de tudhatod, hogy mi van a padló alatt, amire rátámasztottad. Így oda egy combos gerendát kellett volna lefektetni.
Értem! De itt Fóton nem volt fagy! Semmi, egy kicsit hideg volt! Régen ha télen betonoztam, tettem minden beton kevésbe 1-dl fagyállót, sima kocsi fagyállót! Rózsaszínűt felhígítottam, nagyon szép beton lett, -8 fokban is! Semmi takarás!
Nagyon szerencsés vagy, mert nálunk - 5 és - 6 között volt a talajnál.
Nekem sajnos már volt olyan betonom amit ősszel készítettek a szakik és megfagyott - az én hibám annyi, hogy öntöztem, mert mondták. Azt a betont egy darab vassal tavasszal szét tudtam túrni, úgy mintha egy keményebb föld lett volna. Ahogy vakartam úgy málott szét. Majdnem a teteje jobb volt mint bentebb...
"mert amikor köt a beton! Akkor hőt termel, és nemtud Megfagyni! "
Egy tévhit a sok közül. Attól függ, hogy milyen vastag a beton és hány fok van. Ezek a papírvékonyságú lemezek hamar fagynak. Tény, hogy a kivitelezőnek többlet munka és kiadás.
Még annyi hogy a főfalak alatti szigeteléshez lett össze melegítve a kátrány ami a szerelőbetonon van.Nem is olyan egyszerű lehet kenyecülgetni mire jól össze olvad.
Ugyan így csináltuk mi is ,annyi hogy a szerelő beton 10 cm-re sikerült ,abban nincs vasháló csak az aljzat betonban 10-es háló ,de elég lett volna a 8-as is .A kátrány vízszigetelést én felmelegítettem az alapra egészen a falnak az oldalára ,lehet vele kínlódni nem egy hálás meló.Meg a lépésállóra raktam fóliát hogy majd az aljzatbetonból ne mennyen el a víz . Leástunk vagy 60 cm mélyen a házban az ablak fej magasságban volt ,kurva szar meló ,még egyszer nem állnék neki :)
A líra egyik oldalának nem szabad ragadni, ha az alaphoz is meg a lemezhez is ragad akkor elnyíródhat. Egy közönséges nylon fóliával elérhető, hogy csak egyik oldala legyen rögzítve.
A líra egy nagyon komplikált, költséges valami. Az a lényege, hogy fólia szigetelésnél a hajlásoknál, ahol a vízszintes átfordul függőlegesbe ott nem pontosan kell hajtani, hanem kell hagyni egy laza hurkot a szigetelésben. Nagyjából úgy néz ki mint a görög Omega. Ebben semmi nehézség sincs, gond csak a sarkoknál van. A kőműves tiltakozni fog, mert némi odafigyelést igényel. Ha kell a lírát lerajzolhatom, de nem kell nagy dologra gondolni. A sarok kialakításra kell keresni valmit az interneten.
Van vízszigetelés a fal alatt, néhol kilóg rendesen de legtöbb helyen bontani kell kicsit. Szerintem nem izgalmas mert a felvert beton (6-8 cm) kb alsó harmada volt sötétebb színű csak, felül tök száraz volt. A szerelőbeton vastagságát köműves lőtte be 6 cm-re és vasat se rakna bele. (nem kerül rá válaszfal sehol) Szerencsére a szerelőbeton elkészülte után lesz kb. 2 hónap szünet a vízszigetelés megkezdéséig. A kőműves szerint csak fel kell hajtani a vízszigetelést az aljzatbetonig a falra teknőszerűen. -szóval vinné fel a téglára is. Ez a lírás dolgot nem teljesen értem. Ez valami dilatáló elem?
Lehetőségem van arra, hogy éjjel felkeljek és elárasszam, de akkor értelemszerűen nem takarom le. Viszont akkor reggelig folyatnom kellene szerintem (megoldható max nem alszom) ha így kisebb az esélye, hogy baja lesz akkor azt választanám ha a fólia a jobb akkor azt.
Azért is kérdeztem, mert nekem nincs tapasztalatom.
Feltételezem, hogy a baloldali rajz a tervezett, a jobboldali a meglévő. Ha a fal alatt nincs szigetelés akkor a padló alattit nincs mihez csatlakoztatni. Ha van, akkor lehet, de ehhez meg kell vésni a falat (ha nem lóg ki eleget a fal alól). Kérdés az, hogy mennyire volt vizes a bitumen kenés alatt az elbontott beton. Ha csak kicsit nedves volt akkor nem izgalmas, a vasbeton alaplemezre kell szigetelés amit lirával föl kell vinni az alaptest oldalára. A lira méretét úgy kell megválasztani hogy 2-3 cm mozgás különbséget elviseljen. Célszerű a vasbeton alaplemez elkészülte után várni (lehetséges legtöbbet), hogy az alaplemez mozgásának minél nagyobb része megtörténjen. Várható mozgás normális tömörítés esetén 1 cm körül lesz az első egy-két hétben, utána már nem sok várható. A vb. alaplemez (szerelőbeton) vastagságának én 6 cm-t kevésnek tartok.
Jogos, köszi! Ez valóban problémás lehetne. Ámde én vagyok a "gyerek" és nem élek már a szüleimmel, csak próbálom segíteni őket az építkezésben. Így nehéz olyan szituációt elképzelni, amikor baj lenne a lépéshang szigetelés hiánya.
Bár amíg nem kell ismét betonozni a létesítéséhez addig okés. Szóval XPS meg OSB a klikkes padló alá ha megfelelő erre a lépéshang gátlásra (az úsztatott beton helyett) az simán jó. Azt be tudjuk tenni. Csak a beton, meg a feltétlen mestereket igénylő munkafázisok azok, amiket minimalizálni kéne.
Arra gondoltam elárasztom vizzel a fólia tetejét vagy direktbe a betont, félek a fólia nem lesz elég.
Persze lehet ezzel is rosszat teszek...
Nádam nincs annyi a kerítéselemek lamellái között meg mindehol (direkt) 1 centis rések vannak. Kb semmit nem érnek hő szempontjából. Szalmám, szönyegem 40m2 - re nincsen. Max fóliám.
Fúrt kutam van abban 12 fokos a víz. A sok víz (extrém sok!!!) árthat neki?
Fagy ellen kellene valami biztos amit meg tudok valósítani!
Ne parázd túl a dolgokat. Nem lesz már semmi baja. Nappal locsold meg, estére ne le legyen rajta víz, ami meg tudna fagyni. Amennyiben nagyon aggódsz, akkor takard le estére fóliával.
Letakartam tegnap, hátha az 1 napos betonra özönvíz jön.
Voltak kerítésre vásárolt lamellás elemek, ezeket raktam rá + volt egy 1 méter magas nádkerítés.
Az bizros megtörte volna az özönvízet...
Viszont mit tegyek a faggyal??? Van ahová a met. hu -8 fokot mond nálunk minusz 2 várható, de jellemző a hidegebb itt így - 3 ; - 4 fokra kell készülni.
Ha erre rakok fóliát az rosszabb mintha a fóliára teszem a takarást ugye?
Gyakorlatilag mivel az alsó szinten konyha van, meg fürdő (az fent is volna) és nappali ezért olyan, hogy éjszaka lent legyen valaki gyakorlatilag sosem lenne. Max ha vendég van a nappaliban elszállásolva tán.
Ebből gondolom, hogy annyira nem szükséges.
Persze a klikkes padló párnafái közé XPS-t vagy ilyesmit tudunk tenni, de nagy beruházást külön úsztatott beronra nem tennénk emiatt tán.
"lépéshang-gátlás a födém fölé. Pénzpocséklás lenne az tán."
Ha sohasem vagy csak ritkán fordul elő, hogy az alsó és fölső szinten egyszerre vannak, akkor igen. Nem is beszélve arról, hogy ha valaki éjjel fölkel akkor az egész ház hallja. Nappal is, de az kevésbé zavaró.
Csak bővítés, sima tetőtér beépítés. A szobák elosztása miatt önálló soha nem is lehet sehogysem. Egyetlen "rendeltetési egység"/"lakás" az egész épület.
Így gondolom a jogszabályok szerint, de gyakorlati igények alapján sem kell feltétlen lépéshang-gátlás a födém fölé. Pénzpocséklás lenne az tán.
Egy családi házon belül tetőtér beépítésnél nem feltétlen kell úsztatott aljzat nem? (vagy netán ugyanúgy lépéshang szigeteléses szárazpadló)
Lent volna a nappali, konyha és az egyik fürdő, fent meg a hálószobák, másik fürdő... Így nagy haszna nem volna feltétlen. Az OTÉK az ezt leginkább különálló rendeltetési egységeknél, lakások között kívánná meg nem? Lakáson belül nincs kötelező előírás ilyenre nemde?
De az a 28 napos szilárdság csak egy megegyezéses érték.... nagyjából 90 -95 % -a a véglegesnek. Ami nincs. A beton ugyanis az idők végezetéig szilárdul. De ez sem igaz teljesen. Csak a szilikát beton, a becenevén a portlad cementtel készült beton.
És ez sem teljesen igaz. Mert léteznek un. aluminát cementtel készült betonok.
Ez eddig ugye titokzatos. Csakhogy az aluminát cementtel készült beton bizonyos időben eléggé elterjed volt Mo.-on. Úgy hívták, hogy bauxit beton.
Nos az ezzel készült beton gyorsan kötött és gyorsan szilárdult... mondjuk 2 napra már készvolt.
Aztán volt egy nagy baja... bizonyos idő után viszont csökkent a szilárdsága. Lásd a nagy OTI … majd Sztk székház tornyát, amit aztán lebontottak.
Ja készítettek már a rómaiak is cementet és belőle komoly vízvezetékeket. Ahol nem hordták el még mindig állanak.
Más.
A Mo.-i fehércementek java is aluminát cemet alapú. De nem bauxitból készül hanem a szép fehér timföldből. Jellemzője, hogy 1 -2 nap után (sőt 2 óra alatt megköt ) teljesen megszilárdul és hogy rettentően drága. Cirka 50 x mint a porlandcement és társai.
Az ország elég kis részén lesz, lehet már talaj menti fagy. A beton, a kötése alatt hőt termel, nulla fok körüli hőmérséklet egy 2 napos betonra már nem veszélyes. De ha ne adj isten az olvtárs olyan helyen építkezik, ahol lesz nagyobb fagy lesz (kétlem), akkor takarni kell fóliával.
A beton 28 napos korára éri el a névleges szilárdságát. A húzószilárdsága viszont 28 nap után is elhanyagolható. A fagy viszont repesztő (húzó) erőt hoz létre a betonban. Ez a nyomószilárdságát is csökkenti.
Azért nézz utána annak, hogy milyen időjárás lesz. Az országos eső jól hangzik, de baromira nem mindegy, hogy reggel lesz vagy este, mennyi eső lesz stb.
Én windgurut szoktam használni, településre is rá lehet keresni. Itt látszik, hogy mennyi csapadék és mikor várható.
A betont ne féltsd, holnap reggelre, már járható lesz, óvatosan, de az építkezést is folytathatnátok róla akár. Holnap estére meg már semmi nem tud benne kárt tenni. Reggel is max valami özönvíz tudná a felületé kicsit kimosni.
Üdv ! Én nem akartam ,Te írtad az előző h.sz. " oromszegélyt, szegélydeszkát ",innen gondoltam a fával való "szélesítést " !:-) Amúgy konkrét megoldásod is lenne v csak az v ez ezért nem jó ??:-(
Üdv ! Ha a tetőt szeretnéd hozzá szélesíteni ,akkor azt csak akkor tudnánk megoldani ,ha a tető szintje magasabb lenne a befedendő felületnél ,nálam a kép szerint ez nem áll fenn !:-)
A vevő az csak nézegethet , mustrálhat, de a munkásoknak, sőt a kivitelezőknek se adhat semmilyen instrukciókat.
Amúgy itt a legkevesebb probléma azon a még le nem fedett szigetelésen van. Azt szakszerűen be kell fejezni.
Viszont az állványzat, az nem kóser. Semmi védőkorlát nincs. Lehet onnan bizony nagyot esni és sokat fizetni.
Amúgy ez a még nem befejezett oromfal felső része annak a ház értékének csak töredéke. mert ahogy látszik a … 712 -es képén ez egy kétszintes ház és az a kiugró oromfal elég magasan van. azt még most kellene befejezni annak aki a kivitelező.
Mert az látszik a szigetelésen semmi néhol a fehér anyag kikandikál.
A sok megoldás közül valamelyiket csak ki kell választani !
Ha ez egy normál földszint+tetőteres ház, akkor semmi extra utólag sem, csak kell egy megfelelő létra:)) HA magasabb, akkor gondolom van valahol egy tetőkibúvó is. Maga a tetőn való munka 2-3 óra, +kiszállás+műhelyben lemezszabás-hajtogatás, ha mindent a szaki intéz. Egy nagyon laza nap kb. Ezért is írta az olvtárs lejjebb, hogy csak győzzél embert találni ilyen kisebb feladatra.
Most egyszerűbb lenne kicserélni, ha már van állványod....ne hallgass a kiviteleződre teljesen, nézz körül a környéken bádogos, bádogos-műhely után. Ha nincs ilyesmi lőtávolban(nálam ez cirka 30km, vagy a legközelebbi megyeszékhely), akkor a neten keress egy bádogoswebshopot, kérdezz rá, legyártják-e neked egyedi méretekre a lemezt és milyen határidővel, mennyiért, esetleg hogyan jut el hozzád a rendelés, tudsz-e menni érte.
Méretek: valaki mérőszalaggal mérje meg a most fennlévő lemezek hosszát kiindulásnak, ez lesz saccra 8 méter hosszú szegélylemez.
Ugye a lemezprofil "c" mérete fog megnövekedni a szigetelés vastagságával, ennyi az extra.Aki felrakta régi lemezt, az ezt is ugyanúgy felteszi és örülés van.
Ugye a "c" méreted fog megnövekedni a szigetelés vastagságával, ennyi az extra.Aki felrakta régi lemezt, az ezt is ugyanúgy felteszi és örülés van.
Én innen nézve, egy kép alapján arról beszélek, hogy nem kell ácsolni, csak a szegélylemezt kicserélni, olyanra, ami takarja a szigetelést is de egyéb tekintetben olyan, mit a mostani.
Üdv ! Akkor csak az a feladatod ,hogy ne fogadd el a gányolós megoldásokat ,és míg tényleg ott van az állvány találják ki a legjobb TARTÓS megoldást !:-) Pénzt csak utána,és az állványt se enged elbontani ,mert a nélkül jóval nehezebb lesz egy jó kivitelezést megoldani !:-)
Ha szakmabeli vagy, akkor kell tudd, hogy a tetőt és a vízelvezetéseket meg lehet csinálni jól és rosszúl. A rosszal az a baj, hogy a ház ázni fog itt-ott- mert a víz mindig megkapja a lyukakat.
Akkor azt kell leírni írni a kérdezőnek, hogy mi a megoldás. Most ott az állványzat, fel lehet mászni, ki lehet alakítani egy szakszerű ácsolást, amire rözíteni lehet a bádogprofilokat.
Az alternatív és ólcsóbb megoldás a ragasztás.
Az egyetlen ragasztó ami tényleg ragasztja a bádogot a vakolatra, az az Enkolit. De a polisztirént megeszi (akkor is ha le van halózva), ha a bádog nagyon felmelegedik. Azaz csak az alátétbádog és a francia rögzítős módszer műkodik.
Igazság szerint aki volt már tetőn és volt már kéziszerszám a kezében, annak nem nagy kunszt megcsinálni.Popszegecs, szegecshúzó, fúrószerszám, lemezvágóolló, némi tömítő-ragasztó, szegélylemez.
Arra figyelj, hogy az új lemez rátakarjon a régire is, illetve vízfolyásra tegyék a mekkmesterek.
Szerintem hagyom, hogy most ragasszák a bádogot, mert most nem lehet embert találni a szakszerű javításra. És majd átadás után garanciában megjavíttatom a kivitelezővel 1 éven belül.
HA a meglévő lemezszegélyt cseréled le, akkor biztosan jó lesz, leginkább azon múlik, hogy hozzáértő csinálja, vagy egy segédmunkás, aki nem ért hozzá...
Ha még ott a brigád .. miért ne lenne ott , tegyen a szigetelés tetejére még egy réteg üvegszövetes kenést. A képen mintha az látszana, hogy jelenleg semmi sincs... nyilván várnak a szakértőkre. Tehát duplán beboríttatatod aztán mehet rá a vékony vakolat.
Hogy fokozzuk veszel fehércementet . a legkisebb kiszerelés talán 2 kg legyen 500 ft. Azzal az első burkoló masszát feljavítod még marad a 2 kg cementből valami.
Na kérlek mivel ilyen szépen kérted semmi akadálya hogy segítsek.
Kezdem azzal, hogy ha kereskedelemben veszi ezt a tetőfedő anyagot most, akkor az már nem tartalmaz azbesztet. Tehát igaza van a utánad szólónak, Neo.. akkor már nem azbesztes…. csak annak látszó.
De azért még bőven akad és nem a kipusztúló falvakban, hanem a Székes Főváros egyik fő közlekedési tengelyén a Kossuth L. u. Rákóczi út, Kerepesi út mentén is. Eccer még a metro felújításkor busszal jöttem kifelé és számolgattam, de a 68. háznál… mármint a pala fedésűeknél abba hagytam.
Nos azbeszt valóban káros. Káros azokra akik bányásszák, akik őrlik majd mindenféle terméket csinálnak... akarom mondani csináltak valamikor.
Un. azbesztózist okoz ami majd azonos a szilikózissal, huzamos belégzésnél a tüdőhólyagocskákat teszi tönkre A lényeg a huzamoson van, nem úgy mint ez a mostani korona.. mert ennek elég 2 - 3 perc aztán bent szaporodik. Az eredmény mind a kettőnél a halál. Most amik jelenleg lejönnel a tetőkről … lekopnak, azok kicsi koncentrációjuknál fogva nem nagyon károsak, legalább is csak annyira mint a többi 66 féle egyéb anyag.
Na most ennél a sr topiktárs szerint elkúrt tetőnél azért az a 2 . max 3 nm felület nem fogja a fél falút kipusztítani . Kell szerezni valahol bontott azbeszt cementesnek látszó tetőfedőt, azt méretre szabni és felragasztani lehetőleg addig amig az állványzat ott van. Mert később bármivel drágább lesz.
Tartós lesz és jobban ragad mint a bádog, mert az inkább sehogy sem ragad.
A bontott tetőfedő anyagot egyéként drágán viszik el, lerakják befedik aztán újabb 3 millió évig pihen ott.
Ja most értesültem róla hogy a Sz.. Főv legfelső köreiben a 39. tanácsadónak a feladat körébe tartozik a veszélyes azbesztetők káros hatásainak mérséklésére a kidolgozására teendő javaslat... talán a 21 . pont alatt. Van is rá keret talán 18 millió forint, csak a tanulmányra, meg lehet pályázni!
Amúgy a tetők cseréje milliárdokba kerülne.
Ja még ennél is egyszerűbb megoldás arra a Rudolf szerint elrontott tetőre ott az romfal szigetelés tetejére. mondani kell a mesternek tegyen oda még egy réteg üvgszövetes kenést, aztán még egyet lekeni azt a triplán burkolt felületet. Ott marad tart vagy 49 évig. tény hogy a csurgaléktól idővel az alatta lévő fal némileg koszosabb lesz, de annyi baj.
A redőnytokot csak a koszorúra tudták erősíteni, ezért vastagabb a szigetelés, mint gondoltuk. Tudom, hogy nem ideális, de nem tudok mit tenni.
A ház a jelenlegi állapotában van, be lesz vakolva, át lesz adva.
Nekem olyan megoldás mell, amit utólag a szigetelés megbontása nélkül kivitelezni tudok és biztonságosan védi a falat az esőtől, valamint a szél sem tépi le.
Nem te vagy az egyetlen, aki látja, de nem akarunk mindjárt új házat. Kb. azonnali megoldás kell, aztán később lehet sakkozni. Elcseszett bádogosmunka, elcseszett hőszigetelés.
Erre a képre egyre több hozzászólás érkezik, de senki sem látja, hogy a tető el van b@szva.
Nem tudta az épitő, hogy mennyi lesz hőszigetelés vastagsága és tartófalnál megállította a tetőt.
Ha ez így volt tervezve, akkor a tervező kellett volna adjon egy részletrajzot- mert ez egy oromfal, de nincs elég magassra kihozva a tető síkja felé.
Ha ennyire nem értettek hozzá, akkor minek válaszoltok?
A kérdező természetesen már átfutott azon, hogy a bádogos húzza a vállát, hogy felszerelné, de mire?
Szóval-
Kedves kérdező,
vagy meg kell hosszabítani a tetőt, vagy kell épiteni egy ácsolást, amire fel lehet szerelni a oromfal bádogot és még három profilt mellé (ezt a bádogos tudja miként kell összefalcolni), de meg kell emelni a az oromfalat.
1. Egy új, egyedi oromszegélyt kellene oda gyártatni egy bádogos-műhelyben.Semmi extra, csak több anyag kell bele, a léc élét takaró részt nem a normál szegélyléc vastagságához, hanem a hőszigetelés vastagságához szabva.
Szakszerű megoldás felrőgzíteni (akár ragasztással is- a lehálozott felületre- vagy késziteni egy ácsolást) egy 1.5-2mm vastag horganyzott lemezt és arra francia rögztőkkel a látszó lemezt.
De ezt a bádogosok tudják, úgyhogy nem értem a kérdést.
Ja, ki fúrta fel neked azt a falibádogok az eresz alá? Mit keresnek ott a csavarok?
Nem tudom, mennyire stabilan ragad a bádog a ragasztóhoz. Ha nem akkor egy OSB, CK lapot ragasztanék a polisztirolra és arra a bádogot ragasztani és csavarozni.
Azbesztcement lemezt a szomszédom elkezdene felrakni a házára! Feljelenteném! régen ki van vonva a forgalomból, a hullámpalával együtt, egy fél falu halt meg miatta! (Rákkeltő anyag)
Én is most építek, a szomszéd felől elhagytam 5-centit, de már bánom, mert semmit tudok vele kezdeni ha valami van! Fénykép ünnepek után lesz, majd mutatom!
Ha nem lesz jó, akkor leszedem. Első csík után kiderül. De szerintem is jó lesz. Elég aprószemcsés a vakolóanyag. Lényegében egy 4-6 mm vastagságban, mint egy glett lesz felhordva és elsimítva.
Az XPS szigetelés miatt már úgyis ki van ásva nagyjából a fal mellett. 50 éves ház, nem szívesen fúrnék bele az alapba, inkább nem ásnék azon az oldalon olyan mélyre.
A lábazati XPS-t le kellene valami vízszigeteléssel kenni. Mindenek előtt, ha a régi szinttel egy magasságban lesz a terasz? Akkor én feltétlenül nem tennék oda is zsalukövet, inkább vasat fúrnék be. A régi betonba! Mert elég nehéz az alap mellé ásni, és veszélyes! Mert megsüllyed a meglévő épület! Képet nem tudsz rakni ide, rá tudnánk pillantani!
Egy fedés nélküli teraszt szeretnék a ház mellé építeni. Elég sokat visszaolvastam, és célirányosan szűrni is próbáltam, de jópár kérdésemre nem találtam választ, tudnátok segíteni?
A sávalap betonja és a zsalukövek mehetnek közvetlenül a lábazati XPS mellé? Nem kell közte helyet elhagyni?
A terasz szintje 40 centivel lesz a talajszint felett és kerámialapokkal lesz burkolva. Ebben az esetben mi az ideális rétegrend vízszigetelés szempontjából? Két réteg beton közé bitumenes lemez, egy réteg betonra kenhető szigetelés, és ezek kombinációja is olvasható sok helyen.
Nem akarok én ezen spórolni. Ez egy 30 éve épült ház, semmi bővítés csak fel lett verve a meglévő rétegrend mert padlófűtést szeretnénk és leszigetelni rendesen mivel a parketta/csempe alatt csak beton volt (parketta alatt bonobit? is). Aztán kiástuk a döngölt földet is a megfelelő szintre és most a "szerelőbeton" alá gondolkozok a legjobb megoldáson, nem a spórolás lenne a lényeg. A mosott kavicsból 3 kupac van a tüzépen (kicsi-közepes-nagy frakciók), plusz a sóder kupac. Az aktuális szint így leásva a döngölt föld szintjén is terepszint +30-35 cm kb szóval viszonylag magasan van (a környező házakhoz képest egyébként is magasan van a ház)
A képen látható folyókát (vagy ehhez hasonlót) szeretnék beépíteni térköves és füves rész közé. Kb. 30-35 m2 térkőről vezetném a vizet 5 méter hosszan.
A kérdésem az lenne, hogy van-e javasolt sorrend, meg kell-e pl. támasztani a folyókát szegélykővel, vagy mehet közvetlenül a füves részhez?
Melyik variáció a jobb?
1. térkő - folyóka - szegélykő - fű
2. térkő - szegélykő - folyóka - fű
3. térkő - szegélykő - folyóka - szegélykő - fű
4. esetleg szegélykő elhagyható és helyette támasztásnak jó a folyóka is?
5. ?
Műanyag vagy horganyzott acél rács a jobb választás? Elvileg terhelve nem lesz, de a műanyagra is 500 kg-ot írnak, az egy normál személyautónál nem gond.
Vagy egy sima, nem fedett beton folyóka kevésbé macerás?
Nyílások befalazásánál kötelező használni. Ez a nyavajás kék hálóra vonatkozik.
Nos én vakoltam csupaszfalat gúzolással, vakoltam a nélkül. Vakoltam beton és deszka felületet náddal rabicolva, csirkehálóval rabicolva , műanyag vakoló hálóval és azzal a hőszigeteléshez használatos üveghálóval rabicolva.
De hogy kötelező lenne ? Az a kék ? Nem inkább javasolt ? Praktikus ?,
A kötelező előírás csak a hatóságoktól jöhet elsősorban éltvédelmi célok tartása érdekében.
Más minden csak javalt, főleg azért mert esetleg másképpen nem megy a munka, vagy nagyon ronda lesz !
Próbáljon valaki deszkát, betont rabicolás nélkül bevakolni ! Nem kötelező, de nem megy !!
Ja még erről a kötelező nem kötelező dilemártól.
Sok munkafolyamat, módszer, gyártmány szabványosítva van !
Nagyon helyesen.
Ezeket a szabványokat a szakiknak be kell tartani, de ha a megrendelő úgy dönt, el szabad térni ezektől. Kivétel az élet és vagyonvédelmi előírásokat. Azokat mindenkinek be kell tartani.
Addsgghmúgy a vakolat anyagára, a felvitelre is vannak szabványok és azokat a szakiknak bizony szigorúan be kell tartani.
Viszont ha a tulaj maga vakol úgy csinálja ahogy akarja és tudja.
"Lehet, hogy hozatok ki olyat, meg mellé egy kis mosott kavicsot és behordás közben összekeverjük."
Az ötlet jó, de ha csak ágyazatnak kell akkor az nem olyan érzékeny a szemmegoszlásra. Csak kérdés, a munkahelyen nincs szitasor amivel meg lehet határozni, hogy miből van sok a sóderben? Előre szólok, a mostani filléres megtakarítások később súlyos százezrekért pótolhatók, ha pótolhatók. Meg az időigénye és az okozott kellemetlenségek. Ha kevés a pénzed, akkor inkább egy kicsit kisebbet kell építeni,de azt jól. A tervet a teljes épületre kell megcsinálni, de az építész dolgozzon meg a pénzéért, olyan tervet csináljon amelyikből csak a ház egy részét lehet megépíteni úgy is lakható, meg úgy is ha az egész. Alapozást az egész épületre meg kell csinálni, mert az az egyik legkényesebb pontja a bővítésnek. Ha nem megy most az egész beépítése akkor le kell betonozni terasznak, hogy minél inkább együtt süllyedjen az egész. A fedélszék is eleve bövíthető legyen a későbbi épület kívánalmainak megfelelően. Én is így építkeztem. A teljes épületre vetítve 1-1,5 % volt a többletköltség emiatt.
Igen igazad van a tanácsokkal kapcsolatban. Jelenleg még a gyűjtés-válogatás fázisban járok, friss vagyok a szakmában (2éve végeztem és álltam munkába rögtön), így kevés tapasztalattal próbálom még válogatni a megfelelő tanácsokat.
A homokos kaviccsal az a bajom egyébként, hogy a környékbeli tüzépen ahonnan hozatni tudnám a raktáron lévő nagyon homokosnak tűnik nekem (frakciókról nehéz beszélgetni velük, ez van). Lehet, hogy hozatok ki olyat, meg mellé egy kis mosott kavicsot és behordás közben összekeverjük.
egy helyen a külső szigetelésnek 8 cm-t ki kell lógnia az oromdeszka alól. erre bádogot tettek a kivitelezők, hogy védjék a nedvességtől a polisztirolt, de csak ragasztani tudták felülről a szigeteléshez. mennyire jó/rossz megoldás ez? ha rossz, milyen más megoldást javasoltok?
Állítólag bádogost nem lehet most találni és a szigetelést épp most rakják fel.
Itt nálunk a lakóparkba a cigányok olyan betonozást csináltak h ne tudd meg!! végül is egyenes volt, csak csúnya, hiányos, csíkos, még a vasháló is kilátszott,kicsit meg vésegettük, kicsit csemperagasztóval ki javítottuk, és rá a parketta, nagyon szép volt!
Ha síkba van a régi felülettel az új beton, akkor arra nyugodtan rámehet a parketta, az h nem túlszép a felület, az nem számit, sokkal csúnyább felületre is raktam már padlót.
Nem mindegy, mert a sima mosott kavics sokkal nehezebben tömöríthető mint a sóder. Ennek az az oka, hogy a "szemcsék" mérete hasonló, nem tudják rendesen megtámasztani egymást és ráadásul "gömbölyűek" is. A tanácsról annyit, hogy nincs két egyforma ember, nincs két egyforma vélemény. Általában a tanácsok keverése megfontolandó, - ha megbízható helyről származnak - mert egy rendszert képezhetnek, amelyekből nem biztos, hogy össze lehet válogatni a megfelelőt. Némi túlzással nem válogathatom össze a teafőzésből a rövid elkészítési időt a réteshez szükséges alapanyagokkal. Minden mérnök - a részletekben legalább is - más véleményt fog mondani ugyanarra a kérdésre. Ennek elsődleges oka az eltérő tapasztalat, másrészt befolyásolja az is, hogy ki milyen anyaggal szokott dolgozni, mert azt ismeri. Nekem pl. fogalmam sincs az USA-ban használt villanykapcsolókról. (van azért más is amihez nem tudnék értelmesen hozzászólni) A fára vonatkozó kérdéseket is kerülöm, mert a diplomamunkámon kívül csak egyszer volt dolgom fával, az is csak vakolóállvány volt. Ha nincs nagy különbség a tanácsok között, akkor valamennyi lehet jó, azt kell választani amiben megbízik az ember (és amit meg tud csinálni).
Kaptam tanácsot onnan is, de valahogy ezt a házépítés témakörben mindenki kicsit mást mond :) bár lehet csak én bonyolítom túl a dolgokat és valószínű tökmindegy, hogy pl. homokos kavics, vagy sima mosott kavics kerül oda
Nem kell félni nem fog megsüllyedni, mi is a sittet bedobtuk, kapott 3-cm sóderterítést, és kicsit megszaladgáltuk, lábbal lejártuk, és jött rá 8-9-cm beton!
Házfelújítás szóval az alap már adott, csak egy szaki beleültette a fejembe ezt a süllyed a szerelőbeton 1-2 centit és elszakad a vízszigetelés dolgot, de egyébként értem amit írsz a vasalással kapcsolatban.
Szóval a lényeg, hogy ha a "szerelőbeton" alatt a döngölt földet és a kavicságyat tömörítjük rendesen akkor nem lehet nagy probléma 6 centi vasalatlan beton esetében se, üreg az eddigi 30 év alatt nem keletkezett, gondolom nem is fog már max csőtörés esetén.
Beton alá homokos kavics vagy mosott kavics menjen? Vízfelvét szempontjából gondolom a kavics jobb lenne, de a homokos kavics pedig jobban tömöríthető talán
Jaaaaj, lehet igazad van, én is most nézem, majd reggel nézem is, mert ott hagytunk mindent úgy ahogy van, mint öreg iparosok, :)) na ez most elég csúnya volt! :)) még jó hogy nem hegesztettem most!:)
Bármit csinálhatsz, süllyedni mindenképpen fog. Ha még nincs kész az alap akkor érdemes bekötni. De alsó fölső vasalás kell. Ha be van kötve az alapba a lemez akkor a lemez széle együtt fog mozogni az alappal. A közepe az más kérdés. Ha az alap már megvan akkor gyakorlatilag majdnem lehetetlen úgy bekötni a lemezt az alapba, hogy együtt mozogjon a kettő. Ahhoz, hogy érjen is valamit az kell, hogy a lemez alsó és fölső vasalása be legyen kötve a sávalapba. ezt azzal lehet a legjobban elérni ha a lemez széle 50-60 cm szélességben fokozatosan vastagszik az alap felé. egymástól 25-30 cm-re kell befúrni az alapba és beragasztani a vasakat. Nem kell, hogy egymás fölött legyenek, el lehetnek csúsztatva is. A 25-30 cm soronként értendő. Ha még az alap sincs kész az sokkal jobb, egyszerűbb, akkor más az eljárás. Ha még nincs kész a sávalap akkor kérésedre közlöm, hogy én hogy csinálnám. Ha jól van tömörítve a talaj és azon a kavics az nagyon sokat számít, minden esetben nagyon fontos.
Jelenleg is épülő autópálya kombinált vadátjáró hídfőjébe is 32-es átmérő kerül. A hídfő hátsó föld felőli részébe (a cölöpösszefogóból kilógó betonacél is 32 es persze). Elég brutál szerkezet.
Igen, azok elsősorban völgyzáró gátakba, atomerőművekbe valók. Létezik 22-es, 28-as is, de azt se láttam még. 32-essel egyszer volt dolgom, kb. 20m magas előregyártott oszlopok tetejébe lehetett beragasztani, ez tartotta az oszlopot fölborulás ellen.
Szerintem 16-os lesz az, 18-t csak külön rendelésre gyártanak, nagy tételben. Még soha nem láttam, soha sem terveztem be.
De nem ez a lényeg, csak kíváncsiságból hoztam szóba. Hiába vastag a vas ha a beton gyenge. Ez olyan mintha egy hurkapálcára karnyi vastag kötelet kötnék, hogy elbírjon kétszáz kilót. Sűrű 12-es vas előnyösebb lett volna, ha már minden áron fúrni akarsz.
Ha a beton többi része is vasalva van. A beragasztott vas beton széle felöli oldalára keresztben osztóvas kell. Erre megfelel a beton többi részébe kerülő vas is.
Hidd el, jobban jársz egy garázsajtónál készített sávalappal.
"Most az előbb befúrtam 20-as fúróval kb 15 cm hosszon, betettem 18-as periodikus betonvasat,"
Először is biztos, hogy 18-as az a betonvas? Én még nem láttam, bár tudom, hogy elvileg létezik. Igazából számolni kéne, hogy milyen hosszan kell befúrni, mert azonos terhelésnél minél nagyobb átmérőjű a vas annál rövidebb lul elég. Egy bizonyos határig, mert a betonminőség függvényében 15 D-nél rövidebb nem lehet. Már csak azért sem, mert a hajlításnál lereped(het) róla a beton. A lemezvastagság másfélszeressénél ritkább vasalás már nem az igazi. Alapigazság, hogy a vékonyabb, sűrübb vasalás jobb. A beragasztott vasat nem kell végigvinni, ha kb. 1m-t kiáll a lukból az elég lehet. Hangsúlyozom kevés adatot ismerek a biztos döntéshez.
"szerelőbeton 6 cm( kell bele háló és belekötni a vasat az alapba? kőműves nem rakna bele mert minek,, majd az esztrichbe. De mivan ha a szerelőbeton megsüllyed picit és szakad a szigetelés ?4-5ös térháló elég? + 8 mm betonacél bekötni az alapba)"
A kőművesnek teljesen igaza van. 6 cm vastag betonba abszolút értelmetlen a vas. (számítással igazolható!) A szabvány 8 cm-t ír elő minimális vastagságnak vasaláshoz, de 10 cm-t javasol minimumnak.A 8 cm vastag beton 1,77-szer teherbíróbb mint a 6 cm vastag. És ez a valóság, nem csak bűvészkedés a számokkal. 6 mm-nél vékonyabb vas az szúnyoghálónak jó, meg pénzkidobásnak. 5-10 cm sóder az a 6mm-nél vékonyabb vashoz való. 15 cm sóder már elég ahhoz, hogy a kapilláritás megszakadjon. Ebből a szempontból a zúzottkő (nem murva!) jobb, meg a homok nélküli kavics is, de azt a kavicsot amelyikben nincs homok sokkal nehezebb tömöríteni, mert "gurul". A zúzottkő az éles és "összeakadnak" a szemcséi.
A szerelőbetont egyébként nem szokták vasalni. Az arra való, hogy a vasbeton lemez vasalását ne a puszta földön kelljen csinálni. Az, hogya vasakat az alapba bekötni 6-8 cm vasatag lemeznél értelmes dolog-e vitatható. Vannak statikusok akik szerint igen és vannak akik szerint nem. Szerintem sincs. Egy szerelőbetonon készített vb. alaplemezbe kétsoros (alul-fölül) vasalás illik, mert nem tudni, hogy lesz-e aláüregelődés a lemez alatt és haigen akkor hol. Ennek megfelelően vagy alul vagy fölül kell a vas. Ha nincs aláüregelődés (lazulás) akkor vagy nem kell bele vas, vagy csak fölülre. Ha bekötöm az alaptestbe akkor mindkét oldalra kell, különben a lemez elreped az alap mellett.
Az XPS réteg jó ötlet. Ugyanúgy megszakítja a víz felszivárgását, mint a kavics, de még hőszigetel is. Lehet, hogy drágább, de a kisebb tömeg és kisebb munkaigény miatt ebből az árkülönbségből is visszajön.
De mi a helyzet a dilatációbal? Milyen anyaggal, és hogyan dolgoztad össze a dilatáción keresztül a vízszigetelést? Dilatációt nyilván azért raktál, hogy elmozoghasson egymás mellett a fal, és az aljzatbeton. Ilyen helyen pedig a sima bitumen lemezben én nem bíznék.
Az, hogy tökéletesen bevált, az nem 100% tökéletes páraszigetelést jelent, csak azt, hogy a Nálad fenálló körülmények között nem jött ki hiba.
Ha sima bitumen lemez ment csak oda, nem valami dilatációs szalagos csoda, akkor simán megrepedhetett az úgy is, hogy nem venni észre, mert:
Nincs magason a talajvíz, nincs nagy páranyomás.
Ez pluszban meg van szakítva kaviccsal, vagy az esetedben XPS réteggel, így hajszálcsöveken keresztüli vízszivárgás nincsen.
Ami pára átjut a repedésen, az nem reked meg a padlórétegben, hanem könnyen feljuthat a lakás légterébe.
A lakásban pedig jól szellőztetsz, és így még jól is jön az a plusz pára a száraz levegőnek.
Ellenben, ha ezen feltételek közül néhány nem teljesül (magasabb a páranyomás, elrontották a kavics/XPS réteget, a padlóban megreked a pára, vagy a lakás szellőztetése elégtelen), akkor máris megvan a baj.
Házfelújítás során fel lett verve a padló rétegrendje döngölt földig, padlófűtés lesz kialakítva ezért az új rétegrend a következő:
föld,
5-10cm kavics ? (nem homokos kavics - bár a legtöbb kőműves sódert tenne alá)
szerelőbeton 6 cm( kell bele háló és belekötni a vasat az alapba? kőműves nem rakna bele mert minek,, majd az esztrichbe. De mivan ha a szerelőbeton megsüllyed picit és szakad a szigetelés ?4-5ös térháló elég? + 8 mm betonacél bekötni az alapba) vízszigetelés 1 réteg (nincs nagy nedvesség, elég magasan van a szint) lépésálló hőszig 12 cm
technológiai fólia padlófűtés 6 cm esztrich (vasalt)
Ha már a gép ott van, hogy a kapunál a sávalap helyét kiássa, akkor azzal jársz szerintem a legjobban, ha a gép kiássa az épület mellett is. Ha a gép nem tud közvetlenül a meglévő épület mellet ásni az nem tragédia. A sávalap és a meglévő épület között meg kell egy kicsit vastagítani a betont (+ 5 cm esetleg tíz) és fölülre is kell a vas. Ezeket hátra kell nyújtani a sávalapon túlra legalább hatvan centiméterrel. Célszerű a lehetséges aláüregelődés miatt a teljes betonfelületbe fölülre is rakni vasat. Ezeknek nem kell nagy átmérőjűeknek lenni (átm. 8,10). Ugyan abból a vasból elég a meglévő vasak közé fölülre berakni a hosszú vasak közé egy-egy rövidebbet. Hosszát lásd előbb.
Ahhoz, hogy rendesen tartson a beragasztott vas, a vasátmérő 30-50 szeresse kell, hogy legyen a furat mélysége. Függ a betonminőségtől is, minél jobb minőségű a beton, annál rövidebb elég. Számszerűen 10-es vashoz házi minőségű vasbetonba kb. 40 cm mély luk kell. Hiltinél (én azt szoktam betervezni) pontosan meg van adva a lukátmérő, a lukmélység meghatározása és a várható teherbírás.
Téglába betonvasat tenni nem olyan egyszerű. Ezek normál (szokásos) kapu méretek. Olyan oszlop amelyiknek a kisebbik mérete is az 25 cm elég erős. A vasátmérő függ a terheléstól és attól, hogy milyen távol vannak egymástól és milyen jármű fog a rámpán közlekedni.
Ha a szennyvízcső meglévő akkor meg kell jelölni a helyét a gépnek, hogy el ne vágja és kézzel kell kiásni a cső közelében a gödröt. Nem szokás a sávalapot egy cső miatt megszakítani.
A szennyvízcsövet eggyel nagyobb átmérőjű (lehetőleg acél) védőcsőbe kell tenni. Ez valamivel hosszabb legyen a sávalap vastagságánál. Azért megkérdezem, hogy ha a sávalap hossza 6,5m akkor mekkora egy-egy kapuszárny. Ha tolókapu az más. Ha nem, akkor 3m hosszú kapuszárny megtartásához nem biztos, hogy megfelelő a téglaoszlop. Továbbá gondolni kell a nyitott kapuszárny oldalra borító hatására. (Ha NEM tolókapu!!)
Egy tipp: építsd be a szivárgólemezt úgy kifelé lejtve, de a szegélykövet fogó betonozásban alakíts ki rést, hogy legyen a víznek helye elfolyni (a háztól elfele).
Köszi! Igen, tkp. az is kérdés lett volna, hogy kell-e egyáltalán majd a felületszivárgó lemez. Igazából csak biztos ami biztos alapon gondoltam rá, mivel a kulékavics a sávalap fölött ér majd véget, kb. 8 centivel. A lábazat teteje le van szigetelve. A drénlemezt időközben már megvettem (lezáró nélkül), de csak egy 1x20 méterest, úgyhogy ha sokat nem is tesz majd hozzá, legalább nagy összeg nem ment el rá. :)
Azt írtad, hogy a lábazaton van XPS. Gondolom, hogy a lábazat tetetjén meg van talajnedvesség elleni szigetelés. Az a valamennyi eső ami oda kerül sok vizet nem zavar. Csomó háznál nincs dréncső, se drénlemez. És mégsem okoz problémát azon a felületen elszivárgó csapadék.
Lehet, de nem könnyű. Elég sok munka. A lényeg az, hogy az ajtóban kell csinálni egy 12-15 cm széles és a rámpabetonnal megegyező vastagságú lépcsőt amire a lemez támaszkodni tud. Ezt utólag szépen kivésni (látszani fog, mert dilatációként és csuklóként fog működni) nehéz. Én már nem csinálnám. Lehet választani, hogy a garázsajtónál sávalap, vagy amit a másik tanácsadó javasolt a szimpatikusabb, figyelembe véve az előző beírásomat.
HILTI HIT sorozat menetes szárral vagy betonacéllal. Az elvileg bírja a dinamikus igénybevételt is. A betonacél viszont kevésbé rozsdaálló ha nincs bebetonozva. Csak azt nem egészen erre találták ki. Elsősorban a húzásra. Bírja is. Másodsorban nyírásra. Azt is bírja. De itt egyszerre lesz mind a kettő ha kicsit is megsüllyed az alap. Azt már kevésbé bírja. Másrészt jóminőségű betonhoz van kitalálva, itt ismeretlen a betonminőség. Látatlanba nem túl jó. Harmadszor sok kell belőle (minden vasat be kell kötni mert itt ha összevasalom akkor igénybevételi csúcs van) és az egyik legdrágább rögzítés a Hiltinél. Továbbá a lejtőn (rámpán) rohangáló autótól a két beton el fog válni egymástól. innentől csak az a kérdés, hogy mennyi idő alatt eszi meg a rozsda a vasat. Ha a két beton érzékeny búcsut vesz egymástól az nem jár tragédiával, csak döccenni fog a kerék. Ha ez nem probléma akkor nem kell a kettőt összevasalni. Lehet mérlegelni.
Én nem csinálnék, ha kellően rézsűsre, azaz nem túl meredeken a talajt oldalirányban ki lehet alakítani, bedöngöléssel.
Beszúrni? Ahogy írtam. Beton kifúr. Ott a furatba kézzel betolod. Vagy nagyobb átmérővel fúrod és betonba való folyékonycsavar (vagy minek hívják) kartusos cuccal (talán Fischer márkájú, de lehet hogy más is van) kinyomod. Beköt frankóra. Aztán mehet tovább a folyamat.
Most már mindegy, de úgy lett volna az igazi ha az épület alapozásánál fölül hagysz egy vállat amire föl tud ülni a ferde lemez. Így lehetett volna a legegyszerűbben és legolcsóbban megoldani, hogy ne legyen lépcső a két rész között. Mivel a ferde lemez aránya közel 1/1-es ezért mindkét irányban fog tudni dolgozni a lemez. Nem muszáj így dolgoztatni, de gazdaságosabb. Viszont a váll hiányában nem három hanem négy oldalon kell alapozás. A befúrt dübelek kb. 15-20 cm-ként többe fognak kerülni mint a negyedik sávalap. Amellett kevesebbet is érnek. Itt említem meg halkan, hogy mind a Fisher, mind a Hilti dűbelek B220-as (kb. c20) betonra vannak megadva, csak akkor tudják az ígért teherbírást. Azt már csak félve mondom, hogy az autó mozgása dinamikus teher, a betonban hullámzó és ráadásul lehet, hogy változó előjelű igénybevételt okoz. Magyarul a dűbel előbb-utóbb kilazul akkor is ha dinamikus igénybevételre tervezett dübelt használsz. Nagyon kevés ilyen van! Dinamikus tovább bírja, de drágább is. Kihagyott vállnál nincs ilyen gond. Szegélygerendát kell csinálni két oldalra most már, a másik két oldal sávalap. Sóder vagy zúzottkő kell a lemez alá legalább húsz cm. vastagon. Méghozzá jól tömörítve. Ha a tömörítés tökéletes lenne (sohasem az) akkor nem kéne sávalap. A lemeznek célszerű 15, de inkább 20 cm vastagságot választani.
A nem együttmozgó részeket rugalmasan illik csatlakoztatni, tehát a fagerenda és alatta a falmező közé rugalmas anyaggal. Ha fal lesz, akkor kellene rá hőszigetelés, azt pegig felfelé továbbnyúlhat az ereszdeszkáig. Igaz, ekkor eltakarja a fagerendát, de gondolom nem szempont, hogy látszódjon a faszerkezet.
Én nem kötném be a meglévő ház falába, ha a ház alapja és az új rész alapja különálló.
Szendvicspanel nem esztétikus lakóépületnek és csak falsík előtt tudod csövezni (víz, villany).
Nem lesz nagy teher a koszorún. Fafödémes lesz, lapos tetővel, alig lesz valami súly! Úgy terveztem a vasat.. a koszorú aljába 2-szál 12-es, és a koszorú tetején 2-szál 12-es vas.
A házunk lábazata mellé, szegélykővel elválasztva, kb. 40-50 cm-es sávban, folyami kavicsot szeretnék teríteni. A kavicságy legmagasabb pontja, kb. 8-10 cm-rel a sávalap felett lenne.
Egyszintes ház, pince nincsen, 30-as Pth tégla falazat, a lábazaton 8 cm XPS, a falon 10 cm EPS. A sávalapon viszont se vízszigetelés, se hőszigetelés nincsen. A tető a faltól kb. 80 cm-re "túlnyúlik". Talalajvíz nem szokott "betörni", és ha nincs özönvíz jellegű esőzés, akkor torlaszvíz sem alakul ki. Drain csövet eredetileg nem terveztem beépíteni (elég macerás lenne a kivezetése), mindössze arra gondoltam, hogy függőlegesen, drainlemezt tennék a lábazat és a kavicsréteg közé.
Nem értek hozzá, de gondolom, ez a vízszintesen "beágyazott" drainlemez elég rossz ötlet. Hiszen ha netán bever oda az eső, akkor az ott feltorlódott csapadékvíz, az átlapolások vonalában, folyamatosan beszivárog majd a talajba, és aztán ki sem tud szellőzni.
Én arra gondoltam, hogy csak egy pici lejtést adnék a szegélykő irányába, vékonyan elterítenék perlitet, és arra menne a kulékavics. Ez elfogadható lenne? Más ötlet?
Másfelöl ha téglafalat akarsz építeni, nem feltétlenül kell brutál sávalap a fagyhatárig. Elég lehet egy talpgerendát (sávalapot) betonozni, mondjuk 20*20-as keresztmetszettel.
Gondolom a falazat hőtárolási képessége erősen arányos a fal tömegével, tehát ha Ytongból falazom akkor jóval kisebb alap kell, mintha teszem azt kis méretű tömör téglából.
De a hőszigetelés egy dolog, engem az zavar, hogy a falak tetejét hogyan hozom össze a födém favázzal? A falak tetejére koszorú, és bekötni mindenhova a meglévő házfalba? Vagy valami rugalmas megoldással...?
Minden racionális érv a könnyűszerkezet mellett szól, de nagyon "hőérzékeny" vagyok, és mióta a ház és a nyaraló is jól hőszigetelt, és mindkét helyen hagyományos, jó vastag km téglára lett rakva, azóta mindenhol nagyon el lettem kényeztetve....
Pedig utána néztem a szendvics paneleknek is, és azon túl, hogy nem valami szép, tény, hogy gyors és praktikus lenne...
Üdv ! Ezeken a fesztávokon nem hiszem ,hogy lehetne problémád,esetleg ahogy Jenő is írta a koszorúban jól túlnyúlva erősebb vasalással készüljön a koszorú ! :-) Remélhetőleg nem pont középre jön ki a terhelés ,de kéne bírja ha megfelelő a koszorú ,és a talpszelemen is, mert mindegyik osztja a terhelést !:-) Szerintem.
A km. tégla íjó minőségű) szilárdsága nagyobb mint az Ytong-é. Meg lehet, hogy az Ytong ragasztója Kevésbé szereti a nyírást. Bár Ytong-gal olyan ritkán volt dolgom eddig (max. kétszer), hogy nem mélyedtem el az Ytong titkaiba.
Az biztos, hogy ráfalazás/rábetonozás nélkül nincs a kiváltónak igazi nyomott öve.
Ha az ytong összefeszül az puha a kisméretű tégla meg nem ,én mint laikus gondolom nem biztos hogy így van ,én is sor kisméretűt raktam az áthídalók fölé ,rá.
Porotherm kiváltó van? Ha igen, akkor SZIGORÚ gyári előírás szerint háromsor kisméretű tégla KÖTELEZŐ. Vagy rá lehet betonozni a kiváltóra. Az is jó. Ezek nélkül alig van teherbírása a kiváltónak. (kiváltó=áthidaló)
A házam utcafrontján a padlásszobának van egy loggia-ja. A felette lévő, háromszög alakú rész a tetőcsúcsig lambériával van burkolva. A tetőtérből lett feltéve. Időszerű lenne a lefestése de tartósabb megoldáson gondolkodom, hogy ne kelljen 5 évente újrafesteni.
Valami lemezburkolaton gondolkodtam, amit nem a jelenlegi lambériára, hanem azt leszedve annak helyére tudnék rögzíteni szintén belülről, a padlástér felél, mert kívülről dolgozni állvány hiányában nem tudok. (Emiatt a karbantartása is macerás.) Tehát nagy, táblás dolog nem jöhet szóba.
Van valakinek ötlete mit tudnék odatenni? Valami tartós fémlemez burkolat lenne nekem a legjobb szerintem.
Az ablaknyílásnál a nyílás alatti ytongba tettél be vasat, ahogy elő van írva?
Mégegy kérdés: az áthidaló föléfalazása a gyártói előírásnak megfelel? Mondjuk, ha nem, akkor még korrigálható , ha fölötte a vb koszorú ott erősebb lesz.
Bocs,az lemaradt , hogy ket oldalra lefuto 6-6 lepcsofok meg azok kulso tamfalanak burkolasa nem egy nagy sik felulet. Szoval igazi kirakos munka. Ezert preferalom a ragasztast.
A kerdes hogy ragaszto hab vagy epitesi ragaszto hogy birja a teli nyari homersekletet egy kis nedvesseggel
Sziasztok. Egy eloteto ala szabadba, ahova becsap az eso, ho kene egy fagyallo padlolapot burkolni bordazott vorosfenyo teraszburkolo deszkaval. Furkalni nagyon nincs kedvem a padlolapot. Vajon ragasztohabot vagy epitoipari ragasztot hasznaljak vagy furas mindenkepp? Nyaron 50fok, deli oldal, telen meg minusz 10.
Szerintem döntsd el, hogy hőtároló tömeget akarsz-e vagy sem. Csomó könnyűszerkezetes házban laknak, érdeklődjél náluk, hogy milyen a hőérzet, fűtési sajátosságok.
Ha könnyűszerkezetes lesz és besűríted az oszlopokat, az oszlopoknak is ajánlott stabil alapzat. Nevezzük pontalapak.
Másfelöl ha téglafalat akarsz építeni, nem feltétlenül kell brutál sávalap a fagyhatárig. Elég lehet egy talpgerendát (sávalapot) betonozni, mondjuk 20*20-as keresztmetszettel.
A sarokcsatlakozások vasalása hibás, ez baj. A vasbeton működési elve az az, hogy a beton veszi föl a nyomást, a húzást a vas (acél). A húzó és nyomóerők eredője között van egy távolság, ez a belső erők karja. Ha növelem a vasmennyiséget akkor a húzóerő az nő, de mivel a húzóerő nő ezért a nyomóerőnek is nőnie kell(ene). Egészen addig nő is amíg a külső erők nyomatékával egyensúlyba nem kerül a belső erők nyomatéka. Ha a szerkezet teherbíró képessége nagyobb mint a teher, akkor az anyag nincs kihasználva (fölöslegesen van beépítve). Ha a teher nagyságát növelem, akkor egyre több vas kell bele. Ez viszont azzal jár, hogy a nyomott beton felülete is nőni fog. Ha növelem a nyomott beton felületét akkor a nyomóerők eredője (súlypontja) egyre közelebb kerül a húzott vashoz. Tehát a belső erők karja csökken. A teherbírás számításának a lényege vasbetonnál, hogy a húzó és nyomóerők távolságával szorzom a húzó vagy nyomóerőt (mindegy). Ha elkezdem növelni a vasmennyiséget akkor egy darabig növekszik a teherbírás (szorzat nő), de egyre kevésbé és egy mennyiség után eljutunk oda, hogy semmi értelme, mert sehogyan sem lehet elérni, hogy nőjön a teherbírás. Ha a teher nagy és a nyomatékból származó nyomóerő a betonnak túl sok akkor alkalmazzák a nyomott vasat. Azt a szabványok állapítják meg a betonminőség függvényében (az egyszerűbb használat érdekében táblázatos formában), hogy legfeljebb hány százalék lehet a húzott és nyomott vas. Igyekeztem közérthetően fogalmazni, remélem sikerült.
Urak, egy lábakon álló, jelenleg 2 irányból nyitott és fedett kocsibeálló beépítését milyen falazási technológiával oldanátok meg úgy, hogy a szerkezetet ne kelljen elbontani?
Adja magát, hogy a 10 cm-es álló oszlopok két oldalára - némi besűrítés után - valami fa szerkezet kerüljön, közé meg 10 cm hőszigetelés, de mi lesz a hőtároló tömeggel...? (Ill. annak hiányával) Ha viszont kirakom valami téglával, akkor a beálló mostani némileg mozgó, rugalmas szerkezete miatt valahol biztos repedni fog, ahogy a vízszintes meg függőleges oszlopoknak nyomom, meg hát a semmiben álló kb 2+ méteres téglafalat sem szeretem... (arról nem is beszélve, hogy akkor ásás is kell, sáv alapnak) Olyan 25 m2 falról beszélünk, tehát a költség nem olyan lényeges, de olyan hobbiszoba féle lenne belőle, tehát a hőmérséklet fontos. (1 radiátort is oda akarok tenni) Észak keleti tájolás, ha ez fontos, tehát napot nem sokat kap. Előre is köszönöm!
Nem is az összkép miatt kérdezem (szerintem annak külön jót tenne), hanem a gres lap hátoldala miatt, ami nem rücskös, hanem sima, mert hogy padlóra, sík letevésre szánták. De akkor azt mondod, hogy rücsök hiány ide, vagy oda: fel lehet tenni?
Nem ismerem a fürdőszobád, de a kádfal az egy olyan felület, amit lehet más burkolattal is készíteni, mint a környező felületeket. Sokszor jót tud tenni az összkép szempontjából.
Lenne egy kérdésem, és olyan boldog lennék, ha valaki megválaszolná. Tehát:
Gres padlólapot fel lehet-e tenni csempe helyett a beépített kád elejére? A padlólap tulképpen vékonyabb (1-2 mm-el), mint a csempe, ami eredetileg ide került volna. De a padlólap hátoldalán nincs rücskös mintázat, ezért kérdezem. Aggódom, hogy attól még megtartaná-e a ragasztó.
Ezt a vasalt betont nem értem az elmondásod alapján. Egy rajz beszédesebb.
Amúgy a legalsó sor Ytongot falazóhabarcsba kell rakni az Ytong kivitelezési útmutatója szerint minimum 1cm vastagsággal, de erre az értékre nem emlékszem pontosan. A kép szerint amennyire ki tudom venni, nem az van, hanem az Ytong vékonyágyazatú habarcsa.
Ha nem kell attól tartani, hogy betonozáskor elmozdul akkor előnyösebb ha nincs összekötve két PÁRHUZAMOS vas. Az egymásra MERŐLEGESNÉL nem tiltotta a vasúti hídszabályzat. A magasépítési nem tiltotta, tűrte. Ha összekötözik akkor nem a teljes kerületén adódik át az erő.
Igen, már az üveg ki van szedve, a szomszéd terassza volt. :) de természetesen minden költséget vállalunk! a szomszéd oldalról a falamat szépen le vakoljuk, glett, festék, és bádogos munka a tetőn!
A zsalukő fordulásánál a vasat is be kell hajtani 90 fokkal, 30-60 cm-vel átlapolni a másik betonvas mellé és összekötni.
A zsalukőre ha még egy sor zsalukő megy vagy lemezalap (szerelőbeton), akkor a zsalukövet nem ajánlott kibetonozni teljesen , sem lesimítani. Mert a rá kerülő beton nem fog tudni belekapaszkodni.
Van az a visszaugrás az épületben. Az zavarja ezt, mert mindenképpen kell falakra merőleges és falakkal párhuzamos lejtés. Betonból még csak össze lehet csalni, de lapburkolattal (pláne naggyal) sokkal nehezebb.
Van 2 fél zsák vakolatom. Mindkettőre az van írva, hogy előkevert mész-cement vakolat. Baumit Manu4 és Baumit Uniputz. De az van mindkettőre írva, hogy ne keverje az anyagokat. De én összekeverném, mert felhasználnám :) Én úgy gondolom, mivel mindkettő mész-cement vakolat, hogy nem lesz káros/hibás, ha összekeverem. Ti miképp vélekedtek vagy mit tapasztaltatok?
Mondjuk az ábra nem egyértelmű nekem. Nem ártana kizoomolni és berajzolni legalább a terasszal közös határoló falakat és egy kicsit tovább (mármint az épületból többet, mint csak a közös kontúrok), hogy értelmezni is lehessen.
Próbáltam megrajzolni. A lépcsőkkel az a gond, hogy ha a legfölső fok magassága a fal mellett nagyobb mint a lépcső faltól távolabbi végén akkor az egyenlőtlen magasság miatt botlás-veszélyes. Nekem elég komplikált lejtések adódtak (háromszög ill. csavart felületek) és nem mondanám jónak őket. Másnak lehet, hogy lesz egyszerűbb megoldása. Azért megkérdezném, hogy muszáj annak annyira lejteni? Ha a fal mellé teszek lábazatot akkor a víz nem fogja a falakat áztatni. Az előtető alá a szél úgyis bfújja az esőt.
Nem mindegy, hogy négy vagy öt vagy hét év alatt megy tönkre? Házat nem szokás ilyen rövid időre építeni, tartószerkezet utólagos javítása drága és komplikált. Eredmény nem egyértelmű. Én a normális megoldásokat előnyben részesítem, főleg ha nem sok többlet-költséggel jár. Úgy tűnik, hogy nincsenek sokan akiknek ez a véleményük, de az vigasztaló rám nézve, hogy vannak még mások is, akiknek ez a véleménye.
adott egy most épülő ház. Van benne egy 60cm magas szinteltolás a hálószobák folyósója és a nappali közt. A levezető lépcső egyik oldalára szeretnék egy beton lebegő polcot, ami egy cca. 600kg-os akváriumot tartana.
A lebegő polc a legfelső lépcsőfok front fal magasságban indulna és a falra merőleges 120cmt távolodna el 60cm szélesen.
Így a polc 120x60x20as lenne.
Kérdés, hogy hogy lehetne ezt megvalositani?
Arra gondoltam, hogy bele kellene kötni az alapba, kvázi ellensúly lenne az alap.
mert az tartó és a korlát oszlop egy darabból van és be van eresztve (vállazva) egy fogópár az erkély padlója alatt (a szelemen helyett) és fent a korlát is összeköti, így egy merev keretet képez.
Jön egy nedves idő, pl. őssz végén vagy télen. Utánna egy hirtelen meleg tavasz.
A sturc felszívja a nedvességet a padlóból. Folyamatosan, ameddig nedves az idő és kiszáradni nem tud.
Aztán jön a meleg, és azonnal elszaporodik egy kék gombának nevezett penészgomba.
Pl. mi minden külső nyilászáronál a penészgomba elleni kezelés alkalmazunk.
De ha mégis vizet kap a struc valahol (pl. egy rosszul illesztet ablakpárkány alatt) 1oo%, hogy kirohat 3-4 év alatt a tokozat- mert az belülről kapja a meleget, főleg télen.
Tönkre megy az tuti, de a 4 év azért nagyon borús jóslat . 10 + év.
Az egyik rokonnál 45 éve van hasonló terasz, úgy 25 év után jelentkeztek a korhadás jelei, de a 'műtét' csak 30 év után történt... nagyjából az alsó 60 cm cserélve lett !
Ha oszlopot szerelsz a a fal melleti szelemen alá és visszatámasztod a szerkezetet- azaz összekötöt beeresztett fogópárakkal az külső oszlopokkal, akkor nem is kell rögziteni a szellement a falra és az oszlopokat sem. Megáll az magára.
Sylvanus.
1000%, hogy azt a teraszt tartó falra szerelt szelement a vasbeton koszorúba fúrták fel és használtak egy fémkonfekciót is, ha hőszigetelés van a házon.
De a képen látható szerkezetnek van egy óriási hibája, nincsenek oszloptartó vasak és fel fogja szívni a nedvességet a teraszról az összes oszlop. Max. 4.-ig tél után kuka az oszlopok alja.
Szerintem a laminált lapok összeragasztását akkor lehet értelme használni ha gyakran kerülhet rá kiömlő folyadék (konyha, étkező). Én az előző házamnál az étkezőben így raktam le a lamináltat!
Ehhez a konkrét termékhez nincs külön leírásom. A legtöbb ilyen útmutató nem említ ragasztást, de amelyik videóban láttam ezt a megoldást az is egy szakcég videója. Gondoltam megkérdem Ti mit gondoltok erről, mert lehetőségem van akár így is megcsinálni, csak hogy ismert megoldás-e ez, van-e bármilyen értelme bajlódni vele?
Jövő héten leteszem az új klikkes padlómat. Néztem pár videót és láttam olyant ahol a rövid oldalakat faragasztóval összeragasztják. Van annak értelme, vagy felesleges csinálni?
Ha jól meghúzzák a bebetonozott szárra tekert muttert akkor a fal és a kocka közti súrlódás veszi föl a függ. erőt. Ha valamiért lazul akkor megszűnik a súrlódás, nem veszi föl a függ. erőt.
"Jól gondolom, hogy ebben az esetben a falba rögzített menetes szárakra merőleges terhelés nem jut?"
Hateljesen meg van húzva akkor KEZDETBEN nem tud érvényesülni. Csak később, ahogy szárad a fakocka és a változó terhelés mozgatja a tetőt. Attól lazul. Utána már hajlítás is van. Ha van függ. erő (teher) akkor az le is fog menni a földbe. Ott elenyészik, de addig van.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, de ezt a terhelés hatást nem értem.
Szerintem a függőleges gerendát tartó, falba befúrt menetes szár nem kap a szárra merőleges terhelést, mert a függőleges terhelést felveszi a fagerenda, aminek az alja a betonon nyugszik, a vízszintes oldalirányú terhelést meg felveszi az egész szerkezet.
Úgy gondoltam kivitelezni a dolgot, hogy egy gerenda esetében mondjuk 3 helyen befúrok a falba, betonragasztóval 15 cm mélyen beragasztok egy-egy 45 cm hosszú menetes szárat. A menetes szárra rárakok egy-egy kifúrt 16x10x10-es fakockát (úgy hogy a kocka külső széle 16 cm-re kiálljon a falsíktól).
Ezután kerül a falra a 15 cm szigetelés (plusz a hálózás), majd ha kész a szigetelés, akkor a fakockák közepéből kiálló menetes szárakra rögzítem a megfelelő helyeken átfúrt függőleges fagerendát, úgy hogy a gerenda alja alul a betonra is le lesz még rögzítve.
Jól gondolom, hogy ebben az esetben a falba rögzített menetes szárakra merőleges terhelés nem jut?
Ha a szelemen két végén függőleges oszloppal le lehet talpalni akkor nem kell a szelemen csavarját hajlításra méretezni, csak a kidőlést kell, hogy megakadályozza. Én mindenütt azt látom, hogy letalpalják.
A szelemen kap egy terhelést függőlegesen, a szelemen és a hőszigetelés vastagságának a függvényében a menetes szárra eső nyomaték karja lehet 30 cm is.
A hőszigetelés és a szelemen között fellépő surlódási erő kéne ezt a nyomatékot kiegyensúlyozza, ami egyenesen arányos a menetesz szár végére felcsavart anya meghúzási nyomatékával.
Üreges téglába beragasztott menetes szárat nem lehet túl nagy nyomatékra meghúzni. Ha van egy beton koszorú a falba, ott ahol a szelemen fel van fúrva, akkor működik a dolog, mert ott fog a ragasztó.
A másik kérdés az, hogy a szelemen tökéletes vizszintes kell legyen, akkor egy állítható rögzítést kell késziteni.
Elmegy a fúró a falba valamerre, a beragasztott szár nem lesz merőleges a falra, akkor nehéz felfúrni a szelement.
M12-es szárat oda húzol, ahova akarod, de M16-ost már nem.
Ha az ács tapasztalt, azonnál számot ad, hogy a felfúrt szelemen nem elég merev, hogy ráépítse a tetőt.
Most feltételezzük, hogy a beton kötési idejére rögzíteni tudom függőbe az oszlopot.
Nem tudod a 3 méteres oszlopot függőbe állítani, mert nehéz és nagyon jól ki kell kötni két irányban (két szemet kell hegeszteni rá, onna kell kikötni pallókkal- amiket a talajbe bevert cövekekkel kell rögzíteni) , de amikor kezded önteni a betont, akkor elmegy az alja - hiába támasztod ki a gödörbe kövekkel az oszlopot.
Külön kell megcsinálni a 100x100-ast, betonvas pipákkal ellátva és beönteni, majd arra ráilleszteni a laposvas ékeket és az oszlopot.
Amiután rá húztad az oszlopot a 100x100-ra, megcseppented két pontban, aztán beállítod függőbe és megcsinálod a végleges varratokat.
Ha nem akarod, hogy látszodjon a hegesztés, akkor az utolsó 10-15cm az alapból nem öntöd ki csak utánna.
Találtam egy 100x100x4-es 50 cm hosszú zártszelvényt. Az megfelelő lenne, ha betolom az oszlopba mondjuk 10 cm-t, kiékelem laposvassal, körbe hegesztem, aztán az egészet úgy betonozom be, hogy a hegesztett rész a betonba legyen mondjuk 10 cm-t? Tehát a 120x120-ast is bebetonozom 10 cm mélyen? Akkor a betonba kerül 50 cm vas. Az gondolom elég. Csak a 10 cm átlapolásba nem vagyok biztos, ez lehet, hogy kevés... esetleg 20 cm?
Most feltételezzük, hogy a beton kötési idejére rögzíteni tudom függőbe az oszlopot.
Ha az általad leírt verzió lenne, akkor gondolom kellene vagy 100 cm-es vas (50 a betonba, 50 beton fölé), de akkor mennem kell vásárolni megint...
bebetonozunk egy zárszelvényt, ami kiáll az alapból kb. 5oomm (hegesztünk rá két pipát PC betonvasból), ráhuzzuk az oszlopot és átfurjuk két helyen, metrikus csavarral és anyával rögzítve, amit a behegesztünk és levágunk (vagy összehegesszük lent a két zárszelvényt). Azért nem betonozzuk be az oszlopot, mert egyrészt drága, másrészt nehéz kikötni függőbe a betonozás előtt.
Vegyél az ócskavasasnál egy 1oox1oo-ast- két laposvassal meg tudod oldani, hogy szoruljon a 120x120-ra- azaz kiékeled.
Az alap legalább 80-9ocm mély, csak azért, hogy a fagy ne nyomja el az oszlopot. De nem kell neki egy nagy csutak, annyi bőven elég, amennyit ki tudsz ásni egy lapáttal.
Egy 120x120x4-es zártszelvényből állítanék oszlopot. Nem lesz igazán teherhordó szerepe, lámpa megy a tetejére, és ha már felállítom, a tolókapu vezetőgörgőjét is átszerelem rá. 3 méter hosszú anyagom van. Mekkora betontuskóba állítsam, és hogyan rakjam bele, hogy minél kevesebb része kerüljön a talajszint alá, de biztonságosan megálljon? Tehát az oszlopot szeretném minél magasabbnak meghagyni.
Annyi még esetleg fontos lehet, hogy egy meglévő "betonalap" mellé kerülne közvetlenül, ami kb. 60 cm mélységű. Ez a tolókapu betonsávja.
A zárszelvény mérete talán túlzás ilyen célra, de az adott.
Vagy 4 éve rajzoltam talán Bastardo nickes fórumozónak egy konzolt, amit egy műhelybe meg is csináltatott.
Nem tudom visszakeresni, mert kitőröltem a nikkemet, a gépemen sem kapom.
De képzelj el egy száras oszloptartót, meg egy szár nélkülit. Ezeket össze lehet fordítani.
Ha kapsz a kereskedésekbe két ilyen tartót aminek a szélessége azonos, akkor össze tudod őket csavarozni.
A hőszivetelést kivésed, beragasztot a száras oszloptartót a falba, a szár néküli oszloptartó talpába beszeresz egy M12-es csavart, a szelement kifúrod és egy M12-es anyával és alátéttel rögzíted.
Aztán a hőszigetelést vissza lehet javítani.
Nagyon sok előtetetőt készitettem valamikor egy villanegyedbe, de a rögzítés a menetes szárral, ami át volt vezetbe a hőszigetelésen nem működött. Utánna csináltattunk konzolokat, persze hegesztéssel.
Kvázi távtartó-alátéteket készítesz a fatartók és a fal közé, a hőszigetelés vastagságában. Például 15 centis szigetelésed van, a falhoz rögzítendő tartók legyenek 10x10 centisek, akkor kb. átmérő 8x15 centis gurigákat kellene készíteni, közepében furattal a rögzítőcsavarok számára. Hőszigetelés kifúr a gurigák mérethez, guriga bedug, aztán lehet fúrni -csavarozni.
A gurigák anyagára fa rémlik innen a topicból korábbról, de az szerintem idővel széthasadhat és kevésbé fogja ellátni a funkcióját. Mekkmesterként el tudom képzelni oda a legdurvább lépésálló nikecell-gurigát is, vagy ha még nincs kész a hőszigetelés, akkor azt a részt eleve ilyennel szigetelni és szimplán ráhúzatni a tartókat.
Esetleg vastagfalú fémcső vagy zártszelvény befenekelve, purhabbal kifújva, de talán valami műanyag is jó lehet, mondjuk PA6 (danamid).
A házra 15 cm-es hőszigetelés kerül és a ház egyik oldalához faszerkezetes veranda tetőt szeretnénk csinálni, amire polikarbonát borítás kerül. A szerkezet a szokásos módon támaszkodna ki a házhoz, pl. mint itt:
Mi a legjobb módja annak, hogy a függőleges és a vízszintes gerendákat a falhoz rögzítsük?
Ha közvetlenül a falra rögzítenénk a gerendát, akkor a 15 cm-es szigetelés teljesen betakarná a gerendát, nem lehet rátenni a szarufát. Ha kengyelekkel rögzítem, akkor mivel lehet a falhoz stabilan rögzíteni a gerendákat, úgy hogy 15 cm-re kiálljanak a falból a gerendatartó kengyelek?
Vagy egyszerűen fúrjak be menetes szárakat a falba (függőleges gerendánként vagy 3-4 db-ot) és az átfúrt gerendákat arra rögzítsen a szigetelés külső oldalán? Ez esetben milyen vastag menetes szár ajánlott? 10-es? 12-es?
Alá van támasztva a födém. Én csak azt hallottam eddig, hogy "nem olyan nagy", ez holnap derül ki, hogy valójában mit is jelent. Az eddigi ötlet valami OSB volt, hogy arra kéne rakniuk akár. Meglátjuk mi lesz a vége, azért biztosabbnak tűnne, ha egy szinttel lejjebb lenne ez csinálva, ahol régi a beton. De ha nem, akkor ezeket a pallókat is említjük majd nekik. Köszönöm szépen a választ! Jó hallani, hogy nem teljesen ördögtől való, én csak ilyen leiratokban olvastam, hogy nem célszerű rezgetni a friss betont, ez meg pont azt csinálná. De ha nem végzetes, akkor okés.
Lehet sajnos nem precízen fogalmaztam. Ez E gerenda felbetonja. Betonpumpával toltak rá C20-as betont az E gerenda+kefni kombóra. A felülete nem speciális szerintem. Talán járni ezen lehetne, de a betonkeverőzés kissé meredeknek tűnik azért. Azt inkább valami korábban már megszilárdult födémen, pl. az alsó szinten kéne. Ilyen időben értem persze, hogy miért bent akarják csinálni. Jól be van fűtve amúgy bent, szóval a hőmérséklet nem volna gond.
Friss- helikopterezett aljzaton pár napig nem is szabad járni ebben az időszakban- főleg ha nincs jó fűtés az épületben.
Mert:
A beton tetejét a pórusokat a helikopterezés során lezárják, ha lefele nem tud száradni, akkor az sokkan lasabban szárad. Ha elkezdenek járni rajta, a felülete sérűl és muszáj lesz önterülőt húzni rá.
A mesterek a friss (2 napos) aljzatbetonon szeretnének betonkeverővel dolgozni. Ez annyira nem célszerű nem? Azt olvastam, hogy a rezgéseket nem nagyon szeretni a friss beton...
Ezt mennyire kell komolyan venni? Alapvetően a már régebbi beton födém részre tegyék inkább a keverőt, ha már födémre szeretnék gondolom...
Én nem láttam purhabot fölötte. Attól még lehet. Nincs értelme, fölösleges, káros többletmunka lenne. Egyetlen esetet tudok elképzelni, ha a zsalu sarkába nem ment be rendesen a beton, akkor így javították. De nem híszem, hogy a zsalut kikenték volna teljes felületén. Ha két betonfelület közé oda nem való anyagot tesznek akkor biztosan nem dolgoznak együtt. Ket, eltérő korú síma betonfelület sem köt össze. Ha jó rücskös akkor lehet némi együttdolgozás. Egészen addíg amíg a kiálló részek el nem nyíródnak. Ez hamar bekövetkezik, mert a betonnak gyakorlatilag csak nyomószilárdsága van.
Amúgy valami purhab látszik végig az áthidaló fölött, mintha először telibe nyomták volna vele, aztán jött volna a koszorú öntése. Az nagyjából kicsinálja az együttdolgozását a felette levő betonkoszorúval nem?
Saroknál én mindig hajlítottam a vasat hogy ,az kötés legyen egyben .Még össze hegesztheted ,sarkok tartják össze az egészet ,a házba is bekötöttem menetes szárakkal ,azokat jól be lehet ütni a furatba ,ragasztani .
Az oszlopok helyzetét jól át kell gondolni, mert most is nagyon keskeny a lépcső.
Megkeretem a fotokat a falra szerelt háromszöges előtetőről.
Ez a tető legalább 2.8m mély, neked sokkal keskenyebb is elég, tehát rövidebb oszlopok és támaszok is bőven elegek lesznek. Az falra szerelt oszlopokat kell felfogni a falra, a ajtó melett balra és az ablaktól jobbra elférnek és nem zavarnak a visszatámasztások sem, legalábbi abból, amit a képeden látok.
Szóval erről lenne szó. Van az oszlopok tetején egy szelemen és a visszatámasztáson egy fogópár, amin egy külső szelemen, ezeken feküdnek a szarufákat. Az oszlop és a visszatámasztás illesztése egy feles csapolás kell legyen, az a csomópont van terhelve- a harmadik képen jól látszik.
Krinnerből szerintem nincs épülettalajcsavar max a paaluupiste ruuvippalu na ,azok már egész tűrhető hélikus cölöpök.
Házépítésre alkalmas talajcsvar az kb úgy kétméteres hossznál és kb min 108mm körüli külső átmérőnél kezdődik nagyjából 3-4 mm es falvastagságal és szélesített csigával :
"A belső sarokba nem tudok oszlopot rakni, mert bent van teljesen falsíkba az ajtó."
Attól még lehetne, anélkül, hogy a nyílásba belógna. De mi a végső cél? Ha a jelenlegi tető lecserélése, akkor megkérdezem, a régi tartószerkezet nem jó? Miből lesz az új tető? Ha jól számolom akkor kb. 200-250 kg a max. hóteher, ha lesz hó. De arra kell számítani, hogy lesz. Ehhez jön még a szerkezet súlya az oszlopok nélkül. Még kb. 100 kg. Ha csinálok neki két oszlopot, egy szelement és három szarufát akkor támaszonként kb. 80-90 kg-al kell számolni. (nem lesz egyforma) Ha készül a falban is egy bevésett szelemen (odacsavarozva ahogy sr1 javasolta), meg kell, hogy álljon. Vannak még lehetőségek ennél rosszabbak és hasonlóak is.
A tető kb 2,5×1,3m lesz. Az oszlopok a lépcső tetején ~2,1m, alul 2,9m magas. A belső sarokba nem tudok oszlopot rakni, mert bent van teljesen falsíkba az ajtó.
Az egész lépcső 90cm széles, ebből ugye lejön a korlát és majd a szigetelés vastagsága, ezért belülre nem nagyon szeretnék függőleges tartót.
Köszönöm mindenkinek aki próbál segíteni. A jelenlegi tetőnek nincs vízszintes tartója, hanem a zártszelvény a falba van bevésve.
Arról a verzióról mi a vélemény, hogy az új tető szarufáját is beengedem a falba 25-30cm mélyen és nem rakok vízszintes gerendát?
Az ajtó és az alacsonyabban lévő csatorna között 50cm hely van.
Szerintem fával egyszerűbb dolgozni (ha valaki nem tud hegeszteni, a fát meg nem akarja csapolni). Ezen kívül a fa anyagában jobban illeszkedik a vályoghoz (stílus és együttdolgozás). Más lehet, hogy mást gondol.
Szerintem nem fér be egy fából készült előtető. Mérd meg az ajtó tetejétől a csatorna alját, kéne legyen min. 40cm.
A szelemen amit felteszel a falra kell legyen min. 12-14 cm magass, hogy nézzen ki is valahogy.
Arra fel kell támassz egy 10x12-es szarufát, elől egy szelement, ami 12-14cm magass. Az alá az oszlopokat. Kell hónajkötés is, másképp nem lesz sarokmerev. De a sarokmerevséget még úgy tudnád megoldani, ha építesz egy új korlátot, ami összeandrásolja az oszlopokat.
Ha beragasztasz két elég hosszú M12-es menetes szárat a falba, akkor meg fogja tartani a tetőt. De vegyél harisnyás dübelt neki.
De látok egy másik megoldást is.
A nyilászárós falnál az eresz sokkal magassabb.
Akkor megállíltod a tetőt szerkezetét a rá merőleges eresznél és a polikarbonátot átvezeted 20-25cm az alacsony eresz felé.
Akkor talán a szerkezetet meg lehetne oldani oszlopok nélkül, két háromszög alakú visszatámasztással, az ablak két oldalára rögzítve.
Mekkora lesz a tető, milyen távol lesznek az oszlopok, milyen magasak lesznek? A fénykép alapján elképzelhető egy oszlop a sarokban (belül),arra egy vízszintes gerenda, a gerenda másik végét a fal síkjában egy másik oszloppal megtámasztani. Ebből a fényképből sokat megállapítani nem lehet, csak ötletelni. A vályoghoz csavarozott gerenda teherbírásában nem bíznék. Az oszlopot (részben ) bevésni jobb ötlet, mert az három irányból megfogja. Csak a negyedik irányból kell megfogni, átfúrni a falat, a másik oldalán pedig egy laposvas osztja szét a terhelést. Maga a csavar szerintem azért nem elég mert a szerkezet óhatatlanul mozog és kirágja a csavarlukat.
Sziasztok! Előtető építésében kérném a segítségeteket A képen láthatót szeretném lecserélni, fa szerkezetű polikarbonát tetőre.
A fal vályogtéglából van és 6-8 centis vakolható gyapot kerül rá. Kérdésem, hogy ki hogyan oldaná meg a a szarufák rögzítését a falnál? 1. Keresztbe felcsavarozni egy pallót és ahhoz rögzíteni. Vályoghoz milyen módon lehetne rögzíteni, hogy az biztosan tartson? Szigetelés előtt, vagy után kéne? 2. Kaptam olyan javaslatot is, hogy véssem be falba. Erről mi a vélemény? A függőleges tartó oszlopoknak elég 10×10-es gerenda legyalulva? Sajnos elég szűk a hely így minden centi számít.
Vannak vasalások sarokmerev bekötésre. Ilyenkor fölösleges a hegesztés. Ha két vasat "U" alakban meghajtanak és benyújtják a falakba az is jó. Ezt akartam javasolni, de ha hegeszti az is jó. Meg van még több lehetőség ezeken kívül is.
Van hegeszthető és nem hegeszthető. Ilyen nem hegeszthető volt régen a B60.40-es. Bízzunk benne, hogy hegeszthetőt hegesztett. Bár egyszer láttam egy nem hegeszthető vasnál próbálkozást, nem sok maradt a vasból.
A hegesztés az jó, de a fal mindkét oldalán található vasakat a másik fal külső oldaláig célszerű vinni. Mind a kettőt. A régi szabvány ezt elő is írta.
Az észrevételt továbbítom a hírkereső szerkesztőségének, tőlük az információ. Malylyd kiderül, hogy mit válaszolnak. Minden esetre nem ez volt a hozzászólásom lényege, csak udvariasságból foglalkoztam az utcanevekkel.
Ha meg nem sértem a törzsközönséget akkor annyit megjegyeznék, hogy a sarok kialakítása a vasalásnak nem az igazi. Szerintem. Gyakorlatilag többlet-költség és egy egy fél hajszálnyi többlet-munka árán egész jó is lehetne. De szívesen meghallgatom a többség véleményét. A falat nem ártana bekötni (ha nincs) a meglévő épület falába.
Nekünk még azt tanították, hogy a koszorú és a kiváltó nem azonos. Koszorúba a szabvány csak 2 cm2 vasat ír elő. Kiváltóba valamivel több kell.
Egyébként a kérdezőnek joga van választani, hogy egy ilyen hülye vizionálására hallgat mint az enyém, vagy egy nagyon okos hozzászólóéra. (nem tart az semmit, csak a tetőt). Azért itt szeretném halkan megjegyezni, hogy az én megjegyzésem arra vonatkozott, hogy acélszerkezet utólagos beépítése esetén nem árt ha valaki kiszámolja, hogy se több, se kevesebb anyag ne kerüljön bele a szükségesnél. Tudtommal Guszev utca már nincs (Bp-en legalább is), de hívják bárhogy is a Guszev utcát most, a fizika törvényei azonosak Budapesten és Jászkarajenőn is. Meg máshol is. Azt gondolom, hogy Szamueli u. sincs már. Jó lenne ellenőrizni a dolgok helyességét mielőtt leírja valaki.
Jó olvasni itt pár hozzászólással lejjebb egy párbeszédet !
A kérdező egy nyílás feletti áthidalóról érdeklődik, hogy azt ki lehet e szedni. Még fénykép is van, feltette az érdeklődő.
Sőt kiderül az is hogy " a koszorú miatt nincs támasztó funkciója.". Már .
Ja valóban, de korábban volt, az tartotta a koszorú ezen szakaszát amíg a beton, a vasbeton meg nem szilárdult. Az kb. 5 -6 nap, habár ez lehet akár sok hónapos is.
Aztán az általam idézett mondat első felében az is világosan le vagyon írva ,hogy miért szeretné likvidálni az a porot.. áthidalót :
" Vaskosabb szigetelést szeretnék az ablak körül, és vakolható tokos redőnyt, ezért merült fel, hogy így lehetne nyerni ezeknek helyet" kell neki a hely.
Szegény jól megijesztették, omlásról vizionálnak.
" tehát nagy valószínűséggel az ajtó fölötti épületrészek le fognak jönni. Elég elkezdeni a bontást, utána a többi jönni fog magától."
Nos az én véleményem ,hogy nem jön ott le semmi, a vb. koszorúig simán fel lehet menni.
Az jut eszembe , hogy a fórumok őskorában úgy 18 -20 éve max. az építész fórumon is volt egy hasonló szituáció.. egy naiv kérdező nagyjából azt kérdezte, hogy hogyan oldaná meg egy ház utcai frontján egy ajtó áthelyezését kb. 2 - 2,5 m -rel arrébb.
Nos voltak ilyen olyan javaslatok. Én egy picit jobban bele másztam. Mondám vala az ismeretlennek, hogy kell egy kőműves mester + 2 segéd , szerszámok . állás új áthidaló, meg egyéb anyagok, aztán neki a munkának. Lett is belőle lincs, akár most a szegény Öniköt, engem is a pokolba kívánt egy önérzetes építész tervező. Voltam felelőtlen, sarlatán, gyilkos felforgató stb.
A munkátlan építésztervező javaslata :
terv,
terv zsűri,
statikai számítás
technológiai leírás,
anyagkimutatás,
munkavédelmi nyilatkozat,
Na és engedély, mert az épület teherhordó szerkezetének megbolygatásáról van szó.
Ja így volt a nagy könyvben. Ok. valóban Bp. belvárosában, mondjuk a 'Guszev' u. ban valóban így kell, de nem Jászkarajenőn a Szamueli u. ban.
Nagyjából vízszintesen (10 fok) elhelyezett 10 mm vastag OSB-t mennyire lehet kiengedni az alátámasztástól, ha hosszú távon nem akarom, hogy "lekókadjon"?
Felülről védve lesz fóliával, de egyébként szabadban van.
Mégegyszer megtekintve az ominózus fényképet megállapítható, hogy az ajtó fölött az nem tégla, hanem a porotherm kiváltó. A porotherm adja a teherviselő szerkezet húzó, a fölötte levő pedig a nyomó teherbírást. A kiszedése életveszélyes, tehát tilos. Ha kell a magasság akkor megoldható, először acélszerkezettel ki kell váltani, utána ki lehet szedni. Statikus tervető nélkül nem célszerű ezt cselekedni.
A kép érdekes. Ha a nyílás fölött közvetlenül az csak síma tégla, akkor a tégla minden további nélkül eltávolítható, mert most csak az ajtó fogja tartani. Ha Porothem áthidalóról van szó (a fényképről nehéz egyértelműen megállapítani), akkor 99,9999%-os valószínűséggel a kivátó adja a nyílásnál a koszorú teherbírását, tehát nagy valószínűséggel az ajtó fölötti épületrészek le fognak jönni. Elég elkezdeni a bontást, utána a többi jönni fog magától.
Vaskosabb szigetelést szeretnék az ablak körül, és vakolható tokos redőnyt, ezért merült fel, hogy így lehetne nyerni ezeknek helyet, mert a koszurú miatt nincs támasztó funkciója.
Hú, köszönöm. Ez jó megközelítés. Igyekszünk úgy csinálni, amennyire engedi a helyzet. Sajnos nagyjából adott, hgoy egy szinttel lejjebb hol kell mennie a csőnek, így ez limitál valamennyire.
Egy szennvízcsőnek 120-as furatot szabad egy EB béléstestbe belefúrni vagy az már annyira hasznavehetetlenné teszi, hogy jobb kiszedni és valami vasalt betontömbbel pótolni?
Nálam a barabás, raklapon belül is különböző méretűek a kövek ,akár hogy kiszámoltuk ,mindig valahogy szabni kellett ,meg méregettem több mm-er különbség van egy raklapon belül is .
Havernál is így jártunk.........
Ha vastagság ,hossz egyébb méretek papír szerint ugyan az mint a előző márkáé ,szerintem annyi eltérés lehet mint ami amúgy is lenne .....
Csak fapadlót szabad szerelni a medence mellé. Párnafákra.
Minden más, ami oda való, borzalmasan drága és szakszerű kivitelezést igényel (folyókák, stb).
Törd fel a csempét. Önts ki önterülőt és rögzits a párnafákat dübelekkel (pontosan kiszintelve) és erre inox csavarokkal valamilyen fa decket, 6-8mm hézaggal.
Ez lehet egy fenyő thermowood (nem ajánlom), vörösfenyő deck, masaranduba, teak, stb. A thermowoodon kivül az összes fadeck 3 hónaponként olajozást igényel, akkor tartós marad 2o évig is.
Kültéri medence körüli betonra greslap helyett milyen jó alternatíva van, ami vizesen sem csúszós és max. 2 cm vastag?
Az építéskor (10 éve) 40x40-es greslapokkal fedték, mi tavalyelőtt vettük meg az ingatlant. Jelenleg olyan sok "felfagyott" vagy sérült felületű lap van, hogy nem érdemes egyesével javítgatni (nincs is elég tartalék lap), inkább felszedetem az egészet. Mivel ezek a greslapok vizesen elég csúszósak, télen baromi veszélyesek (kétszer is majdnem beleestem a medencébe), ezért gondolkozunk valami máson greslap helyett ami vizesen sem csúszik, nem ronda, ívesen alakítható (hogy kövesse a medence ívét) és max. 2 cm vastag.
Eddig a műfű jutott eszembe, illetve a betonra kültéri önterülő vagy valami hasonló cucc megszínezve.
De kérj ajánlatot ilyen kötőelem-ragasztóra. Vannak rendes tubusosak, és vannak spéci kétkomponensű, előre egymás mellé préselt, és speciális keverőtoldattal ellátott kiszerelések is...
Ez igazából csak 1 tető lesz, ajtót se akarok rá. A kerítésben befelé épült egy U alak ugyanúgy zsalukőből, arra kerülne. Nem tenném mellé, mert ha közel rakom, nem tudom majd kezelni a fát, ha messzebb, akkor meg belül nem marad elég helyem. Maradjunk az eredeti elképzelésnél, ha lehet :).
Miért kell a falra szerelni? Leteszel 4-5 oszlopot a kiszemelt helyre a kerítés mellé, arra tető, valahová ajtó, körbe lécborítás, csókolom. Szerkezet fémből-fából, gusztus és lehetőségek függvényében.
Persze, igyekszem stabilra tervezni. Ami nem a kerítésre kerül 1db láb, az betonban lesz. A kerítés maga atomstabil, és természetesen mélyebbre rögzíteném, nem csak a fedlapba. Egyetlen dolgot nem tudok csak, amit kérdeztem.
Nem kell emiatt megvésni! A szerelőbetont a kavicságyra megcsinálod, rárakod a vízsszigetelést amit összekötsz a fal alatt lévővel felhajtva oldalt, erre lerakod a víz, fűtés, villanyvezeték csöveit, lerakod a lépésálló szigetelést, ha rám hallgatsz ahol nagyobb a terhelés oda XPS-t, erre erős fólia, erre a vas a csövekkel és jöhet a beton.
Ahol az alaptesten át kell jutni ott fúrsz egy 26-os lyukat a csőnek abba a 20-as cső belefér egy vékony csőszigeteléssel vagy egyéb védőcsővel együtt.
Mennyire stabil a kerítés egyébként, és mennyire stabilan rögzíthető a nem a kerítésre kerülő láb/lábak?
Azt a kis tetőt is jól meg tudja ráncigálni egy nagyobb szél, tehát ilyen irányú állékonyságot is tervezz vele..
Ha csak a kerítésfedlapba fúrnád, akkor azt könnyen lerántja.
Egyébként pl. a Fishernek, de más kötőelemes cégnek is vannak nagyon jó, csavarokhoz, akár a lenti betonozható oszloptalphoz is működő ragasztói mindenféle anyaghoz.
Egy normális kereskedő képben van, és tud ilyet ajánlani a számodra.
Persze spéci kötőelem boltba kell kérdezni, nem barkácsáruházban...
itt csak 10-15 centiről van szó új padló rétegrend miatt. Naradhatna igazából az eredeti alap szint is mert az esztrich szintje majd kb ott lenne, de nyílván a padlófűtés csöveit át kellene vezetni, és nemakarok hőhidat se ezért gondoltam, hogy mindenképp ki kell vésegetni az alapot is úgy, hogy egy szinten legyen a szerelőbetonnal.
hoztunk le rajta a minap egy régi öntöttvas kádat négy fővel :) arra gondoltam egyébként, hogy valahol megtámasztjuk és kibontjuk a maradék betont, aztán csinálunk neki valami alapot mert muszáj mélyíteni a szintet.
Szintén ehhez kapcsolódik, hogy a falak alapjának szintjét is lejjebb kellene vinni a leendő szerelőbeton szintjére minimum ami 10-15 cm vésést jelent (még nem döntötem el a hőszig vastagságát). Ilyenkor mennyire kell vigyázni az alap vésésnél? Neki lehet esni nagy bontókalapáccsal vagy óvatosan fúrjunk elő ezzel irányítva a repedést?
Kukatároló építése miatt kerítésre kellene oszlopot applikálnom. Vannak ezek a pofás gerendatartó vasalatok, csak mind egyenes felületre van. Nekem a kerítés tetején sátortető szerű műkő fedés van, ami középről kétoldalra lejt. Mit érdemes ilyenkor csinálni? Meghajlítani egy vasalatot valahogyan a megfelelő szögben, vagy belefúrni valamivel a műkőn át a kerítésbe, és beleragasztani egy bebetonozható talpat?
Ajánlottak acril alapú Cool fantázia nevű mélyalapozót. Nekem tulajdonképpen vakolat erősítésre kellene. Nagyjából azonos a vakolat erősítő és a mélyalapozó. A boltban az eladó srác elbizonytalanodott, akár csak én.
Lépcső terhelése előírás szerint lakáson belül 300kg/m2 (3kN/m2) biztonsági tényezővel való szorzás előtt. Nehéz tárgyat időnként föl ill. le is szállítanak a lépcsőn. Két ember teher nélkül 160 kg (úgy általában)
Vakolat nincs nem is volt az egész egy beton "alap" kinézetre a falak, födéme E gerendák közte beton tálcák ott sincs vakolat. Abszolút nem ázik, csont száraz, a község dombos részén van annak is a tetején, jó és új csatornázás van a víz elkerüli ezt a részt és csatornán keresztül a város felé folyik ami lent van a "völgyben" így mindenképpen hasznositom más nem tárolásra. Majd akkor foglalkozom vele mikor már bent lakunk, még hátra van a festés, burkolás szerelvényezés WC fürdők, konyha, kert, térkő, garázs.
Pince bejáró sem ázik az esőtől, mert direkt a terasz tetőt kilogattam jó 2 métert a lejáró fölé, mert tudtam hogy megtartom a pincét. Kösz az infót a falakra, normál vakolni nem akartam se gipszkarton mert pára azért lehet lent ha zárva lesz normális ajtóval az biztos.
Kipakold a szénport és egyéb törmeléket és számos célra hasznosítható az a cca 10 nm -es pince. Nagyobb nem is kell !
Az 1,7 m belmagasság baleset veszély miatt nem jó, beverheti az ember a fejét.
Egy rokon felújított egy régi házat. Itt volt egy boltozatos pince, 80 évig széntárolásra. Valamiért fóbiás volt erre a térre, hát nem befalazta a lejáratot. Épített helyette tárolót 5 millióért.
A pince rendbehozása azért más emberi tartózkodásra és más csak tárolásra.
Elsőként a tárolásra való felújítás.
Lekaparjuk a régi máló vakolatot. Ez nagy részt a nedvesség miatt mállik és még amiatt, hogy anno nem tettek cementet a vakolatba.
Kész a csupasz fal, klórmésszel lemeszeljük, majd egy fehércementtel feljavított szóró … másnéven spicc masszával levakoljuk.
A kereskedelemben kapható külső szóró vakolat / a legolcsóbb / --- fehér cementes dúsítással. Gyakorlatilag egy világos vékony betonréteg lesz rajta.
Az emberi tartózkodásra való pince felújítás azért lényegesen bonyolultabb és költségesebb, de nem megoldhatatlan. Aki nem hisz látogasson ek a József körúti Apácai Kiadóhoz és ott megnézheti a pince felújítást meg számos más helyen.
A rajzon elvileg 1.90 a belmagasság ott van 10 cm beton, de most van 20-30 cm szén por meg agyag föld keverék. Sarokba leások hátha rajz szerint meg lesz az aljzat beton, ha még sincs akkor az lesz amit írtál,ha már egyszer van valamire jó lesz.
Nem én vagyok tévedésben.Nem kérek pénzt az itt leírtakért. Nyilván nem ismered a régi mondást: A rendőr gatyában is rendőr. Könnyebben érthetően sohasem adhatok olyan tanácsot amiért nem vállalom a felelősséget. Már csak azért sem, hogy ne szokjam meg azt, hogy olyat mondok ami nem teljesen kerek. A szaktanácsadó felelőssége szerintem nem kisebb mint a tervezőé (szerintem legalább is) Annak meg nem vagyok híve, hogy olyat mondjak, hogy falura jó lesz a parasztnak. Baleset esetén nyomozni kezdenek az okok után, a hatóságot nem érdekli, hogy milyen jogcímen hangzott el az ami a balesethez vezetett. Igazából rajtam kívül nem sokan lehetnek itt akik olyan ügyekben nyilvánítanak véleményt amelyekből bírósági ügy lehet. A többi ügynél néhány zsák cement lehet a veszteség, ezekkel nem foglalkozik a hatóság hivatalból. Srudolf is igyekezett rendes, jó tanácsokat adni, de megszólták érte a taknyolás pártiak. De rendben van, igyekszem nem hozzászólni a témákhoz, bár amilyen hozzászólások vannak ez nem lesz könnyű.
Padlófűtés kiépítése miatt padló rétegrendet teljesen újjáépítjük, egyelőre a bontás fázisban vagyunk.
Kérdésem az lenne, hogy a képen látható lépcsőnek milyen alapozása kellene, hogy legyen? Felvertük az aljzatbetont, a lépcső körül megvastagodott de mintha csak ennyi lenne.... gondolom ha felverjük azt atuskót is ami a lépcső kar végén maradt és megszűnik az alátámasztás akkor nem fog lebegni a lépcső hanem a födém rögzítésnél történni fog valami...
Arra számítottam, hogy az aljzatbeton felverése közben találunk egy lépcső alapot ami elválik az aljzatbetontól mint pl a falak alapja.
első körben áss egy kis gödröt az egyik sarokban és keresd meg az alap talpát.
Annyit áss le, hogy maradjon min. 3ocm föld az alap felett. Döngöld meg a földet. Aztán arra tegyél 1o-12 cm tőrt követ, azt is döngöld meg és húzz rá 6cm betont egy halóval.
Akkármilyen pici a pince, fontos, hogy az alap ne maradjon támasztás nélkül főleg azért, mert a manzárddal is megterhelted az alapokat.
Nekem is van egy 3.53 méteres pincém rajzon 1.90 belmagassággal ,beton aljzat E gerendás födém betontálcákkal benne salak azon felül a lakásban aljzatbeton .A valós magasságom 1.70 jelenleg ,de szenet tároltak benne és mindig a tetejét lapátolták az alját meg taposták így lett gondolom 1.90-ből 1.70 a belmagasság .Le kéne ásnom csak nincs hozzá humorom azt hagyom utoljára .
Lehet arra jó lesz hogy betegyek egy mélyhűtőt és húst tárolni ne keljen sűrűn boltba járni,más ötletem nincs.
Kamra van bent a házban a lépcső alatt ,garázs meg fészer is lesz kint,szóval .......... jó hogy van ,de mire azt még nem tudom.
Nagyon nagy tévedésben vagy ! Ez itt egy nyílt fórum, a szaktanácsadás nem pénzért történik. De ha pénzért is történne a szaktanácsadónak a felelősége lényegesen kisebb mint pl. egy tevezőé.
Az a baj, hogy az ÚJ, MODERN gépek sokkal jobban ki vannak egyensúlyozva. Meg szoktam kapni a gépek által okozott dinamikus erőket a számításhoz. Minél ÚJABB egy gép, annál KISEBBEK az erők mindhárom irányban. Nincs túllihegve jelen esetben a födém teherbírásának a kérdése. Egyrészt azzal kezdtem, hogy becslés, másrészt leírtam, hogy látatlanba biztosat mondani felelőtlenség, harmadszor írtam, hogy nézesse meg egy statikussal. Amit lehet várni egy ilyen táv tanácsadástól az az, hogy veszélyes vagy nem, érdemes vele foglalkozni vagy nem. Ez nem az a téma, hogy lehet-e meszelt felületre diszperzittel festeni vagy sem, mégis a legtöbben a kérdés súlyát azonosnak tartják mind a két esetben. Vasbetonnál még ha látja is az ember akkor is nehéz biztos véleményt mondani, mert:
Nem ismerem a beton minőségét (Schmidt kalapács ad tájékoztató értéket, de az sem 100%)
Nem ismerem a vaskiosztást. Vannak fémdetektorok, ha nincs más fém a közelben akkor tájékoztatásnak nem rossz, de a toldási szabályok betartásánál semmilyen támpontot nem ad.
Nem ismerjük a betonfedés mértékét.
Nem ismerjük a betonacél minőségét. Bordázottságát csak a vésés mutatja meg.
A vizsgálatok csak a szerkezet egy-egy pontjáról származtatnak bizonytalan megbízhatóságú adatokat, a beton pedig NEM HOMOGÉN anyag.
A röntgen vizsgálat sem tud többet, csak a sugárzás miatt ki kell üríteni a környezetet.
Az előbbiek miatt aki látatlanban mást mond mint, hogy meg kell nézni a helyszínen a kérdés tárgyát az felelőtlen és nagyon vakmerő. Nekem nem hiányzik a Markó utcai tervezőirodába járkálás.
Előregyártott vb. szerkezeteknél (oszlop, gerenda stb.) a helyzet egyszerűbb.
Kéretik a fentieket a bírálóknak figyelembe venni.
Ne keverd a nagy teljesítményű modern gépeidet ide, nagyon mások a dinamikus terhelések.Régi technikánál nincsenek nagy sebességgel mozgatott nagy tömegek. A födém megerősítése célszerű dolog, csak ne essünk át ló túlsó oldalára, ezek itt jószerivel műszerész gépek lesznek. Vibráció lesz kb. Nekem inkább az a necces biztonsági szempontból, hogy ekkora területre lesznek bezsúfolva.
