Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Köszönöm (ha jól számoltam) az első érdemi hozzászólást!
A rovásírás használatára vonatkozó szabályrendszert nem hagytak ránk az elődök. Azaz sohasem volt kötelező jobbról balra írni. A rovástechnológiából ugyan ez következik, de van más technológia is. S a jelen esetben az ötvös nem a rovástechnológiát alkalmazta.
Ahogy a görög és a latin írás is felhagyott a jobbról balra írással, amikor áttért a fáról a papírra, ugyanúgy kezdtek eleink is áttérni a balról jobbra irányra, amikor papírhoz jutottak.
Kb. 5 régi írásemlékünk van, amelyik balról jobbra vezeti a sorokat.
Engem ez az 50 000 éves érdekelne, hogy ez hogy jött ki. Ugye az már több jégkorszakkal korábban volt. Érdekes lenne egyáltalán bármilyen írásbeliség ebből az időből.
ÍRÁSTÖRTÉNETI KUTATÓ INTÉZET
ÍRÁSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK
Az Írástörténeti Kutató Intézet sorozata
A sorozatban eddig megjelent:
Simon Péter - Szekeres István - Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség
Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon
Varga Géza: Rovásírás és mitológia
Bakay Kornél - Varga Géza: Rabló, nomád hordák inváziója,
avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása?
Varga Géza: A székely rovásírás eredete
Bíró Lajos: A fehér ló
Varga Géza: The origins of Hunnish Runic Writing
Varga Géza: A magyarság jelképei
Varga Géza: Mítoszok őre, Velemér
Borbola János: Olvassuk együtt magyarul! A moszkvai matematikai papirusz két feladatának magyar nyelvű olvasata
Andrássy Kurta János: Holtak völgye, Holdvilág-árok
Varga Géza: A székelység eredete
Borbola János: Királykörök, a Rhind matematikai papirusz királyköreinek magyar nyelvű olvasata
Borbola János: Csillagszoba, út a szakkarai piramisfeliratok magyar nyelvű olvasatához
Varga Géza - Varga Máté – Varga Ákos – Varga Endre: Gyorsjelentés a Magyarok Világszövetsége által a Magyarok VI. Világszövetsége keretében rendezett „Magyarság és Kelet” őstörténeti konferenciáról (CD)
Elôkészületben:
Varga Géza: A magyarok istene
Moderátor!
Azonnal töröljék ezt a topicot!
Apropó, csak egy magyar- és nemzetellenes proli szeretné megkérdezni, hogy komolyan is gondoljátok vagy alapból vagy/vagytok ilyen "tudomány" iránti érdeklődők...
Nehéz kérdés...
Nos, ez itt egy honfoglaláskori bronzkereszt, magyar nyelvű rövid rovásfelirattal.
A lelőhelyét a közeljövőben várható első publikálása után fogom közölni. Nem zárható ki, hogy van közöttetek olyan, aki már találkozott vele, de akkor kérem, ossza meg velünk a tudását!
