Az 1960-as evekben "global cooling"-ot josoltak, rohamosan kozeledo jegkorszakot. A megoldas szerintuk pontosan ugyanaz volt mint most a global warming-gal kapcsolatban: csokkentsek az ipart a gazdag orszagok. Tenyleg a termeszet megvedeserol szol ez az egesz, vagy valami egeszen masrol?
ez most nem jó válasz volt. mindezt lehet, sőt, ki lehet találni újfajta energiatárolót, és akkor villanyautókkal fogunk menni.
a kérdés az, hogy vajon megáll-e a CO2 kibocsátás a kőolaj elfogytával? erre mondom én, hogy nem, mert ott van még a gáz és a szén is. ha azt mind beletüzeljük a légkörbe, nos arra vagyok kíváncsi, akkor mi lesz a hatás.
Másrészt sajnos nagyon keveset tudunk arról a klímáról, hogy a szélsőséges időjárási események gyakoriságát ténylegesen korrelálni tudjuk az üvegházhatással. Ez tudományos tény, és ezt minden elérhető fórumon leírják a mérvadó szervezetek, még az IPCC is, ami pedig ugyebár Kyoto "motorja".
Ez "klímapornó", ahogy ezt egy angol tudós nagyon szemléletesen megfogalmazta, és többet árt, mint használ (az illető egyébként történetesen lelkes támogatója a kyoto-i egyezménynek).
Viszont növelni lehet az autók hatásfokát (ha drágul az üzemanyag), és spórolni a fosszilissel pl. azzal, hogy ahol lehetséges (áramtermelés, fűtés stb.) nem ezt használjuk. Továbbá hajókat is lehet atomenergiával hajtani és így tovább. Vasutat villamosítani, szállítást oda átterelni stb.
"Nézd! Az üvegházhatás elsősorban, nem globális felmelegedésben mutatható ki! HANEM a coriorisi erő megnövekedésével!"
Először is, Coriolis erő, másodszor, ennek az erőnek semmi köze a hőmérséklethez. Ekkora hülyeséget leírni. Fogalmad sincs arról, miről beszélsz és a hozzászólásod többi része is ennek megfelelő halandzsa...
kőolaj elfogyáshoz: akkor jön majd a földgáz és a szén. szénből még mindig olcsóbb benzint csinálni, mint minden autót átállítani elektromosra (és ehhez előtte kitalálni valami sokkal jobb energiatárolási módot, mint amik ma vannak)
Nézd! Az üvegházhatás elsősorban, nem globális felmelegedésben mutatható ki!
HANEM a coriorisi erő megnövekedésével!
Pont az USA az az állam, aminek érdekében állna, hogy csökkentse a CO2 kibocsátást...
Ugyanis a legerősebb coriorisi áramlatok az USA keleti partvidékét fogják súlytani, oylan mértékben, hogy 5-7 év... és meglátod az ott eluralkodó nagy semmit...
tudod az elmúlt években, a viharok sebssége hány százalékkal is fokozódott?!
Nos, a sarkokon, a meleg légáramlatok ugyanúgy letudják adni a feles hőt, mint eddig!
Ezért a hőmérsékeltnövekedése fordított arányos, 20-30 év múlva úgyis beáll egy egyensúlyba, de a viharok sebessége és a szállított csapadékmennyiség nő inkább...
Jelenleg abban a 7-éves periódusban van a Föld pályája, ahol messzebb vagyunka a Naptól, és 3-4 év mire véget ér, az igazi hatások akkor lesznek először érzékelhetőek...
Pl., nézd meg az ezéves csapadékmennyiséget, a múltéves csapadékmyennyiséget, a 15 évvel ezelőttivel, pl itt Szolnokon....
Hülyék, mivel húzzuk ki a köztes időt a fosszilisok és a fúzió között, ha nem hasadó reaktorokkal? A használható vízenergia már gyakorlatilag mind be van vetve. Biomassza égetés CO2-t küld vissza, napenergia, szélenergia kevés és nem megbízható (kiegészítőnek jó lehet).
"Így mostmár rá is érvényes, attólfüggetlenül, hogy elutasította, ebben a dologban is vesztett az USA!"
Aha. Lárifári. Az 55%-os klauzulák tudtommal ilyet nem mondanak ki. Ha nem ratifikálja, nem kell betartania. Azok arról szólnak, hogy mikor kötelező azokra, akik ratifikálták, illetve mikortól kezdve kell az Annex I-et alkalmazni. Akik nem ratifikálták, azokra nem lehet kötelezővé tenni, ez ellenkezik a nemzetközi jogi normákkal.
Különben csalt az emlékezetem: Clinton azért nem ratifikáltatta, mert a szenátuson nem ment volna át, helyette "hátulról" próbálta volna becsempészni. Amire emlékeztem, az valószínűleg ez a hír:
Még egy megjegyzés: nem kell ordibálni velem, nem állok "másik oldalon", ami a környezetvédelmet illeti. Ellenben az ilyen megalapozott érvek nélküli hőzöngés miatt nem lesz semmi hitelünk. Tényekkel és számokkal támasztottam alá, hogy India és Kína korlátozása nélkül nem ér az egész semmit a CO2 korlátozását tekintve. Arról meg, hogy mik az éghajlati következmények, nagyon bizonytalan jóslatok vannak, ahogy pontosabbak lesznek, egyben mérséklődnek is. Tessék már elolvasni a hozzászólásaimat, ordítozás helyett.
"De aggodalomra semmi ok, mert a kőolaj nagyon fogytán van, jobban mint mondják..."
Így van. Ezért az SRES szcenáriók közül nem a minden határon túl növekvő fog teljesülni, amin az IPCC jelenlegi jóslatai alapulnak. A reális szcenáriók 2100-ra +1 és +2.5 fok közötti növekedést jósolnak, utána pedig gyakorlatilag alig valamit.
"Az USA pedig nincs felkészülve erre..."
Ebben meg Te tévedsz, nézd utána pl. az ITER projekt támogatói névsorának. Ők egyszerűen csak soft átmenetet akarnak, nem áldozzák be a gazdasági növekedésüket és a domináns világhatalmi pozíciót. Lehet ezt nagyon önzőnek nézni, na de mit mondjunk Kínára, ami még ráadásul (idéztem is lentebb) csalással mutatott ki időleges visszaesést az egyébként exponenciálisan növekvő kibocsátásában?
Nagy tévedésben vagy! A Kyotói egyezmény nem bukott meg, csak váratott magára!
Egyetlen állam nem akart csatlakozni, az pedig az USA volt, mert a világ kőolajfogyasztásának kb 50% élte fel...
A világnak nem maradt más választása, sokkal többet hazudjanak, mint amit használtak, így az USA kb 50%-os fogyasztása papíron kisebbedett!
Így mostmár rá is érvényes, attólfüggetlenül, hogy elutasította, ebben a dologban is vesztett az USA!
A CO2 kibocsátás csökkentése fontos dolog, ugyanis a legtöbb államban az energiahordozók elégetéséből keletkezik, és a Kyotói korlátozás, az a kőolajszétosztást elősegítő szerződés volt, amivel elérték, hogy az USA összerabolva a kőolajat ne nagyon jómódban éljen, mi meg ne haljunk éhen....
Szerintem ez jobb húzás volt, semmint, hogy éhenhaljunk, vagy az USA-t a világ ellenségének kiáltsuk ki, és egy világháború kezdődjön....
De aggodalomra semmi ok, mert a kőolaj nagyon fogytán van, jobban mint mondják...
Az USA pedig nincs felkészülve erre...
Környezetvédelem? az nem itt kezdődik...
van egy honlap, ahol leírja valaki, hogy hol kezdődik, a környezetvédelem címszó alatt!
Megjegyzem, az, hogy Kyotoval nem csak a neokonoknak van gondja, abból is látszik, hogy már a Clinton kormányzat sem fogadta el az egyezményt. Benne voltak a kidolgozásban, aláírták (hogy demonstrálják, hogy nem azért ellenzik, mert tesznek a környezetvédelemre), de azt a feltételt (ha jól tudom) éppen ők szabták, hogy nem ratifikálják (azaz nem lesz az USA-ra kötelező), amíg Kína és India nem vállal be megfelelő mértékű önkorlátozást, vagy ad valamit cserébe.
Szerintem Kyoto azért bukott meg, mert kevés és megbízhatatlan infóra épült. Mint ilyenkor mindig, amikor sok a bizonytalansági tényező, de fontos kérdésről van szó, kialakult a hívők/nemhívők szekértábora, és hiba volt ezt ilyen korán politikai síkra terelni. Ugyanis most, ahogy egyre árnyaltabb és pontosabb lesz a kép, már nehéz ezt helyrehozni.
Természetesen, egyes érdekcsoportok vagy ide, vagy oda csapódtak a szekértáborok közül, mivel "középen" állni nem lehetett (és eltart még egy ideig, amíg újra lehet majd). Valóban, a "globális szocializmus" hívei a kyoto-i egyezmény mögé sorakoztak fel. Ettől az még nem az "ő ötletük" volt, ők csak felugrottak a "bandwagon"-ra, és ezzel polarizálták, kiélezték a konfliktust, megszüntették az árnyalt vita lehetőségét. Megjegyzem, a másik oldalon is vannak ilyen érdekcsoportok.
Ha nem ilyen túl korán terelik politikai síkra az egészet, megalapozottabb tudományos alapon mérsékeltebb álláspontok alakulhattak volna ki, árnyaltabb vélemények, nem lett volna ennyire polarizált a helyzet, és ennek megfelelően a helyzet egyik vagy másik oldalát kihasználó érdekcsoportok sem tudták volna eltéríteni az ügyet. Mert nemcsak az történt, hogy Kyoto mögé odaálltak a "globális szocializmus" hívei: az ellenkező oldalra meg odaálltak a neokon héják. Ez megnehezíti a hiba helyrehozását, mert hiába alakul ki árnyaltabb tudományos kép, nagyon nehéz lesz a ténylegesen megalapozott előrejelzések és cselekvési tervek mögé odaállítani megfelelően erős érdekérvényesítő csoportokat.
Az a helyzet, hogy a fórumos életemet szeretem elválasztani a magántól. Többek között azért, mivel nem tudom vállalni, hogy nem lesznek mondjuk két hetes periódusok (eddig is voltak), amikor egyszerűen nem érek rá, és zavar, ha a postaládámban látom, mert akkor sürgetést érzek a válaszra. Ide meg akkor logolok be, ha tényleg rászántam valamennyi időt.
Nyugodtan megbeszélhetjük itt is, szerintem ha érdekesnek érzed, hagyd figyelmen kívül a piszkálódókat. Ha valami érdekes gondolatsor áll elő, azt talán mások is érdemesnek találják olvasni...
Szinte szóról szóra egyetértek Veled. Csak azért írom, ha esetleg az eddigi túl hosszú és túl sok mindent tartalmazó hozzászólásaimból nem derült volna ki :)
"Egyetlenegy variacio ami tenyleg elhitetne velem hogy termeszetvedelemrol van szo"
Több különböző dologról beszélünk... ha azt mondod, hogy a Kyoto-i egyezmény nem megfelelő, azzal egyetértek. Ha azt mondod, hogy "itt valami másról van szó", abból én arra gondolok, hogy te ezt valami gonosz Amerika-ellenes összeesküvésnek tartod (bocs, ha nem így van). Ezzel nem értek egyet.
Okay, akkor engedd meg hogy logikazzak egyet. Eloszor is, nem "gonosz Amerika-ellenes összeesküvés"-t gyanitok. Masodszor is, én semmi mast nem probalok itt csinalni (ebben a topikban) mint megprobalni kideriteni, hogy
a) Van-e valami mas tenyezo, mint tisztan a termeszet vedelmenek a szandeka? b) Ha igen, akkor mi az? c) Ha nem, mik azok a tenyezok, amik oda vezettek mint peldaul Kyoto, meg mas ködös pontjai a termeszetvedelemnek d) De ezen belul...........
Ha azt mondod, hogy megalapozatlan összefüggésekre és hiányos érvelésekre alapozva hirdetnek sokan világvégét, azzal egyetértek. Azzal nem, hogy szót sem érdemel az egész, mert én is nagyon valószínűnek tartom, hogy valamiféle természeti katasztrófáig hamarosan eljuthatunk, ha nem vigyázunk...
........az is lehetseges, hogy tobb tenyezok kombinaciojarol van szo, amibe beletartoznak igazi termeszetvedelmi problemak is.
.... csak még nem ismerjük pontosan a veszély természetét, ellentmondó elméletek vannak. De ez nem ok az optimizmusra :)
Optimizmusrol szo sincs. Amit en keresek az egy "tema-kitisztitas" ami megengedi az igazi problemak igazi feltarasat, es annak az esetleges igazi megoldasat.
Nem akarok a szádba adni semmit, amit nem mondtál, csak leírtam a véleményemet, ami bizonyos pontokon egyezik is a tiéddel.
Köszönöm, ugy tunik hogy te is fair modon allsz hozza a kerdeshez. EZ KELL.
Mh... a világvégét, már elszalasztottuk, a nyugat megosztott, az USA haldoklik... csak még olyan mint egy pit-bull, nem vette észre....
a kelet megerősödött... technológiailag messze megellőzi a nyugatot...
már értelmetlen egy világháború, az arab-orosz-india-kína , már uralja a világot... és nekünk európaiaknak is, jobb ha hozzájuk húzunk, mint az álldemokrata USA-hoz...
> Egyetlenegy variacio ami tenyleg elhitetne velem hogy termeszetvedelemrol van szo
Több különböző dologról beszélünk... ha azt mondod, hogy a Kyoto-i egyezmény nem megfelelő, azzal egyetértek. Ha azt mondod, hogy "itt valami másról van szó", abból én arra gondolok, hogy te ezt valami gonosz Amerika-ellenes összeesküvésnek tartod (bocs, ha nem így van). Ezzel nem értek egyet.
Ha azt mondod, hogy megalapozatlan összefüggésekre és hiányos érvelésekre alapozva hirdetnek sokan világvégét, azzal egyetértek. Azzal nem, hogy szót sem érdemel az egész, mert én is nagyon valószínűnek tartom, hogy valamiféle természeti katasztrófáig hamarosan eljuthatunk, ha nem vigyázunk... csak még nem ismerjük pontosan a veszély természetét, ellentmondó elméletek vannak. De ez nem ok az optimizmusra :)
Nem akarok a szádba adni semmit, amit nem mondtál, csak leírtam a véleményemet, ami bizonyos pontokon egyezik is a tiéddel.
Erdekes dolgokat irsz, szeretnek reagalni egy csomo dologra, de nem vagyok hajlando a csacsogók csapataban. Van email cimed es kedved ezt melyebben megbeszelni? Ide irhatsz ha kedved van: docobgyn@yahoo.com
Ugyan nekem irtad, de ugy tunik hogy altalanossagban ertetted. Egyetertek mindennel. Amugy megjegyeznem, hogy USA-ban ez nagyon nehez lenne (ahogy irod, szinten tartani), mert nagyon komplikalt torvenyekre lenne szukseg, es a vegrehajtas is hihetetlenul komplikalt lenne. Egy egyszeru szinten-tartas miatt ezt nem hiszem hogy meg lehetne csinalni.
Ennek ellenere, ha egy kristalytisztan bebizonyitott tenyrol lenne szo, ha egy nyilvanvalo egyenlo nemzetkozi osszefogasrol lenne szo, enszerintem USA egy kukk nelkul beszallna. Nagy igazsagot emlitesz az atomeromuvekkel kapcsolatban, amit ugyanazok blokkolnak USA-ban, mint akik az iparcsokkentest predikaljak (erdekes, mi?).
Nézd... Európa joggal pofázhat, hiszen itt sokkal alacsonyabb a fejenkénti CO2-kibocsátás (pedig ez is fejlett világ). Más kérdés, hogy ideje lenne Indiától és Kínától is elvárni a csökkentést, de ezügyben is azok a fejlett nagyhatalmak tehetnek valamit, akik ott dolgoztatnak, és így van beleszólási alapjuk a dolgok menetébe.
Senki nem pofazhatna joggal. Europa nem azert produkal kevesebb CO2-t mert eleve gondoltak erre, hanem azert mert igy alakult az iparuk, fejlettseguk.
Egyetlenegy variacio ami tenyleg elhitetne velem hogy termeszetvedelemrol van szo, ha minden orszagnak azonos szazalekkal kellene csokkenteni a CO2 termeleset. Akkor mondjuk ha USA 1 millio egyseget termel, annak az 5 szazaleka (mondjuk) 50,000 egyseg lenne, es ha Angola 50,000 egyseget termel, nekik az 5 szazalek 2,500 egyseg csokkentest jelentene. A Kina es India dolog teljesen hiteltelenne teszi az egeszet (meg az is, hogy a legtobb orszagnak egyaltalan nem is kellene csokkenteni.
Itt pedig egy jó példa arra, hogyan is csalnak a kormányok az emissziós adatokkal. Nagy-Britannia és Franciaország mellett érdemes elolvasni a Kínáról írtakat.
A Dansgaard-Oeschger események azért is érdekesek, mert az antarktiszi jégmagokban alig van nyomuk. Ez is azt mutatja, hogy nem szabad pl. a Vostok adatokból túl merész következtetéseket levonni. Pl. azt, hogy nem volt a mostanihoz foghatóan gyors globális hőmérsékletváltozás. Mert igenis volt, Grönlandon nyoma van, az Antarktiszon meg gyakorlatilag nincs (mikor már tudták, mit kell keresni, persze észrevették az ottani adatokon is).
Tehát, összefoglalóan: a globális felmelegedés egy dolog. Nagyon sok minden mást kell mérlegelni. A megművelt területek kiterjesztése is hozzájárul, de ha nem tesszük, akkor ezzel embereket ítélünk halálra, főleg a fejlődő országokban. És kérdés, hogy megéri-e az önkorlátozás, ha a a reális projekció +1 és +2.5 fok között van 2100-re, utána pedig laposodik a görbe, plusz úgyse tudjuk pl. olyan, sokkal nagyobb méretű és hirtelen lezajló klimatikus események fizikai hátterét, mint pl. a
és a modelljeink előrejelzési képessége is erősen megkérdőjelezhető, valójában tulajdonképpen azt se tudjuk, mi fog történni. Akkor inkább várni kellene szerintem, és figyelni, figyelni, figyelni, és közben fejleszteni a modelleket.
Meg olyasmival foglalkozni, aminek értelme van. Pl. a drága jó "sötétzöldek" esetleg segíthetnének feloldani az atomerőmű tiltást Németországban és Olaszországban. Esetleg a nukleáris hulladékelhelyezés elleni vak tiltakozás helyett előállhatnának építő javaslatokkal. Sok ilyet lehetne sorolni.
Megjegyzem, a metán a CO2-nél sokkal (ha jól rémlik, vagy 20-szor) potensebb üvegházgáz. Hogyan lehet emberi beavatkozással jó hatásfokkal metánt termelni? Hát rizstermesztéssel (mocsaras, elárasztott területek nagyon erős források). No meg a gáz, amivel otthon fűtesz, az is metán. Amúgy szénbányászat is bőséggel juttatja a levegőbe, megjegyzem, USA neki is látott ezen a téren a kibocsátás csökkentésnek.
Na melyik országok termelnek rizset? Ó, csak nem azok, akiknek ráadásul rohamosan egyre több embert kell etetniük és mellékesen kimaradtak a Kyoto korlátozások alól.
Bizonyíték van arra, hogy a legutóbbi nagy globális felmelegedést (ha jól rémlik, 50 millió éve), nem CO2 okozta (amiből akkor kb annyi volt, mint ma, de a bolygó mégis sokkal melegebb volt), hanem éppen metán meg más hasonló gázok. Hmmm... most akkor ne termeljünk rizset? Haljanak éhen a kínaiak meg az indiaiak?
"Ezzel együtt erős sejtésem az, hogy ha minél kisebb mértékben bocsátunk ki bármit is, az nem árthat, viszont a különböző károsanyag-kibocsátásokról sorra kiderül (esetleg évtizedekkel később), hogy mindenféle népbetegségeket okoznak, mi meg egyre nyomorékabbak leszünk. Szerintem a jelenleg rendelkezésre álló kényelmi eszközök már bőven elegendőek (sőt, sokuk már beteges túlzás), ezért a tudományos és technikai fejlődést jelenleg a hatások megismerésére, a veszélyek elhárítására (ebben a sorrendben!) és a stabilizálásra kéne fordítani. Sajnos a jelenlegi gazdasági rendszer ennek éppen az ellenkezőjét támogatja."
Ez a megfontolás OK, de gondolj Kínára és Indiára. Nekik nem mondhatod azt, hogy úgymond "elegendő kényelmi eszközük van". Márpedig ha ők folytatják a fejlődést (és milyen alapon tiltod meg nekik, a leállás nagyon súlyos humanitárius katasztrófákhoz vezethet), akkor, mint írtam, semmit nem érünk azzal, hogy mi itt olyan 20-30%-ot kicsikarunk. Kyoto sem ró rájuk terhet, megjegyzem, azon az alapon, hogy per capita nagyon keveset bocsátanak ki (egy nagyságrenddel kevesebbet, mint a Nyugat), ami igaz is.
Ne feledd azt se, hogy nagyon sok ország függ tőlünk. Lehet, hogy Afrika meg Közel-Kelet nem bocsát ki annyit, de a nyersanyag, amit eladnak, létfontosságú. Mi átalakítjuk az ipart, megtehetjük, van tartalék, ők meg éhen halnak, mert az átalakítás miatt nem veszünk tőlük semmit, amit adni tudnak. Erre írtam egy ponton, szarkasztikusan, hogy akkor az arabok teveszart fognak enni. Illetve egy kicsit más fog történni, ld. lentebb: az arabok szerintem Kína kliensei lesznek.
Persze erre mondhatod, hogy akkor támogassuk őket pénzben. De ehhez nem lesz sok kedvünk, mert nálunk az átalakítás miatt recesszió lesz, és akkor még áldozzunk be az erőforrásainkból? Mellesleg ezzel még azt is elérjük, hogy közben Kína (és kisebb mértékben India) átveszi a világ fölött a gazdasági-politikai dominanciát, és a nyugati civilizációnak leáldozik. Mivel Kína tovább növel nyersanyagigényét, az arabok tőle fognak függni, proxy harcosként ránk szabadítja őket (iszlám-Nyugat ellentét; nézd csak meg, ki ad el fegyvereket ma is ezeknek a csoportoknak), és a bolygó új szuperhatalmaként elfoglalja az USA helyét.
Nem véletlen, hogy az USA nem akar ebbe beleszállni. Leírtam lentebb, hogy aki elsőnek szorít meg, az vállalja a hátrányt a globális gazdasági-politikai versenyben. Akik később lépnek, azok jól járnak, és a környezeti előnyöket ők is élvezik.
Ez tehát nem tisztán gazdaság, hanem kőkemény reálpolitika.
> Egy globális CO2 kibocsátási adó jobban működne szerintem, mint országokra szabott kvóták. Mint tudjuk, ezekkel még kereskedni is lehet -- újabb példa arra, miért egy nagy maszlag az egész kyoto-i szerződés.
> De ezek csak a technikai részletek, nagyobb gond az, hogy fogalmunk sincs arról, vajon tényleg van-e olyan gond, amiért érdemes ezt az egészet végicsinálni.
Egyetértek veled, meg a dolognak ebben a részében Spockkal is. Tényleg az van, ami szinte minden területen, hogy úgy csinálunk, mintha pontosan tudnánk, mi a jó, és nem elég, hogy fogalmunk sincs, valójában jó-e az, de még ha jó is, az alkalmazott megoldás akkor sem feltétlen megfelelő.
Ezzel együtt erős sejtésem az, hogy ha minél kisebb mértékben bocsátunk ki bármit is, az nem árthat, viszont a különböző károsanyag-kibocsátásokról sorra kiderül (esetleg évtizedekkel később), hogy mindenféle népbetegségeket okoznak, mi meg egyre nyomorékabbak leszünk. Szerintem a jelenleg rendelkezésre álló kényelmi eszközök már bőven elegendőek (sőt, sokuk már beteges túlzás), ezért a tudományos és technikai fejlődést jelenleg a hatások megismerésére, a veszélyek elhárítására (ebben a sorrendben!) és a stabilizálásra kéne fordítani. Sajnos a jelenlegi gazdasági rendszer ennek éppen az ellenkezőjét támogatja.
Még valami. A globális mechanizmusok kialakulását nem úgy kell elképzelni, hogy az emberek leülnek, és nagyon okos és korrekt, intelligens tárgyalással kialakítják.
Szó sincs róla. Az érdekcsoportok keményen megharcolnak azért, hogy melyik irányítson. Ámde maga a globalizáció megváltoztatja az érdekcsoportok természetét: símán elképzelhető, hogy orosz, kínai és amerikai csoportok (pl. nagyvállalati vezetők) közös érdekek mentén egy blokkot alkotnak, miközben az országaik politikai elitjei pl. geopolitikai kérdésekben egymásnak feszülnek.
És messze nem arról van szó, hogy ez a szerveződés valamiféle grállovag-szerű szentegyház lesz. A túrót. Az ENSZ-t valószínűleg vagy elfelejtik (és majd csak a történelemkönyvek emlegetik majd, mint egy sikertelen kezdeti próbálkozást a globális szabályozásra), vagy átveszik benne a hatalmat. Az országok, földterületi egységek, katonai szövetségek közötti törésvonalak mellett mások is megjelennek (már itt is vannak, ld. a multinacionális vállalatok, konszernek), ahol a törésvonalak egészen más jellemzők szerint húzódnak.
Maga a dolog azért megy előre, mert a globális kommunikáció, információs hálózat, közlekedés lehetővé tesz ilyen szerveződéseket, másfelől az ilyen szerveződések sokkal jobban ki tudják használni az ezek nyújtotta lehetőségeket, így szerintem nem túl hosszú távon jelentősen nagyobb hatalomra és befolyásra tesznek szert, mint a nemzeti alapon szeveződő politikai egységek. Sokat tenni ez ellen önmagában nem lehet, inkább a féloldalasságát kell ellensúlyozni, hogy ne pusztán rövidtávú gazdasági racionalitás mentén működjön a dolog.
