Wattei Laci erre is találsz téglaképet?
Fülek.
1770-ben gróf Berchtold Antal, báró Révay László, báró Mednyánszky Teréz és Török József voltak a földesurai, a XIX. század első felében pedig herczeg Coburg, gróf Berchtold és a gróf Cebrián családok. Jelenleg Stephani Ervin, herczeg Coburg Gothai Fülöp és gróf Cebrián Mária a legnagyobb birtokosai. A helységben egy kastély és két régi kúria van, az egyiket még gróf Koháry István építtette a XVIII.
század első felében s az jelenleg herczeg Coburg Gothai Fülöpé. A másikat gróf Cebrián Ferencz építtette 1847-ben s ez jelenleg Cebrián Máriáé.
Az emeletes kastélyt pedig gróf Berchtold Antal 1830-ban emeltette s ez most Stephani Erviné……..
1825-ben a község legnagyobb része leégett, 1831-ben és 1873-ban pedig a kolera
pusztított a lakosok között…..
Nevezetes a, ferenczrendi zárda könyvtára is, mely 2156 kötetből, 73 kéziratból, különféle okiratból s térképgyűjteményből áll. A könyvek között van egy incunabulum is. A község lakosai Önkéntes Tűzoltó Egyesületet és Ipartestületet tartanak fenn.
Van Kath. Olvasókör és Legényegyesület is, melynek özv. gróf Cebrián Istvánné szül. báró Vécsey Magda 6500 K értékű házat vett és évente ő látja el könyvekkel és lapokkal is. Két gyár is van itt; az egyik a füleki zománczedénv és fémárugyár, a másik Stephani Ervin gőztéglagyára.
A határbeli dűlőnevek közül a Bégtemető, az Őrhegy és az Akasztófaalja érdemelnek említést.
A Bégtemető-dűlőben a füleki vár ostrománál elesett török bég van eltemetve.
Az őrhegy a hagyomány szerint a füleki vár fennállása idejében őrhelyül szolgált.
Az Akasztófaalja-dülőben, a múlt század harminczas éveiben működő rögtönítélő bíróság két juhászlegényt : Misurákot és Láz Györgyöt, akasztatott fel.
Fülek. — Slephani Ervin gőztéglagyára. 1897-ben alapította a tulajdonos. Gyárt géptéglát és alagcsöveket. A gyár területe 12—13 hold s 17 épületből áll, melyek közül 12 szárító. Hajtóerő 27 HP gőzgép; munkások száma 50—60 s ezek között 6—8 nő
Fülek. — Stephani Ervin uradalma.
Csákányháza, Fülek, Fülekpüspöki és Korláti határában terül el. Kiterjedése 3400 k. hold, melyből kert és beltelek 30, szántó 1240, kaszáló 118, legelő 1020, erdő 966, szőlő 18 és adó alá nem eső terület 8 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Lóállomány 59 ; ebből igás és egyben anyakancza 24, hintósló 8, csikó 26, tenyészmén 1. Szarvasmarha-állomány 257 ; ebből jármosökör 80, tehén 35, tinó 60, üsző 20, hízómarha 60, tenyészbika 2. Juhállomány 1600 drb, 50 tenyészkossal. Napi tejtermelés 180 1., melyet helyben értékesítenek. Van méhészete 80 Zirzon-kaptárral, a helyi fogyasztásra. Erdészetében uralkodó fanemek a tölgy, bükk és részben a tűlevelűek, melyeket 60 és 80 éves fordában rendszeres üzemterv szerint kezelnek. Szállítási viszonyok jók. A termék tűzifa. Borászatában a fő borszőlőfajok a kadarka, nagyburgundi, olaszrizling, ezerjó, mézesfehér és a fő csemegefaj a chasselas. Van gőztéglagyára, évi kétmillió drb termeléssel, Korlátin bazaltbánya, melyet a Korláti bazaltbánya r.-t. bérel, két 6 és 10 HP gőzcséplőkészlete, egy kévekötő és 3 marokrakógépe.
A munkaerőt a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 100—300, nőknél 80—140 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 20—25, kicsiben 40—50 K.
1897-04-17
Stephani Ervin füleki nagybirtokos eljegyezte Losonczy Edin kisasszonyt, Losonezy Ödön kúriai bíró és neje, született Ghyczy Mária leányát.
1902-03-23
(Jotekony alapitvanyok.) Füleki Stephani Ervin néhai édesanyja emlékére két alapítványt tett: a Pesti első bölcsődeegyesület javára 1400 koronát, a Budapesti orsz. első gyermekmenedékhely egyesület javára 2000 koronát adott.
1904-10-30
Gőztéglagyár bérbeadása. Stephani Ervin füleki uradalmi gőztéglagyára, mely két és fel millió darab gépfalitegla, alagcső stb. gyártására van berendezve, és saját iparvágánya van, bérbeadó.
1906-10-2
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.
Azonnali belépésre kerestetik Írnoknak egy kereskedelmi iskolát végzett, nőtlen, keresztény egyén, a ki a magyar és német nyelvet szóban és írásban kifogástalanul bírja és az egyszerű könyvvitelben teljesen jártas. Fizetés évente 1000 korona készpénz, egy lakószoba, fűtés, világítás. Egy havi próbaszolgálat. STEPHANI ERVIN URADALMA, Fülek (Nógrád megye).
Állami beszállító is volt a kertészete.
1907-11-13
Virágkiállítás a Vigadóban
Állami aranyérmet kaptak: …….Stephani Ervin füleki kertészete, ….
Egyesült Fülek-Putnoki agyagárugyár részvénytársaság.
1902. február 21.
20264. sz. 6362/1
Főtelep:Budapest
Üzlete : VI., Andrássy-ut 21. sz.
Ezen részvénytársaság az 1902. évi január hó 27-ik napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett.
Székhelye : Budapest.
A vállalat tárgya : gróf Serényi Béla putnoki és Stephani Ervin füleki gyártelepeinek átvételével ezen gyárak üzemének folytatása, fali tégláknak, tetőcserepeknek, tűzálló tégláknak, homlokzattégláknak, dísztégláknak, csöveknek és az agyagipar egyéb gyártmányainak előállítása és árusítása.
Tartama: határozatlan időre terjed.
Alaptőkéje: 450.000 korona, mely 2250 darab, egyenként 200 korona névértékű, bemutatóra, szóló részvényre oszlik.
Az igazgatóság: 4—9 tagból áll. Az alakuló közgyűlésen az igazgatóság tagjaiul megválasztattak: gróf Serényi Béla, Stephani Ervin, dr. Deutsch Izidor és Hönsch Ede, kiknek ebbeli minőségök és czégjegyzési jogosultságuk bejegyeztetett.
A czég érvényes jegyzése olyképen történik, hogy az igazgatóság két tagja, vagy egy igazgatósági tag és egy a társaság czégének »per procura« aláírására feljogosított tisztviselője a czímbélyegzővel előnyomott, vagy előirott czégszöveg alá sajátkezű aláírásaikat csatolják.
Minden, a társaság nevében kiadandó hirdetmény a »Budapesti Közlöny«-ben fog közhírré tétetni.
Okmánytár: 1089. szám.
1903-01-11
A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával., a Stephani
Ervin-féle füleki gőztéglagyár tűzálló téglákat, agyag- és alagcsöveket gyártó üzemágai részére az 1903. évi január hó 2-ig terjedő hatállyal engedélyezett állami kedvezményeket az „Egyesült fülekputnoki agyagárugyár részvénytársaság”-ra átruházta.
Egyesült Fülek-Putnoki Agyagárúgyár Részvénytársaság felszámolás alatt.
1904. február 12.
1836. sz. 6362/2
Főtelep: Budapest
A részvénytársaságnak az 1903. évi október hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlés által elhatározott felszámolása, a felszámolási czégszövegek, továbbá dr. Deutsch Izidor felszámolónak ebbeli minősége és önálló czégjegyzési jogosultsága, valamint az 1903. évi deczember hó 21-én tartott rendkívüli közgyűlés által elhatározott alapszabály módosítás bejegyeztetett.
A részvénytársaságnak felszámolása folytán az eddigi czégszövegeknek és az összes igazgatósági tagok ebbeli minőségeiknek és czégjegyzési jogosultságaiknak megszűnése bejegyeztetett.
(Lásd 1902. évf. 18. számát.)
1904-02-25 / 16. szám
Egyesült Fűlek-Putnoki agyagárugyár részvénytársaság felszámolás alatt
1906. október 2.
83146. sz.6362/3
Főtelep: Budapest
Dr. Lóránt Izsó felszámolónak ebbeli minősége és önálló czégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett.
Dr. Deutsch Izidor felszámoló ebbeli minőségének és czégjegyzési jogosultságának megszűnése bejegyeztetett.
(Lásd 1904. évf.16. számát.)
1906-10-18 / 83. szám
Egyesült Fülek-Putnoki agyagárugyár részvénytársaság, felszámolás alatt
1908. július 14.
86453. sz. 6362/4
Főtelep: Budapest
Ezen czégnek és a reá vonatkozó összes feljegyzéseknek a felszámolás befejezése folytán való megszűnése bejegyeztetett.
(Lásd 1906. évf. 83. számát.)
1928-09-07
Haláláról nem tudok de, itt öröklésről esik szó.
Stephani Ervinről kk. füleki Stephani Mária Magdolnára (dunabalparti), 25.308., 25317., 24122. hrsz., öröklés.
1958-ban a Korunkban ez olvasható róla.
„A pénzből azonban csak adósságait fedezhette. Arra, hogy visszatérjen Münchenbe, már nem futotta. Fülekre került. Stephani Ervin, az ottani gróf Berchtold-féle kastély tulajdonosa amolyan házi festőkent szerződtette. Ziffer megfesti a családtagok arcképet, Stephaninét pedig festeni tanítja.”
Ziffer Sándor művészetének kialakulása.
írta Borghida István. Korunk 1958.
Fülek: Stephani Ervin kastélya.
