Nekem is elég valószínűtlennek tűnik, hogy a sarkokban tűnik el ennyi víz. Hogyan lehetne megállapítani, hogy tényleg csőtörésünk van-e, hogy ne fölöslegesen bontsam fel a 20 cm betont?
5letek???
Obi
Alapvetően Hacsekkel kell - mint mindig - egyet értenem a hajópadlófűtés ügyében. De az általad leírtak alapján jó megoldás lehet a nagy tér külső határoló falai mentén - persze a belső oldalon - olyan padlócsatorna kialakítása, melyben a fűtési rendszer fűtőelemei egy dekoratív rács alatt elhelyezhető, és így egyfajta hőfüggönnyel hatékony fűtés alakítható ki, és a hajópadló burkolat is megcsinálható.
Én a sarkokba mindenhová szilikont tennék. Hacsek lejjeb írt a dilatációról, az elég sokmindent megmagyaráz.
Ma már nálunk is egyre több helyen látom, hogy a burkolók a felülethatároknál rugalmas fugázót használnak. Nyugati országokben az hosszú évek óta teljesen általános.
Az 1 m3 víz az nagyon sok. Nekem elképzelhetetlenül sok. Annyi SZVSZ csak egy tisztes csőtörésből szabadul el, vagy ha a csatorna nincs bekötve sehová. A csatornacső nincs nyomás alatt, a víz meg nem hülye. Inkább elfolyik ha van hová, mint megáll és elszivárog.
Egy elég pazarló zuhanyozás kb. 30 liter. Egy takerékos 10-ből kijön. Ebből nagyon nagy hányadnak kell elmenni, akkor jön össze a havi 1 m3.
A 2,8-as k-érték gyenge átlagos, de ennek hatása persze attól is függ, hogy mekkora az ablak.Ha egy normál 90x150-es ablakról van szó akkor, nem túl nagy a hőveszteség, de ha egész homlokzatfelületet betöltő üvegfalról van szó, akkor érdemes pótszigetelni.
A vízszintes sarkok valszeg fehércementtel vannak fugázva, biztosan nem tudom, mert az előző lakó csináltatta. A zuhanytálca és a fal találkozásánál voltak kisebb hézagok, azokat már egy hónapja kitöltöttem szaniter sziloplaszttal, de a jelenség nem szűnt meg. Ha megáll a sarokban a víz, az még másnap is ott van, tehát nem valószínű, hogy ez okozza a jelenséget. Az ismerősöm szerint legalább havonta 1m3 !!! víz tűnik el ilyen módon! A lefolyó tányér és a tálca közötti rés pedig gumitömítésű. Felülről már szétszedtem, oldalról még nem. Lehet, hogy érdemes lenne kiszedni a tálca oldalából 1-2 csempét és bekukkantani alá? További 5let?
Mivel vannak fogázva a csempe és a járólap találkozásánál a vizszinte sarkok, a függűleges sarkok és a csempe zuhanytálca találkozások?
Mivel van tömítve a zuhanytálca lefolyójának tányérja és a tálca közötti rés?
A következő érdekes dologra szeretnék megoldást kapni:
Adott egy fürdőszoba amelyben nincs összefolyó, amibe lefolyna a víz a járólapról. A járólapok alatt beton van, az alatt vannak a lefolyó csövek. A fürdőszoba alatt vizesedik a föld, ami a falakon is meglátszik. Valószínűleg valahol ereszt a csatorna. A nyomócső nem ereszthet, mert az óra nem mozdul, ha nem engedünk vizet sehol. Az egész fürdőszoba tavaly lett felújítva, minden nyomócső és lefolyócső ki lett cserélve. A házat elhagyó lefolyócső az utcai csatornahálózatba csatlakozik egy "tisztítóaknával" megspékelve. A tisztítóakna valójában kb. 70 cm mélyen egy könyökcső, amibe belecsatlakozik kb. 50 cm mélyen a házból kijövő csatorna. Kérdésem: gyanítom, hogy a csatorna okozza a vizesedést, hogyan lehetne ezt biztosan megállapítani, hogy tényleg ez e a hiba, mert nem szeretnék viccből felbontani 20 cm vastag betont. Egy kedves ismerősöm ajánlotta, hogy engedjek vizet a zuhanytálcába és a tisztítóaknánál tömjem be a legfolyót. Ha pár órahossza alatt nem csökken a szint a tálcában, akkor nem a csatorna a ludas a dologban. A tisztítóaknát megnéztem, de szinte reménytelen eltömni. Ötlet???
Hacsek,
koszi a zuhanyos tanacsadast. Mostmar ertem, miert odzkodnak a kivitelezok tole.
Senki nem latott vhol egy uveglapbol allo zuhanyajtot, vagy legalabb hozzavalo zsaner-kilincset?
Pacolt szekreny feheritese:
A pacot le lehet csiszolni (remenytelen) vagy ki lehet szokiteni. A szokites lugos pasztaval/gozzel tortenik, de csak tiszta fa butoroknal lehetseges, mert hajlamos
ragasztasokat stb. is szetszedni (szinten nem tul praktikus).
Lehet kapni fenyomintaju festeket, ami ket festek, egy sotetsargasabb, ami az alap,
es egy vilagosabb, amivel az erezetet lehet ra mesterkedni. Izles kerdese, nekem nem tetszik.
Vegso esetben kiprobalhatosz egy masik technikat, aminek a becsuletes nevet nem tudom
(angolul white/limewash). Ezt csak nyitott porusu fanal lehet hasznalni. A kovetkezokeppen nez ki: a sotet fat vekonyan bekened feher festekkel, es felszarazon letorlod, A festek bennmarad a fa porusaiban, es kiemeli az erezetet. A multevi / ezevi IKEA katalogusban van nehany ilyen butor, de erdemes kiprobalni egy rejtett reszen pl. szekrenyajto belso oldala valami vizzel lemoshato festekkel (tempera).
kzt
Hoszigetelesrol kellene dontenunk. Az ablakok, amiket meg fogunk venni, 2,8 K-sak. Lehet plusz hoszigetelest kerni, de nem vagyunk biztosak benne, hogy megeri. Ez a 2,8 K mennyire veszes?
JA, és még valami. Minden irományban benne van, hogy minden fűtés természetesen hőszivattyúval a legolcsóbb. A Reichstagot így is csinálták. Nekik mondjuk könnyű, mindenhol sóder van meg rengeteg víz, folyók csatornák tavak stb. Hőszivattyúra ideális környék.
Egy ismerős Szentendrén lakik a Duna partján. Mikor építkezett, kért ajánlatot ilyen rendszerre is, ha már ott a Duna. A pénzből élete végéig fűthet gázzal.....
Amit az élettani hatásokról írtam, azt egy szerintem számokkal, érvekkel, anatómiával korrektül alátámasztott elég hosszú dolgozatból idéztem, természetesen emlékezetból, valószínűleg kicsit pontatlanul is, mivel orvos nem vagyok. Német nyelvű anyag volt, valószínűleg az egészségmániaás németekre jellemző túlzásokkal.
SZVSZ bármelyik fűtési rendszerre fel lehetne sorolni hasonló káros hatásokat, mindenesetre a padlófűtéssel kapcsolatban az utóbbi időben elég sok hasonló iromány került a kezembe.
Ennek lehet oka valamilyen tudatos ellenpropaganda (bár ennek nem látom értelmét) de lehet, hogy a padlófűtéses rendszerek mostanában már elérték azt az elterjedtséget és kort, hogy statisztikai értelemben is szignifikánsan lehessen a tapasztalatokat leírni.
Én azért úgy gondolom, hogy ezek a dolgok egy fűtés tervezésekor megfontólandók. Főleg, ha azt is beszámítjuk, hogy sajnos nagyon sok városban született kisgyerek küzd légzőszervi és allergiás problémákkal. Faluhelyen a krupp pl. gyakorlatilag ismeretlen.
Az asztmás nagymama tény és saját (illetve baráti) tapasztalat volt, gyakorlatilag tökéletesen igazolja a felszálló port.
Egy rokonom, aki erősen viszeres lábakkal rendelkezett, szintén rosszul érezte magát a padlófűtéses lakásban, időnként komoly fájdalmai voltak. Sem előtte (cserépkályha) sem utána (radiátor) nem voltak gondjai. Második házát direkt ezért építette radiátorosra. Ez is tény volt.
Ezek a példák nem jelentik azt, hogy egy egészséges ember ne érezné magát nagyon jól ilyen fűtés mellett. A fürdőszobában nekem is van, élvezem is. (A többi helyiség általában parkettás, kivéve konyha, stb.)
A légfűtéses dolog, mint írtam is prpagandaanyagból származik, valószínűleg erős tulzásokkal fűszerezve. Németországban komoly nevű cégek ajánlanak komplett rendszereket.
A hatásfokot SZVSZ egy lakásnál valszeg csak a fűtési energiafelhasználásként értelmezhető. Ahol ez kisebb, ott jobb a hatásfok. Az általam említett propagandaanyag mindig a padlófűtéssel és a radiátoros fűtéssel hasonlítva közöl számokat, természetesen márkában, mert a németek csak abbol értenek. Ha nincs ott, hogy minusz akárhány Pfenning, akkor nem értik.:-)
Nem hiszem, hogy megőriztem a füzetecskét, de megnézem. Berlinben dobták a postaládámban, ott most a fal/kerítés lebontása után folyik a környező falvakba menekülés, a bérházakban lakók naponta kapnak a postaládába valami ajánlatot, házépítésre.
Ha megtalálom, esetleg pontosítok.
PS.
Közben eszenbe jutott valami, bár lehet hogy tévedek: régi nagy kastélyokban is valmi hasonló fűtés van, padlóba épített rácsokon áramlik be a meleg levegő.
Sőt, a Parlamentben is, csak ott klímával együtt. A télen a pincében elraktározott dunai jéggel csinálták a nyári hűtést, úgy, hogy keringtették a pincék és a termek között a levegőt. Ma már valszeg gép van. Vagy tévedek?
Fűtéshez.
Tudom, hogy most kapok a fejemre,
meg megzavarom a dolgok rendes menetét, de nem állom meg:
eddig legjobban tetszett a Nagyhideghegyi túristaház fűtése.
A pincében bedurrantottak a kazánba és légcsatornákon (nagy keresztmetszet) magától felszállt a szobákba, termekbe, ahol állítható zsaluval szabályoztuk.
Se cső, se automatika, se szivattyú, se elektromosság, se vízkő...
csak üzembiztos meleg (működik hetven éve.
bd
", Az ember természetes hűtőfelületei a végtagok. Fontos szerepük van a testhőmérséklet kialakításában, mivel itt a testfelület viszonylag nagy felületen találkozik a környezettel, és a vérellátás is igen jó. A végtagokból kapja vissza az agy a hidegebb vért. Meleg padlónál a lábak ki vannak kapcsolva a folyamatból. "
Az emberi test hőforgalma alapvetően három módon valósul meg
- sugárzásos hőleadás (42-44%)
- konvektív hőleadás (32-35%)
- párolgásos hőledás (21-26%)
Ezek a folyamatok a teljes test felületén mennek végbe. (A párolgásos hőledás - párolgással csak leadni tudunk hőt - magában foglalja a respirációs, kilégzéses hőleadást is.)
A fenti felsorolásban konvektívnek nevezett hőleadás a valódi konvekciós hőcserén kívűl tartalmazza a 2-4%-nyi vezetéses hőáramot is. A meleg padlóval érintkező talpon keresztül esetleg meg nem valósuló vezetéses hőáram hányada igen csekély!
"a vérerek a meleg lábban kitágulnak (nem ilyen hőfokra vannak méretezve!) könnyedén alakul ki vérpangás, ami trombózishoz vezethet. Viszeres embereknek különösen nem javasolt a padlófűtés "
A problémafelvetés nem alaptalan, de éppen ez okból szab a helyes méretezés korlátot a padló felületi hőmérsékletének. Jól méretezett rendszer esetén e veszélyek nem jelentősek.
" Minden por felszáll a padlóról, szőnyegről, stb. és lebeg. Allergiás, asztmás vagy más légzőszervi betegség esetén köhögést, fojtó érzést okoz."
Én nem ismerem azokat az eredményeket, amik ezt az állítást ebben a formában alátámasztják. Mondjuk talán inkább így: A por (vagy annak egy része) felszállhatnak a padlóról, szőnyegről, stb. és lebeghet. Bizonyosallergiás, asztmás vagy más légzőszervi betegség esetén köhögést, fojtó érzést okozhat.
"Légfűtés.
Nálunk még nem divat, Lajtától nyugatra óriási propagandája van. Hatásfokban jobb mint a padlófőtés, de a létesítés állítólag 50%-al többe kerül."
Nem igen tudom, mire gondolsz amikor padlófűtés és légfűtés hatásfokát hasonlítod össze. Hogyan kell ezeket a hatásfokokat értelmezni? Az bizonyos, hogy ha csak a befúvott meleg levegővel fedezed az épület hőveszteségét, akkor, mivel nincsenek meleg felületek, radiátor, meleg padló, vagy fal, a hidegebb felületek (ablakok - nem véletlenül ezek alá kerülnek a radiátorok -, falak) alacsonyabb sugárzási hőmérsékletét magasabb levegőhőmérséklettel kell kompenzálni a kellemes hőérzet érdekében. A magasabb levegőhőmérséklet pedig magasabb hőveszteséget jelent.
"Hasonlóan a klímához szabályozott hőfokú levegőt keringtet úgy hogy közben cseréli is a a szoba levegőjét. Elvileg soha nem kell (sőt nem is szabad) ablakot nyitni.
A kiáramlót levegőt valamilyen trükkel lehűtik, így nincs veszteség. A bejövőt meg fűtik. "
Itt tulajdonképpen egy "félkarú" klímarendsezrről van szó, ami nem tudja a helyiségeket hűteni. Ami megoldandó proléma egy klímaberendezésnél előjön, az majd mind előjön itt is. Ha a bevitt levegővel kell a helyiség hőveszteségét fedezni, akkor a levegő hőmérsékletének a befúvás és az elszívás helye közt változnia kell. Mivel a levegő fajhője kicsi, élesen jön elő az a kérdés, hogy ha nem szeretnék a helyiségen belül nagy hőfokkülönbségeket, akkor nagy mennyiségű levegőt kell keringetni. Ez a ventillációs munka növekedésén kívűl azzal is jár, hogy könnyen huzatossá tehetjük a helyiséget, vagy annak egy részét. Igényes méretezést igényel ehhez a levegőbevezetés módja, helye, száma... Nagyobb mennyiségű levegő szállításához nagyobb méretű légcsatornára is van szükség.
Az jogos, hogy a szellőző levegő hőtartalmának egy részét vissza lehet nyerni (nincs abban semmi trükk, hacsak nem alkalmazunk hőszivattyút, de ezen a ponton kezdünk a beruházási költséggel rendesen elszállni), de ha valamit nem teszünk, a rendszer azt a maradék hőt akkor is eldobja, amikor nem vagyunk otthon és frisslevegőre nem lenne szükség, elég lenne mindent visszakeverni. Illetve mennyi frisslevegőt vegyünk? Amennyivel a fürdő, WC vagy a konyha levegőjét is elegendő mértékben kicsiréljük? Ekkor a szobákba feleslegesen sokat vinnénk be.
Összességében azt gondolom, hogy kizárólag a szellőző levegővel fűteni egy lakást nem feltétlenül szerencsés, és gazdaságos (beruházás + üzemeltetés) megoldás.
Még annyit, hogy ezeket, csak a korrektségre való törekvés jegyében voltam bátor idegombolni, s nem azért, mert padlófűtési vagy egyéb fűtési rendszerek propagálása bármilyen érdekem lenne.
Sec.
u.i.: elnézést a nagy terjedelem miatt, de így is visszafogott voltam :)
Szió,
Nem tudom mennyire lesz értelmes a kérdés :-) Meg hát nem is építkezés, de talán felújítás... Szóval lehet szerintetek olyat csinálni, hogy van egy sötétbarna színű szekrénysor és ebből valamiféle úton lehetne mondjuk natúr fenyőszínűt kreálni??
Köszi,
bodzavirág (aki unja a sötét színű bútorát és világosságot szeretne :-))
Szó szerint.
Nálunk még nem divat, Lajtától nyugatra óriási propagandája van. Hatásfokban jobb mint a padlófőtés, de a létesítés állítólag 50%-al többe kerül. (Propagandaanyagban olvastam)
Hasonlóan a klímához szabályozott hőfokú levegőt keringtet úgy hogy közben cseréli is a a szoba levegőjét. Elvileg soha nem kell (sőt nem is szabad) ablakot nyitni.
A kiáramlót levegőt valamilyen trükkel lehűtik, így nincs veszteség. A bejövőt meg fűtik.
Mindkét irányban szűrők vannak, a por , pollen stb. kiszűrésére.
Igen, eredetileg epp ekez miatt nem akartam en sme. Van otelte valakinek, hogy egy ilyen nnagyon magas, nyitottt fedelszekes nappalit hogyan lehet biztonsagosan befuteni?
(a hoszigetelesen nem sporolunk, termeszetesen)
Azért nem szabad elhallgatni a padlófűtés káros élettni hatásait sem.
1, Az ember természetes hűtőfelületei a végtagok. Fontos szerepük van a testhőmérséklet kialakításában, mivel itt a testfelület viszonylag nagy felületen találkozik a környezettel, és a vérellátás is igen jó. A végtagokból kapja vissza az agy a hidegebb vért. Meleg padlónál a lábak ki vannak kapcsolva a folyamatból.
2, a vérerek a meleg lábban kitágulnak (nem ilyen hőfokra vannak méretezve!) könnyedén alakul ki vérpangás, ami trombózishoz vezethet. Viszeres embereknek különösen nem javasolt a padlófűtés
3, Minden por felszáll a padlóról, szőnyegről, stb. és lebeg. Allergiás, asztmás vagy más légzőszervi betegség esetén köhögést, fojtó érzést okoz. Erre van egy tapasztalat is a környezetemben: Barátom asztmás anyukája nem tudja őket fűtési szezonban meglátogatni, mert pár óra után súlyos rohamai vannak. Otthon a radiátorokkal tünetmentes.
Ezekkel áll szemben a gazdaságosság, a kellemes érzés a furdőkádból kilépve stb.
Second, ez azt jelenti, hogy lehet, csak ki kell talalni meg okosan atgodnolni?
A mi terveinket csak most visszuk az epuletgepeszhez - ugyhogy meg barmi lehet!
Az erdekelne, hogy csak lehet ilyet csinalni - vagy ertelme is van, abban az esetben amit leirtam.
rathmannz,
szinte sejtettem... :)
bizony éppenséggel adódhatnak gondok a gázterv engedélyeztetésekor, de hogy mekkora, abban nagy szerepe lehet a helyiség térfogatának és az ablakok méretének, de főként a tiszetelt hatóság kénye kedvének. Egy megoldás lehet az elszívott levegő pótlása, de ez felvet egy két súlyos kérdést, hogy pl. ezt a beszívott friss levegőt télen fel kell melegíteni... más megoldás, hogy amikor a gáztervet engedélyeztetitek, majd a szerelést jóváhagyatjátok, akkor nincs ott az elszívó, majd mikor mindenen túlvagytok, akkor jön az elszívó. Persze ha ez a helyiség nagyon kicsi lenne, esetleg ablak nélküli, akkor azért ez nem ilyen egyszerű. De elég nagy helyiségben ha van elég nagy ablak, akkor az az elszívó nem lehet akkora baj.
(ami még műszakilag teljesen korrekt az a zárt égésterű gázkészülék alaklmazása.)
Hacsek, kicsi emma,
"A padlófűtés arra van kitalálva, hogy HIDEGpadlós (kő, kerámia, neadjisten fém, üveg) helyiségekben a padozat ne keltsen kellemetlen komfortérzetet meztélláb járáskor. " Na ez azért erős túlzás. A padlófűtés nagy előnye -mint már régebben is említettem -, hogy alacsonyabb léghőmérséklet mellett adja ugyanazt a hőkomfortot (eredő hőmérsékletet), mint egy konvekciós fűtés. Ez a hőveszteséget csökkenti. Másrészt a konvekciós fűtéssel (radiátoros fűtés ha úgy tetszik) szemben egyenletesebb vertikális hőfokeloszlást eredményez. Tehát ez kérem fűtésre van kitalálva, nem csak a padló melengetésére.
Hogy a hajópadlóval mennyire jön össze, ez több olyan dologtól is függ, amire én nem tudok most mit mondani. MIlyen ott pontosan a rétegrend? Van e benne légrés a beton és a fapallók közt, ami sajnos jól szigetel? (Magasabb hőmérsékletű vízre lenne szükség, és ha valahol máshol hidegpadló alá is tenénk le padlófűtést ott az már esetleg sok. Ezzel bonyolódik a rendszer kialakítás, ha a két külön körbe különböző előremenő hőmérséklet kell.) Ha felfelé túl jó a szigetelés, akkor lefelé, a talaj irányába is fokoznikellene a hőszigetelést, hogy ne a "vakondokokat fűtsük".
Bírja-e a faburkolat az állandó hőfokváltozást?
Szóval van mit megfontolni... de ehhez ott van a gépésztervező, hála istennek.
