Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Sajnos nem rendelkezek tapasztalati tudással,csak a neten,illetve levelezés útján szerzett infokkal.Persze én is összeollóztam a saját verziómat.Továbbra is megpróbáljuk a Helbroval közös projektet,ha még sem sikerül,mi is megpróbáljuk a miénket összehozni."A nagy kályhaépítés" kapcsán többször kellett védeni,indokolni a miértet:(ja a falunk közösségi épületeibe kerülnek a kályhák)
Miben jobb,miben más,miért nem csempekályha,miért ilyen drága, megéri-e,karbantartás stb...
Nehéz jól felelni,nehéz érvekkel megvédeni valamit ,aminek nem vagyok a birtokában.Bár sok ilyen kályha épülne,és különböző téli viszonyok között kiderülne végre,olyan jó-e mint feltételezzük.
Lassan a viccben érzem magam:
Az egyszeri embert megkérdezik: evett-e már grillcsirkét?
rövid habozás után:Hááát én még nem,de a testvérem már látott olyat!
Ahogy az ember minél több információt szeret erről a téglakályha típusról (típusokról) alapvetően elmondható hogy nagy különbség nincs a dán és finn kályhák között tehát az nem igaz hogy egyiknek a felfűtés ideje sokkal nagyobb mint a másiké (a mag kialakítása közel azonos a burkoló tégla szintén a függőleges gáz nyílások szintén )és az sem olyan fontos hogy honnan kapja a levegőt hanem az sokkal fontosabb hogy elegendőt.
Ja és amit nagyon fontosnak tartok mindkét megoldásnál a hirtelen nagyhőfok előállítása a cél ami a fa vagyis a fenyő és abban lévő gyanta mielőbbi elégetése koromlás minél hamarabbi megszüntetése a cél, de mi akáccal tölggyel cserrel fűtünk . Amit tavasszal megépítek annak a tűztere a fő levegő-bevezetés alá lelesz süllyesztve és így tényleg lehetővé válik a fa felülről történő meggyújtása(ami szilárd tüzelésnél a leg gazdaságosabb), ja és természetesen szekunder levegő-bevezetés szintén lesz ami szabályozható.
A tömegkályhák között is van különbség.A finn tipus felfűtési ideje igen hosszú,a lehűlés is ,gondolom az éghajlat ezt követelte meg.A dán tipus relatív gyors felfűtéssel,gyorsabb visszahűléssel jobban követi a mi téli hőingásunkat.Persze a "gyors" még mindíg legalább 15 órát jelent.A háztartási melegvízellátás biztosan megoldható vele.A központi fűtést azért tényleg át kell gondolni.Valamilyen szinten működni fog,de hogy mennyire ahhoz érteni kell.
Persze nem gondolom, hogy kintről besétálnak a plusz celsiuszok, de abban talán egyetérthetünk, hogy még normál házakban is ami hőt a kályha lead, az hőveszteség formájában távozik a falakon, ablakon, stb. ha ez egyensúlyban van, akkor egyenletes a benti hőmérséklet.
És talán az sem vitatható, hogy a hőveszteség a hőmérséklet-különbséggel arányos, vagyis ha benn pl. 20 fok van, akkor kinti 0 C esetén 2xannyi a hővesztég, mint amikor kint 10 C van, ekkor a kányhának is 2xannyit kell termelnie.
Persze ettől még lehet igazad, hiszen a falaknak is nagy hőtehetlensége van, sajnos nincs még tömegkályhám, ezért a gyakorlatot nem ismerem.
Mondjuk az tény, hogy ha ilyen minuszokban nálunk leáll a cirkó, ha nem is én, de a családom néhány óra múlva "észreveszi", hogy hidegek a radiátorok.
"Ez különösen a mi éghajlatunkon fontos, mert ritkán van olyan egyenletes folyamatos hideg mint most, sokszor télen is 1-2 napon belül 10 fokot is változik a külső hőmérséklet, ezt egy ilyen tkályha nehezen követi, vagy nagy gyakorlattal a meterológiai előrejelzés szerint kell fűteni, ha holnap lehülés jön, ma befűtök?"
egy normál lakásban ezt észre sem veszed. azaz nem kellene, hogy észrevegye a ház....
másrészt pedig a kinti -5-ből ha lesz plusz 8, akkor nem gondolom, hogy bent a lakásban elég lesz a 23 fok helyett 15, mert a kinti 8, majd bejön, s így lesz 28... :o)))
nem fog lemenni a benti hőmérséklet 1 - 2 nap alatt... vagy felemelkedni....
8 fokról -ről 25-re pedig a kinti ritkán változik, ha meg igen, akkor tavasz van, s éjjel van 8 fok.... de akkor is több idő kell, míg a falak, szigetelés, bútorok, belső falak ezt észreveszik...
Szeintem is sarkalatos kérdés a hőcserélő, nemcsak a távolabbi helyiségek miatt, de csökkenthető vele a kályha lomhasága is.
Ez különösen a mi éghajlatunkon fontos, mert ritkán van olyan egyenletes folyamatos hideg mint most, sokszor télen is 1-2 napon belül 10 fokot is változik a külső hőmérséklet, ezt egy ilyen tkályha nehezen követi, vagy nagy gyakorlattal a meterológiai előrejelzés szerint kell fűteni, ha holnap lehülés jön, ma befűtök?
A heatkit.com-on én a tűztérbe épített patkó alakú hőcserélőt láttam, ez szerintem nem az igazi, komoly teljesítményt csak felfűtési szakaszban vehető ki, számításaim szerint ez elérheti a 20 kW-ot is, viszont, ha a mag már csak 100-200 fokos, akkor itt <1kW várható.
Forrástól nem kell tartani, ezt a max teljesítményt egy egyszerű szivattyú könnyen elviszi, persze, ha a visszatérő nem túl meleg (< 70-80 C), nem fog forrni.
Én is megmértem a napokban a hőcserélőm hatásfokát, csak másképp, a hőcserélőnél, a be- kimenő ágra akasztottam hőmérőket, 10 percenként excelbe írtam az adatokat.
A max mért telejsítmény 15kW volt, ekkor dT=20K (50/70) volt, a szivattyú a legkisebb fokozaton simán vitte.
Azt még mindig nem tudom, hogy a felfűtés után el kell zárni itt valamit, vagy a kémény felé a légmozgás magától leáll?
Nyár elején Lars Helbro jön Magyarországra.Egyenlőre 1hetes lesz a kurzus,de ha többen jövünk össze még egy hetet marad.A kurzus ára előreláthatólag 100.000 Ft körül lesz.Úgyanez Dániában 30000 dán korona +ellátás,kiutazás. (bőven 1 millió felett) Jó lenne ha a résztvevők beszélnének angolul,de tolmácsokkal próbálunk mindenkinek segíteni.
Intenzív egy hét lesz,délelőtt,délutáni,esti programokkal is.Max.16 fő számára szervezzük az első hetet,mert Helbro szerint ennyi ember biztosan megérti,megtanulja alkalmazni a látottakat.
Nemzetközi csapat jön össze,úgyhogy barátságok,ismeretségek szempontjából sem lesz rossz.
Azért gondoljatok bele,Lars Helbro élő legendája a dán kályhának-és életérzésnek....azért tőle tanulni vissza nem térő alkalom.
Szerintem, olyan nagyon elrontani nem lehet. A fő kérdés, hogy lesz-e elég huzat, főleg ha még padkafütéssel is variálni akar az ember. (jó ötlet a füstbe a bypass ág) én a samotton kívüli sima tégláknak valami bontottat szerzek, aztán ha kész és jól működik, leburkolom valami széppel. Az egyetlen kétségem, hogy mekkora és milyen hőcserélő legyen, ami:
- max égésnél sem forralja fel a vizet
- tüzelés után is elég meleget gereblyéz össze a kályhából
mert előfordulhat, hogy a kálya légterében dög meleg van, de a távoli radik hidegek.
tegnap olvastam egy tesztsorozatot a heatkit.com-on. A füstgáz (mindenféle füstjáratos hókusz-pokusz nélkül, simán a mag és a mellette leáramló füst) 120-140C volt... ami nem egy rossz érték szerintem.
A hamuzás egy elfordítható csappantyún keresztül történik.
A hatásfokhoz ismerem a bevitt primer energiát. A radik adataiból (nálam szumma 7kW 90/70-en) P=A*k*(t radiközép - t szoba) ki lehet számolni A*k -t. (t radiközép a radi átlaghőmérséklete 90+70/2).
A nálam a víz átlagban 50 C, a radi átlag kb 45, ebből megvan mennyi teljesítmény van a vízen. A levegőn saccra a fele, mert a névlegese a kandimnak 6,5/3,5kW. 16 óra fűtést feltételezve megvan a hőmennyiség, ami fűtőtte a házat.
A heatkit.com alatt tényleg jónak tűnő leírások,összeépítési vázlatok,és szebbnél szebb kályhák vannak -álmodozóknak is.
Azért ezeknek a leírásoknak a kapcsán eszembe jut a Helbroval váltott egyik levél,amiben hiányoltam a leírásokat,vázlatokat a válasza ez volt:
Ha az oldalán ill. neki tulajdonítva lennének fenn építési tanácsok sokan az elrontott kályha miatt őt hibáztatnák,és éjjel-nappal csöngene a telefon.
Önhatalmúlag megváltoztatnák a méretét,nem megfelelő anyagból készülne stb.
Pont olyan lenne,de mégse...
Szivesen épít,oktat de csak ezért vállal felelősséget.
Van ebben valami!Saját kalandom a kemencével,akkori tudásomat tekintve -kicsit a bolondok szerencséje volt.Na a tudásom most sem nagyobb,de óvatosabb vagyok.
Hatalmas élmény egy ilyen "monstrum" építése és jó lenne ha sikerüne,és olyan lenne mint amilyet szeretnénk.
Egy ilyen kályha elkészülte után évtizedekig szolgája a gazdáját, tömegénél összeépítésénél fogva megépülése után nehezen- inkább nem -variálható.
Megfontolandó milyet építünk!
Például én a gyerek dominójával ill. gyurmával modellezek.....
A múlt héten volt időm és alaposan átolvastam ami heatkit.com alatt található. szerintem ott mindent leírnak, amit tudni kell erről a kérdésről.
Szinte mindenben megegyezik a dán kályhákkal, csak a levegő jut be másképp. nincs rostély, nem alulról, hanem szemből az ajtó felől kap levegőt és szek levegő nincs.
- pantent összeépítési leírások vannak
- a sütő úgy van megoldva, hogy nem megy át a füst rajta.
- épületfűtésre a meleget az utánégető kamrából veszi.
- Teljesítményre napi 2*30kg fával folyamatos 6-8kW (72% hatásfok) írnak.
- egy csomó mérési eredmény pl sütő hőfoka a időtől és a tüzeléstől függően.
negatívumok:
- a mag felépítése samottból... 100 ezer
- sok előre öntött cuccból építkezik levén, hogy a saját cuccát akarja eladni. azt mind téglából kell összelegózni.
kiszámoltam, a kandi-kályhám hatásfoka 50-55%... kell ez kályha nagyon.
Ja, és azért kell két szelep, mert ha sütni akarsz, el kell zárni a kemence terét a hőcserélőtől, míg alapesetben célszerű csak a kéményt leválasztani a rendszerről. (Elnézést kérek a mondatkezdő nagybetűk elmaradásáért, megszoktam a Wordot, ezentúl figyelni fogok)
a kemence esetében azon az ajtón jön ki a füst, ahol a fát berakod. a kemencék jellemzően kormosak, ami az elégtelen égésre utal;ezen próbáltam én enyhíteni. a felfűtés csak a tömegkályhához képest gyorsabb, mert itt a forró gázok közvetlenül azt a felületet melegítik, ami a szobába a meleget sugározza (nincs mag), nem vitás, hogy ez egyben hamarabbi kihűlést is eredményez. a nagyobb tűztér (ha jól tudom) az égés szempontjából sem hátrány, illetve ezzel el lehet benne égetni a vesszőt, gallyat, szalmát, ami szintén nem hátrány (a jó minőségű fa is egyre drágább lesz, és azt hiszem, a tömegkályha és a cserépkálhya inkább csak ezzel működik) többi felvetésedben vagy igazad van (sütés, hatásfok; bár érezhetően nagyobb a sütőtere, illetve nekem elég a 87% hatásfok:-) v sztem tévedsz, de nem értek hozzá, ezért ezt nem jelenteném ki, (pl. törött cserépből nem lehet tkályhát építeni, kemencét meg igen, illetve forró vizet elvezetni csak folyamatos hőutánpótlás esetén lehet, ha a tkályáhba bevezeted a hideg vizet, akkor egyszerűen hamarabb lehűl, míg ez a kemence alkalmas arra, hogy szükség esetén kazánként (minden szelep nyitva), szükség esetén cserépkályhaként (mindkét szelep majdnem zárva) legyen használható.)
Kemecék terén végképp teljesen járatlan vagyok, nem is igazán tudom, hogy feltett rajzokban mi is a különbség a hagyományos kemencékhez képest?
Jól sejtem, hogy a szekunder levegőcsatorna, és a hőcserélő?
Azt nem értem, hogy miért van 2 pillangószelep?
Hamarabb felfűti magát,
Úgy gondolom, a felfűtési idő nagyjából a tömeggel arányos, ha hamarabb felfűt, hamarabb is kihül.
nagyobb a tűztér,
Ez nem tudom előny-e, mert több helyet is foglal a kályha, én pl. nem tudnék itt a lakásban elhelyezni egy búbúskemencét.
remélhetőleg kialakul a cirkuláció,
Kérdés, hogy ettől jobb lesz-e a hatásfok, mint 87%?
sokkal kevésbé érzékeny a jó minőségű tüzelőanyagra,
Szerintem a tömegkályhában is elég minden, ami éghető, bár erről itt senki sem írt.
adott esetben sütni is lehet benne,
Vackor elmesélte miket szokott sütni
lehet belőle meleg vizet venni,
Igen, de ha jól látom, csak a felfütési időszakban, szemben a tkályha-mag köré helyezett hőcserélővel, ami elvileg a kihűlésig ad valamennyi meleg vizet.
miközben relatíve olcsóbb (például anyagában).
Ez lehet, én nem tudom miből készül a kemence, de ez az olcsóbb anyag talán a tkányha készítéséhez is használható.
Üdvözlet! pár hete kérdeztem, hogy az utánégetőnek alkalmas-e a kemence forma. nagyon kíváncsi lennék a véleményetekre az alábbi rajzok kapcsán (ezt feltettem a cserépkályhás fórumban is, csak senki sem válaszolt semmit, a kemecés fórumban pedig jellemzően sütők-főzők vannak.) A következő két képen két metszetben látható a kemence- az első képen a két fekete csík az ajtó (csak a hőszigetelés végett dupla),a kék nyilak alul a primer, felül a szekunder levegő, a fekete korong a kémény nyílása oldalt, a szürke pedig a fal (nem a kémény!). a második metszeten a kék bigyó a hőcserélő, baloldalt van a kémény, a hőcserélő két oldalán a fekete csík pedig pillangószelep.
amiért gondolkodtam rajta: hamarabb felfűti magát, nagyobb a tűztér, remélhetőleg kialakul a cirkuláció, sokkal kevésbé érzékeny a jó minőségű tüzelőanyagra, adott esetben sütni is lehet benne, lehet belőle meleg vizet venni, miközben relatíve olcsóbb (például anyagában). ha kapok véleményt, nagyon köszönöm
Az évvel együtt a tömegkályhával kapcsolatban általam elmondható és leírható dolgok sora is lassan a végére érkezett. Minden, amit erről tudok, valahol a topikban leírtam. A topiknyitóban leírt célok túlnyomórészt megvalósultak vagy okafogyottá váltak. Ami még ez ügyben itt történhet, az megtörténik nélkülem is. További sok tanulságos, előremutató, izgamas párbeszédre számítok itt, és remélem, ha néha erre járok, ebben nem is fogok csalódni. Szeretettel ajánlom minden nyitott, érdeklődő potenciális kályhatulajdonosnak a topikot. Köszönöm mindenkinek, aki türelmesen végigrágta rajta eddig magát, talán nem teljesen hiába. Off. Engedjetek meg végül egy kedves történetet. Néhány évvel ezelőtt néhány fiatal népzenész palánta ücsörgött Ádám István ("Icsán") nevű nem fiatal, fantaszikus erdélyi zenészember körül. Az egyik palánta játszott valamit, majd nekiszegezte a kérdést Icsánnak: Milyen volt? Icsán bátya elismerően, kedvesen ránézett, hallgatott egy rövid ideig, majd ennyit mondott: "Mindenki úgy muzsikál, ahogy tud." És ezt nagyon bátorítóan, kedvesen mondta. On.
Ancsika csak az idom kedvéért tette fel a képeket, és érthetően le is írta, milyen módosításokkal kellene használni. Természetesen a képen látható összeállításban más a furatok célja és elhelyezése, és ennek bizonyára oka van. De esetünkben nem alkalmasak a tűztér felső harmadában, kereszt irányban bevezetni az épp szükséges sebességű és mennyiségű MÁSODLAGOS levegőt. Ennél a konkrét megoldásnál azonban mégis csak a korábban idézett link az autentikus, hiszen épp arra vonatkozó kísérleteket mutat be, hogy a tökéletes keveredés szempontjából milyen az ideális furat méret, elhelyezés, mennyiség. Kitűzött egy célt, és megpróbálta minél jobban elérni. Azt, hogy miért itt és így vezeti be a levegőt, azt sok égési és keveredési kísérlettel tudja alátámasztani. Az egész kérdés úgy merült fel, hogy én ezt összebarkácsoltam. Az előállítás költsége egyébként azonos volt egy ugyanilyen tömegű egyszerű geometriai formájú (értsd itt: tégla vagy lap) samott elem árával. Ettől függetlenül persze vitatható, hogy van-e ennek értelme, jó-e ez így vagy nem. Szerintem jó. A kész tűzterek is lehetnek jók, de én pont ilyen működésűvel nem találkoztam, ezért építettem. :o)
Amiket föltettél képeket egyértelműen kandalló tűzterek. vackor11 a sok luk indokolt mert itt nincs hamuzó nyílás. A készen kapott termékektől én nem ódzkodom mármint lekoppintani és samott téglával megoldani ha olcsóbb (nem a föltett képekre gondolok) hanem a MHA kísérleteire tesztjeire ott ugyanis olyan kevés információt lehet megtudni a tényleges fölépítményről annál sokkal többet viszont az általuk forgalmazott (mármint közelálló) kész tűzterekről .
ancsika25 Biztosan tudod már a tömegkályha továbbfejlesztésének lehetséges lépéseit is,
A nagyból még lehet kicsit csinálni, a nútokat meg le kell vágni az elem széléről.
Az állított megoldás azért jobb, mert így a szekunder levegő beeresztését akár külső levegöre is csatlakoztathatod, szabályozni is tudod, valamint ha az idomot úgy építed be hogy a lyukak minél magasabban legyenek akkor a szekunder levegő magas hőmérsékleten ömlik a tűztérbe ( tűztér falazatán keresztül haladva felmelegszik), így megasabb hőmérsékletet lehet elérni.
A Porcelán -ban vettem a samott téglát, láttam ezeket, de sajnos a furatok mérete, ( túl nagy) száma, és az elrendezés miatt ez nem jó. Vízszintes beépítés esetén nagy gányolás árán sem ugyanazt kapnánk. Részletek itt:
Egyenlőre a magyarországon épült kályhákról képeket a 9-es, 24-es 91-es, 110-es hozzászólásokban, vázlatot a 92-es és 179-es hozzászólásban találsz. Szerintem azért érdemes azokat is megkérdezni, milyen ez a kályha, akik itt magyarországon már használják. A saját tapasztalataimon kívül egyenlőre 3 felhasználóról tudok, szívesen megadom az elérhetőségüket. Üdvözlettel: V11
1. Úgy emlékszem, egy ismerősöm egy takaréktűzhellyel egyszerre építette, és így került kb egy millióba. Ebbe az anyag költségen és egy kőműves munkadíján kívül benne volt egy barkács minőségű vizes vágó (nem is bírta sokkal tovább) egy kézi keverőgép és néháy apró szerszám. Kb ez a reális ár. Én is meglepődtem, hogy egy db samott tégla több, mint 400 ft. Vannak a vasalatnak olyan részei, amit csinálni-csináltatni kell, kell kerámiaszálas paplan. Szerintem kb 40-60% az anyag-munkadíj arány. ( Ne feledd, kb 4 tonna anyagot kell odaszállítani, megmozgatni, és minimum 6-800 liter habarcs is kell.)
2. Jól látod, a tűz és parázs kialvása után, lezárt állapotban lehet sütni. 3 éve hasznáom, télen többnyire ebben sütjük a kenyeret is, és teljesen szagtalan a belseje(nem csoda, általában teljesen tisztára kiég.) Kenyeret az első egy-másfél órában tudok sütni, de gesztenyét, krumplit még 12 óra múlva is.
3. A felülről gyújtás is a tisztább égés céljából hasznos, felülre teszük az apróbb fát é lefelé egyre vastagabbakat. Először a tetején egy kis mennyiségú anyag ég, és a hő vezetéssel és sugárzással halad lefelé. Így mindig csak annyi anyagból fejlődik gáz, amennyi már kellően felmelegedett, ráadásul felette, a haladás irányában már csak melegebb van, ezért a füst képződés minimális. Kipróbáltam szabad tűznél is, és úgy is jól működik :o) (persze ha száraz a fa).
4. A szabadban rakott kályhák workshop-okon készülnek, gyakorlás, ismeretszerzés- és terjesztés céljából, utána lebontják őket, és az anyagokat a következő alkalommal újra használják.
Nekem lenne néhány alázatos, ámbár lehet hogy butuska kérdésem, amiket azóta nem értek, amióta olvasom ezt a fórum-témát:
1. Mi kerül ezeken a kályhákon fél-1-2 millába? Ha jól látom kell hozzá - Egy csomó tégla, samott meg normál - Valami kötöanyag, malterféle - Némi vasalat - Sok okosság meg ügyesség az összerakáshoz
Kb. ennyi. De mi dobja meg a költségeket? Másképp kérdezve a fentiek milyen arányban osztoznak a költségeken?
2. A sütő részt nem nagyon értem, hogy kell használni? Ha jól látom, ez közvetlenül a füstcsatornában helyezkedik el, burkolat nélkül, feltételezem, hogy a tűz kialvása után kell betenni azt amit sütni akarunk, de az étel nem lesz füstszagú? Van erre valakinek erre vonatkozó tapasztalata?
3. Vackor a 13. hsz.ban írja hogy a tömegkályhát felülről gyújtja meg, van ennek itt valami jelentősége?
4.Több oldalt is belinkeltetek itt, ahol nem lakásban, hanem a szabadban építettek ilyen kályhákat, ennek mi értelme, mármnt fűteni a kertet?
köszönöm, amit a lakhatási engedéllyel kapcsolatban írtál, pontosan ezt gondolom én is, de nem akartam senkit erre "buzdítani". Külön megtisztelő, hogy első fórumos hozzászólásod itt követted el. Minden tiszteletem tiéd a kemencés kalandban tanúsított bátorságodért, lelkesedésedért. Én is hiszem, hogy attól mennek a dolgok, hogy vannak, akik azt keresik, hogyan lehet, és nem azt, hogy miért nem fog menni. Bár távolról sem képzelem, hogy mindentudó vagyok, épp csak annyit szedtem össze, hogy tudtam építeni egy jól működő kályhát, de nagyon szívesen segítek az eddigi tapasztalataimmal.
Kedves ancsika!
azt hiszem, említettem már, hogy a cserépkályhás topikból többek között azért tolattam ki, mert saját magamat is untam már, mivel állandóan ugyanazokat a kételyeket próbáltam eloszlatni. Itt sem szeretném ugyanezt tenni, nem is ezért indult ez a topik. De nem is azért, hogy osszam az észt. Távolról sem tudok annyit, mint feltételezed, azonban várakozásomon felüli hasznos tudást sikerült a topiknak felszínre hoznia, ebben különösen ab69- nek volt nagy szerepe. Örülök, hogy egyre magabiztosabban nyilatkozol a tömegkályhákról, ellentétben a korábbi hozzászólásaiddal, bár téged bizonyára nem ez a topik inspirál. Nem voltam biztos benne, hogy tudok-e értelmesen reagálni a legutóbbi hozzászólásodra, ezért először nem is akartam, és rájöttem, miért nem. Fogalmam sincs, mit szeretnél. Ezért aztán kicsit kölcsönveszem a stílusodat, remélem, nem neheztelsz meg rám. Mostantól akkor reagálok a hozzászólásaidra, ha elárulod, (mivel tudod) hol van az az üzlet, ahol lehet olyan idomot venni a másodlagos levegő bejuttatásához, amilyet "összebarkácsoltam". Nem leszek túl szigorú, csupán az a fontos, hogy 6 cm-enkén legyen egy 1 cm átmérőjű kör alakú nyílás (vagy ennek megfelelő keresztmetszetű bármilyen alakú) a beépítési síkra merőlegesen. +/_ 10 % eltérés megengedett. EZZEL például építőleg tudnál a párbeszédben részt venni. Ne haragudj, hogy a többi titokzatos tudásra nem kérdezek direkt rá, ettől még nagyon érdekel minden KONKRÉT, ADATOKKAL, ELÉRHETŐSÉGGEL, PÉLDÁKKAL ILUSZTRÁLT információ ami A TÖMEGKÁLYHÁVAL KAPCSOLATOS, és NEM SZEMÉLYESKEDŐ, IRONIKUS, FÖLÉNYESKEDŐ. Ha elárultad, én is megosztom veled a "miértet és a továbblépést". Annyit azért súgok, hogy a miértre a topiknytó hozzászólásomban kapsz némi segítséget.
Akkor ez egy tömegcserépkályha? A súlya 4.3 tonna (a kémény nélkül), 14 méter füstjárat, 9kw, 120×120 cm alapterület.
